David Clements, a Fermi-paradoxonra próbált megoldást találni. Az ellentmondás lényege, hogy az Univerzum végtelenségében bizonyosan lennie kell még értelmes civilizációknak, mi viszont képtelenek vagyunk olyan bizonyítékot találni, amely igazolná létezésüket.

David Clements, a London’s Imperial College munkatársa az 1950-ben született Fermi-paradoxonra adott egy lehetséges választ – írja az IFLScience. A kutató szerint az élet kialakulásának követelményei, azaz a folyékony víz és az energia, meglehetősen gyakoriak a Naprendszerben. A legtöbb élet számára potenciálisan alkalmas hely azonban jeges felszínű holdak mélyén található.



Az ugyanakkor probléma, hogy amennyiben galaxisunkban máshol is vannak lakható jeges objektumok, úgy még ha ki is fejlődött valamiféle értelmes létforma rajtuk, az a jég alatt van elzárva, és így képtelen kommunikálni a külvilággal.

Tanulmányában Clements azt írja, a víz elengedhetetlen az élet számára. A szakértő szerint a folyadék olyan égitestek mélyén lehet jelen, mint amilyen a Jupiter holdja, az Európé, vagy a Szaturnusz körül keringő Enceladus. Ezen felszín alatti víztömegekben a földi óceánok ökoszisztémájánál is összetettebb élővilág alakulhatott ki.
A kutató szerint bolygónk vizeiben több olyan faj is él, amely magas intelligenciával rendelkezik, éppen ezért máshol is hasonló lehet a helyzet.

A Cassini kiderítette: lakható lehet a Szaturnusz két holdja :- Az űrszonda kalandjai pénteken érnek véget, ezért mindenképp érdemes beszélni az eredményeiről.
A kutató szerint izgalmas felfedezések várhatnak ránk. Az elkövetkező 10-20 évben több olyan misszió is indul majd, amely közvetlen módon ugyan nehezen bukkanhat az idegen élet nyomaira, de segíthet jobban megérteni a potenciálisan lakható égitestek tulajdonságait.

forrás:/24.hu/