szerző: Molnár László

Egy naprendszer két bolygójának légkörét is egyszerre figyelték meg a Gemini Planet Imagerrel. A tanulság: sok mindent nem tudunk még az exobolygó-atmoszférákról.

A HR 8799 jelű csillag az exobolygó-kutatók egy népszerű célpontja. Ez a viszonylag közeli égitest volt az egyik első, ahol közvetlen felvételekkel lehetett igazolni, hogy bolygók keringenek körülötte. Nem is egy, hanem három, majd nem sokkal később egy negyediket is azonosítottak, és azóta is intenzív vizsgálatok alanya. Nyáron számoltunk be magyar kutatók eredményeiről a központi csillag fényváltozásait illetően. De a nagyméretű, egyedileg megfigyelhető bolygók okán a rendszer nagyszerű kísérleti terep az exobolygó-légkörök kutatására is.

Csakhogy a bolygók légkörét nagyon nehéz detektálni, mivel roppant halványak a közelükben fénylő csillaghoz képest. A korábbi mérések alapján úgy tűnt, hogy a b, c és d bolygók légköre is gyanúsan kevés metánt tartalmaz. A hiányt okozhatja, hogy a bolygók igen vastag felhőzettel rendelkeznek, amely felmelegíti azok légkörét.

A HR 8799 négy bolygója a központi csillag kitakart képe körül, a c és d légkörét vizsgálták meg a GPI-vel. (Forrás: NRC/HIA, C. Marois, Keck Observatory)

A légkörmodellek számára azonban nagy nehézségeket okozott, hogy az infravörös mérésekhez illeszkedő, realisztikus bolygóátmérőt produkáljanak.

A fentiek fényében érthető, hogy a Patrick Ingraham (Stanford University) vezette, népes szerzőgárda miért pont a HR 8799-et választotta a nemrég üzembe állított Gemini Planetary Imager (GPI) műszer egyik első célpontjául. A chilei, nyolc méteres Gemini South távcsövön található detektor nem egy egyszerű kamera: a GPI egy integráltmező-spektrográf, amely képes a felvétel minden egyes pixelének a színképét is rögzíteni. Ez lehetővé tette, hogy a kutatók a c és d jelű bolygók színképét ugyanazzal a méréssel külön-külön felvegyék. (A b bolygó a látómezőn kívül volt, az e pedig túl közel látszott a csillaghoz.)

Az újonnan felvett spektrumok jó egyezést mutattak a korábbi eredményekkel. Azt is megfigyelték ugyanakkor, hogy a két bolygó színképe eltér egymástól, vagyis a főbb paramétereik (tömeg, hőmérséklet, stb.) jobban különböznek, mint korábban feltételezték. Ezek után megpróbálták részletesen modellezni a bolygók légkörét a korábbi méréseket is figyelembe véve.



Azonban arra jutottak, hogy a legjobb légkörmodell sem illeszkedik mindegyik hullámhossztartományban a megfigyelésekre. A legnagyobb kihívás, hogy szükség lenne vastag felhőtakaróra az alsó rétegek melegítéséhez és a metán jelének elnyomásához, de a felhőréteg túl vastag sem lehet, hogy a mélyebb rétegekből eredő emisszió még megjelenhessen a spektrumban. Arra jutottak, hogy ha ragaszkodtak a bolygófejlődési modellek által meghatározott bolygósugárhoz nem képesek jól illeszteni a színképeket. Ha a sugarat szabad paraméterként kezelik a spektrum ugyan jobban rásimul a mérésekre, de akkor meg a bolygók mérete lenne túl kicsi a bolygókeletkezési és -fejlődési modellekhez képest.

A szerzők két lehetőséget vetnek fel a probléma megoldására. Egyrészt a bolygók szerkezete lehet olyan, hogy egy nagyon nagy méretű és tömegű magot vesz körbe egy hidrogén-hélium burok, némileg ellentmondva a bolygókeletkezési modelleknek. A másik, jóval valószínűbb lehetőség, hogy egyszerűen nem elég részletesek a légkörmodellek, és nem tartalmazzák még az idegen bolygólégkörök összetett kémiáját és hőszállítási módjait.

Teoretikusok gyakran viccelődnek azon, hogy a megfigyelési adatok csak arra jók, hogy belerondítsanak a gyönyörű szép modelljeikbe. Remélhetőleg a GPI megfigyelései alaposan felborítják majd az exobolygók atmoszféráiról szóló, egyelőre meglehetősen vázlatos elképzeléseket, és a következő években a kutatók egyre pontosabb modelleket tudnak majd készíteni ezekről az idegen világokról.

forrás:/csillagaszat.hu/

Létezhet tudatosság azután is, hogy az agy leállt – derül ki a témában végzett eddig legátfogóbb kutatásból. Azután, hogy szívinfarktust kapott, és a műtőben három percre leállt a szíve, kiszállt a testéből és a műtő sarkából nézte végig, ahogy az orvosok az életéért küzdenek. Az 57 éves southamptoni szociális munkás magához térve részletes leírást tudott adni az újraélesztési procedúráról, sőt, még a körülötte lévő gépek hangját is pontosan vissza tudta idézni.

Többek között ilyen és ehhez hasonló vallomásokkal dolgoztak a Southampton Egyetem kutatói, amikor a valaha volt legnagyobb és legátfogóbb tanulmányt készítették a testen kívüli és halálközeli élményekről.

A vizsgálatuk négy éven át zajlott tizenöt különböző – amerikai, brit és osztrák – kórházban, több mint kétezer, szívinfarktuson átesett páciens részvételével. A kapott beszámolók összegzése után a kutatók arra jutottak, hogy létezhet némi tudatosság azután is, hogy az agy leállt - írja a Telegraph című brit lap.

Dr. Sam Parnia, a southamptoni kutatás vezetője emlékeztetett, jelen tudásunk szerint az agy működése alig 20-30 másodperccel azután áll le, hogy a szívműködés megszűnik. Csakhogy a túlélők beszámolóiból épphogy az derül ki, hogy létezhet némi „tudatosság" a szívleállás és az újraélesztés között.

A 2060 szívleállásos eset 330 túlélője közül 140-en állították, hogy tapasztaltak valamilyen „tudatosságot".

A legtöbben nem tudták pontosan körülírni élményeiket, de szinte minden ötödik tapasztalt szokatlan nyugalmat, éles fényt, felgyorsult vagy épp lelassult időt, 13 százalékuk a testét hagyta el, és körülbelül ugyanennyien vallottak úgy, hogy felerősödtek az érzékeik a szívleállást követően.

Parnia szerint nem elképzelhetetlen, hogy ennél jóval többen tapasztalnak hasonló élményeket, csak ők a kezeléskor kapott gyógyszerek miatt nem emlékeznek ezekre. A szakember reméli, hogy a tanulmány, ami a Resuscitation (vagyis szó szerint fordításban „újraélesztés" című magazinban jelent meg) rábírja majd az orvosokat, hogy bátrabban vizsgálódjanak azzal kapcsolatban, mi is történik akkor, mikor meghalunk.

forrás:/hir24/

Nick Holonyak nem sajnálja az elismerést a Nobel-díjjal elismert három japán tudóstól. Azt azonban nem érti, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia miért csak a kék LED felfedezését jutalmazta, és miért mellőzte a legelső LED-et megalkotó csapatot.

Sértve érzi magát Nick Holonyak Jr., az első látható fényt kibocsátó dióda, a LED feltalálója. A vörös LED-et bejelentő tanulmányt 1962-ben közölte az Applied Physics Letters szakfolyóirat, társszerzője S. F. Bevacqua volt. Holonyak 1963 februárjában arról írt a Reader's Digest magazinban, hogy a LED-ek le fogják váltani a hagyományos volfrámszálas izzókat – ez kezd valóra válni napjainkban.

Az idős amerikai kutató kollégái évekig mondogatták, hogy a szakember megérdemelné a legrangosabb tudományos elismerést is felfedezéséért, amely lehetővé tette a száloptikai hálózatok, a DVD-ket és egy sor más technológia megvalósítását.

A kutató mindig is elutasította azt a feltételezést, hogy mellőzték őt és felfedezését – írja az AP hírügynökség.

A nyugalmazott Nick Holonyak az Illinoisi Egyetem idősotthonában, Urbanában él. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi bejelentése nyomán viszont felmerült benne a kérdés, hogy miért ér Nobel-díjat a kék LED, és a legelső fénykibocsátó dióda miért nem.

„A LED, AHOGYAN AZT MA ISMERIK, A MI MUNKÁNK.

Nick Holonyak(Forrás: Wikimedia Commons)

Nélkülünk nem jutottak volna el a kék LED-hez” – mondta az AP-nek adott interjúban a 85 éves Holonyak. A kutató már évekkel ezelőtt letett a Nobel-díjról, beletörődött, hogy így van – mondta felesége, Katherine. A keddi bejelentés azonban meglepte. „Öreg vagyok már, de ez akkor is sértő. Nem tisztességes a korai LED-kutatókkal szemben” – mondta Holonyak.

Az idei fizikai Nobel-díjat Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és a japán-amerikai Nakamura Sudzsi (Shuji Nakamura) kapta. Nick Holonyak azt mondta, nem kisebbíti a díjazott szakemberek érdemeit, Nakamurát ismeri is, de úgy hiszi, a kék LED-et nem lehet különválasztani az első felfedezéstől, valamint tőle és azoktól, akik annak idején részt vettek a kutatásban.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia röviden utalt Holonyak munkájára az indoklásban, arra azonban nem, hogy miért nem részesül a díjban. A testület szóvivője egyelőre nem reagált az AP megkeresésére az ügyben.



Negyvenegy szabadalom - A kék LED-et a vörössel és a zölddel kombinálva fehér fény nyerhető. A ragyogó fehér fényt kibocsátó LED-es lámpák a leghosszabb élettartamú és a leginkább energiatakarékos fényforrások, ugyanakkor áruk többszöröse a hasonló fénymennyiséget kibocsátó kompakt fénycsövekéinek.

Nick Holonyak ruszin bevándorlók gyerekeként már az Egyesült Államokban született, Illinois déli részén, a bányászváros Zieglerben nőtt fel. Mielőtt egyetemre ment, a vasútnál dolgozott. Nevéhez negyvenegy szabadalom és több rangos díj fűződik. Arra viszont nincs ötlete, hogy munkáját miért nem találták érdemesnek a Nobel-díjra. „Nem tudom. És azt hiszem, ők sem tudják” - mondta.

forrás:/origo/MTI/

Kelta temetőt találtak az észak-erdélyi autópálya nyomvonalát kutató régészek Kolozsvártól mintegy 20 kilométerre nyugatra, a kalotaszegi Magyarvista (Vistea) térségében - írta szerdai számában a Szabadság napilap. A felszínre hozott tárgyak arra utalnak, hogy a kelták hittek a túlvilági létben.

A lapnak nyilatkozó Sorin Cocis régész elmondta, a Magyarvista melletti Gerecse dombon a 2010-ben elvégzett fémérzékelős vizsgálat jelezte először, hogy érdemes alaposabban átvizsgálni a területet. Akkor négy hamvasztásos kelta sírt ástak ki, amelyekben az időszámításunk előtti 4.-3. századból származó vas fegyvereket, kardot, lándzsát és késeket találtak.

A munkálatokat az elmúlt hetekben folytatták, és egy 1,8 hektáros területre terjesztették ki, amelyen 56 sírhelyet tártak fel, de a régészek azt feltételezik, hogy a temető sokkal nagyobb lehet. A sírokból hamvakat tartalmazó urnák, kerámiaedények, vasból készült fegyverek, kardok, lándzsák, kések és pajzsmarkolatok, valamint ékszerek, ezüst- és bronzkarperecek kerültek elő.

A felszínre hozott tárgyak arra utalnak, hogy a kelták hittek a túlvilági létben, mert dolgaikkal együtt temették el halottaikat, és ital- és ételáldozatot is elhelyeztek a sírokban - nyilatkozta az ásatásokat vezető régész. Hozzátette, egy 70 centiméter magas és 40 centiméter széles sírkövet is találtak, amelyen két faragott kar látszik. A régészek jelenleg a leletek feldolgozásán és restaurálásán dolgoznak, idővel pedig a tárgyakat múzeumban helyezik el.

Berecki Sándor régész, kelta-szakértő a Szabadságnak elmondta, hogy a kelták az i.e. 4. század utolsó negyedében hatoltak be Erdélybe, s az i.e. 2. évszázad elején vonultak ki onnan. A Szatmár megyei Csomaközön (Ciumesti) talált, madárral díszített sisak a legismertebb romániai kelta lelet. Kolozsvár környékén több kelta lelőhelyet is feltártak a múltban, ezek közül a közel száz sírból álló apahidai temető a legkiterjedtebb.

forrás:/MTI/

szerző: Szilágyi Szabolcs

Sosem látott mértékű erdőirtás, a széndioxid-kibocsátás minden korábbi szint felett, a Föld atmoszférája telis-tele üvegházhatást okozó gázokkal -a 21. századi klímaváltozás fő okai. A megoldás persze "egyszerű": be kellene szüntetni a CO2-kibocsátást, ám ez megroppantaná a világgazdaságot. Van azonban más módszer is. Ha kivonjuk a légkörből az oda bejuttatott széndioxidot, akkor azzal - elméletileg - szintén mérsékelhetnénk a környezetre gyakorolt káros hatást.

És ez még fokozható: mi lenne, ha a CO2 gázból bioüzemanyagot állítanánk elő? Hiszen azzal mindenki nyerne: az emberiség kevésbé függene a fosszilis üzemanyagok politikailag instabil országokból való beszerzésétől, ráadásul egy csapással mérsékelhetné is korábbi környezetszennyezésének hatását. Pontosan ezen dolgozik a Peidon Yang vezetésével tevékenykedő kutatócsapat.

A neves kaliforniai egyetem, a Berkeley szakembergárdája a fotoszintézist állítaná a cél elérésnek szolgálatába.
A növények által alkalmazott módszerrel bontanák a légköri széndioxidot karbonsavra és szénmonoxidra.
Nem volt ismeretlen eddig sem a módszer, de az általa igényelt energia komoly gátja volt a fejlesztéseknek. Ám a nanoanyagok mindent megváltoztattak.

Különböző ötvözetekkel kísérletezve a Berkeley kutatócsapata felfedezte, hogy fontos kapcsolat van a széndioxid megkötésért felelős fém elektronikus és geometrikus összetevője között - utóbbi az atomi szerkezet kialakítására van hatással.

Ennek ismeretében bukkantak rá az ötvözetek közül arra, mely a leginkább vágyott tulajdonságokkal rendelkezik. Kiderült, hogy az arany-réz bimetál nanorészecskék ideális katalizátorai a széndioxid lebontási folyamatának és a bioüzemanyag előállításának. És ami igazán jó hír, hogy más hasonló, szintén katalizátort igénylő vegyi folyamathoz (például hidrogénfejlődéshez vagy oxigén redukcióhoz) is használható lehet az ötvözet.

Persze némi fejlesztés után, mert a hatékonysággal még vannak gondok, de a kutatók szerint ezeket hamarosan le fogják győzni. Várjuk szeretettel!

/ma.hu/