2018. febr.
09
09
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Sódor Ádám
Sikeresen megkezdte működését az Európai Déli Obszervatórium (ESO) észak-chilei La Silla Obszervatóriumának legújabb szerzeménye, az ExTrA (Exoplanets in Transits and their Atmospheres) távcsőrendszer. Az ExTrA célja közeli vörös törpecsillagok körül keringő bolygók felfedezése és tanulmányozása. Az új eszköz egy francia műszer, amelyet az ERC (European Research Council) és a francia nemzeti tudományos kutatási ügynökség (Agence National de la Recherche) finanszíroz. A távcsövekkel a franciaországi Grenoble-ból távészleléssel dolgoznak.
Az ExTrA egyszerre három, 0,6 m tükörátmérőjű távcsővel kutat exobolygók után [1]. A műszerek folyamatosan mérik a megfigyelt csillagokról érkező fénymennyiséget. Az adatokban csekély elhalványulásokat keresnek, amelyeket esetleg egy, a csillag korongja előtt áthaladó, a csillagfény egy részét kitakaró bolygó okoz – ezt bolygótranzitnak nevezzük.
A tranzit-módszer alkalmazása során a kutatók a vizsgált csillag fényességét más összehasonlító csillagok fényességéhez hasonlítják, hogy a csekély elhalványulásokat is észlelhessék. A földről azonban még ezzel a módszerrel is nehéz a kicsiny, Föld méretű bolygók kimutatásához szükséges pontosságot elérni
Egy újszerű módszerrel azonban az ExTrA a csillag sok különböző hullámhossztartományban mérhető fényességét is figyelembe véve jóval nagyobb pontosságra képes.
„La Sillát a kitűnő légköri viszonyok miatt választottuk a projekt megvalósításának helyszínéül.” – Magyarázza a projekt vezető kutatója, Xavier Bonfils. – „Mi infravörös tartományban észlelünk, az ilyen fényt pedig könnyen elnyeli a Föld légköre. Ezért a lehető legszárazabb és legsötétebb egű helyszínre volt szükségünk. La Silla tökéletesen megfelel az elvárásainknak.”
A három ExTrA távcső a vizsgált célpont, valamint további négy összehasonlító csillag fényét száloptika segítségével egy spektrográfba gyűjti. A hagyományos fotometriai módszerhez képest a spektroszkópiai információ sokkal hatékonyabban segíti a földi légkör zavaró hatásainak, valamint a műszer és detektor hibáinak kiküszöbölését, ami jelentősen fokozza az elérhető mérési pontosságot.
Minthogy egy átvonuló bolygó egy kisebb méretű csillag fényéből nagyobb hányadot képes kitakarni, ezért az ExTrA egy bizonyos típusba tartozó közeli csillagokat, a Tejútrendszerben gyakori M törpéket fogja megfigyelni. A számítások szerint sok ilyen csillag körül találhatóak a Földhöz hasonló bolygók. Ezért ezek a csillagok a lakható bolygók után kutató csillagászok fontos célpontjai. A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri is egy M törpe, és 2016-ban ki is mutatták, hogy kering körülötte egy Föld méretű bolygó.
A korábban kimutathatatlan Föld-szerű bolygók felfedezése csak az egyik az ExTrA két fő feladata közül. A távcsőrendszer ezen felül a felfedezett bolygórendszerek tulajdonságait is vizsgálni fogja. A bolygók kémiai összetételének jellemzése meg fogja mutatni, hogy mennyire hasonlít az valójában a Földhöz.
„Az ExTrA segítségével a galaxisunk bolygóinak lényegi tulajdonságait vizsgálhatjuk. Reményeink szerint meg fogjuk állapítani az ilyen bolygók gyakoriságát, vizsgáljuk majd a több bolygóból álló rendszerek viselkedését, és a keletkezésükhöz vezető körülményeket.” – Teszi hozzá a kutatócsoport egy másik tagja, Jose-Manuel Almenara.
Bonfils nagy reményekkel tekint a jövőbe. – „Az új generációs távcsövekkel, mint amilyen az ESO ELT-je is lesz, az ExTrA által felfedezett exobolygók légkörét is vizsgálni tudjuk majd. Ez lehetővé teszi a bolygók tényleges lakhatóságának a vizsgálatát is – legalábbis az általunk ismert életformák számára. Az exobolygók vizsgálatával a korábbi tudományos fantasztikumot mára átemeltük a tudományos tények világába.”
Sikeresen megkezdte működését az Európai Déli Obszervatórium (ESO) észak-chilei La Silla Obszervatóriumának legújabb szerzeménye, az ExTrA (Exoplanets in Transits and their Atmospheres) távcsőrendszer. Az ExTrA célja közeli vörös törpecsillagok körül keringő bolygók felfedezése és tanulmányozása. Az új eszköz egy francia műszer, amelyet az ERC (European Research Council) és a francia nemzeti tudományos kutatási ügynökség (Agence National de la Recherche) finanszíroz. A távcsövekkel a franciaországi Grenoble-ból távészleléssel dolgoznak.
Az ExTrA egyszerre három, 0,6 m tükörátmérőjű távcsővel kutat exobolygók után [1]. A műszerek folyamatosan mérik a megfigyelt csillagokról érkező fénymennyiséget. Az adatokban csekély elhalványulásokat keresnek, amelyeket esetleg egy, a csillag korongja előtt áthaladó, a csillagfény egy részét kitakaró bolygó okoz – ezt bolygótranzitnak nevezzük.
A tranzit-módszer alkalmazása során a kutatók a vizsgált csillag fényességét más összehasonlító csillagok fényességéhez hasonlítják, hogy a csekély elhalványulásokat is észlelhessék. A földről azonban még ezzel a módszerrel is nehéz a kicsiny, Föld méretű bolygók kimutatásához szükséges pontosságot elérni
Egy újszerű módszerrel azonban az ExTrA a csillag sok különböző hullámhossztartományban mérhető fényességét is figyelembe véve jóval nagyobb pontosságra képes.
„La Sillát a kitűnő légköri viszonyok miatt választottuk a projekt megvalósításának helyszínéül.” – Magyarázza a projekt vezető kutatója, Xavier Bonfils. – „Mi infravörös tartományban észlelünk, az ilyen fényt pedig könnyen elnyeli a Föld légköre. Ezért a lehető legszárazabb és legsötétebb egű helyszínre volt szükségünk. La Silla tökéletesen megfelel az elvárásainknak.”
A három ExTrA távcső a vizsgált célpont, valamint további négy összehasonlító csillag fényét száloptika segítségével egy spektrográfba gyűjti. A hagyományos fotometriai módszerhez képest a spektroszkópiai információ sokkal hatékonyabban segíti a földi légkör zavaró hatásainak, valamint a műszer és detektor hibáinak kiküszöbölését, ami jelentősen fokozza az elérhető mérési pontosságot.
Minthogy egy átvonuló bolygó egy kisebb méretű csillag fényéből nagyobb hányadot képes kitakarni, ezért az ExTrA egy bizonyos típusba tartozó közeli csillagokat, a Tejútrendszerben gyakori M törpéket fogja megfigyelni. A számítások szerint sok ilyen csillag körül találhatóak a Földhöz hasonló bolygók. Ezért ezek a csillagok a lakható bolygók után kutató csillagászok fontos célpontjai. A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri is egy M törpe, és 2016-ban ki is mutatták, hogy kering körülötte egy Föld méretű bolygó.
A korábban kimutathatatlan Föld-szerű bolygók felfedezése csak az egyik az ExTrA két fő feladata közül. A távcsőrendszer ezen felül a felfedezett bolygórendszerek tulajdonságait is vizsgálni fogja. A bolygók kémiai összetételének jellemzése meg fogja mutatni, hogy mennyire hasonlít az valójában a Földhöz.
Az előtérben a három ExTrA távcső az ESO La Silla Obszervatóriumában, Chilében. A műszerek közeli vörös törpe csillagok körül keringő Föld méretű bolygók után fognak kutatni. A műszerek egy új technika segítségével sokkal pontosabb mérésekre lesznek képesek korábbi társaiknál. La Silla sok további távcsőnek is otthont ad, ezek némelyike látható a háttérben.
„Az ExTrA segítségével a galaxisunk bolygóinak lényegi tulajdonságait vizsgálhatjuk. Reményeink szerint meg fogjuk állapítani az ilyen bolygók gyakoriságát, vizsgáljuk majd a több bolygóból álló rendszerek viselkedését, és a keletkezésükhöz vezető körülményeket.” – Teszi hozzá a kutatócsoport egy másik tagja, Jose-Manuel Almenara.
Bonfils nagy reményekkel tekint a jövőbe. – „Az új generációs távcsövekkel, mint amilyen az ESO ELT-je is lesz, az ExTrA által felfedezett exobolygók légkörét is vizsgálni tudjuk majd. Ez lehetővé teszi a bolygók tényleges lakhatóságának a vizsgálatát is – legalábbis az általunk ismert életformák számára. Az exobolygók vizsgálatával a korábbi tudományos fantasztikumot mára átemeltük a tudományos tények világába.”
forrás:/csillagaszat.hu/