+ A | - a | Visszaállít
2019. jan.
31
  Hamarosan véget ér az eltűnt repülőgépek korszaka
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Még 80 évvel az eltűnése után sem tudják, mi történt Amelia Earhart-tal: végzetes, világkörülinek indult repülőútján valahol a Csendes-óceánon nyoma veszett.


Amelia Earhart a Lockheed Electra-val, amelyben 1937-ben eltűnt. (fotó: Radar online)

A repülős utazás ma már biztonságosabb, mint valaha, de földi radarral még mindig nem követhetők megfelelően a gépek. 2009-ben az Air France járata az Atlanti-óceán déli részén kifutott a radar hatósugarából. A gép roncsait pár nap múlva megtalálták a víz felszínén, de az adatrögzítők, vagyis a „fekete dobozok” csak két év kutatás után kerültek elő. 2014-ben a malajziai repülőtársaság 370-es járata az Indiai-óceán fölött tűnt el, máig nem tudjuk, hová, 2016-ban pedig az Indiai Légierő gépe veszett el a Bengáli-öböl felett. A légiforgalmi irányításnak nincs valós idejű információja a nemzetközi vizek fölött levő gépekről – a repülési tervekre, rádiókapcsolatra a pilótákkal és egy ACARS nevű rendszerre van utalva. Ez utóbbi gyakorlatilag sms kommunikációt biztosít a repülőgép és a földi irányítás között.

Hogy lehet ez a GPS és a folyamatos mobilkapcsolat korában? – Ülünk a repülőgépen, nézzük az előttünk levő ülés hátán levő képernyőn a térképet: tudjuk, hol vagyunk, és a pilóta is tudja – mondja Don Thoma, az Aireon gépkövető cég elnök-vezérigazgatója. – A földi irányításnak viszont fogalma sincs.

Thoma és a kollégái számára az „aha!” pillanata 2009-ben jött el, amikor színre lépett a telefonokban a GPS helymeghatározást utasok és autósok összekapcsolására felhasználó Uber.

A repülőtársaságok és a földi irányítók is rájöttek, hogy a műholdas navigációnak fontos szerep juthat a munkájuk során. 2010-ben az Amerikai Légi Felügyelet (FAA) elrendelte, hogy az USA repülőgépei rendelkezzenek ADS-B nevű rendszerrel, aminek az eszközével 2020-ra már az összes gép másodpercenként képes lesz a GPS-szel meghatározott helyzetéről automatikusan adatokat sugározni a földre. A vevőkészülékek az egész országból továbbítják az adatokat a légiforgalmi irányítóknak, akiknek így van/lesz valós idejű tudásuk arról, merre is járnak a gépek. Aki már használta pl. a FlightAware járatkövető honlapot, az már látott ADS-B adatot.


Az Új-Zélandi Légierő gépe keresi az eltűnt MH370-es járatot 2014-ben (foto:CNN)

A bizonytalanság tengerei - A földi vevőkészülékek legföljebb 277km-es távolságból tudnak ADS-B jeleket venni, az óceán fölött még mindig nem. Amikor Thoma 2011-ben megalapította az Aireont, erre is talált megoldást: több műhold kell. Az Aireon 2017 óta 75 Iridium műholdra juttatott fel technológiát; az utolsót 2019 januárjában egy SpaceX rakéta vitte fel az űrbe. A műholdas vevőkészülékek bárhonnan képesek az ADS-B jelek vételére, legyen az a nyílt tenger vagy egy hegyvonulat: ezzel válik teljessé a gépek szünet nélküli követése az egész Földön. A műholdak már most havonta több mint 13milliárd ADS-B adatot dolgoznak fel.

Az Aireon egyedülálló vállalat: a tulajdonosai egyrészt az Iridium - Thoma korábban az Iridium vezető tisztségviselője volt -, másrészt pedig egy PPP-ként működő csoport, amely nemzeti légiforgalmi irányító hatóságokból, pl. az AirNavCanadából és a brit Nemzeti Légiforgalmi Szolgálatból áll. Ez utóbbi kettő részben az őket terhelő, napi 1500 járatos transzatlanti légifolyosó miatt „szállt be” a vállalkozásba. Jelenleg nehezen tudnak eleget tenni a biztonsági előírásoknak, a valós idejű gépkövetéssel ez könnyebb lesz.

Az előttünk álló fél év során az USA, Kanada és Európa légiforgalmi irányítása teszteli és validálja az Aireon rendszerét. Ha minden jól megy, engedélyezik neki a működést földön és vízen, és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség hivatalos légiforgalom-figyelő szolgáltatóként ismeri el.



Egy újrahasznosított SpaceX Falcon 9 rakéta, amely a 10-es Iridium NEXT szatellit végső sorozattal érkezett a Vandenberg AFB, CA-tól 2019. január 11-én. (fotó: Brian Sandoval / AmericaSpace.com)

A légitársaságok a valós idejű követés révén rövidebb repülési időket nyújthatnak, részben azért, mert a gép jobban oda tud figyelni a többi repülőre – ez pedig üzemanyag-megtakarítást és kevesebb kibocsátást jelent. Az utasok feltehetőleg kedvezően fogadják majd, hogy hamarabb és a rossz időjárást kicselezve juthatnak el a céljukhoz.

És mi lesz a rejtélyes gépeltűnésekkel? Thoma szerint nem lesz több.

A valós idejű gépkövetés révén az elveszett gép után kutató vizsgálóknak sokkal jobb kiindulási pontjuk van, mint háromszögeléssel felmérni a gép eltűnése előtt bizonytalan idővel sugárzott utolsó rádiójeleket. Az emberi tényezőt persze még mindig nem lehet elhanyagolni: a vizsgálók úgy gondolják, hogy az MH370 válaszoló radarkészüléke nem működött, elromlott vagy a pilóta kikapcsolta a katasztrófa közben. Az ADS-B-t is működésképtelenné lehet tenni. – Viszont még ekkor is pontosan tudnánk, mikor kapcsolt ki a jeladó, ez hatalmas javulás a korábbi helyzethez képest – mondja Thoma. Részben az MH370-es miatt 2021-re új nemzetközi szabvány lép életbe: a légitársaságoknak sürgős esetben percenként egyszer kell az úton levő gépeik adatait rögzíteni.

Így hát, 80 évvel Earhart után végre nem veszítünk majd el több gépet!

forrás:/filter.hu/

kapcsolódó: Megtalálhatták Amelia Earhart elveszett repülőgépét Katt ide!
Már sosem fog megoldódni a maláj gép rejtélye Katt ide!
Hová tűnt egy egész repülő az égről? - Tények és konteók Katt ide!
Megfejthették a Bermuda-háromszög rejtélyét Katt ide!
Felejtsd el a GPS-t, sokkal pontosabb a GNSS Katt ide!
Ma kel életre a Galileo, az EU műholdas navigációs rendszere Katt ide!
A Galileo működik, méghozzá jól Katt ide!
A „senki földje” repülő járművei Katt ide!
Küszöbön a zettabájtok kora - Műholdas szolgáltatók a „jövő okos hálózatai” mellett Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák
---
-
.....