+ A | - a | Visszaállít
2019. dec.
02
  Arrokoth
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Both Előd

Ezt a végleges nevet kapta az ideiglenesen Ultima Thule néven emlegetett égitest, a NASA New Horizons szondája által az év elején megközelített kisbolygó.
A NASA New Horizons szondája már javában úton volt a Plútó felé, amikor a küldetés irányítói már tudták, hogy az elsődleges célpont megközelítése után a szonda folytathatja útját a Kuiper-öv valamelyik égitestje felé, de fogalmuk sem volt, melyik lehetne az ideális célpont.


Éppen ezért lázas keresésbe kezdtek, amibe földi óriástávcsöveken kívül a Hubble-űrtávcsövet is bevonták. Végül az ideális célpontot az utóbbi műszerrel újonnan felfedezettek között találták meg. Amikor a Hubble-űrtávcsővel felfedezték, a szokásos gyakorlatnak megfelelően a 2014 MU69 ideiglenes jelölést kapta, de hamarosan, egy nemhivatalos közönségszavazás alapján Ultima Thule néven kezdték emlegetni.

Már a Plútó felszíni alakzatainak névadása során is érzékelhető volt, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) névadással foglalkozó bizottsága nem lelkesedik az efféle, a laikusok érdeklődését felkeltő akciókért. Nem minden ily módon javasolt nevet fogadnak el, és amelyiket mégis, azt sem túl hamar. Így történt ez most is. Bár a New Horizons már csaknem egy éve elsuhant az izgalmas Kuiper-objektum mellett, csak a közelmúltban jelentették be, hogy az IAU az Ultima Thule helyett hivatalosan a 486958 Arrokoth nevet adta a 2014 MU69-nek.

A név az Észak-Amerika keleti részén élt, illetve részben még ma is élő póhatan indián törzs algonkin nyelvén az égboltot jelenti. A névadásban közrejátszott az is, hogy a póhatanok birodalma mintegy négy évszázaddal ezelőtt azon a területen helyezkedett el, ahol most az égitestet felfedező Hubble-űrtávcsövet irányító Űrtávcső Tudományos Intézet (STScI) és a New Horizons szondát irányító Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma (JHU APL) működik.

A New Horizons felvételei alapján készített kompozit kép a hóemberre hasonlító alakú Arrokoth Kuiper-övbeli égitestről. (Kép: NASA)

Az Arrokoth a Kuiper-övbe tartozó, sok ezer jeges égitest egyike. Amint a New Horizons felvételeiről kiderült, két részből álló, hóemberre emlékeztető alakú égitest, amely a szakemberek feltételezése szerint valaha két különálló test ütközése eredményeképpen állt össze egyetlen objektummá.

forrás:/urvilag/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. dec.
02
  Elkészült a mesterséges Nap, nemsokára be is üzemelik
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
A Kínában felépített reaktor a csillagunkénál 13-szor forróbb hőmérsékletet is képes elérni.
A Xinhua kínai hírügynökség kedden bejelentette, hogy elkészült a mesterséges Nap névvel illetett fúziós reaktor, amelyet már 2020-ban be is üzemelhetnek, hogy a mai megoldásoknál lényegesen olcsóbban és tisztábban termeljen nukleáris energiát. A Szecsuan tartományban felépített reaktor a HL-2M névre hallgat, és még a Napnál is 13-szor forróbb hőmérséklet elérésére képes - írta az Abacus alapján a Qubit.




Azért van szükség ekkora hőre, mert a fúziót két módon lehet előállítani: vagy nagyon magas nyomással, vagy nagyon magas hőmérséklettel, és a Földön csak az utóbbit lehet reprodukálni. A Kínai Nemzeti Nukleáris Vállalat és a Délnyugati Fizikai Intézet közös projektjében felépített reaktorban a 200 millió Celsius-fok is elérhető lesz.

Az atomreaktoroknak két fajtája van, a jelenleg használt fissziós és a jövő technológiájának tartott fúziós reaktorok. A fissziós reaktorok a maghasadást használják energiaforrásként (leggyakrabban urán vagy plutónium felhasználásával), míg a fúziós reaktorok ennek ellenkezőjét, a magegyesülést, vagyis a magfúziót. Ez zajlik a Napban is, ahol hidrogénatomok egyesüléséből hélium keletkezik, aminek hatására hő termelődik, és energia szabadul fel.

A fúziós reaktorok az alapanyagok bősége miatt olcsóbb, a radioaktív hulladék minimalizálása miatt pedig tisztább energiát állítanak elő, ráadásul a „megfutási veszély” kiiktatásával az atomrobbanás esélyét is kizárja, a melléktermékeit pedig nem lehet felhasználni a fegyvergyártásban.

forrás:/infostart/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. dec.
02
  Magyar áttörés a fizika területén
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Bejárta a nemzetközi sajtót a napokban a hír, miszerint magyar kutatók nagy valószínűséggel egy ötödik alapvető kölcsönhatás létezését igazolták vissza, mégpedig egy korábbi kísérlet sikeres megismétlésével. Ez komoly áttörést jelent, egyben pedig a kétkedők hangját is elcsendesíti, a potenciális eredmények pedig szinte beláthatatlanok.


A titokzatos x-17 -az eredmények visszaigazolásával a sötét anyaghoz kerülhetünk közelebb

Az Atommagkutató Intézet (Atomki) csapata még 2016-ban végzett el egy érdekes kísérletet, amelynek eredményeit akkor rangos lapban publikálták. Eszerint a Berillium-8 izotópjának lebomlása során az atomról leváló elektronok és pozitronok furcsa, érdekes irányban (szögben) távoznak, amit a rendelkezésre álló elmélettel nem tudtak megmagyarázni. Ez arra utalt, hogy egy egészen új részecskére bukkantak, ennek létezését pedig a standard modell alapján nem tudjuk értelmezni, ennek esetén pedig vagy komoly áttörésről van szó, vagy egy puszta laboratóriumi mérési hibáról. Ez utóbbit a nemzetközi tudóstársadalom több tagja valószínűsítette, ezt meg is próbálták igazolni, az elmúlt 3 évben azonban nem jártak sikerrel, miközben az Atomki szakemberei sikeres ismétlést hajtottak végre, ami viszont még inkább megerősíti egy ötödik, eddig nem ismert természeti kölcsönhatás létezésének valószínűségét.

A friss eredmények már a gerjesztett állapotban lévő héliumatomok fénykibocsátásán alapulnak, itt pedig szintén a leváló részecskék távozási szöge jelezte a problémát. A kutatók az X17 névre keresztelték az új részecskét, ennek tömegét ugyanis 17 mega-elektronvoltra becsülik, a gyanú szerint pedig ezen részecske köti össze a látható univerzumot a sötét anyaggal, amely továbbra is komoly rejtélyt jelent a fizikusok számára. Egyes amerikai kollégák szerint a magyar csapat jó úton jár, amennyiben pedig munkájuk végérvényesen beigazolódik, ez minden bizonnyal Nobel-díjjal jár majd, ehhez azonban a kutatótársadalom jó részének egyetértését is el kellene nyerni, ami tulajdonképpen a 2016-os publikáció óta zajlik, szép csendben.

A sorrendben ötödik kölcsönhatás létezésének visszaigazolása elvezethet az egységes térelmélet (mezőelmélet) megalkotásához, amelybe Einstein óta mindenkinek beletört a bicskája – ez azonban minden természeti jelenséget megfelelő módon írna le, a kvarkoktól a galaxisok létrejöttéig. Az is lehet, hogy hatodik és hetedik kölcsönhatásra utaló nyomokra bukkanunk majd, ez azonban még a jövő zenéje, addig marad az eddig ismert, jelenleg meglévő négy alapvető példány: a gravitáció, az elektromágneses, valamint az erős és a gyenge.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák