2018. szept.
20
20
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
A fizika egyik nagy kérdésére keresik a választ
A neutrínók talán a legrejtélyesebb részecskék: mindenütt jelen vannak, de csak keveset tudnak róluk - írták a keddi bejelentést idézve hírügynökségek, hozzátéve, hogy tudósok egy nemzetközi csoportja a Deep Underground Neutrino Experiment (DUNE) kísérlet révén több információt akar szerezni a neutrínókról. Az eredményektől pedig azt várják, hogy választ kapnak a fizika egyik nagy kérdésére.
A Deep Underground Neutrino Experiment projekt új detektora jelentős lépés lehet a legtitokzatosabb részecskék, a neutrínók kutatásában (forrás: Science)
A szakemberek mérföldkőhöz értek a DUNE-projektben: a két prototípus egyike először mutatott ki részecskenyomokat. A kocka alakú prototípus akkora, mint egy háromemeletes ház.
A detektor, amely majd az amerikai Fermilabban épül meg, húszszor nagyobb lesz nála. Ez az első alkalom, hogy a CERN anyagilag támogatja egy egyesült államokbeli részecskefizikai projekt infrastrukturális és detektorfejlesztését - emlékeztetett a szervezet.
Nyolcszáz tonna argon mínusz 184 fokon
A CERN két év alatt építette meg a szóban forgó prototípust, majd további nyolc hétbe telt, mire az óriási kockát feltöltötték 800 tonna folyékony argonnal, amelyet mínusz 184 Celsius-fokon kell tartani.
A neutrínók argon-atommagokkal ütköznek benne, ennek során töltött részecskék jönnek létre.
Ezek a részecskék ionizációs nyomokat hagynak hátra, amelyeket a legmodernebb mérési technikával figyelnek meg, majd ez alapján vonnak le következtetéseket a neutrínók tulajdonságairól. A másik prototípus, és egy tervezett második detektor más technológián alapul majd.
Az egész DUNE-kísérlet számára nagy siker az első részecskenyomokat látni" - idézte a kísérlet vezetőjét, Stefan Soldner-Remboldot, a Manchesteri Egyetem munkatársát a CERN közleménye.
A másik prototípus, és egy tervezett második detektor más technológián alapul majd (forrás: CERN)
Az antianyag hiánya még mindig rejtély a fizikusok számára
"Az eredmények szép példát jelentenek arra, mi mindent lehet elérni laboratóriumok együttműködése által" - egészítette ki Fabiola Gianotti, a CERN igazgatója.
A Dune projekt nemcsak a neutrínókra, hanem azok antirészecskéire is összpontosít, ami által az anyag és az antianyag közötti különbségekről akarnak többet megtudni.
Ezek a jelenleg ismeretlen különbségek az anyag és az antianyag viselkedésében rávilágíthatnak arra, hogy miért van a világegyetemben szinte csak anyag, mikor az ősrobbanásban egyforma mennyiségben keletkezhettek.
Az antianyag hiánya rejtély a fizikusok számára. A CERN nagy hadronütköztetőjében (LHC) működő kísérletek közül több is foglalkozik ezzel.
A fizika egyik nagy kérdésére keresik a választ
A neutrínók talán a legrejtélyesebb részecskék: mindenütt jelen vannak, de csak keveset tudnak róluk - írták a keddi bejelentést idézve hírügynökségek, hozzátéve, hogy tudósok egy nemzetközi csoportja a Deep Underground Neutrino Experiment (DUNE) kísérlet révén több információt akar szerezni a neutrínókról. Az eredményektől pedig azt várják, hogy választ kapnak a fizika egyik nagy kérdésére.
A Deep Underground Neutrino Experiment projekt új detektora jelentős lépés lehet a legtitokzatosabb részecskék, a neutrínók kutatásában (forrás: Science)
A szakemberek mérföldkőhöz értek a DUNE-projektben: a két prototípus egyike először mutatott ki részecskenyomokat. A kocka alakú prototípus akkora, mint egy háromemeletes ház.
A detektor, amely majd az amerikai Fermilabban épül meg, húszszor nagyobb lesz nála. Ez az első alkalom, hogy a CERN anyagilag támogatja egy egyesült államokbeli részecskefizikai projekt infrastrukturális és detektorfejlesztését - emlékeztetett a szervezet.
Nyolcszáz tonna argon mínusz 184 fokon
A CERN két év alatt építette meg a szóban forgó prototípust, majd további nyolc hétbe telt, mire az óriási kockát feltöltötték 800 tonna folyékony argonnal, amelyet mínusz 184 Celsius-fokon kell tartani.
A neutrínók argon-atommagokkal ütköznek benne, ennek során töltött részecskék jönnek létre.
Ezek a részecskék ionizációs nyomokat hagynak hátra, amelyeket a legmodernebb mérési technikával figyelnek meg, majd ez alapján vonnak le következtetéseket a neutrínók tulajdonságairól. A másik prototípus, és egy tervezett második detektor más technológián alapul majd.
Az egész DUNE-kísérlet számára nagy siker az első részecskenyomokat látni" - idézte a kísérlet vezetőjét, Stefan Soldner-Remboldot, a Manchesteri Egyetem munkatársát a CERN közleménye.
A másik prototípus, és egy tervezett második detektor más technológián alapul majd (forrás: CERN)
Az antianyag hiánya még mindig rejtély a fizikusok számára
"Az eredmények szép példát jelentenek arra, mi mindent lehet elérni laboratóriumok együttműködése által" - egészítette ki Fabiola Gianotti, a CERN igazgatója.
A szakemberek mérföldkőhöz értek a DUNE-projektben: a két prototípus egyike először mutatott ki részecskenyomokat. A kocka alakú prototípus akkora mint egy emeletes ház (forrás: CERN)
A Dune projekt nemcsak a neutrínókra, hanem azok antirészecskéire is összpontosít, ami által az anyag és az antianyag közötti különbségekről akarnak többet megtudni.
Ezek a jelenleg ismeretlen különbségek az anyag és az antianyag viselkedésében rávilágíthatnak arra, hogy miért van a világegyetemben szinte csak anyag, mikor az ősrobbanásban egyforma mennyiségben keletkezhettek.
Az antianyag hiánya rejtély a fizikusok számára. A CERN nagy hadronütköztetőjében (LHC) működő kísérletek közül több is foglalkozik ezzel.
forrás:/mti/
kapcsolódó: Először mérték meg az antianyag optikai spektrumát Katt ide!
Vezető magyar részvétel az új antianyag-felfedezésben Katt ide!
Mire jó a CERN, a részecskefizika gigászi boncasztala? Katt ide!
Anyag is, meg nem is a 75 éve keresett részecske Katt ide!
A világegyetem leghidegebb pontját hozták létre antianyag-kutatáshoz Katt ide!
Újabb mérföldkőhöz értek az „isteni részecske” kutatásában Katt ide!
Vezető magyar részvétel az új antianyag-felfedezésben Katt ide!
Mire jó a CERN, a részecskefizika gigászi boncasztala? Katt ide!
Anyag is, meg nem is a 75 éve keresett részecske Katt ide!
A világegyetem leghidegebb pontját hozták létre antianyag-kutatáshoz Katt ide!
Újabb mérföldkőhöz értek az „isteni részecske” kutatásában Katt ide!