+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
16
  Furcsa pályán mozognak a szuperföldek
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A Nature Astronomy magazin oldalán tettek közzé egy új tanulmányt annak készítői, amelyben a nagyobb méretű, szilárd felülettel rendelkező exobolygók számunkra kifejezetten érdekes orbitális pályái kapcsán szolgáltatnak részletes magyarázatot. Eszerint a forgási tengely magyarázza meg az eltérő arányokat, ez ugyanis a csillag hatásának felerősödését eredményezi.

A csillagászok számára ismert tény, hogy számos különböző rendszerben szép arányokat tudunk felvázolni az egymással szomszédos bolygók keringési ideje kapcsán. Eszerint sokszor két exobolygó esetében a 2:1, illetve a 3:2 arány megfigyelhető, vagyis a csillaghoz közelebb eső bolygó társához képest éppen feleannyi, illetve kétharmadnyi idő alatt kerüli meg azt. A szuperföldek kategóriájában ez viszont nem jellemző, az ilyen égitesteknél ugyanis a fenti arányoknál némileg eltérő számokat kapunk, amire az új anyag szerint a sokkal jobban megdöntött forgási tengely a magyarázat.

A szuperföldek érdekes arányaira kaptunk magyarázatot, amit egy visszaigazolás kísér.


Ennek dőlésszöge a Föld esetében 23 fok, a szuperföldeknél viszont jóval nagyobb adatokat látunk, ami egyben azt eredményezi, hogy a csillag vonzása is sokkal erősebb. Amennyiben az elmélet beigazolódik, ennek révén jobban megérthetjük majd az exobolygókon uralkodó klimatikus viszonyokat, eszerint ugyanis jóval extrémebb évszakokat figyelünk majd meg azokon.

Eközben egy másik érdekes hír is befutott, mégpedig a nemrég végleg elbúcsúzott Kepler-űrteleszkóp kapcsán. A 2007-ben útjára induló, rendkívül hasznosnak (és tartósnak) bizonyult eszköz eredetileg még egy teljes évtizeddel ezelőtt mutatott rá először egy exobolygó létezésére, amely akkor a Kepler-1658 b nevet kapta. Az eredményt a csillagászok most igazolták vissza, így ezt többé nem vonhatjuk kétségbe, amit azért nem értékelhetünk triviális fejleményként, mert korábban (más vizsgálatok során) komoly eltéréseket találtak a különböző időszakokban begyűjtött adatok között, így a bolygót fals pozitívként aposztrofálták. Most pont került az ügy végére, teljes mértékben beigazolódott az első megfigyelés helyessége.

Bár a Kepler eredetileg a Föld és a Neptunusz közötti mérettel rendelkező, úgynevezett szuperföldek után kutatott, ez az első példány ehelyett a forró Jupiterek kategóriájába sorolható, amit az bizonyított be, hogy maga a csillag is háromszor nagyobb, mint azt korábban gondolták. A bolygó egyébként rendkívül közel kering gazdájához, a köztük lévő távolság a csillag átmérőjének alig kétszerese, ennek okát egyelőre nem ismerjük.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
16
  Megtették azt, ami elvileg lehetetlen - gyakorlatilag visszafordították az időt
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Egy nemzetközi tudóscsoportnak sikerült visszaállítania egy kvantumszámítógép állapotát a másodperc egy tört részével korábbira, amivel egy jelentős lépéssel közelebb kerültek annak bizonyításához, hogy az "idő nyila" visszafordítható - olvasható a Scientific Reports című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban.

"Mesterségesen előidéztünk egy olyan állapotot, amely az idő termodinamikai nyilával ellentétes irányba fejlődik"
- idézte Gorgyej Leszovikot, a Moszkvai Fizikai és Műszaki Intézet kvantuminformációs technológiai laboratóriumának (MIPT) kutatóját, a tanulmány vezető szerzőjét az intézet honlapján közzétett közlemény.


Nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy gyakorlatilag visszafordították az időt.

A moszkvai intézet, a zürichi Műszaki Egyetem és az amerikai Argonne Nemzeti Laboratórium kutatói tanulmányukban az IBM egy két kvantumbites számítógépét egy jóval bonyolultabb állapotból visszaküldtek egy egyszerűbbe, amivel megsértették a termodinamika második törvényét, amely kimondja, hogy minden valóságos folyamat irreverzibilis, azaz egy zárt rendszer csak statikus maradhat vagy idővel a rendezetlenség állapota felé fejlődik.

Ezzel gyakorlatilag bemutatták az idő visszafordítását.
A tanulmány azt is jelzi, hogy az egyes részecskék időbeli visszafordítása valószínűtlen. Egyetlen elektron izolálása után és annak kiszámításával, hogy mennyi idő kellene viselkedésének véletlenszerű megváltoztatásához a természetben, a tudósok azt találták, hogy szükség lenne az univerzum teljes élettartamára ahhoz, hogy ez a jelenség egyetlenegyszer megtörténjen a másodpercenként tanulmányozott 10 milliárd elektronnal.

Andrej Lebegyev, a tanulmány másik társszerzője szerint az időt visszafordító algoritmus hasznos lehet a kvantumszámítógépek még pontosabbá tételéhez.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. márc.
16
  Krisztus előtti kozmikus esemény nyomaira bukkantak
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Több mint kétezer éve történt hatalmas napkitörés bizonyítékaira bukkantak Grönlandon svéd tudósok. Felfedezésük nagy jelentőségű napjainkra nézve is, mivel a napkitörések komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban – írja a BBC hírportálja.



A szakemberek szerint a kozmikus esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló napkitörés, amelyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek.

A svéd tudóscsoport grönlandi jégmagokban talált bizonyítékokat arra, hogy Kr.e. 660-ban a Földre protonrészecskék záporoztak. A jégmagokban talált radioaktív izotópok, a berillium-10 és a klór legstabilabb radioaktív izotópja, a klór-36 kozmikus eredetűek.

A Nap által kibocsátott a töltött részecskék átlagos körülmények között másodpercenként 400 kilométeres sebességgel haladnak a Föld felé. Egy nagyon erős koronakidobódás esetén azonban másodpercenként 2-3 ezer kilométer sebesség is lehetséges.



A grönlandi jégben talált bizonyíték szerint a Kr.e 660-ban történt napkitörés egy szoláris protonesemény (SPE) volt
(kép: NASA/OIB)

Ha egy ilyen napvihar közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat. Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve.

“Ezek nagy energiájú szoláris protonesemények. Ezek a nagy energiájú részecskék közvetlenül zárpornak a Földre, létrehoznak olyan részecskéket, amelyeket mérünk. Ezekhez kapcsolódva vannak alacsonyabb energiájú események, amelyek átlagosan 1-4 nap alatt érik el a Földet. Ezek geomágneses vihart okoznak. Ez a két eseménytípus nem mindig esik egybe” – mondta Raimund Muschlere, a Lundi Egyetem kutatója a BBC Newsnak.

A kutatók azonosítottak a múltból két másik nagy eseményt is, amelyek bizonyítékokat hagytak a grönlandi jégmagokban és a fák gyűrűiben. Ezen események egyike 774-775-ben történt és erőssége hasonló volt a Kr.e. 660-ban történthez.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák
---
.
---