Paramoral.eu -
+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
02
  Gyorsan meglehet az élet az Europán
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az élet kutatása, annak esetleges megtalálása szempontjából az Europa évtizedek, gyakorlatilag a Galilo szonda kilencvenes években végrehajtott megfigyelése óta kiemelt pozíciót élvez, a szakemberek szerint ugyanis itt bukkanhatunk majd az első konkrét bizonyítékokra. Miközben már készülnek az újabb eszközök célba juttatására, a JPL most jelezte, hogy egy csoport elkészítette a felszínt elérő sugárzás részletes térképét, így gyorsabban megtalálhatjuk majd az ideális helyszínt.



A sugárzást már felmérték, így megtalálhatjuk az ideális helyszínt a felszíni kutatáshoz.

A hivatalos bejelentésből kiderül, hogy a Jupiterről érkező állandó (és meglehetősen intenzív) sugárzás komoly problémát jelent, hiszen nem tudjuk, hogy ez pontosan miként módosítja a felszínre jutó esetleges részecskéket – azt pedig egyéb megfigyelésekből sejtjük, hogy a felszín alatti óceánból némi anyag kiszivárog a felszínre, vagyis bőven lenne mit megvizsgálni a helyszínen. A JPL csapata a Galileo és a Voyager-1 szonda régebbi adatait felhasználva részletes 3D-térképet állított össze, amely azt jelzi számunkra, hogy a sugárzás az egyenlítői régióban a legerősebb, ennek intenzitása pedig a sarkok felé haladva egyre gyengül.

Az erős sugárzás által érintett területek ovális foltokként bukkannak fel a térképen, ezek nagyjából a hold felszínének felét teszik ki. Ez persze egyelőre csak az első előrejelzés, ám mindenképpen fontos fejlemény, hogy némi képet alkothatunk a sugárzás mértékéről, mielőtt az újabb küldetések elérik a holdat, illetve annak felszínét. A NASA Clipper a tervek szerint már 2022-ben elindulhat, ez kamerákkal, spektrométerrel, radarral, és egyéb műszerekkel együtt rajtol majd el, ennek révén pedig megvizsgálhatjuk az óceán, valamint a felszíni szivárgások pontos összetételét. A jelek szerint az erős sugárzást mutató régiókban 10-20 centimétert kellene lefúrnunk a talajba, hogy megfelelő mintát vegyünk, a gyengébb sugárzásal sújtott területeken ez azonban mindössze 1 centiméter körül lehet, ami mindenképpen biztató.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
02
  Korábban nem sejtett elektromágneses tulajdonságokkal bírhat a gízai nagy piramis
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Fizikusok nemzetközi kutatócsoportja meglepő elméleti felfedezést tett: a gízai nagy piramis valószínűleg képes elektromágneses energiát koncentrálni belső kamráiban, illetve alapzata alatt. Habár az ókori egyiptomiak vélhetően nem voltak tudatában ennek a tulajdonságnak, a tanulmány fontos lehet a későbbiekben a nanorészecske-kutatásban.


Ha a jelenséget lehetséges kisebb méretben is előállítani, az új, hatékonyabb nanoszenzorok és napelemek egész generációját is eredményezhetné. A 146, 7 méter magas, a Kr. e. 26. században Hufu fáraó számára épült piramist különféle mitikus tulajdonságai miatt régóta érdeklődés övezi, a csapat tanulmánya pedig azok közé a kutatói munkák közé tartozik, amelyek igyekeznek a végére járni az építmény fizikai jellemzői által keltett hatásoknak.

„Az egyiptomi piramisokra mindig is nagy figyelem összpontosult” – mondta Dr. Andrej Jevljuhin, a kutatás koordinátora és tudományos felügyelője, a szentpétervári ITMO egyetem kutatója. „Tudósként bennünket is érdekeltek, így úgy döntöttünk, megvizsgáljuk a nagy piramist, mint a rádióhullámokat szóró tárgyat.” A csapat számítógéppel modellezte a piramist, hogy pontosan felmérjék elektromágneses tulajdonságait. Ennek segítségével meg tudták vizsgálni, hogyan oszlatja vagy nyeli el a piramis a hullám formában érkező energiát. A modellt 200 és 600 méter közötti hullámhosszú elektromágneses energiával vizsgálták meg, légüres térben, illetve a valódinak megfelelő alapra helyezve.

A piramis nem minden paramétere teljesen ismert. „Néhány dolgot szükséges volt feltételeznünk” –mondja Jevljuhin. „Például feltételeztük, hogy nincsenek ismeretlen üregek vagy kamrák a piramisban, és hogy az építéshez használt mészkő tulajdonságai egyenletesek a piramison kívül és belül is. E körülményeket feltételezve érdekes eredményeket kaptunk, amelyek jelentős gyakorlati felhasználhatósággal bírhatnak.”

A kísérletben multipoláris analízist használtak, amely a komplex tárgyak elektromágneses térben való viselkedése vizsgálatának legszélesebb körben alkalmazott módja. A fő kérdés az volt, képes-e belső, illetve földalatti kamráiba elektromágneses energiát koncentrálni a piramis. A nagy piramis két belső kamrát tartalmaz, amelyek a feltételezések szerint Hufu fáraó és a királyné nyughelyeiül szolgálhattak, továbbá egy, a föld alatt található, befejezetlen teret.



Az elektromágneses hullámok szóródása a piramison, illetve piramisban különféle hullámhosszok esetén

A belső tereknek köszönhetően a piramis képes az alapjának szintjére fókuszálni az elektromágneses hullámokat. „Mivel a kutatás elméleti, nehéz megmondani, várhatóan mihez vezet, vagy hogy egyáltalán reprodukálható-e a való életben” – mondta Antonija Grubišić-Čabo, az ausztráliai Monash Egyetem fizikusa.

A tanulmány szerzői azonban bizakodnak abban, hogy az általuk leképezett folyamatot elő lehet állítani nanoszerkezeti szinten (a molekuláris és a mikroszkopikus méret között). Dr. Polina Kapitanova, az ITMO Fizika és Technika Tanszékének kutatója elmondta: „A megfelelő elektromágneses tulajdonságokkal bíró anyag kiválasztásával elő tudunk állítani piramisszerkezetű nanorészecskéket, amelyek gyakorlati alkalmazhatósága igen ígéretes a nanoszenzorok és hatékonyabb napelemek területén.”

forrás:/mult-kor/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
31
  Kezdődhet az újabb bolygóvadászat
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Frey Sándor

Végeztek a TESS műholdon a berendezések ellenőrzésével. A NASA áprilisban indított legújabb űrtávcsöve készen áll a munkára.
A TESS egy Falcon-9 rakétával jutott a világűrbe idén április 19-én. Először speciális, 108 ezer és 376 ezer km között változó magasságban húzódó pályáját kellett kialakítani, ahol keringési ideje (13,7 nap) épp fele a Holdénak. Ehhez számos pályamódosító manővert végeztek és a Hold mellett elhaladva kihasználták az égitest gravitációs lendítő hatását is. Hivatalosan július 25-én kezdték meg az egyelőre két évesre tervezett megfigyelési programot. Az űreszköz elsődleges feladata a csillaguk előtt átvonuló bolygóknak tulajdonítható fényességváltozások keresése, azaz exobolygók felfedezése viszonylag közeli és fényes csillagok körül.




Fantáziakép az exobolygók kutatására készült TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) műholdról. Az űrtávcső négy, egyenként 16,8 megapixeles kamerával repül. (Kép: NASA)

A TESS sok szempontból a nevezetes Kepler-űrtávcső utóda, amely ugyancsak tranzitmódszerrel keresett exobolygókat. A Kepler műszaki okokból újragondolt, K2 jelű küldetése épp mostanában járja a végét, kifogyóban van az üzemanyaga. A Kepler eredetileg távolabbi csillagok körüli bolygókra koncentrált, egy kijelölt égterületen. Mostanáig az egyéb mérésekkel megerősített bolygóinak száma meghaladja a két és félezret. A TESS ezzel szemben hozzánk közelebbi csillagokat vizsgál, és a teljes égboltot felméri. Munkája úgy is felfogható, hogy jó célpontokat keres későbbi részletes megfigyelésekre, például földi obszervatóriumok vagy a sokat késő James Webb-űrteleszkóp számára. A TESS kamerái számra nagyjából 20 millió csillag volna látható, ezek mintegy 1%-át, 200 ezer objektumot választottak ki előzetesen a kutatók tudományos célpontnak. A várakozások szerint 500 és 1000 körüli bolygót találhatnak a Földhöz hasonló tömegkategóriában. A nagyobb (a Neptunusz és a Jupiter méretével összemérhető) kategóriában akár 20 ezer bolygójelöltre is bukkanhatnak.



A TESS egyik kamerájának májusban közzétett tesztfelvételén a Tejútrendszer fősíkjának irányába eső egyik égterület látható, rajta mintegy 200 ezer csillaggal. (Kép: NASA / MIT / TESS)

A TESS két év – az elsődleges küldetésének ideje – alatt az egész ég 85%-át képes átvizsgálni. Először a déli égbolttal kezdi, 2019-ben vált az északira. Főleg az M típusú törpecsillagokat célozzák meg vele. Ezek a Napnál kisebb tömegűek és alacsonyabb felszíni hőmérsékletűek, a Tejútrendszer csillagainak zömét adjék. A vörös törpékre eddig kevesebb figyelem jutott az exobolygók keresése során. A pálya kialakítása olyan, hogy az űreszköz hajtóanyag-felhasználása igen mérsékelt lesz, így – legalábbis emiatt – nem kell tartani attól, hogy hamar működésképtelenné válik. Ha a NASA folytatja a program finanszírozását, akár 20–30 évig is szolgálhat adatokkal a TESS.

A most kezdődő tudományos programban gyűjtött első adatokat augusztusban sugározzák a Földre, ahol a csillagászok azonnal megkezdik majd elemzésüket.

forrás:/urvilag/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
31
  Azzal vádolják a NASA-t, hogy törli az idegen építményeket a Holdról készült fotóiról
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
A hírhedt UFO-vadász azzal vádolja a NASA-t, hogy folyamatosan törli a Hold felszínéről készült fotókról az idegen struktúrákat. Scott C. Waring, aki az UFO Sightings Daily weboldalt is üzemelteti, 2014-ben elsőként fedezte fel a Holdon lévő furcsa fehér alakzatokat. Most azt állítja, hogy “az épületeket és az egyéb felfedezéseket törölték a világhálóról, vagyis az URL-ek már nem léteznek”.




Újra közzétette a felfedezéseit, és azt írja, hogy ezeket a furcsa alakzatokat az idegenek építették. “A struktúrák körülbelül 100-150 méter hosszúak és 10-15 méter szélesek. Nem hiszem, hogy olyan épületek lennének, ahol élni lehet, valószínűleg inkább olyan célt szolgálnak, mint légszűrés vagy energia gyűjtése, esetleg valamilyen átviteli antenna.”

Waring hozzátette: “Úgy tűnik, hogy az összetett szerkezetek egy sor összekapcsolt bordaszerűségből állnak. A bordák többsége egy vagy két hosszú csövön keresztül csatlakozik egymáshoz, amelyek átjárják a szerkezet minden bordáját az egyik végétől a másikig. Nem ismeretes, hogy ezek a struktúrák épületek, természetes formációk vagy valamilyen technikai hiba okozta-e a NASA térképező kameráiban.”



Az UFO-vadász YouTube-követői azt mondták, hogy ők is látják a struktúrát a Google Earth alkalmazásban, de a hivatalos Nasa képeken nyomuk sincs. Azt is sugallták, hogy az alakzatok egy fényképészeti hiba eredményei lehetnek. Waring a közelmúltban azt állította, hogy idegen város épült a holdon a Reiner-kráteren belül. Talán kapcsolat lehet az építmények között.

Forrás:/ metro.co.uk/napiufo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
31
  Bevonta a román rendőrség a PSD-ét gyalázó svéd rendszámot
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi
szerző: Kocsis Zoltán

Feltűnésekor sokan azt találgatták, hogy egy jól sikerült trollról van-e szó, vagy az ezüst színű, Svédországban bejegyzett Audinak tényleg az a rendszáma, hogy „MUIE PSD” (szopjál PSD)
A kormánypártot gyalázó jármű - az interneten felmerülő fényképek, videók alapján – aztán egyre több helyen is előbukkant. Növelve a gyanút, hogy nem valamiféle tréfáról van szó. Az is kiderült, hogy tulajdonosa egy bizonyos Razvan Stefanescu.




Az ezüstszínű Audi a jelek szerint nem csak a sajtó és a közvélemény, hanem a hatóságok figyelmét is felkeltette.

Nos, a nevezett úriember azóta vezetői engedély és rendszámtábla nélkül maradt. A román rendőrség ugyanis úgy döntött, ilyen táblával nem lehet közlekedni! Még akkor sem, ha azt a svéd rendőrség adta ki!

Stefanescu értetlenkedése azonban alaptalan: a rendőrség jogosan vonta be a táblákat. Svédország bukaresti nagykövetsége ismertette a Svéd Utazási Ügynökség szabályzatát. Amely egyrészt kimondja, hogy az általuk kiadott, megszemélyesített rendszám az Európai Unió minden egyes tagállamában érvényes. Felhívja azonban a tulajdonosok figyelmét, hogy külföldi utazás esetén legyen náluk az eredeti rendszámtábla is arra az esetre, ha az adott ország, ahol éppen tartózkodik, illetékes hatóságai valamilyen oknál kifolyólag úgy ítélik meg: abban az országban nem lehet használni az illető rendszámtáblát, írja a stirileprotv.ro hírportál.

Stefanescu elmondta a sajtónak, mióta hazajött Romániába vakációzni, folyamatosan élvezhette a rendőrség kitüntetett figyelmét: már négyszer állították meg. Aztán felismerték: bevonhatják a táblákat….

forrás:/szatmar.ro/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
28
  Problémák merültek fel a Boeing űrkapszulájánál
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Még május elején írtunk arról, hogy amerikai kormányzati illetékesek szerint mind a SpaceX, mind pedig a Boeing saját fejlesztésű űrkapszulája komoly csúszást lesz kénytelen elszenvedni, mivel a szükséges engedélyeket a részletes tesztek elvégzése előtt semmiképpen sem adhatják meg ezen a cégeknek. Most a Boeing volt kénytelen elismerni, hogy valóban probléma merült fel.

Az óriáscég szintén májusban adta hírül, hogy az első kapszula szervizmodulját már leszállították az új-mexikói telephelyre, ahol azt tervezték bebizonyítani, hogy ez vészhelyzet esetén biztonságba tudja juttatni az űrhajósokat.

Az elmúlt hetekben azonban akadályok merültek fel a további tesztek során, kiderült ugyanis, hogy a CST-100 Starliner kapszula saját 4 kisebb hajtóművénél szivárgás keletkezett, ami az üzemanyag összetétele és jellege miatt nagyon veszélyes helyzetet alakíthat ki, hiszen egy kiemelkedően mérgező anyagról van szó. Arról nem szól a fáma, hogy miként állt elő ez a helyzet, de a cég szerint nincs szó katasztrófáról.

Két űrhajó épült a Boeing létesítményében a Kennedy Űrközpontban. (forrás: USA News Group)

A magyarázat szerint nincs szükség a kapszula teljes újratervezésére, amely egyébként azért is rendkívül bonyolult és kényes kérdés lenne, mert másik két példány gyártása is előrehaladott állapotban van. Ezt különböző technikai módosításokkal és áthidaló megoldásokkal el tudják majd hárítani, a probléma felmerülése azonban mindenképpen csúszással jár, vagyis egyáltalán nem biztos, hogy összejöhet a jövőre tervezett első út – ami egyébként amúgy is 2 éves halasztást jelentene az eredeti célkitűzéshez képest.
A NASA áprilisban még úgy vélte, hogy 2019 decemberében juttathatják el az ISS-re az első amerikai űrhajósokat az új kapszulával, könnyen lehet azonban, hogy ez 2020-ra csúszik át.



Az üzemanyag szivárgott egy teszt után, ami rendkívül veszélyes az űrhajósokra nézve.(forrás:SpaceNews)

A kormányzati ügynökség augusztusban jelenti be az első űrhajósok kiválasztását, ezt követné a két magáncég kapszuláinak további tesztelése, majd pedig fellövése.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
28
  Amikor a búzamező mondja meg, hogy egy temető van alatta
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
szerző: Kovács István

Mitől rajzolódnak ki a romok? Segít-e a Google Earth? És azt tudta, hogy több ezer magyar a tudományos publikációkat bújja, hogy kirabolhasson egy lelőhelyet? Interjú Szabó Máté pécsi légirégésszel.

- Mi a légirégészet? A régészt ugye nem egy repülőn képzeli el az ember, hanem a földet túrva. - Nehéz definiálni, az embereknek az juthat erről eszébe, hogy egy ásatást vagy romot valaki, valahogyan megvizsgál a levegőből – kezdte Szabó Máté, a PTE BTK TTI Régészet Tanszék egyetemi tanársegéde, légirégész. – Ennél azonban sokkal izgalmasabb szakmáról van szó, mert mi a régészeti nyomokra a növényekben és a talajban okozott változásokból következtetünk. A levegőből lehet észlelni a talaj vagy a növényzet elszíneződését, illetve a növekedésbeli különbségeket, így a régészeti jelenségek gyakorlatilag alaprajzszerűen rajzolódnak ki. Mindez azért fontos, mert ezek ásatás nélkül észlelhetőek.

Egy búzamezőn, éréskor azokon a helyeken, ahol az ember már mélyebben megbolygatta a talajt, máshogyan érik be a gabona.

Szabó Máté, régész

Ha valahol állt egy szilárd alapozású épület, az nem kedvező hely a növényeknek.- Tehát olyan helyen, ahol fal állt, később érik be a gabona?
- Éppen fordítva van! Akár húsz-harminc centivel alacsonyabbra nő, mint a környező növényzet, korábban kezd el sárgulni; felülről nézve a zöld búzamezőben sárgával jelentkezik egy falnyom. Ennek az ellenkezője, hogy ahol gödröt vagy árkot ástak, ott a sárga búzamezőben zöldként jelentkezik, magasabbra nő, gyakorlatilag kipúposodik a környezetéből.- Hogy zajlik egy ilyen munka? Bérelnek egy repülőt, aztán…- Ennek több módja van. Van a klasszikus módszer, ahogyan száz éve is, hőlégballonról vagy repülőről látunk munkához. Ma már vannak ehhez más távérzékelési eszközök is, műholdak például, ha eléggé részletgazdag a felvétel. Most a drónok elterjedésével ismét egy új eszközt tudunk felhasználni a munkánkhoz, de olykor a Google Earthön is kiszúrhatóak nyomok.

- Mi alapján mennek ki fotózni egy adott területet? Korábbi kutatások eredményei alapján?- Van olyan is, hogy tudunk egy régészeti lelőhelyről és meg akarjuk nézni, mit tud még az ismereteinken kívül mutatni. Máskor lelőhely-felderítési céllal repkedünk a táj felett, hogy észrevegyünk nyomokat, amik után már a földön is megnézzük, hogy valóban egy régészeti lelőhellyel van-e dolgunk.

- A megelőző feltárásoknál, mint egy autópálya nyomvonal kijelölésnél, vagy akár egy nagyobb épület építése előtt szoktak végezni légirégészeti kutatást?- Sajnos nem általános, messze nincs kiaknázva az ebben rejlő potenciál.

Egy népvándorláskori temető sírjait rajzolja ki a gabona.

De ennek szabályozási okai is vannak.Szorosak a határidők? Néhány hónap alatt nem érik be a búza…Kisebb beruházásoknál ez lehet szempont, de egy autópálya-építésnél már kevésbé. A körülbelüli nyomvonal már a kivitelezés előtt évekkel ismert, ha például légirégészeti felderítésre lenne forrás, akkor nagy összegeket lehetne megtakarítani, mert nem csak akkor derülne ki, hogy egy régészeti lelőhely áll a pálya útjában, amikor szoros a határidő és megjelentek a dózerek. A légirégészettel olyan lelőhelyeket is fel lehet „tárni”, ahol a geofizikai módszerek alig jeleznek valamit. Ilyenek például a temetők. Egy temető feltárása egy beruházásnál az egyik legidőigényesebb és legköltségesebb folyamat, ráadásul, ha ismert a lelőhely, akkor akár a nyomvonal megváltoztatásával is lehetne pénzt megspórolni.

- Az sem számít, ha 1500 vagy 2000 éve történt a temetkezés?- Nagyjából mindegy. A talajképződés sokkal hosszabb folyamat. Ahol az ember megjelent és ásott gödröket, azt már tudjuk érzékelni. Persze csak abban az esetben, ha nem bolygatta meg földcsuszamlás vagy nagyobb árvíz.- Ráadásul jóval olcsóbb, mint kibérelni egy repülőgépet.

- Olcsóbb, de más területre használható. Egy drónnal nem lehet feltérképezni több száz négyzetkilométeres területet. Megvannak a szintek. Egy könnyű kisrepülővel, például egy Cessnával költséghatékonyan fel lehet deríteni hatalmas területeket. Ha találunk valamit, akkor már egészen pontosan ki lehet menni arra az egy parcellára, ahol egy drónnal már tovább lehet folytatni a kutatást.

A körárkok szétszántott vaskori halomsírok nyomaira utalnak, ahogy a köztük levő kisebb foltok is temetkezéseket mutatnak.

- Kik foglalkoznak ma Magyarországon légirégészettel?- Egyes egyetemek, illetve a Magyar Tudományos Akadémián volt egy kolléga, aki nemrég hunyt el és ezzel foglalkozott. Most zajlik a liberalizációja ennek a folyamatnak a drónok megjelenésével, így egyre több helyen várható a feltűnése. A kimondottan erre specializálódottak nagyon kevesen vannak, még tízen se. Viszont a drónok elterjedésével egyre többen kóstolnak bele a régészetnek ebbe az ágába is, ami kifejezetten pozitív.Mióta foglalkozik ezzel?Még egyetemi hallgató voltam a Pécsi Tudományegyetemen, amikor a Visy Zsolt által alapított Pécsi Légirégészeti Tékában elkezdtem dolgozni úgy 15 évvel ezelőtt.

- Hogy zajlik egy repülőgépes feltárás? Ülnek fent a pilóta mellett és kattintgatnak a fényképezőgéppel?

- Nagyjából igen. Egy sima DSLR fényképezőgéppel el lehet ezt a munkát végezni, tehát nem több száz megapixeles méregdrága mérőkamerával kutatunk.- Felvetődik a nagy kérdés: honnan teremtik meg a pénzügyi hátterét a kutatásoknak?

- Nincs rá konkrét keret, persze jó lenne, ha az állam azt mondaná, hogy itt egy összeg, mert számára a régészeti lelőhelyek felderítése és ezen keresztül a történelmi örökségünk megismerése is fontos. Központi büdzsé nincs és gyanítom, nem is lesz.

Egy római villagazdaság épületei a magasból.

Maradnak a pályázati lehetőségek, miközben hiányolom a privát tőke bevonását, kvázi szponzorként léphetnének be szereplők. Ez járható út lehetne, mert ez a régészetnek rendkívül látványos ága, nagyon szép fényképek, látványos videók készülnek. Ráadásul olyan képek születnek a lelőhelyekről, amiket később nehezen lehet rekonstruálni, mert az aratással vagy az időjárás-változással eltűnnek. Egy jó példa erre a Dalmand (Tolna megye) melletti Árpád-kori templom. A vihar elfektette a gabonát, de a falak fölött állva maradt, így tökéletesen kirajzolódott az alaprajza. Az aratásig be lehetett menni a templomba, aminek az állva maradt gabona volt így a fala, és be lehetett járni. Meg lehetett nézni mekkora a főhajója és a szentélye. Ilyen lehetőség nem lesz még egy, egy 800-900 éves templomot máskor nem lehet így megnézni.

- Jelenleg a légirégészeti felvételek nem nyilvánosak…
- Ami nem is baj. Sajnos a régészeti lelőhelyeken egyből megjelennek a fémkeresővel az erre „szakosodott” emberek és lerabolják. Meglehetősen rosszak a tapasztalataim. Én római kori villagazdaságokkal is foglalkozom Pécs környékén, készítek róluk felvételeket, geofizikai méréseket végzünk, esetenként ásatásokat is folytatunk, minderről kell, hogy szülessen egy publikáció. Ezeket az írásokat az illegális kincskeresők ugyanúgy olvassák, és ma már nem nagy kunszt megtalálni GPS segítségével egy ilyen helyszínt. Mérlegelési helyzetben van a szakma, publikálni kell, de másik oldalról kitesszük a lelőhelyeket egy lehetséges „lerablásnak”.



A dalmandi templom a magasból

- Sokan vannak a kincskeresők?..- Pár ezren lehetnek ma Magyarországon, a fémkeresők elterjedése ezt is hozta.Most Hosszúhetényben egy villagazdaság épületét tárják fel, amit a 30-as években egyszer már kutatták régészek. Azt is lerabolták már? Mert ugye lehetett tudni, hogy ott egy lelőhely van.1940-ben végeztek ott ásatást, de csak a főépületnél voltak feltárások, holott egy körülbelül 20 hektáros terület tartozhatott hozzá, ahol leletanyag fellelhető. Egészen biztos, hogy azt a területet szanaszét rabolták már az elmúlt évtizedekben. De az, hogy annak a területnek egy részét most a bozótosból kiszabadítottuk, új lendületet adhat a kincskeresőknek, mert eddig járhatatlan volt, na de most… Természetesen megelőzési célzattal alaposan – múzeumokkal együttműködő fémkeresősökkel – átvizsgáltuk a területet, de ez nem fogja megakadályozni az ebben utazókat. Néhány éve készítettem egy videót egy baranyai villagazdaságról. Úgy vágtam össze a felvételeket, hogy ne lehessen felismerni a helyszínt, de még így is kiszúrták és visszahallottam, hogy még a fővárosból is leutaztak átkutatni a kincsrablók a területet.- Mit keresnek főként? Érméket?- A numizmatika mellett a leletritkaságok talán sokkal jobban fizetnek. Az aukciósházak kínálata jól mutatja, hogy ennek komoly piaca van. Ebből a szempontból viszont talán annyi a szerencsénk, hogy a római kori Pannonia határtartomány volt, vagyis jóval szegényebb lelőhelyek vannak ilyen szempontból, mint mondjuk Szicíliában. Nálunk jóval kevésbé éri meg a kincsrablóknak garázdálkodni.

forrás:/zoom.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
28
  Meghökkentő dolgot állít egy tudós a Holdról, élet lehetett rajta
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Amikor Armstrong és Aldrin visszatért a Holdról, magukkal hoztak egy kőzetmintát az égitestről. Jobb félni, mint megijedni, gondolták a kutatók, ezért azonnal karanténba helyezték a mintát, nehogy véletlenül valami földönkívüli kórokozót hurcoljanak bolygónkra. Hamar kiderült, ilyen forgatókönyvtől nem kell tartani, a Hold egyáltalán nem kedvez az élet megjelenésének. Egy új kutatás szerint ugyanakkor ez nem volt mindig így. Két olyan időszak létezett a Föld égi kísérőjének történetében, amikor az élet számára kedvező feltételek uralkodtak az égitesten. Az életformák fejlődhettek helyben, vagy átkerülhettek a Földről a Holdra.

Dirk Schulze-Makuch professzor, a Washingtoni Állami Egyetem kutatója úgy véli, két nagyobb vulkanikus aktivitás játszódott le a Holdon 4 milliárd és 3,5 milliárd évvel ezelőtt.
A vulkáni gázokban nem kevés vízpára lehetett, ami eső formájában visszahullhatott az égitestre, tavakat hozva létre. Mivel manapság már nincs említésre méltó atmoszférája a Holdnak, ezért hasonló tavak létrejöttére nincs lehetőség, a víz nem képes folyékony halmazállapotban maradni a Hold felszínén – egyből gázzá vagy jéggé válna.
A vulkáni gázok miatt azonban a régmúltban egészen más körülmények uralkodhattak az égitesten.



Ha a folyékony víz és a mainál jelentősebb légkör hosszabb ideig jelen volt a Hold korai időszakában, úgy gondolom, égi kísérőnk átmenetileg lakhatónak számított – írta Schulze-Makuch, a kiadott sajtóközleményben.

Egészen más volt a Hold akkor, mint ma. A fiatal Hold még sokkal közelebb volt a Földhöz, mint manapság, rendelkezett magnetoszférával és gyorsabban is forgott. Schulze-Makuch szerint nem zárható ki, hogy e nedves periódusban az élet fejlődésnek indulhatott az égitesten, azt viszont hozzáteszi, hogy a körülmények sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint itt a Földön.
Ugyanakkor abban az időszakban a Földet több aszteroida is eltalálta, a felrepülő kődarabok pedig – amelyeken az élet csírái is megtelepedhettek - eljuthattak a Holdra.

Fontos megjegyezni, hogy keveset tudunk a fiatal Hold légköréről, a kutató azonban úgy véli, az inkább hasonlított a Földére, így nem volt mérgező az esetlegesen odajutó földi organizmusok számára. Természetesen akármi is volt akkor, ma már egészen biztos, hogy nincs élet a Holdon, és az is kérdéses, az egykori létformák nyomai fellelhetők-e egyáltalán az égitesten. Schulze-Makuch szerint ennek kiderítéséhez vissza kellene menni a Holdra újabb mintákért, mivel az Apollo-küldetések asztronautái nem a korai időszakból származó holdkőzeteket hoztak magukkal a Földre.


forrás:/origo.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
26
  Sós tavat találtak a Marson
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A húsz kilométer átmérőjű, vélhetően sós vizű tó mintegy 1,5 kilométerrel a bolygó déli sarki jégsapkája alatt található a Science című tudományos lapban szerdán közölt tanulmány szerint. Ez lehet az első stabil folyékony víztest, melyet valaha felfedeztek a Marson.

Arról nincsenek információk, milyen mély a tó. Az Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatói Roberto Orosei vezetésével azonosították a víztestet, a felfedezés évtizedeken át tartó vitának vet véget arról, vajon van-e víz a bolygón. Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express űrszondájának alacsony frekvenciájú radarja arra nem képes, hogy élet jelei után kutasson a tóban.

A tudósok évtizedek óta kutatnak a Marson folyékony víz után, amely a földi élet ismert formájának előfeltétele. Az elmúlt években a szakértők egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy a vörös bolygón létezhet folyékony víz: kiszáradt folyómedrek és üledékek utaltak arra, hogy évmilliárdokkal korábban víz folyt a felszínén.

A szakértők úgy vélik, évekig tarthat annak kiderítése, hogy él-e valami ebben a vízben, mely a Földön megtalálható szubglaciális (jég alatti) tavakra hasonlít. Egy jövőbeli misszió során fúrásokat végezhetnek, hogy a jégen át vegyenek vízmintákat.

„Ez egy olyan hely a Marson, amely leginkább hasonlít egy élőhelyre, olyan területre, ahol létezhet élet”
– mondta Roberto Orosei, hozzátéve: vannak olyan földi organizmusok, melyek képesek túlélni, sőt gyarapodni ehhez hasonló környezetben. A felfedezést 2012 májusa és 2015 decembere között gyűjtött adatok elemzésével tették. A Mars Express radarimpulzusokat továbbít, melyek behatolnak a Mars felszíne és a jégsapka alá.



„Ez egy olyan hely a Marson, amely leginkább hasonlít egy élőhelyre, olyan területre, ahol létezhet élet”

„Éveken át tartó adatelemzés és a megfelelő módszer megtalálása kellett ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban: amit megfigyeltünk, az egyértelműen folyékony víz” – mondta el Enrico Flamini, az eredményeket bemutató tanulmány társszerzője. A szakértő kifejtette, hogy a marsi tó vizének hőmérséklete fagypont alatt van, de folyékony maradt többek közt magas sótartalmának köszönhetően. Orosei becslései szerint a víz hőmérséklete valahol mínusz 70 és mínusz 10 Celsius-fok között lehet.

A következőkben további felszín alatti vízraktárak után kutatnak annak kiderítésére, hogy az újonnan felfedezett tó egyedülálló jelenség-e a Marson. Ha más tavakat vagy felszín alatti tóhálózatot találnak, az arra utalhat, hogy folyékony víz már évmilliókkal, vagy akár 3-0,5 milliárd évvel ezelőtt is létezhetett a bolygón, amikor a Mars még lakható planéta lehetett. Ez alapján felvetődhet a kérdés, hogy vajon az élet bármely, a Marson oly régen kifejlődött formája képes volt-e életben maradni mostanáig – fejtette ki Orosei. Hozzátette: „senki sem meri megjövendölni, lehet-e ott bármilyen összetett élet”.

forrás://propeller./
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
26
  Az élet elixírje? Több ezren jelezték, hogy meginnák az óriásszarkofágban talált vörös folyadékot
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi

Már több mint 20 ezer aláírót számlál az a petíció, amelynek elindítói különös célt fogalmaztak meg: meg akarják kóstolni a múlt héten kinyitott, fekete szarkofágban talált vörös folyadékot.
Az utóbbi idők egyik legizgalmasabb régészeti felfedezésének tekinthető az a hatalmas, fekete szarkofág, amelyet az északkelet-egyiptomi Alexandria közelében találtak meg, de csak néhány nappal később mertek kinyitni.




A gránitból készült, több tonnás koporsóból főleg csontok kerültek elő, de az igazi érdekesség az azokat körülvevő vörös folyadék. Ez utóbbi a tudósok feltételezése szerint egyszerű szennyvíz, amely a sír oldalán keletkezett repedéseken keresztül szivárgott be, és az évek folyamán folyamatosan gyűlt. Néhányan azonban makacsul ragaszkodnak azon teóriához, miszerint a csontok áztatta lé ősi erővel bír, ezért petíciót is indítottak, hogy megkóstolják az azóta már leszivattyúzott folyadékot.

A Change.org oldalán indított akció rövid idő után követőkre talált: pár nap leforgása alatt ezrek csatlakoztak hozzá, cikkünk megjelenésének pillanatában pedig valamivel több mint 20 ezer aláírónál jár – és folyamatosan növekszik.
Az Innes McKendrick által indított petíció egyébként energiaital formájában hasznosítaná a különös, mások szerint gyomorforgató trutymót. Vagyis nem csak úgy beleinnának, vegyítenék valamivel, hogy kicsit ízesebb legyen.

forrás:/index/

kapcsolódó: Felnyitották a titokzatos egyiptomi óriásszarkofágot Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák