+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
11
  Felvázolják a sötét anyag és sötét energia eloszlását
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Két új eszközről is befutottak az első képek, amelyek révén jobban megértjük majd az Univerzumot.
A csillagászok (és sok laikus) számára továbbra is komoly fejtörést okoz, hogy nem ismerjük a Világegyetem pontos összetételét, a látható anyag ugyanis ennek csak egy kisebb részét teszi ki. A szakemberek most, csaknem egyszerre, két új eszköz első képeit is megkapták, ezek révén pedig idővel eljuthatunk oda, hogy részletesen is felvázolhatjuk majd a sötét anyag és a sötét energia pontos eloszlását.


Német kutatók jelezték a napokban, hogy megérkeztek az eROSITA névre keresztelt új űr-obszervatórium első felvételei, amelyek egyrészt a szomszédos Nagy Magellán-felhő, valamint az igencsak távoli, tőlünk mintegy 800 millió fényévre lévő, A3391/3395 néven jelzett klaszterek rendszerét, annak szerkezetét mutatja meg nekünk.



Az eROSITA névre keresztelt új űr-obszervatórium (kép: ESA)

Fontos részlet, hogy az eszköz ezúttal röntgensugarakkal operál, ezek pedig nemcsak a galaxisok középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukakat, hanem a forró gáz eloszlását, valamint az SN1987A-hoz hasonló szupernóva-maradványok lenyomatait is látványosan ábrázolják. A tervek szerint 4 évig tartó, közös orosz-német küldetés esetében a klaszterek jelentik a fő célpontot, itt a szakemberek azt remélik, hogy akár 100 ezer ilyen rendszert, valamint aktív fekete lyukak milliót figyelhetjük majd meg, ezzel pedig magát az Univerzumot is jobban megértjük majd.

Október második felében a Dark Energy Spectroscopic Instrument (DESI) első fotói is megérkeztek, ezek azonban már az arizonai Mayall-teleszkóp révén készülhettek el. Nevének megfelelően ez az eszköz nemcsak a galaxisok közötti távolságot, hanem a sötét energia eloszlását is felvázolja majd nekünk, ezzel pedig a Világegyetem szerkezetét is részletesebben megismerhetjük. A fény spektrumának, valamint a kémiai elemek lenyomatának vizsgálata nagyon körülményes munka, és bár itt a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) révén több mint egymillió galaktikus vöröseltolódást térképeztünk már fel, ezek azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az úgynevezett sötét energia jóval nagyobb arányban van jelen. A DESI a maga részéről több tízmillió ilyen vöröseltolódást vázol majd fel nekünk, akár 10 milliárd fényéves távolságban, ezzel pedig egy jóval részletesebb és pontosabb térképet kapunk majd.

Az adatok révén elméletileg választ adhatunk majd arra a kérdésre, hogy vajon a sötét energia egy kozmológiai állandó, vagy esetleg egy változó érték, itt pedig számos, a gravitációval kapcsolatos elméletet negligálhatunk majd, ezzel egy időben visszaigazolva Einstein általános relativitáselméletét.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
11
  Nem fogja elhinni, a dinoszauruszok a galaxis másik végén éltek
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
A fenti cím nem azt jelenti, hogy az őshüllők egy másik planétáról pottyantak a Földre. Sok-sok millió évvel ezelőtt szülőbolygónk még a Tejútrendszer egy másik pontján volt jelen.
A NASA egyik kutatója, Jessie Christiansen animációt készített arról, milyen elképesztően hosszú ideig uralták az őshüllők a Földet, és mi, emberek milyen rövid ideje vagyunk jelen a bolygón. Ennek szemléltetéséhez a Naprendszer Tejútrendszeren belüli mozgását modellezte.


A Nap körülbelül 250 millió év alatt kerüli meg egyszer a galaxisunk centrumát. Amikor bolygónk utoljára a jelenlegi pozícióban volt, a dinoszauruszok épp hogy megjelentek a planétán.



Mire a legikonikusabb fajok – például a rettegett Tyrannosaurus rex – kifejlődtek, és teljesen meghódították a világot, a Naprendszer éppen a Tejút egy másik részén helyezkedett el. A video inditásához Katt ide!

A videó természetesen csak erősen leegyszerűsítve szemlélteti az eseményeket, a csillagok, naprendszerek mozgása ennél jóval komplikáltabb; példának okáért a Tejút belsejéhez közelebb eső bolygórendszerek sokkal gyorsabban mozognak, mint a centrumtól távol lévők, és még a keringési pályák is eltérnek. Sőt, maga a Tejútrendszer is mozog, egyre közelebb kerül az Androméda galaxishoz. Mindezek miatt csak látszólag érkezünk vissza ugyanarra a pontra, a kozmikus szomszédságunk eközben teljesen megváltozik.

Szerencsére a Naprendszer galaktikus pályája nem esik közel a Tejút centrumához, ahol erős sugárzás, és barátságtalan környezet uralkodik, ennek is köszönhető, hogy a Földön jelen lehet az élet.

forrás:/origo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
11
  Közösen kutatja a földönkívüli életet a NASA és a SETI
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
A NASA TESS névre keresztelt űrteleszkópja kapcsán már többször írtunk arról, hogy további érdekes példányokkal bővülhet a meglévő exobolygó-katalógus, itt legutóbb pedig már egy igencsak érdekfeszítő égitestről is beszámolhattunk. Most a SETI illetékesei közölték, hogy a megfigyelt exobolygókat ők is tüzetesebben megvizsgálják.

A két szervezet összefogását a napokban jelentették be az amerikai fővárosban, bár ez jelen pillanatban a SETI, valamint a TESS-projekt részleges összefonódását jelenti csak, hiszen az ez utóbbi keretében megfigyelt és visszaigazolt távoli bolygókat a SETI Breakthrough Listen hálózata is megfigyeli majd, az élet jelei után kutatva. Az orosz milliárdos, Jurij Miller, által még 2015-ben alapított program kifejezetten ez, vagyis a földönkívüli élet jelei után kutakodik, bár azt még a SETI részéről is elismerik, hogy nem pontosan tudják, mi alapján dől majd el a lényeg.



A SETI a TESS által megfigyelt exobolygókra is kiterjeszti megfigyeléseit.

Kénytelenek ugyanis kijelenteni, hogy bár az elmúlt években sikerrel eltávolították magukat és a szervezetet az UFO-k és az áltudományok területétől, itt még mindig nem igazán tudjuk, hogy mit is kellene megfigyelni ahhoz, hogy visszaigazoljuk a földönkívüli élet jelenlétét. A legtöbb esetben az élet jelenlétét a technológia visszaigazolásával helyettesítjük be, miközben az is komoly lehetőségként merül fel, hogy a Marson előbb fogunk mikrobákra bukkanni, mint egy távoli galaxisban intelligens idegenekre. Itt továbbra is nagy adag türelmet javasolnak, ami a projektben résztvevők számára is szinte kötelező, hiszen nagy előrelépésre nincs garancia, viszont a TESS által visszaigazolt mintegy ezer további exobolygó mindenképpen érdekes célpontnak számít, így ennek kapcsán hamarosan talán további izgalmas fejleményekről számolhatunk majd be.

A munkában a Listen-hálózat több teleszkópja is részt vesz majd, ezek között a Green Bank és a Parkes, a MeerKAT, valamint az Automated Planet Finder érdemel említést, de egyes partnerek eszközei (így például a VERITAS, a NenuFAR, a FAST, a Murchison Widefield Array, a LOFAR írországi és svédországi állomásai, a Jodrell Bank Observatory és az e-MERLIN, a Keck Observatory, illetve a Sardinia Radio Telescope) is bekapcsolódnak majd ebbe, mint ahogy a SETI Institute saját, Allen Telescope Array, névre keresztelt állomása is kiveszi majd részét ebből.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák