+ A | - a | Visszaállít
2019. jan.
31
  Második napkörét kezdte a Parker amerikai űrszonda
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A tervezett 24-ből második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája.

A NASA bejelentette, hogy a Parker 2019. január 19-én, fellövése után 161 nappal befejezte első körét a Nap körül, elérte az apheliont, vagyis a pálya csillagtól legtávolabbi pontját.
Második perihelionjára, azaz pályája Naphoz legközelebbi pontjára április 4-én jut el. Küldetése hét éve alatt 24 kört ír le a Nap körül.
Január elsején az űrszonda teljes műszerkészlete munkába állt, adatokat küld a Földre. Az adatokat a NASA Deep Space Network nevű űrkommunikációs hálózatán keresztül továbbítja, eddig több mint 17 gigabit tudományos információt töltöttek le a küldeményekből.

Az augusztus 12-én elindított Parker Solar Probe folyamatosan közelebb kerül a Naphoz.
(kép: Reuters/NASA)


Nap körüli első útjának teljes adatkészletét áprilisra töltik le a kutatók. „Lenyűgöző volt az első Napkör, sokat tanultunk belőle arról, hogyan működik az űrszonda, hogyan reagál a Nap körüli környezeti viszonyokra” – idézte a NASA blogja Andy Driesmant, a Parker-missziót tervező és irányító Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársát.

A következő kör Naphoz legközelebbi pontja a tervek szerint 24 millió kilométerre lesz, hasonlóan az első, novemberi perihelionhoz, ami alig több mint fele a korábbi rekordnak, melyet a Helios 2 állított fel 1976-ban.
A Parker sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 343 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt.
Az autóméretű űreszközt 2018. augusztus 12-én bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag „felszíne”. Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget.



A következő kör Naphoz legközelebbi pontja a tervek szerint 24 millió kilométerre lesz.
(kép: solarsystem.nasa.gov)

A Parker Solar Probe csaknem 12 centiméteres hőpajzsának köszönhetően hatalmas hőt és sugárzást képes elviselni.
A szonda segítségével olyan közelről tanulmányozzák majd a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. Berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, és ezzel hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. (A Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.)

A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Elkezdte küldeni az adatokat a Parker amerikai napszonda Katt ide!
A Parker NASA űrszondája a Nap felszínétől 24 millió kilométerre haladt el Katt ide!
Úton van az űrszonda, amely "megérinti a Napot" Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. jan.
31
  Meghatóan köszönt el a Star Wars 9 stábjától C-3PO
Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo) - Közzétette: nordi
C-3PO megformálója, Anthony Daniels leforgatta utolsó jeleneteit a Star Wars 9-ben, a stábtól pedig megható Twitter-üzenetben köszönt el.



Ma volt 3PO utolsó napja a Star Wars 9 forgatásán. Szomorú, ahogy én is. De nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen kedves és tehetséges stábbal és színészekkel dolgozhattunk J.J. és Kathy keze alatt
- írta a színész, aki egyedüliként eddig az összes Star Wars-filmben szerepelt.
A trailler indittásához Katt ide!

majd igy folytatta: Mindenki hiányozni fog, de vigasztal a tudat, hogy kivételes filmet készítettünk, és hamarosan megoszthatjuk a világgal.

A film december 19-én érkezik a magyar mozikba.
forrás:/origo/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. jan.
31
  Hamarosan véget ér az eltűnt repülőgépek korszaka
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Még 80 évvel az eltűnése után sem tudják, mi történt Amelia Earhart-tal: végzetes, világkörülinek indult repülőútján valahol a Csendes-óceánon nyoma veszett.


Amelia Earhart a Lockheed Electra-val, amelyben 1937-ben eltűnt. (fotó: Radar online)

A repülős utazás ma már biztonságosabb, mint valaha, de földi radarral még mindig nem követhetők megfelelően a gépek. 2009-ben az Air France járata az Atlanti-óceán déli részén kifutott a radar hatósugarából. A gép roncsait pár nap múlva megtalálták a víz felszínén, de az adatrögzítők, vagyis a „fekete dobozok” csak két év kutatás után kerültek elő. 2014-ben a malajziai repülőtársaság 370-es járata az Indiai-óceán fölött tűnt el, máig nem tudjuk, hová, 2016-ban pedig az Indiai Légierő gépe veszett el a Bengáli-öböl felett. A légiforgalmi irányításnak nincs valós idejű információja a nemzetközi vizek fölött levő gépekről – a repülési tervekre, rádiókapcsolatra a pilótákkal és egy ACARS nevű rendszerre van utalva. Ez utóbbi gyakorlatilag sms kommunikációt biztosít a repülőgép és a földi irányítás között.

Hogy lehet ez a GPS és a folyamatos mobilkapcsolat korában? – Ülünk a repülőgépen, nézzük az előttünk levő ülés hátán levő képernyőn a térképet: tudjuk, hol vagyunk, és a pilóta is tudja – mondja Don Thoma, az Aireon gépkövető cég elnök-vezérigazgatója. – A földi irányításnak viszont fogalma sincs.

Thoma és a kollégái számára az „aha!” pillanata 2009-ben jött el, amikor színre lépett a telefonokban a GPS helymeghatározást utasok és autósok összekapcsolására felhasználó Uber.

A repülőtársaságok és a földi irányítók is rájöttek, hogy a műholdas navigációnak fontos szerep juthat a munkájuk során. 2010-ben az Amerikai Légi Felügyelet (FAA) elrendelte, hogy az USA repülőgépei rendelkezzenek ADS-B nevű rendszerrel, aminek az eszközével 2020-ra már az összes gép másodpercenként képes lesz a GPS-szel meghatározott helyzetéről automatikusan adatokat sugározni a földre. A vevőkészülékek az egész országból továbbítják az adatokat a légiforgalmi irányítóknak, akiknek így van/lesz valós idejű tudásuk arról, merre is járnak a gépek. Aki már használta pl. a FlightAware járatkövető honlapot, az már látott ADS-B adatot.


Az Új-Zélandi Légierő gépe keresi az eltűnt MH370-es járatot 2014-ben (foto:CNN)

A bizonytalanság tengerei - A földi vevőkészülékek legföljebb 277km-es távolságból tudnak ADS-B jeleket venni, az óceán fölött még mindig nem. Amikor Thoma 2011-ben megalapította az Aireont, erre is talált megoldást: több műhold kell. Az Aireon 2017 óta 75 Iridium műholdra juttatott fel technológiát; az utolsót 2019 januárjában egy SpaceX rakéta vitte fel az űrbe. A műholdas vevőkészülékek bárhonnan képesek az ADS-B jelek vételére, legyen az a nyílt tenger vagy egy hegyvonulat: ezzel válik teljessé a gépek szünet nélküli követése az egész Földön. A műholdak már most havonta több mint 13milliárd ADS-B adatot dolgoznak fel.

Az Aireon egyedülálló vállalat: a tulajdonosai egyrészt az Iridium - Thoma korábban az Iridium vezető tisztségviselője volt -, másrészt pedig egy PPP-ként működő csoport, amely nemzeti légiforgalmi irányító hatóságokból, pl. az AirNavCanadából és a brit Nemzeti Légiforgalmi Szolgálatból áll. Ez utóbbi kettő részben az őket terhelő, napi 1500 járatos transzatlanti légifolyosó miatt „szállt be” a vállalkozásba. Jelenleg nehezen tudnak eleget tenni a biztonsági előírásoknak, a valós idejű gépkövetéssel ez könnyebb lesz.

Az előttünk álló fél év során az USA, Kanada és Európa légiforgalmi irányítása teszteli és validálja az Aireon rendszerét. Ha minden jól megy, engedélyezik neki a működést földön és vízen, és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség hivatalos légiforgalom-figyelő szolgáltatóként ismeri el.



Egy újrahasznosított SpaceX Falcon 9 rakéta, amely a 10-es Iridium NEXT szatellit végső sorozattal érkezett a Vandenberg AFB, CA-tól 2019. január 11-én. (fotó: Brian Sandoval / AmericaSpace.com)

A légitársaságok a valós idejű követés révén rövidebb repülési időket nyújthatnak, részben azért, mert a gép jobban oda tud figyelni a többi repülőre – ez pedig üzemanyag-megtakarítást és kevesebb kibocsátást jelent. Az utasok feltehetőleg kedvezően fogadják majd, hogy hamarabb és a rossz időjárást kicselezve juthatnak el a céljukhoz.

És mi lesz a rejtélyes gépeltűnésekkel? Thoma szerint nem lesz több.

A valós idejű gépkövetés révén az elveszett gép után kutató vizsgálóknak sokkal jobb kiindulási pontjuk van, mint háromszögeléssel felmérni a gép eltűnése előtt bizonytalan idővel sugárzott utolsó rádiójeleket. Az emberi tényezőt persze még mindig nem lehet elhanyagolni: a vizsgálók úgy gondolják, hogy az MH370 válaszoló radarkészüléke nem működött, elromlott vagy a pilóta kikapcsolta a katasztrófa közben. Az ADS-B-t is működésképtelenné lehet tenni. – Viszont még ekkor is pontosan tudnánk, mikor kapcsolt ki a jeladó, ez hatalmas javulás a korábbi helyzethez képest – mondja Thoma. Részben az MH370-es miatt 2021-re új nemzetközi szabvány lép életbe: a légitársaságoknak sürgős esetben percenként egyszer kell az úton levő gépeik adatait rögzíteni.

Így hát, 80 évvel Earhart után végre nem veszítünk majd el több gépet!

forrás:/filter.hu/

kapcsolódó: Megtalálhatták Amelia Earhart elveszett repülőgépét Katt ide!
Már sosem fog megoldódni a maláj gép rejtélye Katt ide!
Hová tűnt egy egész repülő az égről? - Tények és konteók Katt ide!
Megfejthették a Bermuda-háromszög rejtélyét Katt ide!
Felejtsd el a GPS-t, sokkal pontosabb a GNSS Katt ide!
Ma kel életre a Galileo, az EU műholdas navigációs rendszere Katt ide!
A Galileo működik, méghozzá jól Katt ide!
A „senki földje” repülő járművei Katt ide!
Küszöbön a zettabájtok kora - Műholdas szolgáltatók a „jövő okos hálózatai” mellett Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák
---
.
---