+ A | - a | Visszaállít
2014. okt.
20
  Munkában a RapidScat
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
szerző: Frey Sándor

A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) nemrég felvitt radaros szélsebességmérő berendezés megkezdte működését.
A közel 600 kg-os, 26 millió dollárba került amerikai mérőeszköz, az ISS-RapidScat a Dragon teherűrhajó mostani, CRS-4 jelű repülése alkalmával a külső, nem hermetizált rakodóterében jutott fel az űrállomásra. (A Dragon jelenleg még az ISS-hez csatlakozva kering a Föld körül, visszatérése október 21-én esedékes.)


Az ISS-RapidScat hasonló feladatot lát el, mint korábban a NASA QuikSCAT műholdja, amely azonban 2009-ben meghibásodott. A műhold pótlására nem volt elegendő pénz, de kihasználták, hogy az ISS alkalmas egy ilyen berendezés „vendégül látására” a külső felületén. Az űrállomáson való elhelyezés viszonylagos olcsósága többek közt abból is adódik, hogy nem kellett külön műholdplatformot építeni, az energiával való ellátást és a kommunikációs csatornákat maga az ISS szolgáltatja.

Az ISS-RapidScat az űrállomás európai Columbus kutatómoduljának külsején kapott helyet. (Kép: NASA)

Nem volt szükség külön hordozórakétára sem, a műszer elfért a menetrend szerint közlekedő teherűrhajók egyikében. Az ISS-RapidScat gyártásához fel tudtak használni korábbi – esetenként 17-18 éves – műholdas tartalék alkarészeket is. (A QuikSCAT 1999-ben indult.) A NASA úgy számol, hogy a megtakarítás mintegy 300 millió dollár lehet ahhoz képest, mintha egy önálló új műholdat kellett volna építeni és pályára állítani.

A berendezés az óceánok fölött fújó szél sebességét és irányát méri. Radaros elven, a vízfelszínre lebocsátott rádióhullámok visszaszóródásának tulajdonságai alapján határozta meg a víz hullámzására, és így az azt kiváltó szélre jellemző paramétereket. Az ISS-RapidScat egy 100 wattos teljesítménnyel sugárzó, közel 80 cm átmérőjű mikrohullámú antenna, amely percenként majdnem 20-szor fordul körbe. A vett adatok alapvető fontosságúak az időjárási modellek számára, és segítenek előre jelezni a lakott területeket is veszélyeztető trópusi viharok fejlődését. Információval szolgálnak a Föld légköre és az óceáni áramlások közötti kölcsönhatásról.



Az ISS-RapidScat áthelyezési, felszerelési munkálatait az ISS kanadai robotkarjával és a Dextre manipulátorkarral végezték. A radaros földmegfigyelő berendezést október 1-jén kapcsolták be. A próbaüzem után a tudományos célú adatgyűjtés a hónap végéig elindulhat. (Kép: ESA / NASA)

Az ISS-re szerelt berendezésnek azért hátránya is van. Ezek közül az egyik az, hogy mivel az űrállomás pályahajlása alig haladja meg az 50°-ot, az onnan nyert adatok földrajzi lefedettsége nem globális, csak a kb. 50°-os déli és északi szélességek közötti területre korlátozódik. A földmegfigyelő műholdakat ezzel szemben általában poláris pályára állítják. A trópusi viharok keletkezésének és haladásának helyszínei mindenesetre beleesnek ebbe a sávba, így az ISS-RapidScat adatai jól hasznosíthatók. Annál is inkább, mert az indiai Oceansat-2 műholdon repülő hasonló célú műszer nemrég, idén februárban felmondta a szolgálatot. Jelenleg csak az európai poláris MetOp meteorológiai holdak ASCAT műszerei szolgáltatnak ilyen típusú mérési adatokat.

Az ISS, mint hordozó platform másik kellemetlensége, hogy a radar működése nem folyamatos, azt esetenként ki kell kapcsolni. Ilyen esetek például azok az űrséták, amikor az űrhajósok túl közel kerülnének az adóhoz. Ha pedig a Harmony modulhoz teherűrhajó kapcsolódik, a szélsebességmérő radar látómezeje lecsökken.

Az ISS-RapidScat remélt működési élettartama 2 év. Mire ez véget ér, addigra talán Indiából indulhat egy újabb szkatterométeres műhold, amivel folytathatók a tengeri szélmérések a világűrből.

A berendezés beüzemelése gyorsan megkezdődött. Az első trópusi ciklonok egyike, amelyet az ISS-RapidScat megfigyelt, a Mexikó nyugati partjainál járó Simon volt, október 4-én. A képről a szélsebesség színkódok alapján olvasható le, a szél irányát apró nyilak jelölik. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Ami az ISS-t illeti, a RapidScat csak az „első fecske”, hiszen az elkövetkező néhány évben további földmegfigyelő berendezéseket szeretnének telepíteni rá. A következő neve Cloud Aerosol Transport System (CATS), egy lézeres műszer, amely a felhőzet, a por- és füstrészecskék eloszlását méri majd a légkörben. Ez decemberben, a SpaceX következő Dragon teherűrhajójával juthat fel, és a japán Kibo kísérleti modul külsejére kerül.

Azzal, hogy – főleg költségkímélés céljából – az ISS-re kerülnek földmegfigyelő berendezések, a mérnököknek is át kell gondolni a hagyományos, műholdakra telepített eszközök tervezését. Az egyik meglepő, de logikus probléma a hőháztartással kapcsolatos. Amíg a szállító teherűrhajóról a robotkar segítségével átkerül egy műszer az űrállomás külsejére, addig szünetel az energiával való ellátása. Így a fűtűsére, az extrém hőmérsékleti viszonyok enyhítésére sincs lehetőség. Ez merőben szokatlan helyzet, ami műholdfedélzeti műszereknél normális esetben nem fordulhat elő.

forrás:/urvilag/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. okt.
20
  Engedd el a terveidet
Kategória: Ezotéria és hasonlók - Közzétette: fulldragon
fordította: Tom Fodor

Időről-időre terveket szőtök az életetekhez, mert úgy érzitek egyfajta stabilitás érzetet adnak, valamint mert úgy hiszitek a jövőbeli tervezés biztosítani fogja azokat a tapasztalatokat, amelyeket szeretnétek átélni.
Azt javasoljuk, hogy engedjétek el a legtöbb terveteket és a tervezési szokásotokat. Helyette nyissátok meg magatokat a tapasztalatok szélesebb skálájának, amelyek abban a pillanatban jelenhetnek meg, amelyet nem terveztetek, olyan módon érkezhetnek, ahogy az nem volt a terveitek között.


Sokkal több dolgot vagytok képesek magatokhoz vonzani, mint azt az elmétek el tudná képzelni. Engedjétek hát el annak a szükségét, hogy tudjátok: mikor, hol, hogyan, mi által és ki által fog megtalálni benneteket a tapasztalatok széles skálája. Az, hogy át tudjátok érezni milyen tapasztalatot szeretnétek, sokkal jelentősebb és hatékonyabb, mint az a képesség, hogy előre tudtok tervezni eseményeket.

Azért mondjuk el ezt, mert látjuk hogy sokan csupán töredékét élik annak az életnek, ami elérhető számukra. Ez azért van, mert amikor terveket szőtök, akkor azt általában egy olyan állapotból teszitek, amelyben nem érzitek, hogy a tervezett dolog természetesen fog megtörténni.

Ébredjetek rá, hogy amilyen energiából teremtetek, olyan tapasztalatot fogtok kapni. Amikor terveztek, akkor azt egy bizonyos energiatípusból teszitek, valószínűleg félelem, aggodalom vagy izgalom, esetleg öröm. Csak ti tudjátok ezt, hiszen ti vagytok azok akik átérzitek azt amit éreztek.

Arra bátorítunk, hogy maradjatok az örömben, izgalomban valamint elvárásban azt illetőleg, hogy mit szeretnétek megtapasztalni, és engedjétek el azt, hogy pontosan milyen módon/ formában/ szerkezetben fog megtörténni. Engedjétek meg magatoknak, hogy egy kis spontaneitást tapasztalhassatok. A váratlan gyakran a legörömtelibb tapasztalat.

Támogatunk a vágyaitokban, támogatunk energetikailag. Pontosan tudjuk, mennyi élet vár rátok, ha elengeditek annak tudását, hogy mikor történik. Ezért is javasoljuk, hogy engedjétek el a terveiteket, hiszen a terveitek gyakran mentálisan a lineáris időben tart benneteket, és távol tart benneteket a jelen teljes tapasztalatától, mely elérhető számotokra.
(Daniel Scranton: Teremtők)

forrás:/facebook/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. okt.
20
  Megalakult a Jedlik Ányos Klaszter

Az elektromos járművek elterjesztését segítő Jedlik Ányos-terv mielőbbi megvalósítása érdekében, az NGM és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) felügyelete mellett jött létre. A klaszter tagjai a GreenGo Car Europe Kft., az Evopro Holding Zrt. és az Elektromotive Hungary Kft., elnöke Tarnóy Péter.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a megalakulást bejelentő szerdai, budapesti sajtótájékoztatón kiemelte: a kormány elsősorban jogszabályi módosításokkal és indirekt ösztönzőkkel kívánja segíteni az elektromobilitás elterjedését.

A Jedlik Ányos Tervhez kapcsolódóan a kormány a különféle hibrid, illetve elektromos autók megkülönböztetésére zöld alapszínű rendszámot szeretne bevezetni, illetve nulla százalékos áfa-kulcsot alkalmazna ezekhez a járműtípusokhoz és az infrastruktúra telepítéséhez - ismertette a miniszter.

Varga Mihály elmondta azt is, hogy a plugin hibrid, a hatótáv növelt hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművekkel parkolási- és útdíjkedvezményeket lehetne majd igénybe venni, és engedélyeznék a buszsávok használatát is. A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy a terek szerint módosítják a villamosenergia törvényt annak érdekében, hogy a töltőberendezések üzemeltetői is értékesíthessenek villamosenergiát. Ezenkívül kialakítanak egy, a töltőberendezések telepítéséhez kapcsolódó hatósági eljárásrendet, valamint a kormányzat és a központi költségvetési szervek gépjárműállományában is szeretnék meghonosítani a különféle hibrid és elektromos autókat. Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarország az elektromobilitás tekintetében Közép-Európa vezető országává szeretne válni.

Kifejtette: egyelőre elenyésző számú alternatív hajtású jármű fut az utakon, de 2050-re a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint az újonnan értékesített autók 70 százaléka elektromos, hibrid vagy plug-in hibrid lesz. A személygépjármű gyártás, a járműipar tehát hatalmas változások előtt áll, amihez jelentős technológiai innovációra lesz szükség. Fontos gazdasági érdekünk is tehát, hogy Magyarország részese legyen ennek a változásnak, és be tudjon kapcsolódni a fejlődésbe - hangsúlyozta Varga Mihály. A miniszter szerint Magyarországnak ehhez minden adottsága megvan, tekintettel a magyarországi járműgyártásban felhalmozott szaktudásra és a kiemelkedően jó kutatás-fejlesztési háttérre. Magyarország az elsők között kíván belépni azon országok közé, amelyek kiemelten kezelik az elektromobilitás fejlesztését, legyen szó akár a járműgyártásról, akár a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztéséről - jelezte a tárcavezető.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a kormány 2014 márciusában jelentette be a Jedlik Ányos-tervet, amellyel nemcsak az uniós célkitűzéseknek tesz eleget, hanem támogatja a magyarországi innovációs műhelyeket, a beszállítói hálózat fejlesztését és az új munkahelyet létrehozását.

Szeretnénk elérni, hogy a Jedlik Terv széles konszenzuson és társadalmi elfogadottságon alapuljon, ezért szükségesnek tartottuk egy, az érintetteket tömörítő szervezet létrehozását - mondta el Varga Mihály. Hozzátette: a klaszter azért hozták létre, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a gyakorlatban is tenni tudnak az elektromobilitás elterjedésért, részt vehessenek és részt vállalhassanak a terv kidolgozásában.

Az alapításkor olyan vállalatokat vontak be a közös munkába, amelyek nem kötődnek multinacionális, vagy egyéb nagyvállalathoz, és amelyek megfelelő információkkal rendelkeznek ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljanak a Jedlik Ányos Terv véglegesítéséhez és megvalósításához, illetve amelyeknek érdeke a hazai elektromobilitás fejlesztése. Varga Mihály kifejtette: a klaszter tagjai az elektromos mobilitás területén különböző tevékenységeket végeznek, a piacon adott esetben versenytársak, ugyanakkor vállalták, hogy ebben a kérdésben együttműködnek egymással.

Glattfelder Béla, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára kiemelte: várhatóan még az idén novemberben megjelenik az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának bevezetéséről szóló európai uniós irányelv, amely előírja a tagállamoknak, hogy a megjelenéstől számított két éven belül dolgozzák ki az erről szóló nemzeti tervüket. A kormány reméli, hogy Magyarország lesz az első tagállam, amely rendelkezik ilyen tervvel; ez a nemzeti terv a Jedlik Ányos-terv lesz. Az államtitkár ismertette, hogy a kormánnyal is el szeretnék fogadtatni a tervet, majd a kormányhatározat kihirdetése után kezdődhet a terv végrehajtása a jogszabály-módosításokkal, illetve a támogatási rendszerek kialakításával.

Tarnóy Péter, a klaszter elnöke kiemelte, hogy Magyarország legalább 4 évvel el van maradva az elektromobilitásban Nyugat-Európától, de ez olyan szempontból előny, hogy tanulhat mások hibáiból. Úgy vélte: a klaszter jelenlegi tagjainak olyan szaktudása van, hogy sikerre tudják vinni az együttműködést, de szeretnék új tagokkal is kibővíteni a klasztert. A szakember szerint ahhoz is megvannak az adottságok, hogy Magyarország elektromos mobilitás nagyhatalom legyen.

forrás:/MTI/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. okt.
20
  Jövőre már a mozikban a Harry Potter folytatása!
szerző: K. Á.

London – Már 2016-ban a mozikba kerülhet J. K. Rowling Harry Potter-sorozatának háromrészes előzménye, amely az eredeti műben nem szereplő, de többször említett varázslóról, Newt Scamanderről szól majd.

A mágikus lények szakértője, magyar nevén Göthe Salamander – Tóth Tamás műfordító pazar leleményének köszönhetően – írta azt a tankönyvet is, amelyet Harry Potterék már az első kötetben, A bölcsek kövében is forgattak a legendás lények gondozása órán.

A brit írónő, aki a kis varázslótanonc nagy harcáról szóló hét kötettel a világ legjobban kereső írói közé küzdötte fel magát, már a könyvekből készült nyolc nagyfilm befejezése után elhintette, hogy talán mégsem szakítana végleg a legendával.

A folytatás témájául azonban nem Harryék további kalandjait, hanem egy korábban csak említés szintjén szereplő varázsló életét szemelte ki, akinek sorsát három részen keresztül ismerhetjük majd meg 2016 és 2020 között.

Salamander varázsló történetét előzményként, az 1920-as évektől mutatja be az új sorozat, amelynek forgatókönyveit maga Rowling írja, de regényként nem kerül forgalomba.

J. K. Rowling háromrészes forgatókönyvben írta meg a regényfolyam előzményét (Fotó: Northfoto)


A folytatás sikeréhez nem fér kétség, a Time Warner filmgyártó cég a Harry Potter-sorozathoz hasonló bevételt vár. Persze nem lesz könnyű átvinni a lécet, hisz a nyolc epizód összesen 7,7 milliárd dollár – 1771 milliárd forint – bevételt hozott, a Harry Potter márkanév értéke pedig immár eléri a 15 milliárd dollárt, vagyis 3500 milliárd forintot.

forrás:/blikk/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. okt.
20
  Mennyi ideig élhetünk élve eltemetve?
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: fulldragon
Nem gondolnánk, hogy a fenti kérdés sokakat izgat. Nem szoktuk úgy gondolni, hogy egy koporsóba zárva élve a föld alá kerülhetünk. Ha azonban ez mégis megtörténik, jobb ha tudjuk, mire számíthatunk.

Biztosan sokan emlékeznek a Kill Bill 2-nek arra a jelenetére, amelyben a Menyasszonyt élve eltemetik. A majd ötperces jelenetben azt a küzdelmet nézhetjük végig, hogy hogyan szabadul idő előtti sírjából a Beatrix Kiddót alakító Uma Thurman.

De megtörténhet-e ez a valóságban? Van-e közel öt percünk a szabadulásra abban az esetben, ha élve eltemetnek minket? – Ezt a nem túl életszerű problémát járta körül szakértők segítségével a Popular Science.

A Menyasszony a föld alatt (Forrás: amazonaws.com)

A PopSci eredménye szerint a különböző szakértőket megosztja a kérdés: vannak, akik szerint 10 perc és 1 óra közötti időnk van; mások pedig azt mondják, 6–36 órán át is életben maradhatunk, ha élve temetnek el bennünket. A tudósok véleménye tehát megoszlik, de egy biztos: túl sokáig nem élhetünk egy koporsóba zárva a föld alatt.
A túlélés ideje elsősorban attól függ, hogy mennyi levegő van a koporsóban.
Tehát minél kisebb az ember, annál tovább élhet, ugyanis annál több hely marad szabadon az oxigénnek. Perceket az is számíthat, hogy mennyi a tüdőkapacitásunk: a maratonisták, illetve az úszók akár percekkel is tovább élhetnek ebben a szituációban.

Vegyünk egy átlagos méretű koporsót; ebben körülbelül 886 liter levegő fér el. Ebből egy átlagos testméretű ember körülbelül 66 litert szorít ki; így marad 820 liter levegőnk. A levegőnek pedig körülbelül az egyötödét teszi ki az oxigén; abból tehát 164 liter áll rendelkezésünkre. Ha úgy számolunk, hogy a bajba jutott ember fél liter oxigént fogyaszt el percenként, akkor majdnem öt és fél óra van a fulladásig.

Azt gondolhatnánk, hogy ez éppen elég idő arra, hogy kijussunk. Nem így gondolja ezt Alan R. Leff, a chicagói egyetem professzora: „Ha odakerülünk [ti. a föld alá], semmit sem tehetünk. A koporsót valószínűleg rendesen lezárták, most arról nem is beszélve, hogy el is temették, tehát méteres vastagságú talaj nehezedik rá.” „De ha még a koporsóból sikerülne is szabadulnunk fulladás nélkül, akkor a ránk ömlő föld súlyától nem tudnánk levegőt venni, és azért fulladnánk meg. Olyan lenne ez, mintha egy lavina temetne minket maga alá” – teszi hozzá Ethan Greene lavinaszakértő. „A hó is nehéz, de a föld még nehezebb. Ha képesek is vagyunk mozogni benne a szánk és az orrlyukaink megtelnek földdel, porral, így nem kapunk levegőt.”



Egyetlen jó mégiscsak van ebben a fajta halálban: ahogyan a szén-dioxid koncentrációja nő a vérünkben, egyre álmosabbak leszünk, és végső soron kómába esünk, mielőtt a szívünk az utolsókat verné. A fuldoklást ettől persze még megéljük, de az utolsó pillanatokat már eszméletlenül fogjuk tölteni.

forrás:/nyest.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák