+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
04
  Szupernóvát találtak az M77-ben
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Ujhelyi Borbála

Amatőr távcsővel is észlelhető szupernóvát talált november 24-én a DLT40 felmérés a Cet egyik fényes spirálgalaxisában, az M77-ben. A Messier-katalógus 77-es számú objektuma a 4 magnitúdós delta Cetitől 50 ívpercre található.

A 2018ivc jelzéssel ellátott szupernóva (koordinátái: RA=02h42m41s, D=-00°00′32″) a fényes belső korong szélén, a magtól északkeletre tűnt fel, felfedezésekor 14,5 magnitúdós volt, és azóta bő egy magnitúdót fényesedett. A korai spektroszkópiai mérések szerint az „új csillag” egy fiatal, II típusú szupernóva, amit az azóta tapasztalt fényesedés is alátámaszt. A galaxisban lévő por sajnos jelentősen halványítja, és a vörös felé tolja el a fényét, ezért nem fényesedett fel annyira, mint a típusából és távolságából következne.



A 2018ivc helyzete a Hubble űrteleszkóp felvételén. (NASA/ESA/A. van der Hoenven)

Amikor egy nagy tömegű csillag kifogy a nukleáris tüzelőanyagból, magja hirtelen összeroppan, az erre hulló külső régiók pedig egy hatalmas robbanással ledobódnak. A II típusú szupernóvák némelyike neutroncsillagot vagy fekete lyukat hagy maga után.
Ez az első szupernóva, amit a Földtől 47 millió fényévre található M77-ben észleltek. Felkeresését kezdjük az alfa Cetivel (2,5 magnitúdó), a Cet második legfényesebb csillagával, és haladjunk nagyjából 2 fokot délnyugatra a delta Ceti felé. Ha a deltát a kis nagyítású látómező nyugati felébe helyezzük, akkor az M77 a keleti oldalon, kevesebb mint egy fokra fog feltűnni. Ezután érdemes 200-szoros vagy még nagyobb nagyítással észlelni, mert a szupernóva a fényes belső régiók peremén jelent meg, ami megnehezíti észrevételét. A plusz csillagot a galaxis magjától 9″-re keletre és 17″-re északra kell keresni.

Ha már az M77 környékét észleljük, próbáljuk megkeresni a 46P/Wirtanen-üstököst, ami december 8-án és 9-én fog elhaladni a galaxistól 7 fokra délkeletre. Az SN 2018ivc fotóinak David Bishop hozott létre galériát a Flickr szolgáltatáson.

forrás: /csllagaszat.hu/Sky&Telescope/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
04
  Létezhetnek párhuzamos univerzumok?
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: nordi
szerző: Lugosi Péter

Sok sci-fi alkotásokban, illetve bizonyos tudományos munkákban megfogalmazódott egy elképzelés: világunk nem az egyetlen, hanem számos különböző univerzum létezik, ezek az eltérő világegyetemek pedig együttesen úgynevezett multiverzumot alkotnak.
Bár a többszörös univerzumokról sokaknak feltételezhetően valamilyen tudományos fantasztikus történet jut eszébe, valójában több tudományos érv is van a multiverzum létezésére – írja a Space.com.


Napjaink legelfogadottabb modellje szerint nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt a kozmoszra a gravitációs szingularitás volt a jellemző: ebben a világban az idő és távolság mérése értelmetlen, a hőmérséklet és a nyomás pedig végtelen volt. Azután valamilyen, egyelőre ismeretlen ok miatt hirtelen tágulni kezdett a kozmosz, háromdimenziós alakot öltve.



A folyamatot beindító robbanás energiájának csökkenését követően a részecskék elkezdtek objektumokat, galaxisokat, csillagokat, bolygókat formálni.

A tudósokat egy ideje foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon csak a mi univerzumunk született-e meg ilyen módon, vagy léteznek más világegyetemek is. Mai technológiánk mellett egyelőre lehetetlen eldönteni a kérdés, a fizikusok, csillagászok és filozófusok azonban elméleti szinten sokat foglalkoznak a problémával.

MULTIVERZUM – DE HOGYAN?... A szakértők valójában több hipotézist is kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy miként épülhet fel a multiverzum. Az egyes elképzelések közt a különbséget általában az adja, hogy a kutatók miként is képzelik el az egyes világegyetemek megszületését.

Az egyik, a párhuzamos univerzumok elméletének nevezett gondolat szerint a tér-idő lapos formát ölt, és a végtelenbe tart, a végtelenségben pedig több univerzum is kialakul. A végtelen univerzumok ötletének egyik legizgalmasabb gondolata az, hogy mivel a részecsketípusok száma véges, így azok kombinációja is az (egészen pontosan 10¹²², azaz 122 darab 10-es szorzata). A végtelen tér-időben tehát egy idő után ismétlődések alakulnak ki, így egy-egy univerzumnak több másolata is lehet.

Egy másik hipotézis szerint ha a tér-időre egy egészként tekintünk, bizonyos részeken a tágulása megtorpan, míg máshol szakadatlanul folytatódik. Ha tehát saját univerzumunkat egy buborékként képzeljük el, az további buborékok, azaz világegyetemek közé ékelődik be. Az elmélet érdekessége, hogy az egyes buborékok nem kapcsolódnak egymáshoz, így belsejükben a fizika törvényei is eltérőek lehetnek.


Lehetséges, hogy a multiverzum buborékokra emlékeztető világegyetemből épül fel

Egy harmadik elmélet alapján az univerzumokat döntéseink határozzák meg. Mikor az ember döntési helyzethez kerül, választási alapján további világegyetemek jönnek létre. Az egyik univerzumban az ember egy adott pillanatban nem szakít aktuális párjával, egy későbbi választás miatt azonban évtizedekkel később elválnak. A későbbi döntéshelyzetben viszont olyan elhatározásra is juthat, melynek köszönhetően párjával marad, és együtt öregednek meg. Eközben a korábban szétvált páros univerzumában szintén születhet utóbb olyan döntés, amely miatt végül a pár ismét egymás mellett köt ki.


Ezen rendszerben az életünk során meghozott számtalan választás miatt sorra születnek az újabb és újabb világok.

A Stephen Hawking által megfogalmazott gondolat szerint ezzel szemben a kulcs az ősrobbanás. A kutató azt feltételezte, hogy a Nagy Bumm pillanatában több ősrobbanás is volt, így több univerzum is született. A fizikus szerint az egyes világegyetemek nyomai kimutathatóak más univerzumok kozmikus háttér-sugárzásában.

Stephen Hawking brit elméleti fizikus, csillagász a Jurij Milner orosz milliárdossal közös tudományos kezdeményezésüket, a Breakthrough Starshot-ot népszerűsítő sajtótájékoztatón a New York-i One World Trade Centerben 2016. április 12-én. Milner 100 millió dollárt ajánlott fel arra, hogy civilizált életformát leljenek fel az univerzumban, a fizikusnak tanult orosz milliárdos a feladathoz maga választott ki tudósokat, az egyikük Hawking.
A világegyetem végéről írt Stephen Hawking utolsó tanulmányában Ebben a tanulmányában bemutatta, hogy miként találhatjuk meg a többi univerzum nyomát, és hogyan sötétednek el idővel az egyes világegyetemek.

Szintén izgalmas Elon Musk azon elképzelése, ami alapján univerzumunkat egy nálunk értelmesebb létforma teremtette meg. Ez a fejlettebb faj akár több, egymástól eltérő szimulációt is létrehozhatott, így egymással párhuzamosan több világegyetem is létrejöhet. Sőt, az egyes univerzumokban a kellően fejlett civilizációk végül újabb szimulációkat hozhatnak létre saját szimulációjukban.



Elon Musk szerint egy szimulációban élünk. Korábban több fizikus, kozmológus és filozófus is megfogalmazott hasonlót.

MÉG IDŐRE VAN SZÜKSÉGÜNK - A fenti elméletek bizonyítása természetesen nem egyszerű, jelenleg konkrétan lehetetlen. Az egyik probléma, hogy világunk kora, még ha emberi ésszel felfoghatatlan is, de véges: 13,7 milliárd éves. Így egyelőre nincs elég nagy minták ahhoz, hogy a multiverzum-elmélet bizonyos változatait, például a párhuzamos univerzumok hipotézisét érdemileg teszteljük.

Talán idővel a technológiánk kellően fejlett lesz ahhoz, hogy rábukkanjunk a többi potenciális világegyetem nyomára. Roger Penrose, az Oxfordi Egyetem munkatársa kollégáival a közelmúltban kidolgozott egy modellt, amely többek közt Hawking munkáin alapult. A hipotézis kimondja, hogy az egyes világegyetemek nem egy időben, hanem egymást követően létezhetnek.

Tényleg létezhetnek más univerzumok? - Kutatók egy csoportja úgy véli, a mi univerzumunk előtt más világegyetemek is léteztek.
Egy ősrobbanás után egy világegyetem egy bizonyos pontig létezik, majd az egyre gyarapodó fekete lyukak miatt végül megsemmisül, létrehozva a fent említett gravitációs szingularitást.



Penrose-ék modelljében az egyes világegyetemek végét a fekete lyukak sokasága hozza el

Ezt követően újabb ősrobbanás következik be, és bizonyos ideig ismét létezni fog egy univerzum, melyben egyelőre kimutathatatlanul, de fennmaradnak az előző világegyetemek bizonyos maradványai: a korábbi fekete lyukak által kibocsátott részecskék, a gravitionok és fotonok.

Ha sikerülne olyan eszközt létrehoznunk, amely képes azonosítani ezeket a nyomokat, az komoly érv lehetne a multiverzum létezésére.

A kulcs tehát az idő. Vagy univerzumunknak kell öregednie, vagy nekünk kell még fejlődnünk, hogy eldönthessük a kérdést: létezhet-e több világegyetem. A gondolattal mindenesetre izgalmas játszania a tudósoknak, hiszen nemcsak a sci-fi alkotásoknak teremthetnek ezzel témát, hanem saját világunk működésének megértéséhez is közelebb kerülhetnek.

forrás:/24.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
04
  Emberi maradványokat szállítanak az űrbe
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Mielőtt a 36 éves James Eberling 2016 novemberében meghalt, volt egy utolsó kívánsága: azt kérte szüleitől, hogy maradványait juttassák el az űrbe. Nem ő volt az egyetlen, aki hasonló kívánságot fogalmazott meg.
James Eberling és közel 100 további személy hamvait fogja az űrbe juttatni hétfőn az Elysium Space nevű vállalat – számol be a CNN. A cég szerint az elhunytak családtagjai 2500 dollárt (mintegy 710 000 forintot) fizettek a különleges szertartásért. Az Elysium Space műholdja a SpaceX egyik Falcon 9 rakétáján fog az űrbe utazni.


A hamvak főként egykori katonák és űrrajongók maradványai, Eberling például egész életében imádta a rakétákat, rendszeresen eljárt a Vandenberg Légitámaszponthoz, hogy lefotózza a rakétaindításokat.


Thomas Civeit, a vállalat alapítója és vezérigazgatója szerint a hamvakat egy parányi űreszközbe,
egy úgynevezett CubeSatba helyezik el.

A hozzátartozók egy app segítségével négy éven át követhetik majd a műhold pályáját, mielőtt a szerkezet visszahullik a légkörbe, és megsemmisül. A CubeSat valójában nem fogja az elhunytak összes maradványát szállítani, csupán egy-egy kapszulányi mintát.

Nem ez lesz az első alkalom, amikor emberi maradványokat szállítanak az űrbe. 1998-ban Eugene Shoemaker asztronauta hamvainak egy részét a NASA egyik missziójának részeként a Holdra dobták, 2012-ben pedig az Elysium Space nagyjából 320 ember maradványát vitte az űrbe – többek közt a Star Trekben Montgomery Scottot alakító James Doohan hamvait is.

forrás:/hirstart/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák
.....
.
-