szerző: Kovács József

Huszonegy évvel a kataklizma után sikerült detektálni az M81 spirálgalaxisban 1993-ban feltűnt és SN 1993J jelzésűként ismert szupernóva-robbanás túlélő kísérőcsillagát, amely fontos szerepet játszott az eseményhez vezető folyamatban.

Amerikai kutatók – többek között a Hubble-űrtávcső adatai alapján – 21 évvel a robbanás után felfedezték egy ritka típusú szupernóva kísérőcsillagát. A megfigyelés alátámasztja az elméletet, miszerint az explóziót egy kettős rendszer főcsillaga szenvedte el, miután jelentős mennyiségű anyagot adott át a másodkomponensnek. Ez az első eset, hogy a kutatók viszonylag jól behatárolt értékeket tudtak meghatározni egy IIb típusú szupernóva kísérőjének fizikai paramétereire: meg tudták becsülni a túlélő csillag luminozitását és tömegét is, fontos információkat nyerve így a robbanást megelőző állapotokról. A kutatás vezetője, Ori Fox (University of California at Berkeley) szerint a kettősség nagy valószínűséggel azért szükséges, hogy a főcsillag a robbanás előtt el tudja veszíteni a külső, hidrogénben gazdag burkának nagy részét. Egészen eddig azonban nem jártak sikerrel azok a próbálkozások, amelyek a megjósolt, de a szupernóvához képest halvány kísérő detektálását célozták.




Az SN 1993J jelzéssel ellátott szupernóva 21 évvel ezelőtt tűnt fel az M81 katalógusjelű spirálgalaxisban, amelynek távolsága körülbelül 11 millió fényév. Tulajdonságai alapján a ritka IIb típusú robbanások közé sorolták, ennek az osztálynak a legközelebbi ismert képviselőjeként. Az elmúlt két évtized során folyamatosan keresték a sejtett másodkomponenst a robbanás maradványának fényözönében. A Keck teleszkópokkal 2004-ben végzett spektroszkópiai észlelések mutattak is olyan abszorpciós jellegzetességeket, amelyeket a keresett kísérő okozhatott. A látómező azonban nagyon sűrű a maradvány körül, így a kutatók nem lehettek teljesen biztosak abban, hogy ezek a jelek nem egy másik, a látóirányba eső csillagtól származnak-e.

A kísérő olyan forró, hogy sugárzása nagy részének az ultraibolya tartományba kell esni, ez azonban csak a világűrből detektálható, mivel a földi légkör szinte teljes egészében elnyeli. A kutatóknak a Hubble-űrtávcsővel sikerült olyan ultraibolya spektrumokat rögzíteni a forrásról, amelyek a csoport egyik tagja, Azalee Bostroem (Space Telescope Science Institute) szerint a kontinuumban egyértelmű ultraibolya többletet mutatnak, még azután is, hogy a szóba jöhető zavaró csillagok ezen tartományba eső sugárzását levonták. Ez pedig a keresett forró komponens jelenlétére utal.

A Hubble-űrtávcső kompozit képe az M81 spirálgalaxisról, megjelölve rajta az SN 1993J pozícióját. Az inzertben a szupernóva és a környezete látható. A maradvány mára annyira elhalványult, hogy lehetővé vált a robbanást túlélő kísérőcsillag detektálása. (NASA, ESA, A. Zezas (CfA), and A. Filippenko (UC Berkeley)

Egy nagy tömegű csillag gyorsan égeti a nukleáris üzemanyagát, így viszonylag hamar eljut az életútját lezáró grandiózus eseményhez: a gravitáció és a sugárnyomás közötti kényes egyensúly megbomlása miatt vasmagja összeomlik, erről a kívülről rázuhanó anyag “visszapattan” és a világűrbe dobódik, amit mi szupernóva-robbanásként észlelhetünk, amelynek több típusa ismert. Magányos csillagok ugyanúgy robbanhatnak, mint kettős rendszerek komponensei. Utóbbiaknál általában egy normál csillag és egy fehér törpe párosáról van szó. A IIb típusú különleges szupernóvák a kettő egyfajta kombinációjának tekinthetők: egy kettős rendszerben jelennek meg a magányos csillagok robbanását jellemző tulajdonságok.

Az SN 1993J, hasonlóan a többi IIb típusúhoz azért különleges, mert a robbanáskor már alig tartalmazott hidrogént. A kulcskérdés tehát az, hogy miként veszítette el azt. A modellek szerint a főcsillag a hidrogénben gazdag külső rétegeinek anyagát átadja a kísérőjének az explózió előtt, amit a másodkomponens szuperforró héliumcsillagként éget tovább. A kutatócsoport legismertebb tagja, Alex Filippenko szerint ő már akkor reménykedett a kísérő majdani detektálásában, amikor kiderült, hogy az SN 1993J IIb típusú. A Hubble-adatok pedig azt jelzik, hogy ez sikerült is, megerősítve így a IIb típusú robbanásokra vonatkozó modellt.

IIb típusú szupernóva-robbanáshoz vezető folyamat legfontosabb fázisai: (1) Két nagyon forró csillag kering egymás körül egy kettős rendszerben. (2) A nagyobb tömegű komponens vörös óriássá fejlődik és a felfúvódás közben a hidrogénben gazdag külső rétegeket átfolyatja a kísérőjére. (3) Az anyagátadás után a főkomponens szupernóvaként felrobban. (4) A kísérő túléli a kataklizmát, de mivel előtte rengeteg hidrogént kapott a főkomponenstől, immár sokkal nagyobb és forróbb, mint a születésekor. A szupernóva tűzgolyója közben folyamatosan halványodik. (NASA, ESA, and A. Feild (STScI)

A csoport földfelszíni látható tartománybeli méréseket kombinált a Hubble két műszerének ultraibolya adataival. Az így előállított széles spektrum jól illeszkedett a kísérő csillag sugárzását is magába foglaló modell által jósolt színképhez, jelezve így a másodkomponens jelenlétét. Fox, Filippenko és Bostroem szerint a további kutatások során pontosítani fogják a csillag paramétereit, még jobban alátámasztva ezzel a jelenlétét.

forrás:/csillagaszat.hu/

fordította: Tom Fodor

A történelem ezen pontja elhoz elébetek mindent. Egy olyan pontban találjátok magatokat, amelyben semmit sem tudtok letagadni abból, ami megtörtént. Ez az a pont, amikor az összes pillanat egybetart, egyfajta energiaszikrát teremtve.

Ez az a pont, amikor az összes pillanat egybetart, egyfajta energiaszikrát teremtve. Ez az energiaszikra bejárást biztosít bármelyik pontba (az időben). Az összes hely, az összes esemény, minden amit csak megtapasztaltál egybetart.

Ez az energiaszikra bejárást biztosít bármelyik pontba (az időben). Az összes hely, az összes esemény, minden amit csak megtapasztaltál egybetart.

A pillanat amely felé haladtok a végső teremtés pillanata. Ebben a pillanatban fontos, hogy személyes múltként karoljátok át az egész történelmet.

Máskülönben továbbra is azt fogjátok teremtgetni amit eddig teremtettetek. Nem arról szól a dolog, hogy helyesen teremtsetek, hanem hogy összhangba legyetek mindennel ami eddig megtörtént és semleges pontból tekintsetek rá.

Az egyenként való tökéletesség hajszolásának elengedése - vagy fajként - megengedi, hogy az összes lehetőség egyidejűleg létezhessen. Csak ekkor és csakis ekkor lesz hatalmatok választani. Ez a születési jogotok. Elkerülhetetlen. Csak késleltetni tudjátok ezen energiaszikra,egybetartási pont, átjáró megtapasztalását.

Úgy tudjátok elkezdeni, ha békében és harmóniában tapasztaltok meg mindent abból ami bennetek van, amit eddig átéltetek. (D.Scrannton: Mihály vagyunk, végtelen és szeretet.)

forrás:/facebook/

A viszonylag közeli esemény választ adhat a folyamattal kapcsolatos meglévő kérdéseinkre.
A bolygók születése, a folyamat pontos feltárása és leírása a mai napig komoly gondokat okoz a csillagászok számára. Egy most közölt felfedezés ebben nyújthat nagy segítséget a szakma képviselőinek, már amennyiben bízhatunk az eddigi megfigyelésekben.

A dél-karolinai Clemson Egyetem kutatói tették közzé a napokban ezen megfigyelések eddigi eredményeit, amelyek egy formálódó bolygó születésével kapcsolatosak. Mivel az esemény tőlünk mindössze 335 fényévnyire zajlik (zajlott) le, a viszonylag kis távolság miatt a szokásosnál jóval több részletet figyelhetünk meg, így pontosabban felmérhetjük a folyamatot és tesztelhetjük a rendelkezésre álló elméleteinket.

Ehhez némi időre lesz szükség, dacára annak, hogy a vizsgálódás már több, mint egy évtizede tart, most először tudjuk azonban közvetlen módon megfigyelni egy bolygó születését, ami óriási jelentőségű.

(a képen: Sean Brittain)

A HD100546 elnevezésű csillag viszonylag fiatal, 2,5-ször nagyobb és mintegy 30-szor fényesebb a Napnál, és csak a déli féltekéről látható. A szóban forgó bolygó sorrendben a második, amely körülötte kering. Ez a csillagászok szerint egy hatalmas, az élet megmaradására nem alkalmas gázóriás, amely legalább háromszor nagyobb a Jupiternél, és nagyjából a Szaturnusz helyét foglalja el saját rendszerében, legalábbis ami a csillagától mért távolságot illeti.



Még a legjobb, legerősebb teleszkópok is mindössze egy korong formájú por- és gázfelhőt mutatnak meg számunkra, a szakemberek így elsősorban a szén-monoxid kibocsátásának változását, annak forrását figyelik, amely a bolygókhoz hasonló mozgást végez el, vagyis csillaga körül kering.

A következő lépés az első felvételek elkészítése lesz, amelyben a Gemini South Telescope, vagy az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT-távcsöve segíthet a csapatnak, valamikor az elkövetkező hónapokban.

forrás:/sg.hu/

Több mint 600 millió plusz álláshely megteremtésére van szükség 2030-ig a világon, csak hogy a növekvő népességgel lépést tudjunk tartani. A Világbank szerint foglalkoztatási válság van, hiány van munkahelyekből, különösen a minőségiekből.

Itt lehet hamarosan egy foglalkoztatási válság a nyakunkon – írja a Business Insider. A Világbank adatai szerint ugyanis legalább 600 millió munkahelyre lenne szükség 2030-ig a világon ahhoz, hogy csak a népesség növekedésével lépést tudjunk tartani.

Nigel Twose, a Világbank foglalkoztatási részlegének igazgatója szerint foglalkoztatási válság, hiány van a munkahelyekből, különösen a minőségi álláshelyekből. Az igazgató szerint emellett még további probléma az is, hogy a G20 országok körében több helyen is nyílik az olló az alacsonyabb és magasabb jövedelemmel rendelkezők között, a feltörekvő államok ebben a csoportban ugyanakkor jobban muzsikálnak, mint a fejlett országok.

A tanulmány, melyet az OECD és az ILO adatai is kiegészítenek, szerint mintegy 100 millió ember volt munka nélkül a G20 országokban, 447 millióan pedig napi 2 dollárnál kevesebből voltak kénytelenek megélni. A globális növekedés, a 2013-2014-es szerény emelkedés ellenére, a megszokott trend alatt található, a gyenge munkaerőpiacok pedig negatív hatással vannak a befektetésekre, illetve a fogyasztásra is.

A Világbank szerint nem csak a munkaügyi minisztériumokban van szükség összehangol politikákra az új munkahelyek megteremtése érdekében, hanem a különböző kormányok egészének is részt kell ebben venniük, emellett be kell vonni a magánszektort is. Koordinált politikákra van szükség annak érdekében, hogy fenntartható, új munkahelyeket teremtő gazdasági növekedés legyen.

A G20 országaiban mindeközben elvileg már készülnek különböző stratégiák arra vonatkozólag, hogyan tudnák a növekedést és a foglalkoztatottság növelését elősegíteni.

forrás:/hvg.hu/