+ A | - a | Visszaállít
2019. febr.
21
  Megkapta nevét az európai marsjáró
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az Európai Űrügynökség közölte, hogy részletes vizsgálat és hosszas mérlegelés után meghozták a döntést, amely szerint az ExoMars 2020 küldetés új marsjárója Rosalind Franklin nevét viseli majd. A sokak szerint méltánytalanul mellőzött egykori kutató munkájával hozzájárult a DNS szerkezetének pontos megismeréséhez, az ESA szerint pedig neve ezáltal nagyon is jól passzol a meghatározott célokhoz.

Tavaly már írtunk arról, hogy a NASA mellett az ESA is a Marsot veszi célba, legalábbis egy újabb leszállóegység, valamint egy marsjáró helyszínre küldésével, amelyet az ottani vizsgálatok és az adatok kielemzése követ majd a sorban. Az ExoMars 2020 a tervek szerint akár 2 méter mélyre is lefúrhat majd a bolygó talajában, ahol az élet, pontosabban a szerves kémia egykori nyomaira, lenyomataira bukkanhatunk, legalábbis ebben reménykednek az illetékesek. Az ügynökség munkatársai több mint 36 ezer beadványt vizsgáltak meg, ezután született meg a fenti döntés, ami szerintük tökéletes választás, hiszen Franklin annak idején röntgenes képalkotással segítette a DNS kettős hélix szerkezetének megismerését, bár munkáját (és nevét) hosszú ideig mellőzték, miközben férfi kollégáit komoly elismerésben részesítették (többek között a Nobel-díj odaítélése révén).


ExoMars 2020 küldetés új marsjárója Rosalind Franklin nevét viseli majd (kép:smithsonianmag)

Az eredeti tervek szerint az ExoMars 2020 tavaly indult volna útjára, hogy 2019 elején érjen céljához. Itt azonban komoly csúszást szenvedett el a projekt, jelenleg 2020 júliusa szerepel céldátumként a menetrendben, legalábbis az indulást illetően. Ez azonban már a második lépcsőt jelenti, hiszen az eredeti küldetés még 2016-ban rajtolt el, bár akkor nem sikerült tökéletesre a megvalósítás, hiszen a landolóegység az adatok téves értelmezése miatt gyakorlatilag lezuhant, majd pedig felrobbant - van tehát mit bepótolni az ESA háza táján. A szonda sikeresen pályára állt, ezzel nem voltak különösebb gondok, most azonban újabb esélyt kapnak az európai szakemberek, amire még nagyjából másfél évük van.

Az amerikai űrhajózási hivatal azt is bejelentette, hogy tesz még egy utolsó kísérletet a kapcsolatfelvételre az Opportunity marsjáróval, de kudarc esetén működésképtelennek nyilvánítja a robotot. Az utolsó tesztet helyi idő szerint kedd este végzik el, s az eredményről az űrhajózási hivatal szerdán sajtótájékoztatót tart. A robot 2004-ben ért a vörös bolygóra, és értékes információkat küldött a Földre: például arról, hogy a távoli égitesten valaha víz volt, vagyis meglehettek az élet feltételei.

Tavaly júniusban a hatkerekű marsjáró erős, hosszan tartó porviharba került, és elnémult. A vihar ugyanis megakadályozta, hogy a robot napenergiával működő elemei feltöltődjenek, és az Opportunity a vihar elülte után sem küldött jeleket. Szeptemberben a NASA azt közölte, hogy még 45 napig próbálkozik a kapcsolatfelvétellel, de ha az nem sikerül, akkor a marsjárót valószínűleg javíthatatlan meghibásodás érte, s küldetését lezártnak tekintik. Októberben azonban az űrkutatók megváltoztatták a véleményüket, és adtak még egy esélyt az általuk Oppynak becézett robotnak. A párját, a Spiritet 2011-ben nyilvánították működésképtelennek, miután szintén egy porvihar miatt elnémult, és egy éven át hiába várták, hogy feléledjen.

forrá:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. febr.
21
  Ezt az új, szuperolcsó Citroënt jogosítvány nélkül is lehet vezetni
A franciák egy apró városi koncepcióautót visznek a márciusi Genfi Autószalonra.
Több európai országban jogosítvány nélkül vagy segédmotoros jogosítvánnyal lehetne vezetni (a tömege akkumulátor nélkül nem haladja meg a 350 kilót).



Az Ami One egy kétüléses, elektromos hajtású mopedautó, ami megfelel az európai követelményeknek: a szélessége kevesebb mint 1,5 méter,a végsebessége 45 km/óra, a tömege pedig csak 425 kg.

A Smart Fortwo-nál is rövidebb, 2,5 méter hosszú, kétüléses autócska fordulókörének átmérője mindössze 8 méter,ezért szinte bárhol képes megfordulni. A 100 kilométeres hatótávolságot adó lítium-ion akkumulátor a kocsi padlójában kapott helyet, ami alacsony súlypontot és jó kezelhetőséget garantál.



A Smart Fortwo-nál is rövidebb, 2,5 méter hosszúa kétüléses autócska

A Citroën elsősorban azoknak a 30 alatti fiataloknak szánja a minit, akik már nem szeretnének autót birtokolni, de néha szükségük van egy négykerekű járműre. A tartós anyagokból megépített, olcsón gyártható Ami One elsősorban
az autómegosztó szolgáltatások kedvelt járműve lehetne,
ha gyártásba kerülne. Erre van is esély, ha tényleg gyártani kezdik, akkor olcsón fogják adni - ígérik.

forrás:/origo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. febr.
21
  Az Univerzum és az élet kezdeteit vizsgálná a NASA
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Az ügynökség most az Univerzum és az élet kezdeteinek tanulmányozását jelölte ki új célként, amelynek kapcsán két projekt részleteit vázolták most fel. A marsjáró annak idején 90 napos küldetést kapott, ehhez képest másfél évtizeden keresztül állt munkában. Ilyen drasztikus hosszabbításra a formálódóban lévő űrteleszkóp kapcsán nem számíthatunk, de a hivatalos bejelentés szerint a Spectro-Photometer for the History of the Universe, Epoch of Reionization and Ices Explorer (SPHEREx) névre keresztelt eszköz 2023-ban indul majd útjára, 2 éven keresztül áll majd szolgálatban, a fellövés nélkül 242 millió dollárra rúgó költségvetésből.



A marsjárótól elbúcsúztak, jön viszont egy új teleszkóp és a kapcsolódó kutatások

Az optikai és az infravörös tartományhoz nagyon közeli sávban figyelnének meg nagyjából 100 millió csillagot a Tejútrendszerben, ehhez azonban mintegy 300 millió egyéb galaxis csatlakozik majd, betekintést nyújtva a korai időszakba, talán arra is választ adva, hogy miként tágult ki olyan gyorsan az Univerzum egyetlen nanoszekundummal az Ősrobbanás után.

A távcső minden 6 hónapban szemügyre veszi a teljes égboltot, mégpedig 96 különböző színsávban, minden korábbinál részletesebb térképet állítva ezzel össze. Eközben azonban az űrügynökség asztrobiológiai programjának egyik koordinációs hálózatán belül azt kezdik el kutatni, hogy mely planetáris kondíciók járulhattak hozzá az élet megjelenéséhez. A hivatalos oldalon azt fejtik ki, hogy Prebiotic Chemistry and Early Earth Environments (PCE3) konzorcium az élet kezdeti lépéseit vizsgálja és vázolja majd fel, több eltérő terület szakembereinek bevonásával. Olyan modelleket állítanának így össze, amelyek jól mutatják az élet korai megjelenését, legalábbis azon formában, amely a korai Föld kutatása révén jelenleg ismert számunkra.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák