+ A | - a | Visszaállít
2017. febr.
17
  "Harcolni fogunk velük a sztratoszférában!"
Kategória: UFO-k és földönkí­vüliek - Közzétette: Róza
Egy elfelejtett újságcikk 1939-böl azt bizonyítja, hogy Winston Churchill hitte, hogy valószínűleg létezik idegen élet, hogy lenniük kell más civilizációknak is.

Most került elő az egykori brit miniszterelnök, Winston Churchill egy 1939 októberében írt esszéje, amelyben a földönkívüli élet lehetőségéről értekezik "Egyedül-vagyunk-e az univerzumban?" címmel. A New York Times cikke megjegyzi, ekkor csak néhány hét telt el azóta, hogy Nagy-Britannia belépett a második világháborúba, és Churchill a háborús kormányzat tagja lett - ekkor még nem miniszterelnökként.

Winston Churchill nem csak ekkor adta jelét érdeklődésének: egy a világháború alatt történt ufóészlelést személyesen titkosíttatott 50 évre, a tömeghisztéria elkerülése érdekében.

Mielőtt 1940-ben Nagy-Britannia legnagyobb háborús miniszterelnöke lett, Winston Churchill talált időt egy tanulmány megírására arról, hogy idegenek léteznek

A 11 oldalas értekezés címe: "Egyedül-vagyunk-e az univerzumban?" A Nature magazin szerzője, Mario Livio asztrofizikus szerint az írásban az államférfi tudósként érvel. Churchill először definiálja az életet, majd annak feltételeit veszi számba, és ezután következtet annak lehetőségére, hogy más naprendszerekben is kialakulhatott.

Az egykori miniszterelnökre nagy hatással voltak ifjúkori természettudományos olvasmányai, köztük Darwin evolúcióelméletet megalapozó munkája, A fajok eredete. De nyilván befolyásolta a világhírű íróval, H. G. Welsszel kötött barátsága is. Wells legismertebb regényéből, a Világok harcából éppen egy évvel a háború előtt, 1938-ban készült hangjáték, amelyet a BBC sugárzott.

Churchill arra a megállapításra jut, hogy az élet létezése nagyon is valószínű más bolygókon. Ezt tudományosan csak 1961-ben állapítja meg Frank Drake csillagász.



Churchill azt javasolta az ő újságcikkében, hogy a Mars bolygó, a képeken is hordozza az életet

A dolgozatban Churchill önironikusan úgy foglal állást, nem annyira elégedett az emberi faj teljesítményével, hogy ne feltételezhesse más, nálunk fejlettebb életformák előfordulását ebben a hatalmas univerzumban.

Winston Churchill a földönkívüliekről töprengett a világháború alatt is. A brit miniszterelnök rendkívül termékeny szerző volt, írt afrikai útinaplót, beszédeket, egy könyvet az olajfestésről, valamint egy hosszú memoárt. 1953-ban életművéért irodalmi Nobel-díjat kapott. A tudomány világéletében nagyon érdekelte, írt a sejtosztódásról is, valamint 1924-ben azon merengett, hogy előbb-utóbb megépíthető lesz egy olyan bomba, amely képes elpusztítani egy egész várost.


forrás:/hvg.hu; dailymail.co.uk/


kapcsolódó: Ufótámadástól tartott Churchill? Katt ide!
Ufójelenségek a Bibliában - Tűzszekerek az égben: Illés prófétától a Fehér Házig Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. febr.
17
  Nem Atlantisz, Zélandia a Föld új kontinense
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: Róza
szerző: Pesthy Gábor

Az iskolában általában azt tanítják, hogy hét kontinens létezik (a nagyobbtól a kisebb felé haladva): Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Antarktisz, Európa és Ausztrália. A geológusok Eurázsia néven egyetlen szuperkontinenssé vonják össze Európát és Ázsiát, ez az úgynevezett geológiai kontinensfelosztás. A földkéregről szóló új tanulmány szerint azonban létezik egy hetedik geológiai kontinens is, Zélandia, amely évezredekig rejtőzött kutató szemünk elől.

A tanulmányban részt vevő 11 kutató úgy érvel, hogy Új-Zéland és Új-Kaledónia nem pusztán egy szigetlánc. E helyett mindketten egy 1,89 millió négyzetkilométeres kontinentális kéregtábla részei, amely elkülönül Ausztráliától.

Fokozatos felismerés
„Ez nem hirtelen felfedezés, hanem fokozatos felismerés" – írják a kutatók a GSA Today (az amerikai geológiai társaság folyóirata) legújabb számában.
Még akár csak 10 évvel korábban sem állt volna rendelkezésünkre az adatok olyan halmaza vagy az értelmezésnek olyan meggyőző ereje, ami lehetővé tette volna e cikk megírását.

Bár a 11 kutatóból 10 „hazabeszél", hiszen az új kontinensen élnek, csak egy dolgozik a Sydney-i Egyetemen, szinte biztos, hogy más geológusok is elfogadják majd a földrész méretű következtetést, mondta Bruce Luyendyk, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem geofizikusa (aki nem vett részt a mostani tanulmány elkészítésében).

Zélandia új kontinense (piros szaggatott vonallal körülhatárolva). Az új kontinens közepén húzódik az ausztrál és a csendes-óceáni kéreglemezt elválasztó határvonal (fekete)(forrás: N. Mortimer et al./GSA Today)

„Ezek az emberek mind első osztályú kutatók – mondta Luydendyk a Business Insidernek. – Úgy vélem, a bizonyítékok szilárd együttesét állították össze, ami valóban alapos munka."

A Zélandia kifejezés 1995-ből származik
Valójában Zélandia (angolosan Zealandia) fogalma nem igazán új. Luydendyk használta a szót először 1995-ben.
De Luydendyk elmondása szerint ő sosem akart ezzel egy új kontinenst leírni. Igazából csak Új-Zélandot, Új-Kaledóniát és a Gondwanából (egy 200 millió évvel ezelőtti szuperkontinensből) letöredezett, alámerült darabokat jelölte ezzel a szóval.



A kéreglemezek sematikus ábrázolása Zélandia feltüntetésével (forrás: N. Mortimer et al./GSA Today)

Mitől kontinens egy földdarab?
Az új tanulmányt jegyző szerzők hatalmas lépéssel vitték tovább Luydendyk elképzelését négy olyan kritérium alapján újravizsgálva az ismert bizonyítékokat, amelyet a geológusok használnak, hogy egy kőzetlemezt kontinensnek nyilvánítsanak. Ezek a következők.
- Olyan földdarab, amely viszonylag magasra emelkedik ki az óceánfenékről.
- Három kőzettípus – magmás (vulkáni eredetű), metamorf (hő/nyomás által megváltozott) és üledékes (az erózió révén létrejött) – változatossága.
- A kéreg vastagabb, kisebb sűrűségű darabja a környező óceáni aljzattal összehasonlítva.
- Jól meghatározott határok egy elég nagy terület körül, amelyet inkább lehet kontinensnek tekinteni, mint mikrokontinensnek vagy kontinentális töredéknek.

Az elmúlt évtizedekben a geológusok már meghatározták, hogy Új-Zéland és Új-Kaledónia megfelel az 1., 2. és 3. kritériumnak. Hiszen nagy szigetek, amelyek kiemelkednek a tengerfenékről, geológiailag sokszínűek és vastagabb, kevésbé sűrű kéregből épülnek fel. Ez vezetett végül Luydendyk Zélandia kifejezéséhez, és a terület „kontinentális" leírásához, mivel mikrokontinensek vagy korábbi kontinensek darabkáinak tekintették őket.
Új adatok kellettek a 4. pont megerősítéséhez
A szerzők azt mondják, hogy a listán szereplő utolsó tétel – azaz, hogy elég nagy és egységes-e a földdarab ahhoz, hogy önállónak tekinthessék – az egyetlen, amelyen más kutatók átsiklottak a múltban, bár nem a saját hibájukból.

Ránézésre Zélandia töredezettnek látszik. Az új tanulmányban azonban az ősi tengerfenék friss és részletes műholdas magassági és gravitációs térképeit használták annak kimutatásához, hogy Zélandia valójában egyetlen egységes régió része.



A hét kontinens számítógépes grafikával készült rajza (forrás: AFP)

Nem azért fontos, hogy újabb név legyen a listán
Az adatok arra is utalnak, hogy Zélandia nagyjából akkora területű, mint India, illetve nagyobb, mint Madagaszkár, Új-Guinea, Grönland vagy más mikrokontinens és tartomány.

„Zélandia kontinensként való besorolásának tudományos értéke sokkal nagyobb, mint egy plusz név a listán" – írták a kutatók.
„Az, hogy egy kontinens egyszerre lehet ennyire alámerült és mégse töredezett, hasznos és gondolatébresztő geodinamikai taggá teheti a kontinentális kéreg kohéziójának és feltöredezésének kutatásában."

forrás:/origo.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. febr.
16
  Sötét energia nélkül is megérthető az Univerzum gyorsuló tágulása
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza

szerző: Csabai István

Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket, melyek szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az Univerzum gyorsuló tágulását.

Tudományos háttér

Az Univerzum 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az Ősrobbanás során keletkezett, és azóta folyamatosan tágul. A tágulás fő bizonyítéka a megfigyeléseken alapuló Hubble-törvény, mely kimondja, hogy minél távolabb van tőlünk egy galaxis, annál nagyobb a látszólagos távolodási sebessége, azaz színképvonalai annál inkább a vörös felé tolódnak el. A galaxisok egymástól való távolodásáért nem a galaxisok saját mozgása, hanem az Univerzum tágulása felelős.



Távcsöveinkkel az elektromágneses sugárzás különböző tartományaiban kémleljük az eget, így közvetlenül csak a galaxisokat alkotó csillagok és egyéb fénylő objektumok, illetve a fényt elnyelő gáz- és porfelhők figyelhetők meg. A galaxisok mozgásának pontos feltérképezéséből és az Univerzum kezdetéről származó kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás megfigyeléseiből tudjuk, hogy a hagyományos anyagfajták mellett léteznie kell az ún. sötét anyagnak, mely csak a gravitációs kölcsönhatásban vesz részt, vagyis fényt nem bocsát ki és nem nyel el, következésképpen csak gravitációs hatásán keresztül detektálható.

Az anyag mozgását nagy távolságokon számottevően befolyásolni képes egyedüli erő a gravitáció, így a galaxisok mozgását is szinte kizárólag a gravitáció határozza meg. Az általános relativitáselmélet keretei között a gravitációt (azaz a tér görbületét), valamint az anyag mozgását és a tér tágulását az Einstein-egyenletek írják le. Szemléletesen fogalmazva: a tér megmondja az anyagnak, hogyan mozogjon, az anyag pedig meghatározza, hogy a tér hogyan görbüljön. Az Einstein-egyenleteket a teljes Univerzumra alkalmazva olyan matematikai egyenletekre jutunk, melyekből kiszámítható a tér tágulási üteme. Az egyenletek alapján a galaxisok egymástól való távolodási sebessége idővel csökkenhet vagy nőhet, attól függően, hogy mennyi az Univerzumban található, tömegvonzással kölcsönható anyag mennyisége, illetve hogy létezik-e a taszító jellegű, a tágulást gyorsítani képes sötét energia. Többféle kozmológiai modell létezik, melyek első sorban abban különböznek egymástól, hogy a különböző anyag- és energiafajták milyen eloszlását feltételezik. A modellek paraméterei csillagászati megfigyelések alapján határozhatók meg, és a valóságot legpontosabban leíró modell az egyre precízebb mérések alapján választható ki.

A korai Univerzumot kitöltő hagyományos és sötét anyag kezdetben szinte teljesen egyenletes eloszlású volt, de a gravitáció hatására idővel csomósodni kezdett, és létrejöttek a csillagok, valamint az azokból felépülő galaxisok. Nagyobb skálán tekintve a galaxisok nem egyenletesen töltik ki a teret, hanem habszerű szerkezetet alkotnak: a buborékok közti falakba, hosszú elnyúlt szálakba, ún. filamentumokba és halmazokba csoportosulnak. A buborékos szerkezet hatalmas üregeiben szinte alig található galaxis. Az Univerzum nagy skálás szerkezetét a 2000-es évek óta ismerjük részletesen; a galaxisok eloszlásának háromdimenziós feltérképezésében az ELTE kutatói is fontos szerepet játszottak.



A galaxisok elsozlása az Univerzum egy szeletében a Sloan Digitális Égtérképezés észlelései alapján (jobbra), illetve az anyageloszlás modellezése N-test szimulációval (balra).


Sajnos az Einstein-egyenletek általános esetben egzaktul nem oldhatók meg, ezért a kozmológusok közelítéseket alkalmaznak. A legáltalánosabban használt közelítés, azaz a kozmológia standard modellje szerint az Univerzum a galaxisok méretét jóval meghaladó távolságskálákon homogénnek és izotrópnak tekinthető, azaz az teret kitöltő anyag eloszlása minden irányban egyenletes. Ezzel az egyszerűsítéssel élve már létezik az Einsten-egyenleteknek olyan egzakt matematikai megoldása, az ún. Friedmann-egyenlet, mely megadja a tér tágulásának ütemét az idő függvényében. Bár ez az egyszerűsített kozmológiai modell a kezdeti mérések alapján meg is egyezett a megfigyelésekkel, a 2000-es évek elején szupernóvák fényességének észlelései alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az Univerzum egyre gyorsuló ütemben tágul, mely a homogén és izotróp modell alapján csak úgy volt magyarázható, hogy bevezették a teret egyenletesen kitöltő, a gravitációval ellentétes hatású, taszító jellegű sötét energiát. A legutóbbi kozmológiai megfigyelések alapján a sötét energia az Univerzum jelenlegi teljes energiaháztartásához (beleértve a teljes tömeget is a nevezetes E=mc2 képlet értelmében) 68%-kal járul hozzá. A gyorsuló tágulás távoli szupernóvákon alapuló felfedezését 2011-ben Nobel-díjjal jutalmazták, de a magyarázatként feltételezett sötét energia mibenlétéről máig semmit sem tudunk. Nagy probléma, hogy földi laboratóriumokban a titokzatos energiának eddig semmi nyomát nem találták, és a rá vonatkozó részecskefizikai elméletek is egymásnak ellentmondóak.

Új kutatási eredmények

Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén dolgozó Rácz Gábor és Beck Róbert PhD hallgatók Dobos Lászlóval, Csabai Istvánnal és a valamikor szintén az ELTÉ-n végzett, jelenleg a University of Hawaii-on professzor Szapudi Istvánnal közösen megkérdőjelezték, hogy létezik-e egyáltalán a sötét energia, és felvetették, hogy talán más módon is magyarázható az Univerzum gyorsuló tágulása.



Feltevésük szerint a problémát a standard kozmológia azon közelítése okozza, mely figyelmen kívül hagyja az Univerzumban szemmel láthatóan jelen levő struktúrákat. Nem mindegy ugyanis, hogy az Univerzum anyagának a tér teljes egészére vonatkoztatott átlagsűrűsége szerint meghatározott módon tágul, vagy a tágulás léptékét alapvetően a lokális struktúrák sűrűsége határozza meg, és a megfigyelések során a különböző térrészek más-már léptékű tágulásának átlagát észleljük. A kutatók egy számítógépes szimulációt (ún. N-test szimulációt) készítettek, melyben sok millió tömeggel rendelkező sötétanyag-részecske eloszlását és gravitációs kölcsönhatását modellezték. A szimuláció segítségével rekonstruálták az Univerzum fejlődését, az anyag kezdeti csomósodását és a nagy léptékű struktúrák kialakulását. Vizsgálataik során kimutatták, hogy ha a tér tágulásának meghatározásakor átlagos sűrűséggel − azaz egyenletes anyageloszlással − számolnak, akkor, más kutatók eredményeivel egyező módon, csak a sötét energia bevezetésével hozhatók összhangba a szimuláció eredményei a csillagászati észlelésekkel. Amennyiben viszont figyelembe vették, hogy a különböző sűrűségű térrészek különbözőképpen, mintegy mini-univerzumokként, egymástól eltérő módon tágulnak, akkor a sötét energia bevezetése nélkül is rekonstruálni tudták a megfigyeléseket, azaz a Univerzum gyorsuló tágulását.

Habár a standard kozmológia és az ELTE kutatóinak új elmélete egyaránt jó magyarázatot nyújt az eddigi kozmológiai megfigyelések nagy részére, bizonyos esetekben az új modell pontosabban egyezik a mérésekkel. A kutatók azt remélik, hogy a szimuláció továbbfejlesztésével és a közeljövőben elvégzendő precízebb mérések segítségével az új modell még jobban alátámasztható lesz, és teljes egészében kizárhatóvá válik a sötét energia létezése.

forrás:/csillagaszat.hu/

kapcsolódó: Sötét energia az új természeti erő? Katt ide!
Az összeomlást hordozhatja magában a sötét energia Katt ide!
Ismeretlen erőkkel is kapcsolatban állhat a sötét anyag Katt ide!
A sötét anyag megöli a galaxisokat Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. febr.
16
  Ijesztő jóslattal állt elő Elon Musk
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: Róza
Háttérbe szoríthatja a mesterséges intelligencia az emberi lényeket – véli Elon Musk. A milliárdos vizionárius szerint vagy megtanulunk valahogy közvetlen kommunikációba lépni a gépekkel, vagy azt kockáztatjuk, hogy amikor már elég fejlettek lesznek, irreleváns tényezővé válik számukra az emberiség, ezért eltörölnek minket.

„Úgy gondolom, idővel valószínűleg bekövetkezik majd a biológiai intelligencia és a digitális intelligencia egybeolvadása” – mondta a Dubajban rendezett World Government Summit konferencián Elon Musk. A Tesla mellett a SpaceX űrkutatási magánvállalatot, valamint a PayPalt és a SolarCityt is alapító üzletember-gondolkodó szerint ez elkerülhetetlen, ha hosszabb távon is fenn szeretne maradni az emberiség.

Musk úgy véli, hogy mihelyst elterjed a mesterséges intelligencia, az emberek a világ felesleges, haszontalan tényezőivé válnak majd a gépek számára. A jelenlegi emberi adatátviteli módszerek – például írás, gépelés, beszéd – nagyságrendekkel lassabbak a gépeknél vagy például a gondolatainknál.

A CNBC tudósítása szerint Musk úgy látja, emiatt nagyon lemaradunk az egyre gyorsabb és okosabb gépekkel szemben.

„Valamilyen nagy sávszélességet biztosító adatátviteli interfészre lesz szükségünk, az segíthet létrehozni a szimbiózist az emberi és a gépi intelligencia között” – magyarázta a jövővel gyakran foglalkozó feltaláló, aki szerint a technológiai átalakulás gyorsabban történik majd, mint arra sokan számítanak.

Elon Musk szerint ha akkor nem leszünk készen, a robotok úgy törölhetik el az emberiséget, mint valami ócska spamet.

Hasonlóra figyelmeztetett a világ egyik legokosabb (ha nem a legokosabb) embereként számon tartott Stephen Hawking is, aki szerint ha nem vigyáz az emberiség, akkor olyasmi történhet velünk, mint a Mátrix és a Terminátor című filmekben.

De persze ne feledkezzünk meg a pozitív forgatókönyvről sem: az egyik legelismertebb jövőkutató, Ray Kurzweil szerint a gépek fejlődése pár éven belül elvezethet az örök élethez.

forrás:/hvg.hu/

kapcsolódó: A mesterséges intelligencia áldásai és veszélyei Katt ide!
Mesterséges intelligencia terén az emberekkel van gond Katt ide!
A jólét motorja lehet a mesterséges intelligencia Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. febr.
16
  Eláll a lélegzeted, ha meglátod mit rejt magában ez a barlang!
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: Róza
A világon egyedülálló hobbija van Ra Paulette-nek, mégpedig az, hogy egy Észek-Új-Mexikói homokkő barlang belsejét faragja. Egy talicska, egy csákány, és néhány kézi szerszám segítségével különleges alkotásokat hoz létre a barlang szobáiban. Ilyet eddig még nem láttunk!

A jelenleg 77 éves férfi, saját bevallása szerint, kissé későn érő típus, vagyis nehezen kapta a helyét a világban, majd egyszercsak elkezdett barlangszobrászattal foglalkozni.
Paulette 1985-ben éppen kotrómunkásként dolgozott, ekkora találkozott szembe az új kihívással.

Rájött, hogy a barlangszobrászat az, amiveivel igazán szeretne foglalkozni a továbbiakban. Első alkotását 1987-ben készítette el, mely mára már igazi turistalátványosság lett.

A művész a természetből ihletődött, onnan kölcsönözte a forma és díszítőelemek sokaságát.

A remekmű bár már most is csodálatos, az alkotó szerint, közel sincs kész. A célja, hogy egy olyan maradandó teret hozzon létre, mely inspirálni tudja spirituális megújulást.


A férfi alkotásait “Ra Barlangoknak” ne” nevezik, és 14 látványosságból állnak. A különleges szobrászról Jeff Karoff tíz évnyi megfigyelés után egy filmet is készített.


forrás:/twice.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. febr.
15
  Híd köti össze két galaktikus szomszédunkat
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
Ez a szemmel nem látható formáció a két galaxis egykori közelsége miatt alakulhatott ki.
Az Európai Űrügynökség a saját galaxisunk feltérképezése céljából állította szolgálatba a Gaia űrteleszkópot, amely még 2013-ban indult útnak. Amíg az amerikai Hubble az égbolt egy erre kijelölt részét pásztázza, a Gaia körültekinthet az űrben, így vált lehetségessé a két szomszédunk közötti híd felmérése.


A most elkészült anyag a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society oldalán jelent meg, ebből pedig kiderül, hogy a Nagy Magellán-felhő és a Kis Magellán-felhő közötti összekötődésről van szó, amely évmilliók során alakulhatott ki. A szakemberek szerint ez ugyanis mintegy 200 millió évvel ezelőtt indulhatott el, amikor a két szomszédos törpegalaxis meglehetősen közel került egymáshoz, ennek következtében pedig a nagyobbik példány elkezdte magához húzni a társában található csillagok és a hidrogéngáz egy részét. Felmerül itt, hogy a Tejútrendszer eközben a Nagy Magellán-felhővel teszi meg ugyanezt, ami valószínűleg hasonló hidat képez.

A készítők fontosnak tartották leszögezni, hogy a híd szabad szemmel még a most készített képeken sem látható.

A kutatók ehelyett megszámlálták a két felhő közötti csillagokat, ennek során pedig szép lassan kirajzolódott előttük a formáció, ami egyben a galaxisok kialakulásának egyes részleteibe is betekintést enged, így mindenképpen fontos lépcsőfoknak tekinthető. Ebből többek között arra következtetnek, hogy a Nagy Magellán-felhő méretesebb a korábban gondoltnál, ez akár a Tejútrendszer tömegének egytizedét is elérheti, de híd egyben azt is megmutatja nekünk, hogy az érintett galaxisok korábban hol helyezkedtek el.

A Gaia-küldetés eddigi eredményei visszaigazolni látszanak a galaxisok keletkezését leíró, jelenleg rendelkezésre álló elméletet, ennek alapvető megkérdőjelezése egyelőre nem indokolt.

forrás:/sg.hu/


kapcsolódó: Látott már galaxis-összefonódást? Katt ide!
Nagyon forró helyett nagyon hideg lehet két galaxis egyesülésénél Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. febr.
15
  Ingyen áram: nagy ugrás jöhet a napelemeknél, a folyékony akkumulátor mindent vihet
A Harvard kutatói meglepően egyszerű megoldással álltak elő, hogy a megújuló energiát tároló rendszerek hosszú éveken át alig veszítsenek teljesítményükből: folyékonnyá kell válniuk.

A megújuló energiaforrásoké a jövő, ez nem is kérdés, de rá kell jönni arra, hogy a napelemek és szélerőművek akkumulátorai miként lehetnek képesek évtizedeken át szinte ugyanolyan teljesítményre. A Harvardon úgy vélik, hogy megtalálták a megoldást. Az elismert egyetem szakembereinek módszere és annak egyszerűsége is meglepő: folyékony aksik kellenek.

Az Engadget beszámolója szerint a találmány lényege az, hogy elektrolitok, a ferrocén és a viologén molekuláit úgy módosítják, hogy vízben oldhatók legyenek, és úgy is megőrizzék stabilitásukat.

(fotó: Reuters/Mike Blake)

Biztató eredményt kaptak a kutatók, miután semleges vízben fel is oldották őket, hiszen a folyékony energiatárolók teljesítménye mindössze 1 százalékkal romlott 1000 töltési ciklus után.

Ez a módszer olcsóbbá is tenné az akkumulátorokat, ráadásul a környezetvédelmet is segítené a gyártása. Ha pedig bármi gond történik az aksival, nem poroltó kell, csak egy rongy. Persze ehhez tovább kell kutatni, hiszen arra még nem jöttek rá, hogyan lehetne ezt a mószert tömegesen alkalmazni.

forrás:/hvg.hu/

kapcsolódó Ingyenáram: itt az új házi napelem, ami 2x annyi áramot termel Katt ide!
A Tesla tényleg megcsinálta: beindították a gigantikus akkumulátor-gyárat Katt ide!
Az első európai villanyautó-akkumulátor gyár épül Lengyelországban Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. febr.
15
  Harci robotok - fegyverkezési versenytől tartanak a tudósok
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: Róza

Egyre több ország fejleszt harci robotokat, a szakemberek egy része a következmények miatt aggódik.
Az amerikai védelmi minisztérium tavaly októberben megjelent jelentésében azt írta, hogy az amerikai fegyveres erők kutatási és a fejlesztési részlegei többek között harci robotokat, önállóan működő aknákat, intelligens rakétákat fejlesztenek és emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az önállóan működő drónok rajintelligenciája is. Különösen az utóbbi dolog változtathatja majd meg a jövő harctereit, a csapatban együttműködő robotrepülőgépek feleslegessé tehetik a gyalogság alkalmazását.


Az amerikai fegyveres erők tervei abból indulnak ki, hogy a drónrajok nem csupán felderítésre vagy jelzavarásra lesznek alkalmasak, hanem kiegészíthetők lesznek fegyverrendszerekkel is. Utóbbiak lehetővé teszik a célok önálló kiválasztását és leküzdését. Az amerikai fegyveres erők erre a célra készek a következő három évben összesen 18 milliárd dollárt áldozni.



Harci robotok egy kínai légi bemutatón 2016-ban (fotó: geo-politica.info)

Eközben Kína vagy Oroszország sem tétlenkedik. Robert O. Work amerikai hadügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta, hogy Kína és Oroszország is olyan harci hálózatokat fejleszt ki, amelyek vannak olyan jók és látnak olyan távolra, mint az amerikai megfelelőik, ráadásul ugyanúgy intelligens lőszereket alkalmaznak.
Éppen ezért akarnak megbizonyosodni arról, hogy képesek a jövőben is gyorsan legyőzni az ellenfeleiket, mint tették azt a múltban.

Toby Walsh professzor, az ausztrál School of Computer Science and Engineering munkatársa kiemelte, hogy a fegyverkezési verseny már elkezdődött és nem csupán ő, hanem több ezer, a robotika területén dolgozó kollégája is aggódik a helyzet elfajulása miatt. A szakember kétségbe vonta azt, hogy az önálló harcrendszerek bevezetését és alkalmazását meg lehet akadályozni. A katonai vezetők már régóta nem arról vitatkoznak, hogy vajon létrehozhatók-e ilyen fegyverrendszerek, hanem arról, hogy azok mekkora önállósággal ruházhatók fel.


Az amerikai védelmi minisztérium tavaly októberben sikeresen próbált ki rajban közlekedő robotrepülőgépeket, míg tavaly novemberben egy kínai bemutatón a Tsinghua University is egy drónrajt mutatott be, amely nagyjából 20-25 tagból állt. Ezek a drónok formációban repülve kutathatnak át egy nagyobb területet, de lehetőséget kínálnak fegyverek alkalmazására is.

forrás:/sg.hu/


kapcsolódó: Az autonóm harci robotok globális háborúba taszíthatják a világot Katt ide!
Harc a gyilkos robotok ellen Katt ide!
A partraszállást gyakorolja Kína Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. febr.
14
  Nincs válasz az ősi marsi életre
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
A Marssal kapcsolatos kérdések közül kiemelkedik az ősi életre vonatkozó feltételezés, miszerint szomszédunkon egykor megfelelő körülmények uralkodtak ahhoz, hogy a víz folyékony állapotban legyen jelen, így akár az életnek is otthont adva. Ez azonban még mindig paradoxon elé állítja a kutatókat, akik nem találják a megfelelő választ.

Arra bőven vannak bizonyítékok, hogy a Marson egykoron folyékony víz volt, hiszen maga a marsjáró is egy egykori tó fenekén teljesít szolgálatot. A problémát az jelenti, hogy az ősi Nap nagyjából egyharmaddal „hűvösebb” volt, amit egyes teóriák szerint egy vastagabb szén-dioxid légkörrel lehetett csak ellensúlyozni, a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint azonban ez 3,5 milliárd évvel ezelőtt nem volt jelen elegendő mennyiségben a szükséges üvegházhatás eléréséhez. A NASA közleményében most ezt a problémát járják körül, kiemelve, hogy a Curiosity az ősi tó fenekén nem talált karbonátokat, amiből éppen ellenkező következtetéseket vonhatunk le a szén-dioxid akkori szintjére nézve.

A fúrások révén kapott eredmény további kérdéseket vet fel, hiszen a folyékony víz jelenlétéhez százszor magasabb szén-dioxid szintre lett volna szükség. A szén-dioxid a vízben pozitív töltéssel rendelkező ionokkal (magnézium, vas) karbonátos üledékes kőzetet képez, és míg egyéb ásványok arra utalnak, hogy ezen ionok jelen voltak itt.

A Curiosity által megvizsgált talaj nem megfelelő adatokat szolgáltatott

Az agyag vizsgálata révén pedig tudjuk, hogy a környezet később sem vált elég savassá ahhoz, hogy ezen karbonátok feloldódjanak, így továbbra is megmarad a paradoxon, ami a szén-dioxid alacsony szintjét állítja szembe a felmelegedéshez szükséges üvegházhatással. Korábban elsősorban a bolygó körül keringő szondákkal próbáltak ilyen karbonátokra bukkanni, a mostanihoz hasonló negatív eredményt pedig azzal magyarázták, hogy ezek minden bizonnyal takarásban vannak, illetve rossz helyen keressük őket, a Curiosity adatai azonban megcáfolni látszanak ezen magyarázatokat.

Az ősi tó létezésekor alig néhány tíz millibar szén-dioxid lehetett a légkörben, ellenkező esetben a mintákban kimutathatók lett volna a keresett karbonátok. A felszíni légnyomás ma mindössze 7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral, ennek pedig 95 százaléka szén-dioxid. Előfordulhat, hogy a marsjáró által meglátogatott ősi tó a felszín alatt helyezkedett el, de akár jég is boríthatta, bár ez utóbbival kapcsolatban rögtön megjegyzik, hogy hiányoznak az erre utaló jelek, úgy mint a nagy törések és repedések. Biztos válasz még nincs, így a kutatás folytatódik.

forrás:/sg.hu/

kapcsolódó: Hajsza a marsi élet után Katt ide!
Már 2007-ben meglehetett a marsi élet Katt ide!
Van élet a Marson Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. febr.
14
  11 millió tévéről derült ki, hogy kémkedett tulajdonosa után
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: Róza
Tudomásul kell vennie, hogy kémekkel van körülvéve: figyeli a böngészője, az okostelefonja, sőt még a televíziója is. Az egyik ilyen készülék gyártójának sokba került ez a rejtett pluszfunkció.
A VIZIO a világ egyik legnagyobb okostelevízió-gyártója. Hetek óta hangos tőle a tech-sajtó, azonban nem azért, mert egy új készülékkel rukkolt volna ki, hanem mert kiderült, titokban adatokat gyűjtött több mint 11 millió tévénézőről, és az információkat jó pénzért eladta különféle cégeknek, a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül.


A VIZIO okostelevízióiban van egy Smart Interactivity nevű funkció, amely amúgy programokat ajánl, csak épp arról felejtették el tájékoztatni a felhasználókat, hogy egy sor adatot is be lehet vele gyűjteni a nézőkről.
Fel lehetett jegyezni tévézési szokásaikat, azt, hogy milyen csatornákat néznek, az élő műsort vagy inkább a felvettet preferálják, milyen a demográfiai megoszlásuk, megszerezték az IP-címeiket, sőt az irányítószámaikat is.
Ezeket az adatokat azután jó pénzért továbbadták, és a harmadik fél célzott hirdetéseket zúdíthatott a mit sem sejtő nézőkre.

(forrás: © Hacker News Bulletin)

Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (Federal Trade Commission, FTC) lépett az ügyben, és 2,2 millió dollárra büntették a VIZIO-t, arra hivatkozva, hogy a VIZIO adatgyűjtése tisztességtelen és megtévesztő volt, sérti az FTC törvényt és New Jersey fogyasztóvédelmi törvényét. A VIZIO nem megy perre, kifizeti a büntetést. Arra is kötelezték, hogy törölje az összegyűjtött adatokat.

forrás:/hvg.hu/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák