+ A | - a | Visszaállít
2019. febr.
19
  Nevet kapott a kínai űrszonda leszállóhelye a Hold túlsó oldalán
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A Statio Tianhe hivatalos földrajzi elnevezést kapta a Hold Földről nem látható oldalán az a hely, ahol január 3-án leszállt a Csang'o-4 kínai űrszonda, elsőként az űrkutatás történetében.
A leszállóhely, továbbá a közeli három kráter és egy magaslat újonnan adott nevét a Kínai Tudományos Akadémia, a Kínai Űrkutatási Hivatal (CNSA) és a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) jelentette be pénteken Pekingben egy közös sajtótájékoztatón.


A Tianhe (magyaros átírás szerint Tienho) Tejutat jelent, a Statio pedig állomást, bázist. A Statio Tianhe-n kívül egyetlen másik holdbéli hely viseli a statio elnevezést, a Statio Tranquilitatis, ahol 1969-ban a Hold felszínére léptek az Apollo-11 amerikai űrhajó asztronautái.

A Csang'o-4 a keleti hosszúság 177,6 fokán és a déli szélesség 45,5 fokán landolt 2019. január 3-án, pekingi idő szerint 10:26-kor - emlékeztetett a kínai űrkutatási hivatal.

A Von Kármán-kráterben található három becsapódási kráter háromszöget alkot a Statio Tianhe-val a középpontban, az északi félteke éjszakai égboltján júniustól decemberig látható Nagy Nyári Háromszög csillagalakzatot idézve. Erre tekintettel a csillagkép három legfényesebb csillagának kínai nevéről nevezték el a három holdkrátert Zhinyunak (Vega), Hegunak, más néven Niulagnak (Altair) és Tianjinnak (Deneb).

A Statio Tianhe hivatalos földrajzi elnevezést kapta a Hold Földről nem látható oldalán az a hely, ahol január 3-án leszállt a Csang'o-4 kínai űrszonda. (forrás: MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség)

Kínai nevet kapott az a Von Kármán-kráter közepén emelkedő domb is, amelyről meghatározták az űrszonda leszállóhelyét. A magaslat ezentúl a Mons Tai nevet viseli a kínai Öt Nagy hegység legkeletibb tagja, a Taj-hegy nyomán. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1985 óta először hagyott jóvá olyan holdbéli földrajzi nevet, amelyben a Mons (hegy) szerepel.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Leszállt a Hold túlsó oldalán a kínai szonda Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. febr.
19
  Megújítják a LIGO-t, a gravitációs hullámokat elsőként észlelő detektort
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordít a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat.

A fejlesztésnek köszönhetően a műszerek képesek lesznek az eddigihez képest kétszer akkora távolságban is észlelni fekete lyukak ütközését. 2024-re képes lehet korábban nem tapasztalt részletességgel akár naponta több mint három ilyen esemény megfigyelésére.

A részleteket a világ legnagyobb általános tudományos egyesületének, az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS - American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén ismertették.
Sheila Rowan, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a projekt egyik vezetője szerint a műszerek fejlesztése segíthet abban, hogy jobban megérthessék a gravitációt, a fekete lyukakat és a neutroncsillagokat.

Az USA-ban található lézerinterferométer gravitációs hullám-megfigyelőközpont (LIGO) két detektorral rendelkezik - egyik Hanfordban, Washingtonban, a másik pedig Livingstonban, Louisiana-ban. Itt látható a Livingston, Louisiana közelében található érzékelő hely. (fotó: Caltech)

"Már most nagyon sokat tanultuk a 10 fekete lyuk és egy neutroncsillag esetében megfigyelt ütközésből" - idézi a kutatót a BBC News.

2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.

A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.

forrás:/ma.hu/

kapcsolódó: Azt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtek Katt ide!
Asztrofizika: Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok kutatása Katt ide!
80 ezer évente egyszer fordul elő ilyen kozmikus jelenség Katt ide!
2016 főbb hirei: A gravitációs hullámok felfedezése Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák
---
.
---