Eddig csak az 1960-as és 70-es évek Apollo-küldetéseinek űrhajósai hagyták el a Föld mágneses védőmezejét, amely megszűri a kozmikus sugárzást. Egy új tanulmányból kiderül, hogy ez a kaland nem tett jót a szívüknek.

A Space.com portálon ismertetett kutatás összehasonlította az Apollo-legénység kórtörténetét azokkal az űrhajósokkal, akik nem jutottak fel az űrbe, illetve azokkal, akik alacsony Föld körüli pályán tevékenykedtek. A mély űrt megjárt személyzetnél sokkal gyakoribb volt a halálos szívbetegség. Ugyanezt mutatja az egerekkel végrehajtott kísérlet is.
Ahogy közeleg 2024, a Nemzetközi Űrállomás leszerelésének éve, a nemzeti és privát űrügynökségek a Hold és a Mars felé fordulnak. Az ilyen küldetések azonban kiteszik az űrhajósokat a kozmikus sugárzásnak, amelynek hatásáról még nem tudunk eleget.

Eddig 24-en jártak a Holdon vagy Hold körüli pályán, de ez az első olyan kutatás, amely az ő egészségi állapotukat a többi űrhajóssal méri össze, és nem a teljes népességgel. Az eredmény az, hogy a szívbetegségek kockázatát ötszörösére növelte a hosszabb űrutazás. Ennek egyébként nemcsak a sugárzás az oka, hanem a súlytalanság is, hiszen a keringési rendszernek olyan fizikai körülményekhez kell alkalmazkodnia, amelyre nem készítette fel az evolúció. Maradandó károsodást azonban csak a sugárzás okozott.

A Holdat megjárt űrhajósok nem úszták meg.

A korábbi feltételezések szerint komolyabb károsodást csak évek alatt okozhat a kozmikus sugárzás, a kutatás viszont arra mutat, hogy ehhez elég két hét is. A jövőbeli Hold- és Mars-utazások megtervezésénél tehát a sugárzásvédelemre nagy gondot kell fordítani. Ennek egyik módja az árnyékolás, amit a bolygókutató szondáknál már régóta alkalmaznak az elektronika védelmére: ez a feladata az űreszközökön látható aranyfóliának.

forrás:/hvg/

Műholdas, repülőgépes megfigyelések, számítógépes modellek alapján térképezték fel, hogy hol olvadt már meg a jég Grönland sziklás felszíne felett.

Nagy figyelmet szentelnek a szárazföldeket borító hó és jégpáncél vizsgálatának a klímakutatók.

A magyarázat egyszerű: míg az úszó jég olvadása nem emeli meg a tengerszintet, addig a szárazföldről a tengerbe távozó jég igen.

A NASA szakemberei most az egyik jelentős tételt, a grönlandi jégsapkát vették górcső alá.
Több különböző mérés eredményeit összevetve megalkották a sziget felszín feletti jégtérképét.

Ebből kiderül, hogy Grönland teljes déli nyúlványán, és a peremvidékeken szinte az egész szigeten megolvadt már a jég közvetlenül a sziklás felszín felett.

Grönlandon ugyanis a vastag jég szigeteli a mélyebb rétegeket, megóvja a kinti fagytól, ezért a odalent esetenként több 10 Celsius fokkal melegebb van.

A föld melege lentről folyamatosan olvasztja a jeget, és mivel a globális felmelegedés miatt ezt már nem ellensúlyozza külső hőmérséklet, egyre nagyobb tavak alakulnak ki a mélyben.

Ezeken a jég és hó nagy darabokban tud a tengerbe csúszni.

Grönland felszínközeli jégtérképe. kék: olvadt, barna: fagyott, szürke: bizonytalan. (Fotó: NASA Earth Observatory/Jesse Allen)

A NASA négy különféle vizsgálat eredményét dolgozta össze a térkép megalkotásához.
Használtak számítógépes modelleket, repülőgépekről készített radarfelvételeket és két különböző műholdas rendszer méréseit.

Több millió forintos támogatást adhat az állam a tisztán elektromos autók vásárlóinak – értesült kormányzati forrásoktól a Napi.hu. A kedvezményt a korábban tervezett, ám az uniós jogszabályok miatt végül nem megvalósítható áfamentesség helyett vezetnék be.

A lap kérdésére az NGM közölte: „A kormány tervei között változatlanul szerepel a tisztán elektromos üzemű gépjárművek elterjedését ösztönző vásárlási támogatás bevezetése, amelyet az európai jogszabályokkal összeegyeztethető formában kíván megvalósítani." A tárca válaszából az is kiderül, hogy a tisztán elektromos autók elterjedését ösztönző támogatás bevezetésére „a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.”



A tisztán elektromos kitétel azért szükséges, mert jelenleg olyan hibridhajtású kocsik is kaphatnak zöld rendszámot, amelyek minimális távolság megtételére képesek villanyhajtással.
A támogatás mértékét egy, a nemzetközi tapasztalatokat magába foglaló és a hazai viszonyokat is figyelembe vevő szempontrendszer alapján fogják meghatározni, konkrét döntés azonban még nem született. A készülő programot ismerők szerint
2-3 millió forintról lehet szó maximum 10-12 millió forintos értékhatárig.
Az új elektromos kocsik jelenleg 8 millió forint körüli összegről indulnak.
A programnak a lakossági támogatás csak az egyik fele, az elektromos autók terjedéséhez az is kell, hogy egyszerűen lehessen őket tölteni. A töltőhálózat kiépítéséhez az önkormányzatok kaphatnak támogatást a jövőben, az erről szóló tender várhatóan a következő hónapokban jelenik meg.

forrás:/index/