+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
09
  Digitális egészségügy – az emberiség galaktikus jövőjének kulcsa (3. rész)
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
szerző: dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató

A szakértők és gondolkodók – mint például Elon Musk (SpaceX) – a közeljövőben képzelik el a Marsra szállást. A legnagyobb kihívás azonban nem a megfelelő rakétatechnika kifejlesztése lesz, hanem a digitális egészségügyi technológiák hiánya. A három részes sorozat utolsó része azokról a technológiákról szól, melyek segítenek életben és egészségesen tartani az űrhajósokat egy marsi bázison.

Hatalmas kihívás lesz akár egyetlen embert is élve a Marsra juttatni. Tegyük fel, hogy a való életben is elértük azt a pontot, ahol Matt Damon megérkezett a Marsra a Mentőexpedíció című filmben. Hogyan biztosíthatjuk az életben maradásán felül azt is, hogy sikerüljön a többi szerencsés túlélővel kolóniát alapítania?

a) Élet teremtése a Marson
Az űrhajósoknak fel kell készülniük az élet teremtésére a Marson – mivel eddig sajnos a Földön kívül máshol nem találtunk élőlényeket.

Itt élet alatt a baktériumokat, az élesztőgombákat, illetve az utazók immunrendszerét értem. Az új genomszerkesztési módszer, a CRISPR komoly szerephez juthat mindebben. Ezzel géneket lehet bejuttatni sejtekbe és működésre bírni őket, vagy kívánni a nem kívánt régiókat, mintha génsebészkednénk.
A szintetikus biológia részeként baktériumok mesterséges létrehozása hormonok, antibiotikumok és más anyagok előállításához vezethet, aminek segítségével a természet maga is egyfajta gyártósorrá válhat.

A módszert a víz szűrésétől a kívánt légkör megteremtéséig számos dologra fel lehetne használni. Az iGEM versenyek és a kaliforniai közösségi laboratóriumok már bemutatták, hogy a biomérnöki megközelítés rengeteg helyzetben vezethet megoldáshoz.

Dániában a Koppenhágai Egyetem diákjai arra dolgoztak ki tervet, hogyan lehet az űrben génmódosított baktériumokkal élelmiszert, orvosságokat és eszközöket gyártani. Ez azt jelenti, hogy egy speciális baktériumtenyészet a marsi napfény felhasználásával cukrot tudna előállítani. Egy másik baktérium pedig ezt a cukrot használhatná üzemanyagként egy adott termék előállítására. Termelhetne például vitaminokat, egyéb lebontható anyagokat és olyan bioműanyagokat, amelyeket 3D-nyomtatás segítségével bármilyen formába lehetne önteni – beleértve az űrspagetti elfogyasztásához használt kést és villát is.

b) Földről irányított, marsi űrhajósokat operáló sebészeti robotok



Szinte elkerülhetetlen, hogy az űrhajósoknak műtétre legyen szükségük. Bármi történhet velük odaát.

Napjaink orvosi robotjait a sebészek irányítják egy vezérlőpanel segítségével, a Prometheus című filmben azonban olyan robotot láthattunk, amely teljes műtéteket tudott egyedül elvégezni. A Mars-generáció robotja valahol a kettő között lesz. A földi sebészek minden lépést előre megtervezhetnének, robot pedig véghez vinné azokat – késleltetett, digitális földi felügyelet alatt. A daVinci robot, valamint a Google és a Johnson & Johnson közös fejlesztése remek példa erre.

c) A 3D nyomtatás


Az űrhajósok magukra lesznek utalva, és nem lesznek képesek mindent magukkal vinni a hosszú távú marsi tartózkodásra. Szükségük lesz olyan nyomtatókra, amelyek képesek gyógyászati felszerelést, protéziseket és gyógyszereket gyártani, ahogy a szükség hozza. A hozzávalók szállítása, és ezek helyben való kinyomtatása sokkal jobb ötlet, mint néhány fajta felszerelés és orvosság cipelése, amelyek amúgy is csak pár esetben lennének hasznosak.

A szerencsés túlélők gyorsan gyártósorokat hozhatnának létre olyan nyomtatók tervezésével, amelyek nyomtatókat nyomtatnak. A 3D-nyomtatás tehát a marsi élet alappillérévé válhat. Már láttunk példát személyre szabott protézisek nyomtatására, és készültek orvosi felszerelések is. Az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet tavaly jóváhagyta egy epilepsziára felírt gyógyszer, a Spritam 3D-nyomtatását. A porállagú gyógyszert rétegről rétegre nyomtatják ki, így az sokkal hamarabb feloldódik, mint a hagyományos tabletták. Az alapvető példák már megvannak ma is, a trendek pedig mind előre mutatnak.

d) Az exoskeleton az ember legjobb barátjává válhat


Hatalmas súlyok emelése és hosszú, fárasztó munkanapok – ez mind része lesz a marsi alaptábor megépítésének. A jövőben az exoskeletonok (külső vázak) egyre vékonyabbak és kényelmesebbek lesznek, a marsi csapat pedig olyan gyakran használja majd őket, mint az első űrhajósok a csavarhúzót. Napjainkban az exoskeletonok bénult emberek állítanak lábra, valamint katonákat segítenek a több órás gyaloglásban, a gyorsabb futásban vagy a magasabbra ugrásban.

Mivel a hosszú űrutazás a súlytalanságbeli környezet miatt még a megfelelő testmozgási gyakorlatok ellenére is meggyengíti az izomzatot, az exoskeletonok segíthetnek az űrhajósoknak pótolni az így elvesztett erőt.

Rengeteg hasonló kísérlet és projekt tervezésére és megvalósítására lesz még szükség, ha valóban marsi kolóniát szeretnénk.
Egyetértek Muskkal abban, hogy a Marsra szállás lenyűgöző kaland lenne. A legizgalmasabb dolog, amit csak el tudok képzelni. Senki sem akarja nálam jobban, hogy a Mars-küldetés sikerüljön. Meggyőződésem azonban, hogy a digitális egészség lemaradásban van az asztrofizika és a rakétatechnológiák mögött.

Olyan vállalatokra, újítókra, döntéshozókra és kutatókra van szükségünk, akik és amelyek vezető szerepet vállalnak az innovációs törekvések terén, elismerik a terület fontosságát, és be is fektetnek a digitális egészségbe. Aztán végre csinálhatjuk azt, amiben az emberiség a legjobb: tovább fedezhetjük fel a végtelen kozmoszt.


forrás:/urvilag.hu/

kapcsolódó: Digitális egészségügy (1. rész) Katt ide!
Digitális egészségügy (2. rész) Katt ide!
Exoskeletonnal tökéletesíthető az evolúció munkája Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák