2014. okt.
08
08
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
A 2012 februárjában indított, Magyarország első saját gyártású műholdjához, a Masat-1-hez hasonló űreszközök komoly veszélyt jelentenek.
Az egyre divatosabbá váló apró űreszközök sajnos teleszemetelik az alacsony Föld körüli pályák térségét - figyelmeztet az Űrvilág.hu. Márpedig a miniatűr műholdak – a CubeSat szabvány szerinti egy egységből álló, 10 cm élhosszúságú kockák maximális tömege 1,3 kg – egyre divatosabbak, nekünk is van: Magyarország első saját gyártású műholdját, a Masat-1-et 2012 februárjában indítottuk útjára.
Ezek az egyetemi műholdak vagy kis cégek által készített űreszközök viszonylag könnyen (olcsón) pályára állíthatók, többféle hordozórakétával, vagy akár a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. Alkalmasak egy-egy speciális feladat végrehajtására, vagy arra, hogy a készítőik egy valódi műhold készítése révén valódi űrkutatásban vegyenek rész. Egyes szakemberek szerint azonban növekvő veszélyforrást jelentenek a nagyobb műholdakra.
Egy feltételezett ütközés nem csak hogy tönkretehet egy értékes űreszközt, de a szétszóródó törmelékdarabok láncreakció-szerűen tovább szaporíthatják az űrszemét mennyiségét.(Fantáziakép: Ben Bishop)
Ráadásul minél több ilyen űreszköz kering a Föld körül, természetesen annál nagyobb az ütközési kockázat
Ennek kivédésére az ilyen kis műholdak pályán töltött élettartama legfeljebb 25 év lehet. Előbb vagy utóbb belépnek a sűrű légkörbe és megsemmisülnek, helyet adva a következő generációnak. Ezt a hallgatólagos 25 éves szabályt azonban sokan nem tartják be, és a kikényszerítésére nincs sok lehetőség. Vannak olyan műholdüzemeltetők, amelyekről tudni lehet, hogy 25 évnél is sokkal tovább, akár egy évszázadig tartó keringésre alkalmas pályákra állítják űreszközeiket.
Mint ismeretes, mintegy 100 ilyen űreszköz állt pályára a 2003 és 2012 közötti évtizedben. Egyedül 2013-ban pedig további száz. Amennyiben a következő 30 évben évente 205 új CubeSat jut a Föld körüli térségbe, akkor három évtized alatt 16 millió alkalommal kerülnek veszélyesnek számító (17 km-es) közelségbe más űreszközökkel, amennyiben ez az érték eléri az évi 700-at, a veszélyes események száma 165 millióra nő.
Egyes szakértők szerint a helyzet nem ennyire drámai. Tény ugyanakkor, hogy már korábban is volt olyan CubeSat, amely feltehetően ütközés miatt vált működésképtelenné: 2013 májusában az ecuadori NEE-01 Pegaso járt szerencsétlenül. Ha pedig divatba jönnek a még kisebb, néhány cm-es lapka alakú „műholdak” (angol elnevezéssel sprite, avagy manó), azok akár még a földi követőradarok számára sem lesznek megfigyelhetők. Így az ütközésükkel kapcsolatos kockázatra sem tudják majd figyelmeztetni a műholdak üzemeltetőit...
forrás:/ma.hu/
Az egyre divatosabbá váló apró űreszközök sajnos teleszemetelik az alacsony Föld körüli pályák térségét - figyelmeztet az Űrvilág.hu. Márpedig a miniatűr műholdak – a CubeSat szabvány szerinti egy egységből álló, 10 cm élhosszúságú kockák maximális tömege 1,3 kg – egyre divatosabbak, nekünk is van: Magyarország első saját gyártású műholdját, a Masat-1-et 2012 februárjában indítottuk útjára.
Ezek az egyetemi műholdak vagy kis cégek által készített űreszközök viszonylag könnyen (olcsón) pályára állíthatók, többféle hordozórakétával, vagy akár a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. Alkalmasak egy-egy speciális feladat végrehajtására, vagy arra, hogy a készítőik egy valódi műhold készítése révén valódi űrkutatásban vegyenek rész. Egyes szakemberek szerint azonban növekvő veszélyforrást jelentenek a nagyobb műholdakra.Egy feltételezett ütközés nem csak hogy tönkretehet egy értékes űreszközt, de a szétszóródó törmelékdarabok láncreakció-szerűen tovább szaporíthatják az űrszemét mennyiségét.(Fantáziakép: Ben Bishop)
Ráadásul minél több ilyen űreszköz kering a Föld körül, természetesen annál nagyobb az ütközési kockázat
Ennek kivédésére az ilyen kis műholdak pályán töltött élettartama legfeljebb 25 év lehet. Előbb vagy utóbb belépnek a sűrű légkörbe és megsemmisülnek, helyet adva a következő generációnak. Ezt a hallgatólagos 25 éves szabályt azonban sokan nem tartják be, és a kikényszerítésére nincs sok lehetőség. Vannak olyan műholdüzemeltetők, amelyekről tudni lehet, hogy 25 évnél is sokkal tovább, akár egy évszázadig tartó keringésre alkalmas pályákra állítják űreszközeiket.
Mint ismeretes, mintegy 100 ilyen űreszköz állt pályára a 2003 és 2012 közötti évtizedben. Egyedül 2013-ban pedig további száz. Amennyiben a következő 30 évben évente 205 új CubeSat jut a Föld körüli térségbe, akkor három évtized alatt 16 millió alkalommal kerülnek veszélyesnek számító (17 km-es) közelségbe más űreszközökkel, amennyiben ez az érték eléri az évi 700-at, a veszélyes események száma 165 millióra nő.
Egyes szakértők szerint a helyzet nem ennyire drámai. Tény ugyanakkor, hogy már korábban is volt olyan CubeSat, amely feltehetően ütközés miatt vált működésképtelenné: 2013 májusában az ecuadori NEE-01 Pegaso járt szerencsétlenül. Ha pedig divatba jönnek a még kisebb, néhány cm-es lapka alakú „műholdak” (angol elnevezéssel sprite, avagy manó), azok akár még a földi követőradarok számára sem lesznek megfigyelhetők. Így az ütközésükkel kapcsolatos kockázatra sem tudják majd figyelmeztetni a műholdak üzemeltetőit...
forrás:/ma.hu/











Az “arany középút” és az “átlagos középút”, nem ugyanaz. Egy öntudatlanul igaz, de rosszindulatú kívánság közömbösségre – közép útra, átlagosságra – kérni a másikat.
A fogva tartóid, viszont Te saját magad vagy. A pokolszerű életből, még lejjebb kerülsz azzal, ha a közép utat próbálod járni. Sokan vágynak a biztonságra… mert a nélkülözés nem biztonságos, viszont szabad. Szabadon dönthetsz úgy is, hogy váltasz és felliftezel a felhők közé és egész nap a hárfán dalolászhatsz.
A Nobel-díjas kutatók igazi munkája a kibocsájtott fény színének behangolása volt. Vörös és zöld LED-et ugyanis "könnyű" volt gyártani, viszont ezek nem túl hasznosak. A világítást forradalmasító kékhez viszont új eljárásra volt szükség. A fény színe, azaz hullámhossza ugyanis attól függ, hogy mekkora energiakülönbség van az alacsonyabb és a magasabb energiaállapotok között. A japán kutatóknak az első LED-ek után több évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy előállítsák a kék színt.
Az amerikai szervezetet képviselő Allen Kassof – aki 1993-ban kulcsszerepet játszott a sokat vitatott neptuni egyezség létrejöttében – az év elején ismét vállalta a közvetítői szerepet, és múlt szombaton Brassó-Pojánán lezajlott a tárgyalások negyedik fordulója. Tegnap délelőtt háromszéki magyar értelmiségiekkel találkozott, mint kiderült, elsősorban arról próbált tájékozódni, milyen a közhangulat, mennyire általános az autonómiaigény a székelyföldi magyarság körében, több-e ez, mint a politikusok szavazatszerző vesszőparipája.
A székelyek tavaly őszi nagy menetelése után merült fel ismét annak szükségessége, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a román pártok képviselői az RMDSZ-szel, a már nyugdíjas Allen Kassofot Viorel Hrebenciuc befolyásos szociáldemokrata politikus kérte fel a közvetítésre, mint Kassof fogalmazott, „egyes RMDSZ-es vezetők beleegyezésével”. Januárban és márciusban Bukarestben találkoztak, júniusban és múlt szombaton Pojánán folytatták a megbeszélést.
Jelen esetben a csak anyáktól örökölhető mitokondriális DNS árulkodott. A "mitokondriális Éva" elmélet állítása szerint mindannyian egyetlen ősanyától származunk, aki nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt élt Afrikában.