+ A | - a | Visszaállít
2019. aug.
05
  Potenciálisan lakható szuperföldet azonosítottak 31 fényévre a Naprendszertől.
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A GJ 357 törpecsillag körül keringő GJ 357 d nagyjából hatszor nagyobb a Földnél – írja a USA Today. Az exobolygó 55,7 nap alatt kerüli meg gazdacsillagát. Lisa Kaltenegger, a Cornell Egyetem Carl Sagan Intézetének munkatársa szerint ha a GJ 357 d atmoszférája kellően vastag, felszínén fennmaradhat folyékony állapotban a víz. Ez azt jelenti, hogy akár az élet is jelen lehet az égitesten, melynek jeleit rövidesen kimutathatják az új generációs távcsövek.



A NASA számításai alapján amennyiben az objektumhoz nem tartozik számottevő légkör, felszínén mínusz 64 Celsius-fok lehet. Ebben az esetben, ha van is víz a bolygón, az bizonyosan fagyott.

Kaltenegger és kollégái 2019 elején a Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) űrszonda adatait elemezve vizsgálták GJ 357 b-t, egy Földnél jóval forróbb exobolygót. A kutatás során aztán további égitesteket találtak a rendszerben, többek közt a GJ 357 d-t. Mivel az objektum csillaga lakható zónájában fekszik, ezért elvileg fennmaradhat rajta a folyékony víz.

Kaltenegger szerint 2021-2025-ben két új teleszkópot is üzembe helyeznek, melyekkel már keresni kezdhetik az életre utaló nyomokat az exobolygókon. Mivel a GJ 357 d meglehetősen közel található, valószínűleg sok kutató fogja majd vizsgálni.

forrás:/nat-geo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. aug.
05
  2000 éve nem volt példa a jelenlegi felmelegedésre
A Nature, valamint a Nature Geoscience című folyóiratokban publikált munkák szerzői 700 közvetett forrás - köztük fák évgyűrűi, korallok és tavak üledékrétegeinek elemzése - révén rekonstruálták az elmúlt két évezred éghajlati eseményeit és megállapították, hogy azok egyike sem volt globális kiterjedésű. A 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszak, az úgynevezett kis jégkorszak például a 15. században a Csendes-óceán térségében, míg a 17. században már Európában volt a legerősebb. A kutatók szerint az általuk felvázolt hosszú távú hőmérsékletváltozások egyike sem terjedt ki egy adott időben a bolygó felénél nagyobb területre. A 950-től 1250-ig tartó középkori meleg időszakban például a Föld felszínének mindössze 40 százalékán emelkedett meg jelentősen a hőmérséklet.



A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat
az elmúlt kétezer év éghajlati változásain

A mostani felmelegedés ezzel szemben a bolygó döntő részét érinti. "Megállapítottuk, hogy az elmúlt két évezred legforróbb periódusa a 20. században volt a bolygó több mint 98 százalékát érintve" - húzták alá a szakemberek. "Ez erős bizonyíték arra, hogy az ember okozta globális felmelegedés nem csupán az abszolút hőmérséklet tekintetében, hanem térbeli kiterjedésében is példa nélkülinek számít az elmúlt kétezer évben". A kutatók szerint az iparosodást megelőzően a vulkánok voltak a legnagyobb hatással az éghajlatra, a napsugárzás változásai azonban a jelek szerint nem befolyásolták a globális átlaghőmérsékletet.

A jelenlegi éghajlatváltozás jelentősen túlmutat a környezet természetes változékonyságán. A Berni Egyetemen dolgozó Raphael Neukom szerint a műszeres vizsgálatok adatai és a saját eredményeik azt mutatják, hogy a közelmúltbeli melegedés üteme egyértelműen meghaladja a természetes melegedés - általuk kalkulált - ütemét. A szakemberek ugyan nem vizsgálták külön, hogy valóban az ember felelős-e a jelenlegi klímaváltozásért, de az eredményeik egyértelműen ezt támasztják alá.

A University College London munkatársaként dolgozó Mark Maslin szerint a mostani tanulmányok nyomán a klímaváltozás tagadóinak fel kellene végre hagyniuk annak a hajtogatásával, hogy a jelenlegi globális felmelegedés egy természetes éghajlati körforgás része.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. aug.
05
  A Halálos iramban-sorozat 2006 óta leggyengébb bevételével nyitott a Hobbs & Shaw
Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo) - Közzétette: nordi
A Halálos iramban-sorozat 2006 óta leggyengébb, 60,8 millió dolláros bevételével nyitott a hétvégén Észak-Amerikában a 18 éves széria első különálló filmje, a Halálos iramban: Hobbs & Shaw. A misztikus akciófilmre további 120 millió dollárért váltottak jegyet a világ más országaiban, s a 180 milliós globális nyitóhétvégi árbevétellel a Hobbs & Shaw a forgalmazó Universal Pictures eddigi ötödik legnagyobb dobása világviszonylatban.



A trailler inditásához Katt ide!

A Hobbs & Shaw észak-amerikai nyitóhétvégi bevétele a leggyengébb a sorozat 2006-ban bemutatott filmje, a Halálos iramban: Tokió hajsza óta, amely 24 millió dollárt hozott forgalmazásának első hétvégéjén.

A 200 millió dollárból forgatott produkció aránylag gyenge hazai indulása nem különösebben aggasztja a Universal Pictures-t, mert a Halálos iramban-filmek hagyományosan jól szerepelnek külföldön, például Kínában, ahol csak augusztus 23-án kerül a mozikba.

forrás:/hirado.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák