+ A | - a | Visszaállít
2016. dec.
02
  Megsemmisült a Progressz teherszállító űrhajó
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: crafty
Megsemmisült a csütörtökön felbocsátott, legénység nélküli orosz Progressz MSZ-4 teherszállító űrhajó az Oroszországhoz tartozó Tuvai Köztársaság feletti 190 kilométeres magasságban, a roncsdarabok többsége elégett a légkörben - jelentette be csütörtök este a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal.

A tájékoztatás szerint az űreszköz megsemmisülése nehezen megközelíthető lakatlan hegyvidéki terület felett történt. A Roszkoszmosz hangsúlyozta: a teherűrhajó elvesztése nem lesz kihatással a hivatal rendes működésére, illetve a Nemzetközi Űrállomás legénységének létfenntartására.

A hivatalos bejelentést megelőzően egy meg nem nevezett forrás az orosz űrkutatási hivataltól a TASZSZ orosz hírügynökséggel azt közölte, hogy a földi irányító központ elveszítette a kapcsolatot az űrhajóval, amely valószínűleg nem fogja tudni elérni a Nemzetközi Űrállomást.

A Progressz indítása (fotó: AFP/Stringer)

Minden valószínűség szerint a legrosszabb forgatókönyv fog bekövetkezni, és a hajót elveszítjük"
- mondta a forrás. Szerinte a Progressz űrhajó, amelynek indítását követően technikai problémák léptek fel, a hordozórakéta harmadik fokozatának begyújtásakor már le is zuhanhatott Kína vagy a Csendes-óceán térségében.
Az illetékes szerint a probléma azt megelőzően lépett fel, hogy a Progressz levált volna a hordozórakétáról. "Ha 150 másodperccel a leválás előtt következik be ilyesmi, nem is lehet másra számítani. Valószínű, hogy elvesztettük. Még ha sikerült is leválnia ...süllyedni kezdett és eléghetett a légkörben" - fűzte hozzá.

Ellátmányt vitt volna az űrállomás dolgozóinak
A szállító űrhajót helyi idő szerint csütörtök reggel 8 óra 51 perckor indították a kazahsztáni Bajkonurból, szombaton kellett volna csatlakoznia a Nemzetközi Űrállomáshoz.
A Roszkoszmosz korábbi tájékoztatása szerint az indítást követően 383 másodperccel elvesztették a kapcsolatot az űreszközzel. Vizsgálják a meghibásodás okát.

A NASA amerikai űrkutatási hivatal élő adásban jelentette, hogy az űrhajó navigációs antennáit ki tudta bontani, de azt már nem tudták megerősíteni, hogy kinyíltak-e a napelemtáblák is. A teherűrhajó 2,5 tonna üzemanyagot, vizet, élelmet és más rakományt szállított.
A Progressz űrhajók már négy évtizede szolgálatban vannak, legkorszerűbb típusaikat már teljesen digitalizált rendszerekkel és tökéletesített dokkoló rendszerrel látták el.

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén az amerikai Shane Kimbrough és Peggy Whitson, az orosz Szergej Rizskov, Andrej Boriszenko, és Oleg Novickij, valamint Thomas Pesquet francia kozmonauták tartózkodnak.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Vége van, megsemmisült a Progressz Katt ide!
Már tudják, mitől vált irányíthatatlanná a Progressz Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2016. dec.
02
  Fejlett "mikrochipek" vannak az agyunkban
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: crafty
Az emberre jellemző agyi tulajdonságok alakíthatják ki az intelligenciánkat, és agyunk Achilles-sarkaként felelősek lehetnek az agyi betegségek kialakulásáért is - szegedi kutatók új eredményei.

Az agy kérgi (neocortex) része – a magasabb kognitív funkciókért, mint pl. a nyelvhasználatért felelős terület – nagyon hasonló mikroszerkezetű az emberben és a kísérleti állatként használt fajokban. A Szegedi Tudományegyetemen dolgozó Tamás Gábor és Karri Lamsa vezette két kutatócsoport friss eredményei szerint az emberi neocorticalis hálózat egyedülálló jellemzőkkel bír.

Tamás Gábor kutatócsoportja Nusser Zoltánnal (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) együttműködve publikált az eLife folyóiratban egy tanulmányt, amely az emberi agykéregben lévő, a serkentő és gátló idegsejtek közötti kapcsolatok egyedi tulajdonságát írja le. Ezek a kapcsolatok annyira hatékonyak, hogy egyetlen idegsejt egyetlen akciós potenciálja képes kiváltani számos más idegsejt aktivitását. A szerzők szerint ez az emberi neocortexre jellemző tulajdonság talán az evolúció során a hatékonyabb információfeldolgozás miatt alakulhatott ki. A Tamás Gábor és munkatársai által jegyzett publikáció bemutatja, hogy ezekben a rendkívül hatékony idegi kapcsolatokban több szinaptikus vezikulum ürül idegi aktivitás hatására. Hasonló mechanizmus más fajok neocortexében nem ismert, ezért lehetséges, hogy csak az emberben alakult ki ez a tulajdonság.

Ezek a nagyon hatékony kapcsolatok rendkívül könnyen változhatnak, plasztikusak, tehát a hatékonyságuk sokkal könnyebben változtatható, mint az összehasonlításként vizsgált patkány idegi kapcsolatai. Ezek az erős idegi kapcsolatok tanulás hatására könnyen változhatnak, így más idegsejthálózatot képesek aktiválni az emberi neocortexben. Ezek az eredmények azért is fontosak, mert a neocorticalis idegsejthálózat-aktivitás szabályozása elengedhetetlen az összetett agyi folyamatok során fellépő tanulásnál.



Az emberi agymintákon végzett idegélettani kísérletek egyre inkább előtérbe kerülnek. A legújabb eredmények azt sugallják, hogy az emberi evolúció során nem csak az agyméret és a neocortex aránya növekedett, hanem csak az emberre jellemző idegi tulajdonságok is kialakultak. Az ember, és talán egyéb emberszabású majmok is olyan „fejlett mikrochipet” hordoznak az agyukban, mely lehetővé teszi a kiemelkedő értelmi képességek létrejöttét. A szegedi kutatócsoportok szerint ez egyszerűen az evolúció során szelekciós nyomás hatására alakult ki. Az agyméret és a neocortex redőzöttsége talán elérte a lehetséges élettani határait, így egyéb megoldások alakultak ki az agyi kapacitás növelésére. Az emberre jellemző agyi tulajdonságok azonban veszélyeket is hordozhatnak, és elképzelhető, hogy bizonyos neurológiai és pszichiátriai betegségek e kapcsolatok kóros működése miatt alakulnak ki. További kutatások remélhetőleg fényt derítenek arra, hogy a Szegeden felfedezett idegi tulajdonságok milyen szerepet játszanak a tipikusan emberre jellemző agyi betegségek kialakulásában.

A két szegedi kutatócsoport munkáját a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) is támogatta. Szegedi Viktor és munkatársai publikációjához a Plos Biology szerkesztője írt összefoglalót.

forrás:/ma.hu/


kapcsolódó: Mesterséges emberi agyat állítottak elő Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2016. dec.
02
  Kimenekítették az Antarktiszról Buzz Aldrint, a másodikként Holdra lépő embert
Kategória: Életmód - Közzétette: crafty
Ki kellett menekíteni az Antarktiszról a betegeskedő Buzz Aldrint, aki az Apollo 11 űrhajó legénységének tagjaként a második emberként lépett a Holdra 1969-ben – jelentette be csütörtökön az antarktiszi túrákat szervező utazási irodák nemzetközi szövetsége és az egykori űrhajóst utaztató White Desert utazási iroda.

Az idős exűrhajóst egy sítalpakkal ellátott LC-130-as teherszállító repülőgéppel vitték az Amundsen-Scott amerikai kutatóbázisról az antarktiszi partoknál, a Ross-szigeten fekvő McMurdo amerikai kutatóállomásra, ahonnét a lehető leghamarabb Új-Zélandra szállítják – közölte honlapján az Egyesült Államok Antarktisz-programját irányító Nemzeti Tudományos Alapítvány.

Buzz Aldrin 1969. július 20-án, mintegy 20 perccel Neil Armstrong után lépett második emberként a Holdra. Az eseményt 600 millió ember nézte a tévében, ami akkor rekordnak számított.

A 86 éves volt asztronauta egy turistacsoport tagjaként tartózkodott a Déli-sarkvidéken, amikor rosszul lett. Az utazási iroda szerint állapota stabil.

A történelmi eseményről készült fotókon majdnem mindenütt Aldrin látható, mivel az elsőként az égitestre lépő Armstrong feladata volt a fényképezés, utóbbinak a Holdon tett első lépéseiről alig van felvétel.
A Hold-misszió világhírűvé tette Buzz Aldrint, aki jelenleg Kaliforniában él, és még ma is járja a világot, előadásokat tartva az űrkutatásról és népszerűsítve a Mars tervezett benépesítését. Emellett tanácsadóként segít filmes produkciókat.

forrás:/vs.hu/


kapcsolódó: Nézzünk körül a világban, mielőtt meghalunk Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2016. dec.
01
  Új csillagpopulációt azonosítottak a Tejútrendszer centruma körül
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: crafty
szerző: Kovács József

Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tagja Mészáros Szabolcs (ELTE GAO) is, az APOGEE égboltfelmérés adatai alapján nitrogénben gazdag csillagok nagy elemszámú populációját azonosította a Galaxis centruma körül.

Az APOGEE (Apache Point Observatory Galactic Evolution Experiment) az SDSS (Sloan Digital Sky Survey) égboltfelmérés egyik projektje, amelynek során több százezer tejútrendszerbeli csillagról gyűjtenek spektroszkópiai adatokat az infravörös tartományban.
A Tejútrendszer központja körüli területek megfigyelése a por elnyelő hatása miatt a látható tartományban nem lehetséges, infravörösben azonban a por sokkal kevesebb sugárzást blokkol, így ebben a tartományban bepillanthatunk a rejtőzködő régiókba is.

Az égbolt ezen régiója rendkívül népes, részben a centrális területek nagy sűrűsége, részben a galaktikus centrum és a Föld közötti rengeteg csillag miatt. A sötét foltok a porfelhők fényelnyelő hatásának következményei. A türkizkék színű kör a galaktikus centrum pozícióját, a vörös színű csillagok pedig az APOGEE-adatok alapján azonosított, nitrogénben gazdag csillagok helyzetét jelölik.

A kép a Tejútrendszer centruma körüli, 20 fok (kb. 40 teliholdátmérő) méretű területet mutatja az optikai tartományban.

Ezek, a nitrogémnben gazdag csillagok közül sok a legmagasabb porabszorpciójú területeken van, így érthető, hogy a mostani APOGEE-mérések előtt miért nem vették észre azokat és különleges tulajdonságukat. Alex( Mellinger)

A Ricardo Schiavon (John Moores University, Liverpool) által vezetett kutatócsoport a galaktikus centrum irányába eső csillagok kémiai összetételét vizsgálta az APOGEE színképek alapján, és azonosított olyan objektumokat, amelyek nitrogéntartalma jelentősen magasabb, mint a belső területek legtöbb csillagának. Az érdekes új csillagpopulációi tagjai valószínűleg olyan gömbhalmazokhoz tartozhattak, amelyek a Tejútrendszer magjának kezdeti, viharos formálódási folyamata során bomlottak fel. Ha így van, akkor a Galaxis történetének korai szakaszában körülbelül tízszer annyi gömbhalmaz létezhetett, mint manapság, és a Tejútrendszer belső régióit benépesítő öreg csillagok jelentős része ma már nem létező gömbhalmazokban keletkezhetett. Másik lehetőség, hogy az újonnan azonosított égitestek a Tejútrendszer történetének legelső csillagkeletkezési hullámában jöttek létre, a magyarázatok között azonban csak további észlelések alapján lehet majd dönteni.

Schiavon szerint a felfedezés izgalmas kérdések megfogalmazásában és megválaszolásában lehet segítségünkre: milyen tulajdonságú csillagok találhatók a Galaxis központi vidékein, hogyan jöttek létre a gömbhalmazok, és milyen szerepet játszottak a Tejútrendszer, tágabb értelemben a galaxisok korai fejlődésében.

A kutatást az MTA Prémium posztdoktori kutatói program és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (K-119517) támogatta.

forrás:/csillagaszat.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2016. dec.
01
  Az intelligens városokhoz okoseszközök kellenek
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: crafty
Nem elegendő, ha csak az eszközök okosak egy településen, szükség van a teljes hálózatba kötöttségre is.

Miközben az egyik oldalon egyre több az olyan modellváros, mint az Abu-Dzabiban lévő Masdar City vagy a dél-koreai Songdo, addig a másik oldalon Amszterdamban, Koppenhágában, Hamburgban és Münchenben, a várostervezők arról beszélgetnek, hogy a meglévő városi infrastruktúrákat miként lehet energiahatékonyan kiépíteni és digitalizálni.

Az okosvárosok létrehozásában meghatározó szerepe lesz a dolgok internetének (IoT), amely a különböző eszközök összekötéséhez elengedhetetlen. De kellenek olyan adatbázisok is, amelyek nem csupán az egyes adatokat képesek feljegyezni, hanem az azok között lévő kapcsolatokat is.

(kép: chombosan / Shutterstock)

Fontossá válik a városi rendszerek intelligens vezérlése. Hogyan tudják az intelligens közlekedésmenedzselő megoldások megakadályozni a dugók kialakulását és a vezetőket a szabad parkolóhelyekhez irányítani? Miként lesz biztosítva, hogy vészhelyzet esetén a leggyorsabb és a legjobb ellátás legyen elérhető a kórházakban? Hogyan lehet ellenőrizni az áram- és a vízhálózatokat, s miként felügyelhető a hatékonyságuk? Ezek egyike sem új kérdés, de most már rendelkezésre állnak az azok megválaszolásához szükséges technológiák. A növekvő digitalizálás hatalmas adatmennyiséget hoz létre, amelyek megfelelő kielemzése új utakat és megoldásokat nyithat meg a városfejlesztési koncepciók előtt.

A Markets and Markets című jelentés elemzői úgy becsülték, hogy az okosvárosok piaca 2015-re 300 milliárd dolláros, 2020-ra pedig 750 milliárdos lehet. Az okosváros a számos szenzor, hálózat, eszköz, lámpa, víz- és árammérő egyvelege. Ideális esetben e készülékek mindegyike össze van kötve egymással, hogy adatokat szerezhessen, oszthasson meg és valós időben elemezhessen. Az IoT az okosváros szíve és lelke. Egy ilyen településen a kukák automatikusan jelzik, ha megteltek és a szabad parkolóhelyek jelentkeznek a közelben lévő autósoknál.


Szatmárnémeti (fotó: Stepe-Memories)

A városok attól lesznek igazán okosak, ha nem csupán a hardvereket, a kamerákat, az alkalmazásokat kötik össze egymással, hanem a szolgáltatásokat és a kábelhálózatokat is. A településeknek - miként a vállalatoknak is - technológiai innovációkra van szükségük, hogy megteremtsék a megfelelő életminőséget a lakosaik számára és meg tudjanak felelni a klímaváltozással, a káros anyagok kibocsátásával, a lakáshiánnyal, az energiaellátással és a népesség növekedésével kapcsolatos kihívásoknak.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2016. dec.
01
  Új szarkofág fedi a csernobili atomerőművet
Orosz források számoltak be arról, hogy az éveken keresztül épített új szarkofág hosszú munka után végre a helyére került, ezzel pedig új burkolat véd minket a még mindig sugárzó sérült reaktorblokk káros hatásaitól. A szerkezet meglétével egyben megindulhat a korábbi építmények elbontása és a takarítás.

Az 1986 tavaszán felrobbant csernobili 4-es reaktorblokk kapcsán évek óta kiemelt téma volt a korábbi betonszarkofág esedékessé vált leváltása, hiszen ez utóbbi is megrepedt, így már nem garantálta a káros sugárzás visszatartását. 2011 áprilisában, éppen 25 évvel a baleset után kezdtek hozzá az új burkolat megépítéséhez, bár ez egy 1997-es tervre nyúlik vissza.
A teljes költség meghaladta a 2 milliárd eurót, ennek legnagyobb részét egy nemzetközi összefogás keretében biztosították, hiszen szerepet játszott ebben az EU, az EBRD, az USA, Kanada, Japán, valamint Oroszország is – mindannyiuk számára fontos volt a további károk megelőzése, hiszen ez egyik országot sem kímélné.

A végeredmény tulajdonképpen egy hatalmas hangár, amely 110 méter hosszú, 257 méter széles, magassága pedig szintén 100 méter felett van.

A mintegy 36 ezer tonnás monstrum végül egy speciális sínpályán került a helyére, ahogy lassan, több nap alatt a sérült erőmű fölé csúsztatták, ezt követően pedig lezárták a megmaradt réseket. A mellékelt videón jól látszik, hogy a környéken tevékenykedő munkások nem viseltek speciális védőöltözetet, ez inkább a betonszarkofágon belül lesz majd szükséges, hiszen eddig ez tartotta vissza radioaktív port, amelynek kiszabadulását az új burkolat előzi meg, miközben belül megkezdik a régi elemek, így az említett betonszerkezet, valamint a sérült reaktor elbontását.

Ez utóbbi nyilván éveket vesz majd igénybe, és a munka egy részét robotokkal végeznék el, amelyek kevésbé szorulnak speciális felszerelésre.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2016. nov.
30
  Az eddigi leghalványabb törpegalaxisra bukkantak
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: crafty
A Tejútrendszer egy újabb kísérőjét találták meg, ezúttal fontos rekordot döntve meg.
Fontos bejelentést tett csillagászok egy csoportja, akik saját galaxisunk egy újabb kísérőjét találták meg. Munkájuk eredményeként az eddigi leghalványabb törpegalaxis került fel térképünkre, ami nagyban megkönnyítheti a további kutatást, ezzel pedig a sötét anyag szerepére is rávilágíthatnak.


A Hawaii-szigeteken található Subaru teleszkóp segítségével bukkantak rá az azóta Virgo I névre keresztelt törpegalaxisra, amely a Naptól mintegy 280 ezer fényévre található. Ennek kiterjedése mintegy 248 fényév, vagyis egészen biztosan galaxisról szó, ez azonban az eddig megtalált leghalványabb szatellitünk (kísérőnk), ami további hasonló példányok megtalálásában segíthet. A szakemberek a teleszkóp Hyper Suprime-Cam (HSC) műszerére támaszkodva pásztázták az égbolt nagy részét, igyekezvén megtalálni a csillagok sűrű csoportjait, ezúttal azonban egy rendkívül halvány törpegalaxisra bukkantak, amelynek abszolút fényessége mindössze -0,8.

a Subaru óriás távcső a Hawaii-szigeteken

A fenti szám jelentőségét jól jelzi, hogy a látható tartományban az Androméda galaxis esetében ez -21,77, a Nagy Magellán-felhőnél pedig -18,35. Eddig nagyjából 50 hasonló kísérőről tudunk, amelyek a Tejútrendszer közelében helyezkednek el, problémát jelent azonban, hogy a sötét anyagról alkotott jelenlegi tudásunk szerint több száz szatellitnek kell lennie a szomszédságunkban, tehát vagy erről nem teljes még az ismeretanyagunk, vagy számos további galaxist nem találtunk még meg – a mostani bejelentés viszont egyértelmű módon jelzi, hogy a munka a jövőben könnyebbé válik, hiszen jóval egyszerűbben azonosíthatjuk majd be az újabb halvány kísérőket.


Már a kísérők viszonylag pontos száma is betekintést engedne a sötét anyag szerepébe, itt ugyanis újabb részleteket tudhatunk majd meg a Tejútrendszer kialakulásáról. Az elkövetkező időszakban remélhetőleg további példányokra bukkannak majd, ezzel pedig közelebb araszolhatunk a folyamat megértéséhez.

forrás:/sg.hu/

kapcsolódó: Az Androméda-köd részletes feltérképezése Katt ide!
Ősi csillagmaradványokat azonosított a Hubble a Galaxis centrumában Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2016. nov.
30
  Stephen Hawking világhírű brit asztrofizikust fogadta Ferenc pápa a Vatikánban
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: crafty
A 74 éves tudós hétfőn a Pápai Tudományos Akadémia kétnapos rendezvényére érkezett. A katolikus egyház feje az ülésen arra szólította fel a tudósokat, hogy segítsenek a világon új ökológiai egyensúlyt felépíteni.


Forrás: AFP

A 79 éves egyházfő elítélte a politikusokat, akik nem akarják meghallani a tudósok figyelmeztetéseit, hanem technikai vagy gazdasági érdekeiket részesítik előnyben.



Hawking a Pápai Tudományos Akadémia tagja. A súlyos beteg fizikus, aki csak számítógép segítségével képes a kommunikációra, istent "fölöslegesnek" nevezte korábbi munkáiban.
Az ember nem tudja bizonyítani, hogy isten nem létezik, ám a tudomány fölöslegessé teszi a létét" - írta Hawking.


forrás:/origo/

kapcsolódó: Hawking ezer évet sem ad az emberiségnek Katt ide!
Stephen Hawking komoly félelmei Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2016. nov.
30
  Titokzatos piramist találtak az Antarktiszon
Kategória: UFO-k és földönkí­vüliek - Közzétette: crafty
Kérdés, hogy az idegenek, a gyíkemberek vagy az atlantisziak építették-e. Esetleg valaki vagy valami más?
Lassan már nem múlhat el nap anélkül, hogy újabb összeesküvés-elmélet jelenne meg az interneten. A legújabb konteó szerint egy különös piramis rejtőzik a Déli-sarkon; a szabályos alakzatra a Google Earth böngészése közben figyeltek fel.


Igen ám, csakhogy a titokzatos "piramis" valójában nem piramis, hanem egy szokatlan formájú hegy, ráadásul a sztori is csak egy évekkel ezelőtt felreppent történet leporolt változata - igaz, akkor egy másik piramist véltek felfedezni az UFO-vadászok.

Az első piramist (mármint hegyet) az 1910-1913-as brit Antarktisz-expedíció tagjai fedezték fel. A kutatók úgy döntöttek, hogy titokban tartják a hegy létezését, amelyet jellegzetes formája miatt egymás között maguk is "piramisként" emlegettek; később az összes olyan földtani kutatás, amelyet a környéken végeztek, ezt a nevet kapta.

Az újonnan felfedezett, a G Earth 79°58'39.25"S
81°57'32.21"W koordinátáin található piramissal is hasonló a helyzet. Valójában ez is egy hegy.


A dörzsölt sarkkutatók valószínűleg álmukban sem gondolták volna, hogy egy évszázaddal később a netes igazságvadászok "leleplezik az összeesküvésüket", és kiderítik, hogy a piramis tényleg egy piramis, amelyet valószínűleg egy idegen civilizáció tagjai, esetleg az Atlantisz lakói építettek.

"A piramisformájú képződmények a több mint 400 kilométer hosszú Ellsworth-hegységben találhatók, nem csoda, ha egy-két sziklacsúcs kilóg a jég alól. A kérdéses csúcsokat egyértelműen sziklák alkotják, puszta véletlen, hogy ennek a hegynek éppen ilyen a formája" - magyarázta Dr. Mitch Darcy, a Német Geológiai Kutatóközpont munkatársa.


"Ez egy egyszerű forma, számos hasonló található világszerte. Szó sincs róla, hogy emberek (vagy idegenek) építetté volna" - hangsúlyozta a tudós.


forrás:/ma.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2016. nov.
28
  Van a NASA-nak egy égető problémája, amit jó lenne most már megoldani
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Ahogy az MTI megfogalmazta, “űrkakikihívást" hirdetett a NASA. Az amerikai űrkutatási hivatal Space Poop Challenge elnevezésű pályázatán arra várnak ötleteket, hogyan lehet megoldani egy űrhajós ruhába öltözött asztronautánál higiénikus módon a vizelet- és székletürítést akár több napon át.

A NASA egyre hosszabb ideig tartó utazásokra készül. Bár ma már a Nemzetközi Űrállomásig (ISS) csak mintegy 6 óra az út, az elmúlt héten például egy új rakétatípus tesztelése miatt az ISS-re tartó három asztronautának két napba tellett az utazás.

Ezért aztán szükségük van egy olyan, a testen viselhető szerkezetre, amelynek segítségével az asztronauták akár hat napig is kibírják anélkül, hogy fel kelljen keresniük egy mellékhelyiséget. A jelenlegi gyakorlatban pelenkákat alkalmaznak, ez azonban csak rövid időre jelent megoldást, egy napnál tovább már nem higiénikus és nem ad megfelelő védelmet.

A problémát az jelenti, hogy az űrhajósok utazásaik során zárt védőöltözetet viselnek, amely kevés mozgásteret biztosít. "Még az orrukat sem tudják megvakarni, ezért a szerkezetnek a lehető legnagyobb mértékben automatikusan kell működnie" – hangsúlyozza az amerikai űrügynökség. A széklet és a vizelet a kiválasztás után a súlytalanság hatására megtapad a felületeken. "Senki sem akarja, hogy ezek az anyagcseretermékek hat napon át a testéhez tapadjanak."

A feltalálók december közepéig nyújthatják be javaslataikat. A NASA olyan ötleteket vár, amelyek három éven belül megvalósíthatók. A három legjobb ötletet egyenként 30 ezer dollárral (8,8 millió forinttal) jutalmazzák.

forras:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák