+ A | - a | Visszaállít
2017. jún.
24
  Ma Simicska viszi el a lottóötöst... mert Simicska mindent visz...
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: nordi
szerző: nordi

Természetesen ezt nem mi találtuk ki, hiszen fölösleges nekünk ilyesmin agyalni mikor itt van a mi nyolcadik vezérünk aki mindig megmondja a tutit, hogy nehogy bután hagyjuk itt ezt a manipulált árnyékvilágot. Tőle tudjuk , hogy milyen veszélyes ez a Simicska, aki kilóra megvette a Jobbikot és a Fideszre még egy akciós ajánlatot sem adott a rohadék...

Na de hagyjuk a politikát és térjünk vissza a több mint másfél milliárdos főnyereménnyel kapcsolatos szokásos nyálcsúrgatós elemzésünkhöz.

Szokásunkhoz híven most is sarki lottózóhoz közelálló informotárainkat kérdezgettük, de ezúttal kétharmados többséggel a Simicska győzelmét previzionálták, csupán az időpontban volt némi eltérés.
Néhányuk szerint nem ma viszi el a lét hanem csak egy, vagy két hét múlva, mert neki az 1500 milla nem pénz, de abban egyetértettek, hogy Simicska a nyerő mert ahogy a mélynövésű vezérünk mondta Simicska emberei mindenütt ott vannak és ellenük senkinek sincs esélye.

Informátoraink a szokásos kedvességgel fogadtak...

Ez a hír egy kicsit elvette a kedvem a lottózástól de jobban belegondolva a helyzetbe Simicska is tévedhet, lehet hogy a Jobbik megvétele mégsem az évszázad biznisze, a plákátbotrány hozadéka pedig nem biztos hogy rentabilissá teszi az akciót. Lehet, hogy az emberei mindenütt ott vannak de egyáltalán nem biztos,hogy megfelelő képességekkel vannak megáldva..

Szóval ismét győzött bennem az optimizmus a realitás felett és besomfordáltam a lottózóba, gyorsan leadtam a szelvényem majd brexitesen kiléptem a helységből és csókot intve informátorunknak gyorsan eltüntem a környékről..

(paramoral)

kapcsolódó:
Ki nyeri meg szombaton az ötös lottó jubileumi főnyereményét?... Katt ide!
Valóban a Saul fia nyeri meg szombaton az ötös lottó főnyereményét ?... Katt ide!
Több mint 4 milliárd a lottó ötösön - de kit ment meg a kormány? Katt ide!
Mégsem a Questor nyeri meg a mai lottó ötöst Katt ide!
Most nem a Közgép, hanem a BudaCrash viszi a lottó ötöst Katt ide!
Ismét a Közgép viszi el a lottó ötöst ?... Katt ide!
A Közgép nyerte az lottóötöst is Katt ide!
Ma gazdára talál 3,23 milliárd forint - vagy mégse? Katt ide!
Péntek 13, avagy mihez kezdenél 3 milliárd forinttal? Katt ide!
Így élhető túl a lottóötös Katt ide!
Imádkozzunk, nehogy ötösünk legyen a lottón! - Ma 2,88 milliárd tönkretesz valakit... Katt ide!
Veszélyes a 2,5 milliárdos lottónyeremény? Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. jún.
24
  A Bermuda-háromszög rejtélye és az infrahangok
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: Róza
szerző: Elter Tamás, Szomor Anikó

A Bermuda-háromszöghöz számos rejtélyes eltűnést kötnek, ám az összeesküvés-elméletek helyett máshol kell keresni a magyarázatot. Csak a közelmúlt alapos oceanográfiai kutatásai derítettek fényt arra, hogy a Bermuda-háromszögként emlegetett tengeri területen, a térség sajátos meteorológiai és áramlási viszonyai miatt, időnként rendkívül erős infrahangok képződnek. Ez a felfedezés számos, a térségből ismert nyomtalan eltűnés rejtélyére is magyarázatot adhat.

Vlagyimir Azsazsa orosz oceanográfus vetette fel először, hogy az itt különösen gyakori heves viharok illetve hurrikánok, valamint a sajátos áramlási rendszer miatt a tengervíz hirtelen hőmérséklet változása esetenként rendkívül erős infrahanghatást gerjeszt, és ez szerepet játszhatott a Bermuda-háromszögből ismert hajó-, illetve repülőgép szerencsétlenségekben.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (National Ocean and Atmospheric Administration, NOAA) hullámterjedéssel foglalkozó kutatói egyetértenek Azsazsa hipotézisével.

Az egyik leghíresebb eset a 19-es repülőraj eltűnése, amelynek 1945. decemberében veszett nyoma a Bermuda-háromszög térségében (forrás: U.S. Navy Archive)

A megfigyelések azt bizonyítják, hogy a térségben a Golf-áramlat miatt nagyon élesen változik a hőmérséklet, és az eltérő hőmérsékletű víztömegek határán megnőhet az infrahangok intenzitása.



A Bermuda-háromszögnek nevezett térség az Atlanti-óceán területén (forrás: Google Maps)

A térségben különösen gyakoriak a hirtelen jött heves trópusi viharok.
A trópusi viharok körzetében pedig rendkívül erős, és akár több ezer kilométeres távolságra eljutó infrahangok képződnek. Az erős infrahanghatás megzavarhatja a repülőgépek és a hajók navigációs műszereit, és fiziológiai tény, hogy pánikrohamot, illetve menekülési kényszert idézhet elő az embereknél.

- folytatjuk -


forrás:/origo.hu/


kapcsolódó: Ez állhat a Bermuda-rejtély és a kísértetházak titkai mögött Katt ide!
Megfejthették a Bermuda-háromszög rejtélyét Katt ide!
Bermuda-háromszög Katt ide!

[/size][/center]
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. jún.
23
  A HiRISE lefotózta a "hegymászó" Curiosityt
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
A sasszemű NASA-szonda lencsevégre kapta a Curiosity marsi felderítőt a Sharp-hegy sziklás oldalában. Az autó méretű robot a marsi hegy alsó részén araszol következő célpontja felé. A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) felvételén kékes foltként tűnik fel a barnás kőzetek és sötétebb homok háttere előtt.

A fotót a szonda HiRISE kamerája készítette. A Mars felszíni anyagai közötti különbséget feltáró, eltúlzott színek miatt tűnik a Curiosity kékebbnek, mint valójában.
A fénykép 2017. június 5-én készült, két hónappal előzi meg a Curiosity Sharp-hegy közeli landolásának ötödik évfordulóját, ami augusztus 5-én lesz.
A fotó elkészültekor félúton járt a hegy alsó, aktív homokdűnéinek vizsgálata és a Vera Rubin-gerinc nevet kapott, feljebb elhelyezkedő célpont közötti szakaszon.

A Curiosity marsjáró (kép:NASA)

A Vera Rubin-nál szemügyre veszi majd azokat a kőzetkibúvásokat, ahol marsi pályáról már hematitot azonosítottak.
A HiRISE háromhavonta keresi meg a Curiosityt, hogy ezáltal szemrevételezze a környező képződmények változásait, úgymint dűnevándorlásokat vagy –eróziókat.



A Curiosity kék színben látható a kép központi részén. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/Arizonai Egyetem)

A Sharp-hegy alsó szakaszát azért szemelték ki neki, mert az ott lévő rétegek a Vörös Bolygó korai története eltérő időszakainak környezeti feltételeit dokumentálhatták kőzeteikben.
A felderítő talált is már bizonyítékot az ősi, nedves környezetekre, amelyek a mikrobiális életnek kedvező feltételeket hordozhattak, amennyiben a Marson valaha volt élet.

forrás:/hirado.hu/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. jún.
23
  A Föld belsejében lassabb az idő mint a felszínén
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
szerző: Bolcsó Dániel

Tudják-e, mennyi idős a Föld? Ha egy természettudományosan művelt átlagembertől kérdezik meg, azt válaszolja, hogy 4,54 milliárd éves. De ha egy kötekedőbb fajta asztrofizikustól, akkor visszakérdez: melyik része? A bolygó mélyén ugyanis nem ugyanolyan tempóban telik az idő, mint a felszínén.

Ahogy a gravitációs hullámok felfedezése kapcsán is írtuk, Albert Einstein a relativitáselméletében már a 20. század elején rámutatott, hogy tér és idő nem függetlenek, valójában az idő is a téridő egyik dimenziója. (A gravitációs hullámok pedig ennek a téridőnek a fodrozódásai.) A nagy tömegű, így nagy gravitációs erővel bíró testek torzítják a téridőt, így attól függően, hogy hol mekkora a gravitációs potenciál, más-más tempóban telik az idő is. Ez az idődilatáció, annak is a gravitációs változata.

Ez a jelenség az oka annak, hogy a Föld magjának és felszínének eltér a relatív kora: mivel a felszín távolabb esik a gravitációs középponttól, ott kevésbé torzít a gravitáció, és gyorsabban telik az idő, vagyis ez a rész idősebb. Persze a különbség nagyon kicsi, de az évmilliárdok során feltorlódott annyira, hogy már józan emberi mértékkel is felfogható.

Mindezt közvetlenül akkor tudnánk megmérni, ha valaki a Föld keletkezésekor elhelyezett volna egy-egy soha le nem merülő időmérő eszközt a bolygó mélyén és felszínénél is (kép:index.hu)

Mindezt közvetlenül csak akkor tudnánk megmérni, ha valaki a Föld keletkezésekor elhelyezett volna egy-egy soha le nem merülő időmérő eszközt a bolygó mélyén és felszínénél is, ami a legjobb mai tudásunk szerint nem történt meg. Szerencsére viszont közvetetten is kiszámolható a korkülönbség a Föld gravitációs és más fizikai tulajdonságaiból.

Magára a Föld részeinek eltérő korára először Richard Feynman amerikai Nobel-díjas elméleti fizikus hívta fel a figyelmet egy hatvanas években tartott előadásában. Ugyanitt egy becslést is adott: a mag egy-két nappal fiatalabb, mint a felszín. Ezt a számot aztán sokáig szentírásként kezelte a tudományos közösség, holott a neves tudós semmilyen számítást nem adott ki róla.



Richard Feynman (1918-1988) amerikai Nobel-díjas elméleti fizikus

Csak 2016-ban vette a fáradtságot három dán kutató, hogy maguk számolják ki a korkülönbséget. Arra jutottak, hogy az eltérés valójában jóval nagyobb: a Föld magja 2,5 évvel fiatalabb, mint a felszíne.

Bónusz érdekesség, hogy ha megnézzük a dán kutatók tanulmányát, a szerzők akadémiai kötődéseinél feltűnhet, hogy ketten az Aarhus Egyetem asztrofizikusai, a harmadik társuk viszont a média- és kommunikációs tanszék munkatársa a Koppenhágai Egyetemről. Na de hogy keveredett egy médiakutató egy fizikai tárgyú cikk szerzői közé?
Úgy, hogy maga a számítás önmagában nem volt áttörő tudományos teljesítmény, a kutatók is inkább oktatási célra ajánlották az eredményeiket, az általánosabb jelenség illusztrálására. Az viszont, hogy sokáig mégse ellenőrizte senki Feynman becslését (amely lehetett akár csak az évet napra cserélő nyelvbotlás is), a fizikai mellett (tudomány) kommunikációs tanulságot is hordoz: az esettel nemcsak a gravitációs idődilatáció demonstrálható a diákoknak, hanem az is, hogy mindegy, mekkora tekintély mond valamit, azt ugyanúgy érdemes kritikai vizsgálat tárgyává tenni, mint bármilyen más állítást.


forrás:/index.hu/

kapcsolódó: Lassul a Föld, ézért most hosszabb lesz a kedd, mint a hétfő Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. jún.
23
  A tűzhányók segíthették "egyeduralomra" a dinoszauruszokat
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: Róza
A szélsőséges, nagyjából egymillió éven át tartó vulkáni tevékenység okozhatta a földtörténet egyik legnagyobb tömeges fajpusztulását, mely lehetőséget teremtett a dinoszauruszok elterjedésére.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői ősi kőzeteket elemeztek és kétszázmillió évvel ezelőtti hatalmas vulkánkitörések nyomaira bukkantak. Ezek a kitörések vezethettek az egyik legnagyobb, úgynevezett tömeges kihalási eseményhez. "A dinoszauruszok képesek voltak kihasználni az állatvilágban előállt hiányt, amit a kihalt fajták hagytak maguk mögött" - magyarázta Lawrence Percival, az Oxfordi Egyetem földtudományi tanszékének kutatója.

A tudósok négy kontinens kétmillió éves kőzetmintáit vizsgálták meg. Egy korábbi tanulmány azt mérte fel, hogy változott a szénmennyiség a kőzetekben, ami a vulkánkitörésekből származó szén-dioxiddal függött össze.

Az új kutatás a tűzhányók tevékenységének egy másik nyomát, a higanyt analizálta.
A tűzhányó kitörésével felcsapó gázcsóva higanyt is tartalmaz, mely a legkörbe kerül, mielőtt visszaszállna a talajra, leülepedne és évmilliókig ott maradna. "Ha egy üledékrétegben kiugró higanymennyiséget észlelünk, tudjuk, hogy a réteg korával egy időben vulkáni tevékenység folyt. Pontosan ezt láttuk a tömeges kihalás idejében is" - mondta Percival.



A hatalmas vulkánkitörések Indiában bekövetkező együttes hatásai és egy aszteroida hatása Mexikóban okozotta a Föld legnagyobb tömegkihalását, amely a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti eltűnését okozta, megerősíti az új tanulmány.(kép: freepressjournal.in)

Az évmillión át tartó kitörések tömeges fajpusztuláshoz vezethettek: a krokodilhoz hasonló állatok, a hüllőszerű emlősök és a kétéltűek is kihaltak. Az első, korai dinoszauruszok azonban túlélték ezt a korszakot, bár a kutatók erre nem találtak magyarázatot. Amikor a vulkánok többsége elcsendesedett, a dinoszauruszok kevés vetélytárssal találhatták szembe magukat, így elszaporodva átvehették az uralmat a tudósok szerint.


forrás:/sg.hu/


kapcsolódó: Óriási balszerencse okozta a dinoszauruszok vesztét Katt ide!
Délkelet-Európa egyik legnagyobb őslényparkja nyílt meg Romániában Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. jún.
22
  Túlterhelődhet a mélyűri hálózat
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Both Előd

Már most komoly fejtörést okoz a szakembereknek, hogyan elégíti ki a NASA mélyűri távközlési hálózata a várhatóan jelentősen növekedő kommunikációs igényeket a Marssal. Ha minden terv valóra válik, akkor 2021-ben keringő és leszálló egységek népes csapata érkezik a Marshoz, ami minden korábbinál nagyobb kihívást jelent a mélyűri hálózat számára (DSN, Deep Space Network), természetesen már útközben is.

A jelenlegi tervek szerint a 2020-as indítási ablakot egy sor ország, szervezet és cég használná ki: a NASA (Mars 2020 rover), az ESA (ExoMars rover), Kína (keringő és leszálló egység, rover), Egyesült Arab Emírségek (Hope), India (MOM–2) és a SpaceX (Red Dragon). Az újonnan érkezőkön kívül remélhetőleg a jelenleg a vörös bolygón és körülötte működő eszközök is működőképesek maradnak és igényt tartanak a távközlési szolgáltatásokra.

Légi felvétel a Deep Space Network Canberra (Ausztrália) közelében lévő, 1965 óta működő követőállomásáról. A Deep Space Network hálózatának három antennája körülbelül 120 fokra van egymástól. Az elrendezés előnye, hogy folyamatos kapcsolatot biztosít az űreszközökkel, hátránya, hogy a Mars körül keringő űreszközökkel mindig csak egyetlen antenna tud kapcsolatot tartani. (kép: NASA / JPL-Caltech)

A keringő szondák a következők: a NASA részéről a Mars Odyssey, a MAVEN és az MRO, az ESA részéről a Mars Express és az ExoMars TGO keringő egysége, valamint India első MOM szondája. Emellett a felszínen működik az Opportunity és a Curiosity, amelyekhez csatlakozhat a 2018 májusi indítási ablakra halasztott InSight. Nagy többségük a kapcsolattartásra a DSN antennáit kívánja használni. (Hasonlóan kiugró, de a 2021-es szintet el nem érő zsúfoltság volt a marsi távközlési forgalomban 2003–2004-ben.)

A kapcsolattartás komoly megterhelést ró majd a DSN hálózatára, amelyhez három nagy antenna tartozik Kaliforniában (Goldstone), Madrid mellett és Ausztráliában (Canberra). A NASA Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL) részletes tanulmányt készített a helyzet lehetséges kezeléséről. A két legkritikusabb időszak 2020 nyarán maga a rövid indítási ablak, és 2021 eleje, amikor az új szondák megérkeznek a Marshoz. A tanulmány kitér a rendkívüli helyzetek kezelésére is, amikor valamelyik szondánál vagy éppen a DSN valamelyik antennájánál azonnali beavatkozásra van szükség.

Akkor sem egyszerű azonban a helyzet, ha minden hibátlanul működik. Külön kell kezelni a bolygó felszínén dolgozó egységeket, mert nem lehet biztosan tudni, melyik, reléállomásként használható keringő egységek lesznek még üzemképesek. A másik problémát a sok szondával szimultán tartandó kétirányú kapcsolat jelenti. Bíznak abban, hogy a Mars Odyssey és az MRO használható marad reléállomásként, de mivel a szondák már 2001, illetve 2006 óta keringenek a Mars körül, számolni kell elveszítésük lehetőségével. A legfiatalabb MAVEN-nél viszont az jelent problémát, hogy antennája rögzített helyzetű, ezért ha reléállomásként használnák, akkor nem tudná saját tudományos munkáját folytatni.

A szűk kommunikációs keresztmetszetre megoldást jelenthet a lézeres kommunikáció, amelyet az OPALS kísérletben az ISS–Föld kapcsolatban sikerrel használtak.(kép: NASA)

Az amerikai szondák üzemeltetését már 20 éve a Lockheed Martin Space Systems végzi. A cég szerint a várható terhelés nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelent számukra. A cég részéről elmondták, hogy készek más országok szondáinak is segítséget nyújtani, de elsősorban az amerikai szondák által folyamatosan továbbított hatalmas adatmennyiséget kell kezelniük. Könnyíti a helyzetet, hogy az ESA TGO-ján két, a NASA által adott relé rádiókészülék működik, amelyeket korábban a Lockheednél teszteltek.

A JPL szakértője hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát, elsősorban a DSN munkájának összehangolását az ESA Estrack követőhálózatéval. Újabban a DSN-nél új technológiát próbáltak ki (Multiple Spacecraft per Aperture), amelyik segítségével egyetlen antennával egyszerre négy űreszközt is követni lehet, ha azok egymáshoz közeli irányokban látszanak. A Mars körül keringő szondák esetében ez a feltétel magától értetődően teljesül, így az antennák kapacitása a többszörösére növelhető. A JPL szakemberei emellett együttműködnek a NASA-val és a többi érintett szervezettel, hogy megpróbálják összehangolni az indítási és érkezési időpontokat, csökkentve a torlódás esélyét.



A NASA mélyűri hálózat (DSN) goldstone-i (Kalifornia) antennája. (kép: NASA)

Megoldást – ha nem is 2021-ben, de a nem túl távoli jövőben – a lézeres kommunikáció jelenthet. A NASA az utóbbi években az ISS-en sikerrel próbálta ki az OPALS (Optical Payload for Lasercomm Science) rendszerét, amellyel az ISS-ről egy hagyományos rádiókapcsolattal 10 perc alatt letölthető videót 3,5 másodperc alatt töltöttek le. A rendszert a LADEE szondán már a Hold távolságában is kipróbálták, és tervbe vették a kísérleteket a jövő távolabbra jutó űrszondáival is.

forrás:/urvilag/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. jún.
22
  Ez állhat a Bermuda-rejtély és a kísértetházak titkai mögött
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: Róza
szerző: Elter Tamás, Szomor Anikó

A Bermuda-háromszög legendáját titokzatosan eltűnt hajók és repülőgépek történetei alkotják. A legújabb oceanográfiai kutatások szerint erős infrahangképződés állhat néhány eltűnés hátterében.
Annak ellenére, hogy az infrahangokat nem érzékeljük, komoly fiziológiai problémákat okoznak, és akár fegyverként is bevethetők. Az infrahang állhat számos rejtélyes jelenség, így többek között a Bermuda-háromszög néhány tisztázatlan eltűnésének hátterében is.


A 16 hertz alatti infrahangokat Sulojkin szovjet-orosz tudós fedezte fel és írta le 1935-ben. Az infrahangokat már ezt megelőzően is észlelték az indonéziai Krakatau vulkán 1883-ban történt pusztító erejű, globális hatásokat eredményező kitörése után, amikor a barométerek a föld számos pontján alacsony frekvenciás rezgéseket detektáltak.

Gyűjtőfogalomként infrahangnak nevezzük azokat az alacsony frekvenciás hangokat, amelyeket az emberi fül nem érzékel.
Ide általában a 20, illetve 16 a hertz alatti tartományba eső hangok tartoznak.

Tisztázatlan eltűnések történnek a Bermuda-háromszögben (forrás: Imgur)

Igen nagy hangnyomás esetén, noha az infrahang nem hallható, mégis érzékelhető, mivel rezgésbe hozza a belső szerveket. Ez utóbbi hatása igen veszélyes fiziológiai következményekkel járhat, amit felismerve, a második világháború idején megpróbáltak katonai célokra is felhasználni.

A minél pusztítóbb fegyverről ábrándozó katonákat is megihlette
A kísérleti infrahangfegyver képes volt az alacsonyan szálló bombázógépek szerkezetét megrongálni, és letörni szárnyaikat, vagy vezérsíkjaikat.
Mivel ezek a kísérletek csak a háború utolsó hónapjaiban jutottak el arra a szintre, hogy értékelhető eredményt hozzanak, az infrahangfegyver kifejlesztésére és rendszerbe állítására már nem került sor.
A hadsereg azonban a háború után sem tett le az infrahangfegyverrel folytatott kísérletekről. 1945 után az Egyesült Államokban a hadsereg megbízásából Alexis Guy Obolensky amerikai kutató foglalkozott kiemelten az akusztikai fegyverek fejlesztésének kérdéseivel.

Kutatásai során kimutatta, hogy az infrahangoknak jól körülhatárolható fiziológiai és pszichés hatásai vannak; a nagyon alacsony frekvenciájú, magas intenzitású hangoknak kitett személyeknél gyengül a perifériás látás, közérzetük rosszá válik, szédülés, egyensúlyvesztés, hányinger, hányás, fejfájás jelentkezik, és légzési nehézségek is felléphetnek, pszichésen pedig pánikrohamot és menekülési kényszert okozhat. E hangok zavartságot, valamint a koordinációs képesség elvesztését, és epilepsziás rohamot is előidézhetnek, pszichésen pedig nyugtalanság, rémület érzését keltik, vagy pánikrohamot váltanak ki.

Nagyenergiájú természeti jelenségek keletkeztetik
Obolensky szerint e tüneteken kívül meghatározott frekvenciájú, nagy energiájú infrahangok önkéntelen, kontrollálatlan bélműködést is előidéznek, ám ez utóbbiról már megoszlanak a vélemények.

Két másik kutató, Jürgen Altman a dortmundi egyetem professzora, valamint Martin N. Stanton, az amerikai hadsereg ezredese azt állítják, hogy ők ilyet nem tapasztaltak. Annak idején Obolensky az infrahangok fegyverként való alkalmazását lázadás, zendülés, és tömegoszlatás esetére javasolta, de az amerikai katonai hatóságok elvetették ezt az ötletet. Napjainkban viszont a katonaság, illetve a rendfenntartó erők elsősorban zavargások feloszlatásánál, és béketámogató műveleteknél vetnek be akusztikus fegyvereket.
A hangágyút zavargások feloszlatására szokták bevetni.
A jelentős pusztító erővel rendelkező akusztikus fegyverek előállításának egyik komoly korlátja, hogy az infrahang előállításához igen nagy energiára van szükség.

Egy világháborús kísérleti akusztikus fegyver (forrás: Historicum)

A természetben képződő erős infrahangok kivétel nélkül a nagyenergiájú természeti jelenségekhez, hurrikánokhoz, valamint tornádókhoz, heves viharokhoz, földrengésekhez vagy vulkánkitörésekhez, illetve szökőárakhoz kapcsolódnak. De infrahangok keletkeznek a tengervíz hullámzásától, villámláskor, vízesés közelében, sőt a sarki fényben is. Az infrahangképződés a keletkezés ideje szerint lehet rövid, impulzusszerű, vagy hosszan tartó folyamat.



A térségben különösen gyakoriak a hirtelen jött heves trópusi viharok (forrás: Nem York Post)

Ez az adott, az infrahangot létrehozó természeti jelenség mibenlététől függ, például a villámcsapás csak igen rövid ideig tartó infrahanghatást keletkeztet, ezzel szemben a nagy tengeráramlatok a világóceán bizonyos körzeteiben képesek tartós infrahang képzésre.

- folytatjuk -

forrás:/origo.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. jún.
22
  Klaus Johannis megszólalt, és beállt a román nacionalisták kórusába
Kategória: Autonómia - Közzétette: Róza
"A Szociáldemokrata Párt (PSD) „ne alkudozzon az RMDSZ-szel semmiféle etnikai alapú autonómiáról” – üzente kedden este Liviu Dragneaéknak a németországi látogatáson tartózkodó államfő.

Klaus Johannis órákkal azután nyilatkozott erről a kíséretében lévő újságíróknak, hogy a PSD és a koalíciós társa, az ALDE megszakította a bizalmatlansági indítványról szóló tárgyalásokat az RMDSZ-szel, előzőleg pedig a szövetség által kért összes tervezetet leseperték a parlament napirendjéről.

„Felhívom a PSD figyelmét, hogy ne alkudozzon olyasmikről, ami nem képezheti alku tárgyát. Nem szabad alkudoznia semmiféle etnikai alapú autonómiáról” – idézte az államfőt a HotNews. Johannis közölte, hogy folyamatos tájékozódik a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos belpolitikai fejleményekről.

(fotó: Facebook)

Az államfő felszólította a PSD-t, hogy oldja meg azt a problémát, amelyet maga idézett elő a saját kormánya támogatásának megvonásával.

Mint ismert, kedden az ellenzék, sőt a PSD politikusainak egy része is hevesen bírálta a koalíciós pártok vezetőit, amiért "a román érdekeket veszélyeztetve" készen állnak "engedményeket tenni" az RMDSZ-nek a Grindeanu-kormány megbuktatásához való hozzájárulásáért cserében. Az RMDSZ fel is jelentette Traian Băsescu volt államfőt a minősítehetlen hangnemű kijelentései miatt.

FRISSÍTÉS: A román sajró egy része arra következtetett a rejtélyes elnöki üzenetből: Johannis "többet tud", mint a közvélemény, amely nem értesült arról, hogy a PSD autonómiáról is tárgyalt volna az RMDSZ-szel. Hétfőn azonban több román lap is arra "figyelmeztetett", hogy az RMDSZ a 12 éve beterjesztett, azóta is parlamenti szavazásra váró kisebbségi törvénytervezetet is megpróbálta elfogadtatni, amely kulturális autonómiát - vagyis iskolák, színházak és más kulturális intézmények feletti döntési jogot - irányzott elő az arra igényt tartó nemzeti kisebbségeknek. (MTI)


forrás:/maszol.ro/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. jún.
21
  A Stonehenge-nél sokan ünnepelték a nyári napfordulót
Kategória: Ezotéria és hasonlók - Közzétette: Róza
Ma van a nyári napforduló, az év leghosszabb napja, ebből következve az év legrövidebb éjszakája. Ezzel csillagászati tekintetben indul a nyár.

Bár a hagyományok és népszokások tekintetében Szent Iván éjjele maga a nyári napforduló, ám a Föld forgási idejét nem lehet ilyen szinten összeegyeztetni mindenkori naptárjainkkal.

A két ünnep így eléggé összemosódott. Shakespeare Szentivánéji álma is a mágikus legrövidebb éjszakán játszódik, de ha pontosak akarunk lenni idén a nyári napforduló június 21-ére esett, addig Szent Iván napja június 24-e.

Már a pogányok is különböző rítusokat társítottak a nyári napfordulóhoz, melyek központi szereplője szinte minden hagyományban a tűz volt, a megtisztulást és az újjászületést jelképezve.

Tovább él a hagyomány: a Stonehenge-nél. Több száz ember gyűlt össze, most is megünnepelték a nyári napfordulót (fotó: AFP)

Az egyház is ezen a napon ünnepli Keresztelő Szent János születésétét, mint a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett.


Így várták a napfordulót (fotó: AFP)

Éjjel hatalmas tüzeket gyújtottak, s pirkadatig körbe-körbe táncolták, vagy égő faágakkal megkerülték a szántóföldeket, de akadt olyan hely is, ahol - bár nem a törököt akarták elűzni, mint az Egri csillagokban - lángoló kerekeket gurítottak le a dombokon a bő termés reményében.

A keltáknak, mint az egyik legősibb európai népnek is egyik legszentebb ünnepe volt a nyári napforduló, s ezt a hagyományt követve gyűlt össze idén is ünnepelni több száz ember a világörökség részét képző Stonehenge-nél, az egyik legismertebb kelta druida szentélynél.


forrás:/blikk.hu/


kapcsolódó: A nyári napforduló ünnepe Katt ide!
Zuhogó esőben várták a napkeltét Stonehenge-nél Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. jún.
21
  A Szaturnusz és gyűrűje
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Kiss Áron Keve

Idén nyílik a legkedvezőbb rálátás a Szaturnusz gyűrűjére a bolygó jelenlegi keringési ciklusa során. Az óriásbolygó június 15-én kerül oppozícióba, de már előtte is kiváló felvételek készültek róla.

A gyűrűs bolygó jelenlegi keringési ciklusa során 2017-ben lehet a legnagyobb szögben rálátni a gyűrű északi felére. Bár a maximális, 27,0°-os tengelyhajlás októberre esik, oppozíciókor is 26,6°-os tengelyhajlás mellett, de nagyobb horizont feletti magasságban tudjuk megfigyelni a bolygót. Sajnos a Kígyótartóban járó planéta így sem emelkedik magasra: június 15-én, az oppozíció napján, deleléskor 22°-os horizont feletti magasságot ér el. A 0,0 magnitúdós égitest ekkor 18,4” átmérőjű.
A korongon az északi félteke erősen felénk billen, a sávok íveltek.
A déli féltekén a fátyolgyűrű alatt jól láthatóan kibukkan a SEB sötét sávja. A NEB várhatóan széles, markáns sávként övezi az északi féltekét, élesen elválik a világos EZ-től. Az északi póluson az apró, feketés pólussapka, nagy felbontású felvételeken a hatszögletű poláris hexagon is előbukkanhat.


fotó: Ajtai Csaba, Biharnagybajom


A gyűrű a bolygó déli pólusát teljesen eltakarja, a sötét északi pólust fényes háttérként övezi, a gyűrű szinte magába nyeli a bolygót. A gyűrű réseinek megpillantására most van a legjobb lehetőség.
Nagy távcsővel a Cassini-rés a pólusok felé is követhető, az Encke-rés intenzitásprofilja vizsgálható az anzákban, a Keeler-rés megpillantásával is próbálkozhatunk.
A fátyolgyűrű és annak inhomogenitásai is megfigyelhetők. A B gyűrű anzáinak belső részén próbálkozhatunk inhomogenitások, küllők megörökítésével.


forrás:/csillagaszat.hu/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák