+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
20
  Kísérteties zajokat rögzítettek a Szaturnusznál
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A szakértők egy új vizsgálat során intenzív plazma-interakciót mutattak ki a Szaturnusz, a gyűrűi és egyik holdja, az Enceladus közt - számol be a NASA.. A kutatók a Cassini űrszonda utolsó adatait elemezték.

A kutatással először sikerült igazolni, hogy plazmahullámok utaznak a gázóriást és holdját összekötő mágneses mezőkön. Ezek a mezők úgy viselkednek, mint egy áramkör a két égitest között, amelyen szabadon áramolhat az energia.

A plazma a levegőhöz és a vízhez hasonlóan képes energiát szállító hullámokat kialakítani. A Cassini Radio Plasma Wave Science (RPWS) eszköze pedig ezeket a hullámokat rögzítette, miközben 2017. szeptember 2-án megközelítette a Szaturnuszt. Az űreszköz két héttel később égett el a gázóriás atmoszférájában.
A szakértők utóbb az űreszköz adatait felhasználva egy hangfájlt is létrehoztak a plazma mozgásáról.

A Szaturnusz és a gyűrűi (kép: NASA/JPL-Caltech)

„Az Enceladus egy kis generátor a Szaturnusz körül, amelyről tudjuk, hogy az energia folyamatos forrása” - nyilatkozta Ali Sulaiman, az Iowai Egyetem munkatársa és az RPWS csapatának tagja. A kutató hozzátette, eredményeikkel most bizonyították, hogy a Szaturnusz a hold jelenlétére azzal válaszol, hogy plazmahullámokat irányít a hold felé a mágneses mezőkön keresztül.

A Szaturnusz és az Enceladus közti kapcsolat egészen más, mint a Föld és a Hold közti interakciók. Az Enceladus ugyanis a Szaturnusz mágneses terén belül fekszik, ráadásul még napjainkban is aktív. A hold folyamatosan vízpárát ereget, amely a Szaturnusz körül ionizálódik.

forrás:/ng.hu/

kapcsolódó: A Szaturnusz és gyűrűje Katt ide!
Indul a Szaturnusz gyűrűinek megfigyelése Katt ide!
Földönkivüli élet lehet a Szaturnusz-hold felszine alatt Katt ide!
Összeállt a Cassini búcsúképe Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
20
  Önjáró drónrajokat hoztak létre magyar kutatók
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az új csoportos drónvezérlés megalkotásához az ELTE kutatói, akik a nagy egyedszámú drónrajok önszerveződő repüléséről címlapfotós közleményt adtak közre a Science Robotics tudományos folyóirata júliusi számában.

A világban mára több millió drón repked az égen, és szinte mindegyikhez tartozik egy pilóta is a földön. Az ELTE kutatói most olyan drónokat fejlesztettek, amelyek nagyméretű rajokba csapódva megszabadulhattak földi irányításuktól: a drónok egymással beszélgetve repülnek közös céljuk felé, csoportosan kerülve el az akadályokat, akárcsak a madarak - közölte az intézmény.

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék és az MTA-ELTE Biológiai és Statisztikus Fizikai Kutatócsoport drónrajos kutatási eredményei 2014-ben járták be a világot először. A Vicsek Tamás által vezetett kutatócsoport készítette a világ első tíz egyedből álló kültéri önszerveződő kvadrokopter flottáját.

Csoportos drónvezérlés
(fotó: Bézsenyi Zsolt, forrás: ng.hu)


A csapat most az Amszterdami Vrije Egyetem magyar származású professzorával, Ágoston E. Eibennel egészült ki, aki a drónok megújult vezérlő algoritmusát evolúciós stratégiákkal optimalizálta.
A kutatóknak terepen harminc, valósághű szimulációban akár ezer nagysebességű drón szoros együttműködését sikerült ütközésmentesen megvalósítaniuk akadályokkal terhelt környezetben.
A vezérlést biztosító algoritmus az élőlények csoportos mozgását leíró modellek alap összetevőit egészíti ki drónspecifikus mozgásjellemzőkkel és bizonyos fokú intelligens útvonaltervezéssel. A bonyolult vezérlő algoritmus számos paraméterét az ELTE szuperszámítógépein futtatott evolúciós algoritmus segítségével optimalizálták az adott feladathoz.

"Amikor az ember a legnagyobb klasszikusok trillázó dallamait hallgatja, jégtáncosok szédítően pontos pörgését nézi vagy éppen többezres seregély rajok összehangolt repülését figyeli, akkor a harmónia és a könnyed tökéletesség jut róla eszébe. Pedig ezek mind összetett, bonyolult rendszerek, amelyek csakis a végletekig történő csiszolás, gyakorlás, azaz optimalizálás során válnak csak nagyszerűvé.
A könnyedség és a bonyolultság ilyen módon összefüggő egysége jellemzi a komplex rendszereket, ahol az optimalizálás szükségszerű része a működésnek" - mondta Vásárhelyi Gábor, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén működő robotikai labor vezetője.



A cikk kiegészítő M7 filmje: A videó indításához: Katt ide! (forrás: ELTE/YOUTUBE)

A robotikai rendszerek intelligenciája világszerte szédületes ütemben fejlődik, ezt a jelenlegi kutatás a csoportos intelligencia szintjére emeli. Ha az önvezető autók mintájára az önvezető drónok is térhódításnak indulhatnak, a pilóta nélküli csoportos feladatmegoldásnak számos érdekes és hasznos alkalmazása nyílhat meg például a precíziós mezőgazdaság, természetvédelem, katasztrófavédelem, vagyonvédelem vagy akár a csomag- és utasszállítás területén is.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
17
  A Chajnantor fennsík szelíd óriásai
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Sódor Ádám

Sok csillagászati távcső áll össze egynél több tükörből vagy antennából. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumában működő Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope, VLT) például négy elsődleges távcsőből, valamint négy kisebb, mozgatható kiegészítő távcsőből, vagyis összesen nyolc független szerkezetből áll össze. De még ez is eltörpül az ESO által működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rendszer mellett, amelyet a chilei Andokban, a Chajnantor-fennsíkon felállított nem kevesebb mint 66 antenna alkot!

Az ALMA antennái egyenként is lenyűgöző méretűek. A Chajnantor-fennsík maga 5000 méter tengerszint feletti magasságban terül el, míg a kiszolgáló-létesítmények (Operation Support Facility, OSF) szintén jelentős 2900 m magasságban épültek fel.

Minthogy az antennákat nem a zord fennsíkon építik meg, önmagában is komoly feladatot jelent azok szállítása az OSF és a Chajnantor között. Ennél a munkafázisnál lép színre Otto és Lore.

A Chajnantor szelíd óriásai, a két szállítójármű Lore és Otto munka közben.Ez a neve a két, speciálisan erre a célra tervezett és épített szállítójárműnek, a két ALMA transzporternek — ők sárgállnak ezen a fényképen. (forrás: ESO.)

A járművek tulajdonságai lenyűgözőek: mindkettő 20 méter hosszú, 10 méter széles, és egyenként 28 kerekük van. Ezek a transzporterek nem csak hogy működőképesek tudnak maradni az Atacama-sivatag zord körülményei között, de itt érzik igazán elemükben magukat! A páros nehézkes és nagy teljesítményű tagjai ugyanakkor finoman gyengédek is. Az antennákat figyelemreméltó milliméteres pontossággal tudják mozgatni.



Az ESO által működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rendszer, amelyet a chilei Andokban, a Chajnantor-fennsíkon felállított nem kevesebb mint 66 antenna alkot. (forrás: ESO)

Az egyenként is lenyűgöző méretű antennákat nem az 5000 méterrel a tengerszint feletti zord Chajnantor-fennsíkon építik meg, hanem a 2900 magasságan taláható kiszolgáló-létesítményekben (Operation Support Facility, OSF) ahonnan a két ALMA transzporterrel (Otto és Lore) odaszálítják.

forrás:/csillagaszat.hu/

kapcsolódó: Rádiótávcsövek a világ tetején Katt ide!
Pulzáló csillagok az Atacama-sivatagban Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
17
  Négy milliárd éves neutrínót ejtett csapdába a jég
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
szerző: Frey Sándor

Most először sikerült egy a Földön detektált nagyenergiás neutrínó eredetét egyértelműen összekötni egy távoli aktív galaxismag kitörésével. Legalábbis ezt állítja az IceCube neurtínódetektor kutatóinak, valamint a teljes elektromágneses spektrumot felölelő, a rádiótól a nagyenergiájú gamma-sugarak megfigyelésére specializálódott számos kutatócsoportnak a közös publikációja. A nagy érdeklődést kiváltó cikk nemrég a Science folyóiratban jelent meg.

A szóban forgó neutrínó beérkezését 2017. szeptember 22-én észlelték a Déli-sarkvidéken, az amerikai kezelésben levő Amundsen–Scott Kutatóállomáson működő IceCube detektorral. A név beszédes, magyarul jégkockát jelent. Valóban, a sarkvidéki jégbe telepített IceCube térfogata egy köbkilométer, benne több ezer érzékelőt helyeztek el. A neutrínók észlelése ugyanis a gyakorlatban egyáltalán nem egyszerű feladat.

Az elektromos töltéssel nem, tömeggel is alig rendelkező neutrínók – bár ez a világegyetemben az egyik leggyakrabban előforduló részecsketípus, a testünkön minden másodpercben százbilliónyi (leírva az 1-es után 14 nulla) halad át belőlük észrevétlenül – szinte egyáltalán nem hatnak kölcsön az anyaggal.

Az Antarktiszon telepített IceCube laboratórium, alatta fantáziaképen a neutrínók nyomának detektálására szolgáló érzékelők sorozata. (forrás:IceCube / NSF)

A neutrínók folyamatosan keletkeznek szerte az univerumban, például a csillagok belsejében végbemenő magreakciók termékeként.
A Földet elérő (és azon jórészt akadálytalanul át is haladó) kozmikus eredetű neutrínók többsége például a legközelebbi csillag, a Nap belsejéből indul. A legnagyobb energiájú részecskék azonban sokkal távolabbról érkeznek. Ilyen egzotikus források lehetnek például a szupernóvák, a gamma-kitörések és a távoli aktív galaxismagok is.

Ez utóbbiak közepén egy szupernagy (akár több milliárd naptömeget is elérő) fekete lyuk található.
Ez egy körülötte gyorsan forgó, felforrósodott korongból anyagot fog be. Eközben egyes esetekben két átellenes, a korongra merőleges irányba kiinduló plazmakiáramlást hoz létre. Ezekben a gigantikus kozmikus részecskegyorsítókban a fényéhez közeli sebességet érnek el a részecskék.

Az IceCube által észlelt neutrínóeseményt követően a világ számos földi és űrcsillagászati obszerva-tóriuma kereste a forrás lehetséges elektro-mágneses megfelelőjét. A riasztást 1 percen belül kiadták. (forrás: Nicolle R. Fuller / NSF / IceCube)

Az elképzelések szerint a neutrínók ugyanonnan származnak, ahonnan a kozmikus sugárzás nagyenenergiájú töltött részecskéi is.
A kozmikus sugárzás elektromosan töltött részecskéi esetén azonban nehéz meghatározni a kiindulási helyet.
Még ha sikerül is megmérni érkezésük irányát, a Tejútrendszerben és azon túl is létező, akár mégoly gyenge mágneses tér útjuk közben már eltérítette őket. A semleges neutrínók esetén ez nem történhet meg, azok elvileg egyenesen a forrásuk felé „mutatnak vissza”.

Kozmikus neutrínóforrásként korábban csak a Napot és az 1987A jelű szupernóvát sikerült egyértelműen azonosítani, konkrét aktív galaxismagot még nem. Most viszont az IceCube-170922A jelű neutrínóeseményt követő, széles nemzetközi összefogásban végzett csillagászati mérésekkel megtalálták a TXS 0506+056 jelű blazárt, egy olyan különleges aktív galaxismagot, amely az elektromágneses tartományokban – különösen a gamma-tartományban – épp kitörést, felfényesedést mutatott.

A blazárok plazmakiáramlásai a térben úgy helyezkednek el, hogy egyikük majdnem pontosan a Föld irányába mutat. Emiatt sugárzásuk jelentősen felerősödik.
A neutrínódetektor által meglehetősen pontatlanul, kb. 1 négyzetfoknyi égterületen lokalizált forráshoz végül sikerült a kiegészítő mérések alapján hozzárendelni a legvalószínűbb forrást.

Fantáziarajzon a blazár Föld irányába mutató plazmanyalábja, a nagyenergiájú gamma-fotonok és neutrínók forrása. A neutrínók mindig hadronok kölcsönhatása révén keletkeznek. Gamma-sugárzás elektromágneses folyamatokban is létrejöhet. (forrás: IceCube / NASA)

Ha minden igaz, a tavaly szeptemberben detektált, 290 teraelektronvolt energiájú „szellemrészecske” közel 4 milliárd évet utazott a világűrben, amíg az antarktiszi jégtakaró mélyén sikerült észlelni az általa kiváltott másodlagos részecske, egy müon nyomát. A felfedezést követően a szakemberek utólag megvizsgálták a korábban detektált, valamivel alacsonyabb energiájú neutrínókat is az IceCube közel 10 évre visszanyúló adatbázisában.
Azt találták, hogy 2014 szeptembere és 2015 márciusa között, feltehetően ugyanennek a blazárnak az irányából már detektáltak vagy egy tucatnyit. Ez megerősíti, hogy a TXS 0506+056 valóban neutrínók forrása lehet.



A beérkező neutrínó által kiváltott, az IceCube detektoron áthaladó müon Cserenkov-sugárzást (fényt) kelt. Az egyes érzékelők által gyűjtött fényt körök jelképezik, a szivárvány színeinek sorozata a pirostól a kékig az egyre későbbi észlelési időpontokra utal. (forrás: IceCube / NSF)

Az IceCube berendezést fenntartó amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) igazgatója, France Córdova szerint már benne élünk a többcsatornás csillagászat korszakában. A csillagászatban hagyományosan megfigyelt elektromágneses sugárzás mellett a gravitációs hullámok és a neutrínók együtt még teljesebb képet rajzolnak a világegyetemtől, annak egzotikus objektumairól és eseményeiről. Ilyen tudományos áttörések csak az alapkutatás hosszú távra elkötelezett, folyamatos támogatásával és világszínvonalú berendezések építésével érhetőek el.

forrás:/csillagaszat.hu/

kapcsolódó: világegyetem leghidegebb pontját hozták létre antianyag-kutatáshoz Katt ide!
Megmérik a világegyetem szellemrészecskéit Katt ide!
Megfigyelték a neutrínók éjszakai alakváltásait Katt ide!
A neutrínók vezetnek el a sötét anyaghoz? Katt ide!
Még közelebb az Ősrobbanáshoz Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
17
  Megnyílt a világ legnagyobb agy­tevékenységet kutató laboratóriuma
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
A Berlini Műszaki Egyetemen működő Mobil Agyi és Testképalkotó Laboratórium legfontosabb feladata az emberi agytevékenység mérése az aktívan mozgó személyeknél. A létesítmény először teszi lehetővé a "természetes kogníciónak" és annak neurális alapjainak a vizsgálatát. Ehhez átalakították a laboratóriumot, amely csak ezt követően vált képessé arra, hogy új ismereteket kínáljon az emberi információfeldolgozás alapjairól. Mindez az innovatív neurológiai megoldások révén vált lehetővé, miután azokat összekötötték a virtuális valóság alkalmazásokkal.

A neurológusok eddigi módszerei csupán rendkívül korlátozott mozgási lehetőségeket tettek lehetővé, ezért a vizsgálati forgatókönyvek nagyon mesterkéltnek tűntek. Dr. Klaus Gramann, a Berlini Műszaki Egyetem munkatársa és Scott Makeig, a Kaliforniai Egyetem tudósa pontosan ennek kiküszöbölésére fejlesztette ki a mobil agyi- és testképalkotást. A módszer segítségével aktív mozgás és környezeti interakciók közben is mérhető az agytevékenység. Gramann hangsúlyozta, hogy jelenleg a laboratórium a műszaki lehetőségeit tekintve egyedülálló a világon a mozgás közbeni agytevékenység vizsgálatában.

Könnyebbé vált a mozgás közben lévők agytevékenységének a vizsgálata.

Ahhoz, hogy az új eljárást laboratóriumi környezetben is meglehetősen rugalmasan lehessen alkalmazni és különböző mozgási forgatókönyveket lehessen kipróbálni, többek között a virtuális valóságot is használják a kutatók. A VR-rendszereket különböző szenzorok, például szemmozgást-követő és mozgásérzékelők, valamint elektromos aktivitásmérők segítségével kötik össze és szinkronizálják az aggyal. A szakemberek így tudnak pontos képet kapni a mozgó emberek idegi folyamatairól. A cél az, hogy jobban megértsék az emberi agyat és a tudást később gyakorlati alkalmazásokban kamatoztassák, például az egészségügyi diagnosztika területén.

Az átalakítások ellenére a laboratórium alkalmas maradt a klasszikus elektrofiziológiai kutatások elvégzésére is. A létesítmény kibővítése és felszerelése egyébként 800 000 euróba került.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
14
  Távoli aszteroidáról gyűjtünk be mintákat
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A japán űrügynökség bejelentése szerint a Hayabusa-2 űrszonda célhoz ért, ezzel pedig egy 3,5 évig tartó utazás zárult le. A célként kijelölt Ryugu aszteroida megfigyelése most indul, ebben pedig több különböző eszköz vesz majd részt.

Az ESA Rosetta-Philae párosa korábban a 67P üstököst figyelte meg, a nehézségekkel tarkított küldetés végül egy becsapódással zárult le. A JAXA egy még kisebb objektumot szemelt ki magának, a Ryuu átmérője ugyanis az 1 km-t sem éri el, ez pedig rögtön több problémát is felvet. A szonda egyelőre 20 kilométeres távolságban kering az aszteroida körül, amelyen egy nap mindössze 7,5 órát tesz ki. A mikrogravitációs környezet és annak speciális körülményei mellett a napsugárzás, az objektumból eredő hő, valamint a szonda saját gázkibocsátása is bonyolítja a helyzetet, a szakemberek pedig most olyan helyszínt igyekeznek kiválasztani, amely kellően sima a leszállás megkísérléséhez – ez azonban nem egyszerű, mivel a felszín a jelek szerint törmelékkel tarkított.



A japán szonda megérkezett a helyszínre, hamarosan jön a leszállás.

A Hayabusa-2 egy kisebb impaktort (gyakorlatilag bombát) vitt magával, amely a tervek szerint egy 2-3 méteres krátert üt majd az aszteroidán. Ezt követné a leszállás, majd pedig a minták begyűjtése, amelyre az első küldetés, a Hayabusa, során 2005-ben is sor került, igaz akkor rengeteg probléma merült fel, hogy azután végül mintegy 1500 részecskét sikerrel visszahozzanak a Földre. Az utód a jövő év elején landolna, ezt másik két kísérlet is követheti, 2019 második felében pedig jöhet a visszaút, bár közben több másik (kisebb) landolóegység is leszállhat az aszteroidára. A német MASCOT annak összetételét vizsgálná, míg három MINERVA-egység képeket és felszíni hőmérsékleti adatokat rögzítene, követve a Hayabusa-küldetés alatt kudarcot vallott elődjüket, remélhetőleg kiküszöbölve a csorbát.

A NASA eközben az OSIRIS-Rex révén az alig 500 méteres Bennu aszteroidán szállna le, itt a megérkezés augusztusban esedékes.

forrás:/sg.hu/

kapcsolodó: Készül a japán Hayabusa-2 Katt ide!
Útnak indul az "Ezeréves" Sólyom Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
14
  Újabb világvége jóslat terjed: Hamarosan elpusztítja a Földet a rettegett Nibiru bolygó
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Egy szerb csillagász szerint a titokzatos Nibiru bolygó pusztította el az életet a Marson, és ránk is ez a sors vár… Már ketyeg az óra!Milorád B. Protić legendás szerb csillagász titokban fél életét annak szentelte, hogy minél többet kiderítsen a Naprendszerünkben rejtőzködő Nibiru bolygóról. Még emlékirataiban is azt fejtegette, hogy ez az égitest felelős azért, hogy a Marsról eltűntek az óceánok, a légkör, és az élet minden szikrája, nagyjából 4 évezreddel ezelőtt. A csillagász szerint a különös elliptikus pályán keringő égitest, amely 3600 évente tér vissza ugyanoda, hamarosan a Föld pusztulását is elhozza majd.



Milorad B. Protić számításai szerint legutóbb i.e. 1580 körül járt földközelben a gyilkos bolygó, így lassan aktuális lesz ismét a visszatérése. Napjainkban az összeesküvés-teoretikusok és a keresztény hívők körében a 2001-ben elhunyt csillagász elmélete a legforróbb vitapont.

Protić szavai a Nibiru-hívők számára sokat nyomnak a latban, mivel a tudós a belgrádi csillagvizsgáló igazgatója volt és pályafutására során egy tucat üstököst és számos kisebb bolygót fedezett fel. Elméletei halála óta szinte önálló életre keltek, és tovább fejlődtek, ráadásul mindenki úgy értelmezi sorait, ahogyan azt jónak látja…

Nemrégiben David Meade, egy önjelölt Keresztény számmisztukus és próféta (ismét) megjósolta, hogy a gyilkos bolygó 2018. június és december között jelenik majd meg az égen. Érkezésével egy hétéves nyomorúság időszak veszi kezdetét a bolygónkon, természeti katasztrófákkal, például földrengésekkel, és egyre több vulkánkitöréssel. Lelkes keresztény hívők egy csoportja pedig különböző bibliai próféciák elemzése után azt kezdte terjeszteni, hogy a közelgő, július 27-én esedékes (vér)holdfogyatkozás jelzi majd a világvége kezdetét.

Már lassan esedékes volt idén egy újabb világvége jóslat. Az előzőek már régen elkoptak, hiszen egyik sem teljesedett be… remélhetőleg ez sem fog...

forrás:/napiufo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
14
  A FIFA betiltotta a jó nőket a közvetítéseken szexizmus miatt
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi
A szexizmus ellen veszi fel a küzdelmet az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon a nemzetközi szövetség. A FIFA arra szólította fel a közvetítő társaságot, hogy mérkőzések közben ne mutasson csinos nőket a lelátókon. Ez várhatóan a jövőben az összes FIFA-rendezvényre érvényes lesz. A döntés megosztotta a futball iránt érdeklődőket.


A focit nézzétek ne a jó nőket ... ez nem egy olyan portál!... jelentette ki a FIFA

A Fare Network diszkrimináció ellenes csoport szerint a szexizmus a hétvégén véget érő világbajnokság egyik legnagyobb problémája. A FIFA egyébként több, nők molesztásával vádolt szurkolót is megfosztott belépőjétől, az orosz hatóságok kiutasították őket az országból.

Az egyik nemzetközi fotóügynökség olyan galériát adott közre, melyen a vébé legcsinosabb szurkolóit gyűjtötte össze, kivétel nélkül fiatal nőket. A képeket később eltávolították és elnézést kértek.

forrás:/csak7.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
14
  Szombaton nyílik az Évmilliók urai – élethű dinók Amerikából kiállítás Szegeden
Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo) - Közzétette: nordi
Szombat délelőtt nyit a szegedi Móra Ferenc Múzeum dinoszauruszkiállítása. Az Európában első alkalommal látható, világhírű tárlat a tájékoztatás szerint helyi növény- és állatfosszilíákkal is kiegészül. A kiállítás a jövő év elejéig várja a látogatókat.

Szombaton 10 órától a nagyközönség is megtekintheti az intézmény várva várt tárlatát – jelentette be a sajtótájékoztatón Fogas Ottó, a múzeum igazgatója.
Az ismeretterjesztő, interaktív kiállításon eredeti fosszíliákat is bemutatnak.

A dinoszauruszokat szombaton 10 órától 2019. január 11-ig nézhetik meg az érdeklődők Szegeden. A kiállítás bemutatja a dinoszauruszok fejlődési folyamatát, és a különböző dinófajtákkal is megismerteti a látogatókat.

Emellett két „világsztár” is beköltözött az intézménybe, a Jurassic Parkban szereplő két őslény is megérkezett a Tisza-parti városba.

A legérdekesebb lelet egy körülbelül 65 millió éves dinoszaurusztojás, amely Kína területéről származik. A megkövült hadroszaurusztojás méretét tekintve kicsit kisebb, mint egy mai strucctojás, kinézetre pedig
egy érdekes alakú kőre hasonlít.


Az eredeti dinoszauruszfosszíliák és élethű robotok mellett olyan hazai és külföldi növényi és állati leleteket is kiállítanak a szakemberek, amelyek abból a korból származnak, amikor a dinoszauruszok éltek. Ezek a leletek többek között a Móra Ferenc Múzeum őslénytani gyűjteményéből származnak.



Tyrannosaurus rekonstrukciója (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

A növényvilág is fontos része volt a dinoszauruszok időszakának: lehetővé tette ezeknek a hatalmas tömegű állatoknak a fennmaradását évmilliókon keresztül.
Az igazgató elmondta, reméli, hogy minden látogató kedvét leli majd a kiállításban, amelyet körültekintő előkészítő munka előzött meg. A megvalósítók célja, hogy a gyermekeket is megszólítsák, és közelebb vigyék hozzájuk a természettudományok világát.

forrás:/hirado.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
12
  Összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással a Progressz
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Sikeresen megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), majd dokkolt is a kazahsztáni Bajkonurból keddre virradóra indított Progressz MSZ-09 orosz teherűrhajó, amely a rendkívül gyorsan, nagyon rövid idő alatt tette meg az utat.

„A Progressz MSZ-09 teherűrhajó csatlakozása az orbitális állomáshoz automatikus módon lezajlott moszkvai idő szerint 4 óra 31 perckor ” – közölte az orosz repülésirányítási központ. A tájékoztatás szerint az élelmiszert, üzemanyagot és más ellátmányt is szállító űrhajó az ISS Pirsz (móló) nevű moduljához dokkolt. Ez volt az első alkalom, hogy rendkívül rövid repülési idővel jutottak el az ISS-re: az űrhajó két és fél tonnás rakományával, az elképzeléseknek megfelelően, kevesebb mint négy órán belül, a Föld kétszeri megkerülésével csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz.



Űreszköz kilövése Bajkonurból (forrás:MTI/EPA/Szergej Jilnitszkij)

A múltban a Progressz űrhajók két repülési tervet követtek, hogy elérjék az űrállomást. Az egyik hat órás volt a Föld négyszeri megkerülésével, a másik két napra volt betervezve a bolygó harmincnégyszeri megkerülésével. Az ISS fedélzetén hatfős legénység teljesít szolgálatot. Drew Feustel, Ricky Arnold és Serena Aunon-Chancellor az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA), Alexander Gerst az Európai Űrügynökség (ESA), Szergej Prokopjev, valamint Oleg Artyemjeva pedig az orosz Roszkoszmosz állami űrkutatási vállalat űrhajósai.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Megérkezett a Progressz M-24M Katt ide!
Megsemmisült a Progressz teherszállító űrhajó Katt ide!
Progressz M-28M: úton! Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák