+ A | - a | Visszaállít
2014. aug.
25
  Egy másodéves mérnökhallgató egymilliárd ember problémáját oldotta meg, mert épp volt egy kis szabadideje
Deshawn Henry, a Buffaloi Egyetem másodéves mérnökhallgatója a nyári szünetben megoldotta egymilliárd ember problémáját, azzal, hogy feltalált egy olyan szerkezetet, amivel gyakorlatilag bármilyen vízből ivóvizet lehet csinálni egy óra alatt.

“Ez a találmány komoly segítség lehet a fejlődő országoknak, ahol minden évben milliók halnak bele azokba a betegségekbe, amiket szennyezett vízzel kapnak el az emberek.”
- mondta a fiatal zseni, aki a nyári szünetet a gép megtervezésével és tesztelésével töltötte.

A találmány nem túl bonyolult, úgy működik, mint mikor nagyító lencsével próbálunk tüzet gyújtani. Csak itt a drága üveglencse helyett pár deci víz fogja összegyűjteni és felerősíteni a napsugarakat. Először négy fagerenda közé kell kifeszíteni egy átlátszó műanyag fóliát, amire rá kell önteni egy kevés vizet, megvárni míg a víz a fólia középén összegyűlik, és már kész is a lencse.

Deshawn Henry Water Lens (kép: Buffaloi Egyetem)

Ezután a víz felerősíti és egy pontra szórja az összegyűlt napfényt. Ha erre a pontra kiteszünk egy liter vizet, akkor azt a szerkezet egy óra alatt felhevíti annyira, hogy a benne lévő veszélyes baktériumok 99,9%-a elpusztuljon.

A huszonéves mérnök direkt csak olcsó, könnyen beszerezhető anyagokat használt fel, hogy a szerkezetet a szegény országok lakói is könnyen meg tudják építeni maguknak.

forrás: /mivoltma.444/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. aug.
24
  Megvan a fekete lyukak közötti hiányzó láncszem
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
A fekete lyukak a világegyetem talán legrejtélyesebb objektumai, melyek méretüket tekintve két szélsőség között mozognak. A "kicsik" csupán a Nap tömegének néhány tucatszorosával rendelkeznek, míg az úgynevezett szupermasszív fekete lyukak több milliárdszorosai szülőcsillagunknak. Egészen mostanáig a csillagászok nem találkoztak a kettő között elhelyezkedő példánnyal.

Egy, a közeli Messier 82 (M82) galaxisban felfedezett közepes tömegű fekete lyuk azonban az eddigi legjobb bizonyíték arra, hogy létezik köztes osztály is. A felfedezés jelentheti azt a hiányzó láncszemet, amivel megmagyarázható lehet a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupermasszív fekete lyuk kialakulása. "Tudjuk, hogy szinte minden nagy galaxis közepén van egy szupermasszív fekete lyuk" - mondta Dheeraj Pasham, az amerikai Maryland Egyetem végzős hallgatója, a kutatás vezetője.

A fekete lyuk az űr azon területe, ahol a gravitációs mező olyan erős, hogy sem az anyag, sem a fény nem képes szabadulni. Bár közvetlenül nem látható, a csillagászok a közeli anyagra gyakorolt gravitációs hatásokból, valamint a beáramló anyag súrlódásából keletkező sugárzásból képesek észlelni a fekete lyuk jelenlétét.

A közepes tömegű fekete lyukak észlelése nagyon bonyolultnak bizonyult, ezért többen is kételkedtek a létezésükben. Az elméletek szerint létezniük kell, azonban most először sikerült pontosan meg is mérni egyet. A nemrég észlelt példány 400 Nap tömegével rendelkezik.

A csillagászok ismerik a csillagtömegű fekete lyukak kialakulását: egy nagytömegű csillag saját gravitációja hatására összeomlik. Ez a folyamat azonban már nem magyarázza meg a jóval nagyobb fekete lyukak létrejöttét, a kis fekete lyukak ugyanis csak az Eddington-határig tudják fokozni az anyag bekebelezésének ütemét, a világegyetem pedig nem elég idős ahhoz, hogy csillagtömegűből szupermasszívvá fejlődhettek volna, magyarázta Cole Miller, ugyancsak a Maryland Egyetem csillagásza.

"Ha túl gyorsan tápláljuk az anyagot a fekete lyukba, akkor annyi sugárzás keletkezik, hogy elfújja a befelé áramló anyagot" - tette hozzá.

Akkor hogyan jönnek létre a szupermasszív fekete lyukak? Egyes elméletek szerint ezek a rejtélyes óriások közepes tömegű fekete lyukakból keletkeznek, amik az univerzum korai szakaszában, a hatalmas gázfelhők összeomlásából alakultak ki. Mások szerint csillagtömegű fekete lyukakként kezdték pályafutásukat, majd valahogy sikerült átlépniük az Eddington-határt. Miller elmélete szerint talán egy sűrű csillaghalmaz olvadhatott össze a korai világegyetemben, létrehozva egy olyan fekete lyukat, ami a normál határon túli sebességgel gyűjti össze az anyagot.

Priyamvada Natarajan, a Yale Egyetem elméleti fizikusa és munkatársai kidolgoztak egy új elméleti koncepciót, mely szerint lehetséges az Eddington-határ átlépése, amennyiben a csillagtömegű fekete lyuk egy csillaghalmazban ragadt és hideg, áramló gázzal táplálkozik. A közepes tömegű fekete lyuk felfedezése a hiányzó darabot testesíti meg a két szélsőség között, Pasham eredménye pedig azt jelzi, hogy érdemes alaposabban szétnézni a kozmoszban. "Ez rendkívül izgalmas tudomány" - mondta Natarajan. "Teljesen nyitott a felfedezések előtt a tér"

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. aug.
24
  Szívetekből szólás
Kategória: Ezotéria és hasonlók - Közzétette: fulldragon
forditotta: Tom Fodor

A szívetekből való szólás azt jelenti, hogy elengedtek mindent amihez különben ragaszkodnátok akár egy előző beszélgetésből vagy kapcsolatból származzon is az. A szívetek nagyon is jelen(ben) van. Nem tárol semmilyen régi sebet vagy fájdalmat. Nincs büszkesége, melyet meg kellene védenie.

Így hát nyissátok meg a szíveteket mielőtt a szátokat kinyitnátok, és engedjétek annak ami jelen van benne,hogy hozzátegyen a beszélgetéshez. A szívben nincs okfejtés. A szívnek nem kell a jövővel törődnie.

Amikor megengeditek, hogy a szívetek szóljon, biztosak lehettek abban, hogy elfogjátok érni a másikat. Lehet nem az elméjét, de elfogjátok érni. Ekkor pedig csakis olyan kommunikáció történik meg, amelynek az a célja, hogy a szeretetet kommunikáljatok verbális formában.

Azáltal, hogy a szívetek vágyaira figyeltek, az további összhangba fog hozni a lelketekkel. A lelketeknek megvan a saját terve. A lelketek mindig tudja mi a helyes. A lelketek tudatát fogjátok elhozni a szívetekbe, a szívetekből szólva pedig megnyitjátok a kaput a lélekenergia beáramlására.

Amikor összhangban vagytok a szívetekkel és a lelketekkel akkor az a legszélesebb tapasztalatot tudja megadni önmagatokról, valamint ezt adja a többieknek is, szívesen látva őket a szíveikben. Igazából ezek azok a beszélgetések és kapcsolatok, amelyeket kerestek. Bármi ennél kevesebb nem tud kielégíteni benneteket, még csak az egótokat sem tudja kielégíteni.

Kezdjétek azokkal a szavakkal, amiket magatokhoz címeztek. Nyissátok meg a szíveteket és engedjétek meg magatoknak, hogy átérezhessétek, hogyan érez a lelketek veletek kapcsolatban, a szavakat pedig arra használjátok, hogy kifejezzék a feltétel nélküli és végtelen szeretetet. (D.Scranton: Mihály vagyunk, végtelen és szeretet.)

forrás:/facebook/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. aug.
24
  Újrahasznosítás felsőfokon
szerző: Frey Sándor

Egy újabb lépést tehetnek a közeljövőben a Nemzetközi Űrállomáson egy zárt, önfenntartó rendszer kialakítása irányába.
A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) évente akár nyolc automata teherűrhajó érkezik. Ezek kapacitásának nem elhanyagolható részét az űrhajósok életfenntartásához szükséges oxigén, víz és élelmiszer foglalja el.


Az ISS-en általában egyszerre hatan dolgoznak. Az ilyen teherszállító űrjárművek megépítése, pályára állítása jelentős költséggel jár, kirakodásuk az űrhajósok értékes munkaidejét csökkenti. Hogyan lehetne ezen segíteni?

Attól még elég messze vagyunk, hogy az űrállomás teljesen önfenntartóvá váljon, vagyis egyáltalán ne szoruljon földi utánpótlásra. Pedig ez minden tervező álma, különösen ha hosszú távú, messzire vezető űrrepülésekről vagy egy idegen égitesten létesítendő kolóniáról van szó. Ez az álom akkor valósulna meg, ha az űrhajósok ellátását a melléktermékek – például a kilélegzett szén-dioxid, a keletkező szennyvíz – teljes újrahasznosításával meg tudnák oldani.

A gyakorlatban még egy félig-meddig zárt ökoszisztéma is nagy segítséget nyújtana, csökkentve a teherűrhajók rakományának tömegét, több helyet hagyva a kísérleti mintáknak és berendezéseknek.

Egy Arthrospira baktérium, más néven Spirulina a mikroszkóp alatt. (Kép: ESA / NASA)

Az Európai Űrügynökség (ESA) több mint 25 éve folyó MELiSSA programjának a célja, hogy baktériumok, algák, növények, fizikai és kémiai eljárások alkalmazásával segítse elő a melléktermékek egyre hatékonyabb újrafelhasználását az emberes űrrepülések során. Hamarosan nem csak a Földön, de a világűrben is kipróbálják az eddig elért (rész)eredményeiket.

Az elsőként repülő berendezés egy bioreaktor lesz, amelyben mikroorganizmusok fény hatására a szén-dioxidból oxigént, élelmiszert állítanak elő.

Ez elsőre nem hangzik túl bonyolultnak – ezt csinálják a fotoszintézis során a növények a Földön –, a technikai megvalósítás azonban eléggé összetett. Először is meg kell találni azt az alkalmas élő szervezetet, amely zárt tartályokban, űrbeli körülmények között képes ellátni a feladatot.

A Spirulina nem ismeretlen az űrhajósok számára: az ESA megbízásából készített űr-müzliszelet egyik fő hozzávalója. (A másik a C-vitaminban gazdag farkasbogyó.) (Kép: ESA)

Ahogy szaporodik, fejlődik, több helyre és változó megvilágításra lehet szükség, illetve meg kell találni a módját, hogy az űrhajósok számára értékes terméket kivonják a rendszerből, a miniatűr ökoszisztéma működésének megzavarása nélkül.

A MELiSSA programban biztató eredményeket értek el a Spirulina algákkal. Ez elkövetkező év során kísérletképpen az ISS-re is szállítanak majd belőlük, hogy megvizsgálják, hogyan reagálnak a súlytalanság körülményeire. Ezeket a gyorsan fejődő algákat évszázadok óta használják étkezési célra Dél-Amerikában és Afrikában. Így amellett, hogy a szén-dioxidot oxigénné alakítják át, fehérjében gazdag táplálékforrást is jelentenek az űrhajósok számára. A kísérletsorozat első lépéseként csak azt vizsgálják, hogy tűrik az algák a súlytalanságot. Utána egy űrhajós által kilégzett szén-dioxid mennyiségét szimulálva megvizsgálják, működőképes-e az oxigéntermelési elképzelés.

forrás:/urvilag/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. aug.
24
  Meg lehet-e tanulni a könnyedséget?
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: fulldragon
szerző: Karafiáth Orsolya

„Nem láttam még nálad bizalmatlanabb embert” – közli velem a negyedik napon újdonsült olasz ismerősöm, Diego. Azt persze tudom, hogy nem csak az ő ízléséhez mérten vagyok visszahúzódó és tartózkodó, így a kérdés az marad, hogy ez a fajta merevség egyáltalán fellazítható-e.
Nyaralni jöttünk olasz barátainkhoz, a bázisunk, mint általában: Padova. Innen könnyen elérni mind a tengert (ahol általában felváltva strandolunk és vitorlázunk), mind a hegyeket (az én igazi kedvenceimet, ahol a leginkább otthon érzem magam, az Alpok szélét az örökzöldekkel és a fantasztikusan kopár Dolomitokat).


Ha itt vagyok, belecsöppenek egy másik kultúrába, és nagyon hamar azt veszem észre magamon, hogy igen kedvemre való az, ahogyan az általam ismert, és ahogyan a városokban, partokon, kirándulóhelyeken látott olaszok élnek.
Vegyük például a lakásban albérletben lakó Giovannit! Session-zenész, dobol és énekel, imádok vele összefutni az erkélyen, ahová cigizni járkálunk. Én az ő helyében ennyi idősen (szerintem közelebb van az ötvenhez, mint a negyvenhez) nem biztos, hogy jól érezném magam egy kicsi albérleti szobában, az alkalmi melóimmal.
De ő virul, tegnap éjjel például kifejtette, hogy a világ legszerencsésebb emberének érzi magát, hiszen azt csinálja, amit szeret, nem köti semmi, és ha elfogy a pénze, szerencsejátékokkal pattintja helyre a költségvetését. „Soha de soha ne állj le black jackezni kínaiakkal” – okított, mert szerinte nekem is meg kellene tanulnom jól használni a kaszinókat, és akkor nem kellene cikkekkel szórakoznom, meg azon aggódnom, jövő hónapban lesz-e elég pénzem.

Paolo a jógára és a tengerre szavaz, remek vele kihajózni, és roppant rugalmas, elég egy telefon, hogy kijöjjön elénk a kikötőbe. Az, hogy általában éjfél körül jut eszünkbe, hogy jó lenne fagyi, nem probléma, mert minden sokáig nyitva van, a fagyizók és a bárok előtt hemzsegnek az emberek. És a legtöbben szóba elegyednek velünk.

Széles mosollyal jelzik a piacon, hogy felismertek pár nappal ezelőttről, a teli kosaramba grátisz egy kis zacskónyi füge is kerül. Idegenekkel vitatjuk meg a főtérnél, hogy melyik pizzériába menjünk. Az egyik boltban, ahová negyvenedjére térek vissza, és még mindig nem tudom eldönteni, megvegyek-e valamit, az eladó olaszul próbál szórakoztatni.

(Egy kukkot nem értek, de ez nem probléma, mosolygunk, mutogatunk, nevetünk.) Szeretek itt lenni, könnyen akklimatizálódom azokra a hetekre-két hetekre, amíg általában itt vagyunk, aztán hazaérve marad minden a régiben.

De leginkább az ejt bámulatba, ahogy az otthoni összejöveteleket kezelik. Jövünk haza a beachről, ott felszedtük Diegót. A ház előtt, a kertben vár egy másik haver, aki közli, hogy remélte, valamikor végre hazavetődünk, mert olyan szicíliai szarvasgombás szalámit hozott, hogy megőrülünk majd tőle. Beesik még két ember, én már parázom, ebből hogy lesz vacsora. Hát lesz. Előkerül ez-az, fő a tészta, öntet mindig van, habzó bor is, az egyik vendég hoz még egy kiló fagylaltot. Hajnalig megy az őrület. Nálam otthon legalább két héttel egy ilyen este előtt szervezkedni kell, ezért nem jó, azért, megy a műsor belül, vajon minden megfelelő lesz-e. És senki ne gondolja, hogy ismerőseim nem dolgozó emberek, rajunk kívül mindenki másnap munkába megy.

És igen gyakran szieszta idején is hónuk alá csapját egymást, és egyből másképp indul a nap hátralévő része. Alapvetően nem vagyok irigy természet, de az élethez, a mindennapokhoz való ilyen laza hozzáállás lenyűgöz, és magamnak is ezt akarom. És máris ott a csapda, hiszen ebből görcs lesz, és abból viszont sosem nyílik a könnyedség. Mindig abban reménykedem, hogy az ilyen lebegve eltöltött idők azért levesznek a súlyokból, amiket állandóan cipelek, és egyszerre csak, már-már öntudatlan, ott lesz a változás…

forrás:/KOmplett/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. aug.
24
  Új azonosítási eljárásokat keres a DARPA
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: fulldragon
A fejlesztéseknek köszönhetően hamarosan új megoldások válthatják ki az ujj- és az íriszlenyomatokon alapuló biztonsági rendszereket.
Az amerikai hadsereggel szorosan együttműködő ügynökség, a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) teljesen kiváltaná a jelszavakat, amelyek komoly biztonsági kockázatot jelentenek, alternatív azonosító mechanizmusokat keresnek. Az új biometriai eljárások eltérnének a már ismert megoldásoktól, például az ujjlenyomatoktól vagy a beszédelemzéstől, ezek ugyanis nem túl megbízhatóak és könnyen hamisíthatók..


A DARPA feltérképezi a különböző egyetemek és az intézetek kutatócsoportjainak munkáit, s támogatja a fejlesztéseket. Az így felkarolt projektek között vannak a fixen beépített és a mobil eszközökhöz egyaránt használható azonosító rendszerek. Ideális esetben a korszerű okostelefonok szenzorait alkalmazzák az új eljárásokhoz. Így például a mozgásérzékelőkkel feljegyezhetők a felhasználók kézmozdulatai. Richard Guidorizzi, az amerikai ügynökség projektmenedzsere hangsúlyozta, hogy a technológiák olyan adatokat értékelnek ki újra, amelyek már rendelkezésre állnak, de más módon vannak felhasználva. Néhány laboratóriumi tesztet leszámítva nem állítottak elő új hardvert és a kutatóik a meglévő információkkal is nagy sikereket tudtak elérni.

Az új kutatási projektek a kevésbé könnyen másolható biometriai jellemzőkre összpontosítanak, például az agyhullámok, a mozgási és a légzési jellemzők elemzésére

A New York-i Technológiai Intézet az egyik programja keretében a kéz legkisebb mozdulatait elemzi, azért, hogy így azonosítsa az embereket. Feljegyzik többek között az adatbevitel közbeni ujjmozdulatokat és a kéz legapróbb rezdüléseit pihenéskor. A technológia egyik előnye, hogy azt felismeri, ha valaki egy másik készüléket tart a kezében.

Az SRI International szintén az okostelefonok gyorsulásmérőit és giroszkópjait alkalmazza, de a kezek helyett a lábakra összpontosít. A kifejlesztett szoftver kielemzi a lépések hosszát, a test egyensúlyát és járási tempóját, hogy így ismerje fel az adott személyt. Ehhez jönnek még a testtartásra, az SMS-írás közbeni és más mozdulatokra vonatkozó információk.

A Drexel Egyetem az asztali számítógépekhez és a mobil készülékekhez használható billentyűzetek írásmintáit értékeli ki. A gyakori íráshibák, a nyelvtani jellemzők és mondatkonstrukciók alapján kideríthető, hogy egy személy valóban az-e, akinek kiadja magát. Az írási sebesség vagy írás közbeni szünetek elemzésével ötvözve a rendszer még pontosabb lehet.

A Jet Propulsion Laboratory mikrohullámok segítségével próbálja felmérni a szívverés egyedi jellemzőit. Ehhez az okostelefon mikrohullámokat küld ki, amik elérik az emberi testet, visszaverődnek arról, majd újra felfogja őket a készülék. A szoftver ezekből a visszaverődésekből képes meghatározni a szívverést és azt felhasználni személyazonosítására. Az már csak egy plusz dolog, hogy így az esetleges szívproblémák is előbb kiszűrhetők.



A Southwest Research Institute a különböző készülékeken jelentkező hibajelzéseket gyűjti össze és megfigyeli, hogy miként reagál azokra az adott felhasználó. Így később felismerhető, hogy ki ül a PC előtt. A Li Creative Technologies programja felolvastatja az illetővel a jelszavát és igyekszik kideríteni, hogy a hang az okostelefon tulajdonosához tartozik-e vagy sem. Emellett belehallgat a környezeti zajokba, rögzíti, hogy kik tartózkodnak a közelben és megpróbál rájönni arra is, hogy esetleg más kezébe került-e az eszköz.

Az utolsó vizsgált eljárás a Marylandi Egyetem szakemberei által megalkotott úgynevezett vizuális ujjlenyomat, ami az asztali számítógépeken és a mobilokon egyaránt bevethető. A megoldás a PC-ken a felhasználói szokásokat (ablak- és egérmozgások stb.), míg az okostelefonokon a kamerák adatait és a képernyőkön megjelenített tartalmakat értékeli ki.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. aug.
24
  Ő az egyetlen nő a világon, aki erre képes
Kategória: Életmód - Közzétette: fulldragon
A koncentráció és a belső béke által egy harmonikus világot tudnánk teremteni, amelyben szinte bármire képesek lehetnénk. Azonban létezik egy csomó hétköznapi akadály, a gond, félelem, aggodalom, önmarcangolás, amely megakadályozza, hogy bármit is véghez tudjunk vinni.

Miyoko Shida egy olyan különleges táncos, aki minden zavaró tényezőt képes kizárni és tudatát csak arra az adott dologra irányítja, ami éppen fontos számára. Néhány bot és egy toll segítségével így egy egész rendszerbe szedett, zavartalan kompozíciót hoz létre a színpadon, úgy, hogy közben több száz ember figyeli, a kamera veszi, de őt ez sem zavarja, csak végzi a dolgát.



Erre a mutatványra a világon egyedül Miyoko Shida képes, úgy tud egyszerre több tárgyat tartani, hogy megtalálja a központi egyensúlyukat. Az összeszedettség és a nagyfokú fegyelem által egy csodálatos harmóniát épít fel. Tanuljunk meg koncentrálni, hiszen ha rálelünk a világ harmóniájára, már nem fog számunkra semmi sem problémát jelenteni.

forrás:/tudasfaja/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák