+ A | - a | Visszaállít
2018. jan.
20
  Tesztelték a galaktikus GPS-t
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az űrkutatás, valamint a távolabbi jövőben tervezett hosszabb küldetések szempontjából kiemelten fontos, hogy rendelkezésünkre álljon egy megfelelő navigációs rendszer, amely lehetővé tenné a félig-meddig önálló helymeghatározást. A NASA tesztje sikeres volt, így elérhetőnek tűnik a galaktikus GPS létrehozása.



Ez pedig jól szerepelt, bár további finomításokra lesz szükség.

Az amerikai ügynökség illetékesei a napokban tartottak beszámolót a november első felében végrehajtott tesztről, amelyre a Nemzetközi Űrállomáson került sor. Ennek során az 52 kisebb röntgen-teleszkópot alkalmazó, egy mosógép méreteivel vetélkedő NICER, valamint a szükséges szoftvert ehhez társító SEXTENT dolgozott együtt, hogy egy 10 mérföldes hibahatáron belül meghatározzák az ISS pozícióját. Ez 8 óra alatt sikerült is, a hibahatárt pedig a teszt hátralévő részében nem is lépte túl a rendszer, így a jelek szerint valóban létrejöhet a GPS galaktikus változata, amely azonban távoli pulzárokra, vagyis gyorsan pörgő neutroncsillagokra, pontosabban az általuk kibocsátott fényre támaszkodik.

A SEXTENT eredetileg még a SpaceX Dragon kapszulájával utazott az ISS-re tavaly júniusban, ezt követte a novemberi teszt, amely igazolta, hogy valóban alapozhatunk a néhány milliszekundum periódussal forgó pulzárokra. Ezekből mintegy 200 áll rendelkezésünkre, a nagy előny pedig az eddig használt DSN és az európai ESTRACK csaknem teljes kiváltása, vagyis nem lenne akkora szükség a felszíni antennák kiterjedt hálózatára, a folyamatos kommunikációra, ezzel egy időben pedig megvalósulhatna a nagyjából önálló navigáció, hiszen a pulzárok fényére támaszkodva, háromszögeléssel meghatározható az űrben nagy sebességgel közlekedő objektum pozíciója, ami később nagyban segíthetné a Naprendszer benépesítését, vagy legalábbis a jóval gyakoribb közlekedést.

A szakemberek a közeljövőben szeretnék még tovább pontosítani a rendszert, 5 mérföldre szorítva le a hibahatárt.

forrás:/sg,hu/

kapcsolódó: Túlterhelődhet a mélyűri hálózat Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jan.
20
  Nem tűnt el az új sziget
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
szerző: Both Előd

Néhány éve két sziget „összenőtt” a Csendes-óceánban, a szakemberek várakozása ellenére az új képződmény nem tűnt el. De változik.

Amint arról korábban beszámoltunk, 2014 decemberében a Csendes-óceán déli részén egy tengeralatti vulkánkitörés nyomán új sziget született. A tűzhányó által kilenc kilométer magasba kilövellt gőz, por és kő 2015 januárra kitisztult a légkörből, akkor kiderült, hogy a kitörés eredményeképpen a Tonga Királysághoz tartozó két kis, lakatlan sziget közé egy új, a szigeteket összekötő, egyesítő képződmény került, amely 120 méter magasra emelkedik az óceán szintje fölé.



A Landsat–8 OLI (Operational Land Imager) műszerének 2015 áprilisi felvétele az akkor még csak néhány hónapos, új szigetről. (kép: NASA EO / Jesse Allen / USGS)

Az egykori két sziget, Hunga Tonga és Hunga Ha’apai (lásd a képet korábbi cikkünkben) Tonga fő szigetétől, Tongataputól mintegy 65 kilométerre észak-északnyugatra, egymástól kb. két kilométerre helyezkedett el.
Az új képződmény nem túl fantáziadús ötlettel a Hunga Tonga–Hunga Ha’apai nevet kapta. Talán azért sem volt érdemes kifinomultabb névadással bajlódni, mert az első becslések az új képződmény várható élettartamát csak néhány hónapra becsülték. Ennek ellenére a sziget még ma is köszöni szépen, jól van.

A NASA legújabb vizsgálata már 6 és 30 év közötti élettartamot jósol a képződménynek, ezt követően az összekötő képződmény eltűnését várják, vagyis visszaáll az eredeti helyzet, csak a korábbi, két önálló sziget marad meg. Földtörténeti léptékben persze a néhány hónap és a 30 év között lényegtelen a különbség, az egyesített sziget léte futó kalandnak tekinthető bolygónk történetében.

A sziget túlélte az első várakozásokat, a 2017 szeptemberi felvételt szintén a Landsat–8 OLI műszere készítette. A NASA Earth Observatory lent hivatkozott cikkében a két kép egymásra másolva, csúszkával váltogathatóan is megtekinthető. (kép: NASA EO / Jesse Allen / USGS)

A tudományos vizsgálatok kezdete óta, az elmúlt másfél évszázadban csak nagyon kevés ilyen jellegű és méretű hasonló esemény történt. Legemlékezetesebb az Izland közelében 1963-ban, ugyancsak egy tengeralatti, robbanásos vulkánkitörés következtében létrejött, 1–2 km átmérőjű Surtsey-sziget. A tongai kitörés azért érdekesebb, mert a műholdas megfigyelések pontosan dokumentálták az eseményt, és azóta is folyamatosan követték az új sziget fejlődését. Az pedig, hogy az új sziget két régebbit egyesítve hozott létre új szigetet, még látványosabbá teszi az eseményt. A NASA számára azért is érdekes a sziget fejlődésének vizsgálata, mert a megfigyelések alapján megpróbálnak párhuzamot vonni a Marson feltételezéseik szerint egykor bekövetkezett, hasonló folyamatokkal.

Az úgynevezett Surtsey-típusú kitörések azért érdekesek, mert a víz alatt bekövetkező kémiai reakciók az egyébként törékeny és könnyen erodálódó vulkáni kőzetet keményebb tufává alakítják. A robbanásos víz alatti kitöréseknél a magmával keveredő tengervíz túlhevítetté válik, majd hirtelen gőzzé alakul, kitágul, és a magmát finom szemcséjű hamuvá alakítja. A folyamat eredményeképpen keletkező kőzet jobban hasonlít a betonra, mint a jellegzetes vulkáni kőzetekre.




A rövid animáción követhető a vulkánkitörés nyomán keletkezett új sziget fejlődése az elmúlt közel három év alatt. (forrás: NASA GSFC / L.K. Ward) A videó indításához: Katt ide!

Mióta a Hunga Tonga–Hunga Ha’apai sziget a tenger szintje fölé emelkedett, rendszeresen követték a változásokat, sőt radarmegfigyeléseket már a kitörés közben, a hamufelhőn keresztül is végeztek. Az optikai megfigyelések többségét a NASA műholdjain működő, közepes felbontású képalkotó spektroradiométerrel (MODIS) végezték. A felvételek alapján előállították a sziget 3D topográfiai térképét, figyelték a partvonal és a sziget területének változását, megbecsülték a felszín fölé került vulkáni anyag térfogatát. Az első részletes elemzéseket 2017. december 11-én az Amerikai Geofizikai Unió konferenciáján mutatták be.

A sziget fejlődése a bemutatott animáción követhető. Megfigyelhető, hogy az új sziget az évek során laposabbá és kevésbé kerekké vált. Az újonnan keletkezett részt a két eredeti sziget közül az északkeleti Hunga Tongával összekötő szárazföldi híd (isthmus) kiszélesedett. A változások alapján két változatban is kiszámították a sziget várható jövőjét. Az egyik forgatókönyv szerint a tenger hullámzása okozta erózió 6–7 év alatt lerombolja a vulkáni tufakúpot, és csak egy földszoros marad meg a két eredeti sziget között. A másik, lassúbb eróziót feltételező forgatókönyv szerint a vulkáni kúp 20–30 évig megmaradhat.



Részletesebb animáció a sziget kialakulásáról és fejlődéséről, kitekintéssel Surtsey keletkezésére és a marsi párhuzamokra. (forrás: NASA GSFC / L.K. Ward)A videó indításához: Katt ide!

A sziget történetében a legjelentősebb változások az első fél évben történtek, az óceán már 2015 májusában elmosta a belső kráterfal délkeleti peremét, megnyitva a krátertavat az óceán felé. Ekkor a szakemberek többsége a sziget gyors eltűnésére számított. Ehelyett azonban már 2015 júniusára a tenger homokturzást épített, ezzel ismét elzárta a krátertavat az óceántól, 2015 végére a turzás stabilizálódott. A hullámok mozgása a sziget déli részén erodálódott sziklaszirtekből létrejött üledéket észak felé szállította, megerősítve a Hunga Tongával összekötő földnyelvet.



A sziget 2017. szeptemberi képe, a 2015. januári állapot körvonalával és a háttérben az erodálódott területekkel. (kép: NASA Scientific Visualization Studio)

Az új sziget (a korábbi kettővel együtt) egy sokkal nagyobb tenger alatti vulkán kalderájának északi pereméből emelkedik ki. A tengerfenék topográfiáját feltérképező (batimetriai) mérések szerint a vulkáni komplexum közel 1400 méter magasra emelkedik ki a tengerfenékből, a víz alatti kaldera átmérője 5 km. A kaldera pereme körül régebbi kitörések nyomát őrző, kisebb vulkáni kúpokat is kimutattak.

forrás:/urvilag/

kapcsolódó: Tonga: új sziget bukkant fel Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jan.
20
  Iohannis olyan lassan beszélt, hogy automatikusan leállt tőle a rádióműsor
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi
Az Adevărul szúrta ki, hogy Klaus Iohannis szerdai bejelentése, miszerint Viorica Dăncilát nevezi ki új miniszterelnöknek, annyira hatásosra sikerült, hogy beindította a beszédet élőben közvetítő Europa FM rádió biztonsági rendszerét, amely automatikusan lekeverte az államelnököt, és zenét kezdett el sugározni.



Az élő adás helyett a gép bekapcsolt egy zeneszámot.. Ha beszélsz románul a videó inditásához: Katt ide!

Klaus Iohannis a román nyelv szokásos ritmusához képest is nagyon lassan beszél, hát még egy pörgő rádiós beszélgetőműsorhoz képest. Amikor pedig minden szavát mérlegeli, vagy épp nyomatékosítani akar valamit, akkor magához képest is hosszú hatásszünetet tart.

A fajsúlyos bejelentést, miszerint a PSD egy éven belül a harmadik miniszterelnökét készül bedarálni, az Europa FM biztonsági rendszere négy percig és húsz másodpercig volt képes elviselni. Amikor az államfő odáig jutott a beszédében, hogy „Eddig keveset valósított meg. A PSD-nek most bizonyítania kell, hogy meg is csinálja, amit ígért”, és tartott egy drámaibb hatásszünetet, a rádió biztonsági rendszere lekapcsolta az élő közvetítést, és Sam Brown Stop! című bluesszámát kezdte el sugározni.

forrás:/foter.ro/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jan.
18
  Új japán műhold pásztázza a Föld felszínét
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A Föld felszínét vizsgáló kutatóműholdat bocsátott fel csütörtökön Japán az ország déli részén, Kjusú szigetén fekvő Ucsinura űrállomásról.

Az ASNARO-2 típusú műholdat az Epsilon, szilárd hajtóanyagú hordozórakéta szállította, amely a pályára állítás után rendben levált. Ez már a harmadik alkalom, hogy a JAXA, a japán űrhivatal Epsilon hordozórakétával állított Föld körüli pályára műholdat. Használatát az magyarázza, hogy lényegesen olcsóbb, mint a korábban használt H2A típusú rakéta.



A JAXA ASNARO-2 indítása (forrás: spaceflight101)

Az ASNARO-2, akárcsak az Epsilon, költségtakarékos űreszköz. Olyan optikai rendszerrel van felszerelve, amely képes a Föld felszínétől 500 kilométeres magasságból megfigyelni a kisebb tárgyakat, akár az egymétereseket is, igen nagy felbontású kamerájával. Eredetileg tavaly novemberben kellett volna pályára állítani a műholdat, de különböző műszaki okok miatt ezt január 17-re halasztották.

Japán űrprogramjához általában a H2A típusú rakétát használja, minden egyes indítás azonban 90 millió amerikai dollárba (23,5 milliárd forint) kerül. Éppen ezért a JAXA azt tervezi, hogy 2023-ra kifejleszt egy másikat, amely jóval olcsóbb, a H-3-as típusút. Ezzel párhuzamosan folytatódik az Epsilon fejlesztése is, hogy meglegyen a felhasználható rakéták választéka.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jan.
18
  Földreszállt holdkőzet
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Nem mindennapi kinccsel gazdagodott a Kaposvár közelében található Zselici Csillagpark, ami a Balatontól alig több, mint egy órányi autóútra van. Egy valódi holdkőzetet, méghozzá Közép-Európa egyik legnagyobb holdi eredetű mintáját láthatják az erdei élményközpont látogatói.

A Zselici Csillagpark Magyarország legkevésbé fényszennyezett területe, ezért ideális helyszíne a különféle csillagászati témájú programoknak és égboltmegfigyeléseknek. Emellett impozáns méretű meteoritgyűjteménnyel is rendelkezik, ahol a Föld számos pontján megtalált, a világűrből származó kőzeteket csodálhatnak meg a látogatók. Ezek sora bővült egy újabb különlegességgel: egy eredeti holdkőzettel.

A lelet sajátossága, hogy nem az amerikai Apolló- vagy a szovjet Luna-űrmissziók hozták magukkal, hanem meteoritként érkezett a Földre. Valószínűleg egy kisbolygó vagy üstökös egykoron a Hold felszínének ütközött és a becsapódás ereje kisebb-nagyobb darabokat szakított ki belőle. Ezeknek a daraboknak egy része meteorit formájában a Földre hullott. Elsősorban az Antarktiszon, az Arab-félszigeten és Észak-Afrika sivatagaiban találtak a kutatók eddig ilyen kőzetdarabokat.


A Zselici Csillagparkban bárki által megtekinthető holdkőzet Algériából, a valaha felfedezett legnagyobb holdi meteorithullásból származik. A nagyjából 5 cm hosszú, 25 g súlyú, a holdfelszíntől való elszakadás nyomait magán viselő lelet Magyarország legnagyobb, nyilvánosan bemutatott holdkőzete. Csak összehasonlításképpen: az ELTE Természettudományi Karán őrzött és a nagyközönségnek csak ritkán bemutatott holdkőzetek mindössze néhány tized grammosak.

forrás:/hirbalaton.hu/


kapcsolódó: Ezért nem bombáznak szét minket a meteorok Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jan.
18
  Olyan erővel csapódott be, hogy abba még a föld is beleremegett
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Fényes meteort kaptak lencsevégre Michigan égboltján kedd este. Az égitest a levegőben semmisült meg, olyan erővel, hogy abba még a föld is beleremegett.



a videó inditásához: Katt ide!

Az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint az égitest helyi idő szerint 8 óra 10 perckor semmisült meg, az esemény a Richter-skála szerinti 2-es erősségű földrengést idézett elő - írja az ABC News híroldala.

Az Amerikai Meteor Társaság jelentése alapján a jelenséget az USA hat államában, valamint Kanadából is látni lehetett.


forrás:/ma.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jan.
16
  Mindjárt ránk zuhan a 8500 kilós Mennyei Palota
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Heteken belül a Földnek csapódnak a 2016 óta nem működő Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrlabor részei űrszakértők becslései szerint.
Úgy számoljuk, hogy valamikor március közepe és április közepe között lépnek be a Föld légkörébe – mondta Holger Krag, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa hétfőn Darmstadtban. Hozzátette, annak valószínűsége, hogy történik valami a Földön, nagyon, nagyon kicsi.


Óriási az a terület, amelyen beléphet a légkörbe a 8,5 tonnás „mennyei palota” törmeléke: a szakértő szerint a Földet az északi 43 szélességi körtől a déli 43 szélességi körig befogó övezetről van szó, tehát mindegyik kontinenst és óceánt érintheti.

A valószínűség ezen a területen belül szinte mindenütt ugyanakkora, csak az északi és déli pereme van kicsit nagyobb veszélyben. Ide tartozik például Olaszország és Spanyolország – emelte ki Krag.

A piros négyszögön belül bárhova zuhanhatnak a darabok.Ennél pontosabban csak az esemény előtt néhány órával tudják majd megmondani, hova zuhannak vissza az űrállomás darabjai. (forrás: hvg.hu)

Mivel az a nagy régió ilyen sok vizet és pusztaságot magába foglal, kérdéses, megtalálják-e egyáltalán zuhanás után a darabokat, amelyek ráadásul nem egy adott területre érkeznek, hanem 1000-1200 kilométeren szétszóródva.
Krag szerint a labor mintegy 1,5-3,5 tonnányi része túléli a légkörbe lépést, bár nem egy darabban. Nem lehet megmondani, pontosan mikor érkeznek a Földre a Tiankung-1 darabjai, mivel az űrlabor naponta 16-szor kerüli meg a Földet. Még a légkörbe lépése előtt tíz nappal is plusz-mínusz kétnapos eltérés lehet a meghatározásban.

A szakértő szerint évente 70-80 tonnányi űrszemét érkezik a Földre ellenőrizetlenül. Csak 3-4 évente van köztük valami nagyobb darab is, mint amilyen most a Tiankung-1.
Kína 2011 szeptemberében bocsátotta fel első űrlaboratóriumát, a Tiankung-1-et az űrbe, ahol az űrlabor az évek során hat kapcsolódási manővert hajtott végre a kínai Sencsou-űrhajókkal. Alig másfél hónappal a fellövés után sikeresen összekapcsolódott vele a Sencsou-8 ember nélküli űrhajó. A Sencsou-9 2012 júniusában három űrhajóssal a fedélzetén szintén sikeresen kacsolódott hozzá, automata üzemmódban és kézi dokkolással. Egy évvel később a Sencsou-10 űrhajó szintén három kínai űrhajósával, köztük az első nővel, többször is összekapcsolódott a Tienkung-1-gyel.
2016 óta már a Tiankung-1 utódja is a Föld körül kering. Az új kínai űrlaborban az ott dolgozó két asztronauta hosszabb időt tölthet, mint a korábbi modellben. A Tiankung-2-nek nagyobb a tárolókapacitása és ez az első, amely újratankolható.

A laborok feladata, hogy előkészítsék a tervek szerint 2022-ben elkészülő kínai űrállomás építését és üzemeltetését. Amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) várhatóan 2024-ben befejezi működését, Kína lesz az egyetlen nemzet, amely állandó állomással rendelkezik a világűrben. A kínai űrállomás a maga 60 tonnájával lényegesen kisebb lesz, mint a 240 tonnás ISS. A rövid távú missziók esetében hatfős legénységnek ad majd otthont, a hosszabbakhoz háromfősnek. Korábbi hírek szerint az űrállomás 60 négyzetméteres lesz, központi, 18,1 méteres modulja 20-22 tonnát nyom majd. Ehhez csatlakoztatnak két független laboratóriumot.

Kína 2003-ban a világ harmadik országaként bocsátott önerőből embert az űrbe, s azóta is igen gyors ütemben fejleszti űrprogramját.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Van egy kis gond: éppen a Föld felé zuhan az irányíthatatlanná vált űrállomás Katt ide!
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (2. rész) Katt ide!
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (3. rész) Katt ide!
Áttörésre készülnek a kínaiak az űrversenyben Katt ide!
Két űrhajóssal úton a Sencsou-11 Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jan.
16
  Noénak volt mobiltelefonja egy tudós szerint, és 5000 éve felhívta róla a fiát
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi
Furcsa elmélettel állt elő az Isztambuli Egyetem Oceanográfiai Karának tudósa: szerinte Noé telefonon hívta fel a fiát az özönvíz előtt. Igen, az a Noé, akinek története a Bibliában és a Koránban is szerepel, és körülbelül időszámításunk előtt 2948-ban született.



Yavuz Örnek azt mondta a török állami televízióban, hogy 300-400 méteres hullámok választották el egymástól Noét és a fiát, ám a Korán leírja, hogy mégis felvették a kapcsolatot. Az adjunktus szerint persze nem kizárt, hogy csoda történt, mégis nagyobb esélyt lát arra, hogy apa és fia mobiltelefonon beszéltek egymással.

Örnek egyébként ugyanebben a riportban arra is kitért, hogy szerinte Noé acéllemezekből építette a bárkát, ami nukleáris energiával működött. Hozzátette: "Tudós vagyok, a tudomány nevében beszélek." Az Ószövetség szerint Noé "istenfélő ember volt egy istentelen korban", Isten ezért megparancsolta neki, hogy építsen bárkát, amivel megmentheti családját és a föld állatvilágát a föld erkölcsi megtisztítására szolgáló özönvíztől.

forrás:/femina/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jan.
15
  Jégmező van a Mars felszíne alatt
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A Mars kutatásával foglalkozó szakemberek számára évek óta jól ismert tény, hogy a bolygón jelentős mennyiségű vízjég van jelen, azt azonban a Phoenix marsjáró 2008-as helyszíni mérése után sem tudták meghatározni, hogy ez mekkora kiterjedésű lehet. Most új eredmények láttak napvilágot, amelyek nagyon is biztatóak.



A Mars Reconnaissance Orbiter megdöbbentő felvételén egy poros hólavina fut le az erózió által meggyengített marsi lejtő oldalán. Ezen a képen a hó szárazjégből (fagyott szén-dioxid) áll, azoban hasonló tulajdonságú helyeken vízjeget találtak a sziklafalak rétegeiben. Forrás: NASA/JPL-Caltech/University of Arizona

Egy új tanulmányban arról olvashatunk, hogy kutatók egy csoportja a NASA MRO-szondáján lévő High Resolution Imaging Science Experiment (HiRISE) kamera segítségével figyelte meg részletesebben a felszínt, pontosabban azokat a pontokat, ahol az erózió révén láthatóvá vált a felszín alatti jégmező, annak egyes részletei. Ez az egyenlítői régiótól északra és délre egyaránt megtalálható, itt nagyjából az északi és déli szélesség 55-60 foka körül jelennek meg a jellegzetes minták, mégpedig egy olyan régióban, ahol viszonylag ritkák a becsapódási nyomok, vagyis geológiai értelemben fiatalnak tekinthető területről beszélhetünk.

A most közzétett anyag készítői ugyan nem túlzottan jártasak a nyersanyagok kitermelésében és a természeti kincsek nagy méretekben történő felhasználásában, de szerintük ezek az adatok és az általuk levont következtetések később nagyon jól jönnek majd a helyszínen tevékenykedő személyeknek. Itt persze rögtön szóba jön a víz előállítása, bár nyilván további mérésekre és pontosabb eredményekre lesz szükség, mielőtt még az általunk oda küldött űrhajósok landolnak a felszínen. A jelek szerint több eltérő rétegről van szó, ami azt is jelenti, hogy a későbbiekben a klíma változását is tanulmányozhatjuk, jobban felvázolva azt és kiegészítve az eddigi elméleteinket.

Szakértők szerint a Mars tengelyének dőlésszöge az elmúlt néhány millió évben többször is megváltozott, ez 15 és 35 fok között mozoghatott, ami a sarki régiók felmelegedéséhez vezethetett - talán ezért bukkantunk a mostani jégmezőre a köztes régiókban.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. jan.
15
  A világ legkorábbi szupernóva ábrázolása lehet az eddig vadászjelenetnek vélt sziklarajz
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Az Indian Journal of History of Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban a kutatók kifejtették elméletüket, amely szerint a Himalája kasmíri térségében talált kőkarcolat egy szupernóva, vagyis egy haldokló csillag utolsó robbanásának ábrázolása.



A régészek csaknem fél évszázada találták a kőbe vésett rajzolatot a Kasmírban lévő Burzahama lelőhelyen, ahol időszámítás előtt 4300 körülre tehető a legrégebbi település léte. A rajzolaton két vadász, egy bika és az égen két sugárzó korong látható. Utóbbiakról korábban azt feltételezték, hogy két napról van szó.

Mayank Vahia, a mumbai Tata Kutatóintézet munkatársa valamint indiai és német asztrofizikusokból álló csoportja nem fogadta el ezt a magyarázatot. „Úgy véltük, hogy olyan objektum lehetett, amely megjelent és megragadta a művész figyelmét” - idézi Vahiát a The Guardian internetes kiadása.

A káprázatos robbanásokkal haldokló csillagok, vagyis szupernóvák olyan jeleket bocsátanak ki, amelyek évezredeken át sugároznak az univerzumon át, így lehetővé teszik a csillagászok számára, hogy kövessék őket. Vahia és kutatócsoportja átvizsgálta a csillagászati jegyzéket az ősi leírás alapján. „Olyan jelenséget kellett találnunk, amely az éjszakai égbolton fényesebb, mint a Hold és nappal is látható” - emelte ki a szakértő.



Így bukkantak rá a HB9-jelű szupernóvára, amely Kr. e. 4600 körül robbant fel. Kasmírból nézve a szupernóva az Orion csillagkép közelében jelenhetett meg, amely vadászjelenetként is ismert, amelyben Orion, a vadász éppen a Bikával küzd. „A szupernóva éppen a Taurusz, vagyis a bika csillagkép felett jelent meg, amely szintén látható a kőkarcolaton” - tette hozzá Vahia. A csillagászok már nem hiszik, hogy az ősi műalkotás egy különleges égi jelenség által megvilágított vadászjelenetet ábrázolna. „A teljes eget rajzolták meg”.

Vahia szerint az eddig ismert legrégebbi, szupernóváról szóló feljegyzés Kínából származik az időszámítás előtti 800 körüli időkből. A tanulmány 2013-ban jelent meg a tudományos lapban, a széles nyilvánosság elé azonban csak decemberben került egy rádióműsor révén, aminek hatására a vezető hírré vált az indiai sajtóban.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák
.

..