+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
12
  Lehet, hogy megtalálták a Mikulás sírját
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
szerző: Bolcsó Dániel

Török régészek azt állítják, hogy megtalálhatták a mai Mikulás-figurát ihlető, 3–4. században élt püspök, Szent Miklós sírját – írja a Science Alert.
A kutatók Dél-Törökországban, az Antalya tartománybeli Demre városában találtak egy épségben fennmaradt régebbi temetkezési helyet a mai Szent Miklós-templom alatt. A város korábbi neve Myra, itt avatták püspökké Miklóst, aki itt is halt meg – és a török régészek most azt állítják, máig itt is nyugszik.


Eddig a képlet egyszerűnek tűnt: Miklós Anatóliában élt, csontjait leginkább a dél-olaszországi Bariban őrzik, legújabb kori kultusza révén viszont a finnországi Rovaniemi – Veszprém testvérvárosa – profitál belőle, mivel ügyesen a télapósított Mikulás otthonaként tette magát híressé.

Az eddigi verzió szerint Miklós csontjai még 1087-ben kerültek Bariba az akkor még görög kis-ázsiai Mirából – a mai Demréből –, ahonnan a szeldzsuk törökök betörése elől vitték el itáliai kereskedők.

A viszály során a templomot lerombolták, majd újjáépítették, Miklóst az elfogadott nézet szerint ekkor szállíthatták el, a helyi ortodox szerzetesek tiltakozása közepette.

Szent Mikós templom

Illetve nem egészen: oda csak a csontváz nagyobb darabjai kerültek, a maradékot később gyűjtötte össze és szállította el egy velencei kereskedő, hogy városában is legyen ereklye a hajósok védőszentjeként is tisztelt Miklósból.
Emellett azonban több ujjpercét, fogát őrzik szerte a világban, Oroszországtól Európa több országán át egészen az Egyesült Államokig – legalábbis a hagyomány szerint a csontokat neki tulajdonítják.

A török kutatók új hipotézise szerint ugyanis az akkoriban elszállított – és később több helyen is felbukkanó – csontok valójában nem is Miklóshoz tartoztak, hanem egy másik szerzeteshez, akinek a névtelen sírjából tévedésből kimentették. A kutatók által most tanulmányozott dokumentumok arra utalnak, hogy Miklós valódi sírja egy érintetlen sírkamrában fekszik a templom alatt, amelyet állításuk szerint CT-szkennerrel és radarral meg is találtak.
A törökországi lelet mindenképpen régészetileg értékes, hiszen egy érintetlen, 1700 éves sírról van szó, amely attól függetlenül hasznos adatokkal szolgálhat, hogy valóban Szent Miklós maradványai vannak benne vagy sem.
Az ásatásokat vezető Cemil Karabayram a török Hürriyet Daily Newsnak azt mondta, hogy a sír a jelek szerint teljesen ép, de nehéz megközelíteni, mert a fölötte húzódó padlót mozaikok és különféle motívumokkal díszített kövek fedik, amelyeket előbb egyesével és óvatosan el kell távolítani.

Biztosat csak a sír feltárása után lehet majd mondani, így érthetően sokan kételkednek a kutatók állításaiban. Carol Meyers, aki egy Miklós örökségét ápoló szervezet vezetője például arról beszélt a National Geographicnak, hogy szerinte a turizmus felpörgetésében érdekelt törökök spekulációja még igen korai, meg kéne várni, amíg konkrétan találnak valamit és meghatározzák a korát.
Kérdés, hogy ha sikerül igazolni, hogy a csontok Miklóstól származnak, vagy legalább elegen tartják hitelesnek ahhoz, hogy elutazzanak érte Törökország délnyugati részére, akár télen is, az mennyire befolyásolhatja a rovaniemi Mikulás-ipart.

forrás:/index.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
10
  Ház méretű űrszikla kerül földközelbe csütörtökön
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Tóth Imre

Egy ház méretű űrszikla közelíti meg a Földet 2017. október 12-én, ami csaknem a geostacionárius mesterséges holdak magasságában fog elsuhanni bolygónk mellett, de nem jelent veszélyt a Földre. Az előrejelzések szerint a 2012 TC4 a következő száz évben sem fog ütközni bolygónkkal. Mindenesetre a NASA számára egy jó tesztelési lehetőség egy közelünkben elszáguldó kis égitest megfigyelése.

A 2012 TC4 elnevezésű földközeli aszteroida 2017. október 12-én, magyar idő szerint reggel 7:56-kor, a Föld felszínétől mintegy 43500 kilométeres magasságban fog elszáguldani. Ez csak mintegy 7500 km-rel magasabban van, mint a geostacionárius mesterséges holdak pályái, amelyek mintegy 36 ezer km magasságban keringenek a Föld körül.

A kis égitest mostani közelségét már csaknem öt évvel ezelőtt előre jelezték.

A 2012 TC4 2017. október 12-én fog elszáguldani a Föld mellett.

A 2012 TC4-et 2012. október 4-én fedezték fel a Pan-STARRS égboltfelmérő program 1,8 méteres teleszkópjával a hawaii-szigeteki Maui-n lévő Haleakala obszervatóriumban. A felfedezésekor mintegy 0,03 CsE-re (4,5 millió kilométerre) volt a Földtől és 20,1 magnitúdó volt a látszó fényessége.

Érdekesség, s talán nem is véletlenül az, hogy a felfedezése után egy héttel, 2012. október 12-én is földközelbe került, amikor is a Föld-Hold távolság negyedére közelítette meg bolygónkat, mintegy 96 ezer kilométerre haladt el tőlünk. Mivel a 2012-es és 2017-es földközelsége is a holdpályán belül következik be, a 2012 TC4 az első olyan kisbolygó, amelynek előrejelzett módon már két földközelsége ennyire közel esik.

Mit tudunk a 2012 TC4 aszteroidáról? Fotometriai megfigyelések alapján a tengelykörüli forgási ideje 12,24 +/- 0,06 perc és az adatok egy elnyújtott alakú kis égitestre utalnak.

A 2012 TC4 egy parányi égitest a Naprendszerben: méretét és alakját még nem ismerjük pontosan, átlagos átmérője 11 és 40 méter között lehet. Amennyiben a felszín fényvisszaverő képessége 0,05 és 0,3 között van, vagyis nagyon sötét és a jó fényvisszaverő képesség közötti, akkor a mérete 28 és 11 méter közé esik. A legvalószínűbb értéktartomány a 20-30 méter, ezért is hasonlítják a hírekben egy nagyobb ház vagy a new york-i Szabadság-szobor méretéhez. Szigorúan véve ez a méret a meteoroidok 1-100 méteres mérettartományába esik, de a nemzetközi irodalomban általában kisbolygóként szoktak rá hivatkozni.

A gyors tengelykörüli forgás és az adott méret együtt azt jelenti. hogy még nem szakad szét a túl gyors rotáció következtében, azaz valószínűbb, hogy egyben lévő masszív űrszikla és nem “kozmikus kőrakás” a test. Pályaelemei alapján 1,4 CsE és 0,93 CsE között változik a naptávolsága, azaz a földpályát metsző Apollo típusú aszteroidákhoz tartozik.

Györgyei Judit, a Texasi Egyetem (Univ. of Texas, Austin) McDonald Obszervatóriumának tudományos munkatársa, az égi mechanika specialistája, arra adott választ, hogy milyen esélye van esetleges ütközésének bolygónkkal. Szerinte “mindenképp rajta kell tartani a szemünket” a 2012 TC4 kisbolygón, noha a jelenlegi előrejelzések szerint az elkövetkező száz évben biztosan nem fog ütközni bolygónkkal. Györgyei Judit azonban emlékeztetett arra, hogy a néhányszor tíz méteres objektumoknak már a földi légkörben történő felrobbanása is súlyos károkat tud okozni, mint az történt 2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk városában és környékén.

Györgyei Judit (Judit Györgyei-Ries) a Texasi Egyetem (Austin) csillagász professzora, a McDonald Obszervatórium tudományos munkatársa égi mechanikával és kisbolygók megfigyelésével foglalkozik. Budapesten az ELTE TTK-n csillagász szakon végzett és az 1980-as években az Egyesült Államban telepedett le (kép: PHYS.ORG).

A 2012 TC4 és a Föld idén 14 km/s relatív sebességgel halad el egymás mellett. A Földről nézve a 2012 TC4 a legnagyobb közelség idején a Norma déli csillagkép irányába fog látszani -42,4 fokos deklinációnál. Előtte, október 11-én este viszont az Aquarius-Capricornus (Vízöntő-Bak) vidékén még megkísérelhető lefotózni (CCD, DSLR kamerákkal) a lassan fényesedő, mintegy 13-14 magnitúdójú, a csillagok között gyorsan mozgó objektum. Az alábbi ábra a 2012 TC4 pályáját mutatja a Föld és a holdpálya között 2017. október 12-én.

Az ESA (Európai Űrügynökség) földközeli objektumokat megfigyelő kutatócsoportja is követi a 2012 TC4-et: az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Teleszkóp-rendszerével (VLT, Very Large Telescope) július 27-én már megfigyelte a földközelsége felé közeledő 2012 TC4 aszteroidát, ami 26,8 magnitúdójú nagyon halvány objektum volt és csak nagy teleszkóppal volt megfigyelhető. Az Olivier Hainaut és Detlef Koschny által vezetett kutatócsoport szerint a 2012 TC4 mérete 15-30 méteres lehet, ami megfelel a korábbi becsléseknek. Detlef Koschny szerint annak esélye, hogy a mostani földközelsége idején beleütközne bolygónkba, gyakorlatilag nulla.



A 2012 TC4 aszteroida pályája (zöjd vonal) és a holdpálya (fehér vonal) helyzete az aszteroida 2017. október 12-i földközelsége idején (kép: NASA).

A NASA Bolygóvédelmi Programja számára egyébként jó gyakorlási lehetőség a 2012 TC4 földközelsége, amelynek során megfigyelésére kampány indult, többek között radarmérésekkel képet alkothatunk az alakjáról, méretéről, forgásáról, felszíni anyagáról és a pályája is pontosabban megismerhető lesz.

Egyébként a közelmúltban már volt példa arra, hogy egy aszteroida a Föld körüli geostacionárius mesterséges holdak pályái közelében kerüljön földközelbe: ez a 2012 DA14 (végleges nevén 367943 Duende) volt és többek között magyar amatőrcsillagászok is megfigyelték. A 2012 DA14 a Föld felszínétől mintegy 27700 kilométerre került legközelebb bolygónktól, vagyis a geostacionárius holdak gyűrűje alatt.


forrás:/csillagaszat.hu/

kapcsolódó: Elhalad mellettünk az egyik legnagyobb kisbolygó Katt ide!
Óriási aszteroida közelít a Földhöz Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
10
  Magyar kutatók térképezték fel az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a világon először. Mint írják, lehetőség van az agy azon területeinek meghatározására is, ahol ezek a kapcsolatok - különböző egyének között - változékonyak vagy éppen konzervatívak.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói - Grolmusz Vince egyetemi tanár, valamint Kerepesi Csaba, Szalkai Balázs és Varga Bálint doktoranduszok - az amerikai Human Connectome Project diffúziós MRI felvételeinek felhasználásával vizsgálták meg 392 emberi agy összeköttetéseit, majd azonosítottak több konzervatív és kevéssé konzervatív agyi területet. A kutatók eredményeiket a Neuroscience Letters című szaklapban közölték október 6-án - közölte az ELTE hétfőn az MTI-vel.

Kiderült, hogy a homloklebeny kapcsolatai aránylag konzervatívak, jóllehet ez a terület sok magas szintű agyi működés helyszíne, míg a halánték- és a nyakszirti lebeny kapcsolatai változékonyabbak. Az is különlegesség, hogy a paracentrális lebeny változékony és konzervatív jellegzetességeket is mutat.

Az emberi agy térképe

A kutatók azt sejtik, hogy a konzervatívabb területek érzékenyebbek a sérülésekre és a betegségekre (stroke, tumorok), vagyis itt több kárt okoz egy ilyen rendellenesség, mint a változékonyabb területeken. Érdekességként a kutatók azt is megjegyezték, hogy a kapcsolatok változékonyságának leírására nem egy mérőszám, hanem a valószínűség-számításból régen ismert eloszlásfüggvény bizonyult a legalkalmasabbnak.

Mint írják, lehetőség van az agy azon területeinek meghatározására is, ahol ezek a kapcsolatok - különböző egyének között - változékonyak vagy éppen konzervatívak.

Az agyi idegsejtek, a neuronok kapcsolatainak nagy része az embrionális és a korai csecsemőkori fejlődés során alakul ki. A kapcsolatok létrejöttében sok a véletlen momentum, innen ered a változékonyság, amelynek mértéke eltérő lehet az agy más-más területein.


forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
10
  Atombombát akart robbantani a Holdon a Szovjetunió
Kategória: Háttérhatalom - Közzétette: Róza
Újabban nyilvánosságra került titkos iratok tanúsága szerint a Szovjetunió atombombát akart robbantani a Holdon - közölte Matthias Uhl történész Moszkvában.

A szovjet vezetés 1958-ban adott megbízást az erre vonatkozó tervek kidolgozására – mondta el a moszkvai Német Történeti Intézetben dolgozó Uhl. A történész nemrég fedezte fel az orosz állami levéltárban, majd hozta nyilvánosságra az erről szóló jegyzőkönyveket. Erről a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) német regionális médiatársaság adott hírt először.

Uhl szerint a legfelső szovjet vezetés tervei értelmében egy rakétára szereltek volna atomtöltetet, amelynek romboló ereje hasonló lett volna a Hirosimára mért atomcsapáséhoz. A művelet célja hidegháborús erőfitogtatás lett volna.

A Hold (fotó: Europress/AFP/Joe Klamar)

Szovjet tudósok azonban figyelmeztettek, hogy a rakétaindítás során felrobbanhat az atomtöltet, ami beláthatatlan következményekkel járt volna. Ezért a tervet néhány hónappal később feladták.

forrás:/24.hu/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
08
  A Hold körül épül fel az új nemzetközi űrbázis
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Nemcsak hónapok, hanem évek óta visszatérő téma a következő nemzetközi űrbázis, valamint a jövőbeni esetleges holdbázis felépítése, ezen a téren pedig végre valóban van miről beszámolni. Az orosz és az amerikai illetékesek megállapodtak egy Hold körül keringő állomás kialakításáról, ezt azonban szélesebb nemzetközi összefogás keretében valósítanák meg. Az orosz-amerikai pároshoz további nemzetek csatlakoznak majd.

A Roszkozmosz első embere egy konferencián beszélt a két fél között létrejött megállapodásról, amelyet nem sokkal később a NASA is megerősített. Ebből megtudhattuk, hogy valóban egy, a Hold körül keringő állomásról van szó, amelyet elsősorban azért építenének meg, hogy tanulmányozzák a mélyűri küldetésekkel kapcsolatos kérdéseket és az esetleges problémákat. Szóba jön itt emellett a Hold felszínén felépítendő létesítmények kialakítása, vagyis jó eséllyel nem egyetlen közös lépésre számíthatunk, a Deep Space Gateway azonban egyfajta ugrókőként is szolgálna, bár természetesen ez is több különböző lépésből állna.

Űrkapszula a tervezett holdbázison (forrás NASA)

A fentiekre természetesen jó példa az ISS, de egy Holdhoz közeli bázis felépítése nyilván még bonyolultabb és hosszabb folyamat lenne – mindenesetre ez jól mutatja, hogy mire vagyunk képesek együtt. Már most hozzáteszik, hogy az orosz és az amerikai félhez csatlakozhat Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, de az európai és a japán ügynökség már hosszabb ideje folytat háttéregyeztetéseket a témában. Maga az építkezés a következő évtized első felében indulna el, addigra a NASA-nak már rendelkezésére áll a megfelelő rakéta, nem beszélve a SpaceX saját fejlesztéséről, amelyet több másik ügynökség és magáncég hasonló alternatívái egészíthetnek majd ki.



A NASA és a Roscosmos aláírta a Deep Space Gateway (a mélyür kutatása) tervet
A videó megtekintéséhez:
Katt ide!

A NASA egyik szondája egyébként a napokban indult el a számára kijelölt aszteroida felé, eközben pedig több szép felvételt is készített bolygónkról, amelyeket most tettek közzé a hivatalos oldalon. Az OSIRIS-REx jövőre vehet mintát a Bennu névre keresztelt objektumból, ezután azonban további 2 évig tanulmányozza majd azt.

forrás:/sg.hu/

kapcsolódó: Orosz-amerikai űrállomás lesz a Holdnál Katt ide!
Ember a vörös bolygón? - Technológiai feltételek a marsi élethez Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
07
  Biztosan jó ötlet üzeneteket küldeni a földönkívülieknek?
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
A kutatók szerint a Vénusz felszínén a hő- és környezeti hatások miatt nem lehet élet, de a bolygó felhőiben előfordulhatnak élőlények A kutatók szerint a Vénusz felszínén a hő- és környezeti hatások miatt nem lehet élet, de a bolygó felhőiben előfordulhatnak élőlények

Jövőre ismét elkezdjük üzenetekkel bombázni a földönkívülieket. A programot elindító METI (Messaging to Extra-Terrestrial Intelligence) abban különbözik az idegen civilizációkat kereső, mára világhírnek örvendő SETI-től (Search for Extra-Terrestrial Intelligence), hogy ők nem elégszenek meg azzal, hogy a rádiótávcsöveikkel kémlelik az égboltot, hanem üzeneteket is küldenek az ígéretesnek látszó naprendszerek felé. Az Űrvilág.hu híradása szerint a METI International elnöke, Douglas Vakoch abban látja a különbséget a jövőre induló és az előző programok között, hogy korábban sokszor afféle „széles spektrumú” üzenetekkel próbálkoztak, amelyekben nagyjából minden megtalálható volt a zenétől a fényképeken keresztül a matematikáig. Most viszont olyan üzenet küldését tervezik, amely „a matematika és fizika alapjaira” fókuszál.

A METI-t egyébként rengeteg kritika éri. Az ellenzői – és így többek között Stephen Hawking fizikus is – abban látják a fenyegetést, hogy a feltételezett idegenek talán „sokkal erősebbek nálunk, és annyit érünk csupán a szemükben, mint egy baktérium”. Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy Wells már a 19. század végén úgy fogalmazott a Világok harca című regénye kezdő soraiban, hogy a földönkívüliek az embereket „körülbelül oly gondosan vizsgálták és tanulmányozták, mint a vízcseppben nyüzsgő, szaporodó, múlékony teremtményeket szokás mikroszkópon keresztül”.

Vagyis korántsem új keletű félelemről van szó. Másfelől – Vakoch szerint – akik tartanak az üzenetküldés esetleges következményeitől, azok részben azért éreznek így, mert mindig „kockázatosabbnak látszik csinálni valamit, mint nem csinálni semmit”. Az aggodalmaskodóknak Vakoch azt válaszolja, hogy aki elég fejlett technológiával rendelkezik ahhoz, hogy idejöjjön, az már úgyis észlelhette az általunk kibocsátott rádiójeleket.

És valóban, a földi rádiójelek már lassan száz fényév átmérőjű buborékként veszik körbe a naprendszerünket. Más kérdés, hogy ebből mennyit tudnának felfogni az idegen civilizációk. Viszont abból, hogy esetleg már magunkra irányítottuk egy idegen, talán ártó szándékú értelem figyelmét, nem következik, hogy folytatnunk kell az üzenetküldést.



Ahogy az sem okos magatartás, ha egy ragadozóktól nyüzsgő erdőben csak azért kezdünk el kiabálni, mert már úgyis megreccsent egy ág a talpunk alatt. Galántai Zoltán jövőkutató, az Űrvilág.hu-n megjelent cikk szerzője azzal érvelt, hogy feltételezhetjük ugyan, hogy az idegenek barátságosak (különben is: mai ismereteink szerint vajmi kevés esély van arra, hogy ide tudnának jönni), de ha komolyan vesszük a problémát, akkor Hawkingnak kell igazat adnunk. Egy ismeretlen veszély bevállalása ugyanis nem logikus lépés. Nem meglepő tehát, hogy a SETI 28 vezető kutatója még 2015-ben a METI ellen foglalt állást egy nyílt levélben.

forrás:/mno/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
07
  Sci-fibe illő ESA projekt
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
szerző: Both Előd

Élő szövetek 3D nyomtatására írt ki pályázatot az ESA – feltétel az űrrepülésben alkalmazható megoldások kidolgozása. Az ötlet nem is annyira fantasztikus, mint amilyennek látszik. Arra persze senki se számítson (legalábbis egyelőre), hogy a pályázó elküld egy 3D nyomtatót a Marsra, amelyik sorra köpködi ki magából a vörös bolygón megélő növényeket, állatokat vagy éppen űrhajósokat. Napjaink realitása prózaibb, de nem sokkal.

A közelmúltban zárult le az Európai Űrügynökség (ESA) július közepén meghirdetett pályázata „Élő szövetek 3D nyomtatása űrkutatási célra” (3D Printing of Living Tissues for Space Exploration) címmel, amelyre bármely ESA tagállamból, így Magyarországról is lehetett pályázatokat beadni.

Az „általános tanulmányok” (General Studies) kategóriában meghirdetett pályázat futamideje másfél év, ennyi idő alatt kell a pályázónak a 100–200 ezer euró között megpályázható összegből az eredményt felmutatnia.
Bár a szerződéskötést gyorsított eljárással, az ún. expressz csatornán ígéri az ESA, a bírálat időtartamát és a pályázat futamidejét figyelembe véve leghamarabb 2020 körül értesülhetünk az eredményekről. De milyen eredményt vár el az ESA a nyertes pályázótól?

A pályázat összefoglalója szerint az additív gyártás (Additive Manufacturing), speciálisan ennek legismertebb változata, a 3D nyomtatás, illetve élő szövetek esetében a 3D bioprinting kulcsfontosságú lehet a jövő, a távolabbi égitesteket felderítő, emberes küldetései vagy az égitesteken létrehozandó, lakott bázisok számára. A technológia kidolgozását követően űrrepülés előtt elkészítik az űrhajósok testének pontos számítógépes tomográfos (CT) képét, majd egészségügyi vészhelyzetben elég a megfelelő 3D fájlt elküldeni a bázisra, ahol a szükséges szövetek a helyszínen működő 3D nyomtatóval előállíthatók. A leírás a véren kívül a különböző szöveteket, a csontokat, sőt az egész szerveket is felsorolja a lehetséges, így továbbítandó objektumok között.

A pályázati felhívás szerint az ESA a majdani szerződés keretében a következő feladatok teljesítését várja el a nyertes pályázótól.
Áttekinti a téma szakirodalmát, aminek alapján helyzetképet ad. Szakmai találkozót szervez az élő szövetek (bőr, csontok, porc implantátumok, szervek stb.) témakörében, beleértve a technikai és klinikai követelményeket ahhoz, hogy a regenerációs gyógyászatban és a távoli űr-küldetések során alkalmazni lehessen a 3D bioprintinget. Arra vonatkozó ajánlásokat kell tennie és ütemtervet kell készítenie, hogyan lehet rövid-, közép- és hosszútávon a 3D bioprintinget az emberes űrrepülések során hasznosítani, beleértve a bolygók benépesítését.



Ami a legfontosabb, a kidolgozott ütemterv és stratégia figyelembe vételével a pályázónak ki kell választania a rendelkezésre álló technológiák közül a legalkalmasabbat, és azzal 3D nyomtatnia kell olyan élő szövetet, amelyet a legalkalmasabbnak tart az űrrepülések vonatkozásában.
Ehhez képest már semmiség, hogy eredményeiket publikálniuk kell valamilyen rangos tudományos folyóiratban (a kiírás példaként nem adja alább a Nature-nél), bár ezt a követelményt a kiírás egyik kiegészítésében úgy finomították, hogy csak a publikáció benyújtásra kész kéziratának kell elkészülnie.

Nos, a bolygók benépesítésének vágya még valóban inkább sci-fibe illik, maga a 3D bioprinting technológia már létezik, igaz csak kísérleti, laboratóriumi szinten. Ugyanakkor például az éppen e napokban (október 5–6.) hazánkban, a Pécsi Tudományegyetemen folyó 3. Nemzetközi Interdiszciplináris 3D Konferencia kiemelt témája a 3D nyomtatás orvosbiológiai alkalmazásai. Az űrrepülési alkalmazás lehetőségeiről viszont egy korábbi cikkünkben már olvashattak.

forrás:/urvilag.hu/

kapcsolódó: Mi lesz előbb? Újabb Holdutazás, vagy élő szervek nyomtatása 3D-ben? Katt ide!
2030-ra holdfalut tervez az ESA Katt ide!
Kaspersky: három évtizeden belül egy szkifiben fogunk élni Katt ide!
Emberi szövetek 3D nyomtatással Katt ide!
Digitális egészségügy – az emberiség galaktikus jövőjének kulcsa (3. rész) Katt ide!
Spenótlevélből készítettek működő szívszövetet Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
05
  Még mindig képes meglepetést okozni a Rosetta űrszonda
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A tudósok már rég lezártnak hitték a tavaly megsemmisült Rosetta űrszonda Földdel való kommunikációját, amikor váratlan dolog történt: észrevették, hogy érkezett még egy kép.
A Rosettát 12 év felfedezőmunkája után tavaly szeptember 30-án zuhant bele a 67/P Csurjumov/Geraszimenko nevű üstökösbe. Küldetése során a szonda rengeteg haszonosítható adatot és éles felvételeket is küldött haza az űrből. Egyszer még azt is sikerült lefényképeznie, amikor hegyomlás volt az üstökösön.


A képanyag feldolgozása után azonban felfigyeltek még egy, korábban nem beazonosított és nem várt adatcsomaghalmazra, melyről kiderült, hogy a hat kirakódarabot összerakva egy 23 048 bájtos kép lenne kinyerhető belőlük.

A Rosetta adása azonban – vélhetően a becsapódás miatt – három adatcsomag után megszakadt, így mindössze 12 227 bájtnyi adat jött át belőle. Ezért nem azonosította a pakkot képnek az ESA szoftvere. De göttingeni kutatók kiszúrták a csomagot, és a korábbi felvételek alapján a töredékekből rekonstruálták az utolsó fotót, amit a Rosetta zuhanás közben készített.

A szonda kameráját nem arra tervezték, hogy néhány száz méterre az üstökös felszínétől működjön, egy speciális konfigurációval azonban sikerült alacsonyabban is használhatóvá tenni. A beállítással a Rosetta 300 méteres magasság felett elmosódottan örökítette meg a felszínt, közelebbről azonban remek képeket alkotott.

A most helyreállított, 17,9-21 méterről készített felvétel például igen részletesen mutatja be a talajt.

A Rosetta 12 év alatt több mint 6 milliárd kilométert tett meg az űrben, mire elért az üstököshöz. A misszión dolgozó tudósok egyetértenek abban, hogy az űrszonda messze meghaladta minden várakozásukat, olyan hosszú ideig maradt pályáján.

forrás:/hvg/

kapcsolódó: Becsapódással ért véget a Rosetta küldetése Katt ide!
Ma becsapódik egy üstökösbe a Rosetta űrszonda Katt ide!
Földönkívüli élet van a Csuri (67P/Csurjumov-Geraszimenko) üstökösön? Katt ide!
Büdös van a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön Katt ide!
A Csuri üstökös jégciklusa Katt ide!
A Rosetta folytatja tudományos küldetését az üstökös körül Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
05
  Asztrofizika: Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok kutatása
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint a gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós, Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish kapja az idei fizikai Nobel-díjat

Teljesen új utakat és lehetőségeket nyitott az asztrofizikában a gravitációs hullámok létére közvetlen bizonyítékkal szolgáló lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), méltán kaptak elismerést a szerkezet elméleti alapjait kidolgozó tudósok - mondta az MTI-nek Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fizikai Intézetének igazgatója.
Frei Zsolt hozzátette: a 2016-ban bejelentett világraszóló észlelés után várható döntés volt, hogy LIGO alapjait kidolgozó tudósok Nobel-díjat fognak kapni munkájukért.

Albert Einstein 1916-ban jósolta meg a gravitációs hullámok létét, azonban úgy vélte, a gravitációs annyira gyenge az elektromágneses kölcsönhatáshoz képest, hogy az emberiség sosem lesz képes a kimutatására. Ez ugyanis egy tíz a mínusz huszonegyediken nagyságrendű effektus, vagyis egy méteres rúd hossza a gravitációs hullámok hatására csupán egy proton átmérőjének egy milliomod részével változik meg - magyarázta a kutató.

Mint érzékeltette, a gravitációs hullámok kimutatásához a Nap és a hozzá legközelebbi, négy fényévre található csillag közötti távolságot egy emberi hajszál átmérőjének pontosságával kell tudni megmérni. Ez borzasztóan nehéz feladat, de a LIGO most pontosan erre képes.

Az 1960-as-1970-es évekig nem volt elég fejlett a technológia ahhoz, hogy bárki próbálkozni merjen ilyen méréssel. Elsőként Joseph Weber próbálta tömegrezonátorokkal igazolni a gravitációs hullámok létét. Néhány köbméteres alumíniumhengert függesztett fel és úgy vélte, ki lehet majd mutatni, ha a gravitációs hullámok megrezegtetik a szerkezetet. A tömegrezonátorok érzékenysége sajnos kevés volt és nem sikerült tovább tökéletesíteni a találmányt - mondta Frei Zsolt, aki az ELTÉ-n működő kutatócsoportjával maga is részt vesz a LIGO nemzetközi együttműködésben.



Ezt követően állt elő Kip Thorne, Rainer Weiss és az idén elhunyt Ronald Drever azzal az ötlettel, hogy lézeres interferométerrel keressék tovább a gravitációs hullámokat - fűzte hozzá. Az egymilliárd dollárból fejlesztett LIGO két egyforma, négy kilométer hosszú lézerdetektorból áll, amelyek egyike a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van.

forrás:/mti/

kapcsolódó: 2016 főbb hirei: A gravitációs hullámok felfedezése Katt ide!
Ismét gravitációs hullámokat észleltek Katt ide!
Titokzatos hullámok borzolják a közeli bolygókeletkezési korongot Katt ide!
Igazolták Einstein 100 éves előrejelzését Katt ide!
Kína a gravitációs hullámok űrbéli megfigyelésére készül Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
05
  Basszus...mi vagyunk a földönkivűliek
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi

Meteoritok landolhattak a fiatal Föld meleg tavaiban, ahol szerves anyagokat raktak le. A kanadai McMaster Egyetem és a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA) kutatóinak eredményei szerint a meteoritok jelentős szerepet játszhattak a Földön lévő élet kialakulásában.

A kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia Proceedings (PNAS) című tudományos folyóiratában számoltak be eredményeikről. Egy csillagászati, geológiai, kémiai és biológiai modellen alapuló keletkezéselméletet dolgoztak ki. Az elmélet szerint az élet csak néhány százmillió év alatt alakult ki, miután a Föld felszíne annyira lehűlt, hogy létezhetett rajta folyékony víz.

Az élethez szükséges alkotóelemek a Naprendszer keletkezése során az űrben jöttek létre, majd a meteoritok szállították őket a Földre. Ezek a szerves anyagok tették lehetővé az élet kialakulását a bolygón az önreplikálódásra képes ribonukleinsav-molekulák formájában.

A ribonukleinsav (RNS) képviselhette a korai, primitív életformákat. Az RNS és a DNS (dezoxi-ribonukleinsav) legfontosabb alkotóelemei a nukleotidok. Az RNS legfontosabb tulajdonsága az önreplikálódás: össze tudja gyűjteni a megfelelő nukleotidokat, hogy azokat önmaga másolatává fűzze össze.

Hogy pontosan hogyan jött létre az élet a Földön négymilliárd éve, régóta a tudomány nagy kérdése. A bolygó korai időszakában jóval több meteorit csapódott be, mint manapság. “Ahhoz, hogy megértsük az élet eredetét, meg kell értenünk azt is, milyen volt a Föld évmilliárdokkal ezelőtt” – mondta Thomas Henning, az MPIA kutatója.

“Tanulmányunk megmutatja, hogy a csillagászat megadja a kérdésre a válasz egy részét. A Naprendszer keletkezése részleteinek közvetlen hatása van a földi élet keletkezésére” – tette hozzá a szakértő.

Az MPIA kutatója, Dmitrij Szemjonov elmondta: “olyan valószínűsíthető fizikai és kémiai információkkal rendelkezünk a körülményekről, amelyek mellett kialakulhatott az élet”. A továbbiakban az a feladat, hogy kitalálják, pontosan hogyan is jött létre.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák