+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
23
  Három évvel tovább figyelik meg a Jupitert
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A NASA Juno névre keresztelt szondájának eddigi útjáról és a küldetés fontosabb fejleményeiről mi is folyamatosan beszámoltunk, így olvasóink tisztában lehetnek azzal, hogy a küldetés egy apró hibától eltekintve eddig akadálymentesen folytatódott. Az illetékesek most döntöttek a határidők kitolásáról, így a Juno 3 további évet kap a tudományos célú megfigyelésre.

A hivatalos közleményből kiderül, hogy a NASA beleegyezett a finanszírozás 2022-ig történő folytatásába. Ennek révén a fontosabb műveletek egészen 2021-ig folytatódnak, az adatok kielemzése pedig egy évvel később zárul majd le, miután a szonda végleg búcsúzik. Az eredeti menetrend alapján erre már idén februárban sor került volna, ám 2016 folyamán gondokat észleltek a fő hajtómű szelepeinél, így a szonda végül mégsem került a rövidebb pályára, ami lehetővé tette volna a 14 napos időközönként lebonyolított átrepüléseket.

Az eszköz így maradt az 53 napos orbitális pályán, ami azt jelenti, hogy az összesen tervezett 32 közeli megfigyelésből eddig csak 12-re került sor, a maradékot pedig a hátralévő 3 év alatt teljesítenék.

Érdekes megfigyelésekből eddig sem volt hiány, legutóbb például a villámok gyakoriságának jobb felmérése, valamint ezek eloszlása volt a soron. Kiderült a szakemberek számára, hogy a Földdel ellentétben a Jupiteren a sarki régiókhoz közel gyakoribbak a villámlások, míg az egyenlítői részeken ritkább ez a jelenség. A Voyager-1 ugyan 1979-ben rádiójelek révén szintén regisztrált villámlásokat, ezeket akkor azonban nem vetették össze az általunk ismert példányok eloszlásával, a Juno viszont jóval közelebb helyezkedik el a bolygóhoz, ami lehetővé tette a részletesebb adatok begyűjtését.



A Juno emellett azon elméleteket is igazolta, amelyek szerint a gázóriás korántsem unalmas, ez tehát továbbra is több meglepetést tartogathat számunkra. A belső szerkezet a korábban gondoltnál jóval bonyolultabb lehet, egy nagyobb, sokkal ritkásabb maggal, de itt még további megfigyelésekre és mérésekre lesz szükség.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
23
  Még erősebb lesz a nagy hadronütköztető
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
2018. június 15-én megkezdődtek az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét. A fejlesztés elvégzés után még több ütköztetést végezhetnek, növelve az új felfedezések lehetőségét - közölte közleményben honlapján a CERN.

A nagy hadronütköztetőben 2010 óta ütköztetnek részecskéket. A Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélységben, egy 27 kilométer hosszúságú, 3 méter átmérőjű alagútban működő LHC nagy kísérleteiben a csaknem fénysebességre felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat ütköztetnek, aminek eredményeként új elemi részecskék keletkeznek. Ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, valamint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait igyekeznek megfejteni.
Az LHC képes másodpercenként 1 milliárd proton-proton ütközést létrehozni. A közlemény szerint a kibővített nagy luminozitású nagy hadronütköz-tetőben (High-Luminosity Large Hadron Collider - HL-LHC) ezen ütközések száma növekedni fog, ami tízszer több adatot fog eredményezni 2026 és 2036 között. Ez azt jelenti, hogy a fizikusok képesek lesznek ritka jelenségeket vizsgálni és még pontosabb méréseket végezni.

A bővítés során két fő helyszínen - egy svájci és egy franciaországi - új épületeket húznak fel, új vájatokat, aknákat és föld alatti csarnokokat építenek, az alagutak és föld alatti csarnokok új hűtőberendezéseknek, elektromosáram-termelő és -ellátó rendszernek, valamint hűtő- és szellőzőrendszernek adnak majd helyert. Az LHC mintegy 130 darab új mágnest, köztük 24 szupravezetőt kap. Az építési munkálatok alatt az LHC tovább fog működni, kétszer terveznek műszaki leállást.

„A HL-LHC ki fogja terjeszteni a nagy hadronütköztető kutatásait az eredeti misszióján túl, lehetővé téve, hogy a részecskék, mint a Higgs-bozon tulajdonságait nagyobb pontossággal mérje, és még mélyrehatóbban tárja fel a világegyetem alapvető alkotórészeit" - idézte a közlemény Fabiola Gianottit, a CERN vezérigazgatóját.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
23
  A VLT az Einstein-féle általános relativitáselmélet legpontosabb, Tejútrendszeren kívüli tesztjét szolgáltatta
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
szerző: Kovács József

Az ESO chilei VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével és a NASA/ESA Hubble-űrtávcsővel csillagászok az Einstein-féle általános relativitáselmélet eddigi legpontosabb, Tejútrendszeren kívüli tesztjét szolgáltatták. Az ESO 325-G004 katalógusjelű közeli galaxis erős gravitációs lencseként működve a mögötte elhelyezkedő távoli galaxis képét ún. Einstein-gyűrűvé torzítja. Az ESO 325-G004 tömegének és az általa okozott térgörbületnek az összehasonlításából a kutatók megállapították, hogy a gravitáció ezeken a tényleg „csillagászati” távolságskálákon is az általános relativitáselmélet által jelzett módon viselkedik. Az eredmény a gravitáció néhány alternatív magyarázatát is kizárja.

Az ESO VLT távcsőegyüttese MUSE műszerének adatai alapján a Thomas Collett (University of Portsmouth, Egyesült Királyság) által vezetett csoportnak elsőként sikerült meghatároznia az ESO 325-G004 katalógusjelű közeli elliptikus galaxis tömegét a csillagai mozgásának vizsgálatából.

Az ESO 325-G004 galaxisnak a NASA/ESA Hubble-űrtávcsöve és a VLT MUSE műszere által gyűjtött adatok alapján összeállított képe. A MUSE az ESO 325-G004 csillagainak sebességét mérte, az ez alapján összeállított sebességdiszperzió-térképet pedig a Hubble-űrtávcső képére montírozták. A csillagok sebességeinek ismeretében a csillagászok meg tudták határozni az ESO 325-G004 tömegét. Az inzertkép egy sokkal távolabbi galaxisnak az ESO 325-G004 gravitációslencse-hatására Einstein-gyűrűvé torzult képét mutatja, amely azután vált láthatóvá, hogy az előtérlencse fényét levonták a képből.
(forrás: ESO, ESA/Hubble, NASA)


Collett így kezdi magyarázatát: „Az chilei VLT távcsőegyüttest használtuk arra, hogy megmérjük, milyen gyorsan mozognak a csillagok az ESO 325-G004 galaxisban – ez pedig lehetővé tette számunkra annak meghatározását, mekkora tömegűnek kell lennie a galaxisnak ahhoz, hogy ezeket a csillagokat a pályájukon tartsa.”

A csoportnak azonban a gravitáció egy másik megnyilvánulását is sikerült kimérnie. A NASA/ESA Hubble-űrteleszkópjával észlelték egy távoli galaxisnak az ESO 325-G004 által Einstein-gyűrűvé torzított képét is. A gyűrű megfigyelése pedig azt tette lehetővé számukra, hogy megmérjék, a fény hogyan térül el az ESO 325-G004 hatalmas tömege által meggörbített téridőben. Az Einstein-féle általános relativitáselmélet szerint az objektumok torzítják maguk körül a téridőt, ennek következtében pedig a mellettük elhaladó fény elhajlik. Az így előálló jelenség az ún. gravitációslencse-hatás, amely azonban csak nagyon nagy tömegű objektumok esetében jelentős igazán. Jelenleg néhány száz erős gravitációs lencse ismert, de a legtöbbjük túlságosan távol van ahhoz, hogy a tömegét a szükséges pontossággal megmérhessük. Az ESO 325-G004 azonban egyik legközelebbi közülük, a Földtől csak 450 millió fényévre van.

Collett így folytatja: „A MUSE adataiból ismerjük az előtérgalaxis tömegét, a gravitációs lencsézés mértékét pedig a Hubble képei alapján mértük meg. A kettő összehasonlításából következtethettünk a gravitáció erősségére – az eredmény az lett, amit az általános relativitáselmélet jósol, a hiba pedig mindössze 9 százalékos. Eddig ez az általános relativitáselmélet legpontosabb, Tejútrendszeren kívüli tesztje. És csak egy galaxist használtunk hozzá!”

Az általános relativitáselmélet helyességét Naprendszer-léptékben már rendkívüli pontossággal tesztelték, a Tejútrendszer centrumában lévő csillagok mozgásának vizsgálata is folyik e célból, de ennél nagyobb skálákon eddig nem léteztek kellően pontos tesztek. A gravitáció nagy léptékű viselkedésének ismerete ugyanakkor kulcsfontosságú a jelenlegi kozmológiai modellünk érvényességének megállapításához.



A sematikus ábra azt magyarázza, hogy egy távoli galaxis fénye miként torzul egy közelebbi előtérgalaxis hatására, amelynek gravitációs tere úgy viselkedik, mint egy lencse, és a távoli forrás képét egy fényesebb, jellegzetes fénykarikává, ún. Einstein-gyűrűvé torzítja. A torzítás elemzése feltárta, hogy egyes távoli csillagontó galaxisok fényessége a Nap fényességének akár 40 billiószorosa, a gravitációslencse-hatás okozta nagyítás pedig 22-szeres is lehet. (forrás: ALMA (ESO/NRAO/NAOJ), L. Calçada (ESO), Y. Hezaveh et al.)

Az eredménynek a gravitáció általános relativitáselmélettel szembeni alternatív modelljei szempontjából is jelentős következményei lehetnek. Ezek az alternatív elméletek azt jósolják, hogy a gravitációnak a téridő görbületére gyakorolt hatása „skálafüggő”. Ez azt jelenti, hogy nagy skálákon a gravitációnak másként kellene viselkednie, mint a Naprendszer jóval kisebb léptékében. Collett és csoportja szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy 6000 fényéves lépték alatt ez igaz lenne.

„Ámulatba ejtő, hogy az Univerzum laboratóriumként még ilyen lencséket is felkínál nekünk” – teszi hozzá Bob Nichol (University of Portsmouth). „Felemelő érzés a világ legjobb teleszkópjaival bizonyítani azt, mennyire igaza volt Einsteinnek.”

forrás:/csillagaszat.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
21
  Egyre nagyobb bajban van az Opportunity
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Ahogy korábban beszámoltunk róla, hatalmas bajban van a NASA Opportunity marsjárója, amely egy óriási viharba keveredett. A szerkezet helyzete most még rosszabbra fordult.

A NASA szerint a szakértők hiába próbálkoznak, nem tudják felvenni a kapcsolatot a marsjáróval – írja az IFLScience. Ez azt jelenti, hogy az akkumulátorok töltöttsége súlyosan lecsökkent, az Opportunity pedig alacsony energiaszintű állapotra kapcsolt. Ebben a módban a missziós órát leszámítva a szerkezet összes alrendszere leáll. Az óra később bizonyos időközönként ellenőrizni fogja, hogy megemelkedett-e az energiaszint az Opportunity bekapcsolásához.

A NASA közleménye szerint a Kitartás völgye (Perseverance Valley) felett olyan vastag porréteg alakult ki a levegőben, hogy a marsjáró napelemei az elkövetkező napokban bizonyosan nem tudnak elegendő energiát előállítani.

A május végén kialakult vihart a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda figyelte meg először. A vihar két hét alatt igazi szörnyeteggé fejlődött, mára teljesen eltakarja a napot az Opportunity elől.

A becslés alapján a vihar június 8-án 18 millió négyzetkilométeres volt, a napokban azonban több mint kétszeresére nőtt területe.
A jelenleg 41 millió négyzetkilométeren tomboló vihar a Mars negyedét érinti. A vihar akkora, hogy már a bolygó túlsó felén dolgozó Curiosityt is elérte. Szerencsére ez a marsjró nem napelemekkel működik, így nem is veszélyezteti a vihar.

Az Opportunity 2004-ben landolt a Marson, és alaposan túlteljesítette eredetileg 90 naposra tervezett küldetését. Bár 2007-ben már átvészelt egy nagy vihart, a mostani jóval komolyabb kihívást jelent.

Az, hogy az energiaszint lecsökkenése milyen komoly probléma, a Spirit esete mutatja meg. Az Opportunity testvéreként emlegetett marsjáró 2010-ben állt le, miután megrekedt a marsi talajban, napelemei pedig nem voltak képesek elég fényhez jutni. Az akkumulátorok nem tudták a kellő hőt létrehozni, a szerkezet pedig nem élte túl a marsi telet.


forrás:/24.hu/


kapcsolódó: Bajban az Opportunity Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
21
  Nem tudni, hogy milyen fegyvereket telepítene Trump a világűrbe
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Donald Trump amerikai elnök űrhaderő létrehozását rendelte el a védelmi minisztériumnak. Nem elég a jelenlét, amerikai dominancia kell a világűrben is – mondta az elnök.
Nem most állt elő ezzel először az amerikai elnök, az ötletet már többször is megpendítette, mióta beiktatták az elnöki tisztségébe. Donald Trump hétfőn a Fehér Házban az Országos Űrkutatási Tanács ülésén írta alá azt az elnöki rendeletet, amellyel utasította a védelmi minisztériumot arra, hogy dolgozza ki, milyen lehetőségei vannak az űrbe telepítendő fegyverzetek felállításának.


Azt, hogy milyen fegyverzetekre gondolt az elnök, nem fejtette ki. Lehetséges, hogy a későbbiekben erre nyilvánosan nem is kíván visszatérni. Trump azt mondta: „van egy légierőnk, és majd lesz egy űrhaderőnk is.”
Így azt sem tudni, hogy milyen fegyvereket kíván telepíteni az amerikai kormány a világűrbe. Nem lehet tudni, hogy a rendelet hasonlít-e az 1983-as, úgynevezett csillagháborús tervhez, amelyet az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan terjesztett elő, és amely földi, valamint űrben telepített fegyvereket irányzott elő a stratégiai atomfegyverekkel felszerelt, ballisztikus rakéták kivédésre.
Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy a csillagháborús tervvel Ronald Reagan elnöknek sikerült térdre kényszerítenie az akkori Szovjetuniót.

A mostani tervről azonban azt sem tudni, ki ellen irányulna, valamint nem tudni, milyen ellenségkép kell ahhoz, hogy a fegyvereket az űrbe telepítsék.

Az elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy ilyen jellegű haderőnem létrehozásához kongresszusi hozzájárulás szükséges. Ráadásul az Egyesült Államok aláírta azt az 1967-ben született nemzetközi űrmegállapodást, amely szabályozza a világűr kihasználását, és egyértelműen megtiltja tömegpusztító fegyverek világűrbe telepítését.

Az elnök nem először beszélt arról, hogy a jelenlegi amerikai kormányzatnak milyen nagyívű tervei vannak a világűrt illetően. Szóba hozta már, hogy esetleg Mars-expedíciót indít majd az Egyesült Államok, valamint újabb holdra szállást készítenek elő, amelyről tavaly decemberben írt alá elnöki rendeletet Trump.

A NASA egyik szóvivője pedig azt közölte hétfőn: már készítik elő az újabb holdra szállási kísérletet magáncégekkel összefogva. Így várhatóan a Mars-expedícióba is bevonják majd a magánszektort. Úgy tűnik, hogy az amerikai kormány a világűr felhasználására törekszik, ami már évek óta napirenden van a kongresszusban – közölte az M1 washingtoni tudósítója.


Amerikai dominanciára van szükség a világűrben

Donald Trump az Országos Űrkutatási Tanács Fehér Házban tartott tanácskozásán elnöki utasítást írt alá, amelyben elrendelte: a védelmi minisztérium azonnali hatállyal indítson el egy világűrbe telepítendő haderő felállításához szükséges folyamatot.


Az 1990-ben készült archív képen a Ronald Reagan amerikai elnök kormányzása idején kifejlesztett rakétaelhárító rendszer egyik modelljéről készült rajz látható, amelyen két neutron lézerrel semmisítenek meg egy nukleáris töltetű robbanófejet a világűrben(MTI-fotó)


„Nem elég a puszta amerikai jelenlét a világűrben, amerikai dominanciára van szükség” – fogalmazott a tanácskozás megkezdése előtt az elnök. „Lesz egy légierőnk és lesz egy űrhaderőnk” – mondta, és hozzátette, hogy két, egymástól független, de egyenrangú haderőnemről van szó.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
18
  Az első valódi felvétel egy csillagot bekebelező fekete lyukról
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
Először figyelték meg, ahogy egy fekete lyuk bekebelez egy csillagot, majd „kihányja" annak egy részét.

Amikor egy csillag túl közel kerül egy fekete lyukhoz, akkor az erős árapály-erők szétcincálják a fénylő égitestet. A csillag anyagának egy része kifelé lökődik, míg a maradék a fekete lyuk felé esik. A befelé zuhanó anyag hihetetlenül felforrósodik, amit erős sugárzásként lehet észlelni.

Egy árapály meghibásodási esemény (tidal disruption event - TDE) művészi koncepciója, amely akkor következik be, amikor egy csillag fatálisan közelít egy szupermasszív fekete lyukhoz, amely egy relativisztikus sugár elindításával reagál.( forrás: phys.org/Sophia Dagnello, NRAO / AUI / NSF)

Ez az „izzás" több évig is eltarthat, majd egyre inkább halványodni kezd, amint az anyag keresztülhalad az eseményhorizonton. Ez az a határ, amin túl a fény már nem tud kiszabadulni a fekete lyuk gravitációs vonzásából.

Páratlan felfedezés
A fent említett anyagkilökődést most első ízben sikerült lencsevégre kapnia a csillagászoknak. A kutatók külön erre a célra felturbózott teleszkópokkal vizsgálták a tőlünk 150 millió fényévre található Arp 299 nevű ütköző galaxisokat. Amikor először meglátták a jelenséget, azt hitték, szupernóva robbanás szemtanúi lehetnek, ám hamarosan kiderült, hogy egy jóval ritkábban megfigyelhető eseményre sikerült rábukkanni.

A két összeolvadó csillagváros egyikének centrumában egy nagyobb csillag helyezkedett el, amely a közeledés révén egy, a mi Napunknál húszmilliószor termetesebb fekete lyuk tőszomszédságába került. Ez is lett végül a végzete:
a fekete lyuk beszippantotta a csillagot, majd anyagának egy részét óriási sebességgel kilőtte.
Ezt a folyamatot pillantották meg és rögzítették a szakemberek.



forrás: Mattila, Perez-Torres, et al.; Bill Saxton, NRAO/AUI/NSF

A legtöbb galaxisban van olyan szupermasszív fekete lyuk, amely képes anyagot vonzani és ezáltal abból hatalmas korongot formálni maga köré.
Ezeket azonban nehéz meglátni, részben azért mert nem túl gyakoriak, másrészt azért, mert nem bocsátanak ki látható fényt, ugyanis a gázok és por elnyelik azt.
Szerencsére infravörös sugárzásként, illetve rádióhullámokként érzékelhetőek ezek a jelenségek is.

forrás:/origo.hu/

kapcsolódó: Először “látjuk” két gigászi fekete lyuk egymás körüli keringését Katt ide!
Eltűnt egy csillag – talán fekete lyuk maradt a helyén? Katt ide!
Fekete lyuk körül keringő csillagok igazolják, hogy Einsteinnek megint igaza volt Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
18
  A Tudósok Sarkában temették el Stephen Hawking hamvait
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: Róza
A kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking, a március 14-én 76 évesen elhunyt világhírű elméleti fizikus hamvait pénteken a londoni Westminster-apátságban.

A gyászszertartáson az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudóst Benedict Cumberbatch angol színész búcsúztatta, aki Hawkingot alakította a BBC egyik 2004-es televíziós drámájában, de megemlékezett az elhunytról Tim Peake brit űrhajós, Martin Rees királyi csillagász és Kip Thorne Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus is.

A családtagokon és a barátokon kívül szerte a nagyvilágból a nagyközönség ezer, sorsoláson kiválasztott tagja vehetett részt a gyászszertartáson, amely után Stephen Hawking szavait az űrbe, a Földhöz legközelebbi fekete lyuk irányába sugározták az Európai Űrügynökségnek a spanyolországi Cebrerosban lévő állomásáról.

A néhai fizikus lánya, Lucy szerint az 1A 0620-00 jelű fekete lyuk felé sugárzott szavak a béke és a remény üzeneteként szolgálnak az „egyetértésről és annak fontosságáról, hogy harmóniában kell együtt élnünk ezen a bolygón”.

Az üzenethez Vangelis, a legismertebb görög zeneszerző, többek között a Tűzszekerek és a Szárnyas fejvadász című film zenéjének komponistája szerzett kísérőzenét. Vangelis szerzeményét a szertartás résztvevői CD-n vihették.

Hawking földi maradványait a Tudósok Sarkában, Isaac Newton és Charles Darwin sírja között helyezték végső nyugalomra, egy olyan helyen, amelyet csak a nagy tudományos áttörést elérő elméknek tartanak fenn, és ahol a legutóbbi két temetést 1937-ben, illetve 1940-ben tartották. Newtont 1727-ben temették el a westminsteri apátságban, a közelében nyugszik 1882 óta Darwin is.

A korunk egyik legnagyobb elméjeként emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.
Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.



Hawking sírja fölé egy emlékkövet állítottak azzal a felirattal, hogy „Itt nyugszik az, ami halandó volt Stephen Hawkingból 1942-2018”, és a fizikus egyik leghíresebb egyenletével.

A videó indításához: Katt ide!

Cambridge-ben, ahol lakott, Hawkingot március 31-én búcsúztatták a St. Mary templomban, annak az épületnek a közelében, ahol a tudós több mint 50 éven át tudományos tevékenységét végezte. A család korábban azt közölte, úgy fogják megrendezni a búcsúztatást, hogy a hívőknek és a nem vallásos résztvevőknek is megfelelő legyen. Stephen Hawking ateista volt, és nem hitt a halál utáni életben.

Hawking számos kitüntetés birtokosa volt, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, 37 évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék vezetői posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Te is ott lehetsz Stephen Hawking búcsúztatásán Katt ide!
Stephen Hawking agyáért harcolnak a tudósok Katt ide!
Halála előtt négy nappal jelent meg Hawking testamentumnak is beillő tanulmánya Katt ide!
Meghalt Stephen Hawking világhírű brit elméleti fizikus Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
18
  Túl a valóságon - Krekó Péter az álhírek varázslatos világáról
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: Róza
szerző: Czene Gábor
fotók: Tóth Gergő



Még pár éve sem gondolta volna, hogy ilyen töménytelen mennyiségű álhírözönnel kétharmadot lehet szerezni Magyarországon – mondja Krekó Péter politikai elemző, szociálpszichológus.

Névjegy: Krekó Péter politológus, szociálpszichológus. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara szociálpszichológia tanszékének adjunktusa. 2011 óta a Political Capital ügyvezető igazgatója, 2016-2017-ben Fulbright-ösztöndíjas vendégoktató volt az Egyesült Államokban, az Indianai Egyetem Közép-Eurázsiai Tanulmányok tanszékén. Doktori értekezését az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiájából írta. Fő kutatási témája az orosz politikai befolyás Nyugaton, ennek kapcsolata az európai populizmussal és radikalizmussal.

- Melyik a kedvenc összeesküvés-elmélete?
- Több is van, az egyik talán a kolontári iszapkatasztrófához kötődik. Szaniszló Ferenc televíziós műsorvezető az Echo TV-ben – még mielőtt a Fidesz kitüntette volna Táncsics-díjjal – azzal a magyarázattal állt elő, hogy a tározót NATO-gépekkel bombázták, ezért öntötte el a vörösiszap a környéket. Szerinte tehát nem baleset történt, de arra az apróságra már nem tért ki, mi értelme lett volna annak, hogy a NATO halálos áldozatokat követelő tragédiát idézzen elő egy szövetséges országban.

De ugyanez az esemény egyesek szerint Gyurcsány Ferenc, vagy éppen Orbán Viktor műve volt. Az összeesküvés-elméletek egy részére jellemző, hogy bár a világot akarják megmagyarázni, nem adnak értelmezhető választ a roppant egyszerű kérdésre: mi a cél? Miért lenne jó Soros Györgynek, hogy „migránsokkal” árassza el Európát? Amikor Orbán Viktor egyik rádióinterjújában Soros-féle „háttérhatalomról” értekezett, és megkérdezték tőle, milyen érdekek állnak a háttérben, a miniszterelnök frappánsan így vágta ki magát: ő nem akar összeesküvés-elméletekbe bonyolódni, csak a tényeket mondja.

- Jókat mosolyog, miközben beszél. Viccesnek találja?
- Nem nagyon tudok mást tenni. A nevetségessé tétel amúgy jó módszer lehet a konspirációs elméletekkel szemben. A könyvemben éppen eléggé sötét képet festek a jövőről – ami már részben jelenné vált.

- A Tömegparanoia című könyvéről van szó, amely az úgynevezett „fake news” természetrajzával foglalkozik...
- ...és igyekszem bemutatni azokat a társadalmi-politikai feltételeket is, amelyek kedveznek a megjelenésüknek.

- Álhírek, tudatosan terjesztett hazugságok, tévhitek, politikai manipulációk, összeesküvés-elméletek (konteók) elegye alkotja ezt a világot. Egyik vaskos megállapítása szerint a fake news mára mintha átvette volna a hatalmat a valódi, tényszerű hírek felett. Provokál, vagy tényleg így gondolja?
- Nem állítom, hogy mindenhol, de vannak olyan országok és időszakok, ahol ez egyértelműnek látszik. Az Egyesült Államokban az elnökválasztási kampány utolsó heteiben a húsz legnépszerűbb álhír a Facebookon messze nagyobb elérést produkált, mint a fősodorhoz tartozó média valódi hírei. Mianmartól Olaszországon át Ukrajnáig sokfelé masszív dezinformációs háború zajlik, nem is beszélve Oroszországról. Az álhírek, összeesküvés-elméletek sok országban elözönlötték a mainstreamet. A magyar parlamenti választás előtt a kormánypárt szinte kizárólag a konteókra összpontosított, az üzeneteket aztán állami pénzből fenntartott, grandiózus álhírmédia-gépezet közvetítette az emberek felé.

- A változás felfoghatatlanul gyorsan következett be, tizenöt éve sincs, hogy megjelent a Facebook, a Youtube és a Twitter. Meddig lehet pörgetni a hazugsággyárakat? Mikor érvényesül az ingahatás?
- Nem mernék jósolni. Az új generációk a közösségi média terében szocializálódnak, arra számítok, hogy egy ideig még az folytatódik, ami most van. Idővel talán kialakul erős tömegmozgalom a jelenlegi trenddel szemben, ami elvezethet a közösségi média korlátozottabb használatához, akár tömeges elhagyásához. Ennek már akadnak jelei.

- A fake news következményei nem csupán a politikában érhetők tetten. Önt idézve: ahol elharapózik az álhírek logikája, ott végső soron minden tudás megkérdőjeleződhet.
- Pontosan ezt látjuk. Megkérdőjeleződik minden, ami a tényszerű tudáson alapul. A tradicionális tudásképző intézmények – újságírás, egészségügy, egyetemek, tudományos műhelyek és így tovább – presztízse egyre csökken. Különböző információs univerzumok alakulnak ki, ami a törzsi logika felé mutat, és ez erőszakosabbá teszi a közbeszédet. A totális bizalmatlanság kezd normává válni. Márpedig: aki semmiben nem bízik, bármiről meggyőzhető. Beköszöntött a post-truth world, azaz a valóságon túli világ kora.

Krekó Péter szerint a populisták jobban aknázzák ki az álhírek, közösségi mítoszok törzsi logikáját.

- A konteók, álhírek a könyve szerint azért keletkeznek és tudnak népszerűségre szert tett tenni, mert kiszolgálnak minket. Ebben az esetben is a kereslet hozta létre a kínálatot?
- Ha nem mutatnánk fogékonyságot a konteókra, akkor egész biztosan nem terjednének ilyen könnyen és nem lenne ekkora hatásuk.

- A hagyományos kereszténység a nyugati kultúrában visszaszorulóban van. Lehet, hogy a fake news amolyan valláspótlékként is működik?
- Létezik ilyen tudományos elmélet, amit részben empirikus vizsgálatok is alátámasztanak. A modern kor emberének is szüksége van mítoszokra.

Érdekes jelenség, hogy a középkorba visszavezető irracionális gondolatok – így például az oltásellenes tévtanok – terjesztői a XXI. század fejlett technikai eszközei révén toborozzák a híveket.

- Az álhírek által teremtett világ – írja – sokszor vonzóbb és izgalmasabb, mint a valóság. Az önkiszolgáló hazugság sokkal kellemesebb, mint a kényelmetlen igazság.
- A konteók egy adott csoport összetartozásának érzését is erősíthetik. Gyakori, hogy az álhírek a vélt belső vagy külső ellenség ellen irányulnak, ezért félelem- és gyűlöletkeltő tartalommal bírnak.

- Figyelmeztet rá, hogy bármilyen iskolázott vagy okos legyen valaki, bizonyára felült már életében – akár többször is – álhíreknek, és jó eséllyel vannak jól bejáratott konteói. Védtelenek lennénk?
- Védtelenek nem vagyunk, de mások nem tudnak megvédeni minket, csakis mi saját magunkat. A felszínes hírfogyasztás helyett meg kell találnunk a hiteles, ellenőrzött, megbízható forrásokat és a bizalmatlanságnak azt az egészséges mértékét, amely segít azonosítani a konteókat.

- Közben ön is elismeri, hogy az összeesküvés nem mindig a fantázia és a manipuláció terméke. Elvégre összeesküvések a valóságban is előfordulnak.
- Kár lenne vitatni. Általánosságban elmondhatjuk, hogy azok, akiknek akár politikai, akár gazdasági túlhatalmuk van, hajlamosak visszaélni azzal. Demokráciában a sajtónak, a civil szervezeteknek, a független állami intézményeknek az a feladatuk, hogy megakadályozzák, vagy legalább utólag leleplezzék a tényleges összeesküvéseket. Ha a hatalom kitalált konteókra építve megpróbálja kiiktatni ezeket a szervezeteket és intézményeket, eljuthatunk oda, hogy a kormány ténylegesen létrehoz egy korrupt, összeesküvésen alapuló rendszert.

- Magyarországról beszél?
- Nem kizárólag, de tény, hogy nálunk is erősödik ez a fajta hatalmi mentalitás. Magyarország különös ötvözete Nyugat és Kelet, múlt és jövő találkozásának. Annyi biztos, hogy a nyugati társadalmak hanyatlásáról, civilizációs válságáról szóló eszmefuttatások – idehaza évszázadok óta hallunk hasonlókat – újabban leginkább az orosz és a török propagandára, keleti diktatúrák érvkészletére jellemzők.

- Ön szerint manapság lehet választást nyerni a fake news bevetése nélkül?
- A szorongató tapasztalat az, hogy nem lehet.

- Ijesztően hangzik.
- Végképp le kell számolnunk az illúzióval, hogy a közösségi média a demokrácia kiteljesedéséhez járul hozzá. Ellenkezőleg. Nyugati kampánytanácsadókkal beszélve egyértelmű, hogy centrista, liberális, baloldali pártok szintén alkalmaznak álhíreket. Szóval: sikeres baloldali politikusok is élnek ezzel az eszközzel. Igaz, lényegesen kisebb arányban, mint a jobboldali populista, tekintélyelvű politikusok. Úgy alakult, hogy a populisták sokkal inkább képesek használni a közösségi médiát, és kiaknázni az álhírek, közösségi mítoszok törzsi logikáját.

- Reménykedjünk, hogy egyszer majd a demokraták is belejönnek a hazugsággyártásba? Miben fognak különbözni azoktól, akiket szeretnének leváltani?
- A fő kérdés számomra is az, hogyan lehet kitörni ebből a körből. Úgy semmiképpen sem, ha fenntartjuk a politikai polarizációt, ha a különböző táborok a saját hírbuborékukban élnek, és nem is törődnek vele, mi történik azon kívül. Fel kell számolni a törzsi logikát, ráadásul – a hasonlatnál maradva – a kisebb törzs tagjainak kell keresni a kapcsolatot a nagyobb törzzsel. Magyar viszonyokban: a hazai „ballib” oldalnak, mivel számszerű kisebbségben van, különösképpen érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy belekényelmesedik-e a lövészárokba, vagy inkább keresi a párbeszéd lehetőségeit. A jobboldali szavazók hülye vidékiként való leírása voltaképpen a jobboldalt segíti.

- Jó, de mi van akkor, ha a másik oldal közelébe sem enged a saját táborának?
- Akkor kétszer-háromszor annyi energiát kell mozgósítanunk annak érdekében, hogy párbeszédet kezdeményezzünk. Nem feltétlenül a másik meggyőzésének igényével, hanem azért, hogy minél inkább gyengítsük azt a felfogást, amely a politikai küzdelmet a jó és a rossz harcaként tünteti fel, ezzel pedig igazolni akarja a tekintélyelvű hatalomgyakorlást.


forrás:/népszava/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
16
  Bajban az Opportunity
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Turandot

Megszakadt a kapcsolat az Opportunity-vel, mert a vörös bolygó felszínén hatalmas vihar tombol, és elérte marsszondát is. A vihar kitörését még május 30-án észlelték, azóta egyre erősödött, és becslések szerint most 35 millió négyzetkilométeren tombol. Ez a bolygó felületének negyede.

Az Opportunity-t ez érzékenyen érinti, mert a porvihar eltakarja a Napot, a napelem cellái nem kapnak fényt, nem tudja feltölteni akkumulátorait.

A szonda épp ezért már vészüzemmódba kapcsolt, időnként életre kel, hogy ellenőrizze a külső körülményeket. Azonban a vihar napok óta korlátozza a fényviszonyokat, az akkumulátorok töltése vészesen fogy.

A legnagyobb problémát a hideg jelenti, nincs energiája a fűtése, ha mínusz negyven Celsius fok alá csökken a szonda hőmérséklete, a működése leállhat.

Hatalmas homokvihar tombol a Marson (forrás: NASA)

Az Opportunity igazi sikertörténet. Működését 90 napra tervezték, mégis több mint 14 éve működik. A kutatók 2004-ben arra számítottak, hogy a homok lassan be fogja a fedni a napelemeket, de a kevés marsi szél is elég volt hozzá, hogy lefújja, és így folytatni tudta a küldetését.



14 éve kutatja a Mars bolygó felszínét az Opportunity. A NASA eredetileg három hónapra tervezte a missziót, de a napelemek energiájával működő Opportunity továbbra is küldi a jeleket a vörös bolygóról. (forrás: NASA)

2007-ben már túlélt egy hatalmas vihart, akkor két hét után vette fel újra a kapcsolatot a Földdel. A kutatók most is abban reménykednek, hogy még nem kell elbúcsúzni tőle.

forrás:/galaktika.hu/


kapcsolódó: Hetedik marsi telére készül az Opportunity Katt ide!
Vajon ki takarítja le folyton a marsjárókra rakódott porréteget? Katt ide!
30 centis buckán bukott el majdnem a NASA negyvenszeres túlélője Katt ide!
NASA: Két hely a Marson lakható lehetett volna Katt ide!
Beperelték a NASA-t egy marslakó miatt Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jún.
16
  Váratlan felfedezés: ősi anyag bombázza a Föld légkörét
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Üstökösökből származó részecskéket találtak a kutatók a Föld atmoszférájának felső részében. A porszemcsék a csillagközi térből származnak, ősibbek még a Naprendszernél is, így vizsgálatukkal több mindent megtudhatunk arról, hogyan keletkeznek a bolygók és maguk a csillagok.

Ezek a részecskék már több mint 4,6 milliárd éve léteznek, és irtózatos távolságokat tettek meg, mielőtt a földi légkörbe kerültek volna – erre jutottak a kutatók, miután megvizsgálták a csillagközi por kémiai összetételét.

A tanulmányt jegyző nemzetközi tudóscsoport biztos benne, hogy a Nap körül keringő bolygótesteket felépítő anyagokra sikerült rátalálni. Azok számára, akik az univerzum születését tanulmányozzák, ez most egy hatalmas felfedezés.

Illusztráció (forrás: Hope ISHII/University of Hawaii)

„Megfigyeléseink azt mutatják, hogy az egzotikus szemcsék a bolygók és csillagok alapvető építőelemeit jelentő preszoláris porból származnak” – nyilatkozta Hope Ishii, a Hawaii Egyetem munkatársa. „Amennyiben kezünk közé kerülnek azok a 4,6 milliárd éves kezdőmatériák, amelyek a planétakeletkezést beindítják, az mindenképpen izgalmas eredmény, és segítségükkel alaposabban megérthetjük azokat a folyamatokat, amik az égitestek formálásában és alakításában kulcsszerepet játszanak” – tette hozzá a csillagász.

Ma már csak üstökösök anyagaként vannak jelen a Naprendszer építőkövei
A Naprendszer bolygói a jelenlegi elméletek szerint a csillagunkat körülvevő gáz- és porfelhőből keletkeztek.
Azok az amorf szilikátok, szén- és jégszemcsék, amelyek több milliárd évvel ezelőtt a bolygórendszerünket felépítették, ma már csak üstökösök anyagaként találhatók meg.
Egy üstökös elfogása ugyanakkor nem egyszerű, és még az erre alkalmas technikával sem rendelkezünk, így a mostani mintákat a NASA sztratoszférában is működő kutatójárműve gyűjtötte össze. Az üstökösökből kiszakadó részecskék ugyanis a Föld atmoszférájának felső rétegének csapdájába estek.

A kémiai struktúra elárulja a születés helyét
A részecskék kémiai összetételét infravörös fény és elektronmikroszkóp alkalmazásával elemezték. A szakemberek különösen az üveges részecskék egyik alcsoportjára (GEMS, azaz üvegbe ágyazódott fémek és szulfidok) koncentráltak – ezek mindössze néhány száz nanométer vastagok, vagyis alig századrészét teszik ki az emberi hajszál vastagságának.



Illusztráció (forrás: Leemage/©Don Dixon/Novapix)

Az eredmények azt mutatták, hogy a szemcsék eredetileg hideg, erős sugárzású környezetben álltak össze.
Mivel kis hőmérsékletemelkedés is elég lett volna ahhoz, hogy a szemcséket összetartó kötések szétbomoljanak, ezért a kutatók azt feltételezik, valahol a Naprendszer külső részében rejtőző ködben jöttek létre. E felhő porból, hidrogénből, héliumból és más ionizált gázokból állt, ezekből formálódott a Naprendszer is.

Mivel a szemcsék külső és belső részében egyaránt jelen van a szerves szén egy specifikus fajtája, ezért úgy gondoljuk, keletkezésükhöz teljes egészében alacsony hőmérsékletű tartományra volt szükség – magyarázta Jim Ciston (Lawrence Berkeley National Laboratory), aki szintén részt vett a kutatásban. „Minden jel arra mutat, hogy ezek a bolygóközi anyagok a Naprendszer keletkezése előtti időből maradtak vissza, így igen részletes képet adnak bolygórendszerünk ősi építőköveinek kémiai tulajdonságairól” – tette hozzá Ciston.

Persze a mostani eredmények sem elegendőek ahhoz, hogy messzemenő konklúziókat lehessen levonni abból, mi történt ötmilliárd évvel ezelőtt a szűkebb kozmikus környezetünkben, ezért a tudósok azt tervezik, tovább vizsgálják az üstökösökből származó részecskéket.

forrás:/origo.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák