Paramoral.eu -
+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
15
  A Dél Keresztje alatt
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Sódor Ádám

A Dél Keresztje csillagkép négy, keresztet formáló legfényesebb csillaga az alfa, béta, gamma és delta Crucis neveket viselik. Ezek közül hozzánk a gamma Crucis van legközelebb, mindössze 88 fényévre, míg a négyes legtávolabbi tagja 364 fényévre található a Földtől. A kékesfehér alfa Crucis, a kereszt alsó pontja az éjszakai égbolt 13. legfényesebb csillaga.

A Dél Keresztje fölötti fekete tintapaca a Szeneszsák-köd, az égbolt egyik leglátványosabb, szabad szemmel is észlelhető sötét ködje. Ez az átlátszatlan csillagközi porfelhő eltakarja a mögötte lévő csillagok fényét, így egy látszólag csillagmentes űrt képez a Tejút közepén. A kereszt alatt megfigyelhető két ködös folt nem más, mint a tűzvörös IC 2948 jelű emissziós köd, valamint a jellegzetes Carina-köd.



Ezt a fényképet egy, az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei La Silla Obszervatóriumába tett, Ultra High Definition (UHD) felvételek készítését céljául tűző expedíció során készítették. Az 1,54 m-es dán teleszkóp látható rajta, amint a déli félteke csillagos egét pásztázza. A távcső nyitott kupolájától balra, a Tejútba ágyazódva láthatjuk az egyik legjellegzetesebb csillagképet, a Dél Keresztjét. (forrás: ESO/B. Tafreshi)

A Dél Keresztje nagy jelentőséggel bír a déli féltekén. Az északi félteke Nagy Göncöljéhez hasonlóan évszázadokon át segítette a hajósokat a navigációban, mivel a kereszt hosszabb tengelye majdnem pontosan a déli égi pólusra mutat. Emellett a Dél Keresztje sok déli civilizáció hitéletében is fontos szerepet játszott, és ez szerepel az Európai Déli Obszervatórium emblémájában is.

[forrás:/csillagaszat,hu/ESO/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
15
  Ügyes trükkel fordították vissza az öregedést
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
szerző: Stvorecz Adrián

Az örök fiatalság elérése az emberiség egyik régi nagy álma. Ugyan még nem sikerült elérni, egy újabb lépéssel azért közelebb jutottunk hozzá: emberi sejteket sikerült visszafiatalítani laboratóriumi körülmények között. Az eljárás a jövőben újfajta gyógyszerek kifejlesztését is lehetővé teheti.

Az öregedésre úgy tekinthetünk, mint a testi funkciók progresszív leromlására. Ahogy telnek-múlnak az évek, egyre több nyavaja fogja kínozni szervezetünket, a gyakori öregkori megbetegedések közé tartozik többek között a rák, a diabétesz vagy a kognitív képességek hanyatlása is.

A probléma egyik fő forrása, hogy az elöregedett, és így minden hasznos funkciót elvesztő, osztódásra képtelen sejtek felhalmozódnak a szövetekben, szervekben, emiatt pedig azok nem képesek ellátni feladatukat.
Az eddigi próbálkozások ezeknek az elhasználódott sejteknek az eltávolítását tűzték ki célul. Részsikereket már el tudtak érni a tudósok, állatmodelleknél például ilyen módon képesek voltak az öregedéssel jelentkező katarakta (szürke hályog) megjelenését elodázni.

Még nem teljesen tisztázott, hogy az idő múltával miért roncsolódnak sejtjeink. Több elmélet is napvilágot látott már ezzel kapcsolatban, így a DNS-károsodást, a gyulladásos folyamatokat, valamint a kromoszómák végén elhelyezkedő védő molekulák – a telomérák – kopását is a lehetséges okok között tartják számon.

A legújabb feltételezések alapján viszont az is szerepet játszhat a sejtek elhasználódásában, hogy elvesztik azon funkciójukat, hogy bizonyos géneket a megfelelő időben ki- vagy bekapcsoljanak.

Egy gén, többfajta üzenet - Az öregedés során a gének szabályozása egyre inkább kicsúszik a szervezet irányítása alól. Sejtjeink tartalmazzák az összes olyan információt, ami az élethez nélkülözhetetlen, azonban nem minden gén van bekapcsolva a szövetekben, nagyon sok inaktív és csak bizonyos körülmények között aktiválódik. Példának okáért ezért is különböznek egymástól a szívizomsejtek és a vesesejtek, annak ellenére, hogy ugyanazokat a géneket foglalják magukba.

Ha a gén egy sejten belülről vagy kívülről érkező kémiai szignál hatására aktiválódik, akkor molekuláris üzenetet gyárt le (RNS), amely alapján lezajlik a sejt számára szükséges fehérje termelése.

Egy közelmúltbéli tanulmány szerint génjeink több mint 95 százaléka többféle üzenetet is képes „megfogalmazni”, annak alapján, hogy a sejtnek éppen mire van szüksége.
Azt, hogy egy adott időben milyen típusú üzenet jöjjön létre, egy nagyjából 300 fehérjét magába foglaló csoport dönti el, amit „splicing” (magyarul hasító) faktoroknak nevezünk.

Ahogy öregszünk, úgy romlik a splicing faktorok előállításának képessége. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy az idősödő sejtek nem tudják ki- és bekapcsolni azokat a géneket, amikre az adott viszonyok között szükség lenne. Mindez rontja a változó környezethez való alkalmazkodás készségét is.



Osztódásra képtelen, elöregedett sejtek (forrás: Lorna Harries/Matt Whiteman)

A fontos szabályozó faktorok szintjének hanyatlását mind idős emberek vérében, mind a különböző szövetekből izolált öregedő humán sejtekben is kimutatták.

A régi sejtek megújítása - Az Exeteri Egyetem két kutatója, Lorna Harries és Matt Whiteman a splicing faktorok helyreállítására tett kísérletet. A munka során az öreg sejteket olyan kémiai anyaggal kezelték, aminek hatására kis mennyiségben kén-hidrogén szabadult fel. A vegyület megnövelte a splicing faktorok szintjét a sejtekben, ezáltal „megfiatalítva” azokat.

A kén-hidrogén természetes körülmények között is megtalálható testünkben, és már kimutatták, hogy állatok esetében lehet vele kezelni bizonyos öregséggel összefüggő betegségeket. Nagyobb mennyiségben viszont toxikus a szervezet számára, éppen ezért meg kell találni annak módját, hogy biztonságosan célba lehessen juttatni a sejt megfelelő részébe. Ezt sikerült most elérnie az egyetem kutatóinak egy új módszerrel - úgynevezett „molekuláris irányítószámmal” (angolul molecular postcode) -, aminek segítségével a molekulát megfelelő mennyiségben közvetlenül a mitokondriumba, vagyis az energiatermelő sejtszervecskébe szállították.
Azt persze a kutatók is megjegyzik, hogy technikájukkal egyelőre az emberi szervezetben nem lehet hasonló trükköt megvalósítani, de az eljárás mindenképpen egy jelentős lépés az elhasználódott sejtek megújításának irányába.

forrás:/origo.hu/

kapcsolódó: Emberek milliárdjainak reménye erősödhet meg: visszafordítható az öregedés! Katt ide!
Száznegyven évre is kitolható lehet az emberélet hossza izraeli tudósok szerint Katt ide!
Még nem értük el az emberi élettartam határát Katt ide!
A tudósok elmondták, meddig élhet egy ember Katt ide!
Lassítja az öregedést egy molekula Katt ide!
Megtalálták az örök fiatalság elixírjét? Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
15
  Rekordot döntött a napelemes repülőgép
Több mint 25 napot töltött a levegőben egy napelemes repülőgép, megdöntötte az egyfolytában repülés eddigi világcsúcsát a pilóta nélküli repülőgépek kategóriájában.

Az Airbus cég hétfőn számolt be a Zephyr S nevű légi jármű sikeres landolásáról. Az Arizonából július 11-én indult napelemes repülőgép 25 napot, 23 órát és 57 percet töltött nagyjából 21,33 kilométeres magasságban, túlszárnyalva a Zephyr-program egy korábbi gépe 2010-es világrekordját, amely 14 nap, 22 perc és 8 másodperc volt.
Az Airbus pilóta nélküli légi rendszerekkel foglalkozó részlegének vezetője, Jana Rosenmann szerint a következő napokban ellenőrzik a műszaki adatokat és megkezdik az év második felére tervezett repülések előkészítését a nyugat-ausztráliai Wyndham repülőterén.



A Zephyr egy Nagy Magasságú Pszeudoműhold (High Altitude Psuedo-Satellite, HAPS), amely kizárólag napenergiával működik. Az eszköz képes a műholdakéhoz hasonló szolgáltatást nyújtani és repülőgépként is funkcionálni, miközben mindkettőnél jóval olcsóbb. (forrás: Airbus)

Az Airbus szerint a szénszálakból készült repülőgép mindössze 75 kilogramm, szárnyfesztávolsága 25 méter. A repüléshez szükséges energiát a szárnyakon elhelyezett napelemek biztosítják, a nappal termelt többletet a könnyű és nagy kapacitású lítium-kén alapú akkumulátorok tárolják, lehetővé téve a hosszú ideig tartó repülést.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Megkerülte a Földet a Solar Impulse-2 Katt ide!
A zöldebb repülés előfutára az Airbus elektromos gépe? Katt ide!
Sikeres tesztet produkált az európai űrrepülőgép Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
11
  Jön az amerikai űrhaderő, még több pénz kell
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
“Elérkezett az ideje, hogy felállítsuk az Egyesült Államok űrhaderejét” – hangsúlyozta a védelmi minisztériumban mondott beszédében Mike Pence amerikai alelnök. Ehhez persze pótlólagos erőforrásokra lesz szükség, az amerikai államadósság pedig már enélkül is meredeken emelkedik.

Mike Pence beszédében vázolta a Donald Trump elnök által korábban már meghirdetett amerikai űrhaderő-programot, és az Egyesült Államok konkrétan meg nem nevezett potenciális ellenségeinek tevékenységére hivatkozva kijelentette: “az Egyesült Államok ezen a téren növekvő fenyegetettséggel néz szembe”.
“Ez lesz az amerikai fölény következő és természetes lépése” – hangsúlyozta Pence.

Hozzátette: az önálló haderőnemként létrehozandó űrhaderő az amerikai haderő jelentős átszervezését igényli és kétpárti támogatással elfogadott pótlólagos erőforrásokra lesz hozzá szükség. Itt viszont vissza kell kanyarodnunk Donald Trump másik – immár véghezvitt – tervéhez, az adóreformhoz.

Az amerikai alelnök, Mike Pence beszél a Pentagonban, 2018. augusztus 9-én.(forrás: EPA/Jim Lo Scalzo)

Az adóreform keretében drasztikusan lecsökkentették az amerikai vállalatok adóterheit, melynek költségét viszont úgy tűnik, mégsem termeli ki a többlet gazdasági növekedés, azt további államkötvény-kibocsátásokkal kell finanszírozni. 2018 második félévére már 769 milliárd dollárnyi kibocsátást terveznek, ami 63%-os (!) növekedést jelent a 2017-es adatokhoz képest.
A teljes amerikai államadósság a Kongresszusi Költségvetési Hivatal becslése szerint a következő tíz évben 50%-kal fog nőni és eléri a 1,5 billió dollárt.

És akkor még egyszer: … az önálló haderőnemként létrehozandó űrhaderő az amerikai haderő jelentős átszervezését igényli és kétpárti támogatással elfogadott pótlólagos erőforrásokra lesz hozzá szükség.

forrás:/mti/kitekintő/

kapcsolódó: Nem tudni, hogy milyen fegyvereket telepítene Trump a világűrbe Katt ide!
Felrobbant az amerikai hiperszonikus rakéta Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
11
  Ezért vannak színes gyűrűi a Jupiternek - Egy titokkal kevesebb a világegyetemben.
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Megfejtették a Jupiter színes gyűrűinek titkát egy kutatás során, amely a légkör és a mágneses mező kölcsönhatását vizsgálta.
A Jupitert, a Naprendszer legnagyobb bolygóját gáz alkotja, többnyire hidrogénből és héliumból áll, így ennek a bolygónak nincs a Földéhez hasonló szilárd felszíne.

A Föld jetjeihez hasonló, számos erős jet (nagy sebességű gázkilövellés) áramlik nyugatról kelet felé a Jupiter légkörében, ezek ammóniafelhőket szállítanak magukkal.

Ezek a felhők a fehér, a vörös, a narancs, a barna és a sárga árnyalataiban játszó, színes gyűrűkként láthatóak. A Földön a jetek szerepet játszanak az időjárás és az éghajlati rendszer alakulásában.

A Jupiter Jupiter infravörösben Hubble-tól 2018 február 21-én (forrás: APOD/NASA, ESA, Hubble; adatok: Michael Wong (UC Berkeley) és munkatársai; Feldolgozás és licenc: Judy Schmidt )

Mostanáig keveset tudtak arról a szakértők, mi történhet a Jupiter felhői alatt. "A kutatók régóta vitáznak arról, milyen mélyre érnek le a jetáramlatok a Jupiter és más gázóriások felszíne alá, és miért nem láthatóak a Nap felszínén" - mondta el Navid Constantinou, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.

A NASA Juno nevű űrszondája által gyűjtött bizonyítékok szerint ezek a jetek 3000 kilométerrel nyúlnak le a Jupiter felhői alá.
Jeffrey Parker, az amerikai Livermore National Laboratory, a The Astrophysical Journal című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy elméletük szerint a jetáramlatokat egy erős mágneses mező fojtja vissza. A Jupiter belsejében lévő gáz mágneses, ezért a tudósok úgy gondolják, hogy elméletük megmagyarázza, miért mennek ilyen mélyre, a gázóriás felszíne alá a jetáramlatok, mélyebbre azonban már nem.

A Jupiter légköre alatt nincsenek kontinensek és hegyek, amelyek eltorlaszolnák az áramlatok útját.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
11
  Miért lopták el Einstein agyát és mi lett vele?
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi

Amikor 1955-ben Albert Einstein elhunyt, a halottszemlét Dr. Thomas Stoltz Harvey végezte el a Princeton kórházában, ahol eltávolította az agyat – vélhetően illegálisan, és elvitte a Pennsylvaniai Egyetemre. Itt darabokra szeletelte fel, néhányat megtartott magának, a többit pedig szétosztotta patológus kollégái között. A zseni testének elhamvasztása, majd ismeretlen helyen történő szétszórása után közölték a kevésbé jó hírt a családtagokkal is, akik nem voltak elragadtatva az ötlettől, ám végül utólag engedélyezték a szeletekre vágott agytekervények vizsgálatát, amelyek nagy része azonban eltűnt.


Harvey minden lehetséges szögből fényképet készített a lángelme agytekervényeiről (valamint azok szeletekre vágott részeiről), majd a darabkákat formaldehides oldalba helyezte. Amikor Harvey 2007-ben elhunyt, a családtagok kipucolták a birtokát. Az agy nála lévő részeit, valamint a fényképeket a Maryland állambeli Silver Springsben lévő Orvosi Múzeumnak adományozták. Harvey állítólag ígéretet tett, hogy a többi kutatóval együtt közös tanulmányt írnak Einstein agyáról és a vizsgálataik eredményeiről, azonban az ígért írás egyáltalán nem született meg.

1978-ban Steven Levy riporter vette a fejébe, hogy megtalálja (pontosabban összegyűjti) Einstein agyának részeit, mielőtt végleg a feledés homályába vész. Visszakövette a nyomokat Harveyig, meg is kérte őt, hogy megtekinthesse az általa készített fényképeket, ehelyett az orvos néhány edényt vett elő, amelyben az agyi darabkák voltak.

Carolyn Abraham, az Einstein agyának bizarr odüsszeiája című könyv szerzője szerint Harvey az illegális agyi boncolással magának akart hírnevet szerezni.

Ám a dolog elég rosszul sült el, ugyanis az agy ellopása miatt az egykor köztiszteletben álló princetoni patológus elvesztette állását, feleségét, valamint jó hírét. Ezt követően nyugdíjazásáig egy műanyag gyárban dolgozott. Abraham úgy tudja, Harveynek az volt a célja, hogy részleteibe menően megvizsgálja az agyat, ám a dicsőséget csak magának akarta, nem vont be megfelelő számú szakembert, így pedig a dolgok balul sültek el, a több száz felvétel elkészülte után hiába osztogatta szét a szeleteket.

Később számos kutató vizsgálta meg az egyes források szerint eleinte 240 (mások szerint 170) szeletre szelt, ma már azonban valószínűleg több mint ezer darabban lévő agyat. Egyikőjük volt Marian Diamond, a Berkleyben lévő Kaliforniai Egyetem neuropatológusa, aki 1978-ban egy tanulmányban tette közzé megállapításait. Kiderült, hogy a híres tudós agyának egyes területein sokkal több idegsejt volt, mint egy átlagos agyban, ráadásul nagyobb volt a gliasejtek (támasztósejt) aránya is, valamint a fali, a homlok- és a halántéklebeny barázdáltsága sem volt átlagos. A gliasejtek az idegsejteket veszik körbe, támasztó szerepük mellett fontos feladatuk még az idegsejtek táplálása, oxigénnel való ellátása és az ingerület továbbításának elősegítése.

1996-ban a birminghami Alabama Egyetem kutatója, Britt Anderson tanulmányt tett közzé Einstein prefrontális kérgéről. Az agykéreg homloklebenyi részében lévő prefrontális kéreg agyunk vezérigazgatója, ennek köszönhető többek között a figyelem-összpontosítás és a problémamegoldás is. Einsteinnél az itt lévő idegsejtek jóval szorosabban sorakoztak egymás mellett, mint egy átlagos agyban, ami gyorsabb információfeldolgozást biztosított számára.

Egy oxfordi tábla, amelyet Einstein használt az egyik előadásán 1931-ben
Egy oxfordi tábla, amelyet Einstein használt az egyik előadásán 1931-ben
Sandra Witelson, a kanadai McMaster Egyetem kutatója 1999-ben nézett rá Harvey felvételeire. Megállapította, hogy a parietális lebeny inferior része szélesebb és jóval összetettebb volt a normálisnál. A bilaterális superior parietális lebeny inferior része a térbeli tájékozódásért, valamint a matematikai gondolkodásért felel, amelyek nyilvánvalóan Einstein legfontosabb előnyeinek számítottak.



2012-ben Dean Falk antropológus szintén Harvey fényképeit felhasználva további érdekességekre bukkant a géniusz agyát illetően. A jobboldali precentrális gyrusában egy kisebb kinövésre bukkant, amely azonban nem egyedülálló, ugyanis több, balkezes zenésznél is felfedeztek már ilyet. Einstein szintén balkezes volt és hegedűn játszott.

Az agyi kutatásokhoz kritikusan hozzáálló Terence Hines, a New York-i Pace Egyetem pszichológusa szerint természetesen érdemes kutatni Einstein agyát, ám nem ezen elváltozásoktól lesz valaki zseni. Úgy vélte, szinte mindenki agyában lehetne találni furcsaságokat, ám nem ezeknek köszönhetően lesz valakinek jóval magasabb az intelligenciahányadosa vagy a problémamegoldó képessége. A kérdés azonban továbbra is fennáll: vajon Einstein azért volt zseni, mert ezekhez hasonló elváltozások voltak az agyában, vagy azért alakultak ki ezen különlegességek, mert zseni volt?

Nem Einstein agya volt az egyetlen híres emberi testrész, amelyet eltulajdonítottak vagy egyszerűen csak eltűnt a történelem viharaiban. De vajon tényleg elfogyasztották babbal körítve XIV. Lajos szívét? Miért hitték egy tengeri élőlényre, hogy az Raszputyin levágott pénisze? Ki vásárolta meg az interneten Mussolini agyát? Hová tűnt Kádár koponyája? Ha érdekel Katt ide!

forrás:/mult-kor/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
07
  Megkezdte munkáját a NASA új bolygóvadásza
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Még május folyamán számoltunk be arról, hogy a NASA új űrtávcsöve elkészítette és visszaküldte első felvételét, amelyen összesen 200 ezer csillag jelenik meg előttünk. Ezt most a tudományos megfigyelések fázisa követi, hamarosan pedig egy újabb eszközt lőnek fel, amely már saját csillagunkra koncentrálna, további részletes adatokat téve elérhetővé.

A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) a Kepler utódjának is felfogható, hiszen (nevének megfelelően) itt is a nem túl távoli csillagok folyamatos megfigyeléséről van szó, a cél pedig az onnan beérkező fény periodikus változásainak megfigyelése, hiszen ez az adott csillag körül keringő égitestek jelenlétére utal. A hivatalos bejelentés szerint az áprilisi fellövést, majd pedig az említett első felvételt követően végre megindult a tudományos megfigyelések fázisa, az első adatokat ebben a hónapban kapjuk meg, innentől kezdve pedig kéthetente érkezik be egy-egy újabb csomag. A búcsúzó Kepler két küldetése során összesen 2650 exobolygó létezését igazolták vissza, most azonban 2 év alatt szinte a teljes égboltot megfigyeljük majd, ennek során pedig a remények szerint 1600 további példányra bukkanhatunk.



A NASA eközben egy újabb szonda fellövésére készül, amely már a Nap vizsgálatára koncentrálna, olyan részleteket szolgáltatva, amelyek korábban elérhetetlennek bizonyultak. A Parker Solar Probe projekt 6 évtizedes múltra tekinthet vissza, Eugene Parker ugyanis 1958-ban jósolta meg a napszél létezését, amelyet 2 évre rá erősítettek meg. Azóta folyt a munka olyan technológia kidolgozásán, amely lehetővé teszi a forró, akár félmillió kelvint is elérő napkorona helyszíni megfigyelését, többek között arra a kérdésre keresve a választ, hogy a 6 ezer Celsius-fokos felszín és az ennél jóval forróbb plazmát tartalmazó korona között pontosan miként jön létre ez a nagy eltérés. A 7 éven át tartó küldetés során a Parker a Vénuszt használja majd fel a pálya módosításához, ezt követően pedig nagyjából 6 millió kilométerre közelíti meg csillagunkat, hogy számos kísérletet és megfigyelést végezzen el.

A szakemberek azt szeretnék megtudni, hogy a korona elektromos és mágneses mezői miként befolyásolják a napszelet, mi gyorsítja fel a töltött részecskéket az űrbe való távozásuk során, illetve hogy a korona miért sokkal forróbb a felszínnél. A koronába való belépésre csak 2024-ben kerülne sor, de a közeledés során regisztrált adatokat már idén novemberben megkaphatjuk.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
07
  A trójainál négyszer nagyobb alapterületű vár maradványaira bukkantak Arad megyében
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
A szakemberek Kelet-Európa egyik legfontosabb régészeti felfedezéséről beszélnek.
Egy 90 hektáros alapterületű vár alapjaira bukkant egy román és német régészekből álló csoport az Arad megyei Újszentanna mellett. A szakemberek szerint a várat a bronzkorszakban, körülbelül 3400 évvel ezelőtt építhették.




Az ásatások már 2009-ben elkezdődtek a környéken németországi támogatással, a munkálatok a frankfurti Goethe Egyetem egyik professzorának irányításával.

Rüdiger Krause elmondta, az ásatásokat mindaddig folytatják, míg ki nem derül, miért volt szükség egy ilyen óriási alapterületű erődítmény megépítésére ebben a régióban.
„Összehasonlításképpen: a trójai vár 29 hektáros alapterületű, míg az újszentannai erődítmény legalább 90 hektáros.

Míg a trójai erődítmény kizárólag kőből épült, az újonnan felfedezett óriási erődítmény vélhetően fából és agyagból készült, ami fejlettebb civilizációra utal” – magyarázta a professzor.

forrás;/foter.ro/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
04
  Nem tehetjük lakhatóvá a Marsot...
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A napokban számoltunk be egy új tanulmány eredményéről, amely szerint a Mars felszíne alatt egy méretes tó rejtőzik, amely akár az élet jelenlétének kimutatásához is elvezethet minket. Eközben mások már a bolygó terraformálásán gondolkodnak, a NASA azonban igyekszik lehűteni a kedélyeket saját anyagával.



A NASA szerint a jelenlegi technológia nem alkalmas erre, ezért Musk ötletét is elvetik.

A szakemberek nagyjából egyetértenek abban, hogy a bolygó légkörének sűrűségét kell megváltoztatnunk ahhoz, hogy beinduljon a globális klímaváltozás révén jól ismert üvegház-hatás, vagyis erre a problémára kell valamilyen választ találnunk. Itt a sarkvidékeken, fagyott állapotban meglévő szén-dioxid jelentheti az áttörést, nem véletlenül javasolta nemrég Elon Musk, hogy atomrobbantásokkal szabadítsuk fel az itt lévő mennyiséget, ezzel indítva be a globális folyamatot. A NASA a napokban közzétette saját tanulmányának eredményeit, ebben azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technológiával nem tudunk megfelelő megoldást nyújtani.

Amíg a Mars légkörének sűrűsége jelenleg mindössze 1 százaléka annak, mint amit a Földön megszoktunk, a sarkvidéki szén-dioxid feloldásával ez alig 0,6 százalékkal emelkedne meg. A Curiosity, a Mars Reconnaissance Orbiter, valamint a MAVEN adatainak és megfigyeléseinek felhasználásával jutottak erre az eredményre, ez azonban nem az egyetlen fontosabb adat az anyagban. Amennyiben ehhez hozzáveszik az összes, szenet tartalmazó ásványt, ezzel 1,2 százalékkal emelhető meg a jelenlegi szint, a vízjég molekuláiban esetleg ott rejtőző mennyiséggel pedig további fél százalékot nyerhetnénk ki. A kombinált eredmény alig 3 százalék lenne (a Föld légkörének sűrűségéhez viszonyítva), de a bolygón fellelhető üvegházgázok teljes felszabadításával is mindössze 6,9 százaléknál állnánk meg.

Ez nyilván nem elegendő ahhoz, hogy kellő szintre emeljük a hőmérsékletet, vagyis még a Musk által emlegettt atomtöltetek sem segítenének. Amennyiben nem válik elérhetővé valamilyen új technológia, a folyamat beindítása egyelőre álom marad.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
04
  A Facebook illetlennek találta Rubens festményeit
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi

Nyílt levélben juttatták el tiltakozásukat Mark Zuckerberg Facebook-alapítóhoz a flandriai múzeumok és a régió idegenforgalmi hivatala, mert a közösségi háló cenzorai eltávolították közösségi oldalaikról azokat a hirdetéseket is, amelyeket a 17. századi flamand mester, Rubens dús idomú aktjaival illusztráltak - számolt be róla a The Guardian.



A Facebook nem engedi megjelenni oldalán az olyan hirdetéseket, amelyek szexuális tartalmúak, akkor sem, ha művészeti alkotásokról vagy oktatási anyagról van szó. Rubens festményeit a világ legjelentősebb galériáiban és múzeumaiban tekintheti meg a közönség. A flamand barokk mester művei olyan kortársakra voltak hatással, mint Van Dyck vagy Rembrandt. A Facebook cenzúráját kifogásolva Belgium flamand régiójának múzeumai, valamint a flamand idegenforgalmi hivatal, a Toerisme Vlaanderen fordult nyílt levélben Zuckerberghez, hogy gondolja át a döntést. "Mellek, fenekek és Peter Paul Rubens kerubjai mind illetlennek találtattak. Nem általunk, hanem önök által. Még ha titokban nevetünk is ezen, az önök kulturális cenzúrája eléggé megnehezíti az életünket" - fogalmaztak a levélben.

Az eltávolított posztok között szerepelt egy olyan hirdetés is, amely Rubens The Descent from the Cross (Krisztus levétele a keresztről) című képét ábrázolja, mert Jézus meztelen testét csupán ágyékkötő takarja. A flamand idegenforgalmi hivatal egy rövid videóval tiltakozott a cenzúra ellen, amelyben a "meztelenrendőrség" elzavarja az antwerpeni Rubens Múzeum látogatóit, hogy ne bámulják az inkriminált képeket. A hivatal egyébként éppen egy kétéves programban népszerűsíti a neves flamand mestereket, Rubenst, Pieter Bruegelt és Jan van Eycket. "Sajnos jelenleg lehetetlen a világ legnépszerűbb közösségi hálóján hirdetni egyedülálló kulturális örökségünket" - hangsúlyozta Peter De Wilde, a hivatal vezetője.


A Facebook közölte, hogy hajlandó megbeszélni a vitás kérdéseket az idegenforgalmi hivatallal, de továbbra is arra hivatkozott, hogy a meztelenséget ábrázoló festményeket csak a hirdetésekben tiltják, a normális posztokban nem. A német kormány a közelmúltban bírálta a Facebookot, amikor Zuckerberg bejelentette, hogy a portálról nem távolítják el a holokauszttagadó posztokat, mivel nézetük szerint a felhasználóknak joga van a szabad véleménynyilvánításhoz.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák