+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
08
  Útnak indult a Hold sötét oldalát kutató kínai űrszonda
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Útnak indították Kínából helyi idő szerint szombat hajnalban a Csang'o-4 kínai űrszondát, amely a világűr kutatásában először fog landolni a Hold Földről nem látható túloldalán. A Nagy Menetelés-3B rakétával útnak indított űrszonda egy leszálló egységből és egy holdjáróból áll.

A Csang'o-4 új fejezetet fog nyitni a holdkutatásában - közölték a szakemberek. A Csang'o-4 indulását június közepén megelőzte a Csüecsiao (Szarka-híd) nevet viselő adóvevő műhold pályára állítása, amely az űrszonda kommunikációját biztosítja.


A Csang'o-4 tudományos feladata lesz alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyelés, a Hold felszínének és felszíni formáinak vizsgálata, a Hold ásványi összetételének kimutatása, a neutron sugárzás mérése, azaz a Hold túloldala környezetének tanulmányozása - közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség.

A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették.

A Csang'o-4 feladata lesz a Hold felszínének és felszíni formáinak vizsgálata, ásványi összetételének kimutatása.
A Nagy Menetelés-3B rakétával útnak indított űrszonda egy leszálló egységből és egy holdjáróból áll. A Csang’o-4 új fejezetet fog nyitni a holdkutatásában – közölték a szakemberek.

Az űrszondát június közepén megelőzte a Csüecsiao (Szarka-híd) nevet viselő adóvevő műhold pályára állítása, amely az űrszonda kommunikációját biztosítja.

Az űrszonda Csang-o holdistennő nevét viseli az ókori kínai mitológiából, aki a Holdra repült az után, hogy ivott az örökéletet biztosító varázslatos elixírből.

A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
08
  Űrszondát küldtünk a Bennu kisbolygóhoz
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Megérkezett a Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REx űrszondája, amely felvételeket készít a kisbolygó felszínéről, és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék a Bennu kémiai és ásványi összetételét. A tervek szerint 2020-ban mintákat is gyűjt a kisbolygóról.



Az OSIRIS-REx küldetés a videó inditásához Katt ide!

A 2016 szeptemberében útjára indított OSIRIS-REx - teljes nevén Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security-Regolith Explorer - egy hét éven át tartó programot teljesít. A napenergiával működő, mintegy kétezer kilogrammos, terepjáró méretű, pilótanélküli űreszköz, amelyet a Lockheed Martin és a Boeing közösen épített, 2020 júliusában fogja megközelíteni a szénben gazdag aszteroida felszínét, leszállni nem fog, egy robotkar segítségével próbál legalább 60 gramm kőzettörmeléket begyűjteni. Az űrszonda kőzetmintákat szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres űrutazás után 2023-ban tér vissza a Földre. Ez lesz az első kozmikus kőzetmintagyűjtés azóta, hogy az Apollo űrhajósai kőzetmintákat hoztak vissza a Holdról az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején.

Az amerikai űrkutatási hivatal szerint a Bennu kőzeteinek elemzése segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértésék a Naprendszer több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását. A kutatók a kisbolygó pontos útvonalát is meg akarják határozni, hogy választ kapjanak arra, mekkora az esélye annak, hogy a kisbolygó 2182-ben a Föld közelében haladva összeütközik bolygónkkal. Ennek valószínűségét egy a négyezerhez becsülik tudósok.

Az űrszonda mintegy 19 kilométerre közelítette meg a Földtől 130 millió kilométer távolságra lévő Bennut közép-európai idő szerint néhány perccel 18 óra után. Néhány óra múlva még közelebb repül, majd december 31-én pályára áll a kisbolygó körül. Először a Bennu északi pólusa, majd az egyenlítője és később a déli pólus fölött repül, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy a tudósok felmérjék tömegét és vonzóerejét.
Korábban egyetlen űreszköz sem keringett ilyen kicsiny - becslések szerint 487 méter átmérőjű - égitest körül. Az 1999-ben felfedezett Bennu pályája hatévente a Föld közelében húzódik, ezért ezekben az időszakokban viszonylag kis energia-befektetéssel megközelíthető az égitest.

A Bennu, a Föld és a OSIRIS-REx pályája
A videó indtásahoz Katt ide!

A Bennu mozgását nemcsak a gravitáció irányítja, hanem az úgynevezett Jarkovszkij-hatás is, amelynek lényege, hogy mivel az égitest egy irányból, a Napból kapja megvilágítását, ezért egyrészt egyenetlenül melegszik fel, másrészt a kapott hőt kisugározva kis mértékben módosítja saját pályáját. "Azért választottuk a Bennut, mert ez gyakorlatilag egy időkapszula a Naprendszerünk keletkezésének hajnalából" - mondta korábban Dante Lauretta, a küldetés főkutatója az Arizonai Egyetemről. Hozzátette, az alakuló Naprendszerben apró, kőzetszerű égitestek kezdtek formálódni, és némelyek közülük vízjeget és szerves anyagokat is elraktároztak, ezek pedig olyan alapvető összetevők, amelyek lakhatóvá tehették a Földet, vagy legalábbis löketet adhattak a földi élet kialakulásának.

A NASA célja, hogy jóval több kőzettel térhessen vissza a küldetés, mint a 2003-ban indult japán Hajabusza 1 expedíció, amely kevesebb mint egy milligramm mintával tért vissza a Földre egy aszteroidáról 2010-ben. Az OSIRIS-REx az amerikai űrkutatási hivatal New Frontiers programjának három űreszközéből az egyik. A másik kettő, a New Horizons űrszonda a Plutót kutatta 2016-ban és jelenleg a 2014 MU69 nevű égitest felé tart, amely a Naprendszer külső fagyos részén, a Kuiper-övben kering. A Juno űrszonda 2016 óta elsősorban a Jupiter mágneses mezejének felmérését végzi.

forrás:/sg.hu/

kapcsolódó: Először fotózta le úti célját, a Bennu aszteroidát az OSIRIS-REx űrszonda Katt ide!
Az OSIRIS-Rex sikeresen katapultált a veszedelmes aszteroida felé Katt ide!
Távoli aszteroidáról gyűjtünk be mintákat Katt ide!
Ezt az aszteroidát nem tudjuk megállítani - be fog csapódni Katt ide!



Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
08
  NASA-tudós: A földönkívüliek már jártak itt
Kategória: UFO-k és földönkí­vüliek - Közzétette: nordi
Silvano P. Colombano, a NASA egyik tudósa nem kevesebbet állít, minthogy a földönkívüliek jártak már a Földön, annak pedig, hogy nem vettük észre őket, egészen prózai oka van – számol be a Daily Mail.
A tudós szerint jártak már földönkívüliek a Földön, csak apró termetük miatt nem vettük észre őket – fejtette ki a lapnak Silvano P. Colombano.

A földönkívüliek termete csak az egyik indok, a tudós szerint azzal is számolnunk kell, hogy a földön kívüli élet – a mienktől eltérően – nem szénalapú.
Colombano szerint a földönkívüliek jóval fejlettebbek nálunk, nyilván birtokukban van a csillagközi utazáshoz szükséges technológia, mindezek miatt újra kell gondolnunk azt az eszköztárat, amit eddig a földön kívüli élet kutatásához használtunk, vagyismit és hogyan keresünk.

A már említett eltérő életfeltételeken túl azt is problémának találta, hogy a kutatásokban túlzottan az „emberi technológiához hasonló” jeleket próbálunk azonosítani egy másik bolygón, és mivel a földön kívüli élet egyáltalán nem ilyen, így nem csoda, ha nem találjuk meg.

Az is lehet, hogya földönkívüliek emberi szemmel alig észrevehető, szuperintelligens lények– állítja a tudós. Mindez azt is jelenti, hogygyökeresen meg kell változtatnunk a földönkívüliekkel kapcsolatos elképzeléseinket, és a velük kapcsolatos kutatásokat.

forrás:/origo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
08
  Ha Románia sokat szarakodik, Erdély tényleg ott fogja hagyni!
Kategória: Autonómia - Közzétette: nordi
szerző: Jean St'Ay

Erdély, ugye, 1918-ig amúgy is egyfajta Európai Unió része volt. Ezt mondta a román sajtó egyik nagyembere, Cristian Tudor Popescu. Nemigen van mit hozzátenni. A veterán sajtós világosan megmondja: a Romániával való unió előtt Erdély az Osztrák-Magyar Monarchia részeként egyfajta Európai Unió része volt. Persze, nem volt olyan demokratikus, mint a mai EU (khm, izé), de egy rendes birodalom volt, rendes adminisztrációval, rendes oktatással, rendes intézményrendszerrel. Na, és Erdély ennek a birodalomnak szerves része volt.

Románia? Kérem, Románia magányos kis ország volt, az európai struktúrákon kívül. És lehet most, az egyesülési centenárium alkalmával örömködni, enni a csülkös babot és arra gondolni, hogy az erdélyi román tesók csak úgy jöttek, maguktól, bele a nagy egyesülésbe. Nem jöttek.



Évtizedeken át eszük ágában se volt egyesülni az Ókirálysággal, csupán egyenlő jogokat szerettek volna kiharcolni maguknak a monarchián belül. Az egyesülést végül Magyarország „okozta”, mégpedig azzal, hogy nem csak a románokat, de a szlovákokat, horvátokat, mindenkit diszkriminált.

Erdélyből igenis lehetett volna egy balkáni Svájc, románokkal, magyarokkal, németekkel, multikulturalitással, sok felekezettel, ehhez nem kellett semmiféle egyesülés – már ha a magyar állam nem folytatta volna azt a kudarcos politikát, amit folytatott.

Popescu mester mindezzel oda akar kilyukadni, hogy ha ma Románia továbbra is azon az úton halad, amerre Liviu Dragnea, Călin Popescu-Tăriceanu, Darius Vâlcov, Codrin Ștefănescu, Cătălin Rădulescu és társaik tolják, vagyis elfele az Európai Uniótól, Erdély nem biztos, hogy követni fogja őket. Erdély annak idején hozzászokott, hogy európai ország legyen, ellentétben a másik két román fejedelemséggel.

Popescu a maga részéről nem az RMDSZtől, sőt, nem is az erdélyi magyaroktól fél. Az erdélyi románoktól fél. Mert ahogy románok milliói hagyják el az országot, úgy megtörténhet, hogy az erdélyiek egy nap Erdéllyel együtt lépnek ki.
Kíváncsiak vagyunk, mit fognak szólni ehhez az egységes és oszthatatlan honvédők.

forrás:/foter.ro/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
06
  Megérkezett a Wirtanen-üstökös
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Majzik Lionel

Egyre kedvezőbb helyzetbe kerül a Wirtanen-üstökös, amelyet már magyar amatőrcsillagászok is megpillantottak szabad szemmel.
A hét képe azonban – hasonlóan az éta Carinae-ről készült fotómhoz – még nem Magyarországon, hanem Ausztráliában készült felvételek alapján született, a korszerű lehetőségeket kihasználva, robottávcső segítségével.


Miért karácsonyi üstökösként nevezem ezt – a jelen sorok írásakor – bolygónk felé egyre csak közeledő égi vándort? A válasz egyszerű: a profi és az amatőr csillagászok 2018 karácsonya környékén sokszor fognak felnézni az égboltra, hiszen az 1948-ban Carl Alvar Wirtanen amerikai csillagász által felfedezett üstökös történelmi földközelségbe ér. A bolygónktól való távolsága a modern kori üstökösöket tekintve a tizedik legkisebb lesz, ha pedig az emberiség által ismert összes üstököst nézzük, akkor a tizenhatodik legközelebbi lesz hozzánk. A 46P/Wirtanen-üstökös 2018. december 16-án lesz földközelben, amikor is a tőlünk számított legkisebb távolsága csupán 11,5 millió kilométer, ami a Föld-Hold átlagos távolságának a harmincszorosa.

A felvétel készítésének idején hazánkból még elég alacsonyan delelt, ráadásul Magyarország időjárása nem mindig kegyes hozzánk a decemberi éjszakákon sem, ezért úgy döntöttem, hogy a közeledő üstököst távvezérléssel (az egyik ausztráliai robottávcsövet használva) örökítem meg. Fantasztikus látványt nyújtott: a 30′ méretű kómából majdnem két fokos távolságra nyúlt egy keskeny csóva.

A kétatomos szénmolekuláknak köszönhetően zöld színű, méretes kómával rendelkező kométa a Jupiter és a Föld pályája között kering a Nap körül. Az idei megfigyelhetősége a legjobb amióta felfedezték. Különösen kedvező a földközelség mellett az, hogy az égi vándor ebben az időszakban még cirkumpoláris is lesz Magyarországról, tehát az éjszaka bármelyik időpontjában megfigyelhető, de persze ajánlatos delelésekor szemügyre venni – vagyis az éjszaka közepén, éjfél környékén.

A Wirtanen-üstökös a “hiperaktív” kométák közé tartozik. A Jupiter üstököscsaládjába tartozó égi vándorra jellemző a nagy mennyiségű por- és gázkibocsátás – szerencsénkre! Az előrejelzések szerint akár 3 magnitúdós is lehet a földközelség idején. Ez azt jelenti, hogy fényszennyezéstől mentes helyről akár szabad szemmel is lehetne látni. A pesszimistább becslések inkább 4-5 magnitúdó közötti fényességet jósolnak.
Bízzunk abban, hogy az optimista előrejelzések beigazolódása mellett, hazánk időjárása is szerencsésen alakul, és mindannyiunk számára emlékezetes karácsonyi üstököst fogunk látni.

(A szerkesztő megjegyzése: Az üstökös az esti égen látható, megfigyelését azonban nagyjából december 11-12-étől egyre inkább zavarja majd a Hold, amely december 15-én lesz első negyedben. A december 22-i teleholdat követő időszakban azonban az üstökös kora esti észlelhetősége egyre kedvezőbb lesz, mivel a Hold egyre később kel. Az üstökös csak sötét, vidéke égen látható jól szabad szemmel, megfigyeléséhez használjunk kisebb látcsövet, távcsövet. A Sky and Telescope oldalán található keresőtérképén jól láthatjuk, milyen útvonalat jár be egünkön december folyamán.)

forrás:/csillagaszt.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
06
  Épül a NASA szuperszonikus gépe
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy a NASA egy új, kifejezetten csendes, szuperszonikus repülőgépet fejlesztene ki, amely bizonyos értelemben a Concorde utódaként jelenne meg a piacon, bevezetve a következő szakaszt a polgári repülés területén. Most arról értesültünk, hogy elindultak a konkrét munkálatok.



A gyártó elindította a munkálatokat, a gép 2021-re készülhet el.

A most közzétett hivatalos bejelentés szerint a Lockheed Martin valóban megkezdte a munkát az X-59 Quiet SuperSonic Technology (QueSST) névre keresztelt szuperszonikus repülőgépen, a cégen belül pedig a Skunk Works részleg dolgozik majd ezen, annak kaliforniai telephelyén, ahol több éven keresztül munkálkodnak majd a típuson. A cél egy olyan repülő előállítása és beüzemelése, amely viszonylag csendes utazást biztosít, mégpedig 16 kilométeres magasságon, óránként 1500 kilométert téve meg a levegőben, amivel természetesen rögtön maga mögé utasítaná a hagyományos változatokat. Egyelőre még nem tudni, hogy mennyiben lesz erre igény, illetve hogy mennyiben kell majd módosítani a jelenlegi szabályozást, ennek érdekében azonban komoly tesztekre készülnek.

Az illetékesek ugyanis azt tervezik, hogy több amerikai nagyváros felett járatják majd az első gépet, amely valamikor 2021-ben készülne el. Az itt összegyűjtött tapasztalatok, valamint a lakosok visszajelzései alapján leszűrhető lesz, hogy milyen módosításokra van szükség, így ezt követően az amerikai hatóságok átírhatják a szárazföld feletti, a kereskedelmi jellegű szuperszonikus repülésre vonatkozó előírásokat, amit ezután a tengerentúli utakra vonatkozó hasonló lépések követnének. A remények szerint a rendkívül karcsú kivitel valóban csendes repülést biztosít majd, ez azonban a visszajelzések és a pontos mérések után dől csak el.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
06
  Hiába egyenesítik, örökre ferde marad a pisai torony
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Az elmúlt években kevésbé ferde lett a híres pisai harangtorony, amely jelenleg is tovább egyenesedik, de nem lesz soha teljesen egyenes Roberto Cela mérnök szerint.
A fontosabb pisai műemlékek karbantartásával megbízott Opera Pirmaziale Pisana (OPA) szakértője szerint az egyenesedés még évekig eltarthat. A középkori pisai köztársaság jelképe, a harangtorony, amelynek a déli oldala 55,86 méter, az északi pedig 56,71 méter magas, nem sokkal az építése kezdete - 1173 - után kezdett dőlni a túlságosan laza talaj miatt.


A dőlést, amely miatt a torony világhírre tett szert, veszélyesnek találták. A szakértők már a fennmaradásáért aggódtak, és harminc éve hatalmas állagmegóvási munkálatokba kezdtek. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő márvány műemléket 1990 januárjában bezárták a látogatók előtt, és biztonsági okokból 11 éven át zárva tartott. Dőlésének legnagyobb mértéke 4,5 méter volt a függőlegeshez képest.

Az 1993 és 2001 között, a Michele Jamiolkowski mérnök vezette nemzetközi bizottság felügyeletével végzett munkák alatt a torony 41 centimétert egyenesedett a függőlegeshez képest. A legutóbbi mérések szerint további 4 centiméterrel lett kevésbé ferde. Roberto Cela elmondta, hogy csöveket fúrtak a torony alapja alá, földet emelve ki az épület alól, így félfoknyit sikerült az épületet egyenesíteni.

A 14,5 ezer tonnás épület mozgásának tanulmányozására a szakértők óránként végeznek méréseket, egyes méréseket automata ingákkal, másokat optikai szintezővel. A torony nyáron, amikor meleg van, deformálódik és kevésbé ferde, mert déli irányba dől, a déli homlokzata melegszik, és a kő kitágul. Tágulás közben egyenesedik - mondta Nunziante Squeglia, aki 25 éve tanulmányozza és méri a tornyot.

A torony sokkal titokzatosabb volt, amikor elkezdtem a munkát. Nem igazán tudták, mi okozza a ferdeségét, és miért fokozódik a jelenség - mondta. A mérnök szerint a több mint egy évszázada minden szempontból vizsgált torony még ma is számos rejtélyt őriz.

Robert Cela szerint azonban az összes munka ellenére a torony sosem lesz teljesen egyenes. Mint mondta, már az építésekor is történtek kísérletek a kiegyenesítésére, az egyik oldalára több követ tettek, és most enyhe banánformája van.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
04
  Szupernóvát találtak az M77-ben
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Ujhelyi Borbála

Amatőr távcsővel is észlelhető szupernóvát talált november 24-én a DLT40 felmérés a Cet egyik fényes spirálgalaxisában, az M77-ben. A Messier-katalógus 77-es számú objektuma a 4 magnitúdós delta Cetitől 50 ívpercre található.

A 2018ivc jelzéssel ellátott szupernóva (koordinátái: RA=02h42m41s, D=-00°00′32″) a fényes belső korong szélén, a magtól északkeletre tűnt fel, felfedezésekor 14,5 magnitúdós volt, és azóta bő egy magnitúdót fényesedett. A korai spektroszkópiai mérések szerint az „új csillag” egy fiatal, II típusú szupernóva, amit az azóta tapasztalt fényesedés is alátámaszt. A galaxisban lévő por sajnos jelentősen halványítja, és a vörös felé tolja el a fényét, ezért nem fényesedett fel annyira, mint a típusából és távolságából következne.



A 2018ivc helyzete a Hubble űrteleszkóp felvételén. (NASA/ESA/A. van der Hoenven)

Amikor egy nagy tömegű csillag kifogy a nukleáris tüzelőanyagból, magja hirtelen összeroppan, az erre hulló külső régiók pedig egy hatalmas robbanással ledobódnak. A II típusú szupernóvák némelyike neutroncsillagot vagy fekete lyukat hagy maga után.
Ez az első szupernóva, amit a Földtől 47 millió fényévre található M77-ben észleltek. Felkeresését kezdjük az alfa Cetivel (2,5 magnitúdó), a Cet második legfényesebb csillagával, és haladjunk nagyjából 2 fokot délnyugatra a delta Ceti felé. Ha a deltát a kis nagyítású látómező nyugati felébe helyezzük, akkor az M77 a keleti oldalon, kevesebb mint egy fokra fog feltűnni. Ezután érdemes 200-szoros vagy még nagyobb nagyítással észlelni, mert a szupernóva a fényes belső régiók peremén jelent meg, ami megnehezíti észrevételét. A plusz csillagot a galaxis magjától 9″-re keletre és 17″-re északra kell keresni.

Ha már az M77 környékét észleljük, próbáljuk megkeresni a 46P/Wirtanen-üstököst, ami december 8-án és 9-én fog elhaladni a galaxistól 7 fokra délkeletre. Az SN 2018ivc fotóinak David Bishop hozott létre galériát a Flickr szolgáltatáson.

forrás: /csllagaszat.hu/Sky&Telescope/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
04
  Létezhetnek párhuzamos univerzumok?
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: nordi
szerző: Lugosi Péter

Sok sci-fi alkotásokban, illetve bizonyos tudományos munkákban megfogalmazódott egy elképzelés: világunk nem az egyetlen, hanem számos különböző univerzum létezik, ezek az eltérő világegyetemek pedig együttesen úgynevezett multiverzumot alkotnak.
Bár a többszörös univerzumokról sokaknak feltételezhetően valamilyen tudományos fantasztikus történet jut eszébe, valójában több tudományos érv is van a multiverzum létezésére – írja a Space.com.


Napjaink legelfogadottabb modellje szerint nagyjából 13,7 milliárd évvel ezelőtt a kozmoszra a gravitációs szingularitás volt a jellemző: ebben a világban az idő és távolság mérése értelmetlen, a hőmérséklet és a nyomás pedig végtelen volt. Azután valamilyen, egyelőre ismeretlen ok miatt hirtelen tágulni kezdett a kozmosz, háromdimenziós alakot öltve.



A folyamatot beindító robbanás energiájának csökkenését követően a részecskék elkezdtek objektumokat, galaxisokat, csillagokat, bolygókat formálni.

A tudósokat egy ideje foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon csak a mi univerzumunk született-e meg ilyen módon, vagy léteznek más világegyetemek is. Mai technológiánk mellett egyelőre lehetetlen eldönteni a kérdés, a fizikusok, csillagászok és filozófusok azonban elméleti szinten sokat foglalkoznak a problémával.

MULTIVERZUM – DE HOGYAN?... A szakértők valójában több hipotézist is kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy miként épülhet fel a multiverzum. Az egyes elképzelések közt a különbséget általában az adja, hogy a kutatók miként is képzelik el az egyes világegyetemek megszületését.

Az egyik, a párhuzamos univerzumok elméletének nevezett gondolat szerint a tér-idő lapos formát ölt, és a végtelenbe tart, a végtelenségben pedig több univerzum is kialakul. A végtelen univerzumok ötletének egyik legizgalmasabb gondolata az, hogy mivel a részecsketípusok száma véges, így azok kombinációja is az (egészen pontosan 10¹²², azaz 122 darab 10-es szorzata). A végtelen tér-időben tehát egy idő után ismétlődések alakulnak ki, így egy-egy univerzumnak több másolata is lehet.

Egy másik hipotézis szerint ha a tér-időre egy egészként tekintünk, bizonyos részeken a tágulása megtorpan, míg máshol szakadatlanul folytatódik. Ha tehát saját univerzumunkat egy buborékként képzeljük el, az további buborékok, azaz világegyetemek közé ékelődik be. Az elmélet érdekessége, hogy az egyes buborékok nem kapcsolódnak egymáshoz, így belsejükben a fizika törvényei is eltérőek lehetnek.


Lehetséges, hogy a multiverzum buborékokra emlékeztető világegyetemből épül fel

Egy harmadik elmélet alapján az univerzumokat döntéseink határozzák meg. Mikor az ember döntési helyzethez kerül, választási alapján további világegyetemek jönnek létre. Az egyik univerzumban az ember egy adott pillanatban nem szakít aktuális párjával, egy későbbi választás miatt azonban évtizedekkel később elválnak. A későbbi döntéshelyzetben viszont olyan elhatározásra is juthat, melynek köszönhetően párjával marad, és együtt öregednek meg. Eközben a korábban szétvált páros univerzumában szintén születhet utóbb olyan döntés, amely miatt végül a pár ismét egymás mellett köt ki.


Ezen rendszerben az életünk során meghozott számtalan választás miatt sorra születnek az újabb és újabb világok.

A Stephen Hawking által megfogalmazott gondolat szerint ezzel szemben a kulcs az ősrobbanás. A kutató azt feltételezte, hogy a Nagy Bumm pillanatában több ősrobbanás is volt, így több univerzum is született. A fizikus szerint az egyes világegyetemek nyomai kimutathatóak más univerzumok kozmikus háttér-sugárzásában.

Stephen Hawking brit elméleti fizikus, csillagász a Jurij Milner orosz milliárdossal közös tudományos kezdeményezésüket, a Breakthrough Starshot-ot népszerűsítő sajtótájékoztatón a New York-i One World Trade Centerben 2016. április 12-én. Milner 100 millió dollárt ajánlott fel arra, hogy civilizált életformát leljenek fel az univerzumban, a fizikusnak tanult orosz milliárdos a feladathoz maga választott ki tudósokat, az egyikük Hawking.
A világegyetem végéről írt Stephen Hawking utolsó tanulmányában Ebben a tanulmányában bemutatta, hogy miként találhatjuk meg a többi univerzum nyomát, és hogyan sötétednek el idővel az egyes világegyetemek.

Szintén izgalmas Elon Musk azon elképzelése, ami alapján univerzumunkat egy nálunk értelmesebb létforma teremtette meg. Ez a fejlettebb faj akár több, egymástól eltérő szimulációt is létrehozhatott, így egymással párhuzamosan több világegyetem is létrejöhet. Sőt, az egyes univerzumokban a kellően fejlett civilizációk végül újabb szimulációkat hozhatnak létre saját szimulációjukban.



Elon Musk szerint egy szimulációban élünk. Korábban több fizikus, kozmológus és filozófus is megfogalmazott hasonlót.

MÉG IDŐRE VAN SZÜKSÉGÜNK - A fenti elméletek bizonyítása természetesen nem egyszerű, jelenleg konkrétan lehetetlen. Az egyik probléma, hogy világunk kora, még ha emberi ésszel felfoghatatlan is, de véges: 13,7 milliárd éves. Így egyelőre nincs elég nagy minták ahhoz, hogy a multiverzum-elmélet bizonyos változatait, például a párhuzamos univerzumok hipotézisét érdemileg teszteljük.

Talán idővel a technológiánk kellően fejlett lesz ahhoz, hogy rábukkanjunk a többi potenciális világegyetem nyomára. Roger Penrose, az Oxfordi Egyetem munkatársa kollégáival a közelmúltban kidolgozott egy modellt, amely többek közt Hawking munkáin alapult. A hipotézis kimondja, hogy az egyes világegyetemek nem egy időben, hanem egymást követően létezhetnek.

Tényleg létezhetnek más univerzumok? - Kutatók egy csoportja úgy véli, a mi univerzumunk előtt más világegyetemek is léteztek.
Egy ősrobbanás után egy világegyetem egy bizonyos pontig létezik, majd az egyre gyarapodó fekete lyukak miatt végül megsemmisül, létrehozva a fent említett gravitációs szingularitást.



Penrose-ék modelljében az egyes világegyetemek végét a fekete lyukak sokasága hozza el

Ezt követően újabb ősrobbanás következik be, és bizonyos ideig ismét létezni fog egy univerzum, melyben egyelőre kimutathatatlanul, de fennmaradnak az előző világegyetemek bizonyos maradványai: a korábbi fekete lyukak által kibocsátott részecskék, a gravitionok és fotonok.

Ha sikerülne olyan eszközt létrehoznunk, amely képes azonosítani ezeket a nyomokat, az komoly érv lehetne a multiverzum létezésére.

A kulcs tehát az idő. Vagy univerzumunknak kell öregednie, vagy nekünk kell még fejlődnünk, hogy eldönthessük a kérdést: létezhet-e több világegyetem. A gondolattal mindenesetre izgalmas játszania a tudósoknak, hiszen nemcsak a sci-fi alkotásoknak teremthetnek ezzel témát, hanem saját világunk működésének megértéséhez is közelebb kerülhetnek.

forrás:/24.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. dec.
04
  Emberi maradványokat szállítanak az űrbe
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Mielőtt a 36 éves James Eberling 2016 novemberében meghalt, volt egy utolsó kívánsága: azt kérte szüleitől, hogy maradványait juttassák el az űrbe. Nem ő volt az egyetlen, aki hasonló kívánságot fogalmazott meg.
James Eberling és közel 100 további személy hamvait fogja az űrbe juttatni hétfőn az Elysium Space nevű vállalat – számol be a CNN. A cég szerint az elhunytak családtagjai 2500 dollárt (mintegy 710 000 forintot) fizettek a különleges szertartásért. Az Elysium Space műholdja a SpaceX egyik Falcon 9 rakétáján fog az űrbe utazni.


A hamvak főként egykori katonák és űrrajongók maradványai, Eberling például egész életében imádta a rakétákat, rendszeresen eljárt a Vandenberg Légitámaszponthoz, hogy lefotózza a rakétaindításokat.


Thomas Civeit, a vállalat alapítója és vezérigazgatója szerint a hamvakat egy parányi űreszközbe,
egy úgynevezett CubeSatba helyezik el.

A hozzátartozók egy app segítségével négy éven át követhetik majd a műhold pályáját, mielőtt a szerkezet visszahullik a légkörbe, és megsemmisül. A CubeSat valójában nem fogja az elhunytak összes maradványát szállítani, csupán egy-egy kapszulányi mintát.

Nem ez lesz az első alkalom, amikor emberi maradványokat szállítanak az űrbe. 1998-ban Eugene Shoemaker asztronauta hamvainak egy részét a NASA egyik missziójának részeként a Holdra dobták, 2012-ben pedig az Elysium Space nagyjából 320 ember maradványát vitte az űrbe – többek közt a Star Trekben Montgomery Scottot alakító James Doohan hamvait is.

forrás:/hirstart/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák
.....
.
-