+ A | - a | Visszaállít
2018. okt.
18
  Rákot okozhat a Marsra való utazás
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza


A folyamatos sugárzás jelenti ránk a veszélyt, ezt ki kell küszöbölni.
Az elmúlt néhány évben az űrturizmus mellett egyre inkább a hosszabb űrutazásokra helyeződött át a hangsúly a NASA és az egyéb szereplők háza táján, amin a Trump-adminisztráció is nagyot lendített. Az amerikai fél készül a Holdra való visszatérésre, valamint a Marson való leszállásra, egy új tanulmányban azonban ez utóbbi veszélyeire figyelmeztetnek.


Azt eddig is tudtuk, hogy a Marsig tartó hosszú út több szempontból hatalmas kihívást és egyben veszélyeket is rejt a jövendő űrhajósokra nézve, a NASA és a Georgetown Egyetem szakértői azonban most egy közös tanulmányban tették közzé munkájuk eredményét, amely egy további fontos szempontra világít rá. Ők egereken próbálták ki a hosszan tartó, alacsony dózisú sugárzás hatásait, amely az űrhajósokat is érinti, hiszen ők több hónapon keresztül lennének kénytelenek az űrben utazni, hogy elérjék a vörös bolygót – hacsak addig fel nem találjuk a fényhajtóművet és az egyéb, eddig a tudományos fantasztikum területén alkalmazott finomságokat. Az eredmény meglehetősen lesújtó, hiszen még a várható alacsony dózis mellett is komoly negatív hatásokkal vagyunk kénytelenek számolni.



Művészi illusztrációja egy esetleges Mars-küldetésnek. (forrás: Science News for Students - Tudományos hírek a diákok számára)

Eszerint a nehézionok (többek között a vas) folyamatos sugárzása lesz egy további akadály, ez ugyanis hosszan tartó sérüléseket, idővel pedig rákot idézhet elő a gyomorban és a végbélben. A bélrendszer maga az állandó megújulás és sejtcsere jegyében végzi munkáját (ahogy gyakorlatilag egész testünk is), a legfelső réteg például 3-5 nap alatt cserélődik teljesen le. Ezen folyamat megbomlása először a tápanyagok megfelelő felszívódását akadályozza meg, majd pedig rák kialakulását eredményezheti, ami ellen jelen pillanatban nincs megfelelő védekezés. A sugárzás ellen védő pajzs kidolgozása és alkalmazása körülményesnek és rendkívül nehéznek tűnik, a rák kialakulását pedig egyelőre nem tudjuk megelőzni.

A kutatók szerint számos további szervben és szövettípusban fordulhatnak elő hasonló problémák, ezen folyamatokat tehát pontosan fel kell mérnünk és meg kell értenünk, mielőtt belevágunk a hosszabb utakba.

forrás:/sg.hu/

kapcsolódó: Musk: így juthatunk el a Marsra Katt ide!
Musk a NASA előtt szállna le a Marsra Katt ide!
A NASA bejelentette új projektjét, amivel 30 perc alatt eljuthatunk a Marsra Katt ide!
Hawaii szigetén is zajlik a felkészülés a Marsra Katt ide!
Világméretű összefogás a Mars-utazásért Katt ide!
Nem lesz könnyű az a Mars-utazás... Katt ide!
Két hónap után meghalnánk a Marson Katt ide!
Megvan, hogyan lélegezhetünk a Marson Katt ide!
Elbutulnak az űrhajósok a kozmikus sugaraktól Katt ide!
Kétszázezren halnának meg a Marson Katt ide!
Ember a vörös bolygón? - Technológiai feltételek a marsi élethez Katt ide!
NASA: Megvannak a magánűrhajók első Katt ide!
Mi megy a Marsra 2020-ban? Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. okt.
18
  Mesterséges hold világíthat meg egy kínai várost
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: Róza


Kína azt tervezi, hogy 2020-ban felbocsát egy mesterséges holdat, mellyel az utcai lámpák fényét helyettesíthetik majd.

Vu Csunfeng, a Csengdu Repüléstudomány és Mikroelektronikai Kutatóintézet (CASC) munkatársa szerint Kína két éven belül felbocsáthatja az űreszközt – írja az Express. A szerkezetet úgy tervezik meg, hogy egy 80 kilométer átmérőjű területet tudjon megvilágítani, és kiegészítse a Hold éjszakai fényét.



A mesterséges hold által előállított fény nyolcszor erősebb lesz a valódi égitest fényénél, így a megvilágított területen nem is lesz szükség utcai lámpákra. (Kép: Thinkstock)

Az eszköz a délnyugat-kínai Csengtu városára fókuszál majd.

A tervnek nem mindenki örül, sok helyi lakos attól tart, hogy az állandó fény meg fogja zavarni az életritmusukat. Kang Veimin, a Harbin Műszaki Intézet szakértője ugyanakkor megnyugtatta az aggódókat: a műhold szürkületszerű fényt fog kibocsátani, és nem lesz negatív hatással az egészségre.

Kína az utóbbi időkben egyre komolyabb erőfeszítéseket tesz az űr meghódításáért. A közelmúltban például kiderült, hogy Oroszországgal közösen egy bázist terveznek létrehozni a Holdon.
Kína 2003-ban hajtotta végre első emberes űrmisszióját, akkor 23 órát töltött Jang Li-vej az űrben. Az elmúlt 15 évben az ázsiai ország igen komoly eredményeket ért el: összesen nyolc űrhajóst juttattak el az űrbe, és egy űrlaboratóriumot is felbocsátottak.

forrás:/24.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. okt.
18
  A világ első úszó atomerőműve – a 10 legfontosabb tény
szerző: Kandert Karola

Mostanában sokat hallhatunk a világ elso úszó atomeromuverol, pozitív és negatív vélemények sora jelent meg a médiában, de a tényeket eddig kevesen mutatták be. Mi összefoglaltuk azokat a kiemelkedő információkat, amiket a világ első úszó atomerőművi blokkjáról, a Lomonoszov Akademikusról tudni érdemes. Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül a fenntartható energiaellátás és a környezettudatosság kérdése. Bár néhány környezetvédő szervezet hevesen állítja, hogy az úszó atomerőmű káros a környezetre, számos tény ennek ellenkezőjét támasztja alá.

A 2018. április 28-án – a szentpétervári Balti Hajógyárból – Murmanszkba útnak indított világ első úszó atomerőművi blokkja nevét a XVIII. században élt világhírű orosz tudósról, Mihail Lomonoszovról kapta. Négy tengert átszelve (Balti-, Északi-, Norvég- és Barents-tenger), 4000 kilométert megtéve május 17-én érkezett Murmanszkba. Két nappal később 19-én ünnepélyes keretek között fogadták az orosz jégtörők báziskikötőjében, ahol az úszó atomerőmű KLT-40C típusú reaktorait üzemanyaggal töltötték fel. Ezt követően ismét nagy utat tett meg és október 2-án az Atomflot murmanszki kikötőjében a gyártó cég Balti Üzem szakemberei befejezték a nukleáris fűtőelemek betöltését a hajó bal oldali, második reaktorába is.

A 10 legfontosabb tény

1. A Lomonoszov Akademikus úszó atomerőmű végső állomáshelye a csukcsföldi Pevek városa. Itt a hálózatra való csatlakozás után mint a világ első úszó atomerőműve, a legészakibb nukleáris létesítményként fog üzemelni. A reaktorok fizikai indítása után, 70 tagú személyzettel a fedélzetén várhatóan 2019 nyarán vontatják át az északi hajózási útvonalon a peveki állomáshelyre. Jelenleg már zajlik a fogadásához szükséges part menti infrastruktúra kiépítése, ami a biztonságos kikötéséhez és üzemeltetéséhez szükséges mólók, hidraulikus létesítmények és egyéb épületek kivitelezését jelenti.

2. Az úszó atomerőműbe két KLT-40C reaktort építettek be (amelyek 70 MW villamos teljesítménnyel rendelkeznek, jelentős mennyiségű hőenergiát képesek előállítani normál üzemmódban). Ez egy hozzávetőleg százezer lakosú város folyamatos energiaellátását lenne képes biztosítani. A blokkok sziget üzemmódban is üzemelhetnek és alkalmassá tehetők tengervíz sótalanítására.

3. Az orosz atomtudósok és hajóépítők által tervezett reaktorblokkot egy 144 méter hosszú, 30 méter széles és 21 000 tonna vízkiszorítású hajótestre építették. Az Északi-sarkkörön túl üzemelő, több száz reaktor/év biztonságos működtetését maguk mögött tudó orosz atomjégtörő-flottával szerzett tapasztalatok felhasználásával építették meg és a jármű vontatás segítségével képes a helyváltoztatásra.

4. A világ első kis teljesítményű mobil atomerőművi blokkja a Lomonoszov Akademikus név mellett a 20870-as projektszámot viseli. Jelenleg ez a „hajó” jelenti a kis teljesítményű mobil egységek sorozatának legfontosabb projektjét. A későbbi úszó atomerőművek feltehetően az északi és távol-keleti területeken működnek majd, és céljuk az lesz, hogy energiával lássák el a távoli iparvállalatokat, a kikötőket, illetve biztosítsák a nyílt tengeren lévő olaj- és gázfúrótornyok energiaellátását.

5. Az úszó atomerőmű, tervezésének köszönhetően, rendkívül biztonságos. Minden lehetséges kockázatra felkészítették. Képes ellenállni egy cunaminak vagy akár más természeti csapásnak is, mint például egy földrengés. Az úszó atomerőmű teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági követelményeinek és önmagában nem jelent veszélyt a környezetre.

6. A reaktorokban a nukleáris üzemanyagot csupán 3-5 évente kell kicserélni. Az erőmű tervezett üzemideje pedig 40 év, ám ez akár 50 évre is kitolható. Nem vitatható, hogy Oroszország a hasonló reaktorokkal kapcsolatban több évtizedes üzemeltetési tapasztalattal, valamint kipróbált és bevált technológiákkal rendelkezik. Ez a technológia kiválóan alkalmas arra, hogy távoli területek, adott esetben gazdaságilag fontos partvidéki területek hő- és villamos energiával való ellátását biztonságosan, fenntartható módon, és a klímavédelmi céloknak is megfelelően szén-dioxid kibocsátás-mentesen biztosítsák.

7. Az erőmű nincs helyhez kötve, ezért szükség esetén oda lehet vontatni, ahol áramra és hőenergiára van szükség. Az extrém téli hidegben, amikor a hőmérséklet -60 fok alá esik, a közlekedési infrastruktúra hiánya miatt a távoli területek csak a nukleáris energiára támaszkodhatnak a gazdaságos és folyamatos villamosenergia-ellátás érdekében.

8. Az úszó atomerőművi blokk a bilibinói atomerőművet és egy erősen szennyező régi szénerőművet is kivált, a jelenlegi szinthez képest évi 50 000 tonnával csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. Tiszta, biztonságos és megbízhatóan rendelkezésre álló energiát biztosít majd Csukcsföld lakosságának. (Az 1974 óta üzemelő bilibinói 1-es blokkot a tervek szerint 2020-ban állítják le, a teljes erőmű bezárását pedig 2021-re tervezik.)

9. Mint korábban már leírtuk, az atomerőműbe két KLT-40C típusú reaktort építettek be 70 MW villamos és 300 MW hőteljesítmény biztosítása érdekében. Az ilyen típusú erőművek képesek folyamatosan üzemelni és ezért rendkívül gazdaságosak. Sajnos 100%-ban megújuló energiaforrásokkal nem biztosítható az energiaellátás a sarkkörön túli területek -60 fokos hidegében. Sem a nap-, sem a szélerőművek nem képesek folyamatosan energiát termelni. Erre kizárólag az atomenergiát vagy a szenet használó erőművek képesek. Ez utóbbiak viszont erősen környezetszennyezőek.

10. A Roszatom orosz állami atomenergetikai cég számára kiemelkedően fontos a nukleáris biztonság elsőbbsége és projektjeinek társadalmi elfogadottsága egyaránt, ezért is működik együtt szorosan az érdekelt felekkel. A környezetvédők többsége kifejezetten támogatta ezt a projektet, amely csökkenti az északi-sarkvidéki területen a szén-dioxid és más káros anyagok kibocsátását. A Lomonoszov Akadémikus úszó atomerőművi blokk építése és helyszínre juttatása is a lehető legátláthatóbb módon zajlott, független nukleáris hatóság felügyelte a teljes folyamatot.



10+1. Már a második generációs úszó atomerőműveken is dolgoznak, amelyet optimalizált úszó atomerőműveknek neveztek el. Ezek két RITM-200M reaktorral épülnek, teljesítményük pedig egyenként 50 MW lesz.

Talán nem meglepő a fent összefolaltak alapján, hogy az úszó atomerőmuvek iránt nagyon nagy a nemzetközi érdeklődés.


forrás:/tudomanyplaza.hu/

kapcsolódó: Útra készen áll a világ első és egyetlen úszó atomerőműve Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. okt.
15
  Azt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtek
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.

Miután 2015-ben egymásnak ütköző fekete lyukak gravitációs hullámait észlelték, egy rövid ideig úgy vélték a csillagászok, hogy az univerzum titokzatos fekete anyagát rengeteg, az univerzumban szétszóródott fekete lyuk alkotja.
A Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetem (UC) szakértői azonban megcáfolták ezt.

A 2014-től felfedezett 740 legfényesebb szupernóva statisztikai elemzése és azon tény alapján, hogy egyikük sem tűnt "egy rejtett fekete lyuk gravitációs lencséje által felnagyítottnak vagy megvilágítottnak", a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ősi (vagy primordiális) fekete lyukak az univerzum sötét anyagának legfeljebb 40 százalékát alkothatják. Ilyen ősi fekete lyukak csak az ősrobbanás első milliszekundumaiban keletkezhettek.

A sötét anyag művészi reprezentációja. (szerző: tchaikovsky2, forras: Deviant Art)

Az eredményeik szerint az univerzum egyetlen sötét anyaga sem áll nagytömegű fekete lyukakból, vagy más hasonló objektumokból.

A sötét anyag a csillagászok számára az egyik legnagyobb rejtély: bár az univerzum anyagának 84,5 százalékát alkotja, a kutatóknak még nem sikerült közvetlenül bizonyítaniuk, csak közvetett bizonyítékokat találtak létezésére. Nyilvánvalóan ez az anyag tartja össze a galaxisokat, amelyek forgómozgásuk miatt gyakorlatilag szétrepülnének: plusz tömeget ad nekik. A sötét anyag valószínűleg ötször gyakoribb, mint a normál anyag, de nem bocsát ki fényt vagy detektálható sugárzást, csupán gravitációs hatása észlelhető.



A LIGO együttműködés kutatói 2015 szeptembere óta immár harmadik alkalommal detektáltak két fekete lyuk összeolvadása keltette gravitációs hullámokat. (forrás: ipon.hu)

Sok elméleti kutató mutatott be olyan elméleteket, amelyek szerint a sötét anyagnak több típusa létezik. Viszont ha a sötét anyag több össze nem függő alkotóelemből áll, minden egyes alkotóelemnek külön eredetmagyarázata lenne, ami nagyon összetetté tenné a modellt.

Visszatértünk az alapvető vitához. Mi a sötét anyag? Ugyanakkor kifutunk az opciókból. Ez a jövő generációinak kihívása" - mondta Uros Seljak, a UC kutatója. A tudósok eredményeikről a Physical Review Letters című lapban számoltak be.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Asztrofizika: Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok kutatása Katt ide!
2016 főbb hirei: A gravitációs hullámok felfedezése Katt ide!
Igazolták Einstein 100 éves előrejelzését Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. okt.
15
  A rendőrség a Kutyapárton keresi a Basky nevű természetes személyt
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: Róza
Szabálysértés miatt keresi a rendőrség azt a vandált, aki 2018. június 30-án az I. kerületi Hatytú utca-Erőd utca kereszteződésében a járda aszfaltjára festett egy zebrát. Mármint egy négylábú, patást ábrázoló rajzot fújt az aszfaltra, mindannyiunk szépen gondozott közös tulajdonára egy útkereszteződésben, ahova az illetékes hatóságok nem festettek semmit, magyarán nincs zebra, amin a járókelők biztonságosan átkelhetnének az autósok előtt.

A rendőrség a minap levélben fordult a Magyar Kétfargú Kutya Párthoz, amiben azt írták, hogy "internetes adatgyűjtés során megállapítást nyert", hogy a zebráról (állat, mert a gyalogátkelőről nem lehet, mert az nincs) készült kép a párt oldalán szerepel.

Mivel a képet "Basky" (baszki) jegyezte, az interneten feltöltött kép megjegyzésében pedig az van, hogy "Magyar Kétfarkú Kutyapárt Basky volt!", a hatóságok most az MKKP-t kérték, hogy legyenek szívesek "a "basky" nevű természetes személy adatait, elérhetőségeit hatóságom rendelkezésére bocsátani".


Basky kb.170 cm magas, sovány testalkatú, különös ismertetőjegye: nem ismerjük.
Vagy lehet hogy ő az a csávó, akit múltkor hátulról láttunk, épp elmenni sörért, aztán nem jött vissza?




Ennél kulturáltabban nem tudtuk közölni, hogy kéne ide egy zebra.

Az MKKP a Facebookon közzétett válaszában tréfásnak szánt személyleírást adott Baskyról, illetve feltöltött egy "Je suis Basky" profilképmódosítót, amivel mindenki kedvére módosíthatja a profilképét, már amennyiben kedve szerint arra módosítaná, hogy legyen rajta egy "Je suis Basky" felirat. (Via HVG)


forrás:/444.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. okt.
14
  Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Stvorecz Adrián

Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkező anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthető egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelű objektum olyan bivalyerős mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelőre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésről a Nature magazinban publikált tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.

Mielőtt belevágnánk a sűrűjébe, érdemes beszélni cikkünk főszereplőjéről, a neutroncsillagról, ami valójában egy régen élt nagytömegű csillag „holtteste". Amikor az egykori masszív csillag nukleáris üzemanyaga kifogyott, szupernóva-robbanás következett be, s centruma saját gravitációja alatt összeroskadt.
Az összeomlás a neutroncsillag mágneses terének erejét drasztikus mértékben, a mi Napunkénak több billiószorosára növelte, ami idővel lassan gyengülni fog.

A Swift J0243.6+6124 és a jet művészi illusztrációja (forrás: ICRAR/University of Amsterdam)

Ahogyan azt korábban említettük, más neutroncsillagoknál, ha nehezen is, de detektáltak már anyagkilövelléseket, azok viszont a mostaninál jóval gyengébb mágneses mezővel rendelkező csillagmaradványokból származtak.

Hogyan találták meg a Swift J0243.6+6124-et?
A neutroncsillag, valamint az általa kibocsátott jet felfedezésének körülményeiről Jakob van den Eijnden, az Amszterdami Egyetem kutatója mesélt az Origónak.

A csillagász szerint kétfajta teleszkópot alkalmaztak a kutatás során. Az egyik az Egyesült Államokban található, magyarul csak „Nagyon Nagy Távcsőnek" hívott VLT (Very Large Telescope). Ez egy rádióteleszkóp, amely az emberi szem számára láthatatlan, nagyon alacsony frekvencián figyeli az elektromágneses sugárzást. A műszer ehhez az interferometria technikáját hívja segítségül: nem egyetlen teleszkóp, hanem összesen 27 dolgozik össze, az egyes eszközök több kilométerre helyezkednek el egymástól; együttműködve tulajdonképpen egyetlen gigantikus távcsövet hoznak létre. A VLT a jet által kibocsátott fényt észlelte.

A másik kutatóeszköz a Swift volt, ami nem a Földön, hanem a világűrben fürkészi a kozmosz távoli égitesteit. A szatellit fedélzetén egy röntgenteleszkóp található, ami arra szolgál, hogy a kutatók tanulmányozni tudják a neutroncsillag irányába áramló gázból származó fényt.
Azzal, hogy a bezuhanó anyag röntgenjeleit és a kilövellés rádiójeleit egyaránt láttuk, segített megérteni, mi is történik a Swift J0243.6+6124-gyel" – mondta van den Eijnden.

A Swift J0243.6+6124-nek egyébként egy bináris rendszer ad otthont, azaz van egy jóval nagyobb tömegű társcsillaga. A neutroncsillag keringési periódusa 27 nap. A társcsillag (vagy jelen esetben donorcsillag) olyan gyorsan forog a saját tengelye körül, hogy korong alakban veti ki magából az anyagot.

Neutroncsillag, pulzár (forrás: ICRAR/University of Amsterdam/Marc Garlick)

Miközben a neutroncsillag keringése során keresztülhalad az anyagkorongon, gázokat szív magához, amik spirálisan áramlanak az objektum belseje felé, egyfajta akkréciós korongot hozva létre a neutroncsillag környezetében.

Hogyan jöhetnek létre neutroncsillagból származó anyagkilövellések?
A holland csillagász szerint erre a kérdésre egyelőre nem lehet konkrét válaszokat adni, de léteznek elméletek, amik magyarázhatják a kozmikus jelenségeket.

„Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, képzeljük el a következőt: a neutroncsillag közelében jelentős mágnesesség tapasztalható; maga az objektum és így a felé áramló gáz is mágnesezett. A neutroncsillag körül korong alakba rendeződött gázok emellett forognak is. A kavargó mozgás összecsavarja a mágneses mezőt, amitől az egyfajta rugóvá válik.

Köztudott, hogy ha a rugót benyomjuk, akkor visszalök, hasonlóképpen taszítja ki jetként a korongban lévő gázt a rugóvá vált mágneses mező is" – magyarázta van den Eijnden.

A szakértő hozzátette: természetesen ez egy erősen szimplifikált teória, és a kilövellések eredetének teljes feltérképezésétől még igen távol van a tudomány.

Megtörik a mágneses tér
A fent ismertetett mechanizmus ugyanakkor nem működik kifejezetten erős mágneses mezővel bíró neutroncsillagok esetében. Ilyenkor a gáz egyszerűen nem képes a mágneses mezőt megcsavarni (ahogy egy vaskos acélkábelt sem tudunk az emberi kar erejével meghajlítani).

A Swift J0243.6+6124 és a mágneses mezője. A gázkorong a mágneses erővonalak megtörésével erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillagok esetében is képes a kilövellés előidézésére (forrás: ICRAR/University of Amsterdam)

Van den Eijnden szerint azonban létezik egy lehetséges magyarázat a mostani megfigyelésre.
„Ennek megértéséhez fontos, hogy a mágneses mezőt úgy szemléltessük, mint az északi pólust a délihez kötő vonalak sokaságát (mágneses erővonalak - a szerk.). Nos, a gázkorong megszakíthatja e vonalakat, megakadályozva őket a pólusok összekötésében.
Ha ez megtörténik, a "megtört" mágneses erővonalak elegendő erőt biztosíthatnak ahhoz, hogy a gáz egy része sugárszerűen kilökődjön a rendszerből" – vázolta fel a teóriát a kutató, aki szerint ebben az esetben lényegtelen, hogy a mágneses mező milyen erős is valójában.
Az elképzelés alátámasztásához – ahogyan az lenni szokott – további megfigyelésekre és adatokra van szükség.

Hogyan tovább?
„Mivel a jetnek nem volna szabad léteznie, több kérdés merül fel, mint amennyi választ kapunk a felfedezéssel" – mondta van den Eijnden. Szerinte az egyik legfontosabb lépés most, hogy minél több anyagkilövellést detektáljanak, persze ez különösen akkor nagy segítség, ha erős mágneses mezejű neutroncsillagok produkálják a rádiószignálokat.

„Összevont vizsgálat keretében kezdtük több neutroncsillag rádiójelét figyelni, kiegészítésképpen pedig egyenként, több alkalommal is nézni fogjuk az erős mágneses mezejű objektumok viselkedését, hogy képet kapjunk a kilövelléseik változásairól is" – tette hozzá a csillagász.

A donorcsillag (donor star), a gázkorong (gas disk), az akkréciós korong (accretion disk) és a neutroncsillag (neutron star) (forrás: ICRAR/University of Amsterdam)

Az egyik fő célunk, hogy leteszteljük, vajon a neutroncsillag tengely körüli forgásának gyorsasága összefüggésben van-e a jet erejével; a hipotézis már évtizedekkel ezelőtt megszületett, de bizonyítása értelemszerűen nagy nehézségekbe ütközik. Remélhetőleg a számos forrásból származó jetek keresése idővel megválaszolja ezt a kérdést" – mondta Van den Eijnden.



Pulzár (kép:Alahednews)

Bár az általunk megszólaltatott szakértő az előző alfejezetben már ismertette saját elképzelését a most talált jet keletkezésének körülményeiről, működésének precíz megértése mégis az elméleti csillagászattal foglalkozó szakemberekre hárul. Ők nem a teleszkópokon át szemlélik a világegyetemet, hanem számításokkal, becslésekkel igyekeznek leírni a minket körülvevő univerzumot. Biztos vagyok benne, hogy mindent megtesznek majd azért, hogy megérthessük az általunk felfedezett jet viselkedését" – fogalmazott a holland csillagász.

forrás:/origo.hu/

kapcsolódó: Valami akkorát villant az égen, hogy kivilágosodott Rohod felett Katt ide!
Az univerzum eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárjára bukkantak Katt ide!
Megvan, mi okozhatja a rejtélyes rádiókitöréseket Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. okt.
14
  Akár félmillió dollárt is adhatnak a Holdról származó meteoritért
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: Róza
Félmillió dollárért (141 millió forint) is gazdát cserélhet a Holdról származó, 5,5 kilogrammos meteorit a bostoni székhelyű RR Auction csütörtökön kezdődő és október 18-ig tartó internetes licitjén.

Az NWA 11789 jelzésű, vagy más néven Buagaba meteoritot tavaly fedezték fel az északnyugat-afrikai Mauritánia egy távoli vidékén, noha valószínűleg évezredekkel ezelőtt hullott le a Földre. Az aukciósház szerint „ez az egyik legjelentősebb meteorit, amely jelenleg megvásárolható a világon”, és az egyik legnagyobb holdi eredetű kő, amely valaha aukcióra került.

Az objektum valójában hat töredékből áll, amelyek egy kirakós darabjaiként illeszkednek egybe. A legnagyobb darab nagyjából 2,7 kilogrammot nyom.

Az árverésre bocsátott meteorit (forrás: RR Auction)

A meteoritot árverésre bocsátó Aerolite Meteorites vállalat vezérigazgatója, Geoff Notkin szerint az ismert holdi eredetű meteoritok többsége nem nagyobb egy diónál vagy egy golflabdánál.
„Amint ezt megláttuk, tudtuk, hogy rendkívüli darabbal van dolgunk” – mondta Notkin, hozzátéve, hogy ilyen alkalom nagyon ritkán adódik az ember életében.

Az árverésre bocsátott meteorit egyike azon kevés ismert holdi meteoritoknak, amelyek felső rétege részben megolvadt a Föld légkörén való keresztülszáguldáskor.

Az objektum egy másik különlegessége, hogy „páratlan”. Gyakran előfordul, hogy ugyanazon meteorit különböző darabjait fedezik fel, csak más-más időpontokban, ezeket nevezik „páros” meteoritoknak. Egy „páratlan” darab sokkal vonzóbb a gyűjtőknek, és talán a tudomány számára is értékesebb.

Az RR Auction alelnöke, Robert Livingston szerint egy ilyen árverés nyújt egyedül alkalmat a gyűjtőknek, hogy hozzájussanak a Hold egy darabjához, mivel az asztronauták által lehozott holdkövek az Egyesült Államok tulajdonát képezik.

forrás:/origo.hu/

kapcsolódó: Földreszállt holdkőzet Katt ide!
Meteorit csapódott a nicaraguai fővárosba Katt ide!
Ősi bolygóról származik a sivatagi gyémánt Katt ide!
A Hoba-meteorit Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. okt.
14
  Útra készen áll a világ első és egyetlen úszó atomerőműve
Betöltötték a nukleáris fűtőelemeket Oroszország és a világ első és egyetlen úszó atomerőművének mindkét reaktorába, így útra készen áll a Lomonoszov akadémikus nevet viselő úszó erőmű – közölte a Rosatom Central Europe magyarországi fióktelepe. A szentpétervári hajógyárban megépített erőművet a Balti-tengeren keresztül, a Skandináv-félszigetet megkerülve tavasszal vontatták Murmanszkba, ahol reaktorait feltöltötték nukleáris fűtőanyaggal.

A következő kulcsfontosságú szakasz a fizikai indítás lesz októberben-novemberben, ezt követik a komplex tesztek, amelyeket még azelőtt el kell végezni, mielőtt a reaktorok elérik a projektben meghatározott teljesítményt – közölte Vitalij Trutnyev, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern úszó atomerőművek építési és üzemeltetési igazgatóságának vezetője.

Az úszó atomerőművet jövőre vontatják a Csukcsföldi Autonóm Körzetben található Pevek városba.

A norvég vizekre bejutó, lebegő atomerőmű a Lomonoszov (forrás: maritimequote.nl)

A legészakibb nukleáris létesítményként villamos energia termelésével fokozatosan váltja ki a bilibiniói atomerőművet és a csaunszki szénerőművet.

A Roszatom tájékoztatása szerint az úszó atomerőmű teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági követelményeinek és nem jelent veszélyt a környezetre. A 70 megawatt villamos teljesítménnyel rendelkező két, KLT-40C típusú reaktor egy hozzávetőleg százezer lakosú város folyamatos energiaellátását képes biztosítani. A blokkok sziget üzemmódban is üzemelhetnek, és alkalmassá tehetők tengervíz sótalanítására is.



2018. április 28-án: rosz zászló a "Lomonosov" lebegő atomerőmű előtt, amely a Murmansk Atomflot bázisához vándorol a nukleáris üzemanyag betöltéséig, Szentpéterváron. (forrás: Reuters/Anton Vaganov)

A Roszatom már dolgozik az úszó atomerőművek második generációján, amelyet optimalizált úszó atomerőműveknek neveztek el, ezek két RITM-200M reaktorral épülnek, amelyek teljesítménye egyenként 50 MW lesz. Az úszó atomerőművek az északi és távol-keleti területeken működnek majd, és céljuk hogy energiával lássák el a távoli iparvállalatokat, a kikötőket, illetve biztosítsák a nyílt tengeren lévő olaj- és gázfúrótornyok energiaellátását.



A csernobili erőmű sugárzása olyan erős volt, hogy Vladimir Pravik tűzoltó szeme barnáról kékre változott.
(forrás: Scoopnest.com)

Az úszó atomerőművet hevesen támadják a Greenpeace környezetvédői és “lebegő Csernobilnak” hívják, az Ukrajnában 1986-ban bekövetkezett atomerőművi baleset katasztrofális következményeire emlékeztetve.

forrás:/biztonsagpiac.hu/

kapcsolódó: 3D térképetet készítő a hátizsák Katt ide!
Ismét szivárgás történt Fukusimában – biztonságos az atomenergia? Katt ide!
Megtörtént a fukusimai atomerőműben az, amitől féltek Katt ide!
Fukusimánál nagyon nagy a baj Katt ide!
Fukusima az új Csernobil Katt ide!
Kanada partjainál a fukusimai radioaktív víz Katt ide!
Erdőtüzek éleszthetik újra Csernobil sugárzását Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. okt.
13
  Meghosszabbítanák a Nemzetközi Űrállomás finanszírozását
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
Több évvel kitolnák a határidőt, hogy a lehető legtöbbet kihozzák a platformból.
Az idén 60 éves NASA és az amerikai döntéshozók számára is fontos kérdés, hogy miként alakul az ISS további sorsa, nem véletlen, hogy a hosszas vita, valamint a 2024-es határidő meglebegtetése után a rövidebbre szabott limit kitolása is felmerült. A jelek szerint komoly igény van erre, mégpedig több szempont miatt.


A nyár folyamán egy szenátusi bizottság hagyta jóvá a 2030-ra kitolt határidőről szóló javaslatot, amely jelen pillanatban a teljes Szenátus döntésére vár. Eközben azonban a Képviselőházban is elkészült egy hasonló anyag, amelyben szintén ezt a hosszabb üzemidőt említik meg, bár itt tulajdonképpen arról van szó, hogy kormányzati forrásokból finanszíroznák az üzemeltetés jó részét, ezt nem hárítanák át a magánszektorra.



A Nemzetközi Űrállomás a kék tenger és a fehér felhők felett (forrás: CosmoLearning)

Az illetékesek több szempontot is felhoztak ezzel kapcsolatban, maga Ted Cruz szenátor (és egykori elnökjelölt) arra hivatkozott, hogy az adófizetők eddig öszesen 100 milliárd dollárt öltek a projektbe, vagyis észszerűnek tűnik annak lehető leghosszabb kihasználása, arról nem is beszélve, hogy a kínai fél szintén tervezi saját űrállomását, így presztízs- és geopolitikai okokból is szükség lesz az amerikai platformra.

A NASA jelenlegi és egykori vezetői (akiket tanúként hallgattak meg a bizottság tagjai) a maguk részéről azt szeretnék biztosítani, hogy továbbra is konkrét célokat tudnak kitűzni, immár a céges partnerek számára is. Biztosítani kell ugyanis, hogy az alacsony orbitális szegmensben is megfelelő célokat tűzzünk ki, itt pedig folytatódjon a munka, miközben a többnyire zökkenőmentes átmenetről is gondoskodni kell, hiszen az ISS nem marad örökre velünk – a 2030 utáni időszakban például a Hold, illetve a Mars körül keringő bázist is felépíthetnénk, de ugrókőnek nyilván egy Föld körüli állomás lenne ideális.

Technikai értelemben nincs akadálya a hosszabb, 2030-as határidőnek, a NASA itt csak a pénzre vár a Kongresszustól.

forrás:/sg.hu/


kapcsolódó: 7000 napja kering a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás Katt ide!
Zűr az űrben: folytatódik a kozmikus balhé az űrállomáson Katt ide!
Már gyanítják, mi okozta a Szojuz balesetét Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. okt.
13
  Közzétették Stephen Hawking halála előtt befejezett utolsó kutatását
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
szerző: Ábrahám Ambrus

Azt a kérdést járja körül, hogy a fekete lyukak megőrzik-e a beléjük hulló objektumok információit. Néhány kutató úgy vélte, hogy ez az információ megsemmisül, mások szerint azonban ez megsértené a kvantummechanika törvényeit. Ezen törvények szerint a világon minden lebontható információkra, például egyesek és nullák sorozatára. Ráadásul ez az információ sohasem tűnik el, akkor sem, ha magába szívja egy fekete lyuk. Hawking azonban Albert Einstein munkája alapján kimutatta, hogy a fekete lyukaknak van hőmérsékletük, és mivel a forró testek hőt vesztenek az űrben, a fekete lyukak tulajdonképpen párolognak, azaz semmivé lesznek.

A fekete lyukak olyan régiók az űrben, ahol a gravitáció olyan erős, hogy semmi sem tud megmenekülni belőlük. “Hawking azt fedezte fel, hogy a fekete lyukak fizikájában még nagyobb lehet a bizonytalanság, mint a kvantummechanikában” – idézte a tanulmány társszerzőjét, Malcom Perryt, a Cambridge-i Egyetem kutatóját a BBC News. Hozzátette: “ez nem számítana, csakhogy a fekete lyukak valódi, fizikai objektumok. Hatalmas fekete lyukak vannak számos galaxis közepében”.

Ha egy objektumnak van hőmérséklete, akkor tulajdonságai között szerepel az entrópia is, amely egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi. “Az entrópia annak mértéke, hogy hányféleképpen képes felépülni egy objektum mikroszkopikus alkotóelemeiből úgy, hogy ugyanúgy nézzen ki” – fejtette ki Perry.

Stephen Hawking és fekete lyuk, grafika (forrás:BBC)

Az új kutatás a matematika nyelvén mutatja be, hogy egy fekete lyuk entrópiáját rögzíthetik a fény részecskéi, melyek a fekete lyuk eseményhorizontját veszik körbe. Az eseményhorizont az általános relativitáselméletben a téridő egy olyan határfelülete, amelyen túl lehetetlen elmenekülni a fekete lyuk gravitációs erejétől – még a fény számára is.

“Nem tudjuk, Hawking entrópiája mindenre vonatkozik-e, ami belekerülhet a fekete lyukba, úgyhogy ez csak egyetlen lépés a hosszú úton” – tette hozzá Perry. Hawking kollégái a szabadon hozzáférhető arXiv.org honlapon mutatták be a tanulmányt. A tudóscsoport néhány nappal Hawking március 14-én bekövetkezett halála előtt fejezte be a munkát.

forrás:/zoom.hu/

kapcsolódó: Halála előtt négy nappal jelent meg Hawking testamentumnak is beillő tanulmánya Katt ide!
Most már bárki elolvashatja Stephen Hawking 1966-os doktoriját Katt ide!
Hologramként tartott meg egy előadást Stephen Hawking Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák