Túl a valóságon - Krekó Péter az álhírek varázslatos világáról -
+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
18
  Túl a valóságon - Krekó Péter az álhírek varázslatos világáról
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: Róza
szerző: Czene Gábor
fotók: Tóth Gergő



Még pár éve sem gondolta volna, hogy ilyen töménytelen mennyiségű álhírözönnel kétharmadot lehet szerezni Magyarországon – mondja Krekó Péter politikai elemző, szociálpszichológus.

Névjegy: Krekó Péter politológus, szociálpszichológus. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara szociálpszichológia tanszékének adjunktusa. 2011 óta a Political Capital ügyvezető igazgatója, 2016-2017-ben Fulbright-ösztöndíjas vendégoktató volt az Egyesült Államokban, az Indianai Egyetem Közép-Eurázsiai Tanulmányok tanszékén. Doktori értekezését az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiájából írta. Fő kutatási témája az orosz politikai befolyás Nyugaton, ennek kapcsolata az európai populizmussal és radikalizmussal.

- Melyik a kedvenc összeesküvés-elmélete?
- Több is van, az egyik talán a kolontári iszapkatasztrófához kötődik. Szaniszló Ferenc televíziós műsorvezető az Echo TV-ben – még mielőtt a Fidesz kitüntette volna Táncsics-díjjal – azzal a magyarázattal állt elő, hogy a tározót NATO-gépekkel bombázták, ezért öntötte el a vörösiszap a környéket. Szerinte tehát nem baleset történt, de arra az apróságra már nem tért ki, mi értelme lett volna annak, hogy a NATO halálos áldozatokat követelő tragédiát idézzen elő egy szövetséges országban.

De ugyanez az esemény egyesek szerint Gyurcsány Ferenc, vagy éppen Orbán Viktor műve volt. Az összeesküvés-elméletek egy részére jellemző, hogy bár a világot akarják megmagyarázni, nem adnak értelmezhető választ a roppant egyszerű kérdésre: mi a cél? Miért lenne jó Soros Györgynek, hogy „migránsokkal” árassza el Európát? Amikor Orbán Viktor egyik rádióinterjújában Soros-féle „háttérhatalomról” értekezett, és megkérdezték tőle, milyen érdekek állnak a háttérben, a miniszterelnök frappánsan így vágta ki magát: ő nem akar összeesküvés-elméletekbe bonyolódni, csak a tényeket mondja.

- Jókat mosolyog, miközben beszél. Viccesnek találja?
- Nem nagyon tudok mást tenni. A nevetségessé tétel amúgy jó módszer lehet a konspirációs elméletekkel szemben. A könyvemben éppen eléggé sötét képet festek a jövőről – ami már részben jelenné vált.

- A Tömegparanoia című könyvéről van szó, amely az úgynevezett „fake news” természetrajzával foglalkozik...
- ...és igyekszem bemutatni azokat a társadalmi-politikai feltételeket is, amelyek kedveznek a megjelenésüknek.

- Álhírek, tudatosan terjesztett hazugságok, tévhitek, politikai manipulációk, összeesküvés-elméletek (konteók) elegye alkotja ezt a világot. Egyik vaskos megállapítása szerint a fake news mára mintha átvette volna a hatalmat a valódi, tényszerű hírek felett. Provokál, vagy tényleg így gondolja?
- Nem állítom, hogy mindenhol, de vannak olyan országok és időszakok, ahol ez egyértelműnek látszik. Az Egyesült Államokban az elnökválasztási kampány utolsó heteiben a húsz legnépszerűbb álhír a Facebookon messze nagyobb elérést produkált, mint a fősodorhoz tartozó média valódi hírei. Mianmartól Olaszországon át Ukrajnáig sokfelé masszív dezinformációs háború zajlik, nem is beszélve Oroszországról. Az álhírek, összeesküvés-elméletek sok országban elözönlötték a mainstreamet. A magyar parlamenti választás előtt a kormánypárt szinte kizárólag a konteókra összpontosított, az üzeneteket aztán állami pénzből fenntartott, grandiózus álhírmédia-gépezet közvetítette az emberek felé.

- A változás felfoghatatlanul gyorsan következett be, tizenöt éve sincs, hogy megjelent a Facebook, a Youtube és a Twitter. Meddig lehet pörgetni a hazugsággyárakat? Mikor érvényesül az ingahatás?
- Nem mernék jósolni. Az új generációk a közösségi média terében szocializálódnak, arra számítok, hogy egy ideig még az folytatódik, ami most van. Idővel talán kialakul erős tömegmozgalom a jelenlegi trenddel szemben, ami elvezethet a közösségi média korlátozottabb használatához, akár tömeges elhagyásához. Ennek már akadnak jelei.

- A fake news következményei nem csupán a politikában érhetők tetten. Önt idézve: ahol elharapózik az álhírek logikája, ott végső soron minden tudás megkérdőjeleződhet.
- Pontosan ezt látjuk. Megkérdőjeleződik minden, ami a tényszerű tudáson alapul. A tradicionális tudásképző intézmények – újságírás, egészségügy, egyetemek, tudományos műhelyek és így tovább – presztízse egyre csökken. Különböző információs univerzumok alakulnak ki, ami a törzsi logika felé mutat, és ez erőszakosabbá teszi a közbeszédet. A totális bizalmatlanság kezd normává válni. Márpedig: aki semmiben nem bízik, bármiről meggyőzhető. Beköszöntött a post-truth world, azaz a valóságon túli világ kora.

Krekó Péter szerint a populisták jobban aknázzák ki az álhírek, közösségi mítoszok törzsi logikáját.

- A konteók, álhírek a könyve szerint azért keletkeznek és tudnak népszerűségre szert tett tenni, mert kiszolgálnak minket. Ebben az esetben is a kereslet hozta létre a kínálatot?
- Ha nem mutatnánk fogékonyságot a konteókra, akkor egész biztosan nem terjednének ilyen könnyen és nem lenne ekkora hatásuk.

- A hagyományos kereszténység a nyugati kultúrában visszaszorulóban van. Lehet, hogy a fake news amolyan valláspótlékként is működik?
- Létezik ilyen tudományos elmélet, amit részben empirikus vizsgálatok is alátámasztanak. A modern kor emberének is szüksége van mítoszokra.

Érdekes jelenség, hogy a középkorba visszavezető irracionális gondolatok – így például az oltásellenes tévtanok – terjesztői a XXI. század fejlett technikai eszközei révén toborozzák a híveket.

- Az álhírek által teremtett világ – írja – sokszor vonzóbb és izgalmasabb, mint a valóság. Az önkiszolgáló hazugság sokkal kellemesebb, mint a kényelmetlen igazság.
- A konteók egy adott csoport összetartozásának érzését is erősíthetik. Gyakori, hogy az álhírek a vélt belső vagy külső ellenség ellen irányulnak, ezért félelem- és gyűlöletkeltő tartalommal bírnak.

- Figyelmeztet rá, hogy bármilyen iskolázott vagy okos legyen valaki, bizonyára felült már életében – akár többször is – álhíreknek, és jó eséllyel vannak jól bejáratott konteói. Védtelenek lennénk?
- Védtelenek nem vagyunk, de mások nem tudnak megvédeni minket, csakis mi saját magunkat. A felszínes hírfogyasztás helyett meg kell találnunk a hiteles, ellenőrzött, megbízható forrásokat és a bizalmatlanságnak azt az egészséges mértékét, amely segít azonosítani a konteókat.

- Közben ön is elismeri, hogy az összeesküvés nem mindig a fantázia és a manipuláció terméke. Elvégre összeesküvések a valóságban is előfordulnak.
- Kár lenne vitatni. Általánosságban elmondhatjuk, hogy azok, akiknek akár politikai, akár gazdasági túlhatalmuk van, hajlamosak visszaélni azzal. Demokráciában a sajtónak, a civil szervezeteknek, a független állami intézményeknek az a feladatuk, hogy megakadályozzák, vagy legalább utólag leleplezzék a tényleges összeesküvéseket. Ha a hatalom kitalált konteókra építve megpróbálja kiiktatni ezeket a szervezeteket és intézményeket, eljuthatunk oda, hogy a kormány ténylegesen létrehoz egy korrupt, összeesküvésen alapuló rendszert.

- Magyarországról beszél?
- Nem kizárólag, de tény, hogy nálunk is erősödik ez a fajta hatalmi mentalitás. Magyarország különös ötvözete Nyugat és Kelet, múlt és jövő találkozásának. Annyi biztos, hogy a nyugati társadalmak hanyatlásáról, civilizációs válságáról szóló eszmefuttatások – idehaza évszázadok óta hallunk hasonlókat – újabban leginkább az orosz és a török propagandára, keleti diktatúrák érvkészletére jellemzők.

- Ön szerint manapság lehet választást nyerni a fake news bevetése nélkül?
- A szorongató tapasztalat az, hogy nem lehet.

- Ijesztően hangzik.
- Végképp le kell számolnunk az illúzióval, hogy a közösségi média a demokrácia kiteljesedéséhez járul hozzá. Ellenkezőleg. Nyugati kampánytanácsadókkal beszélve egyértelmű, hogy centrista, liberális, baloldali pártok szintén alkalmaznak álhíreket. Szóval: sikeres baloldali politikusok is élnek ezzel az eszközzel. Igaz, lényegesen kisebb arányban, mint a jobboldali populista, tekintélyelvű politikusok. Úgy alakult, hogy a populisták sokkal inkább képesek használni a közösségi médiát, és kiaknázni az álhírek, közösségi mítoszok törzsi logikáját.

- Reménykedjünk, hogy egyszer majd a demokraták is belejönnek a hazugsággyártásba? Miben fognak különbözni azoktól, akiket szeretnének leváltani?
- A fő kérdés számomra is az, hogyan lehet kitörni ebből a körből. Úgy semmiképpen sem, ha fenntartjuk a politikai polarizációt, ha a különböző táborok a saját hírbuborékukban élnek, és nem is törődnek vele, mi történik azon kívül. Fel kell számolni a törzsi logikát, ráadásul – a hasonlatnál maradva – a kisebb törzs tagjainak kell keresni a kapcsolatot a nagyobb törzzsel. Magyar viszonyokban: a hazai „ballib” oldalnak, mivel számszerű kisebbségben van, különösképpen érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy belekényelmesedik-e a lövészárokba, vagy inkább keresi a párbeszéd lehetőségeit. A jobboldali szavazók hülye vidékiként való leírása voltaképpen a jobboldalt segíti.

- Jó, de mi van akkor, ha a másik oldal közelébe sem enged a saját táborának?
- Akkor kétszer-háromszor annyi energiát kell mozgósítanunk annak érdekében, hogy párbeszédet kezdeményezzünk. Nem feltétlenül a másik meggyőzésének igényével, hanem azért, hogy minél inkább gyengítsük azt a felfogást, amely a politikai küzdelmet a jó és a rossz harcaként tünteti fel, ezzel pedig igazolni akarja a tekintélyelvű hatalomgyakorlást.


forrás:/népszava/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák