+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
04
  Kopaszok-e a fekete lyukak? – a feketelyuk-szeizmológia hajnala
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Sódor Ádám

A fekete lyukak megfigyelése terén kétségkívül forradalmi előrelépést hozott az első feketelyuk-összeolvadás gravitációs hullámainak megfigyelése 2015 szeptemberében. A csillagászok most a fekete lyukak terén új módszert vetettek be annak érdekében, hogy ezekből a gravitációs jelekből még több információt nyerhessenek az őket kisugárzó égitest kezdeti és végállapotáról. Ez a módszer, a szeizmológia nem ismeretlen a geofizikusok és a sztellár-asztrofizikusok előtt. A geofizikusok a Föld belsejében terjedő rengéshullámok révén következtetnek bolygónk számunkra fizikai valójában hozzáférhetetlen mély rétegeinek tulajdonságaira. Hasonlóképp, a helio- és asztroszeizmológusok a Napban és a távoli csillagokban terjedő rengéshullámok által az égitest színképében és fényességében okozott időbeli változásokból következtetnek a csillagok belső szerkezetére. Maximiliano Isi, az Amerikai Egyesült Államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) asztrofizikusa és munkatársai most a szeizmológia eszközeivel vizsgált meg több feketelyuk-összeolvadásból származó gravitációs hullámot, megnyitva a megfigyelési feketelyuk-szeizmológia új fejezetét.



Szimulált ábra két, közvetlenül összeolvadás előtt álló fekete lyukról.
Forrás: Simulating eXtreme Spacetimes (SXS) Project.

A két fekete lyuk összeolvadásából keletkező új, nagyobb tömegű fekete lyuk gerjesztett állapotban látja meg a világot, amit egy összenyomott léggömbhöz hasonlíthatunk. A magára hagyott léggömbhöz hasonlóan ez a fekete lyuk is a legalacsonyabb energiaállapotnak megfelelő gömb formára törekszik, miközben az energiatöbblet rezgéseket kelt benne. A rezgések a fölös gerjesztési energia gravitációs hullámok formájában való kisugárzódása révén nagyon gyorsan, a másodperc tört része alatt lecsengenek. Ám amíg tartanak, addig árulkodnak a fekete lyuk fizikai tulajdonságairól.

Albert Einstein általános relativitáselmélete szerint a fekete lyukak rendkívül egyszerű objektumok, melyek mindössze három fizikai mennyiséggel, a tömegükkel, a perdületükkel és az elektromos töltésükkel tökéletesen jellemezhetőek. Ezt a tulajdonságukat írta le John Wheeler szemléletesen úgy, hogy „a fekete lyukak kopaszok”. Nincsen „hajuk”, ami az egyéb tulajdonságaikat reprezentálná. Ám a fizikusoknak komoly elvi problémájuk támadt ezzel az egyszerű képpel 1974-ben, amikor Stephen Hawking kimutatta, hogy a fekete lyukak mégsem tökéletesen feketék. Ez a probléma az információs paradoxon. Hawking eredményei arra mutatnak, hogy a fekete lyukak is bocsátanak ki sugárzást, amely révén tömeget veszítenek, míg végül teljesen elpárolognak. Ennek a jelenségnek a neve Hawking-sugárzás.

S hogy miért probléma ez? Ha egy fekete lyuk tökéletesen azonos módon fog kinézni azután, hogy belezuhant három tonna homok vagy ugyanennyi levéltári dokumentum, akkor a világegyetem állapotára vonatkozó információnak veszett nyoma. No de ezzel még hajlandóak lettek volna megbékélni a fizikusok – és a levéltárosok sem elégedetlenkedtek. Mindaddig, míg bízhattak abban, hogy az információ, habár a fekete lyuk eseményhorizontja mögé végérvényesen bezárva, ám továbbra is a világegyetemünk részeként megőrződött. De ha a fekete lyukak a világegyetem vége előtt megsemmisülhetnek, magukkal víve titkaikat a halálba, az már valóban komoly elvi probléma. Mert ezek szerint elvileg is tartozhat azonos jelen különböző múltakhoz. – Ennek már a fizikusok mellett a történészek sem örülnének!

Nem csoda, hogy a kérdés vizsgálata fontos helyet foglalt el az elmúlt évtizedek feketelyuk-kutatásaiban. A fizikusok jelenlegi konszenzusa szerint a fekete lyukak mégsem tökéletesen kopaszok, az eseményhorizontjuk nem teljesen sima. A fekete lyukakba hullott dolgok emlékét megőrzik a felszínük kicsiny torzulásai, ami pedig maga után vonja azt, hogy a Hawking-sugárzás nem lesz tökéletesen feketetest-szerűen termikus, sem izotrop. Vagyis az információt a sugárzás visszacsempészi a világegyetembe. Ha ez valóban így van, vagyis a fekete lyukak nem kopaszok, az a feketelyuk-szeizmológiával ellenőrizhető kell legyen.



A GW150914 jelű úttörő esemény gravitációs jelei a két LIGO detektorból (sárga és kék vonalak), illetve a jelek frekvencia-idő diagramja (fölöttük színárnyalatokkal). Isi és munkatársai most a legfényesebb árnyalatokkal jelölt összeolvadási eseményt követő lecsengési fázist elemezték igen behatóan. Forrás: ApJL.

Isi és munkatársainak első lépései ezen az új szakterületen ígéretesek. Új elemzési módszereikkel meglepően sok olyan jelet sikerült kinyerniük az összeolvadási események ütközés utáni, lecsengő fázisáról, amit a korábbi elemzők a detektorok jelenlegi érzékenysége mellett lehetetlennek tartottak. Ezek a vizsgálatok azonban egyelőre nem mutatnak eltérést a tökéletesen szimmetrikus feketelyuk-geometriától. Ám ez nem jelenti azt, hogy a fekete lyukak kopaszsága megerősítést nyert. Csupán azt, hogy az ellenkezője jelenleg nem bizonyítható. A tudomány és a technika azonban természetesen fejlődnek, az idővel felgyülemlő nagyobb statisztikai mintával, valamint az érzékenyebb megfigyelésekkel reményeink szerint a közeli jövőben már okosabbak leszünk az információs paradoxon igen fontos elvi kérdésében is.

forrás:/csillagaszat.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
04
  Tíz perc alatt feltölthető akkumulátort készítettek egy amerikai egyetemen
Tíz perc alatt feltölthető lítiumion-akkumulátort fejlesztettek ki elektromosautók számára a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói, akik a Joule című tudományos folyóiratban mutatták be fejlesztésük eredményét.
"Bemutattuk, hogy lehetséges tíz perc alatt egy elektromosautó feltöltése, amellyel 360-480 kilométer megtételére képes" - idézte az egyetem közleménye Wang Chao-Yang vegyészprofesszort, az egyetem elektromechanikai központjának igazgatóját. Azt mondják, ezt a sebességet 2500 töltési cikluson át fent lehet tartani, ami egyenlő mintegy 800 000-1000 000 kilométer megtételével. "A gyors töltés a kulcsa annak, hogy széles körűen elterjedhessenek az elektromos gépkocsik" - mutatott rá Wang a nyilvánvalóra.




A lítiumion-akkumulátor élettartama azonban gyengül, ha gyorsan töltik fel 10 Celsius-fok alatt, mert ahelyett, hogy a lítiumionok egyenletesen tapadnának a szénalapú anódhoz, a lítium tüskeszerűen lerakódik az anód felszínén. Ez a lítiumbevonat csökkenti a cella kapacitását és üzemzavart okozhat. Magasabb hőmérsékleten való töltése hatékonyabb lenne, de a magas hőmérséklet hosszú távon szintén rontja a cella kapacitását.

Wang és kutatócsoportja rájött arra, hogy nem alakulnak ki ilyen lítium tüskék, és nem csökken a cellakapacitás, ha az akkumulátort felmelegítik 60 Celsius-fokra tíz percig, majd lehűtik a környezet hőmérsékletére - olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. Az akkumulátort elvileg ugyan tilos lenne 60 Celsius-fokra fűteni, mivel ez veszélyt jelent az anyagokra, drasztikusan csökkenti az akkumulátor élettartamát, de a gyors visszahűtéssel ez megelőzhető.

Idén a Svéd Tudományos Akadémia a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért ítélte oda a kémia Nobel-díjat John Goodenough amerikai, Stanley Whittingham brit és Josino Akira japán tudósoknak. A könnyű, újratölthető és tartós lítiumion-akkumulátorokat napjainkban a mobiltelefonoktól a laptopokon át az elektromos autókig használják. Világszerte ezekkel működnek a hordozható elektronikai eszközök, amelyeket a kommunikációhoz, a munkához, a tanuláshoz vagy például a zenehallgatáshoz használnak. Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel akár a jövőben egy fosszilis energiától teljesen mentes társadalmat.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
04
  Nem jött össze a nagy visszatérés a Terminátornak
Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo) - Közzétette: nordi
szerző: Bodnár Judit Lola

Hiába minden puskapor, a Terminátor: Sötét végzet nem tudott érdemi érdeklődést vonzani a hétvégén a jegypénztáraknál, így gyengécske 29 millió dolláros bevétellel zárt az észak-amerikai (USA és Kanada) piacokon, és globális összbevételei sem haladták meg a 123 milliót, ami annál kellemetlenebb, ha hozzátesszük, hogy a film büdzséje a marketingköltségek nélkül is 185 millióra rúg. Pedig tényleg mindent bevetettek: a fedélzeten James Cameron, és Arnold Schwarzenegger mellett a Terminátor 2 óta először Linda Hamilton is visszatért.



Schwarzenegger vicces, de valaki végre elpusztíthatná a Terminátort (az előzetes inditásához: Katt ide! )

A Terminátor 6 nem lett olyan rettenetesen komolykodó, mint a Rambo 5, de így sem tud többet nyújtani a nosztalgiánál.
A Warner viszont továbbra is örülhet, a Joker ugyanis folytatja menetelését előre, globális összbevételei már 934 milliónál jár, és mivel az érdeklődés a film iránt alig csökken, elég nagy esély van rá, hogy meglegyen az egymilliárd dolláros álomhatár. A Warnernek ezen kívül premierfilmje is debütált a hétvégén, éspedig a Stephen King klasszikus, A Ragyogás folytatása, az Álom doktor, mely egyelőre hazai terepen nem, kilenc másik országban viszont már mozikba került, és össze is hozott 5,6 milliót, ami persze aprópénz ahhoz képest, ami az észak-amerikai forgalmazás megkezdése után várható. A filmet az Államokban – és egyébként nálunk is – ezen a héten mutatják be.

A Disney a hazai piacon 12, globálisan 40 milliót keresett a Demóna folytatásával, így A sötétség úrnője összbevételei már a 400 milliót közelítik. A hétvége ezen kívül néhány kisebb bevételre számító film premierjét hozta, a rabszolgasorból kitört hős Harriet Tubman életéről szóló Harriet, az Edward Norton rendezésében és főszereplésével készült Árva Brooklyn, és egy kisköltségvetésű animációs film, a Sarkvidéki akció került forgalmazásba, ezek a bevételi lista negyedik, kilencedik és tizedik helyére voltak jók.

forrás:/24.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák