szerző: Kovács József

A Hubble-űrtávcsővel végzett megfigyelések alapján három ismert, szinte ikonikus exobolygó is jóval szárazabb, mint azt korábban gondoltuk, légkörükben a vízgőz mennyisége töredéke az eddig feltételezettnek.
A három exobolygó, a HD 189733b, a HD 209458b és a WASP-12b 60 és 900 fényév közötti távolságban található a Földtől. A kutatók ideális célpontnak gondolták őket az atmoszferikus vízgőz detektálásához, mivel forró jupiterként a hőmérsékletük olyan magas – 800-2200 °C közötti -, hogy az elképzelések szerint a légkörükben jelentős mennyiségű víznek kell jelen lennie gőz formájában.
A Hubble-űrteleszkóp közeli infravörös tartományban rögzített spektroszkópiai adatai alapján azonban Nikku Madhusudhan (Institute of Astronomy, University of Cambridge, England) és munkatársai azt találták, hogy a három planéta légköre a standard bolygókeletkezési és formálódási elméletek által jósolt vízmennyiségnek mindössze 1/10 – 1/1000-ed részét tartalmazza csak.

Fantáziarajz a HD 209458b katalógusjelű, nem hivatalosan Osiris névvel illetett, tőlünk 150 fényévre található, a Pegasus csillagkép irányában megfigyelhető gázóriásról. A forró jupiter típusú bolygó tömege a Földének körülbelül 220-szorosa, atmoszférájának becsült hőmérséklete pedig mintegy 1200 °C. (NASA, ESA, and G. Bacon (STScI))

Madhusudhan szerint a HD 209458b esetében a mérésük ráadásul a legpontosabb, amit Naprendszeren kívüli bolygó kémiai összetételével kapcsolatban valaha is elvégeztek, így minden eddiginél nagyobb bizonyossággal jelenthetik ki a víz detektálásának tényét egy exobolygón, bár a talált kis mennyiség egészen meglepő és nagy kihívás elé állítja az exobolygók – különösen a forró jupiterek – kialakulásával, fejlődésével és migrációjával foglalkozó elméleteket.

Az eredménynek a földméretű, potenciálisan lakható bolygók kutatásában is fontos következményei lehetnek:

Madhusudhan szerint ugyanis a jövő űrtávcsöveinek sokkal érzékenyebb műszereket kell magukkal vinniük a víz detektálásához, ha a célpontok szárazabbak, mint eddig gondoltuk.

A három bolygót azért választották a vizsgálat tárgyának, mivel viszonylag fényes csillagok körül keringenek, amelyek elegendő sugárzást bocsátanak ki ahhoz, hogy értékelhető infravörös spektrumot lehessen rögzíteni róluk. Ez azonban csak tranzitos bolygók esetében lehetséges, mivel ekkor a planéta légkörében található vízgőz színképe rárakódik a csillag spektrumára, amint annak fénye áthatol a bolygó légkörén. Ilyen megfigyeléseket a földfelszínről kivitelezni szinte lehetetlen, mert bolygónk légköre is jelentős mennyiségű vízpárát tartalmaz, ami zavaró tényezőként jelentkezik, ezért az észleléseket a világűrből, praktikusan a Hubble-űrtávcsővel kell végezni.

A Naprendszer óriásbolygóinak jelenleg elfogadott keletkezési elmélete, az ún. magakkréció szerint az ilyen planéták fiatal csillagok körüli, főleg hidrogénből, héliumból, illetve jégrészecskékből és egyéb kémiai elemek alkotta porszemcsékből álló protoplanetáris korongokban keletkeznek. A porrészecskék egymással ütközve és összetapadva egyre nagyobb szemcséket hoznak létre. A korong gravitációs terének hatására aztán ezek a növekvő testek egy szilárd maggá állnak össze, ami után az akkréció “megszalad”, a mag még több szilárd és gáznemű anyagot vonz, míg végül ki nem alakul az óriásbolygó. Ez az elmélet azt jósolja, hogy a bolygóban a különböző kémiai elemek aránya eltér ugyanazon elemek csillagbeli arányától. Különösen igaz ez az oxigén esetében. Amint az óriásbolygó kialakul, a várakozások szerint a légköri oxigén túlnyomó része vízmolekulákba kötődik. A jelen kutatásban detektált nagyon alacsony vízgőzszint azonban számos kérdést vet fel a bolygókeletkezésben szerepet játszó kémiai komponensekkel kapcsolatban.

forrás: /csillagaszt.hu/ScienceDaily/

szerző: Jools

A földi magnetoszféra kulcsfontosságú szerepet tölt be a bolygó felszínének megóvásában. Megvédi a planétát a napkitörésektől és az egyéb forrásból érkező nagyenergiájú kozmikus sugárzás hatásaitól. A bolygónkat körülvevő mágnese tér azonban az utóbbi hat hónap mérései alapján gyors ütemben gyengül, ami egy közelgő pólusváltás előjele lehet, mondja Rune Floberghagen, a kutatás vezetője.

A méréseket az Európai Űrügynökség nemrégiben felbocsátott Swarm műholdjai végezték. A három űreszközön elhelyezett magnetométerek adatai alapján a magnetoszféra legnagyobb kiterjedésű gyengülése a nyugati félteke fölött figyelhető meg, míg más területeken, például az Indiai-óceán déli részén megerősödött mágneses tér.

Változások a Föld mágneses terében 2014 januárja és júniusa között

Az eddigi információk alapján Floberghagen elmondása szerint úgy tűnik, hogy a mágneses északi pólus Szibéria felé kezdett elmozdulni. „A hasonló váltások nem egyik pillanatról a másikra mennek végbe, hanem néhány száz, talán néhány ezer év alatt” – mondja a kutató, aki hozzátette, pólusváltásokra a bolygó múltjában már számos alkalommal sor került.

A folyamat a jelenlegi elméletek szerint néhány százezer évente zajlik le. Ha befejeződik a mostani váltás, az iránytűk a mágneses északot követve annak irányába, vagyis földrajzilag dél felé fognak mutatni. Bár a folyamat a bolygó életének szerves részét képezi, a Swarm műholdak adatai alapján a gyengülés jóval gyorsabb a vártnál.

Eddig úgy hitték, hogy a magnetoszféra ereje száz évente nagyjából 5 százalékkal gyengül, az új adatok azonban évtizedenként jeleznek előre ilyen mértékű gyengülést. Ez azt is jelenti, hogy az eredetileg megjósolt teljes váltásra nem két évezred múlva, hanem már sokkal korábban is sor kerülhet. Floberghagen abban reménykedik, hogy a Swarm-projekt újabb adatai talán megvilágítják majd, hogy miért ilyen gyors ütemű a gyengülés.

Nincs bizonyíték arra, hogy a mágneses pólusok kicserélődése bármiféle katasztrófát idézett volna elő a múltban. Nem esnek tömeges kihalások az események környékére, és megnövekedett sugárzási szint nyomait sem találták a kutatók a vonatkozó kőzetrétegekben. A szakértők szerint jelenleg a legérzékenyebben az emberiséget érintheti egy ilyen esemény, hiszen a villamos hálózatok és a kommunikációs rendszerek érzékenyek a magnetoszféra változásaira.



Bolygónk mágneses tere pajzsként védi a felszínt a kozmikus sugárzástól. Létezését a Föld vasmagjának köszönheti, amelynek külső rétegei folyékonyak. A mag hőmérsékletében bekövetkező apróbb változások, illetve a bolygó forgása folyamatosan áramoltatják a külső mag anyagát, komplex mágneses teret hozva létre az égitest körül. A magnetoszféra nem minden helyen egységes erősségű, és általában, ha kis mértékben is, de egy-egy területen belül is folyamatosan változik az ereje, attól függően, hogy éppen hogyan áramlik és kavarog a mag anyaga.

„A külső mag áramlásai gyakorlatilag tökéletesen tükröződnek a magnetoszféra aktuális állapotában” – mondja Floberghagen. „Ha az amerikai kontinens fölött meggyengül a mágneses tér, az azt jelenti, hogy a földrész alatt éppen lelassult a mag anyagának áramlása.”

A Swarm műholdak a mag, a köpeny és a kéreg mágneses eseményeit külön-külön is képesek mérni, így a kutatók azt remélik, hogy az űreszközök által begyűjtött adatok révén pontosabb navigációs rendszerek lehetnek létrehozhatók, előre jelezhetővé válhatnak a földrengések, és felderíthetők lesznek a bolygó mélyén rejtőző, eddig fel nem tárt természetes erőforrások is.

forrás:/ipon.hu/

Gyulai Iván ökológus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja, az Élelmiszerszaklap által rendezett Szakmai Napja című rendezvényen megdöbbentő adatokat közölt a Föld erőforrásainak kizsákmányolásáról.
A média, a vállalatok sokszor tévesen használják a fenntartható fejlődés fogalmát, hiszen a valódi fenntarthatóság a bolygó erőforrásainak megmaradását jelenti, nem pedig a mostani gazdasági növekedésre irányuló erőfeszítéseket. – A fenntarthatóság azt jelenti, addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, de ez alól a takaró alól már rég kilóg mindenünk.

A baj az, hogy a fenntarthatósági törekvésekkel megspórolt anyagi és természetbeni javak a további profitszerzésre és gazdasági növekedésre fordítódnak – adta a hallgatóság tudtára az ökológus.

Ha a jelenlegi, tékozló „fejlődést” produkálja a világ, akkor nagyjából 17 év múlva az emberiség lehúzhatja a rolót. Az adatok sajnos eléggé meggyőzőek. Az emberiség fogyasztása rohamos mértékben növekszik: a Föld lakói már 2007-ben másfél bolygónyi erőforrást igényeltek.

Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy belássuk, ha folytatódik ez a trend, 2030-ra már két bolygóra lesz szükségünk, ami ökokatasztrófához vezet.

Az erőforrásaink közül nemcsak az olaj, a víz fogy drasztikusan, hanem a talaj is. A teljes földterület 149 millió négyzetkilométer, ebből művelt terület 20 millió, szántóföld 7,1 millió km2.

A jelenleg élő 6,8 milliárd emberre 0,3 hektár művelt terület és 0,1 hektár szántó jut, ami igen kevés. Ráadásul évente 75 milliárd tonna talaj erodálódik.

– A növekvő szegénységnek és környezeti pusztulásnak közös oka van, ez pedig a gazdasági növekedés elsőbbsége – hangsúlyozta a szakember. Majd hozzátette: – A világ bajainak orvoslására a gazdasági növekedést használja, azt, ami a betegséget termeli.

Sajnos a hatékonyság növekedése (innováció) kiszorít a foglalkoztatásból, és az ökohatékonyság növekedése is fogyasztásnövekedéshez vezet (Jevons.paradoxon).

A tudás bővülésének együtt kell járnia a tudatosság növekedésével. Ez jelenti a technikai tudás bővülését, amellyel kevesebb természeti erőforrásból, kevesebb környezeti terheléssel jobbat és elegendőt tudunk termelni.

A tudatosság és erkölcs területén viszont a társadalom értékválasztásában szükséges változás.
A legrosszabb forgatókönyv: ha minden változatlan marad, akkor leghamarabb 2020-ra ökokatasztrófát idéz elő az emberiség. A zöldgazdaság élénkítésével kitolható az ökokatasztrófa körülbelül 2030-ra. Rá húsz évre állhat vissza egyensúlyba a Föld terhelése és eltartóképessége. A helyesen értelmezett fenntartható fejlődéssel a föld eltartóképessége alá csökkenthető a terhelés.


Hogy melyik forgatókönyv válik valóra, az majd eldől. Az igen közeli ökokatasztrófa miatti aggódók kérdéseire Gyulai Iván azt válaszolta, hogy hisz az emberekben, a tudatosságukban, illetve abban, hogy a világ termelésének 2%-át birtokló 497 multimilliárdos embernek is az lesz előbb-utóbb az érdeke, hogy gondolkodásmódot váltson. Akkor biztosan előtérbe fog kerülni a valódi fenntarthatóság.

forrás:/gyartastrend.hu/