+ A | - a | Visszaállít
2016. jan.
13
  Ez volt 2015 hét legnagyobb régészeti szenzációja (2.rész)
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Régészeti felfedezések tekintetében a 2015-ös évben sem lehet okuk panaszra a történelem rajongóinak, így nem volt könnyű dolgunk, amikor kiválogattuk a legjelentősebbeket. A számtalan jelentős archeológiai hír közül szerintünk idén ez a hét (plusz egy) emelkedett ki a többi közül.

A Gilgames-eposz korábban ismeretlen részlete



Középiskolai olvasmányaiból – legalább homályosan – mindenki emlékszik a világ egyik legkorábbi irodalmi műveként számon tartott Gilgames-eposzra. Idén ősszel egy csempész és egy múzeum gyümölcsöző együttműködésének köszönhetően eddig nem ismert részletekre derült fény a valaha volt egyik legismertebb irodalmi alkotásával kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a 2011-ben az észak-iraki Szulejmánijja városának múzeuma által vásárolt 80-90 agyagtábla közül az egyik a Gilgames-eposz eddig nem ismert epizódjáról, Uruk királya, Gilgames, valamint barátja, Enkidu - a cédruserdőt őrző - Humbaba nevű szörnyeteg elleni támadásáról szól. Az agyagtábla húsz sorral gazdagította az ősi irodalmi alkotást.

Az érintetlen, gazdag etruszk sír



Számtalan alkalommal halljuk, hogy az éppen aktuális felfedezés lehet az elmúlt év/évtized/évszázad/évezred egyik legnagyobb szenzációja. Nemrégiben hasonló kijelentés hangzott el az Umbria tartománybeli Città delle Pieve mellett talált etruszk sírral kapcsolatban is (az olasz kutatók kijelentették, hogy ez lehet a közelmúlt egyik legnagyobb régészeti felfedezése), és ezúttal egyetérthetünk az értékeléssel, ugyanis valóban ritka kincsekre bukkantak rá – egy földműves segítségével – a szerencsés kutatók. Mivel a terület messze van a sírrablók által kedvelt lelőhelyektől, a sír valóban érintetlenül maradt meg az utókor számára. A felfedezésről szóló, képekkel gazdagon illusztrált beszámolónkat itt olvashatják. Katt ide!

Szulejmán türbéje



Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója december 9-én nagy bejelentéssel állt elő. Kijelentette: minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. A kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember hozzátette: ahhoz, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat - jegyezte meg. Hogy mit kell tudni pontosan a felfedezésről, amelyről a Guardiantól kezdve a Daily Mailen és a Live Science-en keresztül a Washington Postig számos külföldi sajtóorgánum is számot adott. Katt ide!

A csatamező, ahol Julius Caesar vérfürdőt rendezett

Ritkán kötjük össze Caesart a mai Hollandia területével, pedig a hadvezér i. e. 55-ben a dél-hollandiai Kessel közelében véres csatát vívott két germán törzzsel. Holland kutatók nemrég azonosították a szóban forgó csatateret, miután a radiokarbonos kormeghatározás, valamint különböző történelmi és geofizikai elemzések révén kiderült, hogy a helyszínen az elmúlt három évtized során talált tárgyak az i. e. 1. századra datálhatók. Caesar A gall háború című művében arról számolt be, hogy megsemmisítette a germán törzseket, ami mintegy 400 ezer halottat jelentett volna, az amszterdami VU Egyetem kutatói szerint azonban a 150 és 200 ezer közötti szám közelebb áll az igazsághoz.

+1 A folyómedertől 700 méterre megtalált, elsüllyedt gőzhajó



Az Arabia nevű amerikai gőzősről szóló cikkünk Katt ide! tulajdonképpen egy régebbi felfedezésről tudósít, de nem tudtuk kihagyni az ég végi összefoglalóból. Az Arabia 1856. szeptember 5-én kétszáz tonnányi áruval a fedélzetén Kansas Cityből észak felé tartott a Missourin, hogy útja során 16 várost lásson el különböző termékekkel. Az út rutinnak számított, különösebb óvintézkedésekre nem volt szükség. A folyó vize nyugodt volt, az utazást sokáig nem zavarta meg semmi, amikor a lemenő nap fényénél hirtelen megjelent egy sodródó diófa. Az ártalmatlannak tűnő növény hatalmas lyukat ütött a gőzös alján, gyökerei feltépték a hajótestet, amely villámgyorsan megtelt vízzel. Az 52 méter hosszúságú, páratlan szépségű gőzös percek alatt a folyó fenekére süllyedt. az 1853-ban épült Arabia teljesen eltűnt, és több mint 130 éven át senki sem látta, ám 1987-ben a folyómedertől 700 méterre rábukkantak, majd a víz kiszivattyúzása után a gőzős előbukkant a sártengerből. A hideg sár az Arabia 200 tonnás rakományát épségben, sértetlenül megőrizte, így néhány vállalkozó szellemű munkás még egy savanyú uborkás befőttet is kibontott. Szinte hihetetlen, de ízletesnek találták a befőttes üveg tartalmát.

forrás:/mult-kor/

kapcsolódó: Ez volt 2015 hét legnagyobb régészeti szenzációja (1.rész) Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák

..
...