+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
19
  Galaktikus vihar a Teáscsészében
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Ujhelyi Borbála

Egy csésze kozmikus teát? Talán nem bír olyan nyugtató hatással, mint a földi teák, de mindenképpen érdekes élményt nyújt. Egy galaxisban, amelyben a Teáscsésze elnevezésű alakzat látható, épp galaktikus vihar tombol.



A Teáscsészéről készült kompozit képen a Chandra röntgen-képét (kék) egyesítették a NASA Hubble-űrteleszkópjának optikai képével (vörös és zöld). (Forrás: NASA/CXC/Univ. of Cambridge/G. Lansbury et al; NASA/STScI/W. Keel et al.)

A kozmikus égiháború kirobbantója egy szupernehéz fekete lyuk, amely az SDSS 1430+1339 jelzésű galaxis központjában helyezkedik el. A galaxis középső részén lévő anyag lassan a fekete lyuk felé húzódik, és a közelébe érve az erős gravitáció és a mágneses tér hatására nagy energiára tesz szert. A fekete lyukba hulló anyagnak erősebb a sugárzása, mint a galaxis többi csillagának együttvéve. Ezeket az aktívan növekvő fekete lyukakat nevezzük kvazárnak.

A Földtől 1,1 milliárd fényévre lévő, a Teáscsészének otthont adó galaxist 2007-ben, a Galaxy Zoo projekt keretében amatőrcsillagászok fedezték fel a Sloan Digitális Égboltfelmérés program képein. Később hivatásos csillagászok űrtávcsövek segítségével gyűjtöttek adatokat a galaxis történetéről, szem előtt tartva a jövőben bekövetkező vihart.

A Teáscsésze „füle” egy hatalmas, buborék alakú, optikai és röntgensugárzást kibocsátó fénygyűrű. A szupernehéz fekete lyuktól nagyjából 30 ezer fényévre lévő alakzat valószínűleg egy vagy több, a fekete lyukból származó kitörésből ered. A rádiósugárzási adatokban szintén jól látszik a buborék, és azok egy másik, hasonló méretű buborékot is felfednek a fekete lyuk túloldalán.



Kompozit kép a Teáscsészéről rádió- és optikai tartományban. (Forrás: NASA/CXC/Univ. of Cambridge/G. Lansbury et al; NASA/STScI/W. Keel et al; Radio: NRAO/VLA)

A korábbi optikai megfigyelések megmutatták, hogy a Teáscsésze fülének atomjai ionizáltak: akkor szerezték a töltésüket, amikor az elektronjaik egy része a kvazár múltbeli erős sugárzása miatt levált. A kutatók összehasonlították az atomok múltbéli ionizációjához szükséges sugárzás mennyiségét a kvazár optikai megfigyeléseiből következtetett jelenlegi mennyiséggel. Az összehasonlítás arra utalt, hogy a kvazár sugárzása az elmúlt 40-100 ezer évben legalább ötvenszer vagy akár hatszázszor gyengébbé vált. Ezt az erős csökkenést a kutatók szerint az okozhatja, hogy a Teáscsésze kvazárja gyengül vagy haldoklik

A Chandra adatai arra is bizonyítékot szolgáltattak, hogy a buborékon belül forróbb a gáz, mint azon kívül, ami azt jelenti, hogy a fekete lyukból anyag áramolhat ki. A kvazár sugárzása által hajtott anyagáram hozta létre a Teáscsésze buborékait.

Az eredményeket ismertető tanulmány 2018. március 20-án az Astrophysical Journal Letters folyóiratban jelent meg.

forrás:/csillagaszat.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
19
  Moratórium akadályozhatja meg az emberi génmódosítást
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Évekkel ezelőtt írtunk arról, hogy hamarosan elindulhat az emberi génmódosítás korszaka, az ehhez szükséges technológia ugyanis gyakorlatilag rendelkezésünkre áll, vagyis a fő kérdés az etikai és morális határvonalak meghúzása, itt viszont nem valószínű a teljes egyetértés. Most ki is bontakozott az új vita, egyes kutatók ugyanis teljes moratóriumot követelnek, mások azonban óvatosabban járnának itt el.

Egy kínai szakember még tavaly novemberben jelentette be génmódosított ikrek megszületését és az eddigi munka eredményeit. Többek között ez váltotta ki a kutatók ellenállását és tiltakozását, amely most egy közös kiáltvány közzétételét eredményezte, ebben pedig egy legalább 5 évre szóló globális moratórium megalkotását és érvénybe léptetését kérik a nemzetközi közösségtől. A területen dolgozó szakemberek véleménye azonban meglehetősen vegyesnek mondható, hiszen mások szerint egy ilyen drasztikus lépés komolyan hátráltatná a jelenleg zajló kutatómunkát, ezt tehát részletes és szigorú szabályozással lehetne megfelelő mederben tartani, míg mások azt emelik ki, hogy hallgatólagos moratórium már jelenleg is létezik, bár ez nyilván nem akadályozta meg a fenti bejelentést.



Kutatók egy csoportja követeli a teljes moratóriumot, míg mások szerint ez már létezik

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy sem a 2015-ös, első nemzetközi génmódosítási konferencia, sem pedig a tavaly novemberi második rendezvény nem ítélte el egyértelmű módon az ilyen törekvéseket. A szervezők éppen azért igyekeztek elkerülni a szó használatát, mert ezt szerintük sokan örök érvényű tiltásként értelmeznék, ezzel pedig hasznos eredmények megszületését akadályozhatnánk meg, ami nem lenne pozitív. A kissé homályos kommünikében a terület óvatos és prudens megközelítését tartják ideálisnak, a teljes tiltás ötletét viszont hibának tartják – arról nem is beszélve, hogy a kevésbé etikus kutatók (és a mögöttük álló kormányok) amúgy is megkerülnék ezt.

A CRISPR-babák világra hozatalát a legtöbb szakember nem tartja jó ötletnek, itt azonban egyelőre a megfelelő keretrendszer is hiányzik a vita lefolytatásához. Az egyes országok tehát nem fordulhatnak egy közös fórumhoz, amennyiben jelezni szeretnék a hasonló munkálatok megindulását, vagy az erre irányuló szándékukat, először tehát ennek megalkotására lenne szükség.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák
---
.
---