A kínai leszállóegység még januárban landolt a Hold felszínén, mégpedig annak túlsó oldalán, először érve el ezt az új célt. A helyszíntől távolodó holdjáró azóta fontos méréseket végez, amelyek arra is rávilágítanak, hogy miből áll az égitest, illetve miként alakult ki a jelenlegi összetétel.




A kutatókat némi meglepetés érte, a déli-sarki régióban, a Déli-Sark-Aitken medence területén ugyanis nem a várt eredményt kapták, legalábbis a Yutu-2 holdjáró spektrométerével elvégzett mérések kielemzése révén. A most közzétett tanulmány szerint ugyanis a Kármán-kráternél sokkal jelentősebb a piroxén és az olivin ásvány jelenléte, márpedig itt arra számítottak, hogy ugyanúgy alumíniumban gazdag könnyű anyagokat találnak, mint a felszín egyéb részein. Az elmélet szerint a nehezebb anyagok az egykori magmaóceánok lehűlésével mélyebbre húzódtak, a kráter területén viszont nem ilyen egyértelmű a kép, ami a kínai illetékesek szerint segíthet jobb betekintést nyújtani a jelenlegi szerkezet kialakulásának folyamatába, ami a nagyobb égitestek esetében is fontos részletekre világíthat rá.

A szakemberek arra gyanakodnak, hogy az eltérő felszíni összetétel a 72 kilométeres Finsen-kráter közelségével magyarázható, ez ugyanis a becsapódás maradványa lehet, ahogy az ott lévő anyag szétszóródott és beterítette a felszínt. Ezzel kapcsolatban jelen pillanatban nem mutathatunk fel konkrét bizonyítékokat, viszont a megfigyelés folytatódik, így a kínai páros (valamint az őket figyelő és a kommunikációt segítő műholdak) további érdekességeket szolgáltathatnak majd a közeljövőben. A köpeny jobb megértése idővel igazolhatja a magmaóceánok létezésével kapcsolatos jelenlegi elméletünk helyességét, ehhez azonban szintén a munka folytatására van szükség.

forrás:/sg.hu/