+ A | - a | Visszaállít
2015. márc.
26
  A héten indulnak az űrállomásra az egyéves misszió tagjai
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
Egy amerikai és két orosz űrhajós indul március 27-én a Nemzetközi Űrállomásra, kettejük egy éven át marad odafenn, hogy segítsen kikövezni az utat a mélyűri utazások előtt.
Scott Kelly a NASA, és Mihail Kornyijenko a Roszkoszmosz űrhajósa a kazahsztáni Bajkonur Kozmodromból indul majd egy orosz Szojuz űrhajón egyéves küldetésére Gennagyij Padalka mellett. Kelly és Kornyijenko missziója az első egyéves küldetés a komplexumon, és az első alkalom, hogy egy amerikai folyamatosan 365 napot tölt el a kozmoszban.


„Missziójuk célja alaposabban feltérképezni, hogyan reagál és adaptálódik az emberi test az űr zord feltételeihez - írja közleményében a NASA. - Az expedícióból kinyert adatokkal meghatározzák majd, vannak-e egyéb módok az egy aszteroidát, vagy a Marsot célzó, hosszú távú űrmissziók kockázatainak csökkentésére.”



Balról jobbra: Scott Kelly, Gennagyij Padalka és Mihail Kornyijenko (Fotó: EPA/NASA)

Padalka hat hónap elteltével hazatér, ő lesz az űrállomás parancsnoka, amikor fedélzetén négy ember él, és a várakozások szerint megdönti majd a leghosszabb űrbeli tartózkodás rekordját is.
A NASA szakemberei abban reménykednek, hogy az egyéves misszióval értékes adatokat gyűjthetnek be arról, hogyan is viselkedik az emberi szervezet a kozmoszban töltött egy év után. Ez az információ igen fontos, mivel segíthet védelmet kiépíteni az asztronautáknak a Marsot és egyéb mélyűri állomásokat célzó, hosszú missziók során.

Kelly és Kornyijenko egy sor kísérletet végez majd el, hogy nyomon lehessen követni egészségi állapotuk különféle aspektusait az egy év folyamán.
Julie Robinson, az űrállomás kutatója hozzátette, hat hónap alatt is sok információt tudnak begyűjteni, de arról szinte semmiféle tudásuk nincsen, hogy mi történik a 6-12 hónap közötti tartományban. Kelly ikertestvére, Mark Kelly korábbi NASA-űrhajós a Földről szintén részt vesz a kísérletekben, ennélfogva a szakemberek felmérhetik a két testvér különbözőségeit.

A trió az űrállomáson Terry Virtshez (NASA), Samantha Cristoforettihez (ESA) és Anton Skaplerovhoz (Roszkoszmosz) csatlakozik. A 100 milliárd dolláros komplexumot 2000 óta asztronauták és kozmonauták egymást váltó legénysége lakja.

forrás:/hirado.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. márc.
26
  Elengedés
Kategória: Ezotéria és hasonlók - Közzétette: fulldragon
Váradi Andrea írása.

Elengedni annyit jelent, mint odaadni. Odaadni mindazt ami volt, ami régi.
Régi helyzeteket, embereket, gondolatokat és érzéseket. És főként régi hiedelmeket. Hiedelmeket arról, hogy mit-hogyan kell és nem kell csinálni. Arról, hogy mit-hogyan kell megélni. Arról, hogy egyáltalán miért is kell élni…
Elengedni annyit jelent, megérteni. Megérteni mindazt ami volt és látni, hogy már túl vagyunk rajta.
Nem megállni, tovább menni, újra élni, létezni, örülni és boldognak lenni. Akarni és merni élni.
Meglátni azt, hogy valamit kinőttünk, valamin túl vagyunk, azt, hogy mostantól már pontosan ugyanúgy mi sem akarjuk.


Elengedni annyit jelent, hogy megengedni. Megengedni magunknak a változást, azt, hogy mássá válhatunk. Levethetjük eddigi szerepeinket és új ruhákba bújhatunk, új darabokban játszhatunk.
Elengedni annyit jelent, hogy térdre borulunk, ujjainkat imára kulcsoljuk és feladjuk. Feladjuk oda, ahová tartozik, ahova való…

Letérdelünk és ezzel belátjuk azt, hogy mi mindent megtettünk és a végére jutottunk…nincs több ötletünk, mindent megpróbáltunk.
Térdelünk és imádkozunk.
Egyszerre kifelé és befelé. Kifelé valami nagyobbnak, többnek, hogy segítsen meg és befelé önmagunknak, hogy engedjük a segítséget, hogy ne álljunk ellen. Önmaguknak azért, hogy valóban képesek legyünk elengedni mindazt ami menni szeretne, helyet adni ezzel mindannak ami megérkezni szeretne. Elengedni annyit jelent, hogy térdelünk és egyenletesen lélegzünk.

Figyelünk. Önmagunkra és mindarra ami körülvesz minket. Látjuk, halljuk, érezzük. Mindent az érzékszerveinkre bízunk.
Amikor ezt tesszük, amikor így elengedünk, akkor egyszer csak megszületünk. Megszületünk egy teljesen új minőségben. Egy új hittel és szemlélettel szívünkben, lelkünkben. Mélyen magunkban megérezzük, hogy minden rendben van úgy ahogy van. Egy ártatlan gyermek örömével és kíváncsiságával tekintünk ki újra a világra és meglátjuk a csodákat benne....Mert csodák vannak…

A Mindenség, Isten megszólít minket.
És tulajdonképpen visszaadja mindazt amit elengedtünk, csak másképpen, mint mi szerettük, gondoltuk volna. Egy teljesen más, új minőségben. Úgy kapjuk meg, hogy mindenkinek, minden egyes szereplőnek jó legyen!
Isten nem néz külön téged és engem, ő az Egységet nézi, a Mindenséget, azt hogy ott REND legyen!
Amikor a REND helyre áll az életedben azt látni, érezni, tudni fogod…

Megnyílik, kitárul a szíved az életnek. Az élet millió arcával feltárul előtted és te már nem csak nézed értetlenül, hanem válogatás nélkül befogadsz mindent.
Elengedni annyi, mint megbízni a Mindenségben, Istenben! Kezébe adni életünket feltételek nélkül, elvárások nélkül, tudva, hogy úgyis az történik amire készen állunk, amire igazán szükségünk van.


forrás:/talentumok/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. márc.
26
  Nitrogént talált a Marson a Curiosity, máris életet emlegetnek
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon

Az Opportunity marsjáró teljesítette a maratoni távot, 2004-es landolása óta 42,1 kilométert haladt a vörös bolygón – jelentette be a NASA. A másik Mars-szonda, a Curiosity nitrogént talált.
Az Opportunity sportsikerét a NASA bolygókutató részlege, a Jet Propulsion Laboratory kutatói és a mérnökei maratoni váltóval készülnek megünnepelni. Az amerikai robot tavaly egy másik, Földön kívüli távolsági rekordot is felállított, amikor 40,25 kilométert megtéve, túlszárnyalta a szovjet holdjáró, a Lunohod-2 teljesítményét.


A NASA bejelentése szerint a másik amerikai marsjáró, a Curiosity, amely 2012. augusztus 6-án szállt le a vörös bolygón, biológiailag hasznosítható nitrogént talált.

A kutatócsoport a robot mintavizsgáló berendezése, a SAM (Sample Analysis at Mars Instrument Suite) adatait elemezte, amelyeket három helyszínen gyűjtött, marsi üledékes kőzetminták hevítése során nyertek. Így detektálták a nitrogén-monoxidot, amely a feltételezések szerint a hevítés során szabadult fel a mintákban lévő nitrátokból.

Nitrogén minden élő szervezetben előfordul, hiszen egyebek közt az aminosavak, a fehérjék, a DNS és a ribonukleinsav (RNS) alkotóeleme.
A Föld és a Mars légkörében megtalálható elemi nitrogén nehezen hasznosítható az élővilág számára az atomjai közt lévő rendkívül erős kötődés miatt.

Ezért fontosak a nitrátok, amelyek három oxigénatomhoz kapcsolódó nitrogént tartalmaznak, s hatékonyabban bonthatók szét, így belőlük könnyebben jutnak nitrogénhez az élőlények.
"A biokémiailag hasznosítható nitrogén felfedezése újabb bizonyítékot szolgáltat azoknak a feltételezéseknek az alátámasztására, melyek szerint élhető lehetett az ősi Mars" – hangsúlyozta Jennifer Stern, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának tudósa.

Az Opportunity (MER-B) az amerikai Mars Exploration Rover program második robotja. 2004. január 25-én szállt le a vörös bolygón, három héttel azután, hogy ikertestvére, a Spirit (MER-A) is sikeres landolást hajtott végre. A két robot tudományos célja a vörös bolygó talajának kémiai, fizikai vizsgálata volt.

forrás:(mti)
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. márc.
26
  Hat-nyolc résszel térhet vissza az új X-Akták

Nem könnyű beosztani az elfoglalt sztárokat, és jobb az óvatosság.
Mint korábban írtuk, valószínűleg folytatódik az X-Akták, amely 1993 és 2002 közt futott, tehát 13 éve nem készült belőle új epizód. Most arról olvasni, hogy egyre közelebbi a megegyezés, de elsőre semmiképp nem egy 22-23 részes évadra kell számítani. A TV Wise szerint tíz epizódnál biztosan kevesebbet forgatnak, a Daliy Mail pedig úgy tudja, hogy hat rész készül.


Ennek okai egyszerűek. Egyfelől egy leporolt, újraélesztett, egykori tévés brand mindig hordoz rizikót magában, úgyhogy jobb az óvatosság. A 2008-ban feltámasztott Knight Rider egy évadot kapott csak, utána levették a képernyőről, a 2011-ben új szereplőkkel újraforgatott Charlie angyalai pedig alig nyolc rész kapott a sorstól és a stúdiótól.



Egy időben itthon is nagy kedvenc volt az X-Akták (Forrás: FOX)

A másik ok, amiért nem lehet többhónapos, maratoni forgatást tervezni, az a főszereplők népszerűsége: Gillian Anderson és David Duchovny igen kedvelt tévés körökben. Előbbi a Hanniballal dolgozott sokat mostanában, utóbbi pedig 2014-ig a Kaliforgia hedonista, szuperlaza főhőse volt, mostanában pedig az Aquarius sorozattal forgat.

forrás:/origo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. márc.
26
  Rövidzárlat miatt késik a nagy hadronütköztető újraindítása
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: fulldragon
Egy apró üzemzavar néhány nappal vagy akár hetekkel is késleltetheti az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) e hétre tervezett újraindítását.
A CERN szerdai közlése szerint március 21-én keletkezett rövidzárlat a mágneses rendszerben. Arnauld Marsollier, a szervezet szóvivője kifejtette, hogy egy apró fémdarabot el kell távolítani az egyik mágnes közeléből, mielőtt elindítanák a protonnyalábot. Ha ennek eltávolítása egyszerűen kivitelezhető, akkor csak néhány napot csúszik az LHC újraindítása. Ha nem, akkor a javítás és a gép bemelegítése öt hétig is eltarthat.


A hiba a gép olyan szektorában lépett fel, amely mínusz 271 Celsius fokra van lehűtve. A részecskegyorsító mágnesei ilyen alacsony hőmérsékleten válnak szupravezetőkké, tehát szinte ellenállás nélkül vezetik az elektromosságot. Az LHC rendelkezik a világ legnagyobb hűtőrendszerével.

A késés minimális hatással van csak a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték a kutatók, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.

Frederick Bordry, a CERN részecskegyorsítóért felelős vezetője korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult LHC-ben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 Tev helyett (1 TeV - ezermilliárd elektronvolt).

A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.

A CERN és a hadronütköztető eddigi legnagyobb sikere a Higgs-bozon felfedezése volt. A szervezet 2012-ben közölte, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kijelenthessék, megtalálták a többi részecske tömegéért felelős "isteni részecskét".

A tudósok a jövőben elsősorban a világegyetem 95 százalékát alkotó, még mindig ismeretlen sötét anyag és sötét energia feltérképezésével akarnak foglalkozni.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. márc.
26
  Ha kidobnak az ajtón...
Kategória: Autonómia - Közzétette: fulldragon
szerző: Farcádi Botond

Átütő sikernek semmiképp sem nevezhető mindaz, ami az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoringbizottságának ülésén történt – a testület úgy találta, nem illetékes a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott autonómiapárti határozatok ügyében, ezért nem monitorozza a romániai régiósítási folyamatot –, ennek ellenére az autonómia­küzdelem jelentős pillanata volt a tegnapi strasbourgi meghallgatás, melynek következményei pozitívak lehetnek.

A történtek rávilágítanak egy sor olyan problémára, amelyet ideje volna végre megoldani. Min­denekelőtt arra, hogy Európában továbbra is igen kevéssé ismerik helyzetünket, és önálló külpolitika, hatékony diplomáciai tevékenység nélkül még sokáig hitelt adnak a hivatalos román álláspontnak, mely szerint biztosítottak a nemzeti kisebbségek jogai. Érdemes e tekintetben alaposan elemezni, milyen mértékben járult hozzá Bukarest eme sikeréhez a magyar érdekképviselet kormányzati szerepvállalása.

Az egyórás vita egyik legkézenfekvőbb haszna ezért, hogy számos európai tisztségviselő egyáltalán tudomást szerezhetett a székelyföldi problémáról, arról, hogy Ro­mániában mégsem oldották meg oly példaértékűen a kisebbségben élő nemzeti közösségek gondjait, mint azt Bukarest állítja.
Azt is a pozitívumok közé sorolhatjuk, hogy elhangzott valamiféle ígéret, mely szerint jövőben az Európa Tanács megvizsgálja, Ro­mánia miként teljesítette vállalt kötelezettségeit.

Nem halkulhat tehát hangunk, csakhamar újabb esély nyílhat jogköveteléseink bemutatására – és ha most ki is dobtak az ajtón, talán visszamászhatunk majd az ablakon. Kiemel­hetnénk továbbá, hogy szinte észrevétlenül, de létrejött egyfajta munkamegosztás az erdélyi magyar szervezetek között. Az autonómiapárti határozatok elfogadását ugyanis a Székely Nemzeti Tanács javasolta, a dokumentumot megszavazó ötven önkormányzat túlnyomó többsége RMDSZ-es vezetésű, a voksolások során pedig minden magyar párt ugyanazt az álláspontot képviselte.

Ez a fajta munkamegosztás, illetve ennek kiterjesztése a jövőben elengedhetetlen, hiszen az autonómiaküzdelemben egyaránt szükség van mindenkire és mindenre: mozgalmi háttérre, tömegmegmozdulásokra, diplomáciai eszközökre, parlamenti jelenlétre, a románsággal folytatott párbeszédre.

Európa Bábel tornya...és végül,
egy jó hir a székelyeknek: ablak van elég (nordi)


Végül pedig a monitoringbizottságban folyó vita ismételten arra irányítja a figyelmet: az autonómiaküzdelem során mindeddig talán túlságosan is háttérben maradtak az önkormányzatok. Pedig az érdekérvényesítés főszereplői lehetnének, hiszen különösen itt, Székelyföldön az önkormányzatok a magyar megmaradás bástyái, vezetőik pedig bírják a helyi közösség támogatását, sokkal inkább, mint a központi pártvezetés. Az önkormányzatok menetelése ezért nem érhet véget a strasbourgi meghallgatással, sőt: újabb lendületet kell vennie.

forrás;/ 3szék/

kapcsolódó: Strasbourgban a székelyföldi autonómia ügye Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2015. márc.
25
  Új, nagyméretű krátert fedeztek fel a Hold felszínén
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
Új, eddig ismeretlen krátert fedeztek fel a Hold felszínén. Ilyen méretű mélyedést legalább száz éve nem fedeztek fel a Hold Föld felé néző oldalán. 100 éve nem találtak ekkorát

A mintegy 200 kilométer átmérőjű, törmelékkel és kilövellt vulkanikus anyagokkal betemetett kráter létére az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Grail nevű űrszondája által gyűjtött adatokból következtettek a kutatók.

A Grail-misszió a Hold gravitációs mezejét vizsgálja, az ebben észlelt anomáliákból derült fény a beborított mélyedés létére.

A felfedezés a Purdue Egyetem kutatói, Rohan Sood, Loic Chappaz és H. Jay Melosh munkájának köszönhető.

Melosh professzor a BBC Newsnak úgy fogalmazott: a Hold Föld felé néző oldalán ekkora krátert valószínűleg száz vagy akár kétszáz éve nem fedeztek fel.

A krátert Amelia Earhartról nevezték el; ő volt az első nő, aki egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt 1932-ben. Earhart a Purdue Egyetem munkatársa volt 1935-től 1937-es eltűnéséig - feltehető haláláig.
A névadás egyelőre hivatalosan csak ideiglenes, hiszen minden csillagászati objektum nevét a Nemzetközi Csillagászati Uniónak (IAU) kell jóváhagynia. A kutatócsoport ugyanakkor bizakodó, hogy ennek nem lesz akadálya.

Az új eredményeket egy március 16. és 20. között Houston közelében folyó űrkutatási konferencián (46th Lunar and Planetary Science Conference, LPSC) jelentették be.

forrás:/MTI/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák