szerző: Szilágyi Szabolcs

Meglepően sok a bináris rendszerek száma, galaxisunkban nagyjából minden második naprendszer közepén két csillag található. Ám a mostanában felfedezett - bolygóival együtt - már igencsak figyelemreméltó objektum.
Európai csillagászok bukkantak rá a bináris rendszerre a WASP-94A csillag tanulmányozása közben. Nem is egy másik csillagra vadásztak, csak bizonyítékot találtak egy forró Jupiter jelenlétére a rendszerben, és ezt akarták felfedni. És míg sikerrel jártak, "előbújt" a naprendszer másik csillaga is, melyet WASP-94B-nek neveztek el. Utóbbi szintén rendelkezik egy forró Jupiterrel.

Mielőtt kitérnénk arra, mit is értünk forró Jupiter alatt, nézzük meg kicsit közelebbről a bináris rendszereket! Csillagok háborúja rajongóknak nem ismeretlen a felállás: adott naprendszerben nem egy, hanem kettő központi csillag található. Az egymás körül keringő plazmagömbök nem is olyan ritkák; becslések szerint a Tejútrendszer csillagainak mintegy fele ilyen "konfigurációban" rója végtelennek tűnő útját.

Míg korábban úgy gondolták, hogy bináris rendszerekben másként mehet végbe a bolygókeletkezési folyamat, nemrég kiderült, hogy az exobolygók nagyjából ugyanolyan valószínűséggel találhatók meg bináris rendszerekben, mint egy csillaggal bíró naprendszerekben.

Egymás körül keringő plazmagömbök (kép: ESO/L)

Ám ezt egészen 2012-ig nem sikerült alátámasztani, akkor fedezték fel az első példányt.
A tudomány jelenlegi állása szerint azok az égi képződmények tartoznak ide, melyek zömmel gázneműek, de ahhoz nem rendelkeznek elegendő fűtőanyaggal, hogy csillagként kigyulladhattak volna. Méretük is alatta marad a csillagokénak, többnyire olyan bolygóként járják útjukat, mint a mi Jupiterünk. Ha "túlságosan" közel kerülnek központi csillagaikhoz, akkor jelentősen felhevülnek, ilyenkor beszélünk - természetesen minden életformának alkalmatlan terepként szolgáló - forró Jupiterről.

Ezek az égitestek viszonylag ritkának számítanak. Egy bináris rendszerben meg főleg, cikkünk tárgya az első ilyen képződmény, amit eddig meg sikerült figyelni. Elképzelhető, hogy a WASP-94 rendszer ideális körülményeket teremtett ezeknek a szokatlan bolygóknak, így hasznos eszközéül válhat a csillagászoknak a forró Jupiterek csillagaikhoz közeli állapotának megértésében.

Sokáig ugyanis azt gondolták, hogy nem lenne szabad ennyire közel kialakulniuk az adott naprendszer központjához, mivel ott egyszerűen túl nagy a forróság. Az elképzelések szerint a protoplanetáris korong csillagtól jóval távolabbi pontján születnek meg, és aztán valamilyen okból kifolyólag közel kerülnek napjukhoz. Elképzelhető, hogy más bolygók vagy csillagok "bolondíthatják" meg ennyire pályájukat - remélhetőleg a WASP-94 választ ad majd a kérdésekre.

forrás:/ma.hu/

fordította: Tom Fodor

Mindenkinek van olyan pillanata az élete során, amely látszólag meghatározza ki is ő és mit is csinál itt. Ezeket a pillanatokat az "igazság" pillanatainak nevezitek. Hatalmas erővel vértezitek fel ezeket a pillanatokat, a belőlük származó cselekvéseket és a döntéseket. Arra bátorítunk benneteket, hogy minden pillanatot tekintsetek egyenrangúnak. Arra kérünk benneteket, hogy a jelenlegi tapasztalatotok pillanatának is adjatok több erőt.

Szeretnénk, ha olyan tapasztalatotok lenne magatokról, amilyet szeretnétek. Amikor már képesek vagytok eldönteni/kiválasztani, hogy kik is szeretnétek lenni ebben a világban és minden pillanatában melyet tapasztaltok, akkor egyetlen pillanat, cselekvés és döntés sem tud már kihatni arra, akik most vagytok. Az a régi pillanat arról szólt, arról a pillanatról és semmi másról.

Az életeteket számos élettartamként tapasztalhatjátok. Nem muszáj összefűznötök minden eseményt, döntést és pillanatot az életetekben, hogy az valamilyen összeérő képet mutasson arról akik vagytok. Amennyiben valóban rá akartok valamire ébredni, akkor ébredjetek rá arra a pillanatra amelyben épp vagytok. Legyen az ami kitölt mindent,és engedjétek meg magatoknak abban a pillanatban, hogy eldöntsétek mit is szeretnétek belehozni/megjeleníteni abban a pillanatba.

Engedjétek meg magatoknak, hogy minden egyes pillanatban újjászülessetek. Engedjétek meg magatoknak, hogy ti döntsetek el, hogyan is szeretnetek újjászületni.

Legyen minden egyes pillanat egy különálló egész. Döntsétek el ti, hogy kik is vagytok, mégpedig az a pillanat alapján amelyben épp vagytok, az az energia alapján amelyet belehoztok, az a rezgés alapján amelyet sugároztok.

Amennyiben egyenrangú erőt adtok bármelyik pillanatnak, megadjátok magatoknak a lehetőséget egy teljesen új én való teremtésére, mely nem kötődik semmihez ami eddig megtörtént, amit eddig tettetek és éreztetek. Amennyiben visszaadjátok magatoknak ezt pillanatról-pillanatra történő én meghatározást, úgy fogjátok találni az életetek drámaian és egy pillanat alatt megváltozhat. (Daniel Scrantonon:Mihály vagyunk, végtelen és szeretet)

forrás:/facebook/

szerző: Szilágyi Szabolcs

"Az egész olyan, mint egy bűnügyi helyszín, és évtizedes kutatás után végre megvan a betörő."
A fentieket Alex Filippenko, a Berkeley professzora mondta, érzékeltetve, mekkora munkára volt szüksége a csillagászoknak a nem mindennapi talány megoldására. De először egy kis "szupernóva-lélektan"!

Amikor egy csillag élete véget ér, sokféle módon mondhat búcsút addigi pályafutásának. Több tényezőtől függ, hogy mi történik a meleget és fényt adó plazmagömbökkel, ezek egyike, hogy hatalmas robbanással, rövid időre akár egy egész galaxis fényerejét is produkálva "ordítja világgá" végrendeletét. De még ekkor is különböző utak állnak a csillagok előtt, hiszen szupernóva-robbanásból is többféle típust ismer a csillagászat.

Ennek egyik legritkább formája az úgynevezett IIb típusú szupernóva, mely kevés, de ahhoz elengedő mennyiségű hidrogénnel rendelkezik, hogy II-es besorolást kapjon.

Azonban amint túlér fényességének csúcsán, ez a - nyilván csillagászati léptékkel mérve - csekély adag is eltűnik; eddigi elképzelések szerint csillagok nagyobb csapata vonzza magához az alapvető anyagot.

(kép:NASA)

Mint említettük, nagyon ritkán történik ilyen szupernóva-robbanás, és még kevesebb a hozzánk űrtávcsövekkel vizsgálva közel levő esetek száma, amit a csillagászok meg is tudnak figyelni. Az egyik ilyen, SN 1993J "névre" keresztelt, kozmikus léptékben közel eső csillag, a mintegy 11 millió fényév távolságban levő M81-es galaxisban történt. Ezzel az eseménnyel egyébként minden idők leggyakrabban tanulmányozott csillagrobbanásává vált, annak ellenére, hogy a legutóbbi időkig nem találták az "anyagtolvaj" csillagok nyomát a kutatók.

Ennek igen egyszerű a magyarázata. A bináris (két csillagú) rendszerek esetében az elsődleges csillag hidrogénjének nagy részét el kell vesztenie a robbanást megelőzően, ugyanakkor ennek közvetlen megfigyelésre nagyon nehezen nyílik mód, hiszen a szupernóva fényereje elhomályosít minden más történést. Ráadásul nem csak maga a robbanás jelent nehezítő körülményt, de az is, hogy az ilyen esetekben a célterület más csillagokkal "zsúfolt".

Minden megváltozott azonban, amikor ultraviola fényben kezdték vizsgálni egy potenciális robbanás környékét. A Hubble űrtávcső segítségével végül bizonyítást nyert a IIb típusú szupernóvák elméleti "működése"; a hidrogént eltulajdonító "tolvaj" csillagokat egyértelműen sikerült beazonosítani.

forrás:/ma.hu/

Minden hetedik embernek olyan párja van, akivel még csak az interneten keresztül csevegett - derül ki az Europasat friss kutatásból. A résztvevők harmadának pedig akadnak olyan "Facebook-barátai", akikkel sohasem találkoztak élőben.

Álprofilok milliói keringenek az interneten, amelyeket valaki csak szórakozásból hozott létre, hogy valaki másnak adja ki magát rajtuk keresztül.

Noha ez a gyakorlat furcsának és hiábavalónak tűnhet, a mostani felmérés alapján az emberek hetede internetes párkapcsolatban él, tehát a kedvesük talán nem is létezik. A válaszadók további 25 százaléka vallotta be, hogy flörtölt már olyannal, akivel nem találkozott a való életben.

A vizsgálatban összesen 2000 egyesült királyságbeli vett részt. Az internetes közeg társas kapcsolatokra gyakorolt hatására utal, hogy a mintába kerültek több mint harmada beszámolt olyan barátok meglétéről, akiket csak a Facebookon keresztül ismer, és csupán 4 százalékuknak voltak kizárólag hús-vér barátai.

A felhasználók csaknem fele semmiféle biztonsági beállítást nem aktivált, kis híján negyedük pedig magabiztosabban kommunikál az internetes platformokon, mint a való életben. A megkérdezettek nagyjából harmada mond ki olyan dolgokat a közösségi médiában, amelyekről inkább hallgatna a valóságban.

A kérdőív az internetes vásárlási szokásokra is kiterjedt: több mint egyharmad hajlamos saját bevallása szerint az online impulzusvásárlásra.

Ami a híreket illeti, a válaszadók 44 százaléka használta inkább a közösségi médiát a tájékozódásra, mintsem a többi - kifejezetten erre szakosodott - portált. A nők több mint fele innen szokta megtudni a legfrissebb híreket. A férfiak és a nők többsége egyaránt úgy nyilatkozott, hogy egyetlen napot sem bírna ki internet nélkül.

forrás:/hazipatika/

szerző:Frey Sándor

Banglades partjainál sorakoznak a kiszuperált óceánjárók, várva, hogy kézi erővel szétbontsák őket és újrahasznosítsák anyagukat.
Kisebb-nagyobb hajók tízezrei róják a világ tengereit és óceánjait. Közülük mintegy 50 ezerrel kereskedelmi teherszállítást végeznek, további 30 ezer személyszállító hajó, komp, halászhajó, vagy más munkára alkalmazzák. A fenti számokban nincsenek benne a hadihajók.

De mi történik, ha a hajók elöregednek, vagy már nem éri meg őket tovább üzemben tartani? A legtöbb esetben a parton végzik, a szó szoros értelmében is. Általában Ázsia valamelyik partján. A bontásukban vezető szerepet játszó – az össztömeg 97%-át hasznosító – öt ország Törökország, Kína, Pakisztán, India és Banglades. Ez utóbbiba „látogatunk” az amerikai Landsat-8 távérzékelő műhold OLI (Operational Land Imager) műszerével készített felvételek segítségével.








A hajók anyagának 75-85%-át acél teszi ki. Anyagukat szinte kézi erővel, a legegyszerűbb szerszámokkal bontják szét az itt dolgozó emberek. A munkakörülményeik enyhén szólva nem ideálisak, sokszor életveszélyesek. Az acél alkatrészeken túl, más hasznosítható elemek is előkerülnek a hajókból: gépek, berendezések, bútorok, amiket máshol még újra használni tudnak. Banglades ásványkincsekben, így vasércben is szegény állam. Az ország vasfelhasználásának túlnyomó része, mintegy 70%-a ebből a forrásból származik. A hajóbontásban részt vevő munkások embertelen körülmények között dolgoznak, de a bangladesi viszonyok között irigyelt, az átlagosnál magasabb jövedelemhez jutnak.

A munkaterület még közelebbről: a BBC rövid riportfilmje a bangladesi hajóbontókról, munkakörülményeikről, az eladó vécé- és zuhanykabinokról...



A hajók szétszerelése és újrahasznosítása elvileg lehetne egy környezetkímélő tevékenység is. Valójában nem feltétlenül az: a parti vizek olajjal, vegyszerekkel való szennyeződésével senki sem törődik, ahogyan a munkások egészségével sem...

forrás:/urvilag/

Mi történik egy aktív tűzhányó belsejében? Ott, ahova még védőöltözetbe sem lehet bemenni? Sokakat izgat ez a kérdés, így volt vele Eric Cheng, a DJI dróngyártó társaság fotósa is, úgyhogy fogott egy ezer dolláros kvadrokoptert, felszerelt rá egy GoPro kamerát és beküldte az izlandi Bárdarbunga vulkán belsejébe.



Csodás képeket rögzített, de talán kicsit túl közel merészkedett a lávához. Annyira, hogy a kamera eleje meg is olvadt, de az adatok nem sérültek, úgyhogy elkészülhetett ez a videó:

forrás:/origo/