+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
07
  Ősi világ romjai keringhetnek a Mars pályáján
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza

Tudósok egy csoportja bizonyítékot talált arra, hogy a Marssal azonos pályán keringő, úgynevezett trójai aszteroidák valaha egy ősi, mára teljesen elpusztult égitest maradványai lehetnek. Egy most megjelent tanulmány szerint e kisbolygók ugyanolyan anyagból épülnek fel, és vélhetően egy kisebb planétából szakadhattak ki még évmilliárdokkal ezelőtt.

Az úgynevezett trójai kisbolygók valamely nagybolygóval azonos pályán keringenek, de a Naptól nézve a kérdéses bolygó előtt vagy mögött 60 fokkal haladnak. Eddig a legtöbb ilyen égitestet a Jupiterrel azonos pályán találták (összesen hatezret), de a Neptunusz és a Mars esetében is azonosítottak már trójai kisbolygót.



A Mars trójai kisbolygóinak többsége a planéta úgynevezett L5 Lagrange-pontjánál csoportosul, ami közös eredetre utal (forrás: Apostolos Christou)

A vörös bolygó pályáján összesen kilenc trójai égitestet találtak eddig a tudósok. Ezek közül a legnagyobb 2 kilométer, a legkisebb 0,5 kilométer átmérőjű – írja a Daily Mail.

Ősi kozmikus katasztrófa a Naprendszer belső vidékén
Egy új kutatás keretében egy nemzetközi csillagászcsoport tagjai a chilei VLT-vel (Very large Telescope, azaz Nagyon Nagy Távcső) tanulmányozták a Mars trójai kisbolygóit. Azt találták, hogy az objektumok többsége ugyanolyan anyagból áll, mivel hasonló módon verik vissza a rájuk eső fényt. Ez az anyag az olivin, amelynek keletkezéséhez nagy nyomásra és magas hőmérsékletre van szükség.

Ebből kifolyólag a kutatók azt gyanítják, hogy az aszteroidák egykor egy „minibolygó" vagy bolygócsíra részei voltak, ám valamilyen kozmikus katasztrófa (nagy valószínűséggel egy becsapódás) még a Mars létrejötte előtt elpusztította az objektumot.

A tanulmányt a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című csillagászati szakfolyóiratban publikálták.


forrás:/origo/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
07
  Digitális egészségügy – az emberiség galaktikus jövőjének kulcsa (1. rész)
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
szerző: Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató

A szakértők és gondolkodók – mint például Elon Musk (SpaceX) – a közeljövőben képzelik el a Marsra szállást. A legnagyobb kihívás azonban nem a megfelelő rakétatechnika kifejlesztése lesz, hanem a digitális egészségügyi technológiák hiánya. A három részes sorozat első része azokról a technológiákról szól, melyek segítenek kiválasztani a legrátermettebb űrhajósokat.

A Mars meghódításához merész, inspiráló és kissé őrült tervekre lesz szükségünk. Ki kell választani a legrátermettebbeket az útra, egészségesen el kell vinni a Marsra és ott életben kell tartani őket. Ettől állunk jelenleg a legmesszebbre.

2016. szeptember 27-én Elon Musk, a SpaceX űrkutatási vállalat vezérigazgatója felkeltette az érdeklődést az űrutazás iránt, a témakörért rajongók legnagyobb örömére. Nem kevesebbet ígért, mint embert a Marson.

A mexikói Guadalajarában rendezett Nemzetközi Világűrkongresszuson tartott beszédében egy merész, inspiráló és kissé őrült küldetéstervezetet vázolt fel. A terv alappillére a Bolygóközi Szállítórendszer (Interplanetary Transport System, ITS).

Ez a 16,8 méter széles, babhüvely alakú űrhajó 100 ember vagy 100 tonna rakomány szállítására alkalmas, és egy hatalmas rakéta segítségével kerülne pályára. Musk szerint az űrhajó 30–80 nap alatt képes lenne megtenni a Föld és a Mars közötti utat.

Reményei szerint 10 éven belül sor is kerülhet az utazásra. Azt is elismerte azonban, hogy a terv megvalósításának ideje rengeteg dologtól függ.



Az űrutazás komoly egészségügyi kockázatokkal jár

Musk és az űrkutatás többi szakértője jellemzően az űrhajókra, a rakétákra, a vörös bolygó elérésére, illetve a keringési pályára állásra koncentrál. Orvosi jövőkutatóként azonban szilárd meggyőződésem, hogy a legnagyobb akadályt a Mars kolonizálásában a gyógyászat és egészségügy aktuális állapota jelenti.

Musk bátor kijelentésével szemben jelen pillanatban hét hónapig tart eljutni a Marsra, ami csak kicsivel több idő, mint amennyit az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson töltenek. Ha pedig számításba vesszük a küldetést, a Mars körüli pályán töltött időt és a biztonságos visszajutást a Földre, akkor az út akár évekig is eltarthat.

Az űrutazás komoly következményekkel jár az űrhajósok számára. A váltakozó hőmérsékleti viszonyok és sugárzási szintek igencsak megterhelik a szervezetüket, de emellett az utazási betegséggel, a csont- és izomtömegvesztéssel (a végzett mozgás ellenére), valamint a látással és ízleléssel kapcsolatos problémákkal is meg kell küzdeniük. Ezek mindegyike egészségügyi problémákat okoz, és az űrutazással járó pszichológiai megterhelésről még nem is beszéltünk. Musk nem titkolta, hogy az űrutazás veszélyes – mint mondta, nagyon valószínű, hogy haláleset fog történni az első küldetésen.

Hogyan csökkenthetjük az űrutazás egészségügyi és biológiai veszélyeit?

A digitális egészség három kiemelt területe nélkül a Mars-misszió egyszerűen kivitelezhetetlen. Az űrhajósoknak különleges fizikális és pszichológiai feltételeknek kell megfelelniük, valamint képesnek kell lenniük többek között az extrém körülmények és stressz elviselésére.



a) Virtuális és kiterjesztett valóságon alapuló képzés

Az utóbbi időben a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) virtuális valóságot alkalmazó megoldásokat is bevetett annak érdekében, hogy jobban felkészítsék űrhajósaikat a Földön túli körülményekre. A NASA virtuálisvalóság-laborja elsősorban a Nemzetközi Űrállomáson kívül tett űrsétára készíti fel az asztronautákat. A laboratóriumban az űrállomás minden apró részlete modellezve van – még a kábelek és az alkatrészek is! Az űrhajósok mozgáskövetőket, rezgő visszajelzéseket adó kesztyűt és VR-szemüveget viselve virtuális űrsétát tehetnek, megfoghatnak tárgyakat, és közelebbről is megismerkedhetnek az űrállomással.

A NASA valósághű képzésének másik kulcsfontosságú eleme a Microsofttal való együttműködés megkezdése. Ez a Sidekick névre hallgató projekt keretein belül fog megvalósulni, amelynek célja a kiterjesztett valóságban és a vállalat HoloLens nevű fejlesztésében rejlő lehetőségek kiaknázása. A HoloLens a világ első különálló holografikus számítógépe, amely lehetővé teszi viselője számára, hogy nagy felbontású hologramokat láthasson és manipulálhasson, illetve térhangzással hallgathasson. A Sidekick a HoloLens felhasználásával teszi majd lehetővé a földi személyzet és az űrhajósok közötti kommunikációt.


Egy másik NASA-projekt, az OnSight szintén a HoloLensre alapul. A szemüveg kiterjesztett valóságot nyújtó funkcióit és a Curiosity űrszonda által küldött adatokat kihasználva a tudósok és mérnökök virtuális testközelből is vizsgálhatják a Mars felszínét.

Ezekkel a projektekkel és módszerekkel a NASA földi személyzete képes jobban felkészíteni az űrhajósokat a világűrben vagy a Marson várható körülményekre – így némileg enyhíthetik a bátor felfedezőkre váró pszichológiai terhet.

b) Genomikai adatok a betegségmegelőzés szolgálatában

Mivel az űrhajósoknak éveken keresztül nem lesz egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük, fontos, sőt, szükséges, hogy tisztában legyenek a magukban hordozott egészségügyi kockázatokkal. Egy mikrobiomtesztekkel és egyéb laborvizsgálatokkal támogatott teljes genomszekvenálás gyakorlatilag lehetővé teszi az orvosok számára, hogy hozzávetőlegesen megjósolják a komolyabb betegségeket, amelyekkel az adott űrhajós valószínűleg megküzd majd élete során, és javaslatokat tehetnek arra, hogyan lehet a legtöbbet elkerülni.


Meg lehet határozni, hogy milyen gyógyszerek szedésénél alakulnának ki nem várt mellékhatások, így azokat el lehet kerülni és lehet alternatívákat keresni helyettük. Meghatározható, hogy van-e nagyobb esélyük például vérrögképződésre vagy az izomzat fáradékonyságára.

A megelőzésben többek között nagy szerepet játszik az űrhajósokban élő baktériumokhoz (mikrobióma) igazított étrend, valamint annak ismerete, hogy milyen markereket kell rendszeresen keresni annak érdekében, hogy észrevegyék a betegséget, mielőtt az elterjedne. Ide tartoznak még a táplálkozásgenomikai tanácsok is, amelyek bizonyos ételeket előtérbe helyeznek az űrhajós genetikai és metabolikus hátterének tekintetében.

Emellett számos egyéb feltérképezhető paraméter és élettani jellemző mérésével képesek lennénk megfelelően felmérni a (fizikai, érzelmi és kognitív) egészségüket és erejüket. Így nemcsak a pszichológiai, hanem a fizikai és kognitív képességek is hosszú távon megmaradhatnak, valamint az egészségügyi kockázatok tartós csökkentéséről is gondoskodhatunk. A Lumosity nevű kognitív képességeket javító játékot rendszeresen használják erre a célra kutatók.

A sorozat második része azokról a technológiákról szól majd, amelyek segítenek eljuttatni az űrhajósokat egészségesen a Marsig.

- folytatjuk -


foorás:/urvilag/

kapcsolódó: Musk a NASA előtt szállna le a Marsra Katt ide!
Űrturistákat küld Hold körüli útra a SpaceX Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák