+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
30
  Hatalmas orosz kudarc, 19 műhold veszett el
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Sem a Meteor-M 2-1 meteorológiai műholdat, sem a többi 18, a Vosztocsnij űrbázisról felbocsátott miniszputnyikot nem sikerült célpályára állítani - közölte kedden a Roszkoszmosz.
Az orosz űrkutatási hivatal szerint a Szojuz-2.1b típusú hordozórakéta sikerrel startolt ugyan, annak első fokozatai a terveknek megfelelően váltak le, ám a Fregat elnevezésű gyorsító fokozat kudarcot vallott. A Roszkoszmosz először azt közölte, hogy Meteor-M 2-1-gyel szakadt meg a kapcsolat, a műhold nem jutott el a kijelölt napszinkron pályára. A műholdak keresése folyik, feltételezések szerint nem a kiszámított pályára kerültek, vagy az Atlanti-óceánba zuhanhattak.


A TASZSZ-t úgy tájékoztatták, hogy ha egy nap leforgása alatt nem találják meg a célpályán a Fregatot, akkor úgy lehet tekinteni, hogy megsemmisült. A hírügynökség informátora szerint azonban egyelőre korai arról beszélni, hogy az űrszerkezet felrobbant vagy megsemmisült volna, mert bár a Fregat hajtóműveinek első bekapcsolása megtörtént, nem érte el a számára kijelölt pontot. Hozzátette, hogy ha a blokk nem a kiszámított pályán található, akkor "kísérletek történnek majd a kapcsolatfelvételre és pályakorrekcióra".



"A felbocsátás fő feladata a Meteor M 2-1 napszinkron pályára állítása volt. A Szojuz-2.1b hordozórakéta munkájának eredményeképpen a Fregat gyorsító blokkból és a Meteor-M űrszerkezetből álló fejblokkot a kijelölt köztes pályára állították, ugyanakkor az első tervezett kommunikációs munkamenet során nem sikerült kapcsolatot létesíteni az űrszerkezettel, mert az nem volt ott a célpályán" - hangzott a Roszkoszmosznak az incidenst bejelentő közleménye.

A TASZSZ a hivataltól származó forrásokra hivatkozva korábban azt jelentette, hogy a Fregat feltehetően felrobbant. Az Interfax, ugyancsak a Roszkoszmoszból származó értesülés alapján azt írta, az előzetes adatokból arra lehet következtetni, hogy "emberi tényező" okozta a bajt, a hordozórakétába és a gyorsító blokkba táplált helytelen adatok miatt ugyanis a Fregat nem kellő tájolásban kapta az első impulzust, ezért a gyorsító blokk a műholdakkal együtt visszatért a légkörbe, és az Atlanti-óceánba zuhant. A baj feltehető okáról szóló híreket a Roszkoszmosz hivatalosan nem erősítette meg.

A többi 18 kisméretű űrszerkezet - az orosz Baumanyec-2, a kanadai LEO Vantage, a norvég AISSat-3, a japán IDEA, a svéd SEAM, valamint két amerikai Landmapper-BC, 10 amerikai LEMUR és a német D-Star One - kiegészítő teher volt. A Meteor-M 2-1 - a Meteor-3M műholdcsoport harmadik tagjának - feladata a rendkívüli helyzetek és a klíma megfigyelése, és az időjárás-előrejelzés lett volna, egyebek között a polgári repülés számára. A Föld magnetoszférája mágneses és elektromos mezőinek megfigyelésére szánt SEAM műholdat megépítő konzorciumban egyébként Svédország mellett részt vettek német, ukrán, amerikai, dán, magyar és olasz cégek is.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
30
  Remekül vannak a világ első klónkutyájának klónjai
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Immár hétévesek és remek egészségnek örvendenek a világ első klónkutyájának, a néhai Snuppynak életben maradt klónjai - derült ki a Szöuli Nemzeti Egyetem, a Michigani Állami Egyetem és az Illinoisi Egyetem kutatóinak közös tanulmányából, amelyben a szakemberek részletesen beszámolnak a kutyák fejlődéséről.

A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói 2005-ben jelentették be, hogy a világon elsőként, sikerrel klónoztak egy kutyát, egy afgán agárt. A tudósok azóta több száz ebet klónoztak már, hogy minél többet megtudjanak az eljárás előnyeiről és esetleges hátulütőiről. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közölt új tanulmányukban a kutatók elsőként számolnak be egy klónozott kutya klónozásának sikeréről - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói annak idején egy Tai nevű, kan afgán agártól származó donorsejteket felhasználva több embriót állítottak elő, majd azokat beültették egy "béranyába". A világra jött klón a Snuppy nevet kapta és az egyetem kampuszán nevelkedett, majd ötéves korában a szakemberek a tőle származó őssejteket felhasználva gyártottak újabb embriókat, összesen 94-et, amelyekből végül négy kölyök született. Nem sokkal később az egyik kiskutya elpusztult. Az újonnan közölt tanulmányban a kutatók a három életben maradt kutya kilenc hónapos koráig mutatják be a fejlődésüket.

A tanulmányból kiderül, hogy Snuppy és Tai is viszonylag egészségesek voltak, mígnem mindkettőjüknél jelentkezett a rák egy-egy típusa. Snuppy tíz, Tai tizenkét éves korában, vagyis a fajtára jellemző átlagélettartamot - 11,9 év - megközelítve pusztult el.

Snuppy klónjaival kapcsolatban a kutatók megjegyezték, hogy korántsem szokatlan, ha egy alomból elpusztul az egyik kiskutya, habár az némileg aggasztó, hogy ebben az esetben egy megmagyarázhatatlan hasmenés-roham végzett a kölyökkel.

Az elmúlt években végzett megannyi kutatás ellenére a tudósok még mindig nem tudják biztosan, hogy a klónozott állatok nem szenvednek-e ismeretlen velük született rendellenességekkel vagy, hogy élettartamuk nem rövidebb-e a normális úton született társaikénál, illetve, hogy nem öregszenek-e gyorsabban náluk. A tudományos világban azonban egyre nagyobb az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az eljárás nem jár együtt ezen "mellékhatásokkal". Klónozott állatok klónjaival kapcsolatban azonban elenyésző szakirodalom áll rendelkezésre, ezért a tudományos világ minden bizonnyal hatalmas érdeklődéssel fogadja az új tanulmányt.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
28
  Óriási aszteroida fog elhaladni a Föld mellett december közepén
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Nem kell félni: bár az objektum meglehetősen nagy, biztonságos távolságban fog elhaladni. Az égitest december 16-án jár majd a legközelebb bolygónkhoz.
A 3200 Phaethon nevű földközeli kisbolygót 1983-ban fedezték fel a NASA szakértői. Az égitest nevét a görög napisten, Héliosz egyik fiáról kapta.


Bár egy mitológiai történet szerint Phaetón apja szekerét hajtva kis híján teljesen felperzselte a Földet, az aszteroida nem fenyeget minket, biztonságos távolságban fog elhaladni.

Az égitest december 16-án jár majd a legközelebb bolygónkhoz, a szakértők pedig úgy vélik, hogy ekkor alaposabban is tanulmányozhatják az objektumot.

Felfedezése óta a kisbolygó most kerül majd a legközelebb hozzánk, ezért az elhaladás különleges lehetőséget biztosít a megfigyelésre. A NASA kutatói bíznak benne, hogy az elemzés során részletes felvételeket készíthetnek a 3200 Phaethonról. A képek alapján a szakértők 3D-s modellt akarnak létrehozni a kisbolygóról.

Az égitest óriási, mintegy 5 kilométer széles, ezzel ez a harmadik legnagyobb földközeli, potenciálisan veszélyes aszteroida. Az objektum utoljára 2007-ben járt a Föld közelében.

A kutatók úgy vélik, hogy a 3200 Phaethon a forrása a minden évben december 14-e körül jelentkező Geminidák meteorrajnak. Az aszteroida és a raj közti kapcsolat különleges, ugyanis a meteoresőket általában nem kisbolygók, hanem üstökösök okozzák. Éppen ezért nem lehetetlen, hogy a 3200 Phaethon épp szétesőben van, vagy valójában nem is kisbolygó.

Az aszteroida az elkövetkező évszázad során többször is el fog haladni bolygónk mellett. A Földhöz legközelebb 2093. december 14-én jár majd, igaz, akkor is nagyjából 3 millió kilométer fog elválasztani minket az égitesttől.

forrás:/hirstart/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
28
  Megmenekül a pusztulástól a világ legnagyobb korallzátonya
A világ legnagyobb korallzátonya történelme legnagyobb fehéredését éli át. Az ökoszisztémája súlyos károsodást szenvedett.Az ausztrál tudósok az egészséges korallok áttelepítésével kísérleteznek olyan területekre, ahol már károsodott az ökoszisztéma. Az első próbálkozás során tavaly a Heron-sziget környékén gyűjtöttek korallpolipoktól származó, nagy mennyiségű ivarsejtet, amelyeket lárvává nevelve átültették őket olyan területekre, ahol súlyosnak ítélték meg a károsodás mértékét.



Egy új módszernek köszönhetően megmenekül az ausztráliai Nagy-korallzátony (MTI/EPA/CSIRO)

Nyolc hónappal később kiderült, hogy a kísérlet sikeres volt, az áttelepített korall szépen fejlődött. A tudósok szerint a kísérlet sikere globális jelentőségű. Peter Harrison, a kutatás vezetője elmondta, hogy mindez azt mutatja, hogy elkezdhetik helyreállítani és meggyógyítani a pusztuló korallpopulációt azokon a területeken, ahol a korallok természetes lárvautánpótlása nem biztosított.

Az ígéretes kísérlet nyomán a tudósok most azzal foglalkoznak, hogy a technológiát tovább fejlesszék, és szélesebb skálán tegyék lehetővé a pusztuló korallzátonyok újjáélesztését. Ausztrália 2015-ben tette közzé a Nagy-korallzátony állapotának javítását célzó hosszú távú tervét, amelynek megvalósítása fontos eszköze annak, hogy a természeti világörökséget az UNESCO ne vegye fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

A korallok nagyon érzékeny organizmusok, amelyeknek meghatározott hőmérsékletre van szükségük. Szimbiózisban élnek bizonyos egysejtű algákkal, ezektől nyerik színüket is. Ha növekszik a hőmérséklet, a korallok kilökik az algákat, ezzel színüket is elveszítik. Ha ez a helyzet túl sokáig áll fenn, a korallok teljesen elhalnak.

A fehéredés oka a kutatók szerint elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése, de komoly kockázatot jelentenek a tengervízbe jutó mezőgazdasági és ipari szennyező anyagok, a part menti települések fejlesztése és az illegális halászat is.


forrás:/hirado.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
26
  Ilyet még soha nem láttunk: újabb információk az első csillagközi kisbolygóról
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Sódor Ádám

Nemrég itt is hírt adtunk róla, hogy a Hawaii-szigeteken működő Pan-STARRS 1 távcső 2017. október 19-én felfedezett egy halvány kisbolygót. Gyorshírünkben beszámoltunk már arról is, hogy az égitestet néhány napon át követve nyilvánvalóvá vált, hogy gyors mozgása és rendhagyó térbeli helyzetű pályája kizárja a Naprendszeren belüli származását.

Az égitest napközelben sem mutatott üstökösaktivitást, így kisbolygónak osztályozták. Az 1I/2017 U1 (`Oumuamua) elnevezéssel illetett test az első olyan megfigyelt kisbolygó, amely a Naprendszeren túlról, a csillagközi térből érkezett. „Gyorsan kellett cselekednünk,” – magyarázza az Európai Déli Obszervatórium (ESO) garchingi (Németország) székhelyén dolgozó csillagász, Olivier Hainaut, a kisbolygót vizsgáló kutatócsoport egyik tagja. – „Az `Oumuamua már túl volt a napközelségen, és gyorsan távolodott, vissza a csillagközi térbe.”


Fantáziarajzon az első csillagközi kisbolygó, az `Oumuamua. Az ESO chilei VLT távcsövének és a világ számos további műszerének mérései szerint ez a különleges égitest évmilliók óta róhatta magányosan a csillagközi teret, mielőtt véletlenül a Naprendszerbe botlott. A rendkívül elnyúlt alakú test nagyjából 400 m hosszú, és semmire sem hasonlít, amit a Naprendszerben eddig láttunk. Forrás: ESO/M. Kornmesser.

Ezért több más távcső mellett azonnal akcióba lendült az ESO VLT (Very Large Telescope) egyik műszere is, hogy Karen Meech (Institute for Astronomy, Hawai`i, USA) vezetésével a csillagászok a rendelkezésre álló rövid idő alatt is a lehető legpontosabban meg tudják mérni az égitest pályáját, fényességét és színét. A gyors reakció életbevágó volt, hiszen az `Oumuamua már felfedezésekor is gyorsan távolodott a Naptól és a Földtől is, így fényessége is meredeken csökkent. Nyitott pályája miatt pedig soha többé nem is fogjuk viszontlátni.



Az `Oumuamua fényességváltozása 2017 októberének három éjszakáján. A függőleges tengely osztásai egy magnitúdónak felelnek meg, a 2,5 magnitúdós teljes fényváltozás pedig nagyjából 10-szeres fényességkülönbséget jelent. Egy forgási periódus alatt kétszer látjuk fényes és kétszer halvány fázisban az égitestet. A szaggatott vonallal jelölt modellgörbe egy 1:10 arányú elnyúlt, forgó ellipszoidtól várt fényességváltozásokat mutatja. Az ettől való eltéréseket az égitest szabálytalan alakja, esetleg különböző fényvisszaverőképességű (albedójú) felszíni foltjai okozhatják. Forrás: ESO/K. Meech et al.

A megfigyelések meglepetésekkel is szolgáltak. A kutatócsoport kimutatta, hogy az `Oumuamua fényessége a forgásának köszönhetően 7,3 órás periódussal drasztikus mértékű változásokat mutat; a visszavert fény erőssége minimum és maximum között tízszeres mértékben változik. Ennek a megfigyelésnek a fontosságát Karen Meech világítja meg: „A szokatlanul nagy fényességváltozás rendkívül elnyúlt alakra utal. Nagyjából tízszer hosszabb, mint amilyen széles. Egészen különleges a formája. A kisbolygó felszíne a külső Naprendszer kis testjeihez hasonlóan sötétvörös árnyalatú. A test továbbá nagyon stabil, pornak még nyomát sem találtuk körülötte.”

Ezek a megfigyelt tulajdonságok arra utalnak, hogy az `Oumuamua anyaga sűrű, feltehetőleg kőzet, esetleg magas fémtartalommal.

Ugyanakkor víz, illetve jég alig van benne. Az őt évmilliókon át bombázó kozmikus sugárzás festette mélyvörös színűre a legalább 400 m hosszú kisbolygó felszínét.

A csillagászok számításai szerint átlagosan évente egy csillagközi kisbolygó érkezik a belső Naprendszerbe. Ezek azonban kicsik, halványak, ráadásul rövid ideig tartózkodnak csak itt, ezért nem találtunk egyet sem ezelőtt.

A pályaszámítások szerint a jövevény a Vega irányából közelített meg bennünket.

Az égitest 95 ezer km/órás sebességével 300 ezer évig tart a Vega és a Nap közötti távolság legyűrése, annyi idővel ezelőtt a Vega azonban még egészen máshol járt. Az `Oumuamua talán több százmillió éve rótta magányosan a Tejútrendszert egyetlen csillaghoz sem kötődve, mielőtt belebotlott a Naprendszerünkbe. Most pedig örökre maga mögött hagy bennünket is.

forrás:/:csillagaszat.hu/

kapcsolódó: Nyúlánk krumpli az első ismert csillagközi aszteroida Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
26
  Minden idők egyik legjobb startját produkálhatja a Star Wars 8
Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo) - Közzétette: nordi
Az első tracking jelentések alapján a Star Wars: Az utolsó jedik Amerikában 200 millió dolláros nyitóhétvégét fog produkálni. Decemberben ki fog derülni, hogy mennyire hitelt érdemlőek ezek a becslések, de ha a film valóban ennyivel fog nyitni, akkor ismét csak bebizonyosodik, hogy pusztán statisztika és segédadatok segítségével milyen jól fel lehet mérni az egyes filmek iránti nézői érdeklődést.



Az utolsó jedik kezdése Amerikában akár a 200 millió dollárt is elérheti.

A The Hollywood Reporter arról számolt be, hogy bennfentesek mindenképp arra számítanak, hogy a Star Wars 8 erősebben fog nyitni, mint A szépség és a szörnyeteg, mely az év első felében 174,8 millió dollárt hozott három nap alatt. Ha összejön a filmnek a 200 millió, akkor azzal minden idők öt legjobban induló filmje közé kerülne hazájában. Az ébredő Erő pár éve 248 milliós startot produkált, a Jurassic World 209 milliósat, az első Avengers 207, míg a második 191 milliósat. A Zsivány Egyes 155 millió dollárt termelt nyitása alkalmával.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
24
  Titokzatos, óriási égitest, a Tejútrendszer kellős közepén
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Hogy mennyire gőzünk sincs arról, hogy milyen sok dolog lapul odakint a világűrben, azt mi sem mutatja jobban más, minthogy a Spitzer űrtávcsővel nemrégiben felfedeztek egy olyan óriási égitestet, ami a Tejútrendszer kellős közepén helyezkedik el.



Az OGLE-2016-BLG-1190Lb névre keresztelt rejtélyes égitest olyan hatalmas, hogy 13-szor nagyobb,
mint a Jupiter - avagy Naprendszerünk óriása -, emiatt pedig sokan inkább egy barna törpecsillagról beszélnek,
és nem is planétáról.

A barna törpék érdekessége, hogy bár túl nagyok ahhoz, hogy egyszerű bolygók legyenek, ellenben túl kicsik, hogy magfúzió jöhessen létre bennük, ezáltal csillagokká váljanak, éppen ezért nagyon nehéz észrevenni őket, az első ilyen égitest felfedezésére éppen ezért csak 1995-ben került sor.

Persze egyelőre még meglepetést is okozhat a rejtélyes képződmény, aminek feltérképezésére most további kutatásokat indítottak!

forrás:/androgeek/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
24
  A CERN fizikusai szerint az Univerzumnak nem lenne szabad léteznie
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Sok tudós úgy véli, hogy az Univerzumnak rögtön születése után el kellett volna pusztítania önmagát. Nem ez történt, a szakértők pedig máig nem értik, hogy hogyan maradhatott fenn a Világegyetem.
A standard kozmológiai modell szerint az ősrobbanás után egyenlő arányban jelent meg az anyag és az antianyag. A probléma az, hogy amikor a közönséges anyag és antianyaga találkozik, megsemmisítik egymást. Így elviekben nem létezhetne az Univerzum.




A standard kozmológiai modell szerint az ősrobbanás után egyenlő arányban jelent meg az anyag és az antianyag.

Éppen ezért kutatók egy csoportja azt kezdte el vizsgálni, hogy hogyan maradhatott fenn a Világegyetem – számol be a Cosmos Magazine. Christian Smorra, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) munkatársa szerint a megfigyelések szimmetriát mutatnak az anyagnál és antianyagnál.

Léteznie kell valahol az aszimmetriának, de egyszerűen nem értjük, hogy hol lehet az eltérés. Mi a szimmetriatörés oka?
Egyes elméletek szerint a választ az anyag és antianyag eltérő mágnesességénél kell keresni, egy 2014-es vizsgálat azonban azt bizonyítja, hogy ebben sincs különbség.

Új tanulmányában Smorra és kollégái azt mutatják be, hogy hogyan próbálták felmérni az antiproton és a közönséges proton közti eltéréseket. A csapat minden korábbinál pontosabban tudta elemezni az antianyag mágnesességét.

A szakértők ehhez létrehozták a leghidegebb és leghosszabb élettartamú antianyagot, melyet több mint egy éven át tároltak. A kutatók úgynevezett Penning-csapdákat használtak az antirészecskék megőrzéséhez.

Az antianyagokat általában csak rövid ideig tudják megőrizni, a kutatók azonban két Penning-csapda speciális kombinációjával olyan szerkezetet hoztak létre, melyben 405 napig tárolhatták a részecskéket.



Az eredmények ismét alátámasztották, hogy az anyag és antianyag valóban teljesen szimmetrikus.
Ez újabb érv amellett, hogy az Univerzumnak egyszerűen nem lenne szabad léteznie.

A CERN szakértőinek következő célja az, hogy az antianyag gravitációjának hatását is felmérjék. A vizsgálat remélhetőleg közelebb viszi majd a tudósokat a Világegyetem nagy rejtélyének megértéséhez.

forrás:/Independent/24.hu/

kapcsolódó:Mégis hologram lehetett az univerzum Katt ide!
Sötét energia nélkül is megérthető az Univerzum gyorsuló tágulása Katt ide!
Megmagyarázták az univerzum rejtélyét Katt ide!
Mi­ért nem om­lott össze az univerzum az ősrobbanás után? Katt ide!
Végtelen számú Univerzum létezik? - A Multiverzum elmélet (1.rész) Katt ide!
Végtelen számú Univerzum létezik? - A Multiverzum elmélet (2.rész) Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
22
  Nyúlánk krumpli az első ismert csillagközi aszteroida
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az október 19-én felfedezett aszteroida sebessége és röppályája arról árulkodik, hogy egy másik csillag körüli bolygórendszerből érkezett. A csillagászok most minden erejükkel azon vannak, hogy minél többet megtudjanak az 'Oumuamua névre keresztelt egyedülálló égitestről, mielőtt az tovatűnik - írja a BBC News.

A honolului Csillagászati Intézet munkatársaként dolgozó Karen Meechnek és kollégáinak a chilei Atacama-sivatagban működő Nagyon Nagy Teleszkóp (VLT) segítségével sikerült megállapítaniuk, hogy az aszteroida nagyjából 400 méter hosszú, rendkívül gyors tengely körüli forgást végez, és a fényessége drasztikusan változik.



A tudomány által ismert egyik "legnyúlánkabb" kozmikus objektum az a nemrég felfedezett aszteroida,
amely a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert kisbolygó

A kutatók éppen ezen változások alapján következtettek az égitest bizarr alakjára. Az eddigi eredmények alapján az aszteroida legalább tízszer olyan hosszú, mint széles. Ilyen arányokkal pedig még egyetlen, a Naprendszeren belül megfigyelt aszteroida vagy üstökös esetében sem találkoztak a szakemberek. Az 'Oumuamua külső jellegzetességei között azonban akadnak olyanok is, amelyek az égitest távoli eredete ellenére is nagyon ismerősek. "Azt is megállapítottuk, hogy vöröses színe van, hasonlóan a külső Naprendszer égitestjeihez" - mondta Meech. A szakemberek arra jutottak, hogy az 'Oumuamua egy sűrű, kőzetből és feltehetőleg fémekből álló égitest, amelyen nyoma sincs víznek vagy jégnek, és amelyet a kozmikus sugarak pirítottak vörösre "hosszú, hosszú idő alatt".

A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerint, noha az 'Oumuamua egy másik csillag körül formálódott, a kutatók úgy vélik, hogy több száz millió évig bóklászhatott szabadon a Tejútrendszerben, mígnem összetalálkozott Naprendszerünkkel.


A tudósok szerint ha más csillagok körül hasonlóképpen formálódnak a bolygók, mint a Naprendszerben,
akkor több 'Oumuamua-méretű objektum is kilökődhet a folyamat során, amire az októberben érkezett
csillagközi látogató lehet az első bizonyíték.

Az 'Oumuamua alakjával kapcsolatban Meechnek és csapatának több elmélete is van. Az ilyen nagyon megnyúlt égitestek néha érintkező kettőscsillagok, amelyek azonban az aszteroida forgási sebessége miatt nem tudnának együtt maradni. Az egyik elmélet szerint ha egy bolygórendszer formálódáskor olyan égitestek ütköztek egymással, amelyeknek olvadt belső magja volt, akkor bizonyos mennyiségű anyag kilökődhetett, majd megnyúlt formában fagyhatott meg. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a kilökődés során valamilyen folyamat - például egy szupernóva-robbanás - ment végbe a közelben és alakította ilyenné az aszteroida formáját.

A kozmikus betolakodót Rob Weryk, a Csillagászati Intézet munkatársa fedezte fel egy Mauin lévő csillagvizsgáló segítségével. Weryk és munkatársai észrevették, hogy az aszteroida rendkívül gyorsan halad - elég gyorsan ahhoz, hogy ellenálljon a Nap gravitációs erejének -, ráadásul egy nagyon excentrikus röppályán, amely kivezet a Naprendszerből. Az 'Oumuamua jelentése hawaii nyelven az, hogy "elsőként érkező távoli üzenet". Az aszteroida jóval formálisabb neve az égitestek elnevezéséért felelős Nemzetközi Csillagászati Egyesület (IAU) által adott 1I/2017 U1. Az I az interstellar, azaz csillagközi jelzőre utal. Az 'Oumuamua az első objektum, amely nevében az I betűt viseli.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. nov.
22
  Alig hét évük maradt a dízelautóknak Párizsban

2024-ben már nem közlekedhetnek dízelmotoros járművek, 2030-ra pedig a benzines gépkocsikat is kitiltanák,
a teherszállítóknak pedig környezetvédelmi adót kell fizetniük.




A párizsi városháza hétfő este elfogadta a klímavédelmi programját.
Klímavédelmi programot indított a városháza – és nem fogják elalibizni.

Ötszáz intézkedést tartalmaz a csomag, amit minden párt megszavazott, de azt még az állam, a fővárosi agglomeráció tanácsa és a párizsiak is módosíthatják. A végső szavazás 2018 elején esedékes.

A program alapján Párizs energiafogyasztása a felére csökkenhetne, 2050-ig mintegy egymillió lakást újítanának fel környezetkímélő szempontok alapján, a megújítható energiák aránya pedig 2020-ra 25 százalékra emelkedne, utóbbiak 20 százalékát ráadásul helyben termelnék meg.

forrás:/ MTI/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák