Hír: Meglepő kísérő
(Kategória: Csillagászat, űrkutatás)
Küldte: nordi
kedd 27 augusztus 2019 - 05:55:08

szerző:Both Előd

Kisbolygók körül már találtak holdakat, nem is egyet. Üstökösök körül még soha. Eddig legalábbis.
Szinte hihetetlen, de már öt év telt el azóta, hogy az ESA Rosetta űrszondája megérkezett célpontjához, a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz. Augusztus 13-án pedig már négy év telt el azóta, hogy az üstökös a körülötte keringő Rosettával együtt elérte pályája perihéliumpontját. Az itt bemutatott képet a Rosetta egy hónappal a perihéliumátmenet után készítette az üstökösről. Egyáltalán meglepő az, hogy ilyenkor a Nap közelsége hatására az üstökös magja még szemmel láthatóan igen aktív, sokkal meglepőbb viszont, hogy a képen bekarikázott törmelékdarab az üstökösmag körül kering, vagyis az üstökös holdjának tekinthető.



A bekarikázott törmelékdarab a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja körül kering, vagyis az üstökös „holdjának” tekinthető. (Kép: ESA / Rosetta / MPS/OSIRIS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA / J. Roger, CC BY-SA 4.0)

A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös kifejezetten porosnak bizonyult, 2015 júliusának végén és augusztus elején a műszerek mérése szerint óriási mennyiségű por burkolta be az üstökösmagot – ami napközelségének is köszönhető. Látványos gázkilövellések indultak ki a mag felszínéből, ezek sodorták magukkal a port, amelyből az üstökös kómája, vagyis a magot körülvevő gáz- és porburok, illetve a hosszan elnyúló csóva kialakult. Az OSIRIS kamera egyetlen felvételén sok száz, a mintegy 4 km átmérőjű magot körülvevő szemcse azonosítható. Néha a mag felszínét nagyobb darabok is elhagyják, amint az a képen látható.

A képen megjelölt nagy törmelékdarabot néhány hónappal ezelőtt egy spanyol asztrofotós, Jacint Roger fedezte fel, aki a Rosetta archívumában kutakodott. Sikerült több felvételen is azonosítania az objektumot, amelyeket az OSIRIS kislátószögű kamera 2015. október 21-én, 400 km távolságból készített. A keringést érzékeltető animált felvételsorozat is készült, amely itt megtekinthető.

A felfedezést követően az ESA szakemberei alaposabban is megvizsgálták a „holdat”, és megállapították, hogy a törmelékdarab átmérője valamivel kevesebb 4 méternél, porszemnek tehát semmiképpen sem nevezhető, de még az égitestek világában apró üstökösmag mellett is eltörpül. Pályáját a Rosetta felvételei alapján modellezve úgy gondolják, hogy a kidobódása utáni első 12 órát az üstökösmag középpontjától 2,4 és 3,9 km közötti távolságban töltötte. Később a kómában mozgott, ahol a viszonylag sűrű és fényes anyagban nehéz volt követni a mozgását. Később azonban a mag másik oldalán újra felbukkant, megerősítve a keringés tényét. Számításaik szerint legalább 2015. október 23-ig keringhetett a mag körül.

A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös jelenleg a Mars és a Jupiter pályája között mozog, legközelebb 2021 végén érkezik perihéliumba.

forrás:/urvilag/


Ezen hír származási helye:
( http://paramoral.eu/news.php?extend.8675 )