+ A | - a | Visszaállít
2018. ápr.
17
  Rejtély, hogyan keletkezhetett ez a galaxis
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Eddig úgy tudtuk, hogy a galaxisok anyagának többségét a sötét anyag adja. Ehhez képest most találtak egy galaxist, amiben alig van sötét anyag, és a csillagászok egyelőre azt se értik, hogyan keletkezhetett ilyen egyáltalán.

Az általánosan elfogadott nézet szerint a galaxisokban a közönséges anyagnál – amely a csillagokat, illetve a köztük lévő gázt és port alkotja – nagyobb mennyiségben található meg a gravitációs hatása alapján lefülelhető, egyébként láthatatlan sötét anyag. Sőt, azt is tartják, hogy a sötét anyag összesűrűsödései indítják meg a galaxisok keletkezését: e sötétanyag-csomók gravitációs vonzása következtében koncentrálódik a közönséges – tudományos nevén barionos – anyag a csillagképződéshez szükséges mértékben.

Így aztán a Dunlap Institute for Astronomy and Astrophysics (Toronto, Kanada) csillagászainak a Nature múlt heti számában tett bejelentése, miszerint találtak egy sötét anyagban váratlanul szegény galaxist, elég nagy meglepetést keltett asztrofizikus körökben, és a tudósok egyelőre csak találgatják, hogyan keletkezhetett ez a galaxis egyáltalán, ha nem úgy, ahogy a többi. „Azt hittük, minden galaxist a csillagok, gáz és sötét anyag elegye alkotja, méghozzá úgy, hogy a sötét anyag dominál – mondta Roberto Abraham, a Torontói Egyetem tanára és a cikk társszerzője. – Most viszont úgy tűnik, hogy legalábbis egyes galaxisokban a sok csillag és gáz mellett alig van sötét anyag. Ami meglehetősen bizarr."

NGC1052-DF2 (forrás: Geminy/NSF/Jen Miller)

A galaxisok nem csak egyféleképpen keletkezhetnek - „Ez az eredmény megkérdőjelezi a galaxisok működéséről alkotott nézeteinket, és azt mutatja, hogy galaxisok nemcsak egyféleképpen keletkezhetnek – tette hozzá a cikket első szerzőként jegyző Pieter van Dokkum, a Yale Egyetem tanára. – A sötét anyagban szegény galaxis felfedezése azért ért minket meglepetésként, mert ez a láthatatlan és rejtélyes szubsztancia az általunk eddig ismert összes galaxis domináns összetevője.
Évtizedekig úgy gondoltuk, hogy a galaxisok élete a sötét anyag összecsomósodásával kezdődik, és minden más csak ezután következik: a gázt csapdába ejti a sötétanyag-felhő, a gázból egyre-másra csillagok formálódnak, és végül eljutunk egy olyan galaxishoz, mint amilyen például a mi Tejútunk."

Akkora, mint a Tejút, mégis kevés benne a csillag - Az újonnan felfedezett, NGC1052-DF2 jelű galaxist a kutatók az egyszerűség kedvéért csak DF2-ként emlegetik. A DF2-nek a sötét anyag viszonylagos hiányán kívül egy további szokatlan tulajdonsága, hogy noha mérete nagyjából egyezik a mi Tejútunkéval, csillagainak száma talán, ha az 1/200-át kiteszi a Tejúténak. A galaxis furcsasága először a nagyon halvány objektumok detektálására alkalmas, van Dokkum és Abraham által tervezett és Új-Mexikóban megépített Dragonfly Telescope Array-en (Szitakötő Távcsőrendszeren) keresztül vizsgálva tűnt fel. A Dragonflyt készítői olyan kereskedelmi forgalomban kapható telefotó-lencsékből állították össze, amelyek a szórt fény kiszűrésére alkalmas speciális bevonattal vannak ellátva. A 2013-ban három lencsével induló Dragonfly a mai 48 lencsés összeállításával a világ legnagyobb szórtfény-kiszűrő teleszkópja. Van Dokkum, Abraham és munkatársaik a Dragonfly segítségével fedezték fel még 2015-ben a galaxisok egy új osztályát, az ún. ultradiffúz galaxisokét, amelybe a DF2 is tartozik.

Miután a csoport a Dragonflynak köszönhetően felismerte a DF2 különös sajátságait, más eszközökkel is folytatták a vizsgálódást. A Hawaiin található W. M. Keck obszervatórium DEIMOS (Deep Imaging Multi-Object Spectrograph) és LRIS (Low-Resolution Imaging Spectrometer) nevű műszerei segítségével megmérték tíz ún. globuláris halmaz – a galaxis középpontja körül keringő, kompakt csillaghalmaz – sebességét a DF2-n belül, és azt találták, hogy azok a vártnál lassabban mozognak.
A mért sebességekből kiszámították a galaxis tömegét, s ekkor derült fény arra, hogy a DF2-ben a látható csillagok, a gáz és a por adja ki a tömeg túlnyomó részét, így alig marad a sötét anyagnak tulajdonítható tömegjárulék.
Ez utóbbi mennyisége a szokásos részarány mindössze 1/400 részének adódott.

A Hubble Űrteleszkóppal végrehajtott további megfigyelések a DF2 újabb rendkívüli jellegzetességeire irányították rá a figyelmet. A tipikus spirális galaxisokkal ellentétben a DF2-nek nincs sem sűrű központi régiója, sem spirálkarjai vagy -korongja. Az elliptikus galaxisoktól pedig az a lényeges momentum különbözteti meg, hogy a közepéről hiányzik az ott megszokott fekete lyuk.



Illusztráció (forrás: Space wallpapers)

Egy órán át csak ültem és bámultam a Hubble által készített képet – emlékszik vissza van Dokkum. – Döbbenetes volt: egy gigantikus pacni, amin egyszerűen át lehet nézni. Annyira ritka az anyaga, hogy kilátszanak mögüle a messzebbi galaxisok."

Teóriák: A DF2 jellemzőinek felderítésében nagy hasznára vált a tudósoknak a Gemini Többtest-spektrográf (Gemini Multi Object Spectrograph) nevű eszköz, mellyel több részletes képet készítettek róla. E képek elemzése segített a galaxis szerkezetének feltárásában, illetve annak meghatározásában, hogy a DF2 jelenleg kölcsönhatásban áll-e más galaxisokkal. „A DF2 még az ultradiffúz galaxisok osztályán belül is egy rendhagyó darab – erősítette meg Shany Danieli, a Yale doktorandusza és a kutatócsoport tagja. – A Gemini képei nélkül, amelyek bepillantást engedtek a galaxis morfológiájának részleteibe, nem tudtuk volna a többi adatot megfelelő kontextusba helyezni. Az pedig, hogy a Gemini megerősítette: a DF2 pillanatnyilag nem kölcsönhat egyéb galaxisokkal, segít megválaszolni a keletkezésével kapcsolatos kérdéseket."

A DF2 az NGC1052 jelű óriási elliptikus galaxis által uralt galaxishalmazban foglal helyet.
A csillagászok úgy okoskodnak, hogy a DF2 születését és formálódását a galaxishalmaz dinamikus környezetében az óriásgalaxis befolyásolhatta, még ha mára már megszűnt is a kapcsolat a kettő között.
Egy másik feltételezés szerint a DF2-n belül lezajlott kataklizmikus esemény, például egy viharos csillagkeletkezési hullám söpörhette ki a galaxisból az eredetileg meglévő gázt és sötét anyagot. „Jelenleg átfésüljük az eget, hátha találunk még a DF2-höz hasonló objektumokat – tájékoztatott Abraham. – A Dragonfly különösen alkalmas az ilyen típusú objektumok felkutatására. A DF2 talán csak a jéghegy csúcsa." Tény, hogy az ultradiffúz galaxisok meglepően közönségesek a világegyetemben; a DF2-höz hasonlóan sötétanyag-hiányos példányt eddig mégsem azonosítottak eddig.

forrás:/origo.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. ápr.
17
  Egy milliárd eurót ad az EU, hogy végre valóság legyen a csodaanyagból
Bár nemrég már űrbéli körülmények között próbálták ki a grafént, a „XXI. század csodaanyagának” tömeges alkalmazásában még a Földön sem sikerült áttörést elérni. Az EU egymilliárd euróval próbál lendíteni az ügyön, amelyen magyar kutatók is dolgoznak.

Semmilyen más témát nem tüntetett ki akkora összeggel a kutatási költségvetésből az Európai Unió, mint a gyémánt és a grafit kétdimenziós rokonát. Az uniós kutatásfinanszírozás a Grafén Zászlóshajó (flagship) program esetében egymilliárd eurós támogatást állapított meg.

Pedig a grafént egyelőre legjobb esetben is csak a tudomány egyik nagy ígéreteként tarthatjuk számon. Ez a hatalmas summa tehát a hihetetlenül gyors karriert befutó, voltaképp európainak számító grafén üzleti sikereit előlegezte meg.

A grafén szerkezete, illusztráció (forrás: oxford-instruments)

A munkamenet felgyorsítása a célja a Grafén Zászlóshajónak, s a 23 ország 150 résztvevője négy nagy terület számos munkacsomagja keretében vizsgálja a grafén felfedezése óta szaporodó kétdimenziós anyagok lehetőségeit: az alapvető tulajdonságoktól és ezek kölcsönhatásaitól az egészségügyi és környezetvédelmi kérdéseken, az orvosbiológiai alkalmazásokon át egészen addig, hogyan lehetne a grafént és társait s az ezeken alapuló technológiákat ipari gyártásra alkalmassá tenni.

A jelenlegi másfél óra helyett 7 másodperc alatt teljesen feltöltődős telefonok, a valódi érzékelést szimuláló mesterséges végtagok, vagy éppen olcsó és gyors víztisztító készülék. Egyebek mellett ezekben is forradalmat hozhat a grafén. Hogy hol állnak most a kutatások, és mit találtak ki az EU-s projektben dolgozó leleményes magyar tudósok, arról a HVG hetilap e heti számában olvashat.

forrás:/hvg.hu/

kapcsolódó: A grafén újabb képességgel nyűgözte le a tudományt Katt ide!
Megcsinálták a szuperanyagot: 10x olyan erős, mint az acél, de alig van súlya Katt ide!
A világ legkönnyebb szilárd anyagát alkották meg Kínában Katt ide!
A fizika egyik törvénye nem igaz a grafénra Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. ápr.
14
  A Google nélkül folytatódik a Hold-verseny
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
Az eredeti kiírás kudarca után most szponzor és díj nélkül folytatják a munkát. Nem is olyan rég számoltunk be arról, hogy a Google végül mégsem osztotta ki a Lunar X Prize díjait, miután egyetlen nevező sem tudta határidőre teljesíteni a számukra kitűzött célokat. A szervezők nem adják fel, most új szponzort keresnek, tovább finomítva a célokon.

A hivatalos bejelentés szerint folytatódik az XPrize, itt pedig továbbra is a Holdon való leszállás lesz az elsődleges célkitűzés, amelyet természetesen továbbra is magánfinanszírozással, saját erőre támaszkodva kellene elérni. A szervezők szerint az eredeti kiírás révén elért komoly előretörés megadja a lehetőséget egy sikeres versenyre, ehhez azonban nyilván szükség lesz egy új főszponzorra, valamint az általa beígért komolyabb díjakra. A Google eredetileg 30 millió dollárt ajánlott fel, ebből 20-at kapott volna az első helyezett, hogy a maradék összegből 5 millió jusson a másodiknak, további 5 milliót pedig egyéb célok eléréséért ítéljenek oda az ezt teljesítő versenyzőnek.

A Google verseny egyik logója (forrás:slashgear.com)

Komoly kétségeink vannak a folytatást illetően, hiszen az eredeti kiírás több, mint 10 év után sem tudott konkrét eredményeket felmutatni. Maga a verseny 2007-től egészen idén márciusig tartott, itt még 2012-ben kellett volna leszállni a Hold felszínén, 500 méteres távot megtéve, valamint nagy felbontású tartalmat visszasugározni a Földre. Ezt a határidőt több alkalommal kitolták, végül idén március 31-re sem sikerült senkinek megközelítenie a célt, így lemondtak a díjak kiosztásáról.



Nem sikerült tehát a magánszféra előrenyomulását elérniük, de azért támogatják az új erőfeszítést, ami nyilván komoly akadályokkal lesz kénytelen szembenézni.

Azt még nem közölték, hogy mennyiben változtatnak az eredeti célkitűzéseken, ezt az elkövetkező hónapokban tervezik megtenni.


forrás:/sg.hu/

kapcsolódó: Falut hozna létre az európai űrügynökség a Holdon Katt ide!
Novemberben indul a kínai Hold-küldetés Katt ide!
Végre megtudhatjuk, igazi volt-e a Holdra szállás Katt ide!
Az Audi is beszáll a Google holdjáró versenyébe Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. ápr.
14
  Schrödinger doromboló macskája és a kísérteties távolhatás
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
szerző: Szomor Anikó

A Yale Egyetem kutatói furcsa kísérletbe fogtak. Összekombináltak két kvantummechanikai furcsaságot, józan ésszel felfoghatatlan jelenséget, Schrödinger macskáját és a kísérteties távolhatást. A kutatást a Lives Science tudományos magazinban publikálták.

Schrödinger macskája, a dobozban doromboló kvantumcicus
Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák elméleti fizikus, a kvantumfizika egyik atyja még 1935-ben tett egy gondolatkísérletet, aminek lényege, hogy acéldobozba teszünk egy macskát egy Geiger- Müller számlálóval és üvegcsébe zárt méreggel együtt, egy kalapács valamint radioaktívan sugárzó anyag társaságában.

A Geiger-Müller számláló a radioaktív anyag bomlását érzékelve beindítja a kalapácsot, ami összetöri az üveget, és a kiszabaduló méreg pedig elpusztítja a macskát.

Erwin Schrödinger, osztrák Nobel-díjas atomfizikus (forrás: New Scientist)

A radioaktív bomlás véletlenszerű folyamat, nem lehet előre jelezni, mikor fog megtörténni. A fizikusok azt mondják, az atom szuperpozíció állapotban van, egyszerre elbomlott és nem elbomlott állapotú.

Amíg a megfigyelő nem nyitja ki a dobozt, addig nem tudhatja, hogy a macska élő-e, vagy pedig már holt. Mivel a macska sorsa a radioaktív atom bomlásától függ, így a cica egyszerre lehet akár élő vagy akár halott, azaz szuperpozíciós állapotban van mindaddig, amíg meg nem figyelik.

Bármi lehetséges mindaddig, amíg nem kezdünk el valamit megfigyelni
A szuperpozíciós állapot addig áll fenn, amíg meg nem figyeljük, és meg nem mérjük, hogy mi az aktuális helyzet. A szuperpozíció csak ekkor, illetve ezzel válik határozott állapottá, azaz Schrödinger példájánál maradva, a kvantumcicus vagy élő lesz, vagy pedig holt.

A kvantumfizikában az úgynevezett koppenhágai interpretáció fogalmazta meg a szuperpozíció tételét, azaz, hogy a részecskék bármilyen állapotban (különböző helyzetek, energiák, sebességek) lehetnek, egészen addig, amíg meg nem mérik őket. Csak a megfigyeléssel szűnik meg a szuperpozíció, és válik meghatározott állapottá.

A Schrödinger paradoxonánál maradva, természetesen a dobozban lévő macska nem lehet egyszerre élő és holt, ám amíg nem figyeljük meg a valós helyzetet, mindkét alternatíva reális lehetőség.
Schrödinger e paradoxonnal azt akarta szemléltetni, hogy mennyire más törvényszerűségek érvényesülnek a részecskék világában, ami különösen akkor szembeötlő, ha a kvantummechanika furcsaságait, az ott jelenlévő törvényeket áttesszük a mi hétköznapi makrovilágunkba.

Schrödinger macskája: a szellemes gondolatkísérlet grafikája (forrás: Philosophical Explorations)

Kísérteties távolhatás, mint a kvantumfizika legfurcsább jelensége
A kvantumösszefonódás, vagy Einsteint idézve a „kísérteties távolhatás" a kvantumfizika egyik legfurcsább jelensége. A lényege, hogy ha két részecskét ugyanaz az esemény hoz létre, akkor azok kapcsoltban maradnak még akkor is, ha elválasztjuk és bármilyen messzire eltávolítjuk őket egymástól. Albert Einstein a kvantumösszefonódást kísérteties távolhatásnak nevezte.

Bár a kísérteties távolhatás és Schrödinger paradoxona is józan ésszel nehezen felfogható probléma, a matematika szerint igenis, mindkettő lehetséges.

A Yale Egyetem kutatói pedig e két abszurd jelenséget kombinálták. A Yale csapata épített egy kis szobát, benne két alumínium odút a szubatomi részecskék számára megosztva, majd ezeket összekapcsolták egy zafírból készült szupravezető chippel.

A részecskék világában az emberi elme számára felfoghatatlanul abszurd jelenségek játszódnak le.
Elektromossággal különleges állapotba hozták a részecskéket mindkét szobában. Egyszerre két állapotban voltak, a kvantummechanika furcsa világának megfelelően. És mivel a szobák a kísérteties távolhatással össze vannak fonódva, mindkét helyen egyszerre lehetett előidézni mindkét állapotot. Vagyis ha a macskát vesszük példának, mindkét dobozban mindkét macska egyszerre lehetett élő és halott.

Kvantumszámítógépek: a jövő futurisztikus emblémái
Ennek a különleges, sőt abszurd kísérletnek a kvantumszámítógépek létrehozása volt a legfőbb célja.

A Schrödinger paradoxon azt szemlélteti, hogy mennyire más törvényszerűségek érvényesülnek a részecskék birodalmában, mint a makro világban (forrás: Smithsonian)

Egy tipikus, hagyományos számítógép bitekből áll, a bitek kódolva vannak: 0 vagy 1 a kódjuk. A kvantumszámítógép bitjei azonban egyszerre volnának 0 és 1 állapotban.

A hagyományos, illetve az első modern számítógépeket bitekkel kódolták. Egy ilyen gép valószínűleg sokkal gyorsabb és erőteljesebb lenne, mint a hagyományos számítógépek, legalábbis bizonyos folyamatoknál. Képes volna párhuzamosan futtatni sok különböző kalkulációt. De mivel Schrödinger paradoxona szerint abban a pillanatban, hogy megfigyelik, adott állapotba kerül, ezért egy olyan mód szükséges, hogy a kvantumszámítógép anélkül javítsa ki a hibákat, hogy megfigyelnénk.



A flip flop kvantumbitek közötti összefonódás művészi ábrázolása (forrás: Tony Melov/UNSW)

Cheng Wang a kutatás vezetője elmondta, hogy ez a módszer nagyon ígéretes lehetőséggé válhat a bőséges kvantuminformációk hatékony tárolására.


forrás:/origo.hu/

kapcsolódó: Hogyan épül fel a téridő a kvantum-összefonódásból? Katt ide!
Kvantum fotó összefonódott fotonokból Katt ide!
Megbuktatták Einsteint a laikusok Katt ide!
Csupán hologram a világegyetem? Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. ápr.
14
  Így használják és adják el az adatainkat a neten
Kategória: Háttérhatalom - Közzétette: Róza

A Facebook-ügy révén hangsúlyosabbak lettek az arra vonatkozó kérdések, hogyan használják fel a felhasználók adatait a közösségi portálok és keresőprogramok. Az AFP francia hírügynökség arról készített összeállítást, hogy milyen adatot gyűjtenek, árusítanak és osztanak meg rólunk a különféle oldalak és alkalmazások.

Közösségi portálok
Amit gyűjtenek: mindent, amit a felhasználó leír például a Facebook-oldalán vagy a közösségi portálon máshol, valamennyi általa kiposztolt fotót vagy videót, valamennyi lájkolását, minden megosztását, mindent, amit elolvas, azoknak a felhasználóknak a személyazonosságát, akikkel kapcsolatba lép, illetve a földrajzi elhelyezkedését.

Ugyanez a helyzet az Instagrammal és a WhatsApp-pal, a Facebook cégeivel, valamint Snapchattel vagy a Twitterrel, még ha ezeken a platformokon kisebb is a választék. Ha a felhasználó engedélyezi, a Facebook információkat kereshet azokon az internetes oldalakon is, amelyeket a közösségi portálra belépve megtekint.

Amit árusítanak: a Facebook azt állítja, hogy nem árusít hirdető ügyfeleinek azonosítható személyes, sem összesített adatokat. Amit kiszámláz, az a lehetőség, hogy a hirdető a Facebook-felhasználók között csak a célközönséget érje el, ami növeli a reklámkampány hatékonyságát. "A Facebook nem adatokat árul, hanem pixeleket (képpontokat)" - összegezte Ryan Matzner, az ügyfelek számára alkalmazásokat kifejlesztő Fueled cég társalapítója.

A Twitter mikroblog-portál üzeneteket árul, pontosabban egy olyan belső keresőprogramhoz való hozzáférést, amellyel egy adott időszakban a portálra kitett üzeneteket át lehet fésülni.
Amit megosztanak: a közösségi portálok túlnyomó többsége kitárja az ajtaját a külső fejlesztők előtt, akik olyan alkalmazásokat fejlesztenek ki, amelyek teljesen vagy részlegesen lehetővé teszik e hálózatok felhasználói adatainak felhasználását.

A Facebook esetében a nyilvános részhez - így egyesek számára a teljes oldalhoz, míg mások számára csak a névhez, a keresztnévhez és a profilképhez - nincs szükség a felhasználó engedélyéhez - magyarázta Ryan Matzner. A több adat felhasználásához azonban szükség van az érdekelt beleegyezésére.
Kizárólag a Facebook rendelkezésére álló banki illetve fizetési adatok képeznek tiltott területet. Ryan Matzner szerint "sok dolog, ami öt, hat vagy hét éve lehetséges volt, ma már nem az, mert a Facebook akkoriban sokkal nyitottabb volt".

Abban a pillanatban azonban, amint az alkalmazások összegyűjtik az adatokat, kikerülnek a Facebook vagy más közösségi portálok hatásköre alól. Az ezen információk feletti ellenőrzés visszaszerzése "a Facebook számára annyit jelent, mintha olyan dologra törekedne, ami fölött nincs hatalma. Eszközei sincsenek hozzá, bármit is mondanak" - vélte Chirag Shah, az amerikai Rutgers Egyetem tanára, a közösségi portálokon lévő adatok szakértője.
"Ha egyszer valaki már hozzáfért ezekhez az adatokhoz, a Facebook semmiképpen sem lehet biztos abban, hogy mit kezdenek velük" - így Ryan Matzner. "Nem tehetnek mást, mint bemondásra elhinni. Ez olyan, mintha valami emailt küld, és megkérdezi a címzettet, hogy mit csinált vele. Semmit sem lehet róla tudni".

A keresőprogramok
Amit gyűjtenek: minden, a keresésre, a földrajzi elhelyezkedésre és a megtekintett oldalakra vonatkozó adatot. A legfontosabb keresőprogramok, Google, az Oath konszern Yahoo! és Microsoft Bing keresőprogramja be van építve az internetezőknek számos szolgáltatást nyújtó internetes óriáscégek rendszerébe. Segítségükkel a cégek pótlólagos adatokat gyűjtenek, amelyek a keresőprogramok által kigyűjtött adatokkal keresztezve még pontosabb képet alkotnak az internetezőről.
"Nem kell közölni a Google-lal az életkort vagy a nemet. (.) "Számos más tényező segítségével maguk is képesek meghatározni" - így Chirag Shah.

Amit árusítanak: mint a közösségi portálok esetében, az ő bevételük nagy része is a reklámból származik. Nem adatokat árulnak, hanem a pontosan körülírt fogyasztóhoz való hozzáférést, amit a keresőprogramok által, valamint a Google esetében leányvállalatán, a YouTube videomegosztó portálon való összes keresés és megtekintett tartalomból kinyert adatok keresztezésével kapnak meg. A Google a Gmail levelezőprogram segítségével elküldött üzenetek tartalmát is sokáig felhasználta, erről a gyakorlatról tavaly júniusban mondott le nyilvánosan.



Amit megosztanak: ugyanúgy megnyitják ajtajukat a fejlesztők és az alkalmazások előtt, mint a közösségi portálok.

Az Egyesült Államokban szinte nem is létezik olyan törvény, amely védené a közösségi portálokról vagy a keresőprogramok segítségével kinyert adatokat.
A szabályozó hatóság, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) ugyanakkor éberen figyel, és 2011-ben már megbüntette a Facebookot a személyes adatok kezelése miatt. 2013-ban az FTC megállapodott a versenyellenes gyakorlattal vádolt Google-lal.
Kanadában és Európában korlátozzák az adatok felhasználását, egyebek között az egészséggel kapcsolatos valamennyi adatot - magyarázta a Ryan Berger, a Norton Rose Fulbright nemzetközi ügyvédi iroda kanadai részlegének vezetője, aki szerint ilyen esetekre szinte még nem létezik jogi precedens.

Európában a Facebookot 2017-ben 110 millió euró bírsággal sújtotta az Európai Bizottság, amiért a WhatsApp-pal személyes adatokat osztott meg.
Franciaországban az Informatikai és Szabadságjogok Nemzeti Bizottsága (CNIL) adatvédelmi hatóság 2017-ben 150 ezer eurós bírságot rótt ki a Facebookra, amiért "hiányosságok" voltak a felhasználók adatainak kezelésében.

A május 25-én életbe lépő európai uniós új Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) világosabban szabályozza majd az adatgyűjtést.


forrás:/infostart.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. ápr.
12
  Rocket Lab: indul a nagyüzem
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az elmúlt hónapokban mi is figyelemmel kísértük a Rocket Lab háza táján elért eredményeket és a fontosabb fejleményeket, ahogy ez a cég is igyekezett új szereplőként megkapaszkodni a magáncégek versenyében. A legutóbbi teszt után most jöhet az első, immár teljes mértékben kereskedelmi célú küldetés.

Annak köszönhetően, hogy az Electron rakéta mindkét teszten jól szerepelt, a cég hivatalosan is bejelenthette, hogy április második felében sort kerítenek az első kereskedelmi küldetésre, amelynek során ismét több műholdat szeretnének pályára állítani. Ezzel a fókusz egyértelműen a (remélhetőleg) nyereséges üzemelés irányába helyeződik át, itt pedig a kisebb eszközök fellövésével valóban a nagyüzem indulhat be, bár ez nyilván attól is függ, hogy a vásárlók mennyiben tartanak majd igényt a szolgáltatásra – illetve, hogy a többiek mennyiben hagynak erre megfelelő teret számukra. Nagyjából havi rendszerességgel szeretnének egy-egy rakétát elindítani, ezzel egy szoros menetrendet tartva idén és jövőre.



A cég első kereskedelmi célú küldetésével több műholdat állítanának pályára.A videó indításához: Katt ide!

A cég saját kaliforniai telephelyén csak idén összesen 100 Rutherford-hajtóművet szeretne előállítani 3D-nyomtatással, alaposan felfuttatva az Electron rakéták gyártását. Ehhez azonban először az újabb sikerre lesz szükség, amelynek érdekében egy 14 napos intervallumot határoztak meg, amely április 20-tól nyílna meg. Ismét az új-zélandi Rocket Lab Launch Complex 1 lesz a helyszín, ennek során pedig a Spire Global és a GeoOptics eszközeit juttatnák el a kívánt pályára – ezen eszközöket a Tyvak Nano-Satellite Systems készítette el és bocsájtotta rendelkezésükre.

A további fejleményeken rajta tartjuk majd a szemünket, hiszen ezzel a SpaceX mellé egy újabb komoly kihívó sorakozhat fel. Utóbbi egyébként második alkalommal lőtte fel ugyanazon Dragon-teherkapszulát, amely 4-én kapcsolódott az ISS-hez, ismét sikerrel.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. ápr.
12
  50-700 millió ember kerekedhet fel a talajromlás miatt
Egy új kutatás szerint a környezetszennyezés, az erdőirtás, az extrém időjárás és a mezőgazdasági használat miatt olyan talajromlás fog lezajlani, melynek hatására 2050-ig 50-700 millió ember hagyja majd el otthonát - írja az IFLScience.

A biodiverzitással és ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányközi platform (IPBES) szakértői úgy vélik, azonnali lépésekre van szükség. A populáció és a fogyasztás növekedésével ugyanis a jelenség elhozhatja a hatodik nagy tömegkihalást.

A fogyasztás mértékének emelkedése komoly nyomás a bolygónkra. A kutatók becslése alapján a városok terjeszkedése és a természeti források kiaknázása miatt 2050-re csupán a földek 10 százaléka marad majd érintetlen.
A talajromlás leginkább Közép- és Dél-Amerikát, Afrika szubszaharai régióit, illetve Ázsiát fogja sújtani.

Napjainkban a populáció kétötödét fenyegeti a talajromlás. (kép: Pixabay)

Az érintett területekről akár 700 millió ember is elvándorolhat az évek során. A folyamat az előrejelzés alapján komoly hatással lehet az élelem- és vízellátásra, valamint a gazdaságra.

„Minden évben nagyjából 12 millió hektár föld veszik el a degradáció miatt” - mondta Achim Steiner, az IPBES igazgatója. A talajromlás ráadásul minden évben mintegy 3,2 milliárd ember jólétét fenyegeti.
Az elkövetkező években drámaian átalakulhat a világ. A biodiverzitás például 38-46 százalékkal csökkenhet.

1970 és 2012 között a szárazföldi gerincesek átlagos populációja 38, az édesvízieké pedig 81 százalékkal csökkent. Az elmúlt 100 év a legsúlyosabban a vizes élőhelyeket érintette, melyek 1900 óta biológiai sokféleségük 54 százalékát vesztették el.

Az IPBES kutatói bíznak benne, hogy sikerül megoldást találni az egyre fenyegetőbb problémára.

forras:/ng.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. ápr.
12
  Közvetlen kollégánk, a kobot
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
szerző: Kis Endre

Az International Data Corporation (IDC) előrejelzése szerint idén már az újonnan telepített ipari és szolgáltató robotok 30 százaléka olyan együttműködő, azaz kollaboratív robot (angol rövidítéssel cobot) lesz, amely a két évvel ezelőtti modellekhez mérten háromszor gyorsabban végzi munkáját, és az emberek közvetlen környezetében, azokkal egy csapatban is biztonsággal dolgozhat.

Az IFR (International Federation of Robotics) februárban közzétett, legfrissebb statisztikái szerint a gyártóiparban ma már átlagosan 76 robot jut 10 ezer alkalmazottra – 2015-ben ez a szám még 66 egység volt. A régiók robotsűrűsége azonban jelentősen eltér ettől a globális mutatótól. Európában átlagosan 99 robot jut ennyi dolgozóra, Amerikában 84, Ázsiában pedig 63 darab. Magyarázható ezzel is, hogy 2010 és 2016 között a robotsűrűség az ázsiai országokban nőtt a leggyorsabban, évente átlagosan 9 százalékkal, míg ez érettebb piacokon a telepítések üteme visszafogottabb volt, Amerikában átlagosan évi 7, Európában 5 százalékkal bővült a munkába állított robotok száma.

A fáradhatatlan és következetesen pontos kobotok nemcsak az összeszerelés hatékonyságát, hanem a készülő termék minőségét is növelik

Tegyük hozzá, a világ tíz, legnagyobb mértékben automatizált országának gyártóiparában a robotsűrűség a globális és a régiós átlagokat is messze felülmúlja. Az IFR jelentése (2017 World Robot Statistics) szerint a listát Dél-Korea vezeti 631 egységgel, majd Szingapúr (488) következik, és dobogós helyezést ért el Németország (309) is, megelőzve Japánt, ahol 303 robot jut 10 ezer alkalmazottra.

Rohamosan robotizáló Európa: A top 10-es listát egyértelműen Európa uralja, mivel az élmezőnybe jutott még Svédország (223), Dánia (221), Olaszország (185) és Belgium (184) is. Kivétel az Egyesült Államok (189) a hetedik, és Tajvan (177) a tizedik helyen. Európában Németország jár élen az ipari automatizálás terén.

Kelet-Európában Szolvénia (137) és Szlovákia telepítette a legtöbb robotot, amivel a világranglista 16., illetve 17. helyére kerültek, Svájcot (128 egység, 19. hely) is megelőzve. Az alpesi országot a 20. helyen a Cseh Köztársaság követi, ahol 101 robot jut 10 ezer alkalmazottra. Az IFR rámutat, mind a cseheknél, mind a szlovákoknál elsősorban az autóipar részéről jelentkező, erős kereslet pörgeti fel az automatizálás ütemét. Noha Magyarországon is erős jelenléttel bírnak az autógyárak, nálunk 2016-ban csupán 57 ipari robot jutott 10 ezer dolgozóra. Messze alulmúltuk ezzel a globális átlagot, így aligha vigasztalódhatunk azzal, hogy Norvégia (51), Lengyelország (32), Romána (15) vagy éppen Oroszország (3) a miénknél is alacsonyabb robotsűrűséget ért el.

Előrejelzésében (Top 10 Predictions for Worldwide Robotics for 2017 and Beyond) az IDC kiemeli, hogy a robotika területén a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a képfelismerés, a navigáció, a mikroelektromechanikus rendszerek (MEMS-ek), érzékelők és a félvezető-technológiák fejlődése felgyorsította az innovációt, ami többek között a kobotok megjelenését is eredményezte.

A piacelemző szerint amellett, hogy az újonnan telepített robotok 30 százaléka idén már kobot lesz, 2020-ra a robotok 60 százaléka felhőalapú alkalmazások révén kognitív képességekre is szert tesz, a kereskedelmi robotok 40 százaléka pedig egy elosztott, gépi intelligencia hálózatára csatlakozva akár 200 százalékkal hatékonyabban tud majd dolgozni, mint a négy évvel korábbi modellek.



Universal Robots UR5: kobot eteti a CNC-üvegesztergapadot a Hofmann Glasstechnik kisvállalatnál

Nem utolsósorban a kobotok az emberi munkát is hatékonyabbá és élvezetesebbé teszik, mivel átveszik a rutinfeladatok elvégzését, így az alkalmazottak nagyobb hozzáadott értékű teendőkre összpontosíthatnak – bár a Dell Technologies friss, globális felmérése szerint a cégvezetők véleménye ugyancsak megoszlik efelől, amire még visszatérünk. Mindenesetre ez a szempont egyre fontosabbá válik az elöregedő és szakemberhiánnyal küszködő társadalmakban, amelyekben mind kevesebb embernek kell majd kitermelnie a szociális ellátó rendszerek működéséhez szükséges pénzt. Egyedül a meglévő munkaerő minden eddiginél sokkal hatékonyabb, okosabb és ergonomikusabb alkalmazásával oldható meg ez a probléma.

Szerencsére a kobotok erényeit a vállalatok bővülő köre már napjainkban is tapasztalja. A KUKA többek között a Ford egyik gyárában telepítette LBR iiwa kobotjait, amelyek egyelőre azzal segítik az összeszerelésen dolgozó emberek munkáját, hogy a nehéz alkatrészeket beemelik a készülő Fiestákba, de a kávéfőzéstől kezdve a fejmasszázsig szinte mindenre megtaníthatók, így hamarosan újabb, bonyolultabb feladatokat is kapnak.

Ember és gép: egy kapcsolat jövője: A cégvezetők 82 százaléka számít arra, hogy öt éven belül emberek és gépek alkotta, vegyes felállású csapatok fognak dolgozni vállalatánál – derült ki a Dell Technologies globális felméréséből (Realizing 2030: The Next Era of Human-Machine Partnerships),melynek során 3800 üzleti vezető mondott véleményt a digitális átalakulás várható hatásairól és az ezzel járó kihívások lehetséges megválaszolásáról. A várható eredményeket és üzleti előnyöket illetően azonban erősen megoszlanak a nézetek. Az üzleti vezetők mindössze 50 százaléka véli úgy, hogy az automatizált rendszerek időt fognak felszabadítani az emberi munkaerő számára, és csupán 42 százalékuk számít arra, hogy az automatizálásnak köszönhetően az alkalmazottak nagyobb örömöt lelnek majd munkájukban, mivel a rutinfeladatok elvégzését a gépeknek átadva a nagyobb kreativitást igénylő teendőkre, stratégiaalkotásra és ismereteik bővítésére összpontosíthatnak. Idővel kiderül majd, melyik tábornak lesz igaza.

A Dell felmérésében részt vevő cégvezetők szerint azonban előre megszabott tananyag helyett már az iskoláknak is inkább a folyamatos és önálló tanulás képességét kellene megtanítaniuk a diákoknak, hogy a mesterséges intelligenciával felruházott robotokkal és szoftveralkalmazásokkal benépesülő munkahelyeken be tudják tölteni a nagyobb kreativitást, újító és problémamegoldó készséget igénylő szerepkörüket a ma még nem is létező szakmákban.

forrás:/gyartastrend.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. ápr.
09
  Új űrteleszkópot fejleszt az ESA
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza


A sorrendben harmadik bolygóvadász két másik után, 10 év múlva rajtolhat majd el. Az exobolygók kutatása kapcsán mostanában inkább a NASA fejlesztéseiről írunk, hiszen itt a Kepler hamarosan esedékes búcsúzása mellett a TESS jövő hónapra tervezett fellövése, majd pedig a James Webb jövőre induló küldetése számít fontos fejleménynek. Az európai ügynökség is készül azonban új fejlesztésekkel, mégpedig egyszerre hárommal.

Az ESA a napokban jelentette be, hogy 2028-ban indul majd útnak az Atmospheric Remote‐sensing Infrared Exoplanet Large‐survey (ARIEL), amely 10 éven belül a harmadik ilyen próbálkozás lenne. A fő cél exobolygók százainak vizsgálata, hogy a légkör és a csillag összetétele közötti esetleges összefüggéseket kutassák, minél több vizsgálati alany bevonásával. Ez számít ugyanis a következő logikus lépésnek, hogy még jobban megértsük ezen bolygók keletkezését és lassú evolúcióját, ami egyben a Föld kapcsán is további részletekre világíthat rá. Az ESA nem most először próbálkozik ilyen eszközzel, hiszen a COROT annak idején, 2007 és 2012 között dolgozott, több értékes felfedezést mutatva fel, de az indulásig hátralévő időben is két másik fejlesztés állhat szolgálatba.



A Characterizing Exoplanets Satellite (CHEOPS) még az év vége előtt útnak indulhat, ez a jövőben azon példányok pontosabb átmérőjét mérné fel, amelyek tömegét már nagyjából ismerjük. Ennek révén megtudhatjuk, hogy az adott példány szilárd felülettel rendelkezik-e, avagy inkább gázóriásnak minősül. 2026-ra irányozzák elő a PLATO (Planetary Transits and Oscillations of Stars) névre keresztelt küldetést, amely már kifejezetten azon szilárd planétákat venné szemügyre, amelyek akár az életnek is otthont adhatnak, miközben a 2013-ban elindult Gaia-műhold szép lassan több mint 1 milliárd csillagot és akár több száz exobolygót helyezhet fel galaktikus térképünkre.

Az említett űrteleszkópok mindegyike a csillagja előtt áthaladó exobolygókra vadászik majd, az ARIEL azonban a csillaghoz közel elhelyezkedő példányokra koncentrálna, a Földtől 1,5 millió kilométeres távolságban, legalább 4 éven keresztül vizsgálódva. A víz, a metán, valamint a szén-dioxid mellett egzotikus összetevőket is szeretnének majd kimutatni.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. ápr.
09
  Szuperfényes égi jelenségre lehettünk figyelmesek Magyarországon
Kategória: UFO-k és földönkí­vüliek - Közzétette: Róza

szerző: Balla Sándor

Átlagosan a Föld légkörébe érkező meteorok közül minden ezredik számít tűzgömbnek – azok, amelyeknek a fényessége meghaladja a -5 magnitúdót, azaz fényesebbek a Vénusznál. Nos, esetünkben egy ilyen objektumról van szó.



A Szentendre-Pismányon Skiccpausz által üzemeltetett Időkép-kamera felvétele (forrás: Időkép)

Az Időkép számolt be az eseményről, valamint rögzítette több kamera segítségével azt, amint a délnyugati égbolton keresztülvágott a tűzgömb: A videó indításához: Katt ide!

forrás:/player.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák