+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
22
  Működésbe lépett a Marson az InSight űrszonda
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az űrszonda új fotóin látható a vörös bolygó felszínén álló szeizmométer, rézszínű borítását halványan világítja meg a marsi napfelkelte. "Az InSight a reméltnél is pontosabban hajtja végre a menetrend szerinti programot. Csodálatos karácsonyi ajándék számunkra, hogy biztonságban a talajra helyezte a szeizmométerét" - nyilatkozta az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai laboratóriumában dolgozó Tom Hoffman, a projekt vezetője.

Az űrszonda november 26-i landolása óta a kutatók azon dolgoztak, hogy elhelyezzék a Mars felszínén a két érzékeny műszert. Eközben a RISE (Rotation and Interior Structure Experiment) nevű kísérlet, amelynek nincs önálló mérőműszere, az űrszonda rádióösszeköttetését használva már gyűjti az adatokat a Mars magjáról.



Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió.

A SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) nevű, valamint a hővezetést mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) nevű mérőműszerek beindításához először meg kellett bizonyosodni arról, hogy az űrszonda robotkarja rendben működik-e. A projekt mérnökei ezért tesztelték, hogy az utasításokat olyan pontosan hajtja-e végre, ahogy tervezték, a tudósok pedig elemezték az űrjármű körüli talajt, hogy megállapítsák, hova kerüljenek a mérőműszerek. Kedden küldték el a parancsot az InSightnak, szerdán a robotkar óvatosan elhelyezte a SEIS-t az űrszondával szemben olyan messzire, ameddig a kar elért, 1,6 méterre.

"A szeizmométer a misszió legjelentősebb műszere, működésbe helyezése olyan fontos, mint maga a landolás a Marson. Tudományos terveink nagyjából háromnegyede függ a SEIS-től" - hangoztatta Bruce Banerdt, az InSight vezető kutatója. A szeizmométer teszi lehetővé, hogy a tudósok a Mars belsejébe pillantsanak és tanulmányozhassák az úgynevezett "marsrengéseket". "A Mars felszínére helyezett szeizmométer olyan, mintha a telefont a fülünkhöz tartanánk" - magyarázta Philippe Lognonné, a SEIS vezető tudósa, a párizsi Földfizikai Kutatóintézet és a Diderot Egyetem munkatársa. Az elhelyezést követő napokban az InSight azon dolgozik, hogy függőlegesre állítsa a műszert, amely jelenleg 2-3 fokos dőlésben áll. Az első tudományos adatok akkor indulhatnak el a Földre, ha felvette a helyes pozíciót.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Sikeresen landolt a Marson az InSight űrszonda Katt ide!
Újabb részletek a Marsra szállásról Katt ide!
Két nap múlva újra leszállunk a Marson Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
22
  Óriási tudományos áttörés: az MIT pofonegyszerű módszerrel nanoméretűre zsugorított egy tárgyat
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Csak lézer és némi teljesen hétköznapi, nedvszívó zselé kellett ahhoz, hogy ezredrészére kicsinyítsenek le egy szerkezetet.Óriási áttörést értek el a hónap során a Massachusetts Institute of Technology kutatói: felfedezték, hogyan lehet laboratóriumi alapfelszerelésekkel tárgyakat nanoméretűre, vagyis az egy ezredrészükre zsugorítani.


Az MIT zsugorításra használt lézere. (Fotó: Edward Boyden / MIT) Az MIT zsugorításra használt lézere.
(Fotó: Edward Boyden / MIT)

Az eljárás viszonylag egyszerű: a lézer mellett némi nedvszívó zselé kell hozzá - utóbbi például a pelenkákban is megtalálható. A CNN leírása szerint először a lézer segítségével megformáznak egy háromdimenziós struktúrát a zseléből, majd erre rögzítik az alkatrészeket - ez lehet fém, de DNS is - és végül lekicsinyítik a gélszerkezetet.

Az egyik kutató ezt a filmre való fényképezéshez hasonlította azzal, hogy a zsugorítás során is előbb egy látens képet alkotunk, amikor egy érzékeny anyagot - a zselét - fényhatásnak teszünk ki, majd létrehozzuk ebből a valódi képet, amikor egyéb anyagokat adunk hozzá. Mint amikor előhívósavba merítjük a filmet, és a fehér papíron ezután kibomlik az, amit lefényképeztünk.

Az eljárást implóziós fabrikációnak nevezték el, és a már bejáratott expanziós mikroszkópia nevű nagyítási eljárás megfordításával fedezték fel. Utóbbit eredetileg az agysejtek felnagyítására dolgozták ki. Úgy működik, hogy a sejteket beinjekciózzák egy zselébe, melyet aztán felnagyítanak, így megnő vele a benne lévő sejt is. Mindezt azért, hogy a sejt könnyebben látható, könnyebben vizsgálható legyen.

Nem az implóziós fabrikáció az első zsugorítási eljárás, de a CNN szerint eddig hasonló lézeres technikákkal csak kétdimenziós objektumokat tudtak létrehozni, más, háromdimenziós tárgyakat zsugorító eljárások pedig túl lassúak voltak, és a legtöbb laboratóriumban sokkal nehezebben lehetett kivitelezni őket. Csak teljesen steril körülmények között volt rá lehetőség, ami ennél az új eljárásnál nem kell, mivel a zselé védi a zsugorítandó anyagokat.

A zsugorításnak nagy haszna lehet a mindennapi életben. Az egyik terület, amit kutatnak, az, hogy hogyan lehet nanorobotokat adni a rákgyógyszerekhez, annak érdekében, hogy a robotok megkeressék a szervezetben a rákos sejteket, és így a gyógyszer csak azokat pusztítsa el, az egészséges sejtekben pedig ne tegyen kárt.

Egészen más terület a techipar: itt a mikrocsipeket a zsugorítással gyártott nanocsipek válthatják fel, hogy még kompaktabbak lehessenek a kütyüink.
Az MIT kutatói szerint ez a technológia a jövőben könnyen széles körben hozzáférhetővé válhat, elmondásuk szerint akár iskolában, sőt, otthon is lehet majd zsugorítani, mert az eljárás során nem kell mérgező anyagokat használni.

forrás:/mfor/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák