Nemzetközi érdeklődést keltett egy, az Open Astronomy című nemzetközi folyóiratban megjelent tudományos publikáció, amit három magyar kutató jegyez. A tanulmány a marsi meteoritban felfedezett agyagásványosodott mikrobiális szöveti elemekről szól.

A marsi élet jeleit igazoló kutatások kapcsán az Icarus nevű bolygótudományi folyóirat arról számolt be, hogy a Marson lévő Jezero-kráter belső peremén karbonátokra utaló jeleket találtak, amelyek a Földön kagylókat és korallokat is képesek megőrizni. Briony Horgan, a Purdue Egyetem planetológusa, a tanulmány vezető szerzője abban reménykedik, hogy a kráterben akár sztromatolitokat is találhat a 2020-ban induló Mars misszió marsjárója, amelyek karbonátok és mikrobák rétegeiből álló üledékek, és szemmel láthatók, így a marsjáró könnyen rájuk bukkanhat, majd kielemezheti a keletkezésük körülményeit.




Az alapvetően új szemléletű és kutatási módszereket felvonultató vizsgálatok alapján a szerzők egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy az ALH-77005 jelű marsi eredetű (shergottit) meteorit mikroszkopikus szöveti felépítésében az egymást követő átalakulások sora csak élő rendszer közreműködésével valósulhatott meg.

A szerzőhármas a kondritokban és a marsi meteoritban hasonló ásványosodott mikrobiális nyomokat (bioindikátor-ásványokat és változatos összetételű szerves anyagokat) fedezett fel. Ezek a Naprendszer keletkezésekor keletkezett kőzetek arra utalnak, hogy alvó, majd vizes környezetben még a szülő bolygón aktivizálódott mikrobaspórák voltak jelen. Az alvó spórák a csillagközi térből kerülhettek a formálódó égitestek anyagába.

forrás:/elobolygonk.hu/