2019. nov.
27
27
Nemzetközi érdeklődést keltett egy, az Open Astronomy című nemzetközi folyóiratban megjelent tudományos publikáció, amit három magyar kutató jegyez. A tanulmány a marsi meteoritban felfedezett agyagásványosodott mikrobiális szöveti elemekről szól.
A marsi élet jeleit igazoló kutatások kapcsán az Icarus nevű bolygótudományi folyóirat arról számolt be, hogy a Marson lévő Jezero-kráter belső peremén karbonátokra utaló jeleket találtak, amelyek a Földön kagylókat és korallokat is képesek megőrizni. Briony Horgan, a Purdue Egyetem planetológusa, a tanulmány vezető szerzője abban reménykedik, hogy a kráterben akár sztromatolitokat is találhat a 2020-ban induló Mars misszió marsjárója, amelyek karbonátok és mikrobák rétegeiből álló üledékek, és szemmel láthatók, így a marsjáró könnyen rájuk bukkanhat, majd kielemezheti a keletkezésük körülményeit.
Az alapvetően új szemléletű és kutatási módszereket felvonultató vizsgálatok alapján a szerzők egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy az ALH-77005 jelű marsi eredetű (shergottit) meteorit mikroszkopikus szöveti felépítésében az egymást követő átalakulások sora csak élő rendszer közreműködésével valósulhatott meg.
A szerzőhármas a kondritokban és a marsi meteoritban hasonló ásványosodott mikrobiális nyomokat (bioindikátor-ásványokat és változatos összetételű szerves anyagokat) fedezett fel. Ezek a Naprendszer keletkezésekor keletkezett kőzetek arra utalnak, hogy alvó, majd vizes környezetben még a szülő bolygón aktivizálódott mikrobaspórák voltak jelen. Az alvó spórák a csillagközi térből kerülhettek a formálódó égitestek anyagába.
forrás:/elobolygonk.hu/
A marsi élet jeleit igazoló kutatások kapcsán az Icarus nevű bolygótudományi folyóirat arról számolt be, hogy a Marson lévő Jezero-kráter belső peremén karbonátokra utaló jeleket találtak, amelyek a Földön kagylókat és korallokat is képesek megőrizni. Briony Horgan, a Purdue Egyetem planetológusa, a tanulmány vezető szerzője abban reménykedik, hogy a kráterben akár sztromatolitokat is találhat a 2020-ban induló Mars misszió marsjárója, amelyek karbonátok és mikrobák rétegeiből álló üledékek, és szemmel láthatók, így a marsjáró könnyen rájuk bukkanhat, majd kielemezheti a keletkezésük körülményeit.
2019 márciusában jelentek meg Polgári Márta, Gyollai Ildikó (MTA Kiváló Kutatóhely – CsFK Földtani és Geokémiai Intézet) és Bérczi Szaniszló (ELTE FFI Anyagfizikai Tanszék) publikációi, amelyek hozzájárultak a megállapításhoz, miszerint a Marson egykor élet lehetett.
Az alapvetően új szemléletű és kutatási módszereket felvonultató vizsgálatok alapján a szerzők egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy az ALH-77005 jelű marsi eredetű (shergottit) meteorit mikroszkopikus szöveti felépítésében az egymást követő átalakulások sora csak élő rendszer közreműködésével valósulhatott meg.
A szerzőhármas a kondritokban és a marsi meteoritban hasonló ásványosodott mikrobiális nyomokat (bioindikátor-ásványokat és változatos összetételű szerves anyagokat) fedezett fel. Ezek a Naprendszer keletkezésekor keletkezett kőzetek arra utalnak, hogy alvó, majd vizes környezetben még a szülő bolygón aktivizálódott mikrobaspórák voltak jelen. Az alvó spórák a csillagközi térből kerülhettek a formálódó égitestek anyagába.
forrás:/elobolygonk.hu/