A NASA felkészült arra, amely egymillió évenként következik be: egy nagy üstökös szinte súrolja a Marsot. A Mars körül keringő összes űreszköz és a két működőképes Mars-járó is azt az objektumot figyeli, amely október 19-én 139 500 kilométerre közelíti meg a vörös bolygót. Csillagászati léptékkel ez kis távolságnak számít, körülbelül harmada a Föld-Hold távolságnak.

Ha becsapódna, átformálná a Marsot
A Marsot megközelítő test a Siding Spring (C/2013 A1) nevű üstökös. Ha becsapódna, körülbelül 35 millió megatonna TNT-egyenértéknek megfelelő energia szabadulna fel, és az esemény alaposan átformálná a Mars légkörét, sőt részben a felszínét is. Összehasonlításképpen: a Földön 65 millió éve becsapódott test – amely az élet 90 százalékát, közte a dinoszauruszokat is, eltörölte – 100 millió megatonna TNT-egyenértékű robbanást produkált.

A Mars felé közelítő üstökösmag (illusztráció)Forrás: NASA

A csillagászok számítása szerint a becsapódást biztosan megússza a Mars, de az üstökös rendkívül szoros közelsége így is hatással lesz rá, mert az egész bolygó belekerül az üstökös csóvájába. A gázból és porból álló csóva kölcsönhatásba lép majd a Mars légkörével.

Ezt a csóva-légkör interakciót figyelik majd a marsi űreszközök műszerei. Ilyen lehetőség körülbelül egymillió évente adódik a csillagászok becslései szerint.

Érintetlen ősanyag
A Siding Spring azért is különleges, mert először jár a Nap közelében, így elvileg érintetlen formában őrzi azt az ősanyagot, amelyből a Naprendszer bolygói, így a Föld is kialakultak 4,6 milliárd éve.

A Siding Spring lesz az első üstökös, amely az Oort-felhőből érkezik, és amelynek magját közelről lehet majd lefényképezni. Az Oort-felhő a Naptól 50 ezer csillagászati egységre (azaz 50 ezer Nap-Föld távolságra) lévő zóna, amelyben több százmilliárd üstökösmag lehet.

Október 19-én várjuk a jó képeket
A Marsnál dolgozó űreszközökön kívül más műszerek is figyelik az üstököst, így például a Hubble-, a Swift- és a Spitzer-űrtávcsövek. Eddigi adataik alapján az üstökösmag átmérője 0,8 és 8 kilométer közé esik. A mag körüli ködös burok, a kóma jelenleg 160 ezer kilométer széles, a belőle induló csóva pedig 480 ezer kilométer hosszú.




Az igazán látványos megfigyelések és képek azonban október 19-én várhatók, amikor a Mars körül keringő Mars Odyssey, Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) és a nemrég megérkezett MAVEN is célba veszi műszereivel az üstökösmagot, míg a Mars felszínéről az Opportunity és a Curiosity figyel majd. A csóva és légkör közötti interakció miatt mindkettő összetételéről pontosabb információkat remélnek a csillagászok.

Próbálják védeni a keringőegységeket
A Siding Spring körülbelül 200 ezer km/h-s sebességgel száguld el majd a Mars mellett. Ilyen sebességnél már az egészen apró porszemek is súlyos sérüléseket okozhatnak a Mars körül keringő szondákban. Ezért az üstökösmag legnagyobb Mars-közelsége után körülbelül száz perccel – amikor a bolygó a legközelebb lesz a porcsóva legsűrűbb részéhez – az összes keringőegység a Mars korongjának túloldalán lesz.

A felszínen dolgozó Mars-járók nem lesznek veszélyben: bár a Mars légkörének sűrűsége csak 1 százaléka a földi légkörének, de ez már elég ahhoz, hogy az üstökösből eredő anyag ne okozzon problémát.

Az üstököskutatás másik izgalmas eseménye november 12-én lesz, amikor a Rosetta űrszonda leszállóegysége leszáll egy másik üstökös magjára.

forrás;/origo/

forditotta: Tom Fodor

Nem a gyakorlat tesz tökéletessé. A gyakorlás gyakorlata tesz. Amikor azok vagytok akik, akkor tökéletesek vagytok. Nem szükséges gyakorolnotok az önmagatokká válást. Mindenki tökéletlennek látja önmagát, ezért lát másfelé is tökéletlenséget. A létezés nem létezne, ha nem lenne tökéletes (úgy ahogy van).

Különböző helyzetekbe helyezhetitek magatokat, amellyel leellenőrizhetitek a tökéletességi szinteteket, majd ezen eredményeket hasonlíthatjátok ahhoz, amit tökéletesnek véltek. Ez benne tart a tökéletes és tökéletlen játékában. Ti pedig okot adtok magatoknak arra, hogy ne szeressétek önmagatokat úgy, ahogy épp vagytok.

Persze ez egy butuska ostobaság. Ki dönti el, hogy mi a tökéletes és miért olyan fontos dolog az? Elmondjuk nektek miért. Azért, mert mélyen belül mindenki tudja, hogy tökéletes, ti pedig törekedtek, törekedtek és törekedtek, mert látni akarjátok azt a bizonyítékot, ami kétely nélkül megmutatja azt, hogy ezen részeteknek igaza van.

De oly bugyuta módokon ítélitek meg/méritek magatokat. A tökéletességet keresitek abban amit csináltok, abban amit teremtetek, sőt még a fizikai megjelenésetekben is. De a tökéletesség az ami vagytok. A Forrás Energia kifejeződése, amik ti vagytok. Tökéletesség az, ahogy szerettek. Ott fogjátok megtalálni.

Még csak nem is annak a "módja" ahogy szerettek. Maga az a szeretet ami vagytok, az a tökéletes kifejeződése a Forrásnak. Ez így van, most is, nem szükséges hozzá gyakorlás. Nem szükséges hozzá bizonyíték. Szeressétek magatokat, tökéletesek vagytok, gyönyörű lények. Ha pedig nem tudjátok magatokat szeretni, azzal sincs semmi baj, majd mi fogunk benneteket. (Daniel Scranton: Áldás az Unikornis Kollektívától)

forrás:/facebook/

szerző: Koncz Tamás

Gyémántfonal repítheti a jövő űrliftjeit: a benzolból készített nanogyémántok az eddig ismert legerősebb fonalat alkotják, ráadásul nagyon könnyűek. Ha sikerül tömeges méretben előállítani, a gyémántfonalakat az űrutazásban is felhasználhatják.
Megvalósulhat az űrlift ötlete, a hozzá szükséges szupererős anyagot legalábbis már kifejlesztették. Az amerikai Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói magas nyomás alatt vizsgálták a benzol reakcióit. Céljuk az volt, hogy a folyékony anyagot szilárddá alakítsák, de a kapott eredmény minden várakozásukat felülmúlta.

Prés alatt

"Üvegszerű, nem kristályos szerkezetre számítottunk, ehelyett a benzolmolekulák nanogyémántokká alakulva szuperszilárd kötésbe rendeződtek. Az így kapott anyag elképesztően erős és könnyű, felülmúlja a szén nanocsöveket is" – mesélte John Badding, a kutatást vezető professzor a CNN-nek.

Gyémántfonálon vagy nanocsöves kábelen haladhat a jövő űrliftje (Forrás: Obayashi Corporation)

Filléres gyémántfolyosó - Ha a benzolgyémántok láncolatát ipari mennyiségben is elő lehet állítani, az nagy előrelépést jelentene az űrkutatás terén: a rakétatechnológiával jelenleg az űrbe juttatott minden kilogramm 20 ezer dollárba kerül – a gyémántkábelen vezetett űrlift viszont kilónként pár száz dollárra csökkentené az anyagmozgatás költségét.

Jó a nanocső is – csak rövid : A vezetőszál ugyanakkor szén nanocsöves technológiával is készülhet, az így előállított kábelek százszor erősebbek az acélsodronynál. A japán Obayashi vállalat már egy ideje vizsgálja, hogyan lehetne egy űrliftet felállítani az Egyenlítő vonalán. A lift egy 96 ezer kilométeres kábelen közlekedne a földfelszín és egy űrállomás között. Az űrállomás keringési sebességét úgy állítanák be, hogy mindig a földfelszín ugyanazon pontja fölött tartózkodna (geostacionárius pálya).

A probléma csak az, hogy az Obayashi vállalat jelenleg 3 centi hosszúságú csöveket tud előállítani. "Terveink szerint 2030-ra már elég hosszú kábelt alkothatunk az űrlift tervéhez" – ígéri Yoji Ishikava, a társaság fejlesztési menedzsere, aki szerint 2050-re már gyakorlatban is megvalósítható lesz a technológia.

forrás:/origo/

Kvantumrészecske kibocsátást észleltek egy fekete lyuk modellnél, ami az elméleti Hawking-sugárzás megfelelője lehet. Ez lehet az első alkalom, hogy egy laboratóriumi fekete lyuk ugyanúgy hozott létre Hawking-részecskéket, mint azt a valódi fekete lyukaktól várták.

A fekete lyukak rendkívüli sűrűségű anyagkoncentrációk, amik csillagok, vagy egyéb nagytömegű objektumok összeomlásából keletkeznek. Gravitációjuk olyan erős, hogy semmi, még a fény sem képes kiszökni az úgynevezett eseményhorizonton túlról - hangzik az általános megfogalmazás. Mindezek ellenére Stephen Hawking, a Cambridge Egyetem tudósa 1974-ben arra a következtetésre jutott, hogy igenis vannak kiáramló részecskéi, ezt nevezik Hawking-sugárzásnak.

Hawking mindezt a kvantumelméletre alapozta, ami szerint az űr vákuuma nem teljesen üres, részecskepárok, anyag és antianyag cikáznak benne.

Normál esetben ezek a párok kioltják egymást és eltűnnek, azonban ha az egyik foglyul esik egy fekete lyuk eseményhorizontjában, a másiknak lehetősége adódik elszökni és észlelhetővé válik, mint Hawking-sugárzás. Egy valódi fekete lyuk esetében az így keletkező fénylés túl halvány, hogy észlelhessük, ezáltal megerősítést nyerjen Hawking feltételezése, ezért a fizikusok mesterséges fekete lyukakat építettek, melyek utánozzák az eseményhorizontot.

2010-ben a Milánói Egyetem csapata Francesco Belgiorno vezetésével elkészített egy fekete lyuk modellt, melynek horizontja egy száloptikás kábelben lézer impulzusokkal ejtett csapdába fotonokat. A csapat állítása szerint sikerült Hawking-sugárzást előállítaniuk, más kutatók azonban megkérdőjelezték a kísérlet fizikáját, mondván, az nem azonos a valódi fekete lyukakéval.

Egy kvantummechanikai folyadék képes lehet visszaadni az eseményhorizont pontos fizikáját, igaz sokkal kisebb méreteken. 2009-ben Jeff Steinhauer, a Haifában működő Technion-Israel Műszaki Egyetemen munkatársaival Bose-Einstein kondenzátumokkal (BEC), az anyag egy kvantumállapotával pontosan ilyen modellt készített. Az izraeli kutatók most azt állítják, modelljük pontosan azt a fajta Hawking-sugárzást hozta létre, amit a valódi fekete lyuktól vártak. "Ez azt mutatja, hogy Hawking elmélete működik, a fekete lyuk valóban termel Hawking-sugárzást" - mondta Steinhauer.

A csapat a kísérlethez egy lézerrel szűk csőbe zárta a BEC-et, majd egy másikkal a hangsebesség fölé gyorsította. Ez a gyors áramlás két horizontot hozott létre, egy "külsőt" azon a ponton, ahol az áramlás szuperszonikussá vált, valamint egy "belsőt", ahol újra lelassult.
A Hawking hatás a horizontnál kialakuló kvantumzajból ered, magyarázta William Unruh, a kanadai Brit Kolumbia Egyetem fizikusa, egyike az elsőknek, akik felvetették a folyadék alapú fekete lyuk modelleket.

A horizontok hang-részecskepárokat, fononokat hoztak létre. Az egyik fonon elszökött, míg a másik foglyul esett. Egyetlen fonon önmagában túl gyenge, hogy észlelhető legyen, a fekete lyukban ragadt fononok azonban pattogni kezdenek a belső és külső horizontok között, egyre több „Hawking-fonon” létrejöttét gerjesztve, hasonlóan a lézer fényfelerősítő hatásához.

"A Hawking-sugárzás exponenciálisan növekszik, önmagát erősíti. Ez lehetővé teszi az észlelését, mivel az amplitúdója növekszik" - mondta Steinhauer, aki reméli, a jövőben hatékonyabbá tudja tenni detektorait, hogy egyetlen horizont sugárzását is észleljék, melyből megállapítható lehet a fononpárok összefonódása, a valódi fekete lyukak egy másik feltételezett jellemvonása.

"A kutatás rendkívül meggyőző" - fejezte ki elismerését Daniele Faccio, a brit Heriot-Watt Egyetem tudósa, aki tagja volt a száloptika alapú fekete lyukat megépítő csapatnak. „Ez a munka igen magasra emeli a mércét és most már látjuk, úgy vélem kimondhatjuk, ez az első egyértelmű bizonyíték a kvantum-vákuumból eredő Hawking hatásokra”

Unruh jóval visszafogottabban fogalmaz. „Nem mondanám, hogy bizonyított az eset, de valószínűleg közelebb jár a valósághoz, mint eddig bármi” – mondta. „természetesen egyértelmű, hogy a fekete lyukak különböznek az áramló BEC-től, és azzal, hogy bemutatták a hatás kialakulását egy BEC-ben, nem bizonyítja, hogy a fekete lyukakban is kialakul. Összességében azonban növeli a bizalmam, hogy lehetséges. A matematika és az eredmények túlságosan hasonlók, hogy véletlenről beszéljünk”

forrás:/sg.hu/

Legalább egy amerikai szervezet számítógépeit feltörték. Egyelőre nem tudni, milyen adatokhoz férhettek hozzá. Orosz hackerek a Microsoft Windows operációs rendszerek egyik biztonsági rését kihasználva kémkedtek több nyugati kormány, valamint a NATO és Ukrajna ellen - írta a The New York Times az iSight Partners nevű, dallasi székhelyű biztonsági cég friss jelentésére hivatkozva. A hírről szintén beszámoló BBC brit közszolgálati adó szerint egyelőre nem tudni, milyen adatokhoz férhettek hozzá a számítógépes kalózok, a jelentés készítői azonban azt feltételezik, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatos értesülések után kutattak.

A NATO szeptemberi walesi csúcstalálkozója alatt például az ukrán kormány és legalább egy amerikai szervezet számítógépeit törték fel.

A célpontok között európai energetikai, telekommunikációs és hadiipari vállalatok is voltak, de egyebek mellett a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai fórum résztvevői ellen is kémkedtek - derült ki a 16 oldalas jelentésből.

Bár az iSight Partners szerint az orosz hackerek már jóval korábban is aktívak voltak, a szóban forgó "nulladik napi támadások" csak idén augusztusban kezdődtek.

A "nulladik napi támadás" egy olyan biztonsági fenyegetés, amely egy számítógépes alkalmazás olyan sebezhetőségét használja ki, amely még nem vált nyilvánossá, a szoftver fejlesztője nem tud róla, vagy nem érhető még el rá a biztonsági javítás. A jelentés szerint ezt a biztonsági rést egyedül orosz kalózok használták ki.

A Microsoft közölte, hogy kijavítja a hibát. Az informatikai óriásvállalat egyik szóvivője elmondta, hogy kedden automatikus frissítést adnak ki a Windows Vista, a Windows 7, a Windows 8 és a Windows 8.1 operációs rendszerekre. Bár nem tudni biztosan, hogy a hackerek kapcsolatban álltak-e az orosz kormánnyal, egy elismert informatikai szakértő szerint Moszkva állhatott a támadássorozat mögött, a kalózok célja ugyanis pusztán az információszerzés volt. A Kreml egyelőre nem kommentálta a kémkedésről szóló sajtóhíreket. Szakemberek szerint az ukrán válság kirobbanása óta jelentősen megnőtt a kémkedési célú számítógépes kalózkodás mértéke.

forrás:/sg.hu/