Szerda kora délután( december 18) újra iktatta a parlament alsó házában Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt politikusa, RMDSZ színekben mandátumot nyert honatya a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. A Székely Nemzeti Tanács küldötteként ő és Biró Zsolt, a polgári alakulat volt elnöke látta el kézjegyével kezdeményezőként a tervezetet.

Kulcsár-Terza József lapunk megkeresésére elmondta: noha csak ketten szerepelnek mint kezdeményezők, az RMDSZ részéről azt a jelzést kapták, hogy „teljes mellszélességgel” támogatják a lépésüket. Mint ismert, két évvel korábban, az MPP háromszéki politikusa egyéni kezdeményezésként nyújtotta be az SZNT által elfogadott statútumot, a szövetség egyedüli politikai alakulatként a parlament mindkét házában, mind a szakbizottsági, mind a plenáris vita, valamint a szavazás alkalmával támogatta a tervezetet.




A statútum újbóli beterjesztése kapcsán kiadott közleményükben az előterjesztők „az autonómiába vetett hitet, az önrendelkezés eszközei által biztosított jövő felé tekintő reményt, és a Székelyföld iránti szeretetet” jelölték meg mint ösztönző tényezőket, melyek rávezetették őket, hogy december 18-án, a nemzeti kisebbségek napján a parlament alsó házában törvénykezdeményezésként iktassák Székelyföld Autonómia Statútumát. Abbéli reményüknek is hangot adnak, hogy az előterjesztéssel áttörést érhetnek el, sikerül érdemi párbeszédet kialakítani a román pártok képviselőivel, elismertetni és elfogadtatni velük a székelység önrendelkezéshez való jogát. Továbbá megismétlik azon meggyőződésüket, miszerint a székelyföldi magyarság szülőföldjén való megmaradásának és boldogulásának záloga az önrendelkezés, ebben a hitben kell folytatni a Székelyföld autonómiájáért vívott küzdelmüket. Az aláírók úgy vélik: a következetes kiállás és a közösség jogai érvényesítéséért tett közös erőfeszítések közelebb visznek a cél megvalósításához.

Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József felidézik: a közelmúltban számtalan, a székelyföldi magyarság ellen irányuló burkolt vagy esetenként nyílt támadásnak lehettünk tanúi, amelyek arra irányulnak, hogy elbizonytalanítsák, megfélemlítsék a közösséget. A képviselők szerint közös felelősség eloszlatni azt a tévhitet, miszerint mindaz, amit Románia megvalósított a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok tekintetében, modellértékűnek mondható. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy a székelység akaratát mind hazai, mind nemzetközi fórumokon kinyilváníthassák, és egyértelművé tegyék, hogy a közösség nem mond le az önrendelkezés jogáról, amelyre 1918. december 1-jén a gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet kapott.

szerző: Kovács József

Az ESO VLT távcsőegyüttesével az Univerzum néhány legkorábbi galaxisa körül hideg gázból álló halókat találtak. Ezek a gázburkok tökéletes „táplálékforrásai” a jelenleg 12,5 milliárd évvel ezelőtti állapotukban megfigyelhető galaxisok centrumaiban elhelyezkedő szupernagy tömegű fekete lyukaknak. Ez a fajta „élelmiszerraktár” megmagyarázhatja, hogy az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában (Kozmikus Hajnal) hogyan növekedhettek olyan gyorsan ezek az űrszörnyetegek.

„Először vagyunk képesek annak bizonyítására, hogy az ősi galaxisok környezetében elegendő mennyiségű anyag volt nem csak a fekete lyukak növekedésének fedezésére, de a csillagkeletkezés élénk ütemének fenntartására is” – mondja Emanuele Paolo Farina (Max Planck Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), a The Astrophysical Journal című folyóirat ma megjelent számában ismertetett kutatás vezetője. „Az eredmény kulcsfontosságú darabbal járul hozzá ahhoz a kirakós játékhoz, amelyet a csillagászok próbálnak összeállítani a kozmikus struktúrák 12 milliárd évvel ezelőtti kialakulásáról.”




A csillagászokat már régóta érdekli, hogy a szupernagy tömegű fekete lyukak hogyan tudtak olyan nagyra nőni már az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában. „Ezeknek az ősi, több milliárd naptömegű objektumoknak a létezése nagy rejtély” – folytatja Farina, aki a Max Planck Institut für Astrophysik (Garching bei München) munkatársa is. Ehhez a valószínűleg az első csillagok kollapszusából létrejött első fekete lyukaknak nagyon gyorsan kellett növekedniük. Eddig azonban a csillagászoknak nem sikerült ezt a gyors növekedést magyarázó „feketelyuk-étket” – gázt és port – elegendő mennyiségben azonosítaniuk.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel végzett korábbi megfigyelések alapján rengeteg port és gázt detektáltak ezekben a korai galaxisokban, ami fenntartotta a gyors csillagkeletkezést. Ezek az ALMA-észlelések azt sugallták, hogy a fekete lyukak táplálására csak kis mennyiség maradhatott vissza.

A rejtély megoldására Farina és munkatársai az ESO chilei Atacama-sivatagban található VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével kvazárokat, a nagy tömegű galaxisok centrumát elfoglaló szupernagy tömegű fekete lyukak által működtetett rendkívüli fényességű objektumokat vizsgáltak. A felmérés 31 kvazárra terjedt ki, amelyeket ma olyan állapotukban láthatunk, amilyenek 12,5 milliárd évvel ezelőtt voltak, akkor, amikor az Univerzum meg szinte csecsemő, mindössze 870 millió éves volt. Ez az egyik legnagyobb, átfogóan vizsgált kvazárminta az Univerzum történetének korai szakaszából.

A kutatók azt találták, hogy 12 kvazárt övezett hatalmas gáztároló: hideg, sűrű hidrogéngáz alkotta haló, amelynek tömege több milliárd naptömeg, és a központi fekete lyuktól százezer fényév távolságig terjed. A németországi, egyesült államokbeli, olaszországi és chilei kutatókból álló csapat azt is megállapította, hogy ezek a gázhalók szorosan kötődnek a galaxisokhoz, tökéletes „táplálékforrást” biztosítva a szupernagy tömegű fekete lyukak növekedéséhez és a heves csillagkeletkezéshez is.



A kutatás sikere nagyban köszönhető az ESO VLT távcsőegyüttesén működő MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) műszer kiváló érzékenységének, amely Farina szavaival élve “új szintet” hozott a kvazárok kutatásában. “Célpontonként néhány óra alatt a fiatal Univerzumban található legnagyobb tömegű és legfalánkabb fekete lyukak környezetének mélyére áshattunk” – teszi hozzá. Bár a kvazárok fényesek, az őket övező gáztározókat sokkal nehezebb észlelni. A MUSE azonban képes volt detektálni a halókat alkotó hidrogéngáz halvány fénylését, lehetővé téve, hogy a csillagászok fellebbentsék a fátylat a korai Univerzum szupernagy tömegű fekete lyukait tápláló anyagról.

A jövőben az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) segít majd a kutatóknak további részleteket feltárni a galaxisok és a szupernagy tömegű fekete lyukak viselkedéséről az ősrobbanást követő néhány milliárd évben. „Az ELT képességeivel még mélyebbre pillanthatunk a korai Univerzumba, hogy még több hasonló gázfelhőt találjunk” – fejezi be Farina.

forrás:/csllagaszat.hu/

szerző: Landy-Gyenbnár Mónika

A foszfin (PH3) rendkívül rossz szagú, ráadásul mérgező gáz számunkra itt a Földön, és a pingvinek ürülékhalmai, vagy a mocsarakból felszivárgó gázok közt találkozhatunk vele. Gyúlékony, könnyen reakcióba lép a légkörünk egyes gázaival, és az oxigént lélegző földi létformák igyekeznek minél inkább elkerülni, mivel számukra mérgező.
A Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) kutatói által felállított új elmélet szerint azonban fontos terméke az anaerob élővilágnak, erről szóló elméletüket az Astrobiology szakfolyóiratban ismertették.




A kutatók részletesen végigvizsgáltak számtalan különféle lehetőséget e molekula létrejöttére, és ezekből az elemzésekből kiderült, hogy a foszfin semmi más módon nem jöhet létre, mint az oxigénmentes életmódú élőlények segítségével. Ez viszont azt jelenti, hogy amennyiben egy exobolygó színképében e molekula észlelhető a jövőben, akkor ott jelen van az élet – anaerob formája.

Clara Sousa-Silva, az MIT kutatója, a tanulmány vezető szerzője megjegyezte: „a Földön az oxigén igen erős jele az életnek, azonban oxigén rengeteg, nem biológiai folyamatban is felszabadul, így ez önmagában nem elegendő jel, olyan speciális molekulákra van szükség, amelyek csak életfolyamatok során keletkezhetnek.” Sousa-Silva és kutatócsoportja olyan adatbázist igyekszik összeállítani, amelyben a hasonló, esetleg élethez köthető molekulák szerepelnek. A foszfinnak azonban, amint azt Sousa-Silva az elmúlt 10 évi munkája nyomán megismerhette, kizárólag élőlények lehetnek a forrásai. „Végigvizsgáltunk minden olyan forrást, amelyben említik a molekulát, és kiderült, hogy itt a Földön kizárólag olyan oxigénmentes helyeken fordul elő, mint pl. a tavak üledéke, a mocsarak, vagy akár az élőlények bélrendszere. Ez azért van, mert az oxigént felhasználó létformák számára mérgező.” Kiválóan alkalmas azonban az oxigénmentes életformák kimutatására. A hosszú évek alatt szisztematikusan végzett kémiai vizsgálatok megerősítették: csak biológiai úton keletkezhet, ugyanis a létrejöttéhez olyan energiára van szükség, amelyet semmiféle más folyamat nem tudna biztosítani.

Sousa-Silva elemezte a molekula színképét is, amivel kimutatható, ha egy bolygó légkörében jelen van. Ha a James Webb Űrteleszkóp üzemelni kezd, a mérései alapján már megtudhatjuk, hogy van-e a környezetünkben foszfint termelő idegen létforma. A kutatók kiszámították, hogy amennyiben akkora mennyiségű foszfin termelődik egy idegen bolygó élővilágában, mint metán itt a Földön, akkor ezt 16 fényév távolságból ki tudjuk majd mutatni.

A módszer nem csak a „büdös” földönkívüliek kimutatására alkalmazható, hanem a többi 16 ezer molekula révén újabb kutatások indulhatnak és talán más molekulákról is kideríthető, hogy az életre utaló jelként értelmezhetőek.

forrás:/National Geographic/

Óriási aszteroida fogja megközelíteni a Földet péntek délután – számol be a Sputnik News. A NASA adatai alapján a 2006 WH1 jelű égitest elég nagy ahhoz, hogy becsapódva komoly károkat okozzon, szerencsére azonban biztonságos távolságban halad majd el.




A 2006 WH1 december 20-án 16:17-kor lesz a legközelebb a Földhöz, ekkor megközelítőleg 5,8 millió kilométerre jár majd. Csillagászati szempontból ez igen kis távolságnak tekinthető.
Az égitest az Apollo-aszteroidák közé tartozik, ezek az objektumok időnként a Föld pályáját is keresztezhetik. A 2006 WH1-et a NASA közelsége és mérete miatt a potenciálisan veszélyes objektumok közé sorolja.

forrás:/24.hu/

szerző: Szentpéteri László

December 17-én, magyar idő szerint 1:10-kor startolt a SpaceX vállalat Falcon-9 Block 5 (1056.3 számú) rakétája a Cape Canaveral-i űrközpont SLC-40-es indítóállásáról, hogy hasznos terhét geostacionárius átmeneti pályára állítsa. A rakomány a közel 7 tonna starttömegű JCSAT-18/Kacific-1 távközlési műhold volt. A kettős elnevezés oka az, hogy az űreszköznek két tulajdonosa van, a japán SKY Perfect JSAT Corp. és a szingapúri Kacific Broadband Satellites Pte. Ltd.




A műholdat az amerikai Boeing építette a már jól bevált BSS-702MP platformon. Ez a műholdbusz 1,5 és 6,1 tonna közötti induló tömeggel rendelkező, 3–18 kW közötti maximális teljesítményű műholdak kialakítására alkalmas. (A BSS-702MP platformra épített holdakat Atlas-5, Ariane-5, Delta-4, Falcon-9, Proton vagy Sea Launch Zenyit-3SL rakéták indíthatják.)

A most indított legújabb BSS-702MP műhold, azaz a JCSAT-18/Kacific-1 tervezett élettartama 15 év, és a 150°-os keleti hosszúságnál levő geostacionárius pozícióban állomásoztatják majd. Az űreszközön összesen 56 Ku-, és Ka-sávú transzponder van, melyekkel az ázsiai és csendes-óceáni térséget – beleértve még Oroszország távol-keleti területeit is – fogják kiszolgálni.

A startot követően a Falcon-9 rakéta első fokozata a terveknek megfelelően a vállalat ASDA OCISLY (Autonomous Spaceport Drone Ship – Of Course I Still Love You) úszó platformján hajtott végre sima leszállást. A két visszahulló orrburkolati elemet a GO Ms. Chief és a GO Ms. Tree hajó fogta volna be hálóval, a korábban már látott módon, de épp hogy elvétették. A vízből kihalászott elemeket azért a SpaceX valószínűleg hasznosítani tudja majd egy későbbi Falcon-9 indításnál.

forrás:/urvilag/

A hónap elején jelentek meg beszámolók arról, hogy egy kínai orvoscsoport disznóembriókban elhelyezett majomsejtek segítségével hozott létre mesterséges állatokat, egy közelebbről meg nem határozott céllal, minden bizonnyal az emberi sejtek alkalmazásával kapcsolatos szabályok megkerülésének szándékával.
Az eredmény nem túl biztató, a keveredési ráta rendkívül alacsonynak bizonyult, az így létrehozott kevert állatok pedig nem sokáig éltek.




A New Scientist oldalán arról adtak hírt, hogy a csoport több mint 4 ezer embriót módosított, mégpedig majmokból származó minták segítségével létrehozott sejtkultúrák, valamint az azokból kinyert őssejtek felhasználásával – ezen őssejteket ugyanis később disznóembriókba juttatták be, mindössze 5 nappal a megtermékenyítést követően. Az eredmény kissé lesújtó, ugyanis végül alig 10 malac jött a világra, ebből pedig mindössze 2 volt kiméra, amelyek egyes belső szerveiben (így például a májban, a szívben, a tüdőben, valamint a bőrben – majomsejtek is megtalálhatók voltak, igaz, ezek is nagyon alacsony arányban, hiszen minden ezredik, illetve minden tízezredik sejt volt ilyen.

Mindkét példány alig egy hetet élt, ezután elpusztultak, a kutatók pedig egyelőre nem tudják ennek pontos okát. Arról nem szól a fáma, hogy pontosan mit is szeretnének elérni ezen kísérletekkel, de nagyon valószínű, hogy a szervátültetések állandóan jelen lévő problémáját, vagyis a az átültetésre alkalmas szervek folyamatos hiányát enyhítenék, a következő lépés ugyanis emberi és állati sejtek vegyítése lenne, jóllehet ez bizonyos etikai, morális, illetve részben jogi akadályok miatt egyelőre nem tűnik elérhetőnek. A rágcsálóknál mindenesetre a korábbi kutatások és kísérletek már részben sikerrel jártak, itt egy 2010-es példát hoznak fel a patkányok és egerek vegyítésére, miközben egy 2017-es kaliforniai munka, amely ember és disznó hibridének létrehozását célozta meg, minden százezredik sejt esetében igazolta az emberi eredetet, ezen módosított embriókat azonban egy hónap után elpusztították.

Ugyanezen kísérlet lefolytatója most szintén Kínában dolgozik, ők állítólag már az ember-majom kimérákat is létrehozták, a pontos eredményeket azonban eddig még nem közölték a nyilvánossággal.

forrás:/sg.hu/

Az élet kialakulását illetően számos eltérő elmélet áll rendelkezésre, itt azonban még nincs olyan konkrét adat vagy bizonyíték, amely egyértelmű módon cáfolná az alternatív javaslatokat. Kutatók most két esetben is érdekes részletekkel bővítették a tudástárunkat, amelyek éppen ezen területen szolgáltatnak hasznos információkat és további lehetőségeket.



A napokban egy olyan tanulmány bukkant fel a világhálón, amely egy 2016-ban lebonyolított részletes megfigyelésre, annak eredményeire épül. A szakemberek ugyanis a világon meglévő második legnagyobb teleszkópot irányították az Europa irányába, hogy annak légkörében a víz után kutassanak, ennek jelenléte esetén pedig megfelelő elméletet szolgáltassanak a víz eredetére vonatkozóan. A jelek szerint ez nagyjából sikerült is, hiszen a két és fél héten keresztül tartó folyamatos megfigyelés során egyetlen alkalommal sikerült kimutatni a pára jelenlétét, mégpedig nagy mennyiségben, ami arra utal, hogy ez nem a Jupiterről érkező töltött részecskék miatt van jelen ilyen halmazállapotban (amely egyenletesen oszlana el és gyakorlatilag állandóan jelen lenne), hanem egy lokális kitörésből ered, ami viszont megerősíteni látszik a jégtakaró alatt meghúzódó globális óceánra vonatkozó magyarázatokat.

A NASA egyik csapata eközben három különböző japán egyetem bevonásával két olyan meteorit összetételét, annak érdekesebb részleteit vizsgálta meg, amelyek korábban csapódtak be, illetve kerültek elő a Föld felszínén. Az eredmények alapján ezen meteoritok ribózt tartalmaznak, ami viszont részt vesz az RNS felépítésében, vagyis az élet alkotóelemeként fogható fel. Itt ugyan a molekulákban meglévő szénatomok nem egyeznek azzal, amit a földi ribóz esetében láthatunk, a DNS felépítésében résztvevő hasonló cukormolekulákra pedig nem bukkantak, ez a pozitív megfigyelés viszont igazolhatja azon elméleteket, miszerint az élet (annak magjai) valóban a Földről kívülről érkeztek.

Az Europa esetében a következő lépés a kitörések eredetének, okának beazonosítása lesz, itt pedig a NASA Clipper néven tervez újabb küldetést, amely 2025-ben indulna útnak, hogy a harmincas években a helyszínen vizsgálja meg a körülményeket.

forrás:/sg.hu/

szerző: Juhász Zoltán

Ő MAGua, minden naprendszerbeli MAGyar ősapja és ősanyja egyben. Asthar kapitány és Cseke Béla eltitkolt gyermeke, az egyik ősi MAGföldön Madagaszkáron fogant, 63000 évvel ezelőtt. Felfedezte az összes kontinenst, elnevezték róla a Magellán-szorost és a jóreménység fokát 3x megkerülte.

Csak ez az egy tinédzserkori fotó született rolla, hiszen akkor még csak a hagyományos 24 mm-es filmes telefon létezett, a mobilt majd az egyiptomi magyarok találták fel 60000 év múlva. Lótenyésztéssel, lókupeckedéssel foglalatoskodtak, ők tenyésztették ki a szkíták összes állatát, tojásaiért háziasították a turult, igavonó állattá tették a tyrannoszauruszt.

Apja találta fel a nyilat és az íjat a minden is mellett, amitől a galaxis összes létformája úgy rettegett. Modernkori leszármazottjai közé tartozik Rákosi és Gömbös is, akik lóról bombázták szét fél európát, majd 5000 évig nem győztek háborús jóvátételt fizetni a semmiből. I.

E.69 ben kijutott a Holdra, de visszajött mert nem talált ott semmit, allergiás lett az ottani porra, megállapította hogy a föld lapos.

Halála előtt bebizonyította az 5- 6-, 7-, és 8G létezését, 8346 oldalas tanulmányban kidolgozta azok magyarokra tett jótékony hatását. Feltalálta a mikrohullámú sütőt (is). Utolsó perceiben elárulta haldokló MAG nemzedékének, hogy a védőoltás az rossz mert jó, a búrára vegyi csíkokat prickolnak, hogy a nejlonzacskó csak pálmatex ragasztóval hasznos, 4x5 nem 20, hanem 21, feltalálta a rovásírást, és hogy a lovak néha enni kérnek mielőtt megveszett gazdáikkal lelövik őket. Kr. 5433. évében elszármazott a szíriuszra, áldás rája. ????
Hiteles források: NL Cafe, mindenkiismagyar. co. org, 24.hu, mindenkiegyben. cc és hasonló kamuoldalak

forrás:/facebook/

A Parker Solar Probe augusztusban küldte haza az első 22 GB-nyi adatot a Napról, amelyet a kutatók már fel is dolgoztak, és ami egy igen furcsa jelenséget tárt eléjük.
Éveken át dolgoztak azon a NASA tudósai, hogy olyasmit vigyenek véghez, amire korábban még nem volt példa. Jelen esetben ez egy autó méretű űrszondát jelent, amelyet egyenesen a Naphoz küldtek – de olyan közel, amilyen közel még soha egyetlen eszköz sem járt: a Nap koronájába.

A küldetés végül 2018 augusztusában indult el, amikor a hordozórakéta felemelkedett a floridai Cape Canaveralből, majd novemberben már el is érte a célját. A csillagunkról azóta egy lenyűgöző fotót is küldött már haza a szonda – ami nem mellesleg néhány szerencsés ember nevét is magával vitte –, augusztusban pedig arról lehetett hallani, hogy megérkezett az első 22 GB adat, amit a tudósok el is kezdtek feldolgozni, ezek eredményét pedig a Nature című tudományos lapban közölték.




A magyar származású Adam Szabo, a NASA a Parker Solar Probe misszió egyik tudósa szerint arra, hogy a Nap mágneses mezője egyetlen pillanat alatt 180 fokos irányváltást tesz, a legkevésbé sem számítottak.
A tudós szerint a furcsa jelenséget a napszél okozhatja. Ahelyett ugyanis, hogy folyamatosan "fújna" az égitest felől, egy része kitörés formájában távozik a csillagból, gyorsabban, mint az őt körülvevő közege. Ez az erőbehatás megnyújthatja a mágneses teret, és lényegében meg is fordíthatja azt.

A tudósok úgy vélik, hogy a nagy sebességgel elinduló napszél "befogja" azokat, amelyek alacsonyabb sebességgel indultak útnak. Emiatt láthatjuk azt a Földről, hogy a részecskék áramlása viszonylag konstans.
Szabo szerint ugyanakkor ez a megállapítás még nem válasz a végső kérdésre – vagyis arra, hogy miként működik a Nap, és miért forróbb a külső része a felszínnél –, inkább csak megmutatja, milyen irányban érdemes keresgélni – írja a The Verge.




A Parker napszonda jelenleg is gyűjti az adatokat a Napról, amit hamarosan továbbít majd a Föld felé. A tervek szerint lesz majd egy pont, amikor a szerkezet már csak 6,4 millió kilométerre lesz a Naptól. Ilyen közel még soha egyetlen eszköz sem merészkedett.

forrás:/hvg/

szerző: béel

Nem akármilyen törvénytelenségekre derített fényt a rendőrség: az országos rendőr-főkapitányság vasárnap közölte, hogy a hatóságok által végzett vizsgálatok eredménye szerint olyanok is megkaphatták a gépjármű-vezetői jogosítványhoz szükséges orvosi igazolást, akiket súlyos látászavarral tartanak nyilván.
A rendőrök többek között a jogosítvány, a fegyverviselési engedély és szociális segély megszerzéséhez szükséges orvosi igazolások ügyét vizsgálták, és hajmeresztő eredményre jutottak.




Emiatt aztán nincs is miért csodálkozni azon, hogy olyan személy is jogosítvány szerezhetett, akit súlyos látászavarral tartanak nyilván, mint ahogy olyan is, akit nem kevésbé súlyos pszichés problémákkal kezelnek.
A rendőrség eddig 55 esetben indított bűnvádi eljárást vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és okirat-hamisítás miatt.

Mi meg csak annyit teszünk hozzá: mindenki legyen a lehető legóvatosabb, akár autósként, akár gyalogosként, akár kerékpárosként vesz részt a forgalomban.
Sohasem tudhatja, hogy aki éppen szembe jön, hogyan szerezte a jogosítványát.

forrás:/foter.ro/