Szerző: Sódor Ádám

Két szakterület elméleti asztrofizikusainak közös számításai szerint a korábban elképzeltekkel ellentétben bolygók nem csak csillagok körül keletkezhetnek. A modellek szerint egy szupernagy tömegű fekete lyuknak akár több ezer bolygója is lehet.

„Ha megfelelőek a körülmények, bolygók akár a legzordabb körülmények között, például fekete lyukak közelében is kialakulhatnak” – kezdi Keiichi Wada, a Japánban működő Kagoshima Egyetem professzora, az aktív galaxismagok szakértője. A legfrissebb elméletek szerint a bolygók bolyhos porcsomókból állnak össze a fiatal csillagok körüli protoplanetáris korongokban. De nem csak a születőben lévő csillagoknak van porkorongjuk. Egy újszerű megközelítéssel a kutatók most a galaxisok középpontjában megtalálható szupernagy tömegű fekete lyukak körüli masszív porkorongokat vették célba vizsgálataikkal.




Néhány szupernagy tömegű fekete lyuk körül rengeteg anyag található hatalmas, sűrű korongba rendeződve. Egy ilyen korongban akár 100 ezer naptömegnyi anyag is koncentrálódhat. Ez egy tipikus protoplanetáris korong anyagmennyiségének egymilliárdszorosa. A korong hűvösebb régióiban a vékony jégkéreggel bevont porszemcsék egymáshoz tapadhatnak, és bonyolult formájú porcsomókat építhetnek fel. A fekete lyukak körüli korongok olyan nagy sűrűségűek lehetnek, hogy képesek elnyelni a központból érkező rendkívül erős sugárzást is, így egészen alacsony hőmérsékletű régióik is lehetnek. A bolygókeletkezés modelljeit egy ilyen fekete lyuk körüli korongra alkalmazva a csillagászok arra az eredményre jutottak, hogy ezekben néhányszor százmillió év alatt létrejöhetnek bolygók.
Az elméleti számítások eredményeit ma még nem tudjuk ellenőrizni, mert a jelenlegi technikánkkal nem tudunk ilyen bolygókat megfigyelni. Ennek ellenére a japán csillagászok abban bíznak, hogy munkájuk új szakterületet nyit meg az asztrofizikán belül.

forrás:/csillagaszat.hu/

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a Facebookra, ez az eddigi legnagyobb összegű, fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott bírság a versenyhivatal történetében – írja az MTI. A hivatal pénteki tájékoztatása szerint a GVH megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és súgóközpontjában.
A fogyasztóknak ugyan valóban nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és így fizettek a szolgáltatásért – fejtette ki a versenyhivatal.




Persze a GVH nem egyenlő a kormánnyal, de nem ez lenne az első alkalom, hogy a GVH a kormányzati politikának megfelelően döntsön bizonyos kérdésekben. 2016-ban például néhány nap alatt rábólintottak arra, hogy Mészáros Lőrinc cége felvásárolja a Népszabadságot és a megyei lapokat birtokló Mediaworks médiavállalatot – ezt akkor a hivatal a bürokráciacsökkentéssel, a szabályozási környezet változásával magyarázta.

Ezen kívül a GVH – annak ellenére, hogy többször kimondta, hogy a magyarországi "közbeszerzések kartellfertőzöttsége magasnak mondható" – nem igazán szokta vizsgálni azokat a kormányközeli cégeket, akik tarolni szoktak a közbeszerzéseken.

GVH: A Facebook félrevezette a felhasználókat : - A Facebook üzleti modelljének lényege, hogy az oldalon megosztott tartalmakkal magához vonzza a fogyasztókat, akiknek érdeklődéséről, viselkedéséről, vásárlási szokásairól részletes adatokat gyűjt. Az adatok birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfeleinek, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz.

A GVH álláspontja szerint a regisztrációs oldalon megjelenített "ingyenes és bárki csatlakozhat", "ingyenes és az is marad" üzenetek elterelik a fogyasztó figyelmét az általa vállalt ellentételezésről, azaz adatainak átadásáról, terjedelméről és ezek következményeiről. A megtévesztőnek talált állítások a nyitóoldalon 2010 januárjától 2019. augusztus 12-ig, a súgóközpontban 2019. október 23-ig voltak láthatók.




Péntek este rövid sajtóközleményt adott ki a Facebook a bírsággal kapcsolatban:
Az embereknek tisztában kell lenniük a termékeink, szolgáltatásaink működésével. Nemrégiben frissítettük felhasználási szerződésünket, hogy átláthatóbb legyen az üzleti modellünk, és örömmel töltjük el, hogy ezt a magyarországi Gazdasági és Versenyhivatal is a Magyar Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hatóság is elismeri.

forrás:/index/

A kutatókat is megdöbbentő méretű, a Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben. A fekete lyuk 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől.
A Nature-ben megjelent tanulmányt Kiss László csillagász-fizikus ismertette az M1 műsorában. Mint mondta, azt már évtizedek óta tudjuk, hogy a Tejútrendszer közepén több millió, vagy akár milliárd naptömegű fekete lyukak is létezhetnek, de a csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint azt feltételezték, hogy ilyen néhány tíz naptömegű fekete lyukak nem is létezhetnek a galaxisunkban.




A fekete lyukat egy nemzetközi kutatócsoport fedezte fel a kínai LAMOST teleszkóp segítségével, több nagy csillag mozgását megfigyelve. A csillagászoknak most magyarázatot kell találniuk a jelenségre, ez pedig Kiss szerint akár "egy hozzáadott komponens lehet a sötét anyag témájában".

A kutatók szerint a fekete lyukaknak alapvetően két típusa létezik. A kisebb, csillagtömegű fekete lyukak a Napnál legfeljebb 20-szor nagyobb tömegűek, akkor keletkeznek, amikor egy nagyon nagy csillag összeomlik. A szupernagy tömegű fekete lyukak viszont legalább több milliószor nagyobbak, mint a Nap, eredetük pedig
ismeretlen.

forrás:/mti/

A NASA rendszert csinál abból, hogy megszakítja a Nemzetközi Űrállomásról sugárzott, elvileg folyamatos élő sugárázást, jellemzően akkor, amikor egy azonosítatlan objektum kerül a kamera látókörébe. Ez náluk immár amolyan fura hagyomány, egyfajta kozmikus folklór része…

Ezúttal két orosz űrhajós, Oleg Szkripocska és Alexander Szkvorcov is a fedélzeten tartózkodott és éppen egy szokványos beszélgetést folytattak a földi irányítással, amikor egészen váratlanul furcsa fények tűntek fel az ISS körül. Ekkor az egyik asztronauta koránt sem tétova, tanácstalan hangsúllyal közölte, hogy „ez egy hajó”, amivel félreérthetetlen módon utalt arra, hogy ő a maga részéről kizárná a természetes eredetét annak, amit a két saját szemével lát.




Ecsetelte volna tovább a dolgot, azonban a földi irányítás félbeszakította, közölték, hogy „mindent vettünk, veletek vagyunk, köszönjük”, aztán azonmód megszakították az élő adás sugárzását. Nyilván azért, mert egy kósza meteor, vagy egy levált hőpajzs megjelenése ezt feltétlenül megköveteli. Ez alapján az ISS közelében annyi ilyen űrszemét és kozmikus objektum (természetesen csakis természetes!) keringőzik, hogy egyre-másra meg kell szakítani miattuk az adást. Mert ha nem szakítanák meg, az sokkal gyanúsabb lenne, ugyebár és hihetetlen nemzetbiztonsági titkokra derülhetne fény…

Mindenesetre az élő adásnak ez a különösen figyelemreméltó része rögzítésre került és most már bárki megtekintheti. A szkeptikusok persze azonnal előhozakodtak a teljesen nyilvánvaló, magától értetődő magyarázattal: a fénylő objektum csakis az űrállomásról levált jégdarab lehet! Hogy ez nem jutott eszébe az ISS fedélzetén tartózkodó űrhajósoknak, akik közül az egyik teljesen tévesen „hajóként” beszélt a különös tárgyról… Még szerencse, hogy itt vannak nekünk ezek a lexikális tudású és zseniális képességű szkeptikusaink, akik egyébként képzettebbek, mint a helyszínen tartózkodó űrhajósok és így csípőből tudják korrigálni a legénység tagjának tökéletesen laikus meglátását.
Már csak egyetlen kérdés maradt hátra: ha tényleg így van, akkor miért nem őket küldték az ISS fedélzetére és miért azokat, akik most is ott tartózkodnak?...

forrás:/hihetetlenmagazin/

szerző: Both Előd

Ezt a végleges nevet kapta az ideiglenesen Ultima Thule néven emlegetett égitest, a NASA New Horizons szondája által az év elején megközelített kisbolygó.
A NASA New Horizons szondája már javában úton volt a Plútó felé, amikor a küldetés irányítói már tudták, hogy az elsődleges célpont megközelítése után a szonda folytathatja útját a Kuiper-öv valamelyik égitestje felé, de fogalmuk sem volt, melyik lehetne az ideális célpont.

Éppen ezért lázas keresésbe kezdtek, amibe földi óriástávcsöveken kívül a Hubble-űrtávcsövet is bevonták. Végül az ideális célpontot az utóbbi műszerrel újonnan felfedezettek között találták meg. Amikor a Hubble-űrtávcsővel felfedezték, a szokásos gyakorlatnak megfelelően a 2014 MU69 ideiglenes jelölést kapta, de hamarosan, egy nemhivatalos közönségszavazás alapján Ultima Thule néven kezdték emlegetni.

Már a Plútó felszíni alakzatainak névadása során is érzékelhető volt, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) névadással foglalkozó bizottsága nem lelkesedik az efféle, a laikusok érdeklődését felkeltő akciókért. Nem minden ily módon javasolt nevet fogadnak el, és amelyiket mégis, azt sem túl hamar. Így történt ez most is. Bár a New Horizons már csaknem egy éve elsuhant az izgalmas Kuiper-objektum mellett, csak a közelmúltban jelentették be, hogy az IAU az Ultima Thule helyett hivatalosan a 486958 Arrokoth nevet adta a 2014 MU69-nek.

A név az Észak-Amerika keleti részén élt, illetve részben még ma is élő póhatan indián törzs algonkin nyelvén az égboltot jelenti. A névadásban közrejátszott az is, hogy a póhatanok birodalma mintegy négy évszázaddal ezelőtt azon a területen helyezkedett el, ahol most az égitestet felfedező Hubble-űrtávcsövet irányító Űrtávcső Tudományos Intézet (STScI) és a New Horizons szondát irányító Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma (JHU APL) működik.

A New Horizons felvételei alapján készített kompozit kép a hóemberre hasonlító alakú Arrokoth Kuiper-övbeli égitestről. (Kép: NASA)

Az Arrokoth a Kuiper-övbe tartozó, sok ezer jeges égitest egyike. Amint a New Horizons felvételeiről kiderült, két részből álló, hóemberre emlékeztető alakú égitest, amely a szakemberek feltételezése szerint valaha két különálló test ütközése eredményeképpen állt össze egyetlen objektummá.

forrás:/urvilag/

A Kínában felépített reaktor a csillagunkénál 13-szor forróbb hőmérsékletet is képes elérni.
A Xinhua kínai hírügynökség kedden bejelentette, hogy elkészült a mesterséges Nap névvel illetett fúziós reaktor, amelyet már 2020-ban be is üzemelhetnek, hogy a mai megoldásoknál lényegesen olcsóbban és tisztábban termeljen nukleáris energiát. A Szecsuan tartományban felépített reaktor a HL-2M névre hallgat, és még a Napnál is 13-szor forróbb hőmérséklet elérésére képes - írta az Abacus alapján a Qubit.



Azért van szükség ekkora hőre, mert a fúziót két módon lehet előállítani: vagy nagyon magas nyomással, vagy nagyon magas hőmérséklettel, és a Földön csak az utóbbit lehet reprodukálni. A Kínai Nemzeti Nukleáris Vállalat és a Délnyugati Fizikai Intézet közös projektjében felépített reaktorban a 200 millió Celsius-fok is elérhető lesz.

Az atomreaktoroknak két fajtája van, a jelenleg használt fissziós és a jövő technológiájának tartott fúziós reaktorok. A fissziós reaktorok a maghasadást használják energiaforrásként (leggyakrabban urán vagy plutónium felhasználásával), míg a fúziós reaktorok ennek ellenkezőjét, a magegyesülést, vagyis a magfúziót. Ez zajlik a Napban is, ahol hidrogénatomok egyesüléséből hélium keletkezik, aminek hatására hő termelődik, és energia szabadul fel.

A fúziós reaktorok az alapanyagok bősége miatt olcsóbb, a radioaktív hulladék minimalizálása miatt pedig tisztább energiát állítanak elő, ráadásul a „megfutási veszély” kiiktatásával az atomrobbanás esélyét is kizárja, a melléktermékeit pedig nem lehet felhasználni a fegyvergyártásban.

forrás:/infostart/

Bejárta a nemzetközi sajtót a napokban a hír, miszerint magyar kutatók nagy valószínűséggel egy ötödik alapvető kölcsönhatás létezését igazolták vissza, mégpedig egy korábbi kísérlet sikeres megismétlésével. Ez komoly áttörést jelent, egyben pedig a kétkedők hangját is elcsendesíti, a potenciális eredmények pedig szinte beláthatatlanok.



Az Atommagkutató Intézet (Atomki) csapata még 2016-ban végzett el egy érdekes kísérletet, amelynek eredményeit akkor rangos lapban publikálták. Eszerint a Berillium-8 izotópjának lebomlása során az atomról leváló elektronok és pozitronok furcsa, érdekes irányban (szögben) távoznak, amit a rendelkezésre álló elmélettel nem tudtak megmagyarázni. Ez arra utalt, hogy egy egészen új részecskére bukkantak, ennek létezését pedig a standard modell alapján nem tudjuk értelmezni, ennek esetén pedig vagy komoly áttörésről van szó, vagy egy puszta laboratóriumi mérési hibáról. Ez utóbbit a nemzetközi tudóstársadalom több tagja valószínűsítette, ezt meg is próbálták igazolni, az elmúlt 3 évben azonban nem jártak sikerrel, miközben az Atomki szakemberei sikeres ismétlést hajtottak végre, ami viszont még inkább megerősíti egy ötödik, eddig nem ismert természeti kölcsönhatás létezésének valószínűségét.

A friss eredmények már a gerjesztett állapotban lévő héliumatomok fénykibocsátásán alapulnak, itt pedig szintén a leváló részecskék távozási szöge jelezte a problémát. A kutatók az X17 névre keresztelték az új részecskét, ennek tömegét ugyanis 17 mega-elektronvoltra becsülik, a gyanú szerint pedig ezen részecske köti össze a látható univerzumot a sötét anyaggal, amely továbbra is komoly rejtélyt jelent a fizikusok számára. Egyes amerikai kollégák szerint a magyar csapat jó úton jár, amennyiben pedig munkájuk végérvényesen beigazolódik, ez minden bizonnyal Nobel-díjjal jár majd, ehhez azonban a kutatótársadalom jó részének egyetértését is el kellene nyerni, ami tulajdonképpen a 2016-os publikáció óta zajlik, szép csendben.

A sorrendben ötödik kölcsönhatás létezésének visszaigazolása elvezethet az egységes térelmélet (mezőelmélet) megalkotásához, amelybe Einstein óta mindenkinek beletört a bicskája – ez azonban minden természeti jelenséget megfelelő módon írna le, a kvarkoktól a galaxisok létrejöttéig. Az is lehet, hogy hatodik és hetedik kölcsönhatásra utaló nyomokra bukkanunk majd, ez azonban még a jövő zenéje, addig marad az eddig ismert, jelenleg meglévő négy alapvető példány: a gravitáció, az elektromágneses, valamint az erős és a gyenge.

forrás:/sg.hu/

szerző: Frey Sándor

A Kaofen-12 (Gaofen-12) startját Tajjüanból (Taiyuan) végezték november 28-án, magyar idő szerint 0:52-kor. A név jelentése „nagy felbontású”, és Kínában egyes földmegfigyelő űreszközök sorozatának megnevezésére használják.




A Kaofen a 2010 óta folyó, állami finanszírozású földmegfigyelő program (China High-definition Earth Observation System, CHEOS) keretében készült, a sorozat többi tagjával együtt polgári és tudományos célú távérzékelési feladatokra használják majd. Alkalmazási területei közt megtalálható például a földterületek felmérése, várostervezés, közlekedési utak tervezése, mezőgazdasági termésbecslés, természeti katasztrófák megelőzése és következményeik elhárításának segítése. A nyilvánosságra került információk alapján a mikrohullámú tartományban 1 méter alatti felszíni felbontásra képes.

A Kaofen műholdsorozat első képviselője 2013 áprilisában állt pályára, azóta egy sor különböző űreszköz indítására került sor.

forrás:/urvilag/

Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferencián Sevillában szerdán.



Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben. Magyarország számárára ez újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése és a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldése szerepel, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak látunk az orosz Roszkoszmosz együttműködésben - fogalmazott a miniszter.

Szijjártó Péter a nemzetközi konferencián beszámolt arról, hogy ezen a héten Új-Zélandrólfelbocsátják a magyar űripar történetének második és harmadik műholdját,amelyek most először a mesterséges elektromágneses szmogot mérik a magas légkörben. A további célok között szerepel, hogy 2024-ben Magyarország önálló műholdat állítson fölkörüli pályára. Emellett Oroszországgal együttműködésben magyar tudományos és mérési eszközöket fog feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra 2024-re. Továbbá előkészítő szakaszban van egy űridőjárási misszió is, amelynek keretében mikroműhold-flottát építünk - tette hozzá.

forrás:/mti/

Nemzetközi érdeklődést keltett egy, az Open Astronomy című nemzetközi folyóiratban megjelent tudományos publikáció, amit három magyar kutató jegyez. A tanulmány a marsi meteoritban felfedezett agyagásványosodott mikrobiális szöveti elemekről szól.

A marsi élet jeleit igazoló kutatások kapcsán az Icarus nevű bolygótudományi folyóirat arról számolt be, hogy a Marson lévő Jezero-kráter belső peremén karbonátokra utaló jeleket találtak, amelyek a Földön kagylókat és korallokat is képesek megőrizni. Briony Horgan, a Purdue Egyetem planetológusa, a tanulmány vezető szerzője abban reménykedik, hogy a kráterben akár sztromatolitokat is találhat a 2020-ban induló Mars misszió marsjárója, amelyek karbonátok és mikrobák rétegeiből álló üledékek, és szemmel láthatók, így a marsjáró könnyen rájuk bukkanhat, majd kielemezheti a keletkezésük körülményeit.




Az alapvetően új szemléletű és kutatási módszereket felvonultató vizsgálatok alapján a szerzők egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy az ALH-77005 jelű marsi eredetű (shergottit) meteorit mikroszkopikus szöveti felépítésében az egymást követő átalakulások sora csak élő rendszer közreműködésével valósulhatott meg.

A szerzőhármas a kondritokban és a marsi meteoritban hasonló ásványosodott mikrobiális nyomokat (bioindikátor-ásványokat és változatos összetételű szerves anyagokat) fedezett fel. Ezek a Naprendszer keletkezésekor keletkezett kőzetek arra utalnak, hogy alvó, majd vizes környezetben még a szülő bolygón aktivizálódott mikrobaspórák voltak jelen. Az alvó spórák a csillagközi térből kerülhettek a formálódó égitestek anyagába.

forrás:/elobolygonk.hu/