+ A | - a | Visszaállít
2019. dec.
04
  Meglepően nagy fekete lyukat találtak a Tejútrendszerben
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A kutatókat is megdöbbentő méretű, a Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben. A fekete lyuk 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől.
A Nature-ben megjelent tanulmányt Kiss László csillagász-fizikus ismertette az M1 műsorában. Mint mondta, azt már évtizedek óta tudjuk, hogy a Tejútrendszer közepén több millió, vagy akár milliárd naptömegű fekete lyukak is létezhetnek, de a csillagfejlődés jelenlegi modelljei szerint azt feltételezték, hogy ilyen néhány tíz naptömegű fekete lyukak nem is létezhetnek a galaxisunkban.




Az összes többi ilyen, közepes méretű fekete lyuk nagyon messze volt, ezért gondolták, hogy a Tejútrendszerben nem jók a körülmények a kialakulásukhoz.

A fekete lyukat egy nemzetközi kutatócsoport fedezte fel a kínai LAMOST teleszkóp segítségével, több nagy csillag mozgását megfigyelve. A csillagászoknak most magyarázatot kell találniuk a jelenségre, ez pedig Kiss szerint akár "egy hozzáadott komponens lehet a sötét anyag témájában".

A kutatók szerint a fekete lyukaknak alapvetően két típusa létezik. A kisebb, csillagtömegű fekete lyukak a Napnál legfeljebb 20-szor nagyobb tömegűek, akkor keletkeznek, amikor egy nagyon nagy csillag összeomlik. A szupernagy tömegű fekete lyukak viszont legalább több milliószor nagyobbak, mint a Nap, eredetük pedig
ismeretlen.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. dec.
04
  A NASA ismét cenzúrázta az ISS élő adását – ismét egy UFO volt az ok
Kategória: UFO-k és földönkí­vüliek - Közzétette: nordi
A NASA rendszert csinál abból, hogy megszakítja a Nemzetközi Űrállomásról sugárzott, elvileg folyamatos élő sugárázást, jellemzően akkor, amikor egy azonosítatlan objektum kerül a kamera látókörébe. Ez náluk immár amolyan fura hagyomány, egyfajta kozmikus folklór része…

Ezúttal két orosz űrhajós, Oleg Szkripocska és Alexander Szkvorcov is a fedélzeten tartózkodott és éppen egy szokványos beszélgetést folytattak a földi irányítással, amikor egészen váratlanul furcsa fények tűntek fel az ISS körül. Ekkor az egyik asztronauta koránt sem tétova, tanácstalan hangsúllyal közölte, hogy „ez egy hajó”, amivel félreérthetetlen módon utalt arra, hogy ő a maga részéről kizárná a természetes eredetét annak, amit a két saját szemével lát.



Részlet az adásból (a videó inditásához Katt ide! )

Ecsetelte volna tovább a dolgot, azonban a földi irányítás félbeszakította, közölték, hogy „mindent vettünk, veletek vagyunk, köszönjük”, aztán azonmód megszakították az élő adás sugárzását. Nyilván azért, mert egy kósza meteor, vagy egy levált hőpajzs megjelenése ezt feltétlenül megköveteli. Ez alapján az ISS közelében annyi ilyen űrszemét és kozmikus objektum (természetesen csakis természetes!) keringőzik, hogy egyre-másra meg kell szakítani miattuk az adást. Mert ha nem szakítanák meg, az sokkal gyanúsabb lenne, ugyebár és hihetetlen nemzetbiztonsági titkokra derülhetne fény…

Mindenesetre az élő adásnak ez a különösen figyelemreméltó része rögzítésre került és most már bárki megtekintheti. A szkeptikusok persze azonnal előhozakodtak a teljesen nyilvánvaló, magától értetődő magyarázattal: a fénylő objektum csakis az űrállomásról levált jégdarab lehet! Hogy ez nem jutott eszébe az ISS fedélzetén tartózkodó űrhajósoknak, akik közül az egyik teljesen tévesen „hajóként” beszélt a különös tárgyról… Még szerencse, hogy itt vannak nekünk ezek a lexikális tudású és zseniális képességű szkeptikusaink, akik egyébként képzettebbek, mint a helyszínen tartózkodó űrhajósok és így csípőből tudják korrigálni a legénység tagjának tökéletesen laikus meglátását.
Már csak egyetlen kérdés maradt hátra: ha tényleg így van, akkor miért nem őket küldték az ISS fedélzetére és miért azokat, akik most is ott tartózkodnak?...

forrás:/hihetetlenmagazin/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. dec.
02
  Arrokoth
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Both Előd

Ezt a végleges nevet kapta az ideiglenesen Ultima Thule néven emlegetett égitest, a NASA New Horizons szondája által az év elején megközelített kisbolygó.
A NASA New Horizons szondája már javában úton volt a Plútó felé, amikor a küldetés irányítói már tudták, hogy az elsődleges célpont megközelítése után a szonda folytathatja útját a Kuiper-öv valamelyik égitestje felé, de fogalmuk sem volt, melyik lehetne az ideális célpont.


Éppen ezért lázas keresésbe kezdtek, amibe földi óriástávcsöveken kívül a Hubble-űrtávcsövet is bevonták. Végül az ideális célpontot az utóbbi műszerrel újonnan felfedezettek között találták meg. Amikor a Hubble-űrtávcsővel felfedezték, a szokásos gyakorlatnak megfelelően a 2014 MU69 ideiglenes jelölést kapta, de hamarosan, egy nemhivatalos közönségszavazás alapján Ultima Thule néven kezdték emlegetni.

Már a Plútó felszíni alakzatainak névadása során is érzékelhető volt, hogy a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) névadással foglalkozó bizottsága nem lelkesedik az efféle, a laikusok érdeklődését felkeltő akciókért. Nem minden ily módon javasolt nevet fogadnak el, és amelyiket mégis, azt sem túl hamar. Így történt ez most is. Bár a New Horizons már csaknem egy éve elsuhant az izgalmas Kuiper-objektum mellett, csak a közelmúltban jelentették be, hogy az IAU az Ultima Thule helyett hivatalosan a 486958 Arrokoth nevet adta a 2014 MU69-nek.

A név az Észak-Amerika keleti részén élt, illetve részben még ma is élő póhatan indián törzs algonkin nyelvén az égboltot jelenti. A névadásban közrejátszott az is, hogy a póhatanok birodalma mintegy négy évszázaddal ezelőtt azon a területen helyezkedett el, ahol most az égitestet felfedező Hubble-űrtávcsövet irányító Űrtávcső Tudományos Intézet (STScI) és a New Horizons szondát irányító Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma (JHU APL) működik.

A New Horizons felvételei alapján készített kompozit kép a hóemberre hasonlító alakú Arrokoth Kuiper-övbeli égitestről. (Kép: NASA)

Az Arrokoth a Kuiper-övbe tartozó, sok ezer jeges égitest egyike. Amint a New Horizons felvételeiről kiderült, két részből álló, hóemberre emlékeztető alakú égitest, amely a szakemberek feltételezése szerint valaha két különálló test ütközése eredményeképpen állt össze egyetlen objektummá.

forrás:/urvilag/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. dec.
02
  Elkészült a mesterséges Nap, nemsokára be is üzemelik
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
A Kínában felépített reaktor a csillagunkénál 13-szor forróbb hőmérsékletet is képes elérni.
A Xinhua kínai hírügynökség kedden bejelentette, hogy elkészült a mesterséges Nap névvel illetett fúziós reaktor, amelyet már 2020-ban be is üzemelhetnek, hogy a mai megoldásoknál lényegesen olcsóbban és tisztábban termeljen nukleáris energiát. A Szecsuan tartományban felépített reaktor a HL-2M névre hallgat, és még a Napnál is 13-szor forróbb hőmérséklet elérésére képes - írta az Abacus alapján a Qubit.




Azért van szükség ekkora hőre, mert a fúziót két módon lehet előállítani: vagy nagyon magas nyomással, vagy nagyon magas hőmérséklettel, és a Földön csak az utóbbit lehet reprodukálni. A Kínai Nemzeti Nukleáris Vállalat és a Délnyugati Fizikai Intézet közös projektjében felépített reaktorban a 200 millió Celsius-fok is elérhető lesz.

Az atomreaktoroknak két fajtája van, a jelenleg használt fissziós és a jövő technológiájának tartott fúziós reaktorok. A fissziós reaktorok a maghasadást használják energiaforrásként (leggyakrabban urán vagy plutónium felhasználásával), míg a fúziós reaktorok ennek ellenkezőjét, a magegyesülést, vagyis a magfúziót. Ez zajlik a Napban is, ahol hidrogénatomok egyesüléséből hélium keletkezik, aminek hatására hő termelődik, és energia szabadul fel.

A fúziós reaktorok az alapanyagok bősége miatt olcsóbb, a radioaktív hulladék minimalizálása miatt pedig tisztább energiát állítanak elő, ráadásul a „megfutási veszély” kiiktatásával az atomrobbanás esélyét is kizárja, a melléktermékeit pedig nem lehet felhasználni a fegyvergyártásban.

forrás:/infostart/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. dec.
02
  Magyar áttörés a fizika területén
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Bejárta a nemzetközi sajtót a napokban a hír, miszerint magyar kutatók nagy valószínűséggel egy ötödik alapvető kölcsönhatás létezését igazolták vissza, mégpedig egy korábbi kísérlet sikeres megismétlésével. Ez komoly áttörést jelent, egyben pedig a kétkedők hangját is elcsendesíti, a potenciális eredmények pedig szinte beláthatatlanok.


A titokzatos x-17 -az eredmények visszaigazolásával a sötét anyaghoz kerülhetünk közelebb

Az Atommagkutató Intézet (Atomki) csapata még 2016-ban végzett el egy érdekes kísérletet, amelynek eredményeit akkor rangos lapban publikálták. Eszerint a Berillium-8 izotópjának lebomlása során az atomról leváló elektronok és pozitronok furcsa, érdekes irányban (szögben) távoznak, amit a rendelkezésre álló elmélettel nem tudtak megmagyarázni. Ez arra utalt, hogy egy egészen új részecskére bukkantak, ennek létezését pedig a standard modell alapján nem tudjuk értelmezni, ennek esetén pedig vagy komoly áttörésről van szó, vagy egy puszta laboratóriumi mérési hibáról. Ez utóbbit a nemzetközi tudóstársadalom több tagja valószínűsítette, ezt meg is próbálták igazolni, az elmúlt 3 évben azonban nem jártak sikerrel, miközben az Atomki szakemberei sikeres ismétlést hajtottak végre, ami viszont még inkább megerősíti egy ötödik, eddig nem ismert természeti kölcsönhatás létezésének valószínűségét.

A friss eredmények már a gerjesztett állapotban lévő héliumatomok fénykibocsátásán alapulnak, itt pedig szintén a leváló részecskék távozási szöge jelezte a problémát. A kutatók az X17 névre keresztelték az új részecskét, ennek tömegét ugyanis 17 mega-elektronvoltra becsülik, a gyanú szerint pedig ezen részecske köti össze a látható univerzumot a sötét anyaggal, amely továbbra is komoly rejtélyt jelent a fizikusok számára. Egyes amerikai kollégák szerint a magyar csapat jó úton jár, amennyiben pedig munkájuk végérvényesen beigazolódik, ez minden bizonnyal Nobel-díjjal jár majd, ehhez azonban a kutatótársadalom jó részének egyetértését is el kellene nyerni, ami tulajdonképpen a 2016-os publikáció óta zajlik, szép csendben.

A sorrendben ötödik kölcsönhatás létezésének visszaigazolása elvezethet az egységes térelmélet (mezőelmélet) megalkotásához, amelybe Einstein óta mindenkinek beletört a bicskája – ez azonban minden természeti jelenséget megfelelő módon írna le, a kvarkoktól a galaxisok létrejöttéig. Az is lehet, hogy hatodik és hetedik kölcsönhatásra utaló nyomokra bukkanunk majd, ez azonban még a jövő zenéje, addig marad az eddig ismert, jelenleg meglévő négy alapvető példány: a gravitáció, az elektromágneses, valamint az erős és a gyenge.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
29
  Kaofen-12
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Frey Sándor

A Kaofen-12 (Gaofen-12) startját Tajjüanból (Taiyuan) végezték november 28-án, magyar idő szerint 0:52-kor. A név jelentése „nagy felbontású”, és Kínában egyes földmegfigyelő űreszközök sorozatának megnevezésére használják.



Új földmegfigyelő hold indult Kínából, Hosszú Menetelés-4C hordozórakétával (Kép: Xinhua)

A Kaofen a 2010 óta folyó, állami finanszírozású földmegfigyelő program (China High-definition Earth Observation System, CHEOS) keretében készült, a sorozat többi tagjával együtt polgári és tudományos célú távérzékelési feladatokra használják majd. Alkalmazási területei közt megtalálható például a földterületek felmérése, várostervezés, közlekedési utak tervezése, mezőgazdasági termésbecslés, természeti katasztrófák megelőzése és következményeik elhárításának segítése. A nyilvánosságra került információk alapján a mikrohullámú tartományban 1 méter alatti felszíni felbontásra képes.

A Kaofen műholdsorozat első képviselője 2013 áprilisában állt pályára, azóta egy sor különböző űreszköz indítására került sor.

forrás:/urvilag/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
29
  Magyarország 2024-ben űrhajóst akar küldeni az űrbe
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferencián Sevillában szerdán.


A kép csupán illuszfrusztráció (forrás: facebook)

Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben. Magyarország számárára ez újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése és a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldése szerepel, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak látunk az orosz Roszkoszmosz együttműködésben - fogalmazott a miniszter.

Szijjártó Péter a nemzetközi konferencián beszámolt arról, hogy ezen a héten Új-Zélandrólfelbocsátják a magyar űripar történetének második és harmadik műholdját,amelyek most először a mesterséges elektromágneses szmogot mérik a magas légkörben. A további célok között szerepel, hogy 2024-ben Magyarország önálló műholdat állítson fölkörüli pályára. Emellett Oroszországgal együttműködésben magyar tudományos és mérési eszközöket fog feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra 2024-re. Továbbá előkészítő szakaszban van egy űridőjárási misszió is, amelynek keretében mikroműhold-flottát építünk - tette hozzá.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
27
  Magyar kutatók is kimutatták az élet egykori jelenlétét a Marson
Kategória: Hí­rek - Közzétette: nordi
Nemzetközi érdeklődést keltett egy, az Open Astronomy című nemzetközi folyóiratban megjelent tudományos publikáció, amit három magyar kutató jegyez. A tanulmány a marsi meteoritban felfedezett agyagásványosodott mikrobiális szöveti elemekről szól.

A marsi élet jeleit igazoló kutatások kapcsán az Icarus nevű bolygótudományi folyóirat arról számolt be, hogy a Marson lévő Jezero-kráter belső peremén karbonátokra utaló jeleket találtak, amelyek a Földön kagylókat és korallokat is képesek megőrizni. Briony Horgan, a Purdue Egyetem planetológusa, a tanulmány vezető szerzője abban reménykedik, hogy a kráterben akár sztromatolitokat is találhat a 2020-ban induló Mars misszió marsjárója, amelyek karbonátok és mikrobák rétegeiből álló üledékek, és szemmel láthatók, így a marsjáró könnyen rájuk bukkanhat, majd kielemezheti a keletkezésük körülményeit.



2019 márciusában jelentek meg Polgári Márta, Gyollai Ildikó (MTA Kiváló Kutatóhely – CsFK Földtani és Geokémiai Intézet) és Bérczi Szaniszló (ELTE FFI Anyagfizikai Tanszék) publikációi, amelyek hozzájárultak a megállapításhoz, miszerint a Marson egykor élet lehetett.

Az alapvetően új szemléletű és kutatási módszereket felvonultató vizsgálatok alapján a szerzők egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy az ALH-77005 jelű marsi eredetű (shergottit) meteorit mikroszkopikus szöveti felépítésében az egymást követő átalakulások sora csak élő rendszer közreműködésével valósulhatott meg.

A szerzőhármas a kondritokban és a marsi meteoritban hasonló ásványosodott mikrobiális nyomokat (bioindikátor-ásványokat és változatos összetételű szerves anyagokat) fedezett fel. Ezek a Naprendszer keletkezésekor keletkezett kőzetek arra utalnak, hogy alvó, majd vizes környezetben még a szülő bolygón aktivizálódott mikrobaspórák voltak jelen. Az alvó spórák a csillagközi térből kerülhettek a formálódó égitestek anyagába.

forrás:/elobolygonk.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
27
  Orbán Ráhel szemébe nem nézhettek az alkalmazottak
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi
szerző: Nagy Anna

Hihetetlen esetről számolt be Facebook-oldalán Herczeg Zoltán divattervező. A történet megdöbbentő, és nem az 1900-as évek elején történt, hanem 2019-ben, itt, Borsodban, az Andrássy kúriában. Így élnek Orbánék Magyarországon.
Íme Herczeg Zoltán bejegyzése: “Ha megérkeznek, ne nézzenek a szemükbe, ne szóljanak hozzájuk, ne kérdezzenek tőlük semmit, egyszerűen csak nézzenek a földre, lehajtott fővel menjenek el mellettük, kerüljék a direkt szemkontaktust és bárminemű szóbeli érintkezést!” – szólt az előzetes ukáz e hétvégén a tarcali Andrássy kúriában a rapportra hívott és félkörben felsorakoztatott, teljes alkalmazotti körnek pincértől a szobalányig, kertésztől a sofőrig.




..."egyszerűen csak nézzenek a földre, lehajtott fővel menjenek el mellettük"...
Lehajtott fővel, illemtudóan tudomásul vették és engedelmeskedtek

A hír sajnos igaz, ilyet kitalálni sem lehet, közvetlenül hallottam attól, aki ott dolgozik, aki ezt átélte, akit így aláztak meg. 2019-ben, ma, most, Európa közepén, a történet nem a múlt századi! Az illusztris vendég pedig nem volt más e kellemes, kora őszi hétvégén mifelénk, mint a 33 éves, 33-szoros milliárdos tiborcz istván és neje, a szintén milliárdos orbán ráhel, az ezermilliárdos minielnök veje és lánya. Megtehetik, elvégre ez is az övék, a 400milliárdos mészáros strómanon keresztül már ez az öt csillagos kastélyszálló is az övéké jó néhány éve, mint oly’ sok minden errefelé a Zemplénben: szőlők, földek, kastélyok, cégek, komplett utcák, falvak, városok és emberek, cselédek, szolgák, csicskák. Mi. Ti.

Megtehetik? Ezt tényleg megtehetik? – kérdeztem vissza elhűlve informátoromtól. Ne már, ez komoly!!?? De most tényleg!
Megtehetik? Tényleg megtehetik? Ezt akarod magyar, ezt akartad? Ez kell neked? Méltóságos úrék, kegyelmes úrék, tekintetes úrék? Felköltözni a Várba? 4 milliárdos dolgozószoba, Excellenciás uram? Hát ennyire beleragadtál a fényességes, ezeréves, darutollas múltadba magyar? Hova lett a büszkeséged? Hova lett a méltóságod? Hova lett az emberséged?

Tényleg Zoli, tényleg így volt, nem kamuzok, így történt! Van ezen a földön, aki azt gondolja, ezek a sztorik nem szivárognak ki? Hogy mindent meg lehet csinálni, úgyse merik elpofázni? Tudja, hogy repül. Nincs itt munka más. Vagy ha mégis, annyira birka már a magyar, hogy úgyse hisz el, lehunyt szemmel és lehajtott fővel tudomásul veszi és engedelmeskedik? Kussol. Pofabe! De hát úgy is kiszivárog, olyan kicsi ez a porfészek, mindenki mindenkinek szomszédja…
Lehajtott fővel, illemtudóan tudomásul vették és engedelmeskedtek. Ez van. Ez jár. Cselédország. Ráadásul még te is fizeted…Tarcal, 2019. szeptembere”

forrás:/.borsod24/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2019. nov.
25
  "Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a Jupiteren túl
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a csillagászok a Jupiteren túl. A régió mintha ajtót nyitna az üstökösök számára a Naprendszer belseje felé.
Amikor az üstökösök a Naprendszer külső pereme felől megérkeznek, jeges részeik gázokat és port kezdenek kibocsátani, ahogy közelednek a Nap felé. Ezeknek a robbanásszerű kilökődéseknek a hatására jön létre a hullócsillagok látványos jelensége, amely felvillan a Föld éjszakai égboltján. Az üstökösök kozmikus útja régóta vitatott téma volt a szakértők között egészen mostanáig. Az üstökösök kiemelt jelentőséggel bírnak a csillagászok számára, mivel olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek tökéletesen megőrződtek a Naprendszer születésének korából.




"Üstökösbölcsőt" fedeztek fel a csillagászok a Jupiteren túl a NASA Spitzer űrtávcsöve segítségével.( Jupiter-Family Comet Johnson - NASA Spitzer Space Telescope)

Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának tudósai felfedeztek egy térséget a Jupiter gázóriása mögött, amely úgy viselkedik, mint egy "üstökösbejáró". Ezen a bejárón érkeznek a jeges, üstökösszerű égitestek, úgynevezett kentaur típusú objektumok a Naprendszer óriás bolygói, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz felől a Naprendszer magjának irányába. Innentől kezdve ezeket az üstökösöket csapdába ejtheti a Föld közelsége. A kentaur típusú objektumokról úgy vélik, hogy a Kuiper-övből származnak, egy fagyott objektumokban gyakori, a Neptunusz mögötti régióból. Ez a terület mintegy 50 csillagászati egységnyi távolságra terjed ki. Egy csillagászati egység a Nap és a Föld átlagos távolsága, nagyjából 150 millió kilométer.

A Neptunusz közelsége beljebb löki ezeket az objektumokat és kentaurokká válnak. A Naprendszer szíve körül mintegy ezer rövidperiódusú üstökös kering. Ezek között az úgynevezett Jupiter-család üstökösei (JFC) között vannak azok, amelyeket meglátogattak már űrszondák például a NASA Deep Impact, Stardust és Rosetta missziója során. Kathryn Volk, az Arizonai Egyetem kutatója szerint ezeknek az objektumoknak kaotikus a pályája, így nem követhető, milyen úton haladtak, míg JFC-vé váltak. "Ez megnehezíti annak kiszámítását, honnan érkeztek pontosan és merre tarthatnak a jövőben" - emelte ki. A kutatók tanulmányukat az Astrophysical Journal Letters című szaklapban mutatták be.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák