+ A | - a | Visszaállít
2015. jún.
28
  A másik életem
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: fulldragon
szerző: Király Eszter

A másik életem szabályos. Nincs tele kanyarokkal, ismeretlen ösvényekkel. A másik életem a járt út, melyet a járatlanért el nem hagyok soha. Szépen beleillik a sablonba, erőszakolni sem kell, pontosan olyan, amilyenről kislányok álmodnak, fodros függönyű lányszobákban. Ott van leírva, gyűrött, régi iskolai füzetben, tízéves gyermeki bölcsességgel, ösztönös tudatossággal.

A másik életem az elmélet, a lecke, amit sosem tanultam meg, mert mindig a saját élet-definícióim szerint haladtam.
A másik életem az, amit megkaptam oltóanyagként, amikor gyerek voltam. Amikor beoltottak minden bántódás, vagy életvihar ellen, és levetíttetek nekem egy csodás filmet a jövőről, ahol magamat nézhettem. Láttam magam, mennyire szép vagyok. Emelt fővel, büszkén vonulok a sorok között az esküvőmön. Az emberek szemébe nézek, és viszonzom a mosolyukat, tessék, gyönyörködjetek, megvalósulni látszik a tökéletes, kockás papírra vázolt élet.

Láttam magam szerető feleségként és türelmes anyaként. A másik életem az vattapuha. Nem érhet baj, beoltottak életgonoszságok ellen, megkaptam a formulát, rám is kell, hogy hasson.

A másik életemben nem derül ki, hogy immunis vagyok arra a gyermekkorban beadott életvédelmi vakcinára. Hogy a szervezetem nem reagál a védőoltásra, nem alakul ki immunválasz. És én majd letérek arról a szép, madárcsicsergéses, virágokkal szegélyezett ösvényről, és jól kinyitom a szememet, vajon mit üzen nekem a járatlan út.

A másik életemben tudatos vagyok, mézesmázos, számító és csakis saját érdekeimet nézve céltudatos.

Egyáltalán nem vagyok ösztönös, őszinte, befolyásolható és naiv. A másik életemben elviselem az agressziót, szemet hunyok csalárdság, hazugságok, és mérgező, romboló szavak fölött. Odatartom inkább a másik arcomat is, csakhogy a medence szélén napozhassak gondtalanul egész életemen át.

A másik életemben szemérmetlen biztonságkurva vagyok, egy nyomorult kapcsolatprosti, aki mindenre képes a saját jólétéért. Feláldozom magam a gyermekeim oltárán, és akár vérszerződést is kötök az ördöggel, csakhogy együtt maradhassunk.

Ott a kirakatban ülök, hibátlan testtel és szétzúzott lélekkel, de ezt az embereknek úgysem kell látniuk. Felrakom a mosolyt, mint a sminket reggelente, és csak este mosom le, amikor senki nem lát, egyedül a fésülködőasztalnál.
Az emberek megemelik előttem a kalapjukat, és fogalmuk sincs az üres kagylóhéj életemről, amiben keserűség van csak és magány.

A másik életemben néha arról álmodom, találkozom ezzel a mostanival. Nézzük egymást, ő meg én, a tükrön át.
Felrakja a mosoly sminket, és hófehérre, mimikátlanná púderezi az arcát.
Én vérvörösre rúzsozom az ajkaimat, és ugyanolyan vörösre lakkozom a körmeimet. Harci dísz? Ezt kérdezi. Igen, kell. Válaszolom. Kell, ehhez az élethez. Sok az útonálló, tudod?

Nem tudja. Mert a másik életemben fogalmam sincs a kinti világról. Az az életem egy kis családi komfortzóna, amibe beleakasztottam az álkapcsomat, azóta el sem engedem.
Szájzáram lett, a fogaim nyoma ott van rajta, megjelöltem, lestoppoltam, örökre az enyém. Az a másik életem, olyan, mint egy örökre szóló bérlemény, csak fizetnem kell érte, jó nagy árat.

Nézzük egymást, bár ritkulnak a találkozások. Ő soha nem fárad el a mosolygásban, tanítania kellene az álpozitív gondolkodást, meg is teszi. Egyre korábban mossa le a sminkjét a fésülködőasztalnál, én pedig kerülöm a tekintetét. Nem akarok a szomorú szemeinek ablakaiba mélyedni, nehezen dolgozza fel, hogy elengedtem, leváltam róla, és leszámoltam vele.
Mindegy. Ez már nem is az én dolgom.

forrás:/estherlife.cafeblog.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. jún.
28
  Máshogy működnek az empatikus emberek?
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: fulldragon
szerző: Konopás Noémi

Nem mindegy, agyunk melyik részének közelében koncentrálódik több szürkeállomány, ettől függ ugyanis, mennyire vagyunk empatikusak – legalábbis ezt állítja egy új tanulmány. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az a legérdekesebb kérdés, vajon ezt a komplex érzést génjeinkben hordozzuk-e, vagy életünk folyamán sajátítjuk el és fejlesztjük tovább.
Az agy különböző részeiben a szürkeállomány sűrűségében tetten érhető apró eltérésektől függ, hogy valaki mennyire empatikus – állítja egy a NeuroImage-ben megjelent tanulmány. A kutatás során a különböző agyi struktúrák és az empátia két típusának összefüggéseit vizsgálták. Különbséget tesz a tudomány az úgynevezett affektív és a kognitív empátia között. Míg az első az érzelmi beleélést jelenti, a második embertársunk gondolatainak, motivációinak megértését.


– Azok, akiknek erős az affektív empatikus készségük, hajlamosabbak szomorú történetet hallva sírva fakadni, míg akik a kognitív empátiában jobbak, sokkal inkább racionálisak, és képesek egy pszichológushoz hasonlóan hamar megérteni a másik gondolatait – magyarázta a Popular Science-nek Robert Eres, az ausztráliai Monash Egyetem pszichológusprofesszora, a tanulmány egyik szerzője.

Empátiaszint-felmérő tesztet töltettek ki 176 résztvevővel a kísérlet során, majd az agyukat az úgynevezett Voxel-alapú morfometria (idegi képalkotó eljárásoknál használt elemzési módszer, amely a szürkeállományban lévő eltéréseket képes felmérni) segítségével vizsgálták.

Azoknál, akiknek a kérdőív alapján erősnek bizonyult az affektív empatikus készségük, úgy találták, a legerősebb érzelmek létrehozásáért felelős agyterület, az úgynevezett insula (az agykéreg azon része, amely az oldalbarázda és az oldalhasadék mélyén helyezkedik el) közelében több szürkeállomány koncentrálódik. Ez az agyterület felelős az ízek, szagok feldolgozásáért, továbbá azoknak a hangképző mozgásoknak a megtervezéséért vagy koordinációjáért, amelyek a beszédhez szükségesek.

Azoknál ugyanakkor, akik a kognitív empátia teszten értek el magasabb pontszámot, a szürkeállomány az agyuk két féltekéjét összekötő részén, az úgynevezett övtekervény (cingularis) területén koncentrálódott. Ez az a terület, amely a szociális információkat dolgozza fel, és segít a döntéshozatalban.

Az igazán érdekes kérdés, hogy bizonyos emberek empatikusabbnak születnek-e, és ennek megfelelően összetettebb-e az idegrendszerük a megfelelő területeken a többiekénél; vagy életünk folyamán tanuljuk meg ezt a képességet, és emiatt növekszik meg az érintett idegrendszeri terület – mondta lapunknak Acsády László. A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoport-vezetője szerint ha az első eset áll fenn, az azt jelenti, hogy az empátia inkább a génjeinken múlik, ha pedig a második, akkor azt, hogy az empátia tanulható és fejleszthető.

Összefügg az agyszerkezet és az empátia

Mint kifejtette: annyi bizonyos, és már ismert tény, hogy az empátia – hasonlóan minden más humán funkcióhoz – megfelelő agyrészek aktivitásához köthető. Korábban az empátiát úgynevezett funkcionális képalkotó eljárásokkal mérték. A módszer lényege, hogy a páciensnek empátiát kiváltó képeket mutatnak, miközben azt vizsgálják, hogy idegrendszerének melyik területén fokozódik a vérátáramlás, az ugyanis magasabb idegi aktivitásra utal, ami jelzi, hogy ezen a területen dolgozza fel az agy az adott információt. Az új kutatás célja az volt, hogy ellenőrizze: a különféle tesztekkel empatikusnak kimutatott emberek bizonyos idegrendszeri területein tényleg több idegsejt található-e – hangsúlyozta a kutató. Hozzátette: azt eddig is tudták, hogy az insula és az övtekervény aktiválódik, amikor valamit mélyen átél az ember; a kutatók most arra voltak kíváncsiak, összefügg-e ez az agy szerkezetével is. És úgy tűnik, hogy igen.

Korábban már nagyon sok kísérlet kimutatta, hogy az agy szerkezete még felnőttkorban is megváltozhat. Ha például sokáig és sokszor végzünk valamilyen mozgásos feladatot, akkor az ennek az irányításáért felelős agyi terület megnövekszik a többi rovására. Klasszikus példa erre a muzsikusoké, akiknél az ujjakat irányító idegrendszeri területek jóval nagyobbak, mint azoknál, akik nem zenélnek. Az idegrendszer tehát a felnőtt élet során is képes plasztikus átalakulásra, akár mérhető módon is megváltozhat az idegnyúlványok nagysága és sűrűsége.

Jó hír: az empátia fejleszthető

Acsády László szerint is fejleszthető az empátia. Mint mondta, nagyon sok kutatás arra enged következtetni, hogy bár ez nagyon komplex és bonyolult érzés, az állatoknál is megfigyelhető, még olyan „egyszerűbb” lényeknél is, mint az egerek. Korábban kimutatták, hogy az emberekhez hasonlóan náluk is az övtekervény felelős ezért az érzésért. Ha egy egér látja, hogy a társa bajba került, ő maga is megijed, de ha kikapcsoljuk az empátiáért felelős agyterületet, az érzés teljesen elmúlik. A párban élő egerek minél jobban megszokták társukat, annál jobban megijednek, ha az bajba kerül, vagyis egyre empatikusabbak lesznek vele. Ez azt jelenti, hogy az empátia fejlődni, erősödni tud – még az egereknél is. Minden valószínűség szerint ez az embernél is így van, de ezt további kísérletekkel kellene igazolni – mondta Acsády László.

Arról is szólt, hogy a két említett idegrendszeri területen túl további agyterületek játszhatnak szerepet abban, ki mennyire empatikus. Hevesen vitáznak a szakemberek például arról, hogy az úgynevezett tükörsejtek összefüggésben állnak-e az empátiával. Ezek olyan neuronok, amelyek képesek leképezni egy másik lény mozgását és aktivitását. – A tükörsejtek automatikusan leképezik egy fajtársam cselekedetét úgy, hogy egyenlőségjelet tesznek a másik és a saját aktivitásom közé, hiszen egy másik élőlény szándékát így tudom megérteni. Innentől viszont már csak egy lépés az a gondolat, hogy mások érzéseit is úgy élhetem át, ha a tükörsejtek segítségével teszem egyenértékűvé az ő és a saját emócióimat – tette hozzá az MTA kutatója.

forrás:/mno.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. jún.
28
  Majdnem összecsókolózott két robotautó Kaliforniában
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: fulldragon
szerző: Dávid Imre

A Google és a Delphi Automotive sofőrnélküli autói kis híján balesetet okoztak Palo Altóban. A Google csütörtökön jelentette be, hogy a főhadiszállásának is otthont adó kaliforniai Palo Altóban a közutakon is tesztelni kezdi új sofőrnélküli autóit. Aznap este majdnem balesetet is okozott egyik robotsofőr hajtotta csodakocsi; a Quartz szerint hajszálon múlt, hogy ne karambolozzon egy másik autonóm járművek fejlesztésével foglalkozó cég, a Delphi Automotive egyik járgányával.

A weboldal a Reuters riportjára hivatkozva azt írta, hogy a két autó akkor került kis híján túl meghitt kapcsolatba egymással, amikor a Delphi módosított Audija megpróbálta megelőzni az előtte haladó Google-autót.
A gondot az okozta, hogy a keresőcég egyik régrebbi modellje, egy átépített Lexus is sávot váltott, és váratlanul bevágott a konkurens kocsi elé.

Ahogy ez már a hasonló közúti nézeteltérésekben lenni szokott, természetesen egyik fél sem akarja magára vállalni a felelőséget.

A Google a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az incidensről szóló első sajtóhírek „pontatlanok voltak".
A Delphi képviselője szerint a kocsijuk „tökéletesen vizsgázott. Észlelte, hogy a Google autója is sávot akar váltani, és miután úgy döntött, megszakítja az előzést és kivárja, amíg újra szabad lesz az út."


Hírügynökségi jelentések szerint a Delphi és a Google autonóm autói már többször is összekoccantak egymással a tesztelések során. Igaz, mindeddig sofőrök is ültek a kocsikban, és a cégek szerint az ő hibájuk okozta a kisebb baleseteket.

forrás:/hir24/

kapcsolódó: Közutakon a sofőr nélküli autók: ennyit karamboloztak Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. jún.
28
  Egyetemisták megépítették a Hyperloop működő modelljét
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: fulldragon
A közvélemény odavan Elon Musk csodavasútjáért. A Hyperloop ötlete világszerte rengeteg ember fantáziáját mozgatta meg – köztük az Illinoisi Egyetem gépészmérnöki karának hallgatóiét is, akik meg is építették a hipermodern közlekedési eszköz 1:24 arányú, működő modelljét.



Az Illinoisi Egyetem hallgatóinak modellje a méretétől eltekintve szinte mindenben híven követi Elon Musk eredeti terveit. (Fotó: Andrew Hornton)

Musk tervei szerint a részleges vákuum alatt lévő csőben száguldó utazókapszulák kevesebb, mint egy óra alatt tennék meg a San Francisco és Los Angeles közötti, közel 600 kilométeres távolságot. A Tesla és a SpaceX dollármilliárdos alapítója egy 2013 augusztusában nyilvánosságra hozott white paperben tette közzé a szupervonat részletes terveit.

Az egyetemisták modellje nagyjából híven követi az eredeti elképzelést. A mini-Hyperloop kabinjai egy ovális fémcsőben, a léghoki-asztalok korongjaihoz hasonló módon, egy vékony légrétegen csúszva közlekednek. A kapszulákat a cső belsejében elhelyezett elektromágneses motorok gyorsítják fel.


A diákok néhány apróbb változtatást is kénytelenek voltak eszközölni a terveken. „Kicsit egyszerűsítenünk kellett a prototípust – mondta a Motherboardnak nyilatkozva Andrew Hornton végzős hallgató, a projekt egyik vezető tervezője. – Egyetlen szemeszter alatt nem tudtuk megépíteni a teljes rendszer modelljét. Azt reméljük, hogy az utánunk jövő osztályok továbbviszik majd a munkánkat."

forrás:/hir24/

kapcsolódó: Épül a Hyperloop Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. jún.
27
  Vízjégfoltokat fedezett fel a Rosetta a "Csuri-üstökös" felszínén
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
Több mint száz vízjégfoltot fedezett fel az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondája, a Rosetta nagyfelbontású és kis látószögű OSIRIS (Optical, Spectroscopic, and Infrared Remote Imaging System) felvevőrendszere a "Csuri", azaz a 67P/ Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén.


Régóta ismeretes, hogy a kométák magja rengeteg jeget tartalmaz és ahogy az égitestek közelednek a Naphoz, felszínük felmelegszik, a jég pedig gázokká szublimálódik. Az illékony anyagok kiáramlanak a magból, magukkal vonva a beléjük fagyott port. Az így kiáramló gázok és porok alkotják a hatalmas, rendkívül ritka légkört, a kómát az üstökös körül.

A részecskék nagyon hamar elszakadnak a gázoktól, és a napsugárzás valamint a napszél hatására óriási csóvát alkotnak - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálnak a felfedezést bemutató ismertetőjében.

A por egy része az üstökös felszínén marad vagy visszahullik az égitest egy másik részén. Ez a folyamat magyarázhatja meg, hogy miért tűnt a korábbi vizsgálatok során oly sötétnek a "Csuri" vagy más üstökösök felszíne.

A Rosetta OSIRIS felvevőrendszere most 120 olyan régiót azonosított az üstökös felszínén, amelyek tízszer fényesebbek, mint az égitest többi része. A képződmények némelyike csoportokba "tömörül", míg mások magányosan "árválkodnak".

Közeli felvétel az üstökös felszínéről (Forrás: ESA)

A több tucat méter átmérőjű halmazokat rendszerint a sziklák lábánál, törmelékkel borított területen fedezték fel. A feltételezések szerint ezekben az esetekben a vízjég a kőzet eróziója vagy a sziklafal leomlása során került napvilágra. Az izolált vízjégfoltok viszont semmilyen kapcsolatba nem hozhatók a környezettel, vélhetően ezek az objektumok az üstökös aktivitásának következtében lökődtek ki, ám mivel alacsony volt a sebességük, nem voltak képesek leküzdeni az égitest gravitációját és visszahullottak a felszínre.

Az összes fényes képződményt árnyékos területeken fedezték fel, és egy hónap leforgása alatt nem észleltek bármilyen szignifikáns változást az állagukban.

"A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy vízjég-foltokról van szó" - emelte ki Antoine Pommerol, a Berni Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője.

A szublimációs folyamat laboratóriumi modellezésekor a kutatócsoport különböző ásványi részecskékkel kevert vízjég viselkedését figyelte meg a szimulált napsugárzás hatására.

Rosetta OSIRIS felvevőrendszere 120 olyan régiót azonosított az üstökös felszínén, amelyek tízszer fényesebbek, mint az égitest többi része. A képződmények némelyike csoportokba "tömörül", míg mások magányosan "árválkodnak".

Mint kiderült, néhány órás szublimálás után néhány milliméter vastagságú porréteg képződött, teljesen befedve a vízjeget. Némely esetben azonban a nagyobb szemcsék elsodródtak a felszínről, foltokban kitakarva a por alatt rejtőzködő fényes vízjeget.

"Kísérleteink megmagyarázhatják a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösről készült felvételeket, a viszonylag homogén sötét felszínt, amelyen csupán helyenként láthatók fényes foltok.
Az égitestet feltehetőleg vékony porréteg borítja, mely alól imitt-amott kivillan a vízjég" - fogalmazott Holger Sierks, az OSIRIS-program vezető kutatója.

A szublimáció olyan halmazállapot-változás (fázisátalakulás), amelynek során a szilárd halmazállapotú anyag a melegítés hatására anélkül megy át gőzállapotba, hogy közben folyékony állapotot venne fel.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Meghosszabbították a Rosetta küldetését Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. jún.
27
  Energiatakarékos fényforrások versenye
szerző: László Ferenc

A LED-es és energiatakarékos izzók összehasonlító vizsgálata megnyugtató eredménnyel zárult.
A Mechanikai és Villamos Laboratórium LED-es fényforrásokat és kompakt fénycsöveket hasonlított össze, hogy kiderüljön, melyik mennyit fogyaszt, hogyan világít. A szakemberek összesen 30 féle terméket vizsgáltak meg speciális műszerekkel, a teszt eredményei szerint pedig egyértelműen a LED fényforrások energiafelhasználása a hatékonyabb. Az ilyen "izzókkal" a környezetünket is védjük, és a pénztárcánkban is több marad.


A háztartásokban alkalmazott fényforrások részei a mindennapjainknak, ott vannak a nappaliban, a hálószobákban, de még a fürdőszobákban is. Az, hogy milyen izzó ad nekünk fényt, nem csak a jó megvilágítás, és a szemünk egészsége miatt fontos, hanem a pénztárcánk szempontjából sem mindegy, hogy mit használunk. Az áramfogyasztásunkat ugyanis nagyban meghatározza, hogy a lámpáink mennyit fogyasztanak.

A vásárlók általában három fontos szempont szerint próbálnak választani: -a megvásárolt termék jó legyen a régi izzó helyére, -hasonlóan vagy némileg erősebben világítson, -keveset vagy kevesebbet fogyasszon az előzőnél.

A Mechanikai és Villamos Laboratórium a "Fenntartható életmód a fogyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül" elnevezésű projekt keretében több szempont alapján vizsgálta a fényforrásokat. A vizsgálatok egyebek mellett a teljesítményfelvételre, a fényáram mérésére és az ez alapján számolható fényhasznosításra terjedt ki. A teljesítményfelvételből a fogyasztásra, a fényáramból a kibocsájtott fény erősségére, a fényhasznosításból pedig arra következtethetünk, hogy egy watt villamos energia felhasználásával mennyi fényt lehet előállítani.

A teszt eredményei egyértelműen igazolják a LED fényforrások hatékonyabb energia felhasználását. De megéri-e a drágább, ám korszerűbb LED fényforrást vásárolni a kompakt fénycső helyére? Egy 11 W-os kompakt fénycsövet (kb. 1000 forint) egy 6 W-os LED fényforrással (kb. 3000 forint) válthatunk ki, melynek költsége körülbelül 450 napos folyamatos üzem után térül meg. Nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá a gyártók által megadott névleges élettartamot, amely a LED-es fényforrások esetében átlagosan háromszor nagyobb. Ezek alapján tehát egy darab LED-es fényforrás élettartama alatt három darab kompakt fénycsövet kellene megvenni, mindemellett 45 %-os energia megtakarítást érhetünk el a LED-es fényforrásra való váltással.

forrás:/hir24/

kapcsolódó: Nobel-díj a kék LED-ért Katt ide!
Megsértődött a LED feltalálója a Nobel-díj miatt Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. jún.
27
  Nem kell tartanunk az aszteroidáktól?
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: fulldragon
1908. június 30-án aszteroida érte el az orosz Tunguzka régiót, hatalmas területen tarolva le az erdő fáit. Az esemény évfordulójának alkalmából rendezik meg az Aszteroida-napot San Francisco-ban és Londonban, melynek célja az esetleges katasztrofális becsapódások kockázatainak széles körben történő ismertetése.

Kell-e tartanunk a világvégét elhozó aszteroidáktól? Kétségtelen, hogy ezek a nagytömegű űrkőzetek veszélyt jelentenek a földi életre - elég ha csak megkérdezni a dinoszauruszokat.

Az Aszteroida-nap támogatói, akik közt az asztrofizikusok mellett számos hírességet, például a Queen gitárosát Brian May-t, valamint a filmes Grigorij Richtert is megtaláljuk, a földközeli aszteroidák észlelési sebességének százszorosára gyorsítása mellett kampányolnak.

A 2015 LK24 nevű, 150 méter átmérőjű, potenciálisan veszélyes aszteroida most, június 26-án, 7,5 millió km-re halad el a Föld mellett és csak speciális műszerekkel lesz látható. (forrás: rustelegraph.ru)

Az aszteroidakutatók szerint azonban az égkémlelő projektek már most kellő biztonságot adnak, az olyan rendezvények, mint az Aszteroida-nap pedig csak feleslegesen izgatják a kedélyeket. "Az aszteroida becsapódás veszélyét nagyon könnyű túlértékelni és félreérteni" - mondta Eric Christensen, az Arizona Egyetem munkatársa. "Az aszteroidákról alkotott populáris koncepciók szerint ezek veszélyt jelentenek és mindenikit elpusztítanak, ez pedig így egyszerűen nem igaz"

Christensen elmondta, a NASA által finanszírozott, magas érzékenységű földi távcsövekkel működő Catalina Sky Survey valamint a WISE űrtávcső az elmúlt évtizedben több ezer földközeli objektumot észlelt. Természetesen a nagyobb aszteroidákat egyszerűbb felfedezni, ezekből azonban kevesebb is van. A felmérések szerint szinte az összes, a bolygóra potenciális veszélyt jelentő - 1 kilométernél nagyobb - aszteroidát megtaláltuk, sok kisebb objektum azonban még katalogizálásra vár.

Lássuk, hogy is működik mindez. A csillagászok meg tudják becsülni, hogy adott méretű aszteroidákból mennyi sodródhat az űrben az újraészlelések arányából, vagyis milyen gyakran bukkanunk rá egyazon aszteroidára újra és újra. A kisebb űrkőzetek esetében az észlelt aszteroidák és a becsültek száma között egyre nagyobb az eltérés.

Az Aszteroida-nap támogatói szerint ezeket a kisebb kőzeteket sem szabad alábecsülni, a fentebb említett - észlelt és becsült szám közötti szakadék pedig védtelenné tesz minket a láthatatlan veszéllyel szemben.

A Wise napelemes ürtávcsö (kép NASA)

"Olyan dolgokról beszélünk, amik 'csupán' ezer évvel vetik vissza a világgazdaságot, vagy 'csak' 100 millió ember halálát okozzák, ezek azok a dolgok, amiket még nem észleltünk" - hangoztatja Ed Lu, a kaliforniai B612 Alapítvány elnöke

A 2013-ban az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant meteor jól példázza a potenciális kockázatot. Bár a kőzet mindössze 20 méter átmérőjű volt, Tunguzka óta ez volt a legnagyobb energiájú robbanás. Szerencsére halálos áldozatot nem követelt, 1500 ember azonban megsérült amikor a lökéshullám ablakokat tört be és kárt tett az épületekben.
Az esemény azért is figyelmeztető, mert senki nem számított az érkezésére, nem csak a kis méret miatt, hanem azért is mert a legtöbb távcső egy nagyobb, a becsapódó objektumtól független aszteroidára fókuszált azon a napon.

A csillagászok nem számítanak újabb hasonló eseményre a közeli jövőben. A cseljabinszkihez hasonló kőzetek közül évtizedente legfeljebb egy éri el a Földet, döntő többségük azonban az óceánokban vagy a szárazföldek lakatlan részein landol, így az emberekre minimális veszélyt jelentenek. "Valószínűleg évszázadok telnek majd el, mire egy ilyen aszteroida újra lakott területet talál el" - mondta Christensen. "Ha egy tunguzkai méretűt veszünk, akkor is több évszázadra lesz szükség és valószínűleg az óceán felett fejti ki a hatását"

A mellékelt képen méret-összehasonlítás a potenciálisan veszélyes, 2014-ig megfigyelt és a már becsapódott aszteroidák átmérői között km-ben látható

Ha kizárólag Christensent hallgatjuk, akkor joggal tehetjük fel a kérdést - mi is a gond valójában? Minden attól függ persze, hogy mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni, és mennyit akarunk költeni.

Martin Rees, a Cambridge Egyetem kutatója, az Aszteroida-nap egyik támogatója szerint a számoláshoz meg kell szoroznunk a becsapódás kockázatát a károk költségeivel, mintha egy biztosítást kalkulálnánk. Ez alapján az eredmény nagyjából évi egymilliárd dollár, ami huszonötszöröse annak, amit ma erre a célra fordítanak az emberek.

A NASA éves szinten 40 milliót költ az aszteroidák keresésére és egyéb aszteroidákkal kapcsolatos tevékenységekre, célkitűzésük az összes 140 méternél nagyobb aszteroida megtalálása 2020-ig. Ennek eléréséhez további évi 10 milliós finanszírozást kértek az USA költségvetéséből, emellett további 200 millióra lenne szükség egy űrtávcső, vagy egy aszteroida elhárító küldetés kivitelezéséhez.

A NASA jelenleg az ESA-val karöltve dolgozik egy tesztküldetésen, amivel egy ártalmatlan 800 méteres aszteroidát vennének célba egy űrjárművel, megkísérelve az eltérítését. Ennél nagyobb űrkőzeteknél valószínűleg egy nukleáris robbantásra lenne szükség, ismertette az eddigi előrelépéseket Linda Billings, a NASA egyik tanácsadója, aki szerint nem megoldás az Aszteroida-nap által felvetett százszoros sebességre kapcsolás.

A Sentinel nevű eszköz, amelynek megépítése kb. 450 millió dollár lenne, amit magánszemélyek adományaiból gyűjtenének össze.

"Kollégáim a megfigyelési közösségben úgy vélik, nem ez az ésszerű megoldás. Nem a jelenlegi finanszírozást, hanem az észlelések menetét és az aszteroidák nyomon követésének módját kell megváltoztatni, ami időbe telik" - mondta.

Christensen is megkérdőjelezi az Aszteroida-nap céljait. "Ha az embereket akarják figyelmeztetni minden egyes, legalább 3 méteres aszteroida becsapódás előtt, akkor meg kell kérdeznem, hogy mi szükség van rá?" - mondta. "Napokon belül elérhet minket egy néhány méteres aszteroida, ami csupán egy szép tűzijátékot produkál. Nem hiszem, hogy ténylegesen aggódnunk kellene a 20-50 méteres aszteroidák miatt. A kockázat túl alacsony, hogy megérje ráfordítani ezt a hatalmas költséget"

A B612 Alapítvány egy űrtávcsövet szeretne szolgálatba állítani. A Sentinel nevű eszköz megépítése becslésük szerint 450 millió dollár lenne, amit magánszemélyek adományaiból gyűjtenének össze. A megvalósítás dátumát azonban nem rég 2017-ről 2019-re tolták el. A B612-nek van még mit összegyűjtenie, 2011-ben 90.000 dollárral rendelkeztek a célra, ami 2013-ban már 1,6 milliónál tartott az alapítvány adóbevallásai szerint.



A cseljabinszki esemény

Billing szerint jobb lenne, ha a már folyamatban lévő projektekhez csatlakoznának az adományokból szerzett tőkével, bár Lu elmondása szerint 2014-ben minden korábbinál nagyobb mértékben sikerült növelniük a támogatottságukat. A számokat még auditálják, ezért publikus adatok nem állnak rendelkezésre. Azt azért nem árt tudni, hogy 2012-13 években a bevételeik nagy része Lu és az ugyancsak vezetői pozícióban lévő Danica Remy fizetésére ment el, akik 40.000 és 84.750 dollárt kaptak tisztségeik után 2012-ben, majd 2013-ban 240.000 és 204.279 dollárra emelték járandóságukat. Elvonatkoztatva a bérektől, Christensen nem az űrtávcsövet tartja a felajánlások legjobb felhasználásának. "A feladat nagy részét néhány 4-méteres földi távcső is el tudná látni, ami nem kerülne félmilliárdba"

Billings szerint túlságosan felfújják a dolgokat és nem igazán aggódik azon, hogy esetleg egy nap ránk szakad az ég. "Jobban tartok attól, hogy a szomszéd fája rádől a tetőmre" - összegezte aggodalmait.

forrás:/sg.hu/

kapcsolódó: Felrobbant meteor nyomában figyel a „nagy testvér” Katt ide!
2013 a világűrben: meteorit utáni tervek Katt ide!
Meteorvadász indul Katt ide!
Tunguszka után Cseljabinszk Katt ide!
Így találta el a Földet az orosz meteor Katt ide!
UFO-balesetek a volt Szovjetunió területén - 1. rész Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. jún.
26
  Kocka-műholdakat visz magával az új Mars-küldetés
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
Ezek pedig élőben közvetítik majd a főegység leszállását, hogy még tisztábban lássunk.
Az úgynevezett kocka-műholdak (CubeSat) az utóbbi években egyre inkább teret nyertek, hiszen az apró méret, az alacsony költségek, valamint a moduláris felépítés jóval szélesebb rétegek számára nyitják meg a kaput a különböző küldetésekben való részvételhez. Magyar fejlesztésre is láttunk már példát, a MASAT-1 már 2012-ben útnak indult, hogy végül idén januárban, a légkörbe belépve fejezze be pályafutását.


A kocka-műholdak létjogosultságát az is jól mutatja, hogy a NASA is komolyan foglalkozik ezen fejlesztésekkel, mi több, soron következő Mars-küldetésükben is helyet szorítanak nekik, mégpedig azzal a céllal, hogy gyorsabban, szinte azonnal hírt kapjunk az eredeti célokra kijelölt egység leszállásáról, annak körülményeiről. Ennek érdekében két ilyen CubeSat csücsül majd a 2016 márciusában a Vandenberg légibázisról felszálló Atlas V rakétán, amelyek Mars Cube One (MarCO) néven egészítik ki a vörös bolygón landolni hivatott Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport (InSight) egységet.

A küldetés két szempontból is újdonságot hoz majd magával. Egyrészt az InSight révén most először tanulmányozzuk majd részletesen a Mars belső struktúráját, másrészt pedig a két CubeSat kategóriájában elsőként repül majd a mélyűrben, hogy igazolja a tágabb felhasználás jövőjébe vetett reményeket.

Ők nem sokkal a fellövést követően külön válnak le a rakétáról és saját pályán veszik útjukat a bolygó felé, a tervek szerint pedig időben beérkeznek a helyszínre, hogy közvetítsék a jövő szeptemberre előirányzott landolást.

Bár ez utóbbi adatait az InSight az UHF-sávban folyamatosan továbbítja majd a 2006 óta helyben keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) felé, ez azonban nem tudja azonnal a Föld felé küldeni az adást, így a késleltetés akár az egy órát is elérheti.

Itt segít majd a két, egyenként 6 modulból álló, 36,6 x 24,3 x 11,8 cm-es kocka-műhold, amelyek szintén veszik majd az adást, de azonnal továbbítják is azt az irányítóközpont felé, hogy az illetékesek jóval gyorsabban felmérhessék majd az aktuális helyzetet.


Amennyiben a küldetés ezen része is sikerrel zárul, a jövőben még több expedíció viheti majd magával a közvetítéshez szükséges kocka-műholdakat, amelyek később egyéb feladatokban is segítenének.

forrás:/sg.hu/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. jún.
26
  A hatékony leszarás művészete - avagy kinek csináljunk reklámot ?
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: fulldragon
szerző: nordi

Első felindulásomban megígértem, hogy leírom ezt a sztorit, humorosan jól odamondogatva a cikk szerzőjének, aki kétségeit fejezte ki zseniális illusztráciö készítő tehetségemet illetően és nemes egyszerűséggel letíltotta írását az oldalunkról. Már éppen a jobbnál-jobb poénokon agyaltam, mikor rádöbbentem, hogy ezzel csak a szerző népszerűségét növelnénk, kihasználva oldalunk nézettséget. Na nem... inkább megfogadom a tanácsát és leszarom az egészet... vele együtt... természetesen.

De mivel a szerző leveleit a letíltott cikk alá tettük (ami ma már elérhetetlen), újra leközlök néhány sort belőle (lilával)
azért, hogy megmaradjon valami az utókornak is ebből a történetből, bizonyítván az Isten állatkertjének nagyságát. Hogy ne érjen az a vád, hogy a néhány sort kiszakítottam "nemes" környezetéből, a teljes levelezéshez : Katt ide!
Természetesen, elvesztek a hozzászólások is amelyekből egyik olvasónk képes beszólásából a fotót illusztrációként átmentem ide, mert a kép egy megfelelő hozzáállást sugároz a cikkemhez:

A képek üzenete sem áll összhangban a szöveggel, mert ha valakinek bemutatok, akkor abban indulat van, de legalábbis foglalkozom vele, és ez nem nyugodt, belső béke által vezérelt leszarás. Elhiszem, hogy cool meg trendi, de én őszintén leszarom a trendet. Az üzenet a lényeg, és az eredeti képeket én ennek megfelelően választottam.
Továbbra is fent lehet a cikk a honlapotokon azzal a feltétellel, ha a képeket kicserélitek az eredetiekre. Ezt kérlek tegyétek meg holnap a délelőtt folyamán.
Továbbá a forrásmegjelölésnél kérlek tegyétek be a linket az eredeti cikkre.


Ekkor felttettem a cikk végére a szerző semmitmondó képeit (és az eredeti írás linkjét) de a szólás- és gondolatszabadságra hivatkozva az én illusztrációim a cikkben mararadtak... erre ő :

Én nem járultam hozzá ahhoz, hogy bárki illusztrálja az írásomat. Az üzenetem határozott és tudatos, és a képeitek ezt nemcsak hogy nem támogatják, hanem ellentétes hatásuk van. Még egyszer elmondom: engedélyezem a tartalmam felhasználását, de csak annak eredeti formájában.

Nem is kértem a hozzájárulását, nem hiszem, hogy bárkinek az engedélyét kellett volna kérnem ... és végül íme a slusszpoén Gábor barátunktól:

Szerettem volna kulturáltan megbeszélni ezt, de mivel nem tartottátok tiszteletben sem a szerzői jogokat, sem azt, amit írtam a tartalom iránti felelősségről, ezért kénytelen vagyok jogi útra vinni a dolgot. Ha szerzői jogokkal kapcsolatban további kérdéseitek vannak, akkor keressétek nyugodtan a jogi képviselőmet: Dr. Szita Mónika,:monika.eva.***@gmail.com, +3620 28589 *#* A tartalom pedig estig kerüljön le az oldalatokról!

Ettől aztán beszartunk rendesen... ha nem vesszük le a zírást, bekerülünk (Szita) Mónika showba. Már show jeleneteiből válogattam a youtubon eme cikk illusztrációjaként, mikor hírtelen megvilágosodtam: ez már reklám a javából. Na ne máá! Mónika a reklámozast köszönje meg Gábor barátunknak, mi lemondunk róla, mert reklámmentes oldal vagyunk, pedig nekünk is jól jönne egy kis szponzorizálás, ha már a brókerbotrányból kimaradtunk....

(paramoral)

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. jún.
26
  Ismét el kellett halasztani az indulást - Japánban ragadhat a Solar Impulse 2
A pilóták szerda reggelre tervezték az indulást, amit ismét csak el kellett napolni a rossz időjárási kilátások miatt.
Akár egy év késedelmet is szenvedhet a Solar Impulse-2 világ körüli útja, ha az időjárás miatt jelenleg Japánban veszteglő napelemes repülőgép augusztus 5-ig nem tud átrepülni a Csendes- és az Atlanti-óceán fölött, mivel ezt követően már túl rövidek lesznek a nappalok a hosszú óceáni átkeléshez - jelentették csütörtöki svájci lapok az expedíció kezdeményezőjére, Bertrand Piccard svájci extrémsportolóra hivatkozva.


A világ első, kizárólag napenergiával működő repülőgépe jelenleg Nagojában várja, hogy jobbra forduljon az idő és megkezdhesse az átkelést a Csendes-óceán fölött.Ha nem sikerül idejében elindulni, ott kell áttelelnie, ahol éppen tartózkodik, vagyis Japánban, vagy ha sikerül átkelnie a Csendes-óceánon, akkor az Egyesült Államokban.

Az utóbbi lenne a kevésbé rossz forgatókönyv, mert New Yorkban fix hangár várja, Japánban azonban nincs ilyen, így az áttelelés ott további kihívás elé állítaná a küldetést - közölte a 24 Heures és a La Tribune de Geneve című lapokkal az expedíció vezetője.

Piccard elmondása szerint már tájékoztatták a szponzorokat a kényszerszünet lehetőségéről, és a problémák ellenére mindannyian további támogatásukról biztosították a projektet.
II. Albert monacói herceg már korábban közölte, hogy az irányítóközpont késedelem esetén is Monacóban maradhat, de a projekt 150 alkalmazottjának hosszú távú javadalmazása még megoldatlan.

Piccard elismerte, nehéz pillanatot él át a vállalkozás, mivel a jelenlegi helyzetben a szkeptikusok a megújuló energiaforrások korlátaira hivatkozhatnak. "A valóság azonban az, hogy már messzebb jutottunk napenergiával, mint előttünk bárki más" - mondta a pilóta, aki a megújuló és környezetkímélő energiaforrásokra akarja felhívni a figyelmet a világ körüli úttal.

A Solar Impulse-2 szerdára tervezett indulását az utolsó pillanatban kénytelenek voltak lefújni a kedvezőtlen időjárási kilátások miatt. A repülőgéppel egyelőre a Hawaii-szigetekre szeretnének eljutni, onnét pedig tovább Phoenixbe vagy New Yorkba.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Megsérült a Solar Impulse szárnya Katt ide!
Kényszerleszálláson a Solar Impulse 2 Katt ide!
Megérkezett első állomására a Solar Impulse Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák