+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
21
  Úszó robotot küldtek a fukusimai atomerőműbe - megdöbbentek

Eddig még csak nem is sejtették, hogy mi minden történt a leolvadáskor.
A japán Fukusima 1-es atomerőmű 2011. március 11-ei katasztrófája után ma készültek olyan felvételek a helyszínről, amelyek segíthetnek a további mentesítésben.

Az erőműveket üzemeltető TEPCO vállalat ugyanis speciálisan erre a területre fejlesztett, úszó, vízi érzékelőkkel ellátott robotot küldött a földrengés és cunami sújtotta 3-as blokkba. A szökőár több mint 19 ezer ember halálát okozta a távol-keleti országban, a Fukusima-1 erőmű súlyos megrongálódása és a nukleáris sugárzás veszélye miatt pedig több mint 160 ezer embert kellett kitelepíteni. Többek között robbanás történt 2011. március 12-én a Fukusima Daiicsi atomerőmű 1-es, majd március 14-én a 3-as reaktorblokkjában is.

Ezt a víalatti képet a Nemzetközi Nukleáris Leszerelési Kutató Intézet robotja készítette szerdán, 2017 július 19-én, az atomerőmű sérült platformja belső egységéröl Japánban (forrás: nydailynews/AP)

Az atomerőmű balesete után a hatóságok lezárták a Fukusima-1 harminc kilométeres körzetét. A robotot július 19-én indították útjára, és 20-án már közölte is a képeket a szonda. A tervek szerint a felvételek alapján a vállalat a kormánnyal együttműködve megpróbálja mentesíteni a területet a nukleáris fűtőanyagtól.

A robot által küldött képeken egy összeomlott állványt látni az atomreaktorban. Ezeket karbantartási munkálatokra szeretlék be a nyomástartály alá, még a reaktor biztonságos működését szolgáló konténmenten belül, a 3-as reaktorban.

Nagyon valószínű, hogy az olvadt nukleáris fűtőanyag a nyomástartályon keresztül meggyengítette az állványt, ami végül összeomlott. Sőt az is feltételezhető, hogy a 3-as számú reaktorban lévő összes nukleáris fűtőanyag megolvadva a leszakadt nyomástartályon átjutva itt a konténment alján gyűlt össze. A tartályban lévő hűtőfolyadék körülbelül 6,4 méter mély. Ez alapján elképzelhető, hogy tényleg sikerül a TEPCO terve és kihozhatják a radioaktív hulladékot. Már csak az a kérdés, hova akarják tenni...


forrs:/ma.hu/

kapcsolódó: Fukusima az új Csernobil Katt ide!
Fukusimánál nagyon nagy a baj Katt ide!
Fukusima most már a világ segítségét kéri Katt ide!
Még pár nap és kinyírják a földet! - Újabb üzemi baleset a fukusimai atomerőműben. Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
20
  A Tejútrendszert is lekörözi: csodagalaxisra bukkantak a csillagászok
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
Felfedezték az eddigi egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli galaxis ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer. Az Astrophysical Journal Letters című szaklapban bemutatott tanulmány szerint a felfedezést a spanyolországi Kanári-szigeteken lévő Gran Telescopio Canarias (GTC) teleszkóp segítségével tették.

"A valóságosnál 11-szer nagyobbnak és fényesebbnek tűnik a galaxis, köszönhetően annak a teleszkópként működő gravitációs lencsének, amelyet a forrás és a köztünk lévő galaxishalmaz hozott létre" - mondta el Anastasio Díaz Sánchez, a tanulmány szerzője.

Ez egy úgynevezett Einstein-gyűrű, a gravitációs lencsék egy különleges típusa, amelynél két nagytömegű égitest a megfigyelővel pontosan egy vonalba esik, és a közelebb lévő objektum gravitációs mezeje a távolabbi objektum képét úgy képezi le, hogy az gyűrűnek látszódik.

Einstein általános relativitáselmélete szerint ha egy fénysugár egy nagytömegű objektum közelében halad el, az objektum gravitációs ereje magához vonzza a fotonokat és eltéríti őket, ezáltal elhajlítja a fénysugarat.

A Hubble Űrteleszkóp képeiből készített képen több helyzetben is látható a galaxis (fotó: Instituto de Astrofísica de Canarias - IAC)

Ez a gravitációs lencseként is ismert jelenség hasonlóképpen viselkedik, mint egy nagyítólencse, megváltoztatja az eredeti objektum látható képének méretét és intenzitását. Ezt a hatást kihasználva fedezték fel a Cartagenai Műszaki Egyetem (UPT) és a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) kutatói a nagyon távoli, mintegy tízezer millió fényévnyire lévő galaxist.

Ez a szubmilliméteres tartományban lévő legfényesebb galaxis, amelyet eddig felfedeztek.Különlegessége, hogy nagy arányban észlelhető benne csillagképződés: évente ezer naptömegnyi csillag keletkezik benne, míg a Tejútrendszerben évente két naptömegnyi.



A Gran Telescopio Canarias (GTC) La Palma szigetén található, mintegy 2400 méter magasságban a Roque de los Muchachos megfigyelőközpontban (szerző: Pablo Bonet, forrás:iac.es)

Hogy megtalálják a legfényesebb galaxisokat, a tudósok az egész égboltra kiterjedő kutatásokat végeztek, vegyítve a NASA Wise nevű teleszkópjának és az Európai Űrügynökség (ESA) Planck műholdjának adatbázisát.


forrás:/mti/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
20
  Sikeresen teleportáltak 1203 kilométerre, meg nem is
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
szerző: Bihari Dániel

A kínaiak állítólag teleportáltak egy fotont az űrből a Földre. Józan paraszti ésszel képtelenség felfogni, hogy két foton egymástól 1203 kilométeres távolságból is egy egységet alkothat. Pedig így van, a tudósok bizonyították, tesztelik. Ez teleportáláshoz és titkosított csevegéshez kiváló alapot nyújt.

Érdekes hír futott végig a sajtón: kínai kutatók 1203 kilométerre sikeresen teleportáltak egy fotont, ami fontos lépés többek között a hipergyors kommunikáció létrehozásához. A teleportálás nyilván befészkeli magát a laikus elméjébe, már látjuk is magunkat belépni egy budapesti ajtón, ami egy tetszőlegesen kiválasztott helyszínen nyílik mondjuk New Yorkban vagy Londonban. Pedig nem.

A kínai kísérletben szó sincs teleportálásról és a fénysebességnél gyorsabb kommunikációról – szögezi le a 24.hu-nak Patkós András fizikus, az ELTE Fizikai Intézetének emeritusz professzora, az MTA rendes tagja.

A 2016. decemberi kompozit fényképe a kínai kvantum műhold Micius és a Tibeti Autonóm Régió földi állomásai között létrejött kapcsolat. (forrás:Jin Liwang / Xinhua keresztül ZUMA vezeték)

A komoly tudományos és főleg sajtóvisszhangot kapott kísérletben úgynevezett „összefont állapotot” sikerült fenntartani a korábbinál egy nagyságrenddel nagyobb távolságra két eltávolodott kvantumrészecske között.
A kínai fizikusok teljesítményének értékeléséhez tehát mindenek előtt a kvantumállapotok összefonódásának fogalmát kell tisztázni.

Mimcs két egyforma, és mégis

Utunk a kvantummechanika, az elemi részecskék világába vezet, ami a laikus számára misztikus, emberi ésszel felfoghatatlannak témának tűnik. A hiba nem bennünk van, sok jelenség előtt a legnagyobb elmék is értetlenül állnak.
A természet emberi méretekben ismeretlen törvényeivel nézünk szembe. Könnyen beláthatjuk, hogy köznapi világunkban nincs két egyforma tárgy, ahogy haladunk a részletek felé, egyre-másra bukkannak elő a különbségek – ha közelről nézzük, két tojás sem egyforma.

Most vegyünk egy hélium atomot azzal a tudással, hogy a mag körül található két elektront 4 jellemzővel, úgynevezett kvantumszámmal írhatjuk le. Ha ez a négy jellemző egyezik, a két elektron megkülönböztethetetlen, semmilyen természeti kölcsönhatással nem lehet különbséget tenni közöttük.
A mikrovilágban tehát vannak tökéletesen azonos objektumok.

Csakhogy Wolfgang Pauli a húszas években elméleti alapelvként vezette be: a hélium két elektronjának csak legfeljebb három jellemzője lehet azonos, a negyediknek mindenképp el kell térnie. Azonos pályajellemzők esetén a különbséget az úgynevezett spinállapot hozza: ha az egyiknél pozitív, a másiknál negatívnak kell lennie.

Megkülönböztetni nem tudjuk a két elektront, mindkettőnél meg kell engedni mindkét lehetőséget, de ki kell zárni azokat az eseteket, amelyekben mindkettő pozitív vagy mindkettő negatív.

Ha az egyik spinállapotát meg tudnánk mérni, a másikét a Pauli-elv miatt már mérés nélkül tudjuk: az ellenkezője. És mindez igaz lenne akkor is, ha a két elektron távol kerülne egymástól – ez az összekapcsoltság a kvantumtulajdonságok összefonódásának egyik korai példája.
Ám a XX. század közepéig a mikrovilág mérettartományában nem tudtak méréseket végezni.

Schrödinger macskája

Az 1970-es évekig kellett várni, míg francia kutatók (Alain Aspect és munkatársai) mérhetővé tették az összefonódást, méghozzá fotonokkal. Az elemi részecskék polarizációja ugyanúgy két állapotban lehet, mint az elektron spinje.

Fotonpárokat hoztak létre kalcium atom gerjesztésével: miközben a gerjesztett két elektron visszaállt az alapállapotba, egy-egy fotont bocsátott ki egymással ellentétes irányba – magyarázza a professzor.

A fotonok polarizációja haladási irányukhoz képest azonos, de egymáshoz mérten ellentétes: mintha két, egymás felé fordított csavaron fel-le tekernénk az anyacsavart.

A fotonok is vagy balra, vagy jobbra csavarodnak, de nem tudjuk, hogy melyik merre, sőt egyszerre mindkét irány azonos esélyű. Azaz abszolút értelemben mindkét fotonban mindkét polarizáltsági állapot benne van.

Itt jön még egy kemény dió: a fotonoknak a mérés, mint fizikai behatás során keletkezik az adott pillanatban érvényes tulajdonsága.
Ám ez esetben vagy mindkét foton haladási iránya körül jobbra cirkulárisan polározott, vagy minkettő balra. A másik két kombináció előfordulási esélye nulla. (Jeleztük az elején, hogy “józan paraszti ésszel” már-már felfoghatatlan…) A fotonoknál is igaz éppen ezért, hogy ha az egyik polarizációját polárszűrővel sikerül mérni, abból tudjuk a másik polarizáltságát is, akármilyen távolra repült is el.

Nem megváltozik, hanem a polarizáció két esélye közül az egyik fotonon végzett mérés hatására az egyik megvalósul és egyidejűleg összeomlik a másik alternatíva.
Viszont a megvalósuló alternatíva az egyik fotonon végzett méréssel a kiválasztás pillanatában a másik fotonra is kihat, az ő polarizációs állapota is egyértelművé válik. Ha valaki ismeri Schrödinger macskáját, hát róla van szó. Ha nem, itt összebarátkozhat vele.

Lufiként növekvő állapot

Az összefonódás révén a foton ikerpár mért állapota azonos a másikéval, legyen az akár az univerzum egy távoli szegletében. És ez nem azért van, mert teleportálták volna, hanem azért, mert a két fotonból álló rendszer keletkezésének pillanatától kezdve egy egészként viselkedik: ha az egyikben a polarizációs tulajdonság egyértelművé vált, az a másikban is létrehozza azt az állapotot.


Ha a Naprendszert egy rendszernek tekintjük és elképzeljük, hogy a Föld valamilyen okból elhagyja a pályáját, kikerül a Nap gravitációs mezejéből, akkor már csak és kizárólag két különálló testként tekinthetünk rájuk, a rajtuk bekövetkező folyamatok nem gyakorolnak hatást a másik égitestre.

Ha a Föld elhagyja a Nap körüli pályát, két különálló égitestként viselkednek Fotó: Getty Images
A fotonpár viszont úgy viselkedik, mint egy végtelenre fúvódó „buborék”. Patkós András szavaival: a két ikerfoton egyetlen nagy, makroszkopikus méretre növő kvantumállapotot alkot.


A két részecske egy egész, a lokális mérés a tőle ezer és ezer kilométerre lévő párjában is hatást hoz létre. Olyan, mint ha behajlítanám a jobb hüvelykujjam, és behajlana a bal is.

Miért és hogyan? Ez még a természet Nobel-díjat érő titka. A kvantummechanika matematikai szabályaival az összefonódottságot le tudjuk írni, de nincs bizonyított mechanizmusa kialakulásának és megszűnésének.

Nem teleportáltak semmit

A teleportálás viszont nem a foton (vagy más részecske) átvitele, hanem kvantumtulajdonságainak hibamentes átmásolása egy távoli azonos fotonba (részecskébe), miközben az eredeti foton (részecske) elveszti e tulajdonságait.

Állapotot, tulajdonsághalmazt tehát át tudunk írni egyik fotonról a másikra, de klónozni nem tudjuk. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy az összefont fotonpárok a teleportáció eljárásában alapvető részegységek – mondja a professzor.
Két egymástól 1000 kilométernél távolabbra elvált összefont fotonpár elvben használható lesz arra, hogy egy laboratóriumban előkészített harmadik(!) foton tulajdonságát átírják a másik távolban tárolt ikerfotonra.



Kína elindítja a hack-proof kvantum szatellitet, nagy lépés az űrkutatásban

A kínai kutatók eredménye tehát: a két tibeti obszervatóriumba eredményesen eljuttatták egy 500 km-es magasságú pályán keringő műholdon előállított összefont fotonpár egy-egy tagját egymástól 1203 kilométerre. Fontos technikai jellegű előrelépés az ilyen alapvető kísérletek jövőbeli megvalósításához.

A minden milliomodik fotonpár sikeres célba juttatása nagy technikai bravúr, a távolság minden eddigi rekordot megdöntött, és gyakorlatban bizonyítja, hogy megmarad az összefonódottság, a fotonpár egymástól ilyen nagy távolságban is egy egység marad.

Műhold és hegytető azért kellett hozzá, mert a földfelszín közelében ilyen távolságon a fotonokat elnyelte, eltérítette, polarizációs állapotukat megváltoztatta volna a sok légköri zavar.

Kémek ellen kiváló lesz

A kvantummechanikában egészen biztosan korszakalkotó lehetőségek vannak, ám alkalmazási területeit ma még csak keresgélik a szakemberek – ilyen lehet például a már szelíden említett teleportálás és kvantumkriptográfia.
Utóbbit is félreértették néhányan, és “pillanatszerű kommunikációról” beszéltek, amely lehetővé tenné a valós idejű kommunikációt mondjuk egy Mars-szondával. Nem erről van szó, összefont kvantumállapotokkal sem lehet fénysebességnél gyorsabb kommunikáció – emeli ki az ELTE professzora.

A kvantumkriptográfia számítógépes rendszerek, kommunikációs csatornák biztonságát szolgálná, most úgy véljük: feltörhetetlen. Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy ha valaki kívülről méri, vagyis le akarja “hallgatni”, azzal egyben megszünteti az összefontságot, amit az érintett partnerek (a fotonpárok „tulajdonosai”) azonnal észlelnének és kódot váltanának.

Fontos viszont hozzátenni: a titkos üzenet elkészítésének és megfejtésének kvantumkulcsát összefont fotonpárokkal szét lehet osztani a két helyszín között, de üzenetet még nem kísérleltek meg elküldeni ilyen nagy távolságra.


forrás:/24.hu/


kapcsolódó: Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját Katt ide!
Tudósok állítják: lehet embert teleportálni Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
20
  Drámai jóslat: három éven belül végleg eldőlhet a Föld sorsa

Az elmúlt félmilliárd év legmelegebb éghajlata van kialakulóban a Földön - állítja egy, a nature.com hasábjain megjelent új tanulmány. Egy másik kutatócsoport szerint az emberiségnek már csak három éve maradt arra, hogy visszafordítsa a negatív változásokat.

A légköri szén-dioxid-koncentráció lassacskán az elmúlt 200 millió év legmagasabb szintjére emelkedik, de a naptevékenység változásának is van szerepe abban, hogy példátlan meleg légköri viszonyok vannak kialakulóban bolygónkon. Közben kutatók egy másik csoportja arra figyelmeztetett, az emberiségnek körülbelül mindössze három éve van arra, hogy megelőzze a változások visszafordíthatatlanná válását.

Olyan, de mégsem
A Föld légköre a múltban is nem egyszer ment át a maihoz hasonló változásokon, a mostani folyamat egyetlen, ám annál fontosabb tekintetben mégsem illeszkedik a sorba, mégpedig elsősorban a sebessége miatt.

(forrás: CDP Carbon Majors Report 2017)


A korábbi változások zöme hosszú évmilliók alatt ment végbe. Ezzel szemben a jelenlegi felmelegedési periódus mindössze 150 évvel ezelőtt kezdődött, de már ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet körülbelül 1 Celsius-fokkal emelkedjen, a jégsapkák és a gleccserek radikálisan visszahúzódjanak, ennek következtében pedig a tengerszint jelentősen emelkedjen.

Példátlan magasságok
A kutatások alapján legkevesebb 66 millió év telt el azóta, hogy a Föld légkörének szén-dioxid-koncentrációja a maihoz hasonló gyorsasággal emelkedett volna. Amennyiben a jelenlegi pályán halad tovább az emberiség és kihasználja a bolygó teljes fosszilis energiakészletét, úgy a szén-dioxid-emisszió és az ennek nyomán tapasztalható felmelegedés valószínűleg az elmúlt 420 millió évet tekintve példátlan magasságokba fog emelkedni - állítják a tanulmány szerzői.

Erősítő hatás
Az új tanulmány mindemellett arra is rávilágít, hogy a szén-dioxid-koncentráció mostani emelkedése nagyobb mértékű felmelegedéshez vezetne a jövőben, mint a korábbi, hasonló légköri viszonyok. A Föld légköri hőmérséklete ugyanis nem csupán a szén-dioxid, és az egyéb üvegházgázok légköri koncentrációjától függ. Kevésbé köztudott, de a naptevékenység intenzívebbé válása ugyancsak ebbe az irányba hat, így a két folyamat hatása összeadódik.


Mindössze három év?
Kutatók egy másik csoportja nyílt levélben arra figyelmeztet, az emberiségnek körülbelül mindössze három éve van arra, hogy megakadályozza a változások visszafordíthatatlanná válását. A többek között az ENSZ korábbi klímavédelmi főnöke, Christiana Figueres által jegyzett levél azonnali cselekvésre szólítja fel a kormányokat, vállalatokat, tudósokat és gyakorlatilag a Föld teljes népességét.
Következtetésük szerint, amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás szintjét 2020-ig sikerülne érdemben mérsékelni, a globális hőmérséklet vélhetőleg nem lépné át a már visszafordíthatatlan változásokat eredményező szintet/küszöböt. További részletek a Portfolio cikkében.


forrás:/inforadio.hu/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
19
  Megmagyarázhatatlan földönkívüli jeleket vett az obszervatórium
Kategória: UFO-k és földönkí­vüliek - Közzétette: Róza
Egy 11 fényévnyi távolságban lévő csillag felől érkező "különös jeleket" észleltek a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium csillagászai.

A kutatók akkor észlelték a pulzáló jeleket, amikor egy csoport vörös törpét figyeltek meg, hogy kiderítsék, keringenek-e körülöttük bolygók vagy más objektumok. A tudósok áprilisban és májusban rögzítették a Ross 128 és további hat vörös törpe megfigyeléséből származó adatokat. Az elemzés során azonban egy furcsaságra figyeltek fel.

Különös rádiójelek
A Szűz csillagképbe tartozó Ross 128 különös rádiójeleket küldött.
Abel Méndez, a Puerto Ricó-i Egyetem lakható bolygókat kutató laboratóriumának igazgatója egy blogbejegyzésben közölte, hogy a rádiójelek eredete ismeretlen.

Mint írta: a Ross 128 megfigyelésekor észlelték a különös, tízperces dinamikus spektrumban érkező jeleket. A jelek leírása szerint szélessávú, kváziperiodikus, nem polarizált impulzusok, amelyek nagyon erős diszperziós jellegűek".
Hozzátette: úgy vélik, hogy a jelek nem a helyi rádiók okozta interferenciából származnak, ugyanis a közvetlenül a Ross 128 előtt és után megfigyelt vörös törpék esetében nem fogtak fel hasonló jeleket.

Az Arecibo Obszervatórium Puerto Ricóban, ahol az aszteroidák formáját és pályáját is képesek meghatározni (forrás: NASA)

Három elmélet
A tudósok három elméletet állítottak fel a jelekkel kapcsolatban. Eszerint a jeleket napkitöréshez hasonló jelenség okozhatja, vagy egy másik objektum bocsáthatja ki őket, amely a csillag látómezejében van, vagy egy távol keringő műholdtól származhatnak.

Méndez szerint azonban mindhárom feltételezésnek vannak buktatói. A napkitörés sokkal kisebb frekvencián jelentkezik, és a szóródás alapján a jelnek távolabbi forrásból kellene érkeznie, esetleg sűrű elektronmező lehet jelen. Emellett a Ross 128 látómezejében nincs túl sok közeli objektum, és még sohasem észleltek műholdtól hasonló jelet.

Az emberiségnek az Arecibo távcsővel 1974-ben a világűrbe sugárzott üzenete (a színezés csak a jobb szemléltetést segíti, a valóságban nem küldtek színadatokat) (forrás: Frank Drake (UCSC) et al., Arecibo Observatory, Cornell, NAIC)

Földönkívűliek?
A tudós megjegyezte, hogy a földönkívüliekkel kapcsolatos hipotézis mégis számos, annál sokkal valószínűbb magyarázat legvégén szerepel.



Különös rádiójeleket észlelt az Arecibo Obszervatórium (forrás: Danielle Futselaar)

A jelek forrásának megállapítására a hétvégén további megfigyeléseket végez az Arecibo Obszervatórium csillagászcsoportja, és más obszervatóriumok, a földönkívüli életet kutató SETI csillagászai is bekapcsolódnak a munkába.

Méndez a Newsweeknek elmondta: azt reméli, hogy a jövő héten már magyarázattal tudnak szolgálni a különös jelenségre.
"Már bekészítettem egy Pina Coladát, ha kiderülne, hogy csillagászati jelekről van szó" - árulta el a tudós.


forrás:/mti/


kapcsolódó: 2035-re megtaláljuk a földönkí­vülieket Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
19
  Vizüket féltik a havasupai indiánok
A havasupai indiánok tiltakoznak a földjükre tervezett urániumbánya ellen, mert tönkreteszi patakjukat. A kanyon mélyén élő törzs évente csak meghatározott számú turistának ad engedélyt a patakban való fürdésre.


A Havasu-vízesés a Grand Canyon területén, Supai környékén, a Havasupai Indián Rezervátumban található. A Grand Canyon festői szépségű vízesése 30 méter magasról zúdul le egy függőleges sziklafalról, egy gyönyörű kék vizű medencébe. A vízesés lábánál sorakozó medencék úgy jönnek létre, hogy a kalcium-karbonát kicsapódik a vízből és lerakódik, mely idővel természetes medencéket épít fel. A kalcium-karbonát és a magnézium természetes módon fordul elő a vízesést tápláló Havasu patak vizében.


forrás:/népszava/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
19
  A mesterséges édesítőszerek növelhetik egyes egészségügyi problémák rizikóját
Kategória: Életmód - Közzétette: Róza

A mesterséges édesítőszerek hosszú távon kapcsolatba hozhatók az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kockázatának növekedésével egy új kanadai kutatás szerint.
A Canadian Medical Association Journalban (CMAJ) publikált tanulmányt a kanadai Manitoba Egyetem kutatói jegyzik, akik a mesterséges édesítőszerek hosszú távú, káros hatásait vizsgálták.


A tudósok 37 tanulmány adatait elemezték, amelyek mintegy 400 ezer ember átlagosan tíz évig tartó orvosi megfigyelésén alapultak. A tanulmányok közül 7 készült a klinikai tesztekre jellemző véletlenszerű kontrollcsoporttal, ezekben 1003 embert követtek átlagosan 6 hónapig – ismertette a medicalexpress.com tudományos portál.

Az elemzésből kiderült, hogy a mesterséges édesítőszerek használata nem okozott súlycsökkenést, viszont a hosszú távú megfigyelés alapján kapcsolatba hozták őket a súlygyarapodás és elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, szívbetegségek és más egészségügyi problémák kockázatának növekedésével.

Illusztráció - mesterséges édesítőszer. (Fotó: AFP)

Bár emberek milliói használnak rutinszerűen mesterséges édesítőket, a klinikai tesztek szerint ezek szándékolt haszna nem volt egyértelmű a testsúly kordában tartásában – mondta el Ryan Zarychanski, az egyetem társult professzora.

Meghan Azad, az egyetem docense, a tanulmány vezető szerzője óvatosságra intette a mesterséges édesítőszereket használókat mindaddig, amíg a szerek hosszú távú hatásait teljesen fel nem térképezik. Azad és csoportja már egy új kutatáson dolgozik a manitobai Gyermekkórház Kutatóintézetében, hogy felmérjék, a gyermeket váró anyák mesterségesédesítőszer-fogyasztása hatással van-e a megszületett gyermekek súlyára, anyagcseréjére és bélbaktérumaira.

A kanadai tudósok hangsúlyozzák, hogy miközben világszerte terjed az elhízásjárvány és az azzal kapcsolatos betegségek, a mesterséges édesítőszerek használata pedig rendkívül elterjedt, további kutatásokkal kell vizsgálni, hogy van-e hasznuk.


forrás:/hirado.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
18
  A Tejútrendszer leggyorsabb csillagai a szomszédból szöktek meg
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Kovács József

A cambridge-i egyetem kutatói szerint a Tejútrendszer leggyorsabban mozgó csillagai, amelyek olyan nagy sebességgel haladnak, hogy akár el is szökhetnének, tényleg szökevények, mégpedig kísérőgalaxisunkból, a Nagy Magellán-felhőből.

A University of Cambridge kutatói a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) adatait felhasználva számítógépes szimulációkkal demonstrálták, hogy a csillagsprinterek a Nagy Magellán-felhőből (Large Magellanic Cloud, LMC), a Tejútrendszert kísérő egyik törpegalaxisból származnak. A nagyon gyorsan mozgó, ún. hipersebességű csillagok akkor hagyhatták el eredeti helyüket, amikor egy kettős rendszer egyik tagjának szupernóva-robbanása a másik komponenst kipenderítve elég nagy sebességre gyorsíthatta, hogy az legyőzze az LMC gravitációját, majd utána nyomban a Tejútrendszer csapdájába essen.

Fantáziakép a szökevénycsillagok áramáról. (forrás: Amanda Smith, Institute of Astronomy, University of Cambridge)

A csillagászok először azt gondolták, hogy a hipersebességű csillagokat – amelyek nagy kék csillagok – a Tejútrendszer centrumát uraló szupernagy tömegű fekete lyuk penderítette ki. Más forgatókönyvek (törpegalaxisok szétesése, kaotikus csillaghalmazok) alapján is nyerhetnek ilyen nagy sebességet, de ezek egyike sem tudja megmagyarázni azt, hogy miért csak az égbolt egy bizonyos részén detektálták azokat. Eddig körülbelül 20 hipersebességű csillagot észleltek, főleg az északi éggömbön, lehetséges azonban, hogy sokkal több is van, csak azok a déli égbolton figyelhetők meg. A kutatócsoport vezetőjét, Douglas Boubertet, az egyetem PhD hallgatóját nem elégítették ki a hipersebességű csillagok eredetére vonatkozó korábbi magyarázatok, és az is felkeltette a figyelmét, hogy azok nagy részét az Oroszlán és a Szeksztáns csillagképekben fedezték fel.

A hipersebességű csillagok eredetének egy alternatív magyarázata, hogy azok kettős rendszerekből szöktek meg. Egy kettős rendszerben minél közelebb vannak egymáshoz a komponensek, annál gyorsabban mozognak a tömegközéppont körül. Ha az egyik tag szupernóvaként felrobban, a rendszer is felbomolhat, és a másik csillag azzal a sebességgel repül ki, amellyel keringett. A kiszabaduló komponens a szökevénycsillag. A Tejútrendszerből származó szökevénycsillagok nem elég gyorsak, hogy hipersebességűek legyenek, ugyanis a kék csillagok nem keringhetnek elég közel egymáshoz, különben összeolvadnának. Egy gyorsan mozgó galaxis azonban szolgálhat ilyen fürge csillagokkal.

A Nagy Magellán-felhő a Tejútrendszer körül keringő több tucatnyi törpegalaxis közül a legnagyobb és leggyorsabb. Tömege csak 10 százaléka a Tejútrendszerének, így a szökevénycsillagai könnyen kiszabadulhatnak a gravitációs öleléséből. Az LMC 400 km/s sebességgel kering a Tejútrendszer körül, így a vonatból a mozgás irányába kilőtt puskagolyóhoz hasonlóan a szökevénycsillagok ezt a sebességet is öröklik. Ez pedig már bőven elegendő, hogy hipersebességű csillagnak nevezzük őket. A csoport egyik tagja, Rob Izzard szerint így nem csak a sebesség nagysága magyarázható meg, de az iránya is, mivel a leggyorsabb szökevények az LMC mozgásiránya mentén dobódnak ki, ez pedig éppen az Oroszlán és a Szeksztáns csillagképek felé mutat.

A kutatók az SDSS adatain alapuló numerikus szimulációval vizsgálták csillagok születését és halálát az LMC-ben az elmúlt kétmilliárd év során, és rögzítettek minden szökevénycsillagot. Az LMC-ből kidobódó szökevények további pályáját egy másik szimulációval követték, amelybe az LMC gravitációs hatása mellett már a Tejútrendszeré is be volt építve. A szimulációk alapján meg tudták jósolni, hogy az égbolt melyik részén várható leginkább a Nagy Magellán-felhő szökevényeinek feltűnése. Boubert szerint az egész égboltra vetítve 10 ezer LMC-szökevény várható, a szimulált csillagok fele pedig olyan gyors, hogy nem csak a Nagy Magellán-felhőt, de a Tejútrendszert is képes elhagyni, azaz hipersebességű csillag. Ha a korábban ismert hipersebességű csillagok is ilyen szökevények, akkor pedig az égi pozícióik is magyarázhatók.



A gaia űrszonda a Tejútrendszerről küldi az adatokat (forrás: ESA)

A nagy tömegű kék csillagok néhány száz millió év után neutroncsillaggá vagy fekete lyukká összeroppanva végzik pályafutásukat. Ez a szökevénycsillagokra is igaz. A szimulációban a legtöbbjük az LMC-ből való kiszabadulás után “röptében” pusztult el. A visszamaradt neutroncsillagok és fekete lyukak ugyanúgy folytatták tovább az útjukat, így a kutatók a 10 ezer szökevénycsillag mellett a Tejútrendszerben keresztül-kasul röpködő milliónyi szökevény neutroncsillagot és fekete lyukat is jósolnak.

Boubert szerint az is hamarosan kiderül, hogy tényleg igazuk van-e. Az ESA Gaia űrszondájának egymilliárd csillagra vonatkozó adatai ugyanis rövidesen nyilvánosságra kerülnek, és abban látszódnia kell majd a hipersebességű csillagok áramának az északi Oroszlán és Szeksztáns csillagképek, valamint a déli Nagy Magellán-felhő között.


forrás:/csillagaszat.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
18
  Mesterséges intelligencia részleget hoz létre a Microsoft
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
A Microsoft bejelentette, hogy létrehozta a mesterséges intelligencia laboratóriumát, amelynek neve Microsoft Research AI és amely a társaság székhelyén, Redmondban működik. Az új részleg több mint 100 kutatót foglalkoztat. A csapat szorosan együtt fog dolgozni más csoportokkal azért, hogy megfelelően integrálni tudja a mesterséges intelligenciát a Microsoft jövőbeli termékeibe, illetve, hogy tanulásra képes rendszereket fejlesszen ki.

A redmondi konszern a jövőben még inkább a technológiára akar összpontosítani.[/color]

Eric Horvitz, a Microsoft kutatólaboratóriumának igazgatója azt nyilatkozta, hogy a legfontosabb az lenne, hogy ötvözzék a különböző megoldásokat, mert egyetlen rendszer nem képes kezelni a széles körű feladatokat és problémákat. Egy kombinált rendszer viszont képes lehet arra, hogy például megtervezze a legjobb útvonalat egy adott városon való áthaladásra és egyúttal kitalálja azt is, hogyan lehet minimálisra csökkenteni valakinek a jövedelemadóját, miközben megérti az olyan emberi dolgokat is, mint a szarkazmus és a különböző gesztusok.

A Microsoftnak olyan vetélytársakkal kell versenyeznie, mint az Alphabethez tartozó DeepMind és a Google Brain, a többek között Elon Musk és Peter Thiel által létrehozott OpenAI, valamint a GoodAI nevű cseh kutatócsapat.

Az óriáscég többek között a kognitív pszichológia területén keres számítógépes tudósokat és szakértőket, továbbá partnerként dolgozik majd együtt az MIT részlegével.


forrás:/sg.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
18
  Erre senki nem számított! Új állam alakul?
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: Róza
A bajorok szakítanának Németországgal!
Egy friss köz­vé­le­mény-ku­ta­tás sze­rint a bajor tar­to­mány­ban élők közül gon­dol­ják azt a leg­töb­ben, hogy jobb lenne ön­ál­ló­sodni, és kü­lön­válni Né­met­or­szág­tól.


A Bild című napilap megbízásából készítette a YouGov nevű közvélemény-kutató cég a sokak számára meglepő végeredményű felmérést. A reprezentatív felmérés kérdése a következőképpen hangzott.

Egyetért Ön a következő kijelentéssel: az én tartományomnak függetlennek kellene lenni Németországtól.

A megkérdezettek 32 százaléka, vagyis minden harmadik ember azt válaszolta, hogy jó ötletnek tartaná a függetlenedést. Mögöttük jócskán lemaradva, 22 százalékkal a saar-vidékiek kerültek a második helyre. Az ötlet leghevesebb ellenzői Rajna-vidék-Pfalz tartományban élnek, ott csupán a válaszadók 8 százaléka tudna elképzelni egy ilyen szakítást.

A kutatásnak elsősorban azért volt jelentősége, hogy felmérjék az emberek hozzáállását a témához. A felvetés ugyanis feltehetőleg örökké teoretikus marad, mivel a szövetségi alkotmány kimondja, hogy semelyik tartomány nem függetlenedhet Németországtól.

Ezt az alaptörvényt amúgy nemrégen fogadta el a szövetségi parlament. Akkor azért került a téma terítékre, mert létrehozták a „Szabadságot Bajorországnak” nevű kezdeményezést.

Az ötletgazdák azt szerették volna elérni, hogy a bajorok népszavazáson dönthessenek arról, hogy maradnának-e vagy inkább különválnának Németországtól.


forrás:/ripost.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák