+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
23
  Hat asztronauta Holdra száll egy szimuláció keretén belül
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
SIRIUS-19 néven indítanak útjára egy olyan kísérletsorozatot, melynek keretében hat űrhajós fogja szimulálni a Holdra szállás körülményeit 122 napon keresztül, hogy a későbbiekben készen álljanak, ha ismét embert küldünk fel. Ez a projekt több űrügynökség együttműködésével jöhetett létre, konkrétan a German Aerospace Center (DLR), a Nemzeti Űrkutatási Központ (CNES), az orosz Roscosmos és a NASA koprodukciója a SIRIUS-19. Három férfi és három nő asztronauta vesz részt a kísérletekben a moszkvai Institute of Biomedical Problems intézményben.



Három férfi és három nő asztronauta vesz részt a kísérletekben a moszkvai
Institute of Biomedical Problems intézményben (kép:euronews)

A kísérlet egy háromnapos utazással kezdődik, amely szimulálja a Hold eléréséhez szükséges időt. Röviddel ezután a szimuláció részeként megérkeznek a Lunar Orbital Platform-Gateway (LOP-G) űrállomásra, amely megépítését a valóságban a következő évtizedben fogják megkezdeni, majd a következő 100 napot az eme körülmények között teljesítendő kísérletsorozattal fogják tölteni.

A csapat mindennapos rutinja lesz, hogy szimulálja az élet- és munkakörülményeket a LOP-G fedélzetén. Ez magában foglalja a napi egészségügyi ellenőrzéseket, a sporttevékenységeket, a biztonsági képzést, a rendszeres tisztítást és karbantartást, valamint a dokkolási / leoldási eljárásokat. Rendszeresen fognak élelmiszerhez és készletekhez jutni, erre az ISS-hez hasonlóan 30 naponta kerül sor.

A kísérlet felénél az asztronauták szimulált környezetben "Holdra szállnak" egy űrkapszulával, holdsétát tesznek, mintákat gyűjtenek, és előkészítik a letelepedés alappilléreit. Végül a kísérlet utolsó 30 napján a felszíni felderítést is szimulálni fogják távvezérlésű holdjárókkal. A SIRIUS-19 kísérlet március 19-én kezdetét vette.

forrás:/androgeek/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
19
  Galaktikus vihar a Teáscsészében
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Ujhelyi Borbála

Egy csésze kozmikus teát? Talán nem bír olyan nyugtató hatással, mint a földi teák, de mindenképpen érdekes élményt nyújt. Egy galaxisban, amelyben a Teáscsésze elnevezésű alakzat látható, épp galaktikus vihar tombol.



A Teáscsészéről készült kompozit képen a Chandra röntgen-képét (kék) egyesítették a NASA Hubble-űrteleszkópjának optikai képével (vörös és zöld). (Forrás: NASA/CXC/Univ. of Cambridge/G. Lansbury et al; NASA/STScI/W. Keel et al.)

A kozmikus égiháború kirobbantója egy szupernehéz fekete lyuk, amely az SDSS 1430+1339 jelzésű galaxis központjában helyezkedik el. A galaxis középső részén lévő anyag lassan a fekete lyuk felé húzódik, és a közelébe érve az erős gravitáció és a mágneses tér hatására nagy energiára tesz szert. A fekete lyukba hulló anyagnak erősebb a sugárzása, mint a galaxis többi csillagának együttvéve. Ezeket az aktívan növekvő fekete lyukakat nevezzük kvazárnak.

A Földtől 1,1 milliárd fényévre lévő, a Teáscsészének otthont adó galaxist 2007-ben, a Galaxy Zoo projekt keretében amatőrcsillagászok fedezték fel a Sloan Digitális Égboltfelmérés program képein. Később hivatásos csillagászok űrtávcsövek segítségével gyűjtöttek adatokat a galaxis történetéről, szem előtt tartva a jövőben bekövetkező vihart.

A Teáscsésze „füle” egy hatalmas, buborék alakú, optikai és röntgensugárzást kibocsátó fénygyűrű. A szupernehéz fekete lyuktól nagyjából 30 ezer fényévre lévő alakzat valószínűleg egy vagy több, a fekete lyukból származó kitörésből ered. A rádiósugárzási adatokban szintén jól látszik a buborék, és azok egy másik, hasonló méretű buborékot is felfednek a fekete lyuk túloldalán.



Kompozit kép a Teáscsészéről rádió- és optikai tartományban. (Forrás: NASA/CXC/Univ. of Cambridge/G. Lansbury et al; NASA/STScI/W. Keel et al; Radio: NRAO/VLA)

A korábbi optikai megfigyelések megmutatták, hogy a Teáscsésze fülének atomjai ionizáltak: akkor szerezték a töltésüket, amikor az elektronjaik egy része a kvazár múltbeli erős sugárzása miatt levált. A kutatók összehasonlították az atomok múltbéli ionizációjához szükséges sugárzás mennyiségét a kvazár optikai megfigyeléseiből következtetett jelenlegi mennyiséggel. Az összehasonlítás arra utalt, hogy a kvazár sugárzása az elmúlt 40-100 ezer évben legalább ötvenszer vagy akár hatszázszor gyengébbé vált. Ezt az erős csökkenést a kutatók szerint az okozhatja, hogy a Teáscsésze kvazárja gyengül vagy haldoklik

A Chandra adatai arra is bizonyítékot szolgáltattak, hogy a buborékon belül forróbb a gáz, mint azon kívül, ami azt jelenti, hogy a fekete lyukból anyag áramolhat ki. A kvazár sugárzása által hajtott anyagáram hozta létre a Teáscsésze buborékait.

Az eredményeket ismertető tanulmány 2018. március 20-án az Astrophysical Journal Letters folyóiratban jelent meg.

forrás:/csillagaszat.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
19
  Moratórium akadályozhatja meg az emberi génmódosítást
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Évekkel ezelőtt írtunk arról, hogy hamarosan elindulhat az emberi génmódosítás korszaka, az ehhez szükséges technológia ugyanis gyakorlatilag rendelkezésünkre áll, vagyis a fő kérdés az etikai és morális határvonalak meghúzása, itt viszont nem valószínű a teljes egyetértés. Most ki is bontakozott az új vita, egyes kutatók ugyanis teljes moratóriumot követelnek, mások azonban óvatosabban járnának itt el.

Egy kínai szakember még tavaly novemberben jelentette be génmódosított ikrek megszületését és az eddigi munka eredményeit. Többek között ez váltotta ki a kutatók ellenállását és tiltakozását, amely most egy közös kiáltvány közzétételét eredményezte, ebben pedig egy legalább 5 évre szóló globális moratórium megalkotását és érvénybe léptetését kérik a nemzetközi közösségtől. A területen dolgozó szakemberek véleménye azonban meglehetősen vegyesnek mondható, hiszen mások szerint egy ilyen drasztikus lépés komolyan hátráltatná a jelenleg zajló kutatómunkát, ezt tehát részletes és szigorú szabályozással lehetne megfelelő mederben tartani, míg mások azt emelik ki, hogy hallgatólagos moratórium már jelenleg is létezik, bár ez nyilván nem akadályozta meg a fenti bejelentést.



Kutatók egy csoportja követeli a teljes moratóriumot, míg mások szerint ez már létezik

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy sem a 2015-ös, első nemzetközi génmódosítási konferencia, sem pedig a tavaly novemberi második rendezvény nem ítélte el egyértelmű módon az ilyen törekvéseket. A szervezők éppen azért igyekeztek elkerülni a szó használatát, mert ezt szerintük sokan örök érvényű tiltásként értelmeznék, ezzel pedig hasznos eredmények megszületését akadályozhatnánk meg, ami nem lenne pozitív. A kissé homályos kommünikében a terület óvatos és prudens megközelítését tartják ideálisnak, a teljes tiltás ötletét viszont hibának tartják – arról nem is beszélve, hogy a kevésbé etikus kutatók (és a mögöttük álló kormányok) amúgy is megkerülnék ezt.

A CRISPR-babák világra hozatalát a legtöbb szakember nem tartja jó ötletnek, itt azonban egyelőre a megfelelő keretrendszer is hiányzik a vita lefolytatásához. Az egyes országok tehát nem fordulhatnak egy közös fórumhoz, amennyiben jelezni szeretnék a hasonló munkálatok megindulását, vagy az erre irányuló szándékukat, először tehát ennek megalkotására lenne szükség.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
16
  Furcsa pályán mozognak a szuperföldek
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A Nature Astronomy magazin oldalán tettek közzé egy új tanulmányt annak készítői, amelyben a nagyobb méretű, szilárd felülettel rendelkező exobolygók számunkra kifejezetten érdekes orbitális pályái kapcsán szolgáltatnak részletes magyarázatot. Eszerint a forgási tengely magyarázza meg az eltérő arányokat, ez ugyanis a csillag hatásának felerősödését eredményezi.

A csillagászok számára ismert tény, hogy számos különböző rendszerben szép arányokat tudunk felvázolni az egymással szomszédos bolygók keringési ideje kapcsán. Eszerint sokszor két exobolygó esetében a 2:1, illetve a 3:2 arány megfigyelhető, vagyis a csillaghoz közelebb eső bolygó társához képest éppen feleannyi, illetve kétharmadnyi idő alatt kerüli meg azt. A szuperföldek kategóriájában ez viszont nem jellemző, az ilyen égitesteknél ugyanis a fenti arányoknál némileg eltérő számokat kapunk, amire az új anyag szerint a sokkal jobban megdöntött forgási tengely a magyarázat.

A szuperföldek érdekes arányaira kaptunk magyarázatot, amit egy visszaigazolás kísér.


Ennek dőlésszöge a Föld esetében 23 fok, a szuperföldeknél viszont jóval nagyobb adatokat látunk, ami egyben azt eredményezi, hogy a csillag vonzása is sokkal erősebb. Amennyiben az elmélet beigazolódik, ennek révén jobban megérthetjük majd az exobolygókon uralkodó klimatikus viszonyokat, eszerint ugyanis jóval extrémebb évszakokat figyelünk majd meg azokon.

Eközben egy másik érdekes hír is befutott, mégpedig a nemrég végleg elbúcsúzott Kepler-űrteleszkóp kapcsán. A 2007-ben útjára induló, rendkívül hasznosnak (és tartósnak) bizonyult eszköz eredetileg még egy teljes évtizeddel ezelőtt mutatott rá először egy exobolygó létezésére, amely akkor a Kepler-1658 b nevet kapta. Az eredményt a csillagászok most igazolták vissza, így ezt többé nem vonhatjuk kétségbe, amit azért nem értékelhetünk triviális fejleményként, mert korábban (más vizsgálatok során) komoly eltéréseket találtak a különböző időszakokban begyűjtött adatok között, így a bolygót fals pozitívként aposztrofálták. Most pont került az ügy végére, teljes mértékben beigazolódott az első megfigyelés helyessége.

Bár a Kepler eredetileg a Föld és a Neptunusz közötti mérettel rendelkező, úgynevezett szuperföldek után kutatott, ez az első példány ehelyett a forró Jupiterek kategóriájába sorolható, amit az bizonyított be, hogy maga a csillag is háromszor nagyobb, mint azt korábban gondolták. A bolygó egyébként rendkívül közel kering gazdájához, a köztük lévő távolság a csillag átmérőjének alig kétszerese, ennek okát egyelőre nem ismerjük.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
16
  Megtették azt, ami elvileg lehetetlen - gyakorlatilag visszafordították az időt
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Egy nemzetközi tudóscsoportnak sikerült visszaállítania egy kvantumszámítógép állapotát a másodperc egy tört részével korábbira, amivel egy jelentős lépéssel közelebb kerültek annak bizonyításához, hogy az "idő nyila" visszafordítható - olvasható a Scientific Reports című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban.

"Mesterségesen előidéztünk egy olyan állapotot, amely az idő termodinamikai nyilával ellentétes irányba fejlődik"
- idézte Gorgyej Leszovikot, a Moszkvai Fizikai és Műszaki Intézet kvantuminformációs technológiai laboratóriumának (MIPT) kutatóját, a tanulmány vezető szerzőjét az intézet honlapján közzétett közlemény.


Nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy gyakorlatilag visszafordították az időt.

A moszkvai intézet, a zürichi Műszaki Egyetem és az amerikai Argonne Nemzeti Laboratórium kutatói tanulmányukban az IBM egy két kvantumbites számítógépét egy jóval bonyolultabb állapotból visszaküldtek egy egyszerűbbe, amivel megsértették a termodinamika második törvényét, amely kimondja, hogy minden valóságos folyamat irreverzibilis, azaz egy zárt rendszer csak statikus maradhat vagy idővel a rendezetlenség állapota felé fejlődik.

Ezzel gyakorlatilag bemutatták az idő visszafordítását.
A tanulmány azt is jelzi, hogy az egyes részecskék időbeli visszafordítása valószínűtlen. Egyetlen elektron izolálása után és annak kiszámításával, hogy mennyi idő kellene viselkedésének véletlenszerű megváltoztatásához a természetben, a tudósok azt találták, hogy szükség lenne az univerzum teljes élettartamára ahhoz, hogy ez a jelenség egyetlenegyszer megtörténjen a másodpercenként tanulmányozott 10 milliárd elektronnal.

Andrej Lebegyev, a tanulmány másik társszerzője szerint az időt visszafordító algoritmus hasznos lehet a kvantumszámítógépek még pontosabbá tételéhez.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
16
  Krisztus előtti kozmikus esemény nyomaira bukkantak
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Több mint kétezer éve történt hatalmas napkitörés bizonyítékaira bukkantak Grönlandon svéd tudósok. Felfedezésük nagy jelentőségű napjainkra nézve is, mivel a napkitörések komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban – írja a BBC hírportálja.



A szakemberek szerint a kozmikus esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló napkitörés, amelyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek.

A svéd tudóscsoport grönlandi jégmagokban talált bizonyítékokat arra, hogy Kr.e. 660-ban a Földre protonrészecskék záporoztak. A jégmagokban talált radioaktív izotópok, a berillium-10 és a klór legstabilabb radioaktív izotópja, a klór-36 kozmikus eredetűek.

A Nap által kibocsátott a töltött részecskék átlagos körülmények között másodpercenként 400 kilométeres sebességgel haladnak a Föld felé. Egy nagyon erős koronakidobódás esetén azonban másodpercenként 2-3 ezer kilométer sebesség is lehetséges.



A grönlandi jégben talált bizonyíték szerint a Kr.e 660-ban történt napkitörés egy szoláris protonesemény (SPE) volt
(kép: NASA/OIB)

Ha egy ilyen napvihar közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat. Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve.

“Ezek nagy energiájú szoláris protonesemények. Ezek a nagy energiájú részecskék közvetlenül zárpornak a Földre, létrehoznak olyan részecskéket, amelyeket mérünk. Ezekhez kapcsolódva vannak alacsonyabb energiájú események, amelyek átlagosan 1-4 nap alatt érik el a Földet. Ezek geomágneses vihart okoznak. Ez a két eseménytípus nem mindig esik egybe” – mondta Raimund Muschlere, a Lundi Egyetem kutatója a BBC Newsnak.

A kutatók azonosítottak a múltból két másik nagy eseményt is, amelyek bizonyítékokat hagytak a grönlandi jégmagokban és a fák gyűrűiben. Ezen események egyike 774-775-ben történt és erőssége hasonló volt a Kr.e. 660-ban történthez.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
14
  Elhunyt a Forma–1 versenyigazgatója, Charlie Whiting
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
66 éves korában váratlanul elhunyt a Forma–1 versenyigazgatója, Charlie Whiting. A Guardian azt írja, a szakember tüdőembóliát kapott 3 nappal az év első futama előtt.




Whiting 1988 óta dolgozott a Nemzetközi Automobil Szövetségnél, és 1997-ben lett a Forma–1 versenyigazgatója.

„Nagyon régóta ismertem Charlie-t. Rengeteg időt töltöttünk együtt a világ versenypályáin. Halála mélyen megrendített. Nagy veszteség ez az egész Forma–1-es világ számára. Részvétem a családnak” – nyilatkozta Ross Brawn sportszakmai igazgató.

forrás:/Life.hu
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
14
  .
Kategória: Hí­rek - Közzétette: nordi




.
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
12
  Megvadultak az őssejtek az űrben
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az űr mikrogravitációs környezete serkenti az indukált pluripotens őssejtek (iPS-sejtek) átalakulását más típusú sejtekké, a jelenséget a kínai Tiencsou-1 űrmisszió során végzett egérkísérletekben figyelték meg a kutatók. Eredményeik új perspektívákat nyitnak a jövőbeli űrutazások területén.
Űrutazás során az emberi test a súlytalanság állapotában van a Föld gravitációs vonzásának minimalizálódása miatt, ezt hívják mikrogravitációnak. A mikrogravitáció nagy hatással lehet az emberi sejtek fiziológiai funkcióira.


A Kínai Katonai Orvostudományi Akadémia, a Csinghua Egyetem, a Sanghaji Műszaki Fizikai Intézet és a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai a 2017-ben útnak indított Tiencsou-1 űrmissziót használta arra, hogy megvizsgálja, miként befolyásolja egerek iPS-sejtjeinek átalakulását az űrkörnyezet.



Az iPS-sejtek olyan pluripotens őssejtek, amelyeknek megvan a képessége arra, hogy más típusú sejtekké alakuljanak.

A kínai tudósok a Stem Cells and Development című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban bemutatták, hogy a földi gravitáció mellett, azonos környezetben lévő sejtkultúrákhoz képest az iPS-sejtek lényegesen gyorsabban alakulnak át az űrben.
A differenciálódás négy nappal az űrhajó felbocsátása után kezdett gyorsulni és 10 nappal később befejeződött, erős szívizomsejt-fejlődést mutatva.

A tudósok egy kamerával figyelt bioreaktort használtak az űrben a kutatás elvégzéséhez, illetve egy azzal teljesen megegyező bioreaktort normál gravitáció mellett a Földön. A szakértők szerint ez az első valós idejű képeket készítő kutatás, mely iPS-sejtekből származó szívizomsejtek differenciálódását vizsgálta az űrben, így különösen ritka információkkal szolgál.

A jövőben hasonló automatizált sejtkísérletek segíthetik az egyéni szívszövetek előállításának megvalósulását és gyógyszerek tesztelését űrutazás során. A Tiencsou-1 teherszállító űrhajót 2017. április 20-án indították útnak, majd két nappal később összekapcsolódott a Föld körül keringő Tienkung-2 (Mennyei Palota) űrlaboratóriummal.

forrás:/MTI/Hszinhua/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
12
  Kipottyant egy régi szekrényből a Moszkvába vitt román aranytartalék leltára
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
szerző: Timi

A román arany kalandjai című tragikomédia sokadik fejezete.
Váratlan helyen, egy nyolcvan éve háborítatlanul álló brassói szekrényben találtak rá egy Ion Antonescu egykori miniszterelnök kérésére összeállított iratcsomóra, mely részleteiben ismerteti, hogy mennyi aranyat küldött Románia Moszkvába 1916-1917 között megőrzésre. Az 1941-ből származó dokumentum gyakorlatilag egy leltár, amit Antonescu marsall abban a reményben készített, hogy Oroszország visszaszolgáltatja a nemzet kincsét Romániának. Mint ismeretes, erre a mai napig nem került sor.


A történészek számára érdekes, ám az arany hazaszállításának előremozdítását aligha eredményező dokumentumot egy régi útlevéllel együtt egy Brassóban élő iráni bútorrestaurátor és egy magyar szakács találta meg egy vitrines szekrény titkos rekeszében egy évvel ezelőtt.



Az 1941-ből származó dokumentum gyakorlatilag egy leltár...

Az iratok kalandos úton csak most kerülhettek a Román Nemzeti Bank (BNR) birtokába, mivel egy magát tábornoknak kiadó csaló megszerezte a papírokat, majd felszívódott velük. A szervezett bűnözés elleni hatóságoknak sikerült felgöngyölíteni az ügyet, ezután a dokumentumok is visszakerülhettek megtalálóikhoz, akik megegyeztek a BNR-vel.

A jegybank pénteken közleményben tudatta, hogy szakértői vizsgálatnak vetik alá a több mint 200 oldalas paksamétát és összehasonlítják a már birtokukban lévő adatokkal. Az eddig is tudható volt, hogy Románia kilencven tonna, 3,2 milliárd euró értékű aranyat szállított Moszkvába megőrzés végett, és 1922 óta hiába próbálja visszaszerezni, Moszkva többször is egyértelművé tette, hogy kár a gőzért, a románok sohasem kapják vissza a nemzeti vagyont.

A BNR ennek ellenére igyekszik a köztudatban tartani az ellopott nemzeti kincs történetét. Ehhez ad most lendületet a kalandos úton megkerült újabb leltár.

forrás:/foter.ro/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák
.
---
-