+ A | - a | Visszaállít
2017. márc.
20
  Senki sem tudja, mi lehet az űr sötétjében bujkáló valami
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az űr sötétjében bolyong magányosan egy objektum, amelyről mostanáig a csillagászok azt hitték, egy bolygó, amely valamilyen módon kivetődött a neki otthont adó naprendszerből. A legújabb megfigyelések azonban kétségbe vonják ezt az elképzelést. A tudósoknak egyelőre fogalmuk sincs, mi is lehet valójában a rejtélyes égitest.


2012-ben csillagászok egy csoportja egy furcsa, elszigetelt objektumot figyelt meg Földünktől mintegy 100 fényévre – egy olyan égitestet, amely nagyobb tömegű a Jupiternél, és nagy valószínűséggel az egyik legközelebbi kóbor bolygó, amit a tudósok valaha felfedeztek. Csillagközi bolygónak vagy kóbor bolygónak nevezünk minden olyan bolygótömegű égitestet, amely nem kering egyetlen csillag körül sem, hanem a csillagközi térben szabadon halad.

A legújabb kutatások szerint azonban úgy tűnik, a nem túl fantáziadús CFBDSIR 2149-0403 névvel illetett objektum olyan tulajdonságokat mutat, amik alapján elképzelhető, hogy nem is bolygóról van szó, hanem talán valami egészen másfajta égitestről – olvasható a Science Alert tudományos portál cikkében.

Mit gondoltak róla eddig? - A csillagközi bolygókkal kapcsolatban mindig nehéz megállapítani, hogy klasszikus bolygókról van-e szó, vagy úgynevezett barna törpékről. Utóbbiak olyan égitestek, amelyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.

A számítások alapján a CFBDSIR 2149-0403 tömege körülbelül négy-hétszerese a Jupiterének, ami alapján azt lehet mondani, inkább egy kóbor bolygóról van szó, mintsem barna törpéről (jelenlegi ismereteink szerint a barna törpék általában 13 jupitertömegnél kezdődnek).

Korábban úgy vélték, a feltételezett csillagközi bolygó az úgynevezett AB Doradus mozgó csoport tagjaként „utazott" a világűrben. Ez a csoport nagyjából harminc, azonos korú és összetételű objektumból áll, amelyek együttesen haladnak a kozmoszban, és valószínűleg azonos helyen is keletkeztek. E feltételezés alapján a CFBDSIR 2149-0403 különösen fiatal, mindössze 50–120 millió év között lehet.

Sokan megkérdőjelezték az első eredményeket
Egyetlen probléma adódott csupán: az elgondolás, amely vándorbolygónak vélte az égitestet, pusztán néhány kezdeti megfigyelésen alapult, így a tudományos közösség nagy része nem vette készpénznek az objektum felfedezői által eléjük tárt eredményeket.

Illusztráció a rejtélyes, bolygószerű objektumról
Forrás: ESO/L. Calçada/P. Delorme/R. Saito/VVV Consortium


Különösen arra nem sikerült bizonyítékot találni, hogy az égitest valóban bolygóként keletkezett, és kilökődött bármilyen csillagrendszerből.
Hogy kiderüljön az igazság, az objektumot eredetileg felfedező csillagászok egyike, Philippe Delorme (Grenoble Alpes Egyetem) és kutatócsoportja az elmúlt pár évben folyamatosan figyelte a CFBDSIR 2149-0403-at, a munkában különböző hullámhosszakon működő távcsöveket alkalmaztak.

Az is lehet, hogy valami teljesen új dolgot sikerült felfedezni
Az új megfigyelésekkel a kutatók pontosabban kiszámították az égitest helyzetét és mozgását. Ebből kiderült, hogy a korábbi hipotézisekkel ellentétben a CFBDSIR 2149-0403 mégsem lehet az AB Doradus vagy más ismert, fiatal mozgó csoport tagja – olvasható az egyelőre lektorálatlan tanulmányt közlő arXiv.org oldalán. Ez a kutatók szerint egyszerre jó és rossz hír. Jó, mert új információkkal gazdagodtunk az objektumról, rossz, mert az egyik legfontosabb paraméter, az égitest kora vált bizonytalanná, megnehezítve a kategorizálást.

A kutatócsoport új megfigyelései szerint az objektumnak vagy gyenge a gravitációs ereje, vagy magas a fémtartalma, tehát a szakértők nem tudják már egyáltalán megmondani, hogy milyen égitestről is beszélhetünk.

Az új eredmények fényében az objektum különösebb, mint azt eddig gondolták.
Sőt, már a CFBDSIR 2149-0403 tömegében sem biztosak a szakemberek.(kép:spynet.ru)


Jelenleg két lehetőséget tartanak valószínűnek: az egyik, hogy a CFBDSIR 2149-0403 egy fiatal (vagyis 500 millió évnél ifjabb) vándorbolygó, amelynek tömege 2-13 jupitertömeg között van. A másik, hogy egy sokkal idősebb (2-3 milliárd éves), magas fémtartalmú barna törpe, tömege pedig a Jupiter tömegének akár 40-szerese is lehet. Természetesen a harmadik opció sem kizárt, miszerint egy teljesen új, korábban nem ismert égitesttípust sikerült megfigyelni.

Szerencsére a CFBDSIR 2149-0403 közelsége miatt viszonylag könnyen kutatható, így a tudósok várhatóan tovább folytatják a megfigyelését.

forrás:/origo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. márc.
20
  A Holdra készülnek az oroszok
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Megkezdődött a Fegyeracija (Szövetség) típusú, a Föld-közeli pályán való repülésre és holdutazásra is alkalmas új orosz űrhajó építése - közölte pénteken Koroljovban Vlagyimir Szolncev, az Energija űrrakéta-építő vállalat vezérigazgatója.

Önállóan harminc napot repülhet az űrben - "A munka aktív szakaszába lépett. Elkészült az egész tervdokumentáció, most az egyes részegységeket építjük meg" - mondta.Emlékeztetett, hogy az első, a tervek szerint 2021-re elkészülő Fegyeraciját Föld-közeli pályán való repülésre tervezték.

A négyfős legénység szállítására alkalmas űrhajót 80 százalékban kompozit anyagokból, a leszálló egységét pedig 1570C típusú, új alumíniumötvözetből fogják megépíteni.

Az űrhajó önállóan repülve 30 napig, egy űrállomás részeként pedig egy évig tartózkodhat a világűrben. A Fegyeraciját Angara-A5V és Angara-A5P típusú hordozórakéták állítják majd Föld körüli pályára.

az oroszok intenziven készülődnek a holdra-szállásra... zászló kitüzése már remekül megy, bár a landolásnál még vannak problémák (nordi szerint)

Az űrhajó első automatikus repülését 2021-re ütemezték be, az első űrhajósok pedig 2023 szállhatnak majd fel rajta.

Űrhajósokat toboroznak az orosz holdutazáshoz - A Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat kedden jelentette be, hogy nyílt pályázaton keres űrhajósokat a holdutazáshoz.

A feladatra olyan, 35 évnél fiatalabb orosz állampolgárok jelentkezését várják, akik mérnöki, tudományos vagy repülési szakdiplomával rendelkeznek, valamint tapasztalatokat szereztek a repülőgép- és a rakétagyártásban, illetve az űriparban.



Nordi is jelentkezett, ő már az amerikaiak holdraszállásnál is komoly tapasztalatokat szerzett (paramoral)

A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem ugyancsak kedden közölte, hogy szeptembertől mintegy 100 hallgatót vesz fel űrkutatási szakára. A kar összehangolja majd tevékenységét a szakterületen működő cégekkel és intézményekkel, többek között a Roszkoszmosszal, az Energijával és az Űrkutatási Intézettel.

A Lomonoszov tavaly novemberben jelentette be, hogy űrkutatási szakot készül indítani, amelyen űrhajósokat és más szakembereket fognak képezni az ágazat számára.

forrás:/mti/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák