+ A | - a | Visszaállít
2019. okt.
15
  Nem sikerült a Mars megfúrása
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az Insight névre keresztelt új marsjáró még a tavalyi év végén landolt a szomszédos bolygó felszínén, majd pedig decemberben kezdte meg ottani működését. Áprilisban már az első marsrengést is regisztrálták a szakemberek, azóta azonban elmaradtak a várt eredmények.



A NASA új trükkel próbálkozik, hogy áthatoljanak a kemény rétegen

Az 1 milliárd dollárt felemésztő egység ugyanis 7 hónapja igyekszik megfúrni a Mars talaját, ami eddig nem sok sikert hozott. Az erre kijelölt, a marsjárótól kisebb távolságra elhelyezett műszer a tervek szerint 5 méter mélyre fúrna le (ezt azért helyezték el némileg távolabb magától a szondától, hogy annak árnyéka később ne befolyásolja a mérés eredményét), hogy megmérje a bolygó belsejéből folyamatosan elszökő hő hozzávetőleges mennyiségét, itt viszont eddig mindössze 35 centiméterre sikerült lehatolni, amit a mérnökök a kamera segítségével igyekeztek megmagyarázni. A hivatalos közlemény szerint az eredeti gyanú beigazolódott, itt az amerikai és német szakemberek pedig egy áthidaló megoldással álltak elő, ami az egyik robotkart vonja be a munkába, hogy megfelelő módon rögzítse a fúróegységet.

A robotkar ugyan a távolság és a kihajlás miatt nem tud nagy erőt kifejteni, ez azonban elegendő lehet ahhoz, hogy a lyuk túlsó pereméhez szorítsa a fúrót, így növelve a súrlódást, egyben pedig megelőzve az egy helyben való ugrálást, ami a vártnál keményebb talajba való ütközés eredménye volt (a fúró tehát hónapokon keresztül hiába próbált áthatolni a keményebb rétegen, amelyet korábban nem figyeltek meg. Bonyolítja a helyzetet, hogy a fúróegységet nem arra tervezték, hogy a munka megkezdése után újból felemelkedjen, felhagyva az ásással (erre azonban szükség volt, hogy a kamerával megfigyeljék a célpontot), az áthidaló megoldás révén viszont sikerülhet a trükk és mélyebbre juthatnak majd le a talajban.

A most segítségre siető csapat tagjai korábban a Spirit és az Opportunity esetében is több alkalommal kényszerültek hasonló alternatív megoldás kidolgozására, így a tapasztalat rendelkezésre áll, a remények szerint pedig néhány héten belül elérhető lesz az áttörés.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. okt.
15
  A globális átlagnál gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében
A globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében, és ez fenyegetést jelent a régió élelmiszer- és vízkészleteire – figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.
„Világviszonylatban ez a klímaváltozás által leginkább érintett régiók egyike”– mondta Nasser Kamel, a Mediterrán Unió főtitkára, a több mint 600 kutatót tömörítő Mediterranean Experts on Climate and Environmental Change (MedECC) nevű szervezet által készített tanulmány ismertetésekor.




Az iparosodás előtti korszakhoz képest mostanra 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a térségben, ami meghaladja az 1,1 Celsius-fokos globális átlagot.

A Földközi-tenger térsége három kontinens, Európa, Ázsia és Afrika egyes részeit foglalja magába. A régióra enyhe, esős telek és forró, száraz nyarak jellemzőek.
A kutatók előrejelzései szerint 2040-re 2,2 Celsius-fok lesz az átlaghőmérséklet emelkedése a térségben, és a század közepére a régió bizonyos részein akár a 3,8 Celsius-fokot is elérheti. Emellett rendszeresebbé, illetve intenzívebbé válnak az aszályok.


A hőmérséklet-növekedéssel párhuzamosan a csapadékmennyiség csökkenni fog a következő évtizedekben. Egyes területeken, például a Balkánon és Törökországban akár 30 százalékkal is csökkenhet a csapadék mennyisége, miközben a heves esőzések gyakoribbá válhatnak.
Az emelkedő hőmérséklet és a csapadék hiánya hozzájárul a kiszáradáshoz, ami fenyegetést jelent a térség élelmiszer- és vízkészleteire nézve.

A térségben élő vízszegény emberek száma a 2013-ban becsült 180 millióról várhatóan eléri és akár meg is haladja a 250 milliót a következő két évtizedben. A terményekre a gyengülő talajminőség, az aszályok és hőhullámok, míg a tengeri élővilágra a túlhalászat és az egyes fajok eltűnéséhez vezető melegedő tengervíz jelent fenyegetést.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák