+ A | - a | Visszaállít
2014. okt.
08
  Láncreakció indulhat be a Föld körüli pályán
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: fulldragon
A 2012 februárjában indított, Magyarország első saját gyártású műholdjához, a Masat-1-hez hasonló űreszközök komoly veszélyt jelentenek.
Az egyre divatosabbá váló apró űreszközök sajnos teleszemetelik az alacsony Föld körüli pályák térségét - figyelmeztet az Űrvilág.hu. Márpedig a miniatűr műholdak – a CubeSat szabvány szerinti egy egységből álló, 10 cm élhosszúságú kockák maximális tömege 1,3 kg – egyre divatosabbak, nekünk is van: Magyarország első saját gyártású műholdját, a Masat-1-et 2012 februárjában indítottuk útjára.


Ezek az egyetemi műholdak vagy kis cégek által készített űreszközök viszonylag könnyen (olcsón) pályára állíthatók, többféle hordozórakétával, vagy akár a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. Alkalmasak egy-egy speciális feladat végrehajtására, vagy arra, hogy a készítőik egy valódi műhold készítése révén valódi űrkutatásban vegyenek rész. Egyes szakemberek szerint azonban növekvő veszélyforrást jelentenek a nagyobb műholdakra.

Egy feltételezett ütközés nem csak hogy tönkretehet egy értékes űreszközt, de a szétszóródó törmelékdarabok láncreakció-szerűen tovább szaporíthatják az űrszemét mennyiségét.(Fantáziakép: Ben Bishop)

Ráadásul minél több ilyen űreszköz kering a Föld körül, természetesen annál nagyobb az ütközési kockázat
Ennek kivédésére az ilyen kis műholdak pályán töltött élettartama legfeljebb 25 év lehet. Előbb vagy utóbb belépnek a sűrű légkörbe és megsemmisülnek, helyet adva a következő generációnak. Ezt a hallgatólagos 25 éves szabályt azonban sokan nem tartják be, és a kikényszerítésére nincs sok lehetőség. Vannak olyan műholdüzemeltetők, amelyekről tudni lehet, hogy 25 évnél is sokkal tovább, akár egy évszázadig tartó keringésre alkalmas pályákra állítják űreszközeiket.

Mint ismeretes, mintegy 100 ilyen űreszköz állt pályára a 2003 és 2012 közötti évtizedben. Egyedül 2013-ban pedig további száz. Amennyiben a következő 30 évben évente 205 új CubeSat jut a Föld körüli térségbe, akkor három évtized alatt 16 millió alkalommal kerülnek veszélyesnek számító (17 km-es) közelségbe más űreszközökkel, amennyiben ez az érték eléri az évi 700-at, a veszélyes események száma 165 millióra nő.

Egyes szakértők szerint a helyzet nem ennyire drámai. Tény ugyanakkor, hogy már korábban is volt olyan CubeSat, amely feltehetően ütközés miatt vált működésképtelenné: 2013 májusában az ecuadori NEE-01 Pegaso járt szerencsétlenül. Ha pedig divatba jönnek a még kisebb, néhány cm-es lapka alakú „műholdak” (angol elnevezéssel sprite, avagy manó), azok akár még a földi követőradarok számára sem lesznek megfigyelhetők. Így az ütközésükkel kapcsolatos kockázatra sem tudják majd figyelmeztetni a műholdak üzemeltetőit...

forrás:/ma.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. okt.
08
  Arany középút
Kategória: Ezotéria és hasonlók - Közzétette: fulldragon
szerző: Szikszay Csaba

A “középút” logikailag a pokolból felvezető út, viszont a mennyországból való megalkuvás. Csak azok biztatnak másokat az átlagos útra, akik rosszul érzik magukat a bőrükbe és kiutat feltételeznek egy olyan elégedetlen életből, ami nem kecsegtet lehetőségekkel. Lemondással és nélkülözéssel teli életből, csak az elégedett és bőséggel teli világ a kiút. Hiába tűnik jónak lentről feljebb jutni, – pokolból a középútra – az nem feljebb, hanem sokkal lejjebb lesz. A bőség, egészség, szeretet útja, nem a túlzás útja, mert jár mindenkinek…az arany középút pedig a túlzásoktól óv meg.

Az “arany középút” és az “átlagos középút”, nem ugyanaz. Egy öntudatlanul igaz, de rosszindulatú kívánság közömbösségre – közép útra, átlagosságra – kérni a másikat.

Sokan azt hiszik, hogy a középút biztonságos, mert látszólag nem esik túlzásba. Valójában egy megalkuvás, mert rengeteg lemondással jár, de semmiféleképp nem biztonsággal. A kellemetlenségeket nem lehet kiváltani közömbösséggel. A középút, pedig az öntudatlan, közömbös világba tereli azt, aki jár rajta.

Ha valami kellemetlen, azzal nem váltod ki, hogy nem veszel róla tudomást. Azzal nem oldod meg, mert elfelejted. Egy betegség, mert nem fáj, az attól még betegség… pedig milyen sokan a fájdalomnélküliséget keresik és nem az egészséget.

A középút pedig a „nem veszek tudomást róla” útja… a fájdalmak sokszor azért vannak, hogy jelezzék a határokat, a korlátokat. Azért, hogy át tudd lépni azokat és túljuss a határokon. A nélkülözés korlátait elhagyni fájdalommal járhat, de megéri a bőségért. Ez sem tűnik logikusnak. Azért nem az, mert kinek fájhat a bőség? Annak, aki megszokta a nélkülözést, annak szokatlan lesz még a bőség gondolata is.

Egy fájdalomcsillapító csak a tünetet, a fájdalmat tünteti el, de semmiféleképp nem a határokat. Azért mert fáj valami és előre lépést látsz abban, hogy nem fáj, valójában becsapod magad azzal, hogy nem akarod érezni. A fájdalmat lehet tudatosan kezelni, de ha a fájdalmat eldugod magad elöl, az attól még tünetmentesen “fáj”… nem léptél előrébb, csupán nem veszel tudomást arról ahol épp vagy és öntudatlanul is -vagy toporogsz -vagy visszalépsz azért, mert előre egyenlő a fájdalommal. Eldugod a tudatalattidba azért, hogy ne kelljen vele foglalkozni, ezt azért teszed, mert úgy gondolod, „nem tehetsz semmit”.

A felhők fölött is vannak fájdalmak, annyi különbséggel, hogy ott kezelik a betegséget és nem a tünettel foglalkoznak. A középút egy olyan érzéstelenítő, ahol nincsen se boldogság, se fájdalom. Ott nincs semmi, az a holttér… a középút az öntudatlan “zombi” életről szól. Látszólagos biztonság, mert ugye “amiről nem tudsz az nem fáj”, de nem mentesít az alól, hogy te éled az életedet. Ha monoton (biztonságos) és egyhangú (se öröm, se fájdalom) életre vágysz, akkor egy olyan szállodára vágysz, mint a börtön. A börtönben minden menetrendszerű. Mindennap ugyanakkor kelsz fel, mindennap kapsz ételt és tető van a fejed fölött, még meghalni sem engednek. Kötelező élned egy olyan életben, amit senkinek nem kívánhatsz, mert büntetés. A középút intelligencia szegény, mert nem engedi meg, hogy önállóan dönts. Jogosan állíthatod ha rálépsz, hogy más a felelős az életedért vagy inkább a börtönödért.

A fogva tartóid, viszont Te saját magad vagy. A pokolszerű életből, még lejjebb kerülsz azzal, ha a közép utat próbálod járni. Sokan vágynak a biztonságra… mert a nélkülözés nem biztonságos, viszont szabad. Szabadon dönthetsz úgy is, hogy váltasz és felliftezel a felhők közé és egész nap a hárfán dalolászhatsz.

A középút viszont annyira öntudatlan és érzéketlen, hogy azt se vennéd rajta észre, hogy van bármi bajod. Beletörődéssel, a kilátások nélküli életben pedig csak a többiek a hibásak, mert úgy gondolod, veled minden rendben van.
A többiek a felelősek azért, mert Te éhezel. A börtönőreid a hibásak a saját nyomorúságod miatt, mert nem adnak enni. Lemondanál a középúton minden akaratodról, szabadságodról… aki már megtette, tudja, hogy mennyien tehetnek a szomorú sorsukról.

Nem a pokolból a legnehezebb kimászni, hanem a középút nyújtotta biztonságból. A pokolban tudod, mi történik veled, de ha félúton megállsz, sehová sem tartozol. A pokolban tudod, hogy mi történik veled, így mélyen legbelül, láthatod azt is, hogy hogyan mászhatsz ki belőle. De a középút, monoton és öntudatlan, érzéketlen börtön, aminek magas falain lévő szögesdrótok mindig visszarántanak. A legnehezebb az öntudatlanságból kilépni. Amikor azt sem tudod, mi a bajod. Csak bajod van.

Egyet tudnod kell: ha kellemetlenül éled meg az életed, ne a biztonságra vágyj, hanem a szabadságra. A szabadság pedig most is ott van, ahol vagy. Azért mert labilis az életed, az azt jelenti, hogy szabad vagy… ebben az állapotban, nem túlzás az, ha jól vagy. Nincs kikövezett út előtted és ez az egyetlen bajod. Nem látod azt, hogy hol haladsz… de haladsz rajta és ez a legfontosabb, bármi is történik veled, bárhogy is érzed magad, az élet soha nem áll le. Az utadat Te taposod ki, csak is mögötted lehet út, előtted nem.

Elérheted a céljaidat, megvalósíthatod az álmaidat, de azok még létrejönnek azért, mert nem látod még a részleteket…. ne a részletekkel legyél elfoglalva, csak a következő lépéssel. A gondviselés mindig megmutatja a számodra legkedvezőbb utat, csak követni kell a szíved súgta bátorítást és nem a félelmeit. A felhőkbe jutott emberek, azok, akik elértek valamit, legyen az boldogság vagy siker, azért tették, mert engedték a gondviselés nyújtotta támogatást, minden fájdalom ellenére. A “középút” öntudatlan.. minden nagy és nehéz azon az úton, tele túlzásokkal. Az “arany középút” az a “mennyország”, túlzások nélkül, amit megélhetsz most is, mert jár neked a boldogság, szeretet, bőség… az élet szépségei!

forras:/tudatosan.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. okt.
08
  Nobel-díj a kék LED-ért
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: fulldragon
szerző: Szepesi, András Sipos Géza

Az idén nem elvont alapkutatás, hanem a világítást forradalmasító találmány, a LED-lámpák feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat. Nakamura Sudzsi, Amano Hirosi és Akaszaki Iszamu japán fizikusok részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A LED-technológia nemcsak tudományosan, de környezetvédelmi szempontból is jelentős: a kék LED-ek fényesek és keveset fogyasztanak, minden lényeges szempontból maguk mögé utasítják a hagyományos izzókat és a fénycsöveket.

A Nobel-díjas kutatók igazi munkája a kibocsájtott fény színének behangolása volt. Vörös és zöld LED-et ugyanis "könnyű" volt gyártani, viszont ezek nem túl hasznosak. A világítást forradalmasító kékhez viszont új eljárásra volt szükség. A fény színe, azaz hullámhossza ugyanis attól függ, hogy mekkora energiakülönbség van az alacsonyabb és a magasabb energiaállapotok között. A japán kutatóknak az első LED-ek után több évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy előállítsák a kék színt.

Akasakinak és Amanonak 1986-ban sikerült először jó minőségű gallium-nitrid kristályt növesztenie, amely lehetővé tette a kék LED megszületését. Néhány év alatt sikerült az n- és a p-típusú félvezetőt is ebből az anyagból előállítani, ez már zöld utat adott a kék fényhez. Még egy utolsó lépés kellett: elektronokkal bombázták az egyik félvezetőréteget, melynek hatására sokkal erősebben világított a prototípus. 1992-ben már be is mutatták az első kész kék LED-et.

A harmadik Nobel-díjas, Nakamura másik úton indult el, ő is gallium-nitriddel kísérletezett. Bár kicsit lemaradt a két másik kutatótól, ő jött rá, hogy felesleges bonyolult módszerekkel elektronokkal bombázni a félvezetőt - elég azt melegíteni. Mindkét technológia eltávolítja a p-réteg felszínéről a hidrogént, amely csökkentette a fényerőt. A Nagoya Egyetem kutatói és a Nichia Chemicals magánvállalatnak dolgozó Nakamura különböző utakon jutottak el végül a kék LED-hez. Nakamura jött rá, hogy elég csak melegíteni a félvezetőt

A LED (light emitting diode, azaz fénykibocsátó dióda) lámpák már jó ideje villognak különböző elektronikai eszközökben, a most díjazott japán kutatók azonban teljesen új szintre emelték a technológiát. Korábban ugyanis csak piros és zöld LED-ek léteztek, amelyek világításra alkalmatlanok voltak - inkább csak azt jelezték, hogy be van kapcsolva a TV. A kék színű fénykibocsátó diódák kifejlesztésére volt szükség ahhoz, hogy nehézsúlyú versenytársat kapjanak a fénycsövek és a hagyományos izzók. A kék LED bevált: már most is széleskörűen elterjedt mobileszközök, televíziók, számítógépek képernyőjének háttérvilágításában, belső terek és közterületek megvilágításában, közlekedési lámpákban.

Sokkal hatékonyabb.- A kék LED-eken alapuló világítás idővel valószínűleg teljesen leváltja majd a többi technológiát. Jelenlegi legjobb változata ugyanis jóval nagyobb fényességet tud elérni, mint a fluoreszcens fénycsövek vagy a hagyományos izzók. A LED-ek kevesebbet fogyasztanak, ráadásul élettartamban is lekörözik a többi technológiát: akár százszor hosszabb ideig bírják, mint a többiek.

A Földnek is jobb.- Mivel a Föld elektromosenergia-felhasználásának nagyjából negyede fordítódik világításra, így annak fejlesztése csökkenti a globális energiafogyasztást. A LED-ek kis fogyasztásuk miatt olyan elmaradottabb területekre is fényt vihetnek, ahol korábban egyáltalán nem volt elektromos világítás. Sőt a kék LED-ek továbbfejlesztett változata UV-fényt is képes előállítani, amely pedig képes fertőtleníteni a szennyezett vizeket.

Mennyire éri meg LED-fényforrásokat szerelni a lakásba? -A konyhában érdemes először lecserélni a hagyományos volfrámszálas vagy halogénizzókat LED-ekre – írtuk két évvel ezelőtt. A cikk állításai alapjában véve igazak most is, azzal együtt, hogy olcsóbbak lettek a LED-fényforrások. A szpotlámpákba passzoló diódás fényforrások ára 2500 forintról 1100-1500 forintra csökkent. Ha tehát valaki most cseréli LED-ekre a konyhai munkapult fölé szerelt öt halogénizzót, akkor 5500-7500 forintot fizet, és évente csak 650-700 forint lesz az áramköltsége.



A LED lámpák lekörözik a hagyományos és fénycsöves izzókat. Egy LED-lámpa egy wattal 300 lumen fényességet érhet el, míg egy hagyományos izzó ennek csak töredékét. Ugyanakkora fényerő eléréséhez tehát sokkal több energiát kell elhasználni, ha hagyományos izzóval világítunk (Forrás: Svéd Királyi Tudományos Akadémia/Johan Jamested)

Nagyobb fényerejű LED-ekkel ki lehet váltani a hagyományos 60-as, 75-ös és 100-as izzókat, ám az ár a teljesítménnyel arányosan nő. A 60-as izzók helyére csavarható LED-ekből 2300 forint körül vannak a legolcsóbbak, a 75-ötösöket helyettesítők ára 2850 Ft-tól kezdődik, míg a 100-asokat helyettesítőkért legalább 4750 forintot, de akár 15 200 forintot is fizethetünk. Tény, hogy a legdrágább fényforrás az egyik legjobb, amit háztartási célja jelenleg kapni lehet. Fényereje 1500 lumen, körkörösen szórja a fényt, fényhatása ugyanolyan, mint a hagyományos izzóé, és fényereje is szabályozható.

Megéri az egész lakás összes fényforrását LED-re cserélni? Még mindig nem. Az Alkonylámpa online lámpabolt kalkulátorával kiszámoltuk, mennyi áramot fogyaszt az, aki huszonöt, különböző teljesítményű LED-fényforrást csavar be a konyhától a fürdőszobán és a dolgozón át a nappaliig. A LED-ekkel 8026 forint lesz az áramdíja, viszont ha hasonló fényerejű kompakt fénycsöveket használ, mindössze 2050 forinttal (egy márkásabb kompakt fénycső árával) kerül többe évente a világítás.

Közvilágításban nyerő - Érdemes viszont LED-ekre cserélni a közvilágítást, az irodák, gyárépületek, csarnokok, bevásárlóközpontok világítórendszereit. Ezeken a helyszíneken akkor lesz igazán hatékony a LED, ha a régebbi lámpatesteket is leváltják olyanokra, amelyek optimálisan szórják a LED-ek fényét.

forrás: /AFP/origo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. okt.
08
  Tárgyalások az autonómiáról – Amerika ismét közvetít
Kategória: Autonómia - Közzétette: fulldragon
szerző: Farkas Réka

Az amerikai Project of Ethnic Relations (PER) közvetítésével ismét román–magyar egyeztetések zajlanak az erdélyi, a székelyföldi magyarság gondjainak rendezésére.

Az amerikai szervezetet képviselő Allen Kassof – aki 1993-ban kulcsszerepet játszott a sokat vitatott neptuni egyezség létrejöttében – az év elején ismét vállalta a közvetítői szerepet, és múlt szombaton Brassó-Pojánán lezajlott a tárgyalások negyedik fordulója. Tegnap délelőtt háromszéki magyar értelmiségiekkel találkozott, mint kiderült, elsősorban arról próbált tájékozódni, milyen a közhangulat, mennyire általános az autonómiaigény a székelyföldi magyarság körében, több-e ez, mint a politikusok szavazatszerző vesszőparipája.

Allen Kassof 1968-ban jött először Romániába, az Egyesült Államok és a kommunista országok közötti kapcsolatot igyekezett építeni, rendkívül bonyolult volt, de próbálták a kommunikációt a legnehezebb időkben is fenntartani. A viszony nagyon megromlott a 80-as években, és 89 után ezt próbálták újraéleszteni.

A jugoszláviai háború kitörését követően hozták létre a PER-t, tulajdonképpen az volt a céljuk, hogy az újonnan megalakult román politikai osztálynak nyújtsanak tájékoztatást, milyen megoldások léteznek máshol az etnikai problémák rendezésére. 1991-ben szembesültek azzal, hogy tulajdonképpen semmilyen kommunikáció nem létezik a román pártok és a magyarságot képviselő RMDSZ között, és az egy asztalhoz ülés szándékát is elutasították a felek. Fél év tárgyalásra, közvetítésre volt szükség, amíg sikerült összehozni a párbeszédet – idézte fel Kassof. Súlyos viták folytak, de az ezek során létrejött megállapodás szolgált alapul az RMDSZ majdani kormányzati szerepéhez – mondotta, és azt is kiemelte, tudja, hogy rendkívüli vitákat váltott ki az RMDSZ-ben és a magyar közösségben a neptuni megállapodás, de meggyőződése, hogy jó egyezség született. Kiemelte, a PER közvetítő szerepet vállalt, teljesen semleges volt, csak a párbeszédet tette lehetővé akkor is, és most is ez a céljuk.

A székelyek tavaly őszi nagy menetelése után merült fel ismét annak szükségessége, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a román pártok képviselői az RMDSZ-szel, a már nyugdíjas Allen Kassofot Viorel Hrebenciuc befolyásos szociáldemokrata politikus kérte fel a közvetítésre, mint Kassof fogal­mazott, „egyes RMDSZ-es vezetők beleegyezésével”. Januárban és márciusban Bukarestben találkoztak, júniusban és múlt szombaton Pojánán folytatták a megbe­szélést.

A tárgyalásokról Kassof keveset mondott, mint fogalmazott, román részről nagyon nagy az ellenállás az autonómiával kapcsolatban, nem hajlandóak elfogadni azt, de érzik, hogy a magyar közösségnek más igényei is vannak, mint amit jelenleg biztosítanak számukra. Az összes román politikai párt képviselteti magát, és a vélemények is végletesek.

"Lesz székely autonómia...Texasban"- nyilatkozta Chuck Norris a portálunknak, ő is szivesen közvetitene a székely kérdésben (nordi)

Van, aki Trianon revíziójának veszélyét látja a székelyföldi autonómiában, más szerint a kérdés nem téma, Románia számára a valós gondot a cigányság problémájának megoldása jelenti. Ugyanakkor azt is kiemelte: vannak, akik értik, és nyitottak, hajlandóak a kérdéskör elemzésére, nagy eredménynek nevezte, hogy sok év után ismét elkezdődött egyfajta párbeszéd, meghallgatják egymást a felek.

Kassof szerint egyik legnagyobb gond, hogy az autonómia kifejezés „radioaktívvá” vált, ki kellene iktatni teljesen, más elnevezést találni, és akkor talán könnyebben átvihetőek lennének ugyanazon igények. Hangsúlyozta azt is, hogy tulajdonképpen az itt élő magyarságnak kellene meggyőznie valamilyen módon a románságot, hogy mindkét közösségnek érdeke a kérdés rendezése.

Allen Kassofnak meggyőződése, hogy a következő hónapokban valamilyen előrelépés történik, legközelebb februárban találkoznak a felek, és akkor már konkrét javaslatokkal ülnek tárgyalóasztalhoz.

forrás:/Háromszék/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2014. okt.
08
  Csak "nemrég" halt ki az ősember!
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: fulldragon
szerző: Szilágyi Szabolcs

A mitokondriális DNS titkai: az ókori görögökkel és rómaiakkal egy időben még mindig létezett korai ősünk.
Dél-Afrika az emberiség őshazája, nem érdemes tovább keresni a fekete kontinens keleti végében? Óhatatlanul felmerül ez a kérdés azután, hogy nemrég egy 2300 éves csontváz elemzését követően kiderült; az nem a modernkori embertől, hanem egy - már jóval korábban kihaltnak hitt - ősembertől származik.


Jelen esetben a csak anyáktól örökölhető mitokondriális DNS árulkodott. A "mitokondriális Éva" elmélet állítása szerint mindannyian egyetlen ősanyától származunk, aki nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt élt Afrikában.

A kontinens egyébként az emberi genetikai sokszínűség tekintetében messze a többi nagy szárazföldi régió előtt jár, különösen, ami a Kalahári-sivatagot és környezetét illeti. Ebből ered az az elmélet, miszerint a modern ember vándorlását innen kell származtatni.

Ugyanez a teória jövendölte meg, hogy Afrika délnyugati területein kell keresni a mára már kihalt, az emberi faj fájának legnépesebb ágától eltérő "oldalhajtásokat" igazoló leleteket. Különösen azokét, akik a legrégebben váltak el a "fő iránytól".

Így, amikor a 2300 éves csontvázra rábukkantak a Szent-Helena öbölben (St. Helena Bay), a Cape Towni Egyetem professzora, Andrew Smith rögtön DNS-elemzést javasolt. Végül egy fogból és egy bordából sikerült is a szükséges örökítőanyagot kinyerni.

A férfi megközelítőleg másfél méter magas volt, és nagyjából 50 éves korában érte a halál. Jobboldali belső fülében csontos növedéket találtak, ami csak hosszú, hideg vízben eltöltött időszak után alakul ki. Feltehetően tehát halászattal foglalkozott, élelemszerzési szokását támasztják alá a sírjából szintén előkerült, a csontvázzal egyidős kagylódarabok is.

Fajának egyik utolsó példánya lehetett, mivel a modern ember régióba való bevándorlása nagyjából kétezer évvel ezelőtt következett be. Ám egyben a legjelentősebb is - legalábbis az utókor számára -, hiszen a mitokondriális DNS elemzésével kiderült - abban az időben már igencsak egzotikusnak számító - származása.

A férfi a végső nyughelyétől valamivel északabbra élő, jellegzetes kattogó (csettintő) beszédű !Xun (!Kung) populációval ápolt rokoni szálakat. A nyelvet általánosan ismertté az Istenek a fejükre estek film tette.

forrás:/ma.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák