szerző: Frey Sándor

A Himawari-8 geostacionárius pályára kerül, hogy segítse az időjárás előrejelzését és a trópusi viharok követését. A japán H-2A hordozórakéta huszonötödik indítására október 7-én, magyar idő szerint 7:16-kor került sor a szokásos helyszínről, Tanegashima szigetéről.

A rakéta hasznos terhe egy új generációs meteorológiai műhold, a Himawari-8 volt. Az űreszköz egyelőre elnyúlt átmeneti pályára került, ahonnan saját hajtóműveivel néhány hét leforgása alatt éri majd el az Egyenlítő fölött 36 ezer km magasan húzódó körpályát. Pozíciója a geostacionárius pályán 140° keleti hosszúságnál lesz.

A műhold az első abból a kettőből, amelyeket Mitsubishi Electric Corporation épít a Japán Meteorológiai Szolgálat (JMA) számára. Fő műszere egy amerikai gyártmányú képalkotó berendezés (Advanced Baseline Imager, ABI), amely 10 percenként készít majd felvételeket a műhold által belátható féltekéről.

A Himawari-8 meteorológiai műhold startja Japánból, H-2A rakétával. (Kép: MHI)

Kisebb kijelölt területekről, például Japánról és környékéről akár 2,5 perces frissítésű adatok is nyerhetők. Így az új műhold közel valós idejű információval szolgálhat például a tájfunokról, ciklonokról, a felhőzet fejlődéséről. Hasonló új típusú, 16 különböző – három látható, három közeli infravörös és tíz infravörös – színképi sávban érzékeny berendezés kerül majd a 2016-ban felbocsátandó amerikai GOES-R műholdra is.

A Himawari-8 a 2006-ban pályára állított MTSAT-2 műhold feladatait veszi majd át. Azon még csak ötféle hullámhosszon érzékeny képalkotó műszer repült, amely félóránként frissítette a felvételeit. A részletesebb és pontosabb adatokkal Japán mellett Ausztrália, Új-Zéland és a délkelet-ázsiai térség országainak időjárás-előrejelzését javíthatják.

A műholdpáros második, azonos felszereltségű tagja ugyancsak egy H-2A rakétával indul, a tervek szerint 2016-ban. A H-2A-nak egyébként ez volt idén a harmadik repülése. A következő november végén várható. Akkor a Hayabusa-2 kisbolygókutató űrszondát indítja, amely hat évvel később anyagmintával kelle visszatérjen a Földre.

forrás:/urvilag/

fordította: Tom Fodor

Nézz szét jól, nézd meg a környezetedet. Hol vagy? Hol laksz? Milyenek a szomszédaid? Milyen dolgok történnek a közvetlen környezetedben?
Hogyan érzed magad, azzal kapcsolatban, hogy hol is vagy ebben a pillanatban? Mi jellemzi a környezetedet, rád vonatkozva?

Azért kérdezzük ezeket, hogy megtaláljátok a hasonlóságot az között, ami legtöbbször körbevesz benneteket és az között ami legtöbbször bennetek zajlik.
Szeretnénk, ha észrevennétek a kölcsönösséget, hiszen szükséges ahhoz, hogy felébredjetek és felvállaljátok azt amit teremtetek. Nem szükséges magatokat okolni, az elmúlt életeiteket, a szüleiteket vagy a kormányotokat.

Ez egyik sem számít ebben a pillanatban. Egyikkel sem kell törődnötök ebben a pillanatban. Ebben a pillanatban csak azzal kell törődnötök, amit kivetítetek. Figyeljetek oda, hogy mi történik bennetek és mi zajlik körülöttetek, tudjátok arról, hogy a kettő mindig rezgésbeli összhangban van. Nem is lehet másként.

Mit tesztek amikor felfigyeltek erre, mit tesztek amikor észreveszitek? Mit tesztek ezzel az információval? Először is szeressétek önmagatokat, szeressétek a környezeteteket, a helyzeteiteket, amennyire csak tudjátok.

Utána pedig ebből a tudatosságból válasszatok. Sokkal tudatosabban fogtok választani, tudatosabbak lesztek arra, mit szeretnétek kivetíteni, utána pedig adtok egy kis időt a környezeteteknek, hogy utolérje. (Daniel Scrantonon: Teremtők)

forrás:/facebook/

Szerző: Tauszig Miklós

A kényszeres, az egész életmódot átalakító, kontrollvesztett internetezés a függőségek között új szindrómának számít. A dependenciák közül a nem kémiai függőségek, vagyis a viselkedési addikciók közé tartozik. Az internetfüggőség sokrétű jelenség: egyesek céltalanul szörföznek a neten, mások közösségi portálokon "élik az életüket". Megint mások internetes játékoktól válnak függővé.

Az internetfüggőség több tényezővel is magyarázható. Alapvetően stresszek hozzájárulhatnak a kialakulásához, de genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Ha a családban már előfordult valamilyen függőség, akkor az internetfüggőség is könnyebben alakul ki. Viselkedési, szocializációs problémák is felmerülhetnek, a családban vagy az érintett személy környezetében.

Az internetfüggőség tünetei sokszor nem az internetezőnek "tűnnek fel", hanem a környezetének. Az internetfüggők súlyosabb esetekben a munkahelyüket vesztik el, romlik az iskolai tanulmányi eredményük, vagy éppen a kapcsolatukban lépnek fel problémák. Családi és a közvetlen környezettel való problémák is gyakoriak.

Gyógyszeres kezelés nincs az internetfüggőségre, kognitív viselkedésterápia segíthet leginkább - tehát szakemberhez kell fordulni. A "leszokás" a siker, de ez sokszor csak átmeneti állapot. A számítógépes játékokat folytatóknál fontos, hogy valaki korlátozza a játékra szánt időt, határt szabjon annak, hogy mennyire forgatja fel az életét a tevékenység.

A pszichológus, pszichiáter-addiktológus feladata ilyenkor az alternatív életlehetőségek felmutatása, a kognitív viselkedésterápia pedig segít az életmód megváltoztatásában.

Szűrőprogramokat is lehet alkalmazni, amelyek bizonyos oldalakat, tevékenységeket korlátoznak az interneten. Különösen a játékok korlátozására lehet szükség.

Elengedhetetlen, hogy valaki korlátozza az internetezésre szánt időt, határt szabjon annak, hogy mennyire forgatja fel az életét a tevékenység. Csakhogy ez ma már sokszor nehéz: a számítógépet nem lehet végleg kikapcsolni, eltávolítani egy ember életéből, hiszen a munkájához, tanulásához, ügyeinek intézéséhez is kötődik.

Az internetfüggőség gyógyulási esélyei
A többi, nem kémiai függőséghez hasonlóan, az internetfüggőségnél sem lehet gyógyulásról beszélni. A tevékenységgel való felhagyást, más életforma kialakítását nevezhetik az addiktológusok sikernek. Ám az internetfüggőség bármikor újra kialakulhat. Vannak nyugodtabb periódusok, aztán hirtelen vagy lépésről lépésre termelődnek újra a problémák.

forrás: /hazipatika/

kapcsolódó: Új őrület: párkapcsolat, személyes találkozó nélkül Katt ide!

Egy rosszul nyomtatott térkép okozta Bonaparte Napóleon francia császár csapatainak vesztét a waterlooi csatában - állítja egy dokumentumfilm, amelyet hétfőn mutattak be a francia televízióban.

A waterlooi csatamezőn használt térkép hibája kulcstényező volt az 1815. júniusi csatában elszenvedett vereségben, amely a francia császár lemondásához vezetett és véget vetett politikai, katonai karrierjének.

Napóleon a hibás térkép miatt rosszul pozícionálta Wellington herceg erőit, ezáltal tüzérségét rossz helyre irányította, és az ágyúgolyók nem érték el a brit-porosz-holland harcvonalakat.

"Napóleon hibás térképre támaszkodott utolsó csatájának stratégiájához. Ez megmagyarázza, miért tévesztette el az ellenséges erők állomásozását, és miért tájolódott el a csatamezőn. Bizonyosan ez az egyik tényező, amely vereségét okozta, de nem az egyetlen" - hangoztatta Franck Ferrand, a dokumentumfilm készítője.

"A térkép Moint-Saint-Jean stratégiai farmját egy kilométerrel odébb mutatja valódi helyzetétől. Napóleon ágyúinak hatótávolsága egy kilométer volt" - magyarázta Ferrand.

A hibás térképet egy brüsszeli katonai múzeumban fedezte fel Bernard Coppens belga illusztrátor, történész, aki a dokumentumfilm-készítő tanácsadója volt. Az általa fellelt, vér áztatta térkép azonos azzal, amelyet Napóleon a csatamezőn használt.

"Összehasonlítottuk a csatamezőn használt, nyomtatott térképet az eredeti kézzel rajzolttal, amelyről a másolat készült. "Felfedeztük a nyomtatási hibát. Nemcsak a farm volt rajta rossz helyen, hanem a rajta lévő utat kanyarral ábrázolta, amely azonban nem is létezett" - mondta Ferrand.



A kérdésre, hogy a csata kimenetelén változtatott volna-e, ha Napóleon egy pontosabb térképet használ, a filmkészítő közölte: találtunk egy levelet Napóleon öccsétől, Jérome Bonapartétól, amely leírja, hogy "teljesen elveszett a waterlooi csatamezőn, nem volt képességei teljes birtokában. Árnyéka volt korábbi önmagának".
Napóleon alábecsülte Wellington herceget is, és nem tudott világos parancsokat adni parancsnokainak, Ney marsallnak és Grouchy tábornoknak.

forrás:/mti/

A Dél-Dániai Egyetem munkatársai olyan kristályt hoztak létre, amiből elég egy vödörnyi, tehát nagyjából tíz liter ahhoz, hogy magába szívja egy átlagos méretű szoba levegőjében található összes oxigént.


Ez önmagában még csak a tűzoltórendszerek fejlesztőinek lenne érdekes, de a kutatók szerint a tárolt oxigént szállítani is lehet, hogy aztán ott eresszék ki, ahol épp szükség van rá.

A kristály ráadásul többször is képes a mutatványra anélkül, hogy az oxigénfelszívó vagy -kieresztő képességei számottevően csökkennének.

Afféle levegőszivacsként magába szívja az oxigént, és a kieresztéshez sem kell több, mint hogy kicsit megmelegítsük a kristályokat.

A speciálisan kialakított molekulaszerkezetű kristály alapja a kobalt és a bonyolult molekula több szerves vegyületet is tartalmaz. Ideiglenesen "Aquaman Crystal" nére hallgat. A vegyület a kémia nyelvén így néz ki: [{(bpbp)Co2II(NO3)}2(NH2bdc)](NO3)2 * 2H2O, (kép: indepenedent.com.uk)

Ha a találmány beválik, az a hidrogén üzemanyagcellák iparágában jelenthet sok jót, illetve például az oxigénterápiára utalt betegek életét is megkönnyítheti, ha egy marék kristályt kell magukkal hurcoljanak a palackok helyett.

forrás:/index/