+ A | - a | Visszaállít
2019. febr.
07
  Gőzhajtású űrszondák, melyekből sosem fogyna ki az üzemanyag
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Pál Bernadett

Gőzmeghajtású űrszondával közlekedni egyik aszteroidáról a másikra nem lehetetlen többé, hála a University of Central Florida (UCF) és a Pasadena-i Honeybee Robotics együttműködésének. Phil Metzger, a UCF kutatója a kaliforniai céggel együttműködve fejlesztette ki a Világ Nem Elég (World Is Not Enough – WINE) fantázianevű űrszonda prototípusukat, mely aszteroidákból és más planetáris testekből vizet kivonva gőzt generál, melyet önmaga meghajtására használ fel a következő célpontjáig.

Az aszteroida anyagszimulánsokat a UCF biztosította, Metzger felelt a számítógépes modellezés, illetve szimulációk elkészítéséért, ezután pedig a Honeybee megépítette a prototípust és december 31-én le is tesztelték az ötlet működését. A csapat a floridai Embry-Riddle Aeronautical University egyetemmel is együttműködésbe lépett, hogy a gőzzel működő rakétahajtóművek prototípusain is dolgozni kezdjenek.

“Egyszerűen szuper”, mondta Metzger a bemutatón. “A WINE sikeresen kibányászta a talajt, hajtóanyagot készített és a szimulánsból kinyert gőzzel továbbindult. Ezzel a technológiával akár elugorhatnánk a Holdra, a Ceresre, az Európára, a Titanra, a Plutóra, a Merkúr sarkvidékeire, aszteroidákra – bárhová, ahol van víz és elég alacsony a gravitáció”.

Mivel üzemanyagként gőzt használ, a Világ Nem Elég (World Is Not Enough – WINE) elnevezésű űrszonda elméletileg “örökké” képes felfedezni, legalábbis amíg kellően alacsony gravitációs térben van.
A WINE, ami nagyjából egy mikrohullámú sütő méretével egyezik, a felszínből vizet bányászik, majd gőzzé alakítja, hogy új célpontjához repüljön – és így tovább. Tehát olyan űrszonda, mely sosem fogy ki az üzemanyagból és így elméletileg akár “örökké” is folytathatja a felfedezéseit. A képen a NASA által készített fantáziarajz látható.


A folyamat számos különféle szituációban működik, attól függően, hogy az adott objektumnak milyen erős a gravitációs vonzása. Az űrszonda kinyitható napelemekkel is rendelkezik, hogy elegendő energiája legyen a víz kibányászásához, valamint a gőz elkészítéséhez. Ezen kívül apró bomló radioizotópokat is képes felhasználni, hogy távolabbi objektumokhoz is eljusson, mint például a Pluto, vagy más Naptól távoli helyek.

Az ilyen típusú űreszközök fejlesztésének óriási hatása lehet a jövő űrkutatására. Jelenleg minden bolygóközi küldetésnek vége van akkor, amikor az űreszköz kifogy az üzemanyagból.

forrás:/csillagaszat.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. febr.
07
  Gyorsabban vándorol az északi mágneses sark
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Még tavaly áprilisban írtunk hosszabban utoljára a Föld mágneses mezejéről, egy akkor közzétett munkában ugyanis azt írták le, hogy az óceánok is befolyásolják ennek alakulását. Többek között az akkor felhasznált műholdak segítségével frissítették most a navigációhoz szükséges globális modellt, ami az északi mágneses sark egyre gyorsuló vándorlása miatt volt elengedhetetlen.



A gyors változás miatt frissíteni kellett a navigációhoz használt modellt.

Az amerikai kormányzat legújabb leállása miatt néhány héten keresztül igencsak megnehezítették a kutatók munkáját, most azonban, az újraindulást követően, közzétették a frissített modellt, amely már rendelkezésünkre áll a pontos navigációhoz. A szakértők ezzel kapcsolatban kiemelik, hogy az északi mágneses sark egyre gyorsabban mozog Szibéria felé, amire ugyan nincs pontos és részletes magyarázatuk, attól azonban szerintük nem kell tartani, hogy egy újabb átfordulás készülődik (ez ugyanis minden 200-300 ezer évente fordul elő, amikor a déli és északi mágneses sark felcserélődik). Jellemző adat azonban, hogy míg a huszadik század elején a pólus naponta nagyjából 30 métert haladt előre, ami évente durván 10 kilométer volt, ez a kilencvenes években egyre inkább felgyorsult, manapság pedig évente 50 kilométernél is nagyobb a változás.

Egy őszi konferencián elhangzott az egyik lehetséges magyarázat, amely szerint a vándorlás sebességét tulajdonképpen a mágneses mező két nagyobb foltjának erőviszonya határozza meg. Eszerint korábban a Kanada északi része alatt található rész erősebb volt a szibériainál, ez azonban megváltozott, most a szibériai látszik a hosszú távú győztesnek, ez pedig a földrajzi északi sark másik oldalára húzza át annak mágneses társát, ami viszont a magon belül zajló áramlás sebességének megváltozásával indokolható, bár ezzel kapcsolatban óvatosságra figyelmeztetnek, mivel túl korai lenne még egyértelmű következtetéseket levonni.

A kutatók elismerik, hogy még azt sem tudják, milyen gyakran gyorsul fel a mágneses sark vándorlása. Itt egyelőre annyit látunk, hogy valami megváltozott, ami kutatói szempontból rendkívül érdekes, de sem az okok, sem pedig a következmények nem ismertek, így bőven van mit megválaszolni.

forrás:/sg.hu/

kapcsolódó: A Föld mágneses pólusának vándorlása az utóbbi években rendkívüli mértékben felgyorsult Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. febr.
07
  Összekötötték három ember agyát, furcsa villanásokat láttak...
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Kutatók egy csoportja összekötötte három ember agyát, akik így meg tudták „gondolataikat” osztani egymással. Természetesen egyelőre nem szabad túl bonyolult dolgokra gondolni, az önkéntesek egy Tetris-szerű játékban segítették egymást. A szakemberek szerint hamarosan komplett emberi hálózatok születését hozhatja el az új technika.
A módszer az agyi aktivitást eredményező elektromos impulzusok rögzítését lehetővé tevő elektroenkefalográfia (EEG) és a neuronokat mágneses mezővel stimuláló transzkraniális mágneses ingerlés (TMS) kombinációját alkalmazta.

A metódust a Washingtoni Egyetem és a Carnegie Mellon Egyetem kutatói BrainNetnek keresztelték el, és azt remélik, akár a világhálón keresztül is képes lesz összekötni emberek tömegeinek elméjét. A kommunikáció e furcsa formájának megvalósításán túl a BrainNet az emberi agy mélyebb működésének megértését is szolgálhatja.
Az interfész lehetővé teszi három ember számára, hogy kollaboráljon, és közvetlen agy-agy kommunikáció használatával megoldjon egy feladatot.

Hogyan zajlott a kísérlet? - A három önkéntes közül ketten töltötték be a „küldő” szerepét, őket EEG-készülékre kötötték, majd egy Tetris-szerű játékkal kellett játszaniuk, azaz el kellett dönteniük, hogy a képernyőn megjelenő tömböket kell-e forgatni, vagy sem.
Ehhez a képernyő két oldalán található villogó LED-eket kellett figyelniük – az egyik 15 HZ-en, a másik 17 HZ-en villant fel –, a fények különböző jeleket generáltak az agyban, amiket aztán az EEG rögzített.
A küldők döntéseit aztán továbbították a „fogadónak”, aki egy TMS sapkán keresztül kapta az információkat.


Kissé sci-fi szerűen hangzik, de a villanások megjelentek a fogadó elméjében (ezek az úgynevezett foszfének), aki így a játéktér megtekintése nélkül tudta, a küldök milyen döntéseket hoztak, és ennek megfelelően forgatta a tömböket.
A kutatók összesen öt csoportot vizsgáltak, mindegyik csoportnak három résztvevője volt. Az alanyok átlagosan 81,25 százalékos pontossággal teljesítették a feladatokat, ami elsőre nagyon szép eredmény.
A kísérlet komplexitását növelte, hogy a küldők az esetleges sikerekről és kudarcokról is tudták értesíteni a fogadó személyt. Ennek köszönhetően pusztán az agyak közötti kommunikáció révén a fogadók tudták, melyik küldő továbbítja feléjük a megbízható információkat. Ezzel az emberi megbízhatatlanság, mint faktor szűrhető ki a modernebb agy-agy interfészek kifejlesztésekor.

A jövőben bonyolultabb agyi hálózatok épülhetnek ki - A mostani rendszer csak egybites információkat tud megosztani az agyak között, a kutatók szerint azonban a technika folyamatos tökéletesítésével nagyobb volumenű adatmegosztás valósítható meg majd a jövőben.
A kísérletet kidolgozó tudósok már korábban is értek el eredményeket az agyi hálózatok megalkotása terén, akkor két személy elméjét kötötték össze, akik egy 20 kérdésből álló feleletválasztós játékot játszottak egymás ellen. Az igen-nem típusú információk közvetítését akkor is foszfénekkel valósították meg.
A mostani kutatás egyelőre nem jelent meg szakmailag ellenőrzött folyóiratban, a kísérlet részletesebb leírása az arXiv weboldalon érhető el.

forrás:/arxiv.org/sciencealert.com/origo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák
---
.
---