+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
12
  A közösségi portálok megmutatják milyen a szakértők nélküli világ
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: Róza


A platformokon veszélyes folyamatok zajlanak, amelyek beláthatatlan következményekkel járhatnak.
Philip Howard, az Oxford Internet Intézet szociológusa szigorúbb törvényeket hozna a közösségi oldalakon terjedő hamis információk visszaszorítása érdekében. A kanadai szakember - aki a gépek által generált politikai kommunikációt kutatja - úgy véli, hogy az álhíreket terjesztő botok komolyan fenyegetik a demokráciát és ezért politikai szabályozást sürget. Howard a projektjében azt vizsgálja, hogy a közösségi hálózatok mechanizmusai miként változtatják meg világszerte a politikát.


"Az elmúlt kilenc hónapban a közösségi portálok a világ legfontosabb sajtóorgánumaivá váltak. A legtöbb ember onnan szerzi be az információit. De az is kiderült, hogy a politikai élet szereplői a Facebookon és a Twitteren nagyon sok embert manipulálnak azáltal, hogy automatizált felhasználói fiókokat, botokat használnak. Európában és Kanadában például folyamatosan nő azoknak a száma, akik kétségbe vonják a klímaváltozást. Az Amerikai Egyesült Államokban az emberek nem biztosak abban, hogy a dohányzás és a rák összefügg. Még az általános tudományos tudás is eltűnik lassan, mert a közösségi platformok téves információkat szállítanak."

"Régen még voltak olyan mechanizmusok, hogy a különböző ügyekben konszenzusos döntésekre lehessen jutni. Az emberek tisztelték a tudományt és a szakértőket. Most viszont olyan tartalmak vannak, amelyek hazugságokat tartalmaznak és amelyek marketing kampányok termékei, nincsen bennük sem logika, sem tudományos tudás. Amennyiben senki nem hisz már a szakértőknek, akkor nehéz konszenzusra jutni. Sokáig vártunk arra, hogy a Facebook és a Twitter önként változtassa meg a rendszerét. Az eredmény Donald Trump megválasztása és a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése lett."

"Amennyiben a vállalatok nem tudnak vagy akarnak kreatív megoldásokat találni, akkor plusz külső ellenőrzésre van szükség, például törvények segítségével. Valójában a problémát nem az álhírek vagy a botok jelentik, hanem a két dolog együtt. Európában már számos jó törvény van a kommunikációról, ebben a tekintetben más a helyzet, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Éppen ezért az utóbbiban sokkal súlyosabb az álhírprobléma. A botok két fontos dolgot értek el az amerikai választási kampányban: a valódinál sokkal nagyobbnak mutatták be Trump hátrányát és a választás napjáig életben tartották a "Hillary korrupt"- történeteket" - jelentette ki Philip Howard.

Az Oxford Internet Intézet szociológusa hozzátette, hogy az egyik lehetséges következő veszélyes fejlődési szint az lehet, hogy a botok által terjesztett tartalmakat is gépek fogják létrehozni. Amennyiben a mesterséges intelligencia képes arra, hogy Facebook-adatokat használjon a személyre szabott tartalmak készítéséhez, akkor nagy fenyegetést jelentene a közélet számára. S a botok egyre jobbak lesznek az emberekkel való kommunikációban, ráadásul nehezebbé válik a felismerésük is.

Egyszerű és helyes lépés lenne a botok kötelező megjelölése, ráadásul ez erősíthetné a közösségi oldalakba vetett bizalmat. Persze ezek a hálózatok még mindig több pozitívumot kínálnak, mint negatívumot. A Facebook és a Twitter egyaránt hatalmas adatmennyiségen ülnek, amely kiválóan bemutatja a politikai rendszerünk problémáit. Azonban a közvéleményt már nem lehet megbízhatóan mérni. A törvényalkotóknak meg kellene határozniuk bizonyos helyzeteket - például katasztrófák vagy politikai krízisek idején -, amelyek bekövetkezésekor a közösségi hálózatok kötelesek lennének az adataikat a közérdek miatt elérhetővé tenni.



A nagyobb ellenőrzés nem feltétlenül jelentene jobb helyzetet, de végül kizárólag a jogállamiság számítana. Erre a problémára nincs egyszerű megoldás mert az állami visszaéléseket is meg kell akadályozni és arról kell tárgyalni, hogy milyenek lehetnek a közösségi portálok számára kidolgozott jó törvények. Egy másik lehetőség e platformok ellenőrzésére az lehetne, ha az algoritmusaikat egy nyilvános auditálási eljárás keretében kellene bemutatniuk és ellenőriztetniük. A Facebook, a Twitter, a Google és többi magáncég az algoritmusaikat szellemi tulajdonnak tekintik. De ez a gond szinte eltörpül a dolgok internetéből várható hatalmas adatfolyam jelentette probléma mellett.

"A dolgok internetéből származó adatok gyakorlatilag teljesen leképezik majd a viselkedésünket. Akár a mosogatógép is közvetítő szerepbe kerülhet köztünk és a kommunikáló szereplők között. A Facebook adatai elárulnak valamit a véleményeinkről, a céljainkról. Ezeket az adatokat elég ötvözni a viselkedésen alapuló adatokkal. Ebből létrejöhet egy teljes profil arról, hogy valaki mit mond, mit gondol és valójában mit tesz. Gyakorlatilag lehetetlen lesz elbújni a dolgok internete elől" - szögezte le a szakember.


forrás:/sg.hu/

kapcsolódó: A WikiLeaks szerint a CIA még az okostévéken át is kémked Katt ide!
Mobilappok, amelyek még a hálószobatitkaidat is kikémlelik Katt ide!
2017 -től személyi nélkül nem tudsz majd internetezni Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák