Hír: Mit keresnek a Hold sötét oldalán?
(Kategória: Csillagászat, űrkutatás)
Küldte: nordi
szerda 10 január 2018 - 05:51:45

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az űrverseny a tetőfokára hágott. Nemcsak Donald Trump tűzte ki célul, hogy ismét embert küld a Holdra, más országok és magánvállalatok is szeretnék a maguk eszközeivel meghódítani Földünk égi kísérőjét. Természetesen a versenytársak között van Kína is. Az ázsiai ország merész tervet tűzött ki maga elé: rovarokkal és növényekkel egyfajta helyi ökoszisztémát alakítana ki, ráadásul a Hold "sötét" oldalán. És ami még elképesztőbb: már most, 2018-ban elindítaná a hihetetlen küldetést.

A kínai holdprogram nem most indult, a kínai holdistennőről elnevezett Csang'o program már 2 szondát és egy holdjárót küldött sikeresen az égitest tanulmányozására

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, még ebben az évben útnak indul a Csang'o 4 misszió, amely újabb jelentős lépést jelenthet a Hold kutatásában: első alkalommal fogják tanulmányozni az eddig feltérképezetlen túlsó oldalon a helyi geológiai viszonyokat, valamint tesztelik, miként hat a Holdon tapasztalható gravitáció a rovarokra és növényekre.
A „sötét oldal" kifejezés jelen esetben inkább a felfedezetlenségre utal (a Hold mindkét oldala ugyanis visszaveri a fényt), valamint arra, hogy a szóban forgó területre nem jutnak el a földi rádiójelek.

Kína már küldött rovert a Hold felszínére

Első lépésként tehát egy keringő egységet fognak felbocsájtani a Hosszú Menetelés 5 rakétával 2018 júniusában. Az űreszköz a Nap-Föld-rendszer egyik gravitációsan stabil, úgynevezett Lagrange-pontja (L2) környékén fog tartózkodni. Mivel a Holdnak kötött tengelyforgása van, túlsó oldala sosem fordul a Föld felé, éppen ezért van szükség a szondára, amely biztosítja a kommunikációt a holdfelszínen lévő eszközök és a földi irányítók között.

Csak ezt követően, nagyjából hat hónappal később indul útnak a leszállóegység és a rover, hogy tanulmányozzák a Hold felszínét.
A leszállóegység nemcsak a holdjárót, hanem speciális alumíniumötvözetből készült tárolókat is szállít magával, melyekben magok és rovarok lesznek.
A konténer megfelelően lesz szigetelve, a növények növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen fényt fénycsövekkel teremtik meg. E különleges ökorendszer fenntartásához nélkülözhetetlen energiaellátást speciális, kifejezetten erre a célra fejlesztett nagyteljesítményű akkumulátorokkal biztosítják.

A konténerekben burgonyát, lúdfű magokat, valamint selyemhernyó petéket szállítunk a Holdra. A petékből kikelnek a selyemhernyók, amik szén-dioxidot állítanak elő, mialatt a burgonyák és a lúdfüvek a fotoszintézis révén oxigént bocsátanak ki. Ezek együttesen végül egy egyszerűbb ökoszisztémát fognak létrehozni a Holdon"
– nyilatkozta a China Daily magazinnak Csang Jüanhszun, a különleges tárolók vezető tervezője.

Vízjég a Hold "sötét" oldalán? - A küldetés amiatt is különleges, mert ez az első olyan vállalkozás, amely felderítené a Hold túlsó felének egy idáig ismeretlen régióját. Az említett terület a Déli-Sark-Aitken medencéje, amely egy hatalmas becsapódási medence a déli félgömbön. 2500 kilométeres átmérőjével és 13 kilométeres mélységével ez a legnagyobb ilyen jellegű képződmény a Holdon, és az egyik legkiterjedtebb becsapódási medence a Naprendszerben.

Nem csak mérete miatt került a Déli-Sark-Aitken medencéje a figyelem középpontjába.
Az elmúlt években ugyanis nagy mennyiségű vízjég jelenlétére derítettek fényt a régióban.
2008-ban a Csandrajáan–1 talált bizonyítékot arra, hogy víz van a Hold déli pólusának közelében lévő kráterek mélyén.

Az eredményt egy évvel később a NASA erősítette meg, az amerikai űreszközök becsapódásai során kirobbant anyagfelhőben sikeresen azonosítottak vízmolekulákat.

"A Hold túlsó oldala az Apollo-16 által készített felvételen (1972)"(forrás: WIKIMEDIA COMMONS)

Az elméletek szerint a vízjeget aszteroidák vagy üstökösök szállíthatták a Holdra. A kutatók úgy vélik, mivel a medence kráterei állandóan árnyékban vannak, így a vízjég nem párolgott el, hanem megmaradhatott.

A Déli-Sark-Aitken medencéje az itt található vízjég miatt ideális helyszíne lenne egy holdbázisnak. Egy emberes expedíció megszervezéséhez azonban további vizsgálatok is szükségesek,
például ki kell deríteni, miként hat hosszú távon a Hold gyenge gravitációs tere az élőlényekre.

Európai holdfalu - Egy Holdon létesítendő „falu" tervét már az Európai Űrügynökség (ESA) is felvetette korábban. Az elképzelés szerint a bázison tudományos kutatásokat lehetne végezni, kicsit hasonlóan ahhoz, ahogy a Nemzetközi Űrállomás működik jelenleg. Vannak azonban ötletek arról is, hogy a falut olyan célokra is lehet majd használni, mint a bányászat, sőt akár turistacélpont is lehet. A holdfalu – amely várhatóan 2030-ra készülne el - ideális helyének a Hold déli sarkvidékét tartják, hiszen az itteni víz hidrogénforrásként is szolgálhatna.



Európai holdfalu ESA Euronews: Building a Moon base - A videó inditásáshoz: Katt ide!

Emellett az ESA a Roszkoszmosszal együttműködve 2020-ban egy olyan robotszonda indítását tervezi, amely mintát venne a Déli-Sark-Aitken medence vízjegéből.

A végső cél: embert juttatni a Holdra
Ami Kínát illeti, a Csang'o 4 után is folytatódni fog a Hold meghódítása, már tervezik a Csang'o 5-ös szonda felbocsátását is. A végcél persze egy emberes küldetés lenne a távol-keleti ország számára. Az ember vezette holdmissziókhoz szükséges technológia azonban jóval bonyolultabb annál, amit a jelenlegi küldetésekhez használnak.

Egy ilyen volumenű misszióhoz Kínának nagyobb kapacitású rakétákra, a Hold felszínén való landolásra és visszatérésre képes ember vezette űrhajóra, továbbá a Föld és a Hold közötti közlekedésre képes űrjárműre van szüksége. A szakértők véleménye szerint viszont a szükséges technika akár 15 éven belül is rendelkezésre állhat.

Annyi biztos, hogy az emberrel történő holdmissziók kivitelezéséhez szükséges technológiai alapok kidolgozását már megkezdték az ázsiai ország tudósai.

forrás:/origo.hu/


Ezen hír származási helye:
( http://paramoral.eu/news.php?extend.7973 )