+ A | - a | Visszaállít
2017. dec.
27
  Tíz rejtélyes ókori építmény, amelyre máig nincs biztos magyarázat
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Hatalmas kőtömbök, amelyeket fémeszközök nélkül emeltek a magasba és vízalatti városok, amelyek a korábban feltételezettnél évezredekkel korábbra helyezik az emberi civilizáció megjelenését a térségben. Következzen 10 rejtélyes ókori építmény, amelyre máig nincs biztos magyarázat.

A befejezetlen obeliszk



A valaha épített legmagasabb obeliszk lehetett volna a félbehagyottan álló, repedezett építmény, amelyet az egyiptomi Asszuán kőbányáinak északi részén találtak. Ha elkészül, 42 méter magas lett volna, a súlya pedig közel 1200 tonna lenne. Egyes elméletek szerint építésére Hatsepszut fáraónő adott utasítást és végül azért hagyták félbe, mert felületén repedések keletkeztek. 2005-ben egy szintén befejezetlen obeliszk alapot is találtak a lelőhelyen.

Az indiai Atlantisz



Az legutóbbi jégkorszak olvadási periódusát megelőzően a tengerszint jóval alacsonyabb volt mint napjainkban. Ennek ékes bizonyítéka az India nyugati partjainál, a Cambay-öbölben 36,5 méter mélységben fekvő elsüllyedt város. A fénykorában minden bizonnyal hatalmasnak számító település 8 km hosszan és több mint 3 km szélesen terpeszkedik a tenger fenekén és épületeinek nagy része teljesen épen maradt az utókorra. A Dwarka (Aranyváros) névre keresztelt település igazi jelentősége, hogy a szénizotópos vizsgálatok szerint közel 10 ezer évvel ezelőtt épülhetett, ami 5 ezer évvel korábbi mint bármelyik másik lelet, amelyet ebben a térségben találtak.

A legnagyobb kőkorszaki temető



A spanyolországi Málaga környékén felfedezett mengai dolmen a világ egyik legnagyobb megalitikus építménye. A hatalmas kövekből összerakott dolmen lényegében egy halomsír, amely valamikor a Kr. e. 3. évezredben épülhetett. Falain különféle ember formájú alakok láthatók, és amikor kutatók a 19. században először feltárták, több száz csontvázat találtak a belsejében.

Az óriás építette templom



A máltai Gozo szigetén bukkantak rá a 18. században a híres Ggantija neolitikus ikertemplomra. Az építményt az újkőkorszak (Kr. e. 3600–2500) idején emelték, és idősebb mint például a Stonehenge vagy éppen az egyiptomi piramisok. A kövek egy része 50 tonnát is nyomhat, ami egészen elképesztő, figyelembe véve, hogy azokat már a fémeszközök és a kerék feltalálását megelőzően kellett mozgatniuk Ggantija építőinek.

A legenda szerint a templom falait egy gyermekét szoptató női óriás építette, mindössze egyetlen nap alatt, míg a modern számítások szerint csak a déli templom építése 1500 napot vehetett igénybe. A templomot a belsejében talált termékenységi szobrok alapján termékenységi templomnak tartják a kutatók.

(- folytatjuk -)


forrás:/mult-kor/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák