+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
19
  Van egy kis gond: éppen a Föld felé zuhan a 8500 kilós, irányíthatatlanná vált űrállomás
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Tavaly szeptemberben szakadt meg a rádiókapcsolat a Tienkung–1 (Mennyei Palota–1) nevű kínai űrállomással, és már akkor figyelmeztettek a tudósok, hogy az irányíthatatlanul keringő űreszköz hatalmas darabjai valamikor 2017 őszén fognak a Földre zuhanni. A hatalmas műszer magassága most hirtelen zuhanni kezdett.



Jobb esetben hónapokra, rosszabban hetekre vagyunk attól, hogy a Föld felé zuhanó Tienkung–1 űrállomás elérje az atmoszféra alsóbb rétegeit. A Guardiannek nyilatkozó harvardi asztrofizikus, Jonathan McDowell szerint az űreszköz eddig viszonylag stabil pályán mozgott, de az utóbbi napokban hirtelen rengeteget vesztett magasságából – zuhan a Föld felé.

A tudós szerint a Tienkung-1 most már a Föld felszínéltől mért kevesebb mint 300 km magasságban mozog, az atmoszféra sűrűbb rétegeiben jár. McDowell úgy számol, legkésőbb 2018 elejéig eléri a kritikus pontot. Egy ilyen, irányíthatatlanná vált űreszköz esetében nehéz sokkal hamarabb, sokkal pontosabban megmondani a földet érés időpontját.

Az űrállomás jelentős része elég ugyan az atmoszférában, emberi számítások szerint néhány nagyobb, több mint 100 kilós darabja túléli ezt, és a földfelszínre zuhan majd. Hogy a hatalmas darabok a Föld mely részeire zuhanhatnak, arról a harvardi asztrofizikus korábban egy térképet is közölt.



McDowell egyelőre csak igen tág zónát tudott meghatározni: a visszazuhanó egységek valahol az északi szélesség 43. foka és a déli szélesség 43. foka között fognak földet érni. Ez Európa több országát (Spanyolország, Olaszország, Szerbia, Görögország), Ázsia és benne Kína jelentős részét, az USA nagyobb részét foglalja magában, valamint a déli féltekén szinte minden lakott területet. A piros négyszögön belül bárhova zuhanhatnak a darabok.

Ennél pontosabban csak az esemény előtt néhány órával tudják majd megmondani, hova zuhannak vissza az űrállomás darabjai..

forrás:/hvg/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
19
  "Görbe tükörben" Fábián Béla kisplasztikái Csengerben
Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo) - Közzétette: nordi
szerző: nordi

Éppen a tárlatvezetőnkhöz Fábián Laci bácsihoz ugrottam be a múzeumba, valami érdekes anyagért a honlap számára, aki éppen valami agyagszobrokat rendezgetett. Az üdvözlés után rá is tértem a lényegre. Meghallgatott majd bemutatkozott: Fábián Béla vagyok a Laci ikertestvére, aki kiment egy percre de rövidesen itt lesz...
Lányos zavaromban makogtam valamit aztán elmondta hogy a szobrokat ő csinálta és 2o-án lesz a kiállitás megnyitója. A testvére érkezéséig pedig elbeszélgettünk és ebből lett egy érdekes cikk az oldalra:



Fábián Béla 1950-ben született Csengerben, majd a nyíregyházi Tanárképző Főiskola magyar-rajz szakát elvégezve 1973-ban visszakerült Csengerbe tanítani .

Ezután Debrecenben tanított 77-86-ig, s jelenleg szintén Csengerben él nyugdíjasként, két már nagykorú gyereke van.

A szobrászkodással, pontosabban szólva a kisplasztikával csak 2000-ben ismerkedett meg. A csengeri múzeum udvarán a nyári napközis gyerekek agyagoztak, a ekkor próbálkozott meg a háromdimenziós ábrázolással.

Mint elmondta, két-három keserves tanulóidő alatt sajátította el az agyaggal való munka fortélyait, és pár éven belül már kialakult a rá jellemző karakterisztikus- humoros ábrázolásmód.

Meghivó az október 20. kiállitásra

Példaképének tartja az erdélyi Benczédi Sándor művészetét, aki szintén görbe tükröt mutat az emberi gyarlóságokról és jól ismeri a két éve elhunyt szatmárnémeti művész Hiripi Zsuzsa munkáit is, akivel többször dolgozott együtt.



Fábián Béla témáinak nagy többsége egy már tovatűnt paraszti világot mutat be, esetlenül csetlő-botló figurái se nem szépek, se nem csúnyák, hanem olyanok , mint maga az élet....isznak, duhajkodnak, gőgösek, alamusziak., elesettek.....
A kisplasztika jellegéből ugyanis szinte adódik az egyéni karakter szatirikus megjelenítése....

Kiállításai : 2001-ben Kisvárdán mutatkozott be egy közös tárlaton, majd 2006-ban Vaján láthatták műveit,, 2012-ben a partiumi Tasnádon is szerepelt a csengeri alkotók között. 2013-ban majd fél évig a Mátészalkai Szatmár Múzeumban voltak láthatóak a figurák, s legutóbb Kisvárdán tavaly volt kiállítása. Csengerben voltak már ugyan kisebb bemutatkozása még valamikor a kétezres évek legelején, de ilyen átfogó jelleggel még nem jelent meg szülővárosában.

A kiállitáson bemutatott kisplasztikák egy része megvásárolható és értékes karácsonyi meglepetés lehet szeretteinknek.
A kisplasztikán kívül pár éve paraszti-kispolgári bútormaketteket is " gyárt", mérethű kicsinyítéssel. A makettekre és szobrokra valamint a kiállitás sikerére rövidesen visszatérünk.

(paramoral)



Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
17
  80 ezer évente egyszer fordul elő ilyen kozmikus jelenség
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Balla Sándor

A neutroncsillagok kisméretű, nagyjából 20 kilométer átmérőjű, rendkívül sűrű égitestek, amelyek bizonyos szupernóva-robbanás után maradnak vissza. A tudósoknak pedig múlt hónapban első alkalommal sikerült megfigyelniük a kozmikus jelenséget gravitációs hullámjelek mellett elektromágneses sugárzás formájában is.

Az augusztus 17-én, magyar idő szerint 14 óra 41 perckor két, mintegy 1,1 és 1,6 naptömegű neutroncsillag nagyjából 300 kilométerre megközelítette egymást, majd egyre gyorsulva, spirális pályán összeütközött, miközben mintegy 100 másodpercen keresztül gravitációs hullámjeleket keltettek. A kozmikus jelenség viszonylag közel, a Földtől nagyjából 130 millió fényévnyire következett be.
Mindez a többcsatornás csillagászat korszakának kezdetét jelölheti, amikor egyazon eseményről két fizikailag teljesen különböző méréssel is információhoz juthatnak a tudósok.

Szimuláció két neutroncsillag esetleges „összetalálkozásáról”

A gammakitörés jeleinek két másodperces késése a gravitációs hullámokhoz képest Albert Einstein egy újabb jóslatát is igazolja, mivel bizonyítékot jelent arra, hogy a gravitációs hullámok valóban fénysebességgel terjednek.

A Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus és kutatócsoportja – Bécsy Bence, Dálya Gergely, Frei Zsolt és Raffai Péter – által összeállított, mintegy 2,5 millió galaxist tartalmazó katalógus, a Glade is segítette a tudósokat a felfedezésben.



A neutroncsillag – leszámítva a néhány centi vastag légkörét és a nagyon sűrű külső kérgét – lényegében olyan, mint egy óriási atommag. Egy kávéskanálnyi 3 milliárd tonnát nyom belőle, míg az egész objektum olyan nehéz, mint a Napunk. A csillag saját fényét is erősen eltéríti, továbbá amennyiben leejtenénk egy testet 1 méter magasról a felszínén, az becsapódáskor már a fénysebesség egyharmadával száguldana.

A ritka esemény átformálhatja az univerzum működésével kapcsolatos gondolkodásunkat is. A háttérszámítások szerint ugyanis egy ilyen erősségű neutroncsillag-összeolvadás kevesebb mint egyszer fordul elő 80 ezer évente, éppen ezért az észlelésre az egyik leginkább tanulmányozott asztrofizikai jelenségként fog emlékezni a történelem.

A LIGO még 2016 februárjában, Washingtonban jelentette be, hogy a világon először sikerült észlelnie azt a gravitációs hullámot, amit még Albert Einstein jósolt meg 1916-ban, ám kézzel fogható bizonyítékot ezidáig nem kaphattunk rá.
A LIGO most az öt európai partnerország – közte Magyarország – összefogásával létrejött Európai Gravitációs Obszervatóriummal, a VIRGO-val közösen adott ki egy közleményt, amelyben csak a bejelentés pontos időpontja szerepelt.

Okt. 16-án délután a felfedezésről 70 másik obszervatórium is sajtótájékoztatót tartott. A bejelentést az amerikai Nemzeti Tudományos Alap és az Európai Déli Obeszervatórium weboldala is élőben is közvetítette.

forrás:/player.hu, mti, zoom.hu/

kapcsolódó: Új típusú gravitációs hullámról szólnak a pletykák Katt ide!
Kozmikus navigáció a neutroncsillagok új NASA megfigyelései alapján? Katt ide!
Rablás az űrben - Megfejtették a nagy szupernóva rejtélyt Katt ide!
Az univerzum eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárjára bukkantak Katt ide!
Láthatóvá váltak egy ősi robbanás repeszei Katt ide!
Megvan, mi okozhatja a rejtélyes rádiókitöréseket Katt ide!
Új típusú fekete lyukat találtak Katt ide!
Egy lépéssel közelebb a kozmikus füttyszó forrásához Katt ide!
Igazolták Einstein 100 éves előrejelzését Katt ide!
A legerősebb mágnesek hajtják az univerzum legnagyobb robbanásait Katt ide!
Megtalálták a kozmológia szent grálját Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
17
  Katalónia, az Európa-ellenes puccs
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi
szerző: Ion M. Ioniță

Most minek ez a függetlenségesdi? Hát nem jó, ahogy van? A többség szépen elnyomja a kisebbségeit, és kész. Mi az, ami a szeparatista erők propagandáján túlmenően Barcelonában történik? A demokrácia megnyilvánulása, ahogy azt Carles Puigdemont szeparatistái állítják? A függetlenségpárti mozgalmat a katalán társadalomnak csak egy kis része támogatja, ahogy azt éppen a szeparatisták által közzétett népszavazás eredményei mutatják. De a katalán nacionalista vezetők nem adják fel, és annak a törvénynek a rendelkezéseire hivatkoznak, melyet szintén ők fogadtattak el a helyi parlamentben.

A hatalomnak egy politikai kisebbség által a többség ellenében történő megkaparintása lényegében puccs, ahogy Mario Vargas Llosa is minősítette a barcelonai szeparatisták cselekedeteit.
Ezt a helyzetet érzékelve, több százezer katalán vonult utcára, hogy elítéljék a nacionalisták veszélyes cselekedeteit, akik azzal fenyegetőznek, hogy bármilyen áron elfogadják a függetlenségi nyilatkozatot.

Kinek használ ez az akció, mellyel szétszakítanak egy európai nemzetet? A katalánoknak semmiképpen sem. Katalónia lakói számára a függetlenség kikiáltása, amit a Spanyolországtól való elszakadás követ, az Európai Unióból és a NATO-ból való kizárást, a pénzügyi leminősítést, a nagy cégek és tőke exodusát jelentené, és mindezek közvetlen hatást gyakorolnának az egyszerű polgárok helyzetére.
Az emberek életszínvonalát tápláló jólét egyik napról a másikra elpárolog, de úgy tűnik, ez nem hatja meg a szeparatistákat.

Katalónia Európa térképének az a pontja, ahonnan megkezdhető a kontinens feldarabolása. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a nacionalista, idegengyűlölő és Európa-ellenes szervezeteket összefogó mozgalom Moszkva támogatását és nagylelkű vendéglátását élvezi.

Egy egységes és erős Európa automatikusan globális játékossá válik. A világ legnagyobb piaca, a legjobban teljesítő gazdaság, a legjobb szociális támogatási rendszer, eddig ezek voltak az Európai Unió tulajdonságai. Az EU Franciaország és Németország által kívánt, de Spanyolország és Olaszország, vagyis – Nagy-Britannia távozása után – az Unió többi nagy országa által is támogatott újraalapítása a szó igazi értelmében vett szuperhatalommá változtatná Európát. Ahhoz a gazdasági és diplomáciai erőhöz, amivel Európa már most is rendelkezik, sokkal hatékonyabb vezetés és egy közös európai hadsereg társulna.

Ezt nem akarják. Európa ellenségei új frontvonalat találtak, a szeparatista mozgalmakat. Európa középkori szintű feldarabolása a végső céljuk.

forrás:/foter.ro/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
14
  Megtalálták a világegyetem hiányzó anyagának nagy részét
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Sódor Ádám

A világegyetemben megfigyelt mozgások arra utalnak, hogy a galaxisokat és galaxishalmazokat a látható, fénylő anyagnál jóval nagyobb tömegek gravitációs hatása tartja össze. Ha ez a gravitációs többlet nem volna jelen, a galaxisoknak és galaxishalmazoknak már szét kellett volna hullaniuk, mivel bennük számos égitest mozgási sebessége meghaladná a szökési sebességet. Sok csillagász, köztük a 2016 decemberében elhunyt Vera Rubin munkája nyomán vált széles körben elfogadottá a sötét anyag létezése.

A sötét anyag ma a kozmológia standard modelljének elengedhetetlen része, ugyanakkor a mibenlétéről nem sokat tudunk.
Még az is kérdéses, hogy szokványos – protonokból és neutronokból álló, azaz barionos – anyagról, vagy valami egzotikusabb, az elektromágneses sugárzással egyáltalán nem kölcsönható, csak gravitációs hatást kifejtő részecskékről van-e szó. Az asztrofizikusok többsége ma egyetért abban, hogy a sötét anyag nagyobbik része nem barionos anyag.

A világegyetem nagy skálájú szerkezete egy szimuláció szerint.
Az új felfedezések alátámasztják, hogy a galaxisok és a világegyetem nagy struktúráinak keletkezésére vonatkozó legtöbb elképzelésünk helyes.
(forrás: Millennium Simulation Project)


Most egy Hideki Tanimura által irányított kanadai, és egy Anna de Graaf vezette brit székhelyű csillagász kutatócsoport egymástól függetlenül, ám egyszerre fedezett fel annyi hiányzó szokványos anyagot a világegyetemben, ami másfélszeresére növelte az ismert barionos anyag mennyiségét. Az újonnan felfedezett anyag a galaxisokat összekötő keskeny, híg és forró gázhidak, filamentumok formájában van jelen. Ez a gáz túlságosan ritka és nem eléggé forró ahhoz, hogy az általa kibocsátott sugárzás bármilyen csillagászati műszerrel kimutatható legyen. A csillagászok ezért nem egyedi képződményeket kerestek, hanem sok ilyen gázhíd együttes hatásának a nyomait vizsgálták. Az ötletes módszer mindkét csoport esetében ugyanaz volt, ám nem azonos mintán végezték a vizsgálatokat.

A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás legpontosabb térképét az ESA Planck műholdja készítette. Forrás: ESA
A csillagászok a Szunyajev–Zeldovics-effektus segítségével vizsgálták a képződményeket. Ezt a jelenséget az ősrobbanásból visszamaradt kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB) forró gázokkal való kölcsönhatása okozza. A CMB fotonjai szóródnak a forró gáz elektronjain, amitől egy forró gázfelhő irányában kissé megemelkedik a CMB sugárzási hőmérséklete. A CMB egy gyakorlatilag statikus mikrohullámú mintázat az égbolton, amit az Európai Űrügynökség (ESA) Planck műholdja térképezett fel a legalaposabban. Ám a galaxisokat összekapcsoló egyedi gázfilamentumok hatása a mégoly pontos mérések ellenére is megfigyelhetetlenül csekély erre a magától is kissé fluktuáló, foltos mintázatra. A kutatók ezért több százezer galaxispár, illetve a köztük húzódó tartomány CMB térképét összegezték megfelelő összeforgatás és skálázás után. Ezen az összegképen már egyértelműen kimutatható volt a galaxisok közötti gázhidak jelenléte, és mérhető volt azok átlagos sűrűsége.



A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás legpontosabb térképét az ESA Planck műholdja készítette. (forrás: ESA)

A két csoport eredményei egymással összhangban arra mutatnak, hogy nagyon jelentős mennyiségű barionos anyag van jelen ezekben a ritka, ám összességében hatalmas térfogatú képződményekben. Ennek az anyagnak a létezését már több évtizede előre jelezték a szimulációk, és most végre megfigyelésekkel is a nyomára bukkantak. „Tulajdonképpen mindenki tudta, hogy ennek az anyagnak ott kell lennie, ám most először sikerült egyértelműen kimutatni – éspedig nem kevesebb, mint két kutatócsoportnak is egyszerre.” – mondta el Ralph Kraft, a Massachusetts-i Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics kutatóintézet munkatársa. – „Ez azért is jelentős lépés, mert alátámasztja, hogy a galaxisok és a világegyetem nagy struktúráinak keletkezésére vonatkozó legtöbb elképzelésünk helyes.”

forrás:/csillagaszat.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
14
  Nyakunkon az újabb világvége
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi
Ha túlélte a szeptember 23-i apokalipszist ne örüljön sokáig, október 15-én ugyanis jön az újabb világvége. Az önjelölt asztronómus és numerológus, David Meade szerint egy ismeretlen csillagászati objektum okozza majd végzetünket, amely tüzet, szenvedést és halált hoz az amúgy is meggyötört bolygónkra.

Valószínűleg nem lepett meg senkit a szeptember 23-i végítélet elmaradása. Maga Meade is beismerte, hogy tévedett, de azóta újra leellenőrizte számításait, és immár biztos abban, hogy a hét éven át tartó megpróbáltatások október 15-én kezdődnek. Ez alatt az idő alatt hurrikánok, cunamik, valamint atomrobbanások fogják tizedelni az emberiséget, míg végül – talán a mindent túlélő csótányokon kívül – semmi és senki nem marad a Földön.

Eltekintve a nukleáris fegyverek lődözésétől, természeti csapások igen gyakran érnek bennünket, valahogy azonban idáig nem pusztultunk ki tőlük. A másik igen érdekes kérdés, hogy miért tartana pont hét évig a teljes pusztulás? Valószínűleg erre sem tudnának épkézláb magyarázatot találni a világvége-teória hirdetői.

Ahogy az előző „jóslat” esetében is, a végítélet hírnöke egy sokat emlegetett titokzatos bolygó, a Nibiru, amelynek létezését a NASA már számtalanszor cáfolta.

Honnan ered ez az egész nibirus marhaság?
Minden egy tévedéssel kezdődött. Két kutató, William Pickering és Percival Lowell matematikai számításai azt mutatták, hogy egy felfedezetlen bolygó keringhet a Naprendszerben.

....csak a Nap ragyogjon.....
...csak a Hold az égen... (nordi)


E tudósok megvizsgálták az Uránusz és a Neptunusz mozgását, és mivel eredményeik eltértek az elméleti értékektől, arra következtettek, hogy egy ismeretlen, ám jelentős tömegű bolygó található rendszerünkben. Még a keringési időre is kidolgoztak egy becslést, eszerint a rejtélyes planéta 3500 év alatt kerüli meg központi csillagunkat.

Természetesen utólag kiderült, hogy a két úriember számításai hibásak voltak.Hogy miért, arra egy amerikai csillagász, Myles Standish világított rá 1992-ben: Pickering és Lowell idejében a mérési eszközök pontatlanok voltak. Ez azt eredményezte, hogy a Neptunusz tömegét túlbecsülték, és így hibás pályaadatokat kaptak a szakemberek.

Bár a legújabb kutatások azt feltételezik, hogy csakugyan lehet egy kilencedik bolygó a Naprendszerben, ez nem azonos a szóban forgó Nibiruval.
A nyilvánvaló tévedés ellenére a misztikus bolygó gyökeret vert a köztudatban, olyannyira, hogy egy amerikai újságíró, Zecharia Sitchin külön legendát körített az égitest köré.

Alaposan lehúzták a szélhámos könyvét: Meade annyira meg van győződve igazáról, hogy még könyvet is írt belőle. Műve - amely az X Planéta: a 2017-es érkezés (Planet X – The 2017 Arrival) címet kapta – persze nem aratott osztatlan sikert az olvasók körében, különösen az után, hogy az általa jósolt szeptemberi világvége „kitolódott”. Akadt olyan rajongó, aki azért adott hangot csalódottságának, mert nem történt semmilyen tűzesővel és halálos csapásokkal tarkított kataklizma a kérdéses napon.

forrás:/origo/


kapcsolódó: Ezért nem volt világvége: Módosított a jóslatán az önjelölt próféta Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
14
  Tintahalaknak álcázzák az amerikai katonákat
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Amerikai kutatók olyan szintetikus bőrt fejlesztettek ki, mint a polipé vagy a tintahalé, amelyik álcázásul a környezetéhez hasonlóra változtatja a felületét, hogy elrejtőzzön.

A polip és a tintahal álcázási képességeinek csak egyike a színváltás, ezek a puhatestűek gyorsan és visszafordíthatóan változtatják bőrük felületét olyan struktúrájúvá is, mint a környezetükben lévő hínár, korall vagy bármilyen tárgy, ami a rejtőzéshez rendelkezésükre áll - számolt be a Science tudományos lap pénteki számában megjelent tanulmányról a Phys.org.

A Cornell Egyetem mérnökei olyan anyagot fejlesztettek ki, amelynek textúrája programozható, így a polipéhoz és a tintahaléhoz hasonló "álcabőrré" válhat.

Jól álcázott tintahal egy korallzátonyon (forrás: Biosphoto/© Jean Cassou / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - -/Jean Cassou)

A tudósok a lábasfejűek titkainak feltárásához Roger Halton biológus, a Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratórium munkatársa segítségét kérték. James Pikul és Robert Shepherd kutatócsoportja a lábasfejűek bőrének "szemölcseit" vette alapul, amelyek a másodperc egyötöde alatt dudorodnak ki veszély esetén, majd simulnak el, amikor az állat elúszik a helyszínről, hogy ne növelje a víz ellenállását.
"Szemölcsei, mirigyei sok állatnak vannak, de nem tudják őket hirtelen kimereszteni és visszahúzni, mint a polip vagy a tintahal. Ezeknek a puhatestűeknek nincs háza, kagylója, elsődleges védekezésük az alak- és színváltó bőr" - mondta Hanlon, akinek kutatócsoportja elsőként írta le ezeknek a szemölcsöknek a szerkezetét és működését.

"A mérnökök a lágy, rugalmas anyagok felületváltoztatásának sokféle izgalmas módját dolgozták ki, ám mi olyan módszert akartunk, ami gyors, erőteljes és egyszerű. Lenyűgözött bennünket, milyen jól működik a lábasfejűek álcabőre: az ő izmaik inspirálták a mi fejlesztésünket" - magyarázta James Pikul.
Hanlon szerint a biológia inspirálta technológia klasszikus példája a szintetikus álcabőr.

Az új technológia például arra használható, hogy egy anyag hőmérsékletét befolyásolják: "kétdimenziósan" visszaverheti a fényt, háromdimenziós formájában elnyelheti azt - mutatott rá a biológus.

forrás:/origo.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
13
  12 dolog, amit tudni kell péntek 13-ról
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
szerző: Hegyeshalmi Richárd

A szerencse forgandó, és mint ilyen, valószínűleg a balszerencse is, de az emberek jobban szeretnek a pechjükre magyarázatot találni – a jó szerencsének elég örülni is. Arról látszólag közmegegyezés van, hogy a tizenharmadikára eső péntek balszerencsés nap, amit atombunkerben kell átvészelni, szentelt víz, Biblia, fokhagymafüzér és golyóálló mellény társaságában. 12 pontban összefoglaljuk, amit tudni érdemes péntek 13-ról.

1. Nem elég, hogy balszerencsés nap, még sok is van belőle. A tizenharmadikára eső péntekeket nem lehet megúszni. Legfeljebb 14 hónap telhet el úgy, hogy egy péntek se 13-ra essen, és a statisztikák szerint hosszú távon mindenképpen rosszul járunk. Egy 4800 hónapos, azaz 400 éves periódust vizsgálva a legtöbb tizenharmadika – összesen 688 nap – péntekre esik

2.Miért pont a pénteket hibáztatják? Ennek történelmi okai lehetnek. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napját szentelték az isteneknek; innen jöhet a babona, hogy balszerencsét hozhat egy pénteken megkezdett tevékenység. És hát pénteken feszítették keresztre Jézus Krisztust, az utolsó vacsorán tizenhárman ülték körül az asztalt, ahogy a viking mitológiából ismert Ragnarök háborúja előtt is tizenhárman vettek részt egy ünnepségen.

3. Honnan jön ez az egész? Egyesek úgy vélik, IV. Fülöp 1307. október 13-án, egy pénteki napon tartóztatott le több száz templomos lovagot. Angol nyelvű források közül először Gioachino Rossini 1869-ben kiadott életrajzában említi meg Henry Sutherland Edwards, hogy Rossini balszerencsés napnak tartotta a pénteket, és ugyanilyen okból gyűlölte a tizenhármas számot, így különösen szembeszökő, hogy éppen egy 13-ra eső pénteki napon halt meg. Egy másik regény, Thomas W. Lawson Péntek 13-ja is arra hegyezte ki a sztorit, hogy egy bróker a babona erejét kihasználva keltett tőzsdepánikot.

4. Nem olyan ez, mint valami fóbia? De, pontosan. Van is erre egy szép, görög eredetű szó, a triszkaidekafóbia, ami a tizenhármas számtól való félelemre utal. A kifejezés a görög τρισκαιδεκα (tizenhárom) és a φόβος (félelem) szavak összevonásából ered.


5. Sokan hisznek a babonában? Kérdezzék meg meg az Apollo–13 legénységét, akik élve visszatértek a Földre az űrhajójuk meghibásodása után. Vagy az amerikai légierőt arról, hogy miért nincs F–13-as típusjelű vadászgépük. Vagy egyes amerikai hotelek üzemeltetőit, hogy miért nincs 13. emelet az épületben. Vagy hogy miért nincs a Forma–1-es versenyautókon 13-as rajtszám. Vagy hogy San Franciscóban miért hívják Funston Avenue-nak a 13. sugárutat.

6. Az egész világra kiterjed az elmebaj? Nem, a kelet-ázsiai országokban, például Japánban, Kínában és Tajvanon a tetrafóbia, vagyis a négyes számtól való félelem a menő. Ez legalább olyan mértékben visszaköszön az építészetben, utcanévadásban és vadászgépgyártásban, mint nyugaton a triszkaidekafóbia. Olaszországban a 17-re eső péntekektől félnek, mert a római számokkal leírt 17-es, vagyis a XVII anagrammája a latin VIXI szó, ami azt jelenti, hogy „éltem”.

7. Van ennek a félelemnek tudományos alapja? A Science 1960-ban közölt egy nagyon hosszú tanulmányt arról, hogy a népességnövekedés 2026. november 13-án elér egy olyan pontra, amit a szerzők csak a „doomsday” (ítéletnap) jelzővel illettek. Hogy igazuk lesz-e, azt vizsgáljuk meg tíz év múlva.

8. Megerősítették a péntek 13-ra eső világvégét más forrásból is?
Ha a Science-ben megjelent tanulmány téved, ne izguljunk, a NASA szerint onnantól fogva csak három évet kell várnunk a Földet elpusztító meteorra. Paul Chodas, Steve Chesley és Don Yeomans, a NASA földközeli objektumokat vizsgáló programjának munkatársai 2004 karácsonyán felfedeztek egy aszteroidát, ami nagyjából akkora, mint Texas, és egy a hatvanhoz az esélye, hogy eltalálja a Földet.
És hogy ez mikorra várható? 2029. április 13-ra – igen, péntekre. Hogy Chodas, Chesley és Yeomans miért nem tudtak inkább kussban maradni és pulykát enni a családjukkal, az nem világos.

9. Van ennek bármilyen észrevehető hatása? Egy amerikai felmérés szerint a triszkaidekafóbia 17-21 millió embert érinthet.
Az Egyesült Államokban 800-900 millió dollár bevételkiesést jelenthet, hogy sokan ilyenkor nem hajlandók repülőre ülni, autóba szállni, vagy normális munkamenet szerint dolgozni, mert attól félnek, hogy végzetes balszerencse éri őket.

10. Volt valaki, aki rettegett a 13-as számtól, és minden oka megvolt rá? Arnold Schönberg osztrák zeneszerző hírhedt triszkaidekafób volt, és őszintén hitte, hogy a 13-as számnak is szerepe lesz a halálában. 1951-ben, 76 éves korában (7 + 6 = 13) rettegés fogta el, amikor rájött, hogy július 13-a péntekre esik. Aznap inkább ágyban maradt, hogy elkerülje a rá leselkedő veszedelmet. Párnák közt érte a halál – július 13-án, pénteken, 11 óra 47 perckor, vagyis 13 perccel éjfél előtt.

11. Ez elég ijesztő. Volt legalább két ilyen eset a történelemben? Igen, itt van például ez a sztori 2010 augusztusából, arról a 13 éves kissrácról, akit augusztus 13-án, egy pénteki napon 13 óra 13 perckor megcsapott a villám. Egyedül őt, pedig 150 000 ember társaságában volt egy focimeccsen. Szerencsére megúszta enyhébb égési sérülésekkel.

12. Mi az oka, hogy nem 13 pontos ez az összefoglaló? A szerző hagyománytisztelete, gyávasága és az irracionalitásba vetett hite.

forrás:/index.hu/

kapcsolódó: Figyelj, ma péntek 13 Katt ide!
Péntek 13 Katt ide!
Péntek 13, avagy mihez kezdenél 3 milliárd forinttal? Katt ide!



Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
12
  Magyar kutatók a Nature-ben: gyűrűs törpebolygó a Neptunuszon túl
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Molnár László

A Naprendszer távoli égitestjei általában még a legnagyobb földi távcsövek számára is csak kiterjedés nélküli fénypontoknak tűnnek. Ez igencsak megnehezíti a Plutóhoz hasonló, hideg törpebolygók vizsgálatát, hiszen még olyan egyszerű paramétereket, mint az égitest mérete, sem egyszerű így megmérni.

A probléma feloldásának egy egyszerű, de nagyszerű módszere, ha megvárjuk, amíg az égitestet elhaladni látjuk egy-egy csillag előtt. Az okkultáció, a csillagfény kitakarásának hossza, rögvest meg is adja az égitest fizikai méretét a fedés vonalában. Több helyről megfigyelve pedig az egyes húrokból kirajzolódik az égitest teljes sziluettje, amelyből már a tényleges átmérő is levezethető. Már csak a megfelelő alkalomra és tiszta égboltra kell várni egy-egy ilyen mérés elvégzéséhez.

Egy ilyen alkalom jött el 2017. január 21-én, amikor a Haumea nevű törpebolygó árnyéka söpört végig Európán, Magyarországgal a középpontjában. Az okkultáció megfigyelésére számos csillagvizsgáló készült 6 országból, köztük az MTA CSFK Csillagászati Intézet Piszkéstetői Obszervatóriuma is. A Haumea kifejezetten érdekesnek tűnt, mivel már a felszínéről visszaverődő fény változásai alapján is egyértelmű volt, hogy egyáltalán nem gömbölyű, sokkal inkább hasonlít egy rögbilabdára.

Aznap éjjel összesen 11 távcsővel sikerült megfigyelni, ahogy a Haumea elfedi az URAT1 533-182543 jelű, halvány csillagot, ahogy arról a José-Luis Ortiz (Instituto de Astrofísica de Andalucía, Spanyolország) által vezetett cikk a Nature hasábjain beszámolt.

Egy illusztráció arról, hogyan festhet a Neptunuszon túl keringő, gyűrűs törpebolygó. (Forrás: IAA-CSIC/UHU)

A húrok segítségével szépen kirajzolódott az elnyúlt törpebolygó alakja. Ebből, illetve a Haumea fényváltozásaiból ki lehetett számolni a méretét, ami egy 2320x1705x1025 km-es, háromtengelyű ellipszoidnak (vagyis egy összenyomott rögbilabdához hasonló alaknak) bizonyult. Ez a méret nagyobb, mint az eddig becsültek, és emiatt a Haumea sűrűsége is kisebbnek bizonyult, ami jó hír, mert az új érték már beleillik a többi Neptunuszon túli égitest értékei közé.

De az igazi felfedezés talán meg sem történik, ha nincs a piszkéstetői 1 m-es távcső, amely az ország, és egyben az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének legnagyobb távcsöve, és az rajta található, speciális műszerek. Az okkultáció megfigyelésére normál csillagászati CCD kamerákat használtak az észlelők az összes többi távcső esetében. Ezek több, vagy több tíz másodpercen át gyűjtik a fényt, majd további másodpercekig tart, amíg kiolvassák a képet, azért, hogy minél több fényt és minél kevesebb zajt gyűjtsenek. A méteres távcsővel készült észlelések azonban, Pál András (MTA CSFK KTM CSI) vezetésével, egy speciális, elektronsokszorozó CCD kamerával készültek, amely lehetővé tette, hogy jóval sűrűbb időközönként, minden egyes másodpercben megmérjék a csillag és a Haumea együttes fényességét. “Az EMCCD kamera alkalmazásának egy további előnye hogy egy adott kép kiolvasása a rákövetkező kép exponálásával párhuzamosan történik, így egyáltalán nem veszítünk el információt a képek készítése során.” – tette hozzá Pál András.

A magyarországi mérések pedig nagyon rövid, maximum 2-3 másodpercig tartó halványodásokat, mutattak a Haumea előtt és után. Mi okozhatta ezeket? Azt már tudtuk, hogy a Haumea rendelkezik két holddal, de azok távolabb keringenek tőle. Mivel a fedések szimmetrikusan történtek a törpebolygó előtt és után, további holdak helyett egy vékony gyűrű jobb magyarázatnak tűnt. A többi mérés alaposabb vizsgálata pedig felfedett további mérési pontokat, ahol a csillag halványabbnak tűnt, mint máskor. Az összes mérést egymáshoz illesztve pedig kirajzolódott egy gyűrű alakja, aminek a sugara kétszerese a Haumeáénak. A piszkéstetői mérések alapján a gyűrű szélessége mindössze 70 km.

A Haumea ezzel már a harmadik kisméretű égitest lett a Naprendszerben, amely gyűrűkkel rendelkezik, és megerősítette, hogy ez a jelenség nem korlátozódik csak a nagy gázbolygókra, sőt. Az első két felfedezés két speciális égitest, a Chariklo és Chiron nevű kentaurok körül történt: ezek az apró, 200 km körüli kisbolygók a külső Naprendszerből sodródtak be a Szaturnusz és Uránusz közötti térségbe. A Haumea azonban egy nagyságrenddel nagyobb náluk, holdjai is vannak, és teljesen máshol, a Neptunuszon túl kering. A felfedezés azt vetíti előre, hogy a gyűrűk könnyebben létrejöhetnek a kis égitestek, kisbolygók és törpebolygók között, mint azt eddig gondoltuk.

“Alig három éve még mindenki meg volt győződve róla, hogy gyűrűk csak óriásbolygók körül vannak.” – összegezte a felfedezés jelentőségét Kiss Csaba (MTA CSFK).



A (136108) Haumea árnyéksávja Európán át, illetve a megfigyeléseket végző obszervatóriumok. Az MTA CSFK két legnagyobb műszerével, az 1 m-es RCC és a 60/90 cm-es Schmidt távcsövekkel vett részt. (Térkép: Ortiz et al., Nature; fotó: Molnár László és Pál András)

“A Haumeáról tudjuk, hogy túlélt egy nagy ütközést évmilliárdokkal ezelőtt: ez az egyetlen ismert égitest, a Neptunuszon túl, aminek saját kisbolygócsaládja van. Ha a becsapódások képesek gyűrűt is létrehozni, akkor azok gyakorisága a többi kis égitest körül új információkkal szolgálhat arról, hogyan fejlődött a Naprendszer külső vidéke.”

Ez pedig még inkább felértékeli az okkultációmérések és a nagyon gyors mintavételezésre képes kamerával szerelt távcsövek tudományos értékét.

Az eredményeket bemutató szakcikk a Nature 2017. október 12-i számában jelenik meg, szerzői közül az MTA CSFK kutatói: Pál András, Kiss Csaba, Szakáts Róbert, Takácsné Farkas Anikó, Vargáné Verebélyi Erika és Marton Gábor.

forrás:/csillagaszat.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. okt.
12
  Ha nem létezik a kilencedik bolygó, sok jelenséget nehéz lesz megmagyarázni
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Egyre több bizonyíték támasztja alá a rejtélyes kilencedik bolygó létezését. Néhány kutató már egyenesen úgy véli, a Naprendszer sok jellemzőjét nehéz lesz megmagyarázni, ha nem lelünk rá a feltételezett égitestre.
A kilencedik naprendszerbeli bolygó létezésének gondolatát először Konstantin Batygin és Mike Brownvetették fel 2016 januárjában. Hipotézisüket hat Neptunuszon túli objektum pályájának elemzésére alapozták. A szakértők úgy vélik, hogy a feltételezett objektum tömege 10-szer lehet nagyobb a Földénél, és 20-szor távolabb keringhet, mint a Neptunusz.


Bár a bolygót közvetlen vizsgálattal még nem sikerült kimutatni, mégis egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az égitest valóban létezik.
Batygin szerint immár öt különböző megfigyelés igazolja az elméletet – számol be a NASA nyomán az IFLScience.
Ha kizárjuk ezt a magyarázatot és elképzeljük, hogy a kilencedik bolygó nem létezik, akkor több problémát hozunk létre, mint amennyit megoldunk – mondta Batygin. A szakértő szerint az öt eltérő tény értelmezésére öt különböző teóriára lenne szükség.

Az első három bizonyíték a Kuiper-öv, azaz a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv objektumaival kapcsolatos. Batygin és Brown is eredetileg itt bukkant rá a titokzatos égitest nyomára. Az eddig felfedezett összes helyi objektum olyan elliptikus pályát ír le, amely a Naprendszer síkjával 30 fokos szöget zár be, és egyetlen irányba mutat. A számítások alapján a feltételezett bolygó hatására néhány Kuiper-övben fekvő égitestnek 90 fokkal elbillenve kellene keringenie. Öt helyi objektum pedig épp ilyen eldőlt pályát jár be.

A negyedik érvet Elizabeth Bailey találta meg. A szakértő kimutatta, hogy a kilencedik bolygó magyarázatot adhat a Naprendszer egyedi dőlésére. Rendszerünk bolygói mind egy síkhoz közel keringenek, amely viszont 6 fokos szöget zár be a Nap egyenlítőjével. A feltételezett égitest viszont feloldhatná az ellentmondást.

Az utolsó bizonyítékok azok a Kuiper-övben található objektumok, melyek a többi égitesttel ellentétes irányban mozognak. A kilencedik bolygó gravitációja lehet az, amely megzavarja az objektumok keringését.

Batygin úgy véli, egyetlen más modell sem tudja megmagyarázni a furcsa égitestek viselkedését. A kutató szerint az objektumok a kilencedik bolygó segítségével fordulhattak ki a rendszer síkjából, majd a Neptunusz szórhatta szét őket befelé.

Könnyen elképzelhető, hogy már nem is kell sok idő ahhoz, hogy valóban rátaláljunk a feltételezett égitestre.

forrás:/IFLScience./


kapcsolódó:Meg­törte a csen­det a NASA: Fel­hí­vást tett közzé a 9. boly­gó­ról Katt ide!
Lehet, hogy végre megvan a kilencedik bolygó? Katt ide!
2016 főbb hirei: Lehet, hogy létezik egy kilencedik bolygó a Naprendszerben Katt ide!
Messziről jöhetett a kilencedik bolygó Katt ide!
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák