+ A | - a | Visszaállít
2019. szept.
19
  Olyan objektumot fedeztek fel a világűrben, ami a fizika határait feszegeti
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az eddig észlelt legnagyobb tömegű neutroncsillag felfedezéséről számoltak be csillagászok, olyanról, amely lényegében nem is létezhetne – írja a CNN.
A neutroncsillagok nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok, ezek elviekben a legkisebb csillagok az univerzumban. Átmérőjüket általában a szakemberek egy-egy város méretéhez hasonlítják, például Chicagóhoz vagy Atlantához. Hihetetlenül sűrűek, tömegük pedig nagyobb mint a Napé.




Az újonnan felismert J0740+6620 neutroncsillag esetében a Föld tömegének a 333 ezerszereséről, a Nap tömegének pedig 2,17 tizedszereséről van szó. 4600 fényévre van a Földtől, gyorsan forog. Pulzárról beszélhetünk, hiszen rádióhullámot bocsát ki a mágneses pólusokból.(kép:aerospacedefencetalks)

A most felfedezett neutroncsillagot a Green Bank távcső észlelte Nyugat-Virginiában. Kutatók nem kifejezetten keresték ezt a csillagot, akkor észlelték, amikor gravitációs hullámokat kerestek.
Titokzatos természetük miatt a csillagászok még sok kérdésre keresik a választ a neutroncsillagokkal kapcsolatban, ezért ez az egyedülálló felfedezés ezen is segíthet. Arra is kíváncsiak például, hogy a zúzott neutronok úgynevezett szuperfolyadékká válnak-e, vagy hogy néz ki a bontásuk.

forrás:/narancs.hu /
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. szept.
19
  Hihetünk egyszerre Istenben és a földönkívüliekben
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: nordi
“Hihetünk Istenben és a földönkívüliekben. El lehet fogadni más világok és más életek létezését, akár olyanokét is, amelyek fejlettebbek a miénknél anélkül, hogy megkérdezőjeleznénk a teremtésbe, a megtestesülésbe és a megváltásba vetett hitünket” – így vélekedik José Gabriel Funés, a Specola Vaticana, a Szentszék Castel Gandolfó-i csillagvizsgálójának igazgatója.

Az 56 esztendős argentin jezsuita atya, aki 2006 augusztusa óta vezeti az obszervatóriumot, a Vatikán hivatalos lapjának, a L’Osservatore Romanónak adott interjúban úgy vélekedett: annak ellenére, hogy számos csillagász minden alkalmat megragad ateizmusának nyilvános tanúságtételére, csupán mítosz annak állítása, hogy az asztronómia segíti az ateista világlátást.



The Vatican has joined the search for alien life Photo: AP/20TH CENTURY

“Számomra úgy tűnik, hogy éppen az, aki a Specolában dolgozik, tanúsíthatja a lehető legjobban, hogy lehet Istenben hinni és komoly tudományos munkát végezni” – mondta Funes, aki szerint, ahogyan sokféle teremtmény létezik a Földön, lehetnek más, Isten teremtette intelligens lények is. Ez nem ellenkezik a keresztény hittel, mivel az ember nem szabhat határokat Isten alkotói szabadságának. “Ha a földi teremtményeket Szent Ferenccel mondva fivérnek és nővérnek nevezhetjük, miért is ne beszélhetnénk földönkívüli fivérről? Elvégre ő is a teremtés része lenne” – tette hozzá a Specola igazgatója.

Ami pedig az ismeretlen világok lényeinek megváltásával kapcsolatos problémákat illeti, Funes atya megjegyezte: “Még ha léteznek is más intelligens lények, nem biztos, hogy szükségük van a megváltásra. Elképzelhető, hogy teljes barátságban maradtak Teremtőjükkel”. De mi van akkor, ha ezek a földönkívüliek bűnös lelkek? A jezsuita páternek erre is megvan a válasza: “Jézus egyszer s mindenkorra megtestesült. A megtestesülés egyszeri és megismételhetetlen történés. Éppen ezért biztos vagyok abban, hogy valamilyen módon számukra is megadatna az isteni könyörületesség, ahogyan az embereknek.”

A Specola igazgatója az interjúban kitért arra is, hogy az ősrobbanás elmélete nem mond ellent a bibliai teremtéstörténetnek. “A Biblia alapvetően nem tudományos könyv, hanem a szeretet levele, amelyet Isten népének írt két- vagy háromezer éves nyelvezettel. Akkoriban természetesen ismeretlen volt egy olyan elmélet, mint az ősrobbanásé. Éppen ezért nem kérhetünk számon a Bibliától tudományos választ. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a jövőben nem lesz-e az univerzum eredetének teljesebb magyarázata.” – mondta José Gabriel Funes atya, aki szerint éppen ezért kell begyógyítani olyan sebeket, mint a Galilei-ügy, és megvalósítani az együttműködést az egyházi és a tudományos közösség között.

“Hiszem, hogy a tudomány és hit közötti problémák egyike a tudatlanság. Egyfelől a tudósoknak meg kellene tanulniuk helyesen olvasniuk a Bibliát, és megérteni hitünk igazságát. Másfelől a teológusoknak és az egyházi embereknek naprakésznek kellene lenniük a tudományos fejlődésben, hogy hatékony válaszokat adhassanak a folyamatosan felmerülő kérdésekre” – figyelmeztetett a vatikáni csillagász.

forrás: MTI/index.hu
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák