Hír: Trump és Obama miatt nem jut vissza a NASA a Holdra
(Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo))
Küldte: Róza
kedd 09 október 2018 - 01:18:13

szerző: Lugosi Péter

A NASA 60 éves története során rengeteg izgalmas eredményt ért el, napjainkban, a SpaceX, a Blue Origin és a Boeing korában ugyanakkor mintha kicsit megtorpant volna a világ legismertebb űrügynökségének fejlődése. Ez pedig a szervezet népszerűségének sem tesz jót.
Hazánkban október 14-én mutatják be a Discovery Channelen a csatorna legújabb, NASA − a jövőbe és tovább című dokumentumfilmjét, amely az űrhivatal alapításának 60. évfordulójára készült.


A film egyik fő erőssége a lenyűgöző látvány. Valószínűleg senkit sem lep meg a tény, hogy az amerikai űrhivatal 60 éves története során elképesztő mennyiségű és minőségű képanyagot halmozott fel. A dokumentumfilm rendezője, Rory Kennedy is kihangsúlyozta a 24.hu-nak adott interjújában, hogy a film elkészítése során az egyik legnagyobb kihívást a NASA archívumának átfésülése jelentette, illetve annak eldöntése, hogy végül mely felvételeket használják fel az alkotásban.

A NASA nélkül most nem tartana itt az emberiség
Sokan fel sem fogják, mi mindent köszönhetünk az amerikai űrhivatalnak.

A videó indtásához: Katt ide!

A NASA − a jövőbe és tovább másik különlegessége, hogy a rendező a NASA életében kulcsszerepet játszó John F. Kennedy unokahúga. Épp a családi kapcsolatnak köszönhető, hogy Rory Kennedy személyes nézőpontból tudta feldolgozni a témát − ez pedig igen egyedi atmoszférát ad az alkotásnak. Az egyben rendező és narrátor Rory Kennedy ki is emeli a filmben, hogy rokoni viszonyban áll az egykori amerikai elnökkel.

John F. Kennedy kétségtelenül nagyban hozzájárult a NASA sikerességéhez. Az 1962 szeptemberében, a houstoni Rice Egyetemen megtartott beszédében jelentette be a Holdra szállás tervét, melyet aztán a NASA hat évvel az elnök halála után meg is valósított. Kennedy beszéde jól szimbolizálja, hogy milyen elhivatottsággal kapcsolódott be az űrhivatal munkájának támogatásába, céljainak megvalósításába:

Úgy döntöttünk, hogy még ebben az évtizedben eljutunk a Holdra, és megteszünk más lépéseket. Nem azért, mert a feladatok könnyűek, hanem azért, mert nehezek, azért, mert ez a cél megköveteli legjobb erősségeink és képességeink megszervezését és felmérését, azért, mert ez olyan kihívás, melyet készek vagyunk elfogadni, olyan, amelyet nem akarunk halogatni, és amelyet mi és mások meg akarunk nyerni.

Valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy a NASA legnagyobb − vagy legalábbis legismertebb − sikere épp a Holdra szállás volt.

A videó indtásához: Katt ide!

Bár az új filmben az űrhivatal számos fontos eredményét bemutatják, és hasonlóan nagy hangsúlyt kap korunk legkomolyabb kihívása, a klímaváltozás is, az alkotás egyik legfontosabb üzenete mégis az: nagy emberek kellenek a nagy tettek eléréséhez.

Ide Kennedyre lenne szükség
A NASA az utóbbi időkben mintha vesztett volna népszerűségéből. Hiába a Kepler és a Hubble űrtávcső vagy a Curiosity marsjáró felfedezései, a dicsőség valahogy elmarad. Annál nagyobb nyilvánosságot kapnak a magán űrvállalatok eredményei − gondoljunk csak a SpaceX-re és a Falcon Heavy elindítására.

Mi lehet az oka annak, hogy egy űrtechnológiai áttörésnek nehezen nevezhető rakétafelbocsátás körül sokkal nagyobb volt a felhajtás, mint egy olyan rover, a Curiosity körül, amely 2012-ben meginduló küldetése óta alaposan átrajzolta a Marsról kialakított tudományos képet?

A kérdésre a választ részben ott kell keresni, hogy a magánvállalatok általában emberes missziókra készülnek − a SpaceX például a közeljövőben űrturistát szállítana a Holdhoz. A NASA ezzel szemben a laikusok számára kevésbé izgalmas, a tudomány számára viszont annál lényegesebb missziókat hajt végre.

Fontos azonban kiemelni, hogy a NASA nem egyszerű tudományos szervezet. Már létrehozásában is jelentős szerepet játszott a politika: a hidegháborúban az Egyesült Államok a világűrben is le akarta győzni a rivális Szovjetuniót.

1962-ben John F. Kennedy sem titkolta a Rice Egyetemen előadott beszédében, hogy az országnak meg kell előznie ellenfeleit. Most szerencsére nem dúl a hidegháború, ez azonban önmagában nem jelentheti azt, hogy a NASA-nak ne lenne feladata az emberes küldetések végrehajtása. Már csak azért sem, mert új vetélytársak tűntek fel az űrben, többek közt Kína.

Az Apollo Program embereket szállított a Holdra (forrás: Johnson Space Center - NASA)

Az emberes missziók jelentőségével egyébként többé-kevésbé a döntéshozók is tisztában vannak. Az Apollo-program óta számos alkalommal felmerült már, hogy az amerikai űrhivatal újabb küldetéseket indíthatna a Holdra, utóbb pedig a Mars-missziók terve is szóba került.
A probléma az, hogy régóta nem volt olyan vezetője az Egyesült Államoknak, aki olyan szinten elkötelezett lett volna a NASA irányába, olyan szinten megértette volna az űrhivatal és a látványos eredmények jelentőségét, mint Kennedy.

Az a huzavona, amely az utóbbi évtizedben a NASA következő vezető emberes küldetése körül kialakult, elképesztő energiákat emészt fel. És a folyamatban nemcsak a sok űrkutató által joggal kritizált Donald Trump felelős, hanem elődje, Barack Obama is.



Buzz Aldrin a Hold felszínén (fotó: NASA)

2004 januárjában George W. Bush arra kérte fel az amerikai űrhivatalt, hogy alapozza meg a tartós emberi jelenlétet a Holdon. Ez volt az úgynevezett Constellation-program, mellyel legkésőbb 2020-ban érték volna el az égitestet. Az Obama-rendszer alatt, 2010-ben viszont azzal az indokkal törölték a programot, hogy az késik, kevés fejlesztést hozott eddig, és túllépte a költségvetését.
Az akkori elnök ezért úgy döntött, a NASA-nak inkább egy emberes Mars-küldetésre érdemes felkészülnie. Azonban ez az elképzelés sem tartott ki kellő ideig: a Trump-adminisztráció által benyújtott 2019-es NASA-s költségvetés-tervezetből egyértelműen kiderült, hogy a következő években a hangsúly ismét a Holdon lesz.

Ahhoz, hogy a NASA ismét a rivaldafénybe kerüljön, olyan elszánt vezetőre lenne szüksége, mint amilyen Kennedy volt. Olyanra, aki képes a saját ciklusán túl is gondolkodni.

forrás:/24.hu/



Ezen hír származási helye:
( http://paramoral.eu/news.php?extend.8351 )