szerző: Frey Sándor

A Nemzetközi Űrállomással (ISS) kapcsolatban általában a súlytalansági kísérletek jutnak eszünkbe, de vannak, akiknek közvetve az életét is megmentette.
Az egyik ilyen szerencsést Eirikur Johannssonnak hívják, norvég állampolgár, és 2012. január 25-én szenvedett balesetet Hallgrimar nevű hajójával, a Norvég-tenger jeges vizében, Izland és Norvégia között. A hajó felborult, süllyedni kezdett, a mentőcsónakban pedig a mostoha időjárás miatt kevés esély volt a túlélésre. Ami végül segített, az az ISS fedélzetén akkor már üzemelő Vessel-ID berendezés. Ennek működése a tengerjáró hajókon üzemelő automatikus azonosító rendszer (Automatic Identification System, AIS) rádiójeleinek vételén alapul.

A nemzetközi vizeken hajózó legtöbb jármű köteles egy olyan jeladót használni, amely folyamatosan sugározza a hajó azonosítóját és navigációs adatait (pillanatnyi helyzetét). Az AIS segítségével a kikötői hatóságok követni tudják a forgalmat. Az URH sávban működő jeladók vízszintes hatótávolsága azonban csak mintegy 75 km, a földfelszín görbülete miatt az ennél messzebbre távolodó hajókat a partról már nem tudják észlelni.

Nem úgy fentről, a néhány száz kilométer magasan húzódó alacsony Föld körüli pályákról. Ezt használják ki a Nemzetközi Űrállomásra telepített berendezéssel, illetve egyéb, műholdakon repülő, hasonló hajókövetési céllal készült vevőberendezésekkel.

Az űrből végzett hajókövetés a nyílt tengeren lehetővé teszi, hogy gyorsan megtalálják a bajba jutott és vészjeleket leadó járműhöz legközelebb járó hajókat. Így a lehető leghamarabb megérkezhet az életmentő segítség. A technológia űrbeli működőképességét először az ISS fedélzetén próbálták ki. A Vessel-ID rendszer naponta mintegy 22 ezer hajó 400 ezer pozícióját tudja regisztrálni. Azóta már egy sor műholdra is telepítettek AIS vevőket.

(Videó: NASA)

A fenti videóban elhangzó interjúkból – főleg az angolul értők – megtudhatják, hogyan változtatták meg a hajózást az elmúlt években az űrből végzett AIS megfigyelések. Megszólal a 2012. januári hajószerencsétlenség túlélője is.

forrás:/urvilag/

Egy provokatív kutatás szerint a szexcsevegés, ami angolul sexting néven került be a szótárakba, teljesen normális tevékenység, része a mai gyermekek felnőtté válási folyamatának. Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy valaki önszántából küldi-e a képeket, vagy mások kértek tőle fotókat. A Texas University kutatói azt is kimondták, hogy a sextingnek néha dugás lesz a vége.

És éppen ez a lényeg! A szakértők erre hivatkozva mondják azt, hogy a szexcsevegés a normális tinédzserkori szexuális aktivitás része, és nem hozható összefüggésbe a résztvevők mentális állapotával.
„Minden eddigi kutatásban fiatalok különböző csoportjait vizsgálták, ahelyett, hogy ugyanazokat az embereket követték volna hosszabb időn át” - mutatott rá a hibákra Dr. Jeff Temple pszichológus professzor, a Texas University munkatársa. Emiatt nem volt teljesen tiszta, hogy a sexting a valódi aktus előtt, vagy az után jellemző.

Temple és kollégái éppen ezért választottak más módszert: hat éven át követték texasi fiatalok egy vegyes összetételű csoportját. A résztvevőkkel időnként anonim kérdőívet töltettek ki, hogy megismerjék a sextinggel, szexszel és más egyéb dolgokkal kapcsolatos szokásaikat.
A vizsgálat második és harmadik évében elemezték az adatokat, és megpróbálták kitalálni, hogy a szexcsevegést követő évben tényleg szexelni fog-e az illető.

Arra jöttek rá, hogy akik az előző évben meztelen képeket küldtek magukról, azok nagyobb valószínűséggel voltak szexuálisan aktívak, azokhoz a tinikhez viszonyítva, akik távol tartották magukat a sextingtől. A szexképek küldése és a kockázatos szexuális viselkedés közt nem találtak semmilyen kapcsolatot.

A tanulmány fontos része volt, hogy megkülönböztették egymástól az aktív és a passzív szexcsevegőket. Akik aktívak voltak, tehát önszántukból küldtek magukról meztelen képeket, azok már komfortosan mozogtak a szexualitás világában, szemben azokkal, akik csupán mástól kértek fotókat, vagy akiket mások vettek rá a szexcsevegésre.

A meztelen kép küldése egyértelmű üzenet a másik felé, hogy az ember nyitott a szexre, és készen áll arra, hogy az intimitás következő szintjére lépjen - állapították meg a kutatók.
A tizenévesek szexcsevegéséről szóló és a szexuális tevékenységek jövőjéről szóló tanulmányt a Pediatrics tudományos lapban publikálták.

forrás:/index/

A NASA hivatalos közleményben jelentette be, hogy kiválasztották azt a három külső partnert, akik az oxigén visszanyerését és újrahasznosítását, pontosabban az itt eddig elért arányok javítását célzó fejlesztéseken dolgoznak majd az elkövetkező időszakban. Az anyagi támogatás mellett egy második fázisban is jól kell majd szerepelniük ezen bedolgozóknak.

A külső partner kifejezés persze nem mind a három induló esetében stimmel, hiszen ezek között (az oregoni UMPQUA Research Co. és a Texas Egyetem mellett) ott szerepel a NASA saját Glenn Kutatóközpontja is, ők ráadásul egyszerre két eltérő megoldáson dolgoznak majd. Mind a négy fejlesztés a hosszabb űrutazások esetében szolgálna előrelépéssel, mivel itt nincs lehetőség az elhasznált oxigén Földről történő utánpótlására, szükség van tehát olyan berendezésekre, amelyek javítják az oxigén visszanyerésének és újbóli felhasználásának arányát.

Az űrügynökség hamarosan négy eltérő fejlesztést próbálna ki a nemzetközi űrállomáson.

A NASA itt szeretné elérni a 75 százalékos mérföldkövet, ami azt jelentené, hogy a felhasznált oxigén háromnegyede újból rendelkezésre állna, minimalizálva ezzel a szükséges utánpótlás mennyiségét. A Glenn a maga részéről membrán elektrolízis technológiával nyerné vissza az oxigént a belső térben található szén-dioxidból, másik projektjük kifejezetten az életfenntartó rendszerek számára termelne (regenerálna) oxigént, míg az UMPQUA ugyanezt egy folyamatosan fenntartott Bosch-reakcióval, a Texas Egyetem pedig elektrolízis útján, egy elektrokémiai reakcióval szeretné elérni. Mind a négy projekt 750 ezer dolláros támogatást kap az első körben, és 15 hónapjuk lesz arra, hogy előálljanak a szükséges hardver fejlesztői változatával.

A második körben már 2-2 millió dollár jut az indulóknak, akiknek két év alatt kell eljutniuk a prototípus véglegesítéséig. A NASA ezen fejlesztéseket az ISS-en próbálná ki, hogy felmérjék egymáshoz viszonyított teljesítményüket és hatékonyságukat.

forrás:/sg.hu/

A Sony Pictures májusban megvásárolta Glenn Greenwaldnak, a Guardian egykori nyomozó újságírójának magyarul A Snowden-ügy. Korunk legnagyobb lehallgatási botránya címmel megjelent könyve filmjogait.

A James Bond-filmek két producere, Michael G. Wilson és Barbara Broccoli fiktív történet helyett ezúttal a valóságból vett sztorira építi majd a filmet. Ez nem szokatlan a Sonynál, ilyen volt például a Facebook történetét feldolgozó A közösségi háló, az oaklandi baseballcsapatról szóló Pénzcsináló vagy a szomáliai kalózakciót feldolgozó Phillips kapitány.

Szeptember végén viszont Olivier Stone is bejelentette, hogy januárban Münchenben kezdi forgatni a saját maga által írt forgatókönyv alapján a Snowden-sztorit. A Nemzetbiztonsági Ügynökségnél folyó lehallgatások kiszivárogtatóját Joseph Gordon-Levitt – többek között az Eredet és a Fifti-fifti főszereplője – alakítja majd.

A londoni Times szerint jogvita várható, bár Stone két másik könyvet nevezett meg, amelyből dolgozott. A Sony nem fog belenyugodni, már túlságosan sok pénzt fektetett bele abba, hogy egy, a sztárrendezővel folytatott versennyel kockáztassa.

Az Edward Snowden-történet címmel különben már bemutattak az idén egy kanadai filmet, amelyet Jason Bourque rendezett és Kevin Zegers játszotta a hőst (vagy árulót, aminek az amerikai kormányzat tekinti őt.)TÚRA
Filmesek harca Snowdenért

forrás:/nol/

Jövő év elején bocsátják fel a Bigelow magáncég felfújható űrszobáját. Először a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolják tesztelésre, majd bérbe adják bárkinek.

A modul felfújt állapotban egy négy méter hosszú és három méter átmérőjű henger, amely csupán 1360 kg, könnyebb, mintha hagyományos szerkezetű lenne. Ez csökkenti a felbocsátás költségeit. Az első repülés költségeit a NASA állja.

A modult feljuttató űrhajó, a Dragon egy másik magáncég, a SpaceX (Space Exploration Technologies) fejlesztése. A felfújható modult a Nemzetközi Űrállomás robotkarja, a Canadarm2 csatlakoztatja majd az űrállomáshoz, ahol az megkezdi a néhány éves tesztfázist.

A tesztelés ideje alatt a NASA legfőképpen azt vizsgálja, hogy milyen a felfújható szoba sugázásvédelme az űrállomás többi részéhez viszonyítva.

A Bigelow Aerospace gyárát látogatja a NASA ügyvezető-helyettese (Forrás: NASA/Bill Ingalls)

A Bigelow saját űrállomást is tervez, amelyet utána bérbe adna bárki számára. Honlapjukon már most elérhetővé tették a szolgáltatások árlistáját is:

Út a jövőbeli űrállomásra 10-60 napos tartózkodással: 26-36 millió dollár (6-9 milliárd forint)
110 köbméter tér bérlése az űrben két hónapra: 25 millió dollár (6 milliárd forint)
Az űrállomás elnevezésének joga egy évre: 25 millió dollár (6 milliárd forint)

forrás:/origo/