+ A | - a | Visszaállít
2019. máj.
04
  Megtalálták a „Tatuin-rendszer” harmadik bolygóját
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Ujhelyi Borbála

A harmadik exobolygót találták meg nemrég a Kepler-47 katalógusjelű kettőscsillag-rendszerben.
Jerome Orosz (San Diego Állami Egyetem) és munkatársai az Astronomical Journal májusi számában jelentették be, hogy a „Tatuin-rendszernek”, amely arról ismert, hogy két csillag körül két bolygó kering, van egy harmadik bolygója is. A Hattyú csillagképben látható kettőscsillag-rendszer 3340 fényévre van tőlünk, és ezidáig ez az egyetlen, amelyről tudjuk, hogy több bolygója van. A kettőscsillag tagjai fősorozati csillagok: az egyik a Napunkhoz hasonló, míg a másik egy vörös törpe. A Kepler-47d jelzéssel ellátott új bolygó a két, már ismert bolygó közötti pályán kering. A rendszer mindhárom planétája olyan közel van a csillagokhoz, hogy ha a Naprendszerben lennének, elférnének a Föld és a Nap között.


A csillagászok korábban úgy gondolták, hogy cirkumbináris exobolygók, vagyis kettőscsillagok körül keringő bolygók nem létezhetnek, mert a két csillag tömegvonzásának dimanikus kölcsönhatása nem engedi meg a stabil bolygópályák létrejöttét. Amikor nyolc évvel ezelőtt felfedezték a Kepler-16b jelzésű exobolygót, kiderült, hogy ez a feltételezés nem állja meg a helyét.
A Kepler-47 rendszer létezése arra utal, hogy a gravitációs kölcsönhatások korlátozzák a cirkumbináris bolygók méretét. Ez megmagyarázhatja azt is, hogy miért van sokkal kevesebb kőzetbolygó a kettőscsillagok körül. Amikor a bolygók a fiatal csillagokat körülvevő por- és gázkorongban kialakulnak, kölcsönhatásuk a koronggal befelé mozgatja őket.

Illusztráció a Kepler-47 bolygópályáiról. (forrás: NASA / JPL Caltech / T. Pyle)

A két csillag egymással versengő tömegvonzása a kisebb bolygókat kiűzi a rendszerből, magyarázza a szakcikk társszerzője, Nader Haghighipour (Hawaii Egyetem). A nagyobb bolygók folytatják befelé vándorlásukat, de végül belecsapódnak a csillagokba, így csak a közepes méretű bolygók maradnak a rendszerben.

A Kepler-47 azt is bizonyítja, hogy a cirkumbináris rendszerek feltöltődhetnek stabil pályájú bolygókkal. „Azt hiszem, ebben az a nagy áttörés,” – mondja David Martin (Chicagói Egyetem) – „hogy nem tehetnénk be a három bolygó mellé újabbakat úgy, hogy a rendszer túlélje. Ez nagyon fontos a bolygók kialakulásának megismeréséhez.”

A Kepler-47 mindhárom bolygóját a NASA Kepler-űrtávcsöve fedezte fel. A 2009-ben felbocsátott Kepler fedések, más néven tranzitok megfigyelésével keres exobolygókat: a jelenség során a bolygó elhalad a csillaga előtt, és ez észlelhető a csillag fényesség-változásaiban. A tranzitok megfigyelésével nem egyszerű exobolygót találni. A bolygónak ugyanis elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a csillag előtti elhaladásakor mérhető fényességváltozást okozzon. A bolygó keringési síkja nem állhat nagy szögben a látószögünkhöz képest, különben nem lennének megfigyelhetők a periodikus fedések. A cirkumbináris bolygók keringési síkjának billegése tovább bonyolítja a kérdést. „Minden cirkumbináris bolygóra, amit látunk, jut nyolc vagy kilenc, amit nem veszünk észre.” – mondja a tanulmány társszerzője, Bill Welsh (San Diego Állami Egyetem).

A Kepler-47-ről csak 2013-ig vannak adataink, de a NASA 2018-ban indított TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcsöve folytatja a munkát. A TESS idén nyáron fogja a Kepler-47-et vizsgálni. A kutatók már alig várják, hogy öt év kihagyás után új adatokat kapjanak a bolygórendszerről. A TESS nagyobb égterületet vizsgál, mint a Kepler, és célja, hogy exobolygókat találjon a legközelebbi ismert 200 ezer csillag körül. Az űrtávcső új lehetőségeket nyújt a cirkumbináris rendszerek vizsgálatára.



Művészi illusztráció a Kepler-47 jelzésű rendszerről. A középen látható bolygó a rendszer most felfedezett tagja,
a Kepler-47d. (forrás: NASA / JPL-Caltech / T. Pyle)

„A TESS több százezer kettőscsillagot fog megvizsgálni,” – mondja Welsh – „míg a Kepler háromezret nézett meg, a TESS több százezret fog. A végső cél az, hogy a TESS adatai alapján statisztikákat állítsunk össze, és megtaláljuk ezeknek a rendszereknek a jellegzetességeit, közös jellemzőit.”

Az egyik cél az, hogy megtudjuk, hogyan alakulhatnak ki bolygók a kettőscsillagok gravitációsan instabil környezetében. A TESS most zajló kutatásai rengeteg feldolgozandó adattal látják el a csillagászokat. „Nem csak hogy kettőscsillagok körül találunk bolygókat, de olyan arányban találjuk őket, mint az egy csillagos rendszerekben.” – mondja Martin. „Úgy látszik, a természet szereti a szélsőségeket.”

forrás:/csillagaszat.hu/

kapcsolódó: Alvó módba került a Kepler-űrtávcső Katt ide!
Megvan a Kepler tizedik, kettőscsillag körül keringő bolygója Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. máj.
04
  Ehető alga vízgömbökben osztották a vizet a londoni maratonon – PET palack helyett
Az utóbbi években szembetűnő problémává vált a futóversenyek és maratonokon felhasznált hatalmas mennyiségű műanyag vizesflakon áradat, melyek a versenyek után még el is lepték az utcákat. A versenyzők ugyanis futás közben legtöbbször a földre dobják a vizesflakonokat, miután megitták belőle a vizet…


A tavalyi londoni maratonon 920 000 műanyag palackot osztogattak el a futóknak a verseny alatt. A mintegy 42 kilométeres távon elképesztő mennyiségű PET palack halmozódott fel az út mentén…

A 2019-es londoni maratonon azonban, melyet április 28-án rendeztek meg, hatalmas változás történt a vízosztás tekintetében.
Az Ooho cég biológiailag lebomló és ehető vizestasakokat fejlesztett ki algából, és ezeket a vízgömböket osztogatták a futóknak PET palackok helyett.
A vasárnapi londoni maratonon osztogattak először biológiailag lebomló, ehető vízgömböket a résztvevőknek, melynek eredményeképpen sikerült a PET palackok mennyiségét 920 ezerről 704 ezerre csökkenteni.

Ehető vagy el is dobható – nem okoz környezeti kárt. A gyártó cég legfőbb célja, hogy olyan csomagolást hozzon létre, amely 100 százalékban lebomlik, és használatával semmiféle hulladék nem képződik. Az Ooho elkötelezett híve a műanyag hulladékmentesség megteremtésének.

Az átlátszó vízgömböket például a maratonhoz hasonló sportrendezvényekre illetve fesztiválokra fejlesztették ki, ahol környezetbarát megoldást jelenthetnek a megnövekedett vízfogyasztásra.
Az alga vízgömböknek semmilyen ízük nincsen, ezért egyszerűen lenyelhetők, vagy akár el is lehet dobni őket, miután a tartalmát elfogyasztották, mivel néhány hét alatt teljesen lebomlik.


A vékony, átlátszó algagömbökbe egyszerűen egy lyukat kell harapni, és megiható a benne tárolt tiszta víz.

Biológiailag lebomló algacsomagolás – gyorséttermi öntetekhez is. A fejlesztők azért választották az algát, a biológiailag lebomló csomagolás alapanyagául, mivel a tengeri moszatok bizonyos fajtái naponta akár 1 métert is nőhetnek. Az algák a természet egyik legjobb megújuló erőforrásai.

Az algacsomagolást már gyorséttermi salátaöntetek és szószok (pl. ketchup) csomagolására is kifejlesztették. További céljuk pedig, hogy zöldség- és gyümölcstároló hálókat, valamint egyéb hőre zárható fóliákat és tasakokat gyártsanak a műanyag helyettesítésére.

forrás: /euronews/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. máj.
04
  Nincs halál: Mindenki túléli a fizikai test halálát: a kvantumfizika bizonyítja?
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: nordi
A legfrissebb kutatások reményt adhatnak a gyászolóknak: egyre biztosabb, hogy van valami a halál után. A lélek nem vész el, csak energiává alakul és a kozmosszal egyesül?
A tudomány előtt eleinte tabu volt, a múlt században pedig még kész rejtély, hogy pontosan mi is történik a test halála után az emberrel.Meghalunk, nincs többé létezés, és egy végtelennek ható “semmi” követezik – ez volt a nézőpont hosszú időn át.


Azonban ma a tudomány olyan bizonyítékok birtokában van már, ami mindezt megcáfolja.
Neves idegsebészek, neurológus szakemberek állítják egybehangzóan, hogy a halál nem a vég, sőt, valószínűleg a kezdete. Hogy minek? Valami másnak, egy másfajta, kevésbé anyagi létezésnek egy másik síkon.



A minket körülvevő kozmosz ugyanis rezeg, ezt a húrelmélet is bizonyítja a kvantumfizika szintjén

Legalábbis a legvakmerőbb elképzelések és teóriák azt mondják, hogy a tudat egyfajta energia formájában hagyja el a testet a kimúlás pillanatában.
Ezt követően ez az energiamassza visszatér a kozmoszba és eggyé olvad az abban áramló energiával.
A minket körülvevő kozmosz ugyanis rezeg, ezt a húrelmélet is bizonyítja a kvantumfizika szintjén.

Ott van a mikrotubulus, mint nemrég felfedezett, eddig a tudomány által nem ismert struktúra is az agyban.
Ezek a mikrotubulusok olyan aprók, hogy még az idegsejtek között is alig láthatók. A szakértők az elmúlt években fedezték fel őket, és hemzseg tőlük az agy.
Ezek a mikrobutulusok a feltételezések szerint kvantuminformációkat tárolhatnak, erre utal az is, hogy bizonyos elektromos és agyi aktivitást képesek produkálni.

A halálból visszatértek vallomásai mindig azonosak, és olyan dolgokat írnak le, amikre egyszerűen nem emlékezhettek volna a kórteremből, a műtéti ágyból, mert vagy agyhalottak voltak, vagy kómában voltak…Ennek ellenére orvosok beszélgetéseit, belátogató rokonokat idéztek fel kristálytisztán.

A kutatók elképzelései szerint a halálunkkor a mikrotubulusokban tárolt információ energiaként kiszabadul a testünkből, majd egy masszává áll össze.
Ekkor látjuk magunkat felülről, az élettelen testünk felett lebegve, észlelve a körülöttünk zajló eseményeket.

forrás: /Titokterminál/

kapcsolodó: Megmérték, milyen gyors a halál Katt ide!
Tudósok állítják: a lélek létezik és az univerzumba vándorol a halál után Katt ide!
Bizonyítékot találhattak a halál utáni életre Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák
---
.
---