+ A | - a | Visszaállít
2019. jan.
25
  Gyorsabban forog a Szaturnusz, mint hittük
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Ujhelyi Borbála

A legújabb számítások szerint a szaturnuszi nap nagyjából fél perccel rövidebb a korábbi becsléseknél. Egy nap a Szaturnuszon 10 óra 33 perc és 38 másodpercig tarthat.

A gyűrűs óriásnak nincs szilárd felszíne olyan tájékozódási pontokkal, amelyek a tengely körüli forgás során nyomon követhetők, ráadásul a mágneses mezeje is szokatlan, az sem segíti a forgási sebesség kiszámítását. Általában a mágneses mező segítségével állapítható meg egy bolygó tengelyforgási periódusa. A Jupiter mágneses tengelye a Földéhez hasonlóan nem esik egybe a forgástengelyével. Ahogy ezek a bolygók forognak, a mágneses tengely iránya változik, így a periodikusan változó rádióhullámok alapján megállapítható a forgási sebesség. A Szaturnusz esetében ez a módszer nem alkalmazható, mivel a gyűrűs bolygó mágneses tengelye szinte teljesen egybeesik a forgástengelyével.

A Szaturnusz gyűrűi a Cassini felvételén. (forrás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute)

Ezért volt kulcsfontosságú a gyűrűk elemzése a nap hosszának megállapításához. Mialatt a Cassini a Szaturnusz körül keringett, a műszerei a jeges, sziklás gyűrűrendszert is nagy részletességgel vizsgálták. Christopher Mankovich, a Kaliforniai Egyetem doktorandusz hallgatója hullám-mintázatokat keresett a gyűrűkben. Megfigyelte, hogy a gyűrűk reagálnak a bolygón belüli rezgésekre, hasonlóan a földrengések keltette mozgásokat mérő szeizmométerekhez. A Szaturnusz belseje rezeg, és ez változásokat okoz a gravitációs mezőben, a gyűrűk pedig a gravitáció változásaira reagálnak.

„A gyűrűk részecskéinek érzékelniük kell a gravitációs mező rezgéseit. A gyűrűkben bizonyos helyeken a részecskék átveszik ezeket a rezgéseket, energiát halmoznak fel, és ez az energia megfigyelhető hullámként továbbítódik.” – mondja Mankovich.



A Szaturnusz a Cassini űrszonda 2016-os felvételén. (forrás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute)

Mankovich 2019. január 17-én az Astrophysical Journal szaklapban ismertette a módszert, amellyel modellezte a gyűrű hullámainak megfelelő belső bolygószerkezetet. Ezzel lekövethette a bolygó belsejének mozgásait, ezáltal a forgását is. A tengelyforgási periódus, amit az elemzés eredményezett, jó fél perccel rövidebb, mint ahogy korábban, a bolygó belső nyomásanomáliáira reagáló atmoszféra állóhullámai alapján gondolták.(l.: Milyen hosszú egy szaturnuszi nap?)

„A kutatók a gyűrű hullámait használták fel arra, hogy betekinthessenek a Szaturnusz belsejébe, és fény derült a bolygó egyik régóta kutatott, alapvető jellemzőjére. A gyűrűk rejtették a választ.” – mondta a Cassini-projekt kutatója, Linda Spilker.

A Cassini küldetése 2017 szeptemberében ért véget. Az üzemanyagból kifogyó űrszondát a Szaturnusz légkörébe vezették, nehogy a bolygó valamelyik holdjába csapódjon.

forrás:/csillagaszat.hu/

kapcsolódó: Megkezdte utolsó útját a Cassini űrszonda Katt ide!
A Cassini utolsó órái Katt ide!
Vége a dalnak, megsemmisült a Cassini Katt ide!
Összeállt a Cassini búcsúképe Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. jan.
25
  Alakul az LHC hatalmas utóda
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
2017 közepén mi is beszámoltunk arról, hogy az illetékesek egy jóval méretesebb utóddal váltanák le a svájci-francia határon lévő Nagy Hadronütköztetőt, amely eddig is számos kérdésre szolgáltatott választ, ám ezzel kapcsolatban az utóbbi időben a kép egyáltalán nem volt tiszta. A szakemberek egy része szerint a nagyobb méret hozhatja el a következő áttörést, ezzel azonban nem mindenki ért egyet.



Több koncepció közül választhatnak, a méret azonban mindenképpen hatalmas lesz.

A többek között a Higgs-bozon kutatásában segítséget nyújtó LHC-t a Future Circular Collider, vagyis FCC váltaná le, ez pedig a jelenlegi 27 km-es hossz helyett már 100 km körüli hosszúságot jelentene, a nagyobb mágnesek beépítése és alkalmazása pedig egyben lehetővé tenné a részecskék 100 billió elektronvolttal (TeV) való ütköztetését, amely a remények szerint további rejtélyekre világítana rá, amelyeket ezt követően kifejezetten erre fókuszálva vizsgálhatnának. Az egyik probléma jelenleg éppen ez, vagyis a további kozmikus rejtélyek hiánya, a szakemberek egy része pedig úgy véli, hogy a méret növelésével hidalhatjuk át a gondokat, míg mások ezt nem így gondolják, szerintük ugyanis a méret módosítása önmagában nem fog megoldani semmit.

Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy az FCC megépítése éveket, sőt, akár 2 teljes évtizedet is igénybe venne. Egyelőre azonban nem tartunk itt, hiszen a most közzétett anyagból is rögtön kiderül, hogy egyszerre több különböző koncepció közül szeretnék majd kiválasztani az ideálisnak tűnő változatot. Ez a magyarázat arra, hogy a teljes hossz 80 és 100 km között lehet, bár a költségek szintje nagyjából azonos, ez ugyanis 21 milliárd dollár körül lenne – ami persze nem jelent garanciát a csúszások és a kiadások megugrásának elkerülésére, hiszen ez a nagy projektek esetében gyakorlatilag mindennapos. Természetesen a nemzetközi összefogás folytatására, mi több, még szorosabbra való fűzésére lenne szükség, ez már csak a méret miatt is elengedhetetlen.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. jan.
25
  Számtalan új lehetőséget teremt a drónok alkalmazása
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Akár a százezret is elérheti a magyarországi drónhasználók száma. Igaz, sokan közülük nincsenek tisztában vele, hogy hol, mikor, hogyan használhatják eszközüket. Egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma. A pilóta nélküli járművek száma éveken belül tízmillióra emelkedhet, és az alkalmazásuk már több helyen is életet mentett.

A média és a társadalom két, teljesen ellentétes irányban ítéli meg a drónhasználatot. Az egyik ilyen a korlátlan lehetőségekre, a másik pedig a légtérsértésekre, az állatvilág zavarására fókuszál – állapította meg Pál Károly, a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke. Ez a technológia nagyon friss, nemrég terjedt el szélesebb körben – tette hozzá.




A svájci posta robotrepülője egy kis csomagot szállít Bas-Vully fölött (Fotó: MTI/EPA/Jean-Christophe Bott)

A drónfelhasználók komoly pénzeket fektetnek be a gépek vásárlásába. Főleg a professzionális drónok nagy összegeket emésztenek fel, emiatt a tulajdonosok motiváltak a repülésben meglévő írott és íratlan szabályok betartásában – mondta.

Egyetlen balesetveszélyes helyzet sem fordulhat elő - Arra a felvetésre, hogy drónokkal többször is zavarták már a légtereket, Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója azt mondta: bízik benne, hogy a magyar az egységes európai szabályozás felé fog elmozdulni, és akár már 2019 első felének végére rendelkezésre áll majd olyan szabályozás, amit a hobbifelhasználók és az innovatív vállalkozások egyaránt elfogadnak, és kikényszeríti a légi közlekedés biztonságához fűződő elvárásokat.

Ismertette: a dróntulajdonosok több mint 90 százaléka együttműködő, és kevesen vannak, akik akkor is szabályt fognak sérteni, ha kialakul a jogi keret. 2018-ban az egy évvel korábbi adathoz képest 3-ról 13-ra nőtt a pilóták drón észleléseinek a száma, és a HungaroControl egyetlen kirívó esetet regisztrált, amikor az éppen leszálló repülőgép alatt 60 méterrel jeleztek drónt.

Szepessy Kornél ugyanakkor reméli, hogy a drónrepülés szabályrendszerének tisztázásával az ehhez hasonló esetek eltűnnek.

Svájcban már szövetmintákat szállítanak velük - Az eszközök üzemeltetése olcsó, és komoly teherbíró képességgel is rendelkeznek, például speciális kamerákat vagy távérzékelő rendszereket is elbírnak. Különböző célú és méretű eszközök léteznek a fejlesztő cégeknél és kereskedelmi forgalomban is. Léteznek olyan gépek is, amelyek kifejezetten nagy súlyok szállítására készültek, és közel sem mindegyikre szerelnek kamerát – fejtette ki a drónok sokoldalúságát Pál Károly.

Pozitív példaként egy amerikai vállalatot hozott fel, akik Svájcban a sűrűn lakott terület fölött sürgősségi vér- és szövetmintákat szállítanak egészségügyi intézmények között.

Hazai viszonylatban is széles körű a drónok felhasználása. A HungaroControl vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a Puskás Ferenc Stadion építése közben a főelemek behelyezését veszik videóra drónokra felszerelt kamerával. Ez az alkalmazás nem vált ki meglévő technológiát, hanem új lehetőségeket és új hozzáadott értéket teremt – emelte ki.



A lengyel Központi Bányászati Hivatal drónja Tarnowskie Góry bányászváros levegőjének minőségét ellenőrzi
(Fotó: MTI/EPA/Andrzej Grygiel)

A következő években rengeteg új ötletet valósíthatnak meg a drónokkal, két év múlva akár évi nyolcmillió árucikket is házhoz szállíthatnak velük, és becslések szerint Magyarországon akár 72 milliárd forintos bevétel áramolhat a drónalapú szolgáltatókhoz – mondta. „A szemünk előtt születik meg egy új iparág” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Előbb-utóbb több lesz belőlük, mint repülőgépekből - Pál Károly szerint megjósolhatatlan, hogy milyen irányba terjed majd a drónok felhasználása. 2020-tól a kormány a precíziós mezőgazdaságot fogja támogatni, aminek szerves része a mezőgazdasági célú dróntechnológia. A fejlett kamerákkal sok egészségügyi felmérést vagy a talaj szennyezettségét is lehet vizsgálni, ez pedig elősegítheti, hogy egészségesebb növényeket termeljenek és kevesebb vegyi anyagot használjanak fel.

A csomagszállítás is egy irány. Afrikában az utak 85 százaléka az esőzések idején járhatatlan. Egy ilyen környezetben a kritikus gyógyszerek vagy élelmiszerek eljuttatása a rászorulóknak pontosan a drónok feladata lesz. Egy nagyjából háromezer dollár értékű drónnal számolva egy két kilogrammos csomag tíz kilométerre történő szállítása kevesebb, mint egy euróba kerül – folytatta.

A drónhasználatban rengeteg az üzleti lehetőség, és még életet is menthetnek velük – hangsúlyozta.

A forgalomban lévő drónok száma 2025-re elérheti a tízmilliót, Magyarországon ez 27 ezer drónrepülést jelent. Jelenleg egész Európában napi 30 ezer drón repül. Erre fel kell készülni, és a HungaroControl célja, hogy a jelenlegi lassú, bürokratikus légtér lezárásokat felváltsa egy saját magukat regisztráló, gyorsabb rendszer – reagált Szepessy.

Amikor már a repülőgépeknél tízszer-százszor több drón repül az emberek feje fölött, sokkal komolyabb technológiára lesz szükség a drónok egymástól, a repülőgépektől és a statikus tárgyaktól való elkülönítésére – tette hozzá.

forrás:/hirado.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák
---
.
---