+ A | - a | Visszaállít
2019. okt.
05
  A halál árnyékában - egy állatmentő feljegyzései
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: nordi
szerző: Vidra Betty (PCAS Állatmentés)

Eljön a pillanat mikor annyira megkeseredik a lelked, hogy képtelen vagy már a normák szerinti "normális" életet élni. Képtelenné válsz önfeledten örülni és boldognak lenni. Megtanulod viszont azt, hogy a holnap most van! Ha naponta kell szembenézned a szenvedéssel és mások elmúlásával, a halál ezer arcával, ezáltal a saját léted mulandóságával is.... egy idő után óhatatlanul megkövesedik egy részed. Az a részed amelyik önfeledt lendülettel és boldogsággal tervezi a jövőbeni életét. Az a részed amelyik még évekkel ezelőtt tudott örülni, kikapcsolódni, gondtalanul nevetni. Mindez elmúlt. Vége. Nincs többé. Nem ezt akartad. Nem ezért csináltad, de ez lettél. Ezzé válsz.

Ez is a folyamat része. Beszélek itt önmagamról, de beszélek nagyon sok állatmentő sorstársamról is akik vagy még nem akartak vagy nem tudtak szembenézni ezzel vagy magukra ismernek. Van ami sosem változik már, és ez a keserű íz ami minden pillanatban ott van és rányomja bélyegét a létezésedre. Az a fajta keserű íz, ami már a részed és soha nem lesz édes. Amit elfogadsz vagy elviselsz. Egyszerűen megtanulsz vele élni és igyekszel elfogadni hogy ő már van. Benned van és már csak a haláloddal fog eltűnni, de lehet még azzal sem. Észrevétlenül leszel a folyamat része. Olyan mint egy vírus. Beléd mászik, meglapul és kellő időben lecsap és megmutatja az igazi arcát. Folyamatosan harcolsz ellene és az elején cserélődnek az erőviszonyok egészen addig, amíg végül maga alá gyűr, de életben tart. Meg nem gyilkol. Sokan megkérdezik tőlem "hogy bírod ezt minden nap lelkileg... Én belehalnék".
A válasz egyszerű...... Mi már rég belehaltunk csak nem vettük észre. Szóval eljön az a pont ahonnan már nincs visszaút.
Csinálod tovább, mert jobb már úgy sem lesz. Az állatok iránti szeretet és tenni akarás besétáltatott egy olyan csapdába amiből már nincs kiút. Nincs az a nyaralás, táj, alkohol, buli a barátokkal, ami feledtetni tudná veled a valóságot. A te valóságodat, melyet csak nagyon kevesek szeme lát tömény valójában és melyet csak oly kevesen értenek meg . Mikor a zenei fesztivál legjobb partyján még 3 pohár ital után is azon jár az eszed most ki hogy hal meg, mert te itt bulizol. Vajon holnap kit tudok megmenteni, kinek lesz rám szüksége és kiket kell kórházba szállítani. Kit kivel tudnék összerakni, hogy legyen még valakinek egy üres helyem.... Baromság. De ez van.

A képen: Betty Vidra (forrás: facebook)

A lelkiismeretfurdalás folyamatos érzés, ha nem a "dolgunkat" tesszük, hanem próbálunk "kikapcsolódni". Persze ez már rég nem az, de megtanulod ezt is nagyon jól eljátszani.... És elég lesz az illúziója is pont annyira, mint régen a valóságos érzésvilága. Nem siránkozásnak szánom eme írásomat, csupán válaszként a sok nekünk feltett kérdésre és megerősítésként állatmentő társaimnak. Ez az, amit nem lehet abbahagyni. Olyan mint a drog. Tudod hogy megöl mégis menned kell....

De van benne jó is, ha megtanulod a természetét. Lehet hogy a felhőtlen öröm és boldogság képességét örökre elvesztetted, de sokkal többet nyersz helyette. Valami olyat, amit csak az tud, aki így él, valami olyat amit csak átélni lehet, ki mondani, beszélni róla nem. Mert egyszerűen nincsenek rá földi szavak. A millió megváltott élet a sok hálás tekintet, a vizes puszik, örömfutkosások mind mind sokkal több fizetség néhány csak rólad szóló boldog óránál.

Élet a halál árnyékában..... Egy részem örökre az övék marad. Ezt már senki nem veheti el tőlük. Egy idő után pedig ami önfeladásnak tűnik mások szemében vagy lehet még önmagadnak is, átalakul egy természetes folyamattá, ami már csak a kívülálló szemnek ijesztő. A te szívednek teljesen hétköznapi, hogy a sorrend változott és nem, nem te vagy magadnak az első.

forrás:/facebook/



Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. okt.
03
  Ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Egy ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó egy új kutatás szerint. Az arXiv.org honlapon bemutatott tanulmány szerint a Naprendszer titokzatos és máig felfedezetlen objektuma lehetséges, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi (primordiális) fekete lyuk.



A kilencedik bolygó létének elmélete 2014 óta vált igazán népszerűvé a csillagászok körében, amikor először kezdtek komolyabban foglalkozni a témával. A tudósok a Kuiper-övben lévő objektumok csoportosulásai alapján kezdték gyanítani, hogy létezik a bolygó. (kép: NewScientist)

A Kuiper-öv a Naprendszer külső részén lévő törmelékgyűrű. Objektumai úgy csoportosulnak, hogy annak alapján feltételezhető, valami nagy dolog gravitációja vonzza őket.

A primordiális fekete lyukak (PBH) régi és viszonylag kicsi fekete lyukak, amelyek az ősrobbbanás után nem sokkal olvadtak össze. Úgy vélik, hogy az univerzum nagyon korai időszakában a sűrűség ingadozásának hatására alakultak ki. Az elméletek szerint a legkisebb tömegű PBH-k valószínűleg elpárologtak, a nagyobb tömegűek azonban még mindig léteznek, jelenleg is párolognak. Egyelőre nem sikerült ilyeneket közvetlenül megfigyelni.

Jakub Scholtz, a Durhami egyetem csillagásza és James Unwin, a chicagói Illinoisi Egyetem szakértője úgy vélik, hogy a primordiális fekete lyukak közelebb lehetnek a Földhöz az eddig véltnél. Tanulmányukban annak a lehetőségét tárták fel, hogy a titokzatos kilencedik bolygó - amelyről egyes elméletek úgy tartják, hogy a Nap körül 300-1000 csillagászati egységnyi távolságban kering - valójában egy régi és összetett fekete lyuk.

A tudósok két gravitációs anomália vizsgálatakor jutottak erre a következtetésre - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Forrás: MTI / arxiv.org / phys.org
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. okt.
03
  Brit hiperszonikus repülő készül
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Az elmúlt években több alkalommal is írtunk arról, hogy egyes szereplők komolyan gondolkodnak a hiperszonikus utasszállítók kifejlesztésén és azok élesben való bevetésén, amelynek révén alaposan felgyorsulna a polgári repülés és ezzel lerövidülne az utazáshoz szükséges idő. Most egy brit cég jelezte, hogy már dolgoznak a meghajtáson, amelynek tesztelése néhány éven belül elindulhat.



A hibrid, hidrogén-oxigén meghajtásra épülő hajtómű gyakorlatilag a hagyományos megoldások és a rakéták keveréke lenne, de csak a 2030-as években mutatkozna be.

Több brit lap is beszámolt a fontosabb tudnivalókról, míg a cég némileg korábban arról adott hírt, hogy a védelmi minisztérium 10 millió fonttal támogatja egy másik, mindössze 2 évre tervezett programjukat, amely szintén a hiperszonikus meghajtás elterjedését segítené elő. Számunkra az lehet a legfontosabb részlet, hogy a hosszabb repülőutak alaposan lerövidülnének, hiszen Sydney elérése a jelenlegi 19 óráról 4 órára csökkenne, ezt pedig úgy valósítanák meg, hogy a légkörben a hangsebesség ötszörösével (vagyis a visszavonultatott Concorde-hoz képest kétszer gyorsabban) haladnának, míg a világűrben akár a hangsebesség 25-szörösét is elérnék.

A hibrid, hidrogén-oxigén meghajtásra épülő hajtómű gyakorlatilag a hagyományos megoldások és a rakéták keveréke lenne, az ezt alkalmazó repülők azonban még mindig vízszintesen, a megszokott módon szállnának fel, tehát nem függőlegesen lőnek ki őket a magasba. A brit kormány eddig nagyjából 60 millió fontot költött a programra, a mérnökök jelenleg Denverben tesztelik a hajtómű egyes részeit, amelyet a következő évtizedben követne az első tesztrepülés, a 2030-as években pedig a megjelenés. A Rolls Royce, a BAE Systems, valamint a Boeing hasonló összeggel járult hozzá a fejlesztés felgyorsításához, a munkálatokért felelős Reaction Engines állítása szerint pedig a fizikai feltételek adottak.

A Synergetic Air Breathing Rocket Engine (Sabre) névre keresztelt hajtóművön belül a bejövő forró, 1000 Celsius-fokos levegőt szuperhűtött hélium segítségével hűtenék le (a másodperc huszadrésze alatt), az így elfogott hőt pedig szintén felhasználnák a meghajtáshoz. Néhány éven belül kiderül, hogy mennyiben életképes a megoldás.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. okt.
03
  A budapesti maratoni futóversenyen a cél előtt, meghalt egy francia résztvevő
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: nordi
szerző: Gábor Juhos

Grafomán típus lévén viszonylag gördülékenyen bánok a szavak írásával, de vannak helyzetek, amikor nem érzem, melyik billentyű következne, hogy leírjam, amit érzek.
A vasárnap lezajlott budapesti maratoni futóversenyen a cél előtt, azaz a negyvenegyedik kilométernél összeesett és meghalt egy francia illetőségű huszonéves fiatalember. Ő már a negyedik a sorban az általam futott maratonokon.




A fénykép készítése idején a háttérben látható mentőautó mellett, még zajlik az újraélesztés.

Nagyon megrendített az aszfalton fekvő tehetetlen sportos testének a látványa. Én jóval korábban célba értem, már visszafelé sétáltam, mikor egy a járdán szirénázó motoros mentő elől kellett félrehúzódnom. A motorost egy sietve visszafordult futótárs vezette szapora léptekkel a vérző fejjel a betonon heverő sporttárshoz, aki már egy ideje nem adott életjeleket. Mire én odaértem gőzerővel folyt az újraélesztése, pár perc múlva három mentőautó is érkezett a helyszínre. A mellkasát dögönyöző mentők között láttam a srác arcát és egy pillantást vetettem a rajtszámára, amelyről csak a nevét tudtam leolvasni. Azóta elfelejtettem, az arcát viszont sohasem fogom.

Sok évvel ezelőtt jómagam öngyilkossági szándékkal vágtam neki felkészületlenül az első 42,195 km távnak, de nekem nem sikerült. Nekem semmi sem sikerül. Így történt, hogy azóta kb. kétszáz alkalommal lefutottam, és végig kellett néznem olyan sportemberek akaratlan búcsúját az élettől, akik egészen más szándékkal álltak rajthoz. A többieket csak periférikusan láttam vagy csak hallottam a halálhírükről, de ez a fiatalember tőlem kb. két méterre halt meg. Nem tudtam és nem is akartam megközelíteni, hisz mentésre kiképzett szakemberek vették körül, de csendben imádkoztam, kértem a Jóistent, hogy hagyja meg az életét. Nem hallgatott rám. De az is lehet, hogy későn kezdtem imádkozni, ő már akkor messze járt. Kb. húsz percig reménykedtem sokakkal egyetemben, hogy visszajön és befejezi a versenyt, de neki a Teremtő egy másik célkaput épített. A mentők lemondó magatartásából és síró emberek arcáról leolvasható volt, hogy meghalt, de azt hittem, hogy rendkívüli esetnek számít és a média hírblokkokban részleteket is megtudhatok róla, de tévedtem. Néma csend mindenhol. Csak ma bizonyosodtam meg, hogy a fiatalember valóban a mennyország célkapuja felé vette az irányt a negyvenegyedik kilométertől. És azóta mindenkitől kérdezem, vajh miért? Miért nem képvisel hírértéket egy fiatal sportember verseny közbeni váratlan halála, miért nem hangzik el a médiában, hogy a maratoni távfutás egy veszélyes sport?

Nyugtatom magam és ezúttal is kérem a Jóistent, hogy bocsássa meg neki minden földi bűnét és fogadja be az Ő országába. Egyben reménykedem, hogy a verseny második felében a mentők aktivitásából következtethető nagyüzem nem rejt több áldozatot. Mert a hírek valamiért zárolva vannak. Mindenesetre jövő vasárnap én Kassán dacolok ismét barátaim körében a maratoni távval és valamiért hiszem, hogy nekem nem ilyen halált szánt, aki adta az életet. Ha mégis ilyet szánt volna, csak azt kérem, hogy engedje befejeznem a versenyt.

forrás:/Juhos Gábor FB oldala/


kapcsolódó: Maratont futottam Juhos Gáborral Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. okt.
01
  Akkora bolygót találtak, aminek nem is lenne szabad léteznie
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A barna törpéket általában a csillagok és a bolygók közti átmenetként szokták kategorizálni a csillagászok, egy frissen felfedezett exobolygó azonban még inkább elmoshatja a határvonalakat, és a bolygók keletkezésére vonatkozó elméleteinket is felrúghatja – írja a Phys.org.



GJ3512b-nek keresztelt bolygó különlegesnek tűnik.. ( foto ;ExtremeTech)

Az új exobolygók felfedezése önmagában nem óriási fegyvertény, 1995 óta több mint négyezret találtak már belőlük. A GJ3512 névre hallgató vörös törpe körül keringő frissen felfedezett, és GJ3512b-nek keresztelt bolygó ugyanakkor különlegesnek tűnik: a vörös törpe fényessége kevesebb mint egy százaléka a Napénak, a tömege és a sugara pedig egyaránt nagyjából a tizede köré tehető, a gázóriás tömege viszont legalább a fele a Jupiterének, az átmérője nagyjából a 70 százaléka a csillagénak, ami körül kering, a keringési ideje pedig 204 nap.

Ezzel ez az egyik legnagyobb általunk ismert bolygó, ami egy ennyire kicsi csillag körül ennyire széles pályán kering, ez pedig szembemegy mindazzal, amit jelenleg gondolunk a bolygók keletkezéséről. A gázóriások létrejöttének legnépszerűbb magyarázata az, hogy az idők során a protoplanetáris korong külső régióiban köves-jeges magok formálódtak az ott keringő apróbb részecskékből, majd egy hidrogénből és héliumból álló gázköpenyt gyűjtöttek össze a csillagjuk segítségével.

A legtöbb exoplanetáris rendszer bolygóinak keletkezését így magyarázzák, de egy ekkora csillag ehhez nem biztosít elég anyagot. Itt inkább a korong egy része omolhatott össze, és az ebből kiszabaduló anyagok állhattak össze egy nagy bolygóvá – pont mint a csillagok esetében. A mostani kutatás ezt az elméletet támasztja alá, a szerzők szerint pedig akkor történhet ilyen, ha a gázból és porból álló korong tömege több mint egytizede a csillagénak.

A rendszer felfedezése azért is fontos lehet, mert tovább bonyolíthatja a barna törpék és a bolygók közti választóvonal meghúzását. A barna törpék lényegében olyan csillagok, amiknek tömege nem teszi lehetővé a magfúziót, így nincs saját fényük. A legkönnyebb barna törpék durván 12 Jupiternyi tömegűek, a legnagyobb tömegű bolygók viszont 30 Jupiternyi tömeget is elérhetnek, így pedig felmerül a kérdés, hogy mi választja el a két égitestet egymástól.

Erre egészen eddig a keletkezésük különbségét lehetett felhozni példaként, a GJ3512b keletkezése azonban inkább a csillagokéhoz hasonlított, így a pontos választ valószínűleg csak későbbi kutatások fogják majd megadni erre a kérdésre.

forrás:/index/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. okt.
01
  Önálló drónt küld a Titánra a NASA
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Az amerikai űrügynökség jó ideje töri a fejét a Szaturnusz, illetve a Jupiter egyes holdjainak közelebbi vizsgálatán, az ehhez szükséges küldetések kialakításán. Korábban az Europa tűnt kiszemelt célpontnak, most azonban a Titán került előtérbe, és bár a rajtig még évek vannak hátra, az erre kijelölt drón már nagyjából elnyerte végleges formáját.

Az illetékesek a Dragonfly nevet adták az érdekes megoldásnak, ami első látásra nem sokban különbözik a különböző webáruházakban jelenleg is beszerezhető iker-quadkopterektől. Az X8 oktokopter néven is futó fejlesztések azonban jóval egyszerűbbek, hiszen itt egyrészt nagyobb, egy kompakt autó méreteivel vetekedő paraméterekről, másrészt pedig nukleáris meghajtásól van szó, ez utóbbi pedig nyilván nem elérhető a kereskedelmi forgalomban. A NASA még a nyár folyamán jelölte ki a fejlesztést a helyszíni vizsgálódás elsődleges eszközeként, ezt pedig a napokban követte egy interjú, utóbbi révén pedig megtudtuk, hogy a kialakításért felelős csapat miként gondolkodik az eszközről.



Összeállt a drón, amely többnyire korábbi megoldásokra épül.

Kiemelik, hogy nem túl sok valóban új technológiát használnak fel, a legtöbb komponens ugyanis már a korábbi hasonló fejlesztésekben megtalálható volt. A nukleáris meghajtás a Curiosity esetében alkalmazott rendszerre épül, itt azonban fontos szerepet kap az önálló repülés, hiszen a Titán esetében nem áll rendelkezésünkre részletes térkép, illetve a tájékozódásban és navigálásban segítséget nyújtó mágneses mező – a gyenge gravitáció viszont megkönnyíti a repülést. Az egység a légkörbe érkezést követően válik majd le, hogy leszálljon a felszínre, az ezt követő két év során pedig több kisebb-nagyobb ugrást hajt majd végre, folyamatosan újabb felvételeket készítve a környékről, hogy önálló módon közlekedjen tovább. Nagyobb gondokba nem futhatnak bele, itt még azt is örömmel vennék, ha véletlenül nekimennének valamilyen szerves objektumnak, így például egy fának, hiszen ez esetben kijelenthetnék, hogy első alkalommal bukkantak ilyen objektumra a holdon.

A felszínen tulajdonképpen méretes kémiai kísérletek folynak, itt ugyanis szerves molekulák találhatók, viszont a kellemetlen klíma megakadályozza az élet kialakulását – abba viszont betekintést nyerhetünk, hogy a Földön miként zajlott le a fontos folyamat ezen szakasza. A rajt még kissé odébb van, erre a tervek szerint 2026-ban kerítenek majd sort, hogy azután 2034-ben szálljanak le a felszínre. Tekintettel arra, hogy a kommunikációban nagyjából másfél óra késleltetéssel kell számolni, az önálló repülés kap majd főszerepet az ezt követő vizsgálatokban.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. okt.
01
  Ritka felfedezés: három fekete lyuk fog összeütközni
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Ahogy Ryan Pfeifle, a George Mason Egyetem munkatársa elmondta, eredetileg páros objektumokat kerestek, de végül erre a kivételes rendszerre bukkantak. A kutató hozzátette, eddig ez a legjobb bizonyíték az összeolvadó hármas szupermasszív fekete lyukak létezésére.
A SDSS J084905.51+111447.2 jelű rendszerben fekvő három szupermasszív fekete lyuk három összeolvadóban lévő galaxishoz tartozik – írja a Space.com. A rendszer mintegy egymilliárd fényévre található.




A szakértőknek sikerült megfigyelniük a három egymás felé száguldó objektumot.
Kép: X-ray: NASA/CXC/George Mason Univ./R. Pfeifle et al.; Optical: SDSS & NASA/STScI Press Image,

A kutatásban több műszert is használtak, az adatok feldolgozásába pedig amatőr kutatók is részt vettek. Az első árulkodó nyomokat az új-mexikói Sloan Digital Sky Survey (SDSS) fogta, majd a NASA Wide-field Infrared Survey Explorer (WISE) nevű űrszondáját, illetve a Chandra űrtávcsőt is segítségül hívták. Utóbb a Nuclear Spectroscopic Telescope Array (NuSTAr) űrszondával az egyik objektum körül keringő gáz- és portömeget is meg tudták figyelni.

Az adatok alapján az egyes fekete lyukak egymástól 10-30 ezer fényévre vannak. A kutatók bíznak benne, hogy módszerükkel idővel több hasonló jelenséget is találhatnak, ahol az objektumok már az összeolvadás későbbi fázisában járnak.

forrás:/nat-geo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. szept.
28
  Hivatalos: csillagközi objektumot találtak a Naprendszerben
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A Nemzetközi Csillagászati Unió megerősítette: valóban egy csillagközi objektum az az üstökös, melynek felfedezését néhány hete jelentették be – számol be az IFLScience. A Gennadij Boriszov amatőr csillagász által azonosított égitest a 2017 októberében észlelt ‘Oumuamua után a második ismert csillagközi objektum.

Kiderült, hogy honnan érkezett a csillagközi objektum - A szakértők négy lehetséges csillagrendszert azonosítottak.
Az üstököst augusztus 30-án fedezték fel, a szakértők pedig azóta figyelik. A sebességére, a pályájára és a haladási irányára vonatkozó adatok alapján immár egyértelműen megállapítható, hogy a 2I/Boriszov nem a Naprendszerben született. Az égitest azonosításakor 400 millió kilométerre járt a Naptól, és egyre közeledik a csillaghoz.



Az ‘Oumuamuával ellentétben a 2I/Boriszovot rendkívül korán észlelték, ezért a kutatóknak rengeteg idejük lesz vizsgálni az objektumot, mielőtt túl messzire jutna.

Csillagászati szempontból példátlan lehetőségről van szó. - Az eddigi megfigyelések alapján az égitest nem különbözik sokban a Plutón túl fekvő tartományában, az Oort-felhőben található üstökösöktől. A szakértők szerint az idegen rendszerekben hasonlóan jöhetnek létre objektumok, mint a Naprendszerben.

A 2I/Boriszov pontos méretei egyelőre nem ismertek, de az előzetes becslések alapján 2-16 kilométer széles lehet. A kutatók bíznak benne, hogy a technológia fejlődésével idővel még több csillagközi objektumot azonosíthatnak.

forrás:/24.hu/

kapcsolódó: Lefényképezték a csillagközi térből érkező titokzatos látogatót Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. szept.
28
  Felesleges film a Rambo V: Utolsó vér
Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo) - Közzétette: nordi
Stallone pazarul búcsúzott el Rocky karakterétől, hogy aztán mellékszereplőként hozza vissza egy tehetséges rendező. Sajnos Rambo esetében nem beszélhetünk dicső visszatérésről.****
Sylvester Stallone két karakterrel biztosan beírta magát a filmtörténelem nagykönyveibe. Rocky Balboa hat saját filmet kapott és ráadásként két remek drámában is visszatérhetett. John Rambo négy epizódban irtotta hol Afganisztánban az orosz hadsereget, hol pedig Thaiföldön kapcsolódott be egy polgárháborúba. Most azonban a vietnami veterán visszatért, hogy még egyszer utoljára megmutassa, milyen az amerikai katonák istene.




Rambo a negyedik rész végén visszatért apja farmjára, ahol azóta is tengeti mindennapjait. Életében fontos szerepet kapott fogadott lánya, Gabrielle, aki egyben bejárónője unokája is. Mikor emberkereskedők elrabolják, hősünk előveszi ikonikus íját, hogy rendet tegyen és kiszabadítsa a lányt. Ha a cím nem szerepelne, bárki azt hihetné, hogy az Elrabolva egyik részének sztoriját másoltam volna be ide. Azonban nem, sajnos ennyi valóban a sztori, bár az első részt leszámítva a történet sosem volt fontos tényezője a filmeknek.

Azonban mindig is volt egy tempója és ritmusa a Rambo-filmeknek, mely itt azonban lelassult. Bár az is tény, hogy hősünk sem az a fiatal fickó, mint a 40 évvel ezelőtti nyitányban. Ettől függetlenül a melankolikus felépítés a rajongóknak nem okoz majd problémát, de az erőszak viszonylagos hiánya már komolyabb gond lehet. A John Rambo is a végére durvult be, de nagyon, de azért menet közben is kaptunk látványos akciókat (elég csak az esőben lezajlott mentőakcióra gondolni).


Itt azonban az utolsó etapig kell várni arra, hogy Rambo végre valóban magára haragítsa a mexikói kartellt és elinduljon a vérfürdő. De akkor viszont nagyon beindul! Aki azt gondolta, hogy a negyedik fejezet végén látható géppuskás mészárlást nem lehet felülmúlni, az nagyon meg fog lepődni. Szakadnak a végtagok, robbannak a testek és ha kell, puszta kézzel tépik ki egy ember kulcscsontját is. Sajnos azonban ez a rész hamar véget ér és elég nehezen jutunk el eddig a pontig.


Bár Rambo folyamatosan magában monologizál, sosem tudjuk meg, hogyan is lett családja, miért nem tért vissza a farmra már jóval korábban és mi is kísérti pontosan (az előző filmekben látottakon túl). A logikai bakik miatt is foghatjuk a fejünket, például a legjobban őrzött amerikai határon felfegyverzett mexikóiak mászkálnak át, amikor csak akarnak. Ennek ellenére nem rossz film a Rambo V, szimplán csak felesleges. A John Rambo egész szép búcsú volt, de az Utolsó vér elvette ezt a rajongóktól. Persze a megszállott rajongókat nem fogja érdekelni a sok negatívum, de a legtöbben csalódottan távoznak majd a teremből.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. szept.
25
  Egykor lakható lehetett a Vénusz
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A Goddard Űrkutató Intézet munkatársa, Michael Way az európai bolgótudományi kongresszusonmutatta be kutatási eredményeit, amelyek új fényt vetnek a Vénusz éghajlatának történetére és információval szolgálhatnak a hasonló pályán keringő exobolygók lakhatóságára vonatkozóan. Negyven éve a NASA Pioneer Venus nevű projektje talált arra utaló jeleket, hogy a Vénusz egykor egy sekély óceánnak megfelelő vízzel rendelkezett. Annak megvizsgálására, hogy a Vénusznak volt-e valaha a folyékony víz létét támogató stabil klímája, Way és kollégája, Anthony Del Genio, a víz lehetséges kiterjedését alapul vevő öt különböző szimulációt alkotott.

Mind az öt esetben arra jutottak, hogy a Vénusz képes lehetett egy minimum 20 Celsius-fokos és maximum 50 Celsius-fokos hőmérsékletre mintegy hárommilliárd éven át. A mérsékelt hőmérséklet ma is jellemezné a bolygót, ha nem lett volna az az eseménysorozat, amely ahhoz vezetett mintegy 700-750 millió éve, hogy a bolygó kőzeteiben tárolt szén-dioxid felszabadult.



2-3 milliárd éven át volt mérsékelt hőmérséklet és víz a bolygón, mígnem több mint 700 millió éve drámai átalakulások hatására megváltozott a planéta 80 százalékának felszíne.

Három elképzelt forgatókönyv a Vénusz mai földrajzi adottságait vette figyelembe, valamint egy 310 méteres átlagmélységű óceánt, egy tíz méteres mélységű sekély vízréteget, illetve egy kis mennyiségű, talajba zárt vízmennyiséget foglalt magában. Összehasonlításként egy olyan esetet is figyelembe vettek, amikor a Föld földrajzi adottságait egy 310 méteres óceánnal társították, és végül egy olyan világot is, ahol a teljes felszínt egy 158 méter mély óceán fedi. Háromdimenziós modellezéssel szimulálták a 4,2 milliárd évvel ezelőtti, a 715 millió évvel ezelőtti és a mai környezeti adottságokat: a nap változó sugárzását és a változó légköri összetételt.

Bár sok kutató úgy véli, hogy a Vénusz a Naprendszer lakható zónáján kívül kering és túl közel van a Naphoz ahhoz, hogy folyékony víz lehessen rajta, az új tanulmány arra utal, hogy mégsem így lehet. "A Vénuszt érő napsugárzás jelenleg kétszer annyi, mint amennyi a Földet éri. Ugyanakkor minden, általunk modellezett esetben arra jutottunk, hogy a Vénuszon még mindig a folyékony víz jelenlétét támogató felszíni hőmérséklet van" - mondta Way.

Kialakulása után nem sokkal, 4,2 milliárd éve a Vénusz gyors lehűlési perióduson esett át, légkörében túlnyomórészt szén-dioxid uralkodhatott. Ha a bolygó a következő hárommilliárd évben a Földhöz hasonló módon formálódott, a szén-dioxidot leköthették a szilikát kőzetek és a felszín magába zárhatta. A második korszakban, 715 millió éve a légkörben a nitrogén dominálhatott, nyomokban szén-dioxidot és metánt tartalmazott - a mai Földhöz hasonlóan. Ezek a körülmények stabilak maradhattak a mai napig.

Az esemény, amely a gázok eltávozását idézte elő, egyelőre rejtély, de valószínűleg összefüggésben áll a bolygó vulkáni aktivitásával. Egyelőre több fő kérdés marad megfejtés nélkül, amelyek fontosak annak meghatározásához, hogy a Vénusz vajon tényleg lakható lehetett-e. "Több misszióra van szükségünk a Vénusz tanulmányozásához és több részletre a történelme és fejlődése megértéséhez" - mondta Way. Hozzátette: "nodelljeink megmutatják, hogy nagy valószínűsége van annak, hogy a Vénusz lakható lehetett és drámaian különbözött attól a Vénusztól, amelyet ma ismerünk".

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák