+ A | - a | Visszaállít
2017. máj.
26
  NASA: Űrhajósok nélkül startol el az SLS
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Nem is olyan rég írtunk arról, hogy a NASA következő generációs rakétája (és kapszulája) csak 2019-ben mutatkozik majd be, ekkor kerülne sor az EM-1 névre keresztelt küldetésre. Május 12-én az is kiderült, hogy személyzet ekkor még vesz részt a rajton, ehhez ugyanis jóval több pénz és idő kellene.

A NASA még februárban rendelt meg egy részletes tanulmányt, amely a menetrend tarthatóságával kapcsolatban volt hivatott további részletekkel szolgálni az illetékesek számára. Ennek főbb következtetései alapján erősítették meg és pontosították a várható dátumokat, így megtudhattuk, hogy 2019-ben az Exploration Mission 1 még személyzet nélkül valósulna meg, ezt pedig csak 2021-ben követné az EM-2, amely már űrhajósok részvételével zajlik le.



Űrhajósok nélkül startol el az SLS, nem biztonsági, hanem elsősorban anyagi okokból

Ez természetesen biztonsági szempontból is kisebb kockázatot jelent, ám az elsődleges ok mégsem ez volt, hanem az anyagi és időbeli követelmények listája, hiszen a szigorúbb előírások miatt gyakorlatilag egy küldetéssé fűzték volna össze az eredetileg két külön eseményként számon tartott expedíciót, ez pedig nagy anyagi megterhelést jelentett volna.


A múlt héten szállították el az SLS főhajtómű-szekcióját New Orleansból, ebben lesz a négy RS-25 hajtómű és erre függesztik fel a két gyorsítórakétát

Amennyiben ugyanis már a rakéta és kapszula első útján űrhajósok vettek volna részt, az időpont (a határidők szűkössége miatt) 2020 júniusára csúszott volna, a kiadások terén pedig további 900 millió dollár jelent volna meg, felborítva mind az eddigi menetrendet, mind pedig az űrügynökség költségvetését. Emlékezhetünk arra, hogy az SLS és az Orion eredetileg tavaly repült volna, ezt azonban 2018 novemberére halasztották, majd pedig a Government Accountability Office jelentése alapján maradtak a 2019-es dátumnál. Az SLS-re eddig összesen 2,4 milliárd dollárt költöttek, nincs azonban kizárva, hogy további csúszásokra kerül majd sor.

Ahogy említettük, személyzet csak a második küldetésen venne részt, ez a jelenlegi információk szerint 2021 augusztusában startolna el.

forrás:/sg,hu/

kapcsolódó: Két évet késhet az Orion Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. máj.
26
  Pizzarendeléssel újít a Facebook
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi
Az Egyesült Államokban már nyilvános tesztelés alatt áll az ételrendelési funkció.

A TechCrunch beszámolója alapján Mark Zuckerberg közösségi hálózata újabb elemi szükségletükre apellálva próbálja a szolgáltatáson belül tartani a felhasználókat, az Egyesült Államokban ugyanis már szűkkörű nyilvános tesztelés alatt áll az ételrendelési funkciója.

A Facebook mobilos alkalmazásában és böngészős felületén egyaránt elérhető funkcióval jelenleg főként csak pizzát lehet rendelni, az ételrendelési opciót választva számos pizzéria termékei közül válogathatnak az éhes felhasználók.

A komplett rendelési folyamat végrehajtható a Facebookon, esetenként még a borravaló összege is meghatározható lehet.

Egyelőre nem világos, hogy az ételrendelési funkció mikor válhat elérhetővé az Egyesült Államokon kívül, hiszen a megvalósításához a Delivery.com és a Slice webszolgáltatásokkal lépett partnerségre a Facebook.

forrás:/origo.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. máj.
26
  Már 30 petabájt adatot tárol az Internet Archívum
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
A létesítmény mindent megőriz arról, ami a világhálón zajlik, legyen szó macskavideókról, kínos partifotókról vagy más anyagokról.

Az Internet Archívum épülete San Francisco északi részén található és 2009-ig egy egyházé volt. Az elmúlt években azonban már egyre inkább egy digitális alexandriai könyvtárra hasonlít, amely mindenki számára és bármikor hozzáférhető. Ahol egykor miséket tartottak, most szerverek tucatjai állnak. Az adatbázis jelenleg több mint 30 petabájt adatot tárol, a gyűjtemény része 300 milliárd honlap, 12 millió könyv, 4 millió audiofelvétel, 3,3 millió videó, 1,5 millió digitális fotó és 170 000 szoftver. De a szervezet nem csupán az internet örökségét akarja megőrizni, hanem analóg tartalmakat, könyveket, dalokat és filmeket is digitalizálna, majd elérhetővé tenne a felhasználók számára.

Brewster Kahle az Internet Archívum atyja

Az archívumot az 1990-es évek közepén hozta létre Brewster Kahle informatikus azzal a céllal, hogy lehetőleg minden valaha megjelent honlapot megőrizzen az utókor számára. A férfi 25 évvel ezelőtt egy böngészőt fejlesztett ki, majd eladta azt az AOL-nek, míg az Alexa Internet nevű online szolgáltatását 1999-ben 250 millió dollárért az Amazon vásárolta meg. 20 éve vezeti a könyvtárat, amelynek mottóját így foglalta össze: univerzális hozzáférés a világ minden tudásához.

Az archívum kulcsa a Wayback Machine, amely digitális időutazást tesz lehetővé és a segítségével egészen 1996-ig lehet visszamenni az időben. A 300 milliárd honlap aktuális változatait minden második hónapban lementik. A Kahle által kifejlesztett Alexa online ranglista szerinti legfontosabb oldalakat naponta többször is rögzítik. A lementett tartalmak között van például a The New York Times 2001. szeptember 11-i honlapja, a Grateful Dead nevű rockegyüttes 1971-es koncertje a Hollywood Palladiumban; egy videó, amelyet az Apollo-11 űrhajósai készítettek a napfelkeltéről a Földön; a Casablanca forgatókönyve, egy kép Marilyn Monroeról, valamint számítógépes játékok (The Oregon Trail, Winter Games, Strip Poker 2 Plus).



Az Internet Archívum épülete San Francisco északi részén

Az Internet Archívum a világ 300 leglátogatottabb portálja között van, amelynek a munkáját 100 alkalmazott és több mint 1000 önkéntes segíti. Kahle elmondta, hogy az interneten jelenlévő tartalom több millió ember idejének és erőfeszítéseinek eredménye. Hangsúlyozta, hogy nem lehet tudni, hogy mi lesz majd fontos akkor, amikor a jövőbeli emberek a jelent fogják megítélni. Egy amatőr film vagy egy pillanatkép ugyanolyan sokat mesélhet el a mostani korról, mint egy regény.

A digitális archívum nem csupán a történészek számára érdekes, hanem a bűnüldözőknek is. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) már eddig is több kéréssel fordult a létesítményhez. Az üzemeltetők ugyanakkor naponta több levelet kapnak azzal kapcsolatban, hogy töröljenek bizonyos tartalmakat. Ezeket a kéréseket általában teljesítik.


Kahle ragaszkodik ahhoz, hogy az adatbázis anyagai ne egy IT-óriás magángyűjteményébe kerüljenek majd, hanem a köztudást gyarapítsák. Egyetlen dolog miatt aggódik, hogy a történelem során szinte minden bibliotékát megsemmisítettek a különböző kormányok. Ez nem politikai kinyilatkoztatás, hanem tény. Amennyiben az alexandriai könyvtár anyagairól lettek volna másolatok, akkor azok még most is megtekinthetők lennének. Éppen ezért készítettek minden egyes tárolt fájlról másolatot és az adatbázis egyes verziói megtalálhatók a kaliforniai Richmondban, Amszterdamban, Alexandriában és hamarosan Kanadában is. Az Internet Archívum költségvetése egyébként évente kicsit több mint 10 millió dollár.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. máj.
25
  Száguldozó fekete lyukat találtak egy távoli galaxisban
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza

Csillagászok egy csoportja fekete lyukak ütközésének nyomait figyelte meg egy távoli galaxisban. Tanulmányukban azt írják, a koccanással egy igen különleges objektum indulhatott el az űrben.
A kutatók általában olyan szupermasszív fekete lyukakat azonosítanak, melyek statikusan horgonyoznak a galaxisok közepén. Éppen ezért lepődtek meg a szakértők, amikor olyan különleges objektumot fedeztek fel, amely az űrön keresztül száguldozik.

A 3,9 milliárd fényévre elhelyezkedő galaxisban található szupermasszív fekete lyuk tömege 160 milliószor nagyobb a Napénál. A kutatók úgy vélik, hogy a különleges objektum egy másik fekete lyukkal történő ütközés után indult el.

Amikor két galaxis összeolvad, a rendszerek közepén fekvő szupermasszív fekete lyukak egy ideig egymás körül keringenek, majd összeütköznek egymással. A két objektum akár össze is olvadhat, egyetlen hatalmas fekete lyukat hozva létre. Bizonyos esetekben azonban a párok a koccanás után eltávolodhatnak egymástól, olyannyira, hogy az egyik objektum szédítő száguldásba kezdhet.

Ennek hátterében a rendszerek által generált gravitációs hullámok állnak. Ahogy a két objektum közeledik egymás felé, hullámokat generálnak a téridőben. Néha előfordul, hogy ezek egy irányba haladnak, és így kilövik a páros egyik tagját.

A tudósok több ezer SDSS (Sloan Digital Sky Survey) megfigyelést elemeztek, mire végre sikerült azonosítaniuk egy kifejezetten gyanús, nagyon világos röntgenforrást egy távoli galaxis centrumában. A csillagászok szerint a jel egy növekvő és aktív fekete lyuk nyoma lehet.

A forrás megtalálása után a csapat a Hubble űrtávcső segítségével felfedezte, hogy a jel valójában két objektumtól származik. A Chandra röntgenteleszkóp és a Keck teleszkóp további vizsgálata kimutatta, hogy a két fekete lyuk közül az egyik nem a galaxisa közepén helyezkedik el, sőt, a környezetétől eltérő sebességgel halad.

Ez arra utal, hogy az érintett objektum egy igen ritka visszaverődött fekete lyuk.

Az objektumot befogadó galaxis magában hordozza az összeolvadás nyomait. A rendszerben igen nagy számban születnek csillagok, ami azt bizonyítja, hogy a helyi csillagközi gázok óriási nyomásnak vannak kitéve. A galaxis külső területei ráadásul igen zavarosak.

Bár a szakértők tanulmányukban azt írják, hogy a nyomok alapján egy mozgó szupermasszív fekete lyukra gyanakodnak, további vizsgálatokra lesz szükség a többi lehetőség kizárásához.

forrás:/Spcae.com/

kapcsolódó: Szinte csak a központi fekete lyuk maradt egy galaxisból Katt ide!
Ötdimenziós fekete lyuk “sértheti” a kozmikus cenzor hipotézist Katt ide!
Bolygóméretű gázcsomókat dobálhat a központi fekete lyuk Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. máj.
25
  Cyborg a jövő?
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: Róza
szerző: Göbölyös N. László

A memória célzott manipulációja mentális betegségeket gyógyíthat, növelheti az intelligenciahányadost, javíthatja az emlékezőtehetséget. Az új eljárásokkal az emberiség a saját evolúcióját segíthetné elő.
Mormon misszionárius volt és ebből a múltból megőrizte prófétikus hanghordozását és vezérlő mantráját: „Jobbítani az életet mindenki számára.” Bryan Johnson ma a technológiára esküszik. „Az intelligencia napjainkban a legnagyobb, leghatalmasabb forrásunk. A mesterséges intelligenciával való természetes szimbiózis vezet el az emberiség jövőjéhez” – vallja a 39 éves amerikai üzletember. Ő hozta létre tavaly ősszel Los Angelesben a Kernelt, amely jelenleg a legmodernebb start-up és célja olyan kis chipek kifejlesztése, amely beültetve az agyba felfogja, értelmezi és módosítja az agyi tevékenység során keletkező elektromos jeleket és lehetővé teszi a közvetlen kommunikációt ember és számítógép között.


A fogalom

A mesterséges intelligenciának egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük.

„Kapcsolatunkat új intelligens alkotásainkkal képernyők, klaviatúrák, mozdulatos és hangparancsok, kényszerű belépések és kilépések korlátozzák. Nagyon kevés a hozzáférésünk saját agyunkhoz, ezáltal szűkre szabott a képességünk, hogy intenzíven együtt fejlődjünk a szilícium-alapú gépekkel” – írta Johnson programadó cikkében a techcrunch.com oldalon.

Illusztráció: Thinkstock

A 100 millió dolláros tervet megvalósíthatónak tartja maga Elon Musk, a Tesla és a Paypal alapítója is, aki nemrég bejelentette egy hasonló célkitűzésű cég, a Neurolink létrehozását.

Bryan Johnsonban élete elmúlt 15 éve alatt sokszor merült fel, hogy mi a legfontosabb dolog, amit az emberi jövőnek adhatnak. Először megalapította a Braintreet, egy fizetési rendszert, amelyet 2013-ban a Paypal vásárolt meg 800 millió dollárért, majd az OS Fund beruházási alapot, amelybe 100 milliót fektetett. Ennek célja az öregkori betegségek kezelésének támogatása volt, hogy általánossá válhasson az életkor határainak kiterjesztése 100 éven túlra. Aztán gondolkodni kezdett az emberi intelligenciáról, amelynek kutatását a Hold-utazásra való felkészüléshez hasonlított. Ami a Kernelt illeti, azt így jellemezte a római La Repubblicának adott interjúban: „Fejlett technológiájú neurális interfészket készítünk”. A gyakorlati alkalmazását első körben olyanoknak szánják, akik valamilyen idegrendszeri betegségben, Alzheimer- vagy Parkinson-kórban szenvednek, de gondolnak az epilepsziásokra és a depressziósokra is. „Hosszú távon a középpontban azoknak a platformoknak és eszközöknek a kifejlesztése lesz, amelyek segítenek kognitív képességünk növelésében, az emberi potenciálok kutatásában” – tette hozzá.

Johnson nem tagadja azonban, hogy terveinek vannak komoly akadályai. „Az agyunk működése még nagy részben ismeretlen előttünk. El akarok jutni addig, hogy írni és olvasni tudjam az idegi kódot ugyanúgy, ahogy ma írjuk és olvassuk az informatikai kódot, amelynek segítségével az idegi impulzusokat úgy tudjuk majd értelmezni, mint észleléseket, emlékeket, szándékokat.” Úgy véli, hogy azoknak, akiknek nincsenek különleges egészségi problémái, 10-15 éven belül „joguk lesz” kognitív képességük növelésére.

Az amerikai vállalkozónak sikerült megnyernie projekthez tekintélyes szakembereket, mint például Theodore Bergert, a dél-kaliforniai egyetem kutatóját, akinek a hippokampusszal - amely az emlékezet legfontosabb agyi területével - végzett több kísérletet.

Bryan Johnson (gettyimages)

Berger az utóbbi időben olyan epilepsziás betegeket tanulmányoz, akiknek az agyába már beépítettek különböző eszközöket a betegség akut fázisainak kezelésére. Ezáltal próbál az emlékezet működésével kapcsolatos információkhoz jutni.

Az olasz riporter emlékeztette Johnsont arra, hogy a hasonló magas technológiai beavatkozási kísérletek, mint például a Google Glass eddig kudarcot vallottak. „Igen, az emberek azokat az eszközöket fogják használni, amelyek jobban megfelelnek az igényeiknek, függetlenül a beavatkozás mértékétől.” Ő - ellentétben számos neves kortársával -, nem fél a mesterséges intelligencia korlátlan fejlődésétől. Sőt, úgy nyilatkozott, hogy akkor is beültetne egy chipet az agyába, ha nem lenne rá feltétlenül szüksége.

Megvalósítható-e egy ilyen terv a tudomány jelenlegi állása szerint, melyek ennek a biológiai és morális veszélyei – kérdeztük Ulbert István egyetemi tanárt, az MTA TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadóját. „Úgy gondolom - és a jelenlegi trendek is azt mutatják -, úgy 20-30 év távlatában van ezeknek a törekvéseknek létjogosultsága. Az USA-ban körülbelül 30 évvel ezelőtt kezdték meg a neurális (idegi) implantátumok kutatásának állami támogatását, aminek a gyakorlati, emberi alkalmazásai napjainkban jelennek meg. Sok idő kell tehát, míg beérik egy gondolat, de a tartósan fennálló támogatásnak előbb-utóbb meg lesz az eredménye. A morális veszélyek természetesen fennállnak, de ezeket jelenleg éppen csak érinteni tudjuk, de nagyon fontos lenne ezek társadalmi hátterének a szisztematikus vizsgálata, mely napjainkban még igen csak gyerekcipőben jár” – mondta a professzor.



Elon Musk, a Tesla és a Paypal alapítója is megvalósíthatónak tartja a 100 millió dolláros tervet és nemrég bejelentette a Neurolink létrehozását.


Egy szuperhős a DC Comics kiadó képregényeiben
Victor Stone március 19-én született Silas és Elinore Stone gyermekeként. Szülei tudósok voltak, és különböző mesterséges intelligencia projekteket teszteltek rajta. Amikor ezek a kísérletek sikerültek Victor IQ-ja zseniális szinteket ért el, és elkezdett neheztelni a bánásmódra. Összebarátkozott Ron Everssel, egy fiatal bűnözővel, aki miatt szembekerült az igazságszolgáltatással. Ezzel egy olyan küzdelem kezdődött Victor életében a szabadságért, amely a szüli haragja elől menekült az atlétikába, de elhanyagolta az iskolai tanulmányait. A bűnözőkkel való kapcsolata egy olyan sötét útra vezette őt, amelyen sokszor megsérült, de ettől függetlenül megpróbált "normális életet" élni, és a saját döntéseit meghozni. Alkalmilag részt vett hatalmas terroristaakciókban.


Victor Stone testének legnagyobb része ki lett cserélve fejlesztett mechanikus elemekre (ezért kapta a kiborg nevet), amik emberfeletti sebességet, erőt és állóképességet biztosítanak neki, illetve a repülés képességét.
A mechanikusan javított, fémes teste jóval ellenállóbb mint az átlagos emberi test. Cyborg belső komputere képes felvenni a kapcsolatot külső számítógépekkel. Rendelkezik egy elektronikus szemmel is, ami a látást helyettesíti, de emberfeletti szinten. A teste tele van a legkülönbözőbb fegyverekkel és eszközökkel, többek közt egy csáklyával és egy, az ujjával irányított lézerrel. Talán leggyakrabban használt fegyvere mégis a hangágyúja, ami olyan erős hanghullámokat bocsát ki, amelyek képesek eldeformálni a fémet vagy a követ. A mechanikus fegyverek mellett az IQ-ját is 170 körül becsülik.


forrás:/nepszava.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. máj.
25
  Megdőlt a nagy elmélet: mégis Európából származik az ember
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: Róza
szerző: Horváth József György


Vélhetően Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlődési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik. Ez az evolúciós lépés ráadásul valószínűleg az eddig hittnél néhány százezer évvel korábban történt. Az elméletet Madelaine Böhme, a tübingeni Senckenberg Kutatóintézet munkatársa és kutatótársai mutatták be a PLOS One című tudományos lapban. A kutatók két korábban ismert fosszíliát vizsgáltak meg újra és elemezték a lelőhely akkori környezeti adottságait.

Az, hogy mikor és hol fejlődtek ki az első előemberek, egyelőre nem tisztázott. Ma a csimpánzok az ember legközelebbi rokonai. Sok kutató abból indul ki, hogy a csimpánzok elődeinek fejlődési vonala és az emberi fejlődési vonal 5-7 millió éve Afrikában vált el. Böhme és csapata két leletet vizsgált újra, melyek a Graecopithecus freybergi nevű emberféléhez (hominidához) köthetők – a kutatók az El Graeco becenevet adták az előembernek. A leletek egyike egy Görögországban, Athénban 1944-ben talált alsó állkapocs és egy Bulgáriából származó fog, melyet 2009-ben találtak.

illusztráció (forrás: Telegraph)

A fosszíliák körüli üledék elemzése révén a szakértők az állkapocs korát 7,175 millió évre, a fogét 7,24 millió évre becsülték. A leletek így régebbiek, mint az eddig ismert legrégebbi, az afrikai Csádból ismert előember, a Sahelanthropus, melynek korát 6-7 millió évre teszik. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy az előemberek és a csimpánzok fejlődési vonala korábban és nem Afrikában vált szét, hanem a Földközi-tenger térségének északi részén.

Heves reakciókat, sok ellentmondást várok" – mondta el Böhme az elmélet bemutatásakor Tübingenben. Kifejtette: elméletét további kutatásokkal fogja alátámasztani, elemezni fogja az El Graeco táplálkozását. Emellett Irakban, Iránban és lehetőség szerint Libanonban is újabb arra utaló nyomokat fog keresni, hogy az előember Afrikán kívül fejlődött ki.

A részletes vizsgálatok alapján a tudósok azt feltételezik, hogy a Graecopithecus egy eddig ismeretlen előemberféle. Foggyökerei nagy mértékben egybeolvadtak, ami az emberre és kihalt rokonaira jellemző. Az emberszabású majmoknál a foggyökerek többnyire különállóak.

Minket is megleptek az eredményeink, mert eddig kizárólag Afrikából, a Szaharától délre fekvő térségből származó előembereket ismertünk" – mondta Jochen Fuss, a kutatásban részt vevő egyik szakértő.

A tudósok szerint elképzelhető, hogy a körülmények drasztikus változása mozdította elő a fejlődési vonalak szétválását. A lelőhelyek üledékrétegében egyrészt vörös, finomszemcséjű iszapot találtak, amely a sivatagi porra jellemző, vélhetően Észak-Afrikából származik. Másrészt nagy mennyiségben találtak különböző sókat.



"Ezek az információk a Szaharára utalnak, mely 7,2 millió éve alakult ki, sivatagi viharai pedig vörös, nagy sótartalmú port fújtak az akkori Földközi-tenger északi partjára" – magyarázta Böhme.

Európában is a szavannavidék kiterjedéséhez vezethetett a klíma változása - tette hozzá a tudós. Az üledékben erre utaló jellegzetes növényeket és rendszeres tüzek nyomait találták.

Összességében szavannára utalnak a jelek. Ehhez illeszkedik, hogy a Graecopithecuséval együtt mai zsiráfok, gazellák, antilopok és orrszarvúk elődeinek fosszíliáit is megtalálták – mondta Nikolaj Szpaszov, a Bolgár Tudományos Akadémia munkatársa. Azt, hogy az előemberek hogyan néztek ki, hogy már felemelkedve jártak-e, nem tudni – mondta Böhme. Az állkapocs méretei alapján az El Graeco mintegy 40 kilogrammos lehetett és olyan nagy volt, mint egy mai csimpánznőstény.

A kutatók ugyanakkor kiemelték: a leletek semmilyen formában nem kérdőjelezik meg azt, hogy az emberi faj, a Homo sapiens először Afrikában jelent meg mintegy 200 ezer éve és később onnan vándorolt a világ más részeibe. Elődei azonban nagyon úgy néz ki, hogy Európából bandukoltak el Afrikába.


forrás:/888.hu/


kapcsolódó: Gyorsabb az ember evolúciója, mint eddig hittük Katt ide!
800 ezer éves lábnyomokat találtak Katt ide!
A tűz felfe­dezése vezet­he­tett a neander­völgyi ember kihalásához Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. máj.
24
  Óriási esőcseppek hullottak egykor a Marson
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Több milliárd évvel ezelőtt a vörös bolygón az esőzések elég nagyok voltak ahhoz, hogy otthagyják nyomukat a felszínen. Egy új tanulmány szerint a hatalmas cseppek csatornákat alakítottak ki a talajban, és elmosták a becsapódási krátereket.

A szakértők úgy vélik, hogy a Marson egykor nagyobb esőcseppek hullottak, mint manapság a Földön. A vizsgálat vezetői, Robert Craddock, a Smithsonian Intézet kutatója, valamint Ralph Lorenz, a Johns Hopkins Egyetem fizikusa az ősi esőzések modellezésekor figyelembe vették, hogy az évmilliók során miként alakult át a bolygó légköre.

Nem sokkal azután, hogy a Mars nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt megszületett, igen vastag atmoszférája volt. A kutatók úgy vélik, hogy ekkoriban a helyi nyomás a mai földi légköri nyomás négyszerese lehetett. Ez alapján a csapat arra jutott, hogy ebben az időszakban a marsi esőcseppek igen kicsik, csupán 3 milliméter átmérőjűek voltak.
Az évek múlásával azonban jelentősen csökken az atmoszféra nyomása, ezzel pedig a csapadék is átalakult. Lorenz szerint alapvető fizikai elveket felhasználva sikerült bebizonyítaniuk, hogy idővel a bolygón hatalmas esőcseppek alakulhattak ki. Ezek már jóval nagyobb károkat okoztak a talajban, mint a korábbi, ködszerű csapadék.

A jelenlegi földihez hasonló nyomáson 7,3 milliméter átmérőjű cseppek jöhettek létre. Ezek közel egy milliméterrel szélesebbek, mint a bolygónkon napjainkban előforduló átlagos cseppek.
A tanulmányban a szerzők leírják, hogy az alacsonyabb helyi gravitáció, illetve az esőcseppek kisebb végsebessége miatt a marsi viharok csak a földi esőzések intenzitásának 70 százalékát tehették ki.

Az esőzésekkel kapcsolatban természetesen sok a bizonytalanság. A kutatók például nem tudták megállapítani, hogy a viharfelhők milyen magasra emelkedhettek az atmoszférában. Éppen ezért alapvetően a földi adatokra hagyatkoztak.
Nem valószínű, hogy a korai Marson az esőzések sokban különböztek attól, amit leírtunk a tanulmányunkban
– állapította meg Craddock. A szakértő úgy véli, eredményeik segíthetnek megérteni a Mars víz- és klímatörténetét.

Az égitest esőzéseiben a nagy fordulat 3,7 milliárd évvel ezelőtt jött el, amikor egy hatalmas napszél a bolygó légkörének jelentős részét elpusztította. Ennek hatására az egykor meleg és nedves világ fokozatosan hideggé és szárazzá vált. A Mars mai, szén-dioxidban gazdag atmoszférája csupán a földi légkör vastagságának egy százalékát teszi ki.

Az átalakulás természetesen igen lassan ment végbe, az égitest lépésről lépésre vált kietlenné. 3,6-3,4 milliárd évvel ezelőtt még gigantikus áradások pusztították a bolygó felszínét, 50 millió évvel ezelőtt pedig még aktív tűzhányó is akadt rajta.

forrás:/24.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. máj.
24
  WannaCry - már váltságdíj-fizetés nélkül is kikódolhatók a fájlok
Kategória: Háttérhatalom - Közzétette: nordi
A hiba régóta ismert és dokumentált volt, és a befoltozásra már Windows XP esetében is már a vírus megjelenése előtt lehetőség volt.

A Wanna Decryptor (WannaCry) nevű zsarolóvírus száz országban számos vállalat, hivatal és felhasználó több tízezer konfigurációját fertőzte meg, köztük voltak brit kórházak, a spanyol Telefónica, a Német Vasút, a Renault és az amerikai FedEx PC-i. A zsarolóvírus egy olyan biztonsági hibát használt ki, amelyet eredetileg az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) fedezett fel, majd néhány hónappal ezelőtt hackerek hoztak nyilvánosságra. A sebezhetőséget a Microsoft már márciusban befoltozta, de csak azok a konfigurációk voltak védettek, amelyekre feltelepítették az adott frissítést. Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója blogbejegyzésében azt írta, hogy a hatóságok nem hívták fel kellő mértékben a figyelmet az általuk felfedezett szoftverhibákra. Az amerikai titkosszolgálatok - például a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - megtartottak maguknak olyan szoftverkódokat, amelyeket a hackerek kihasználhatnak.

A The Financial Times most azt írta, hogy a Windows SMB-ben lévő nulladik napi sebezhetőség javítása a Windows XP számára már egy héttel a WannaCry felbukkanása előtt kész volt, de a társaság visszatartotta azt és csak azoknak az ügyfeleinek kínálták fel azt, akik fizetős terméktámogatási szerződéssel rendelkeztek. Ez utóbbi számítógépenként 1000 dollárba kerül. A társaság a Windows 7, 8 és 10 operációs rendszerekhez már márciusban kiadta a szükséges frissítést.

A Windows XP terméktámogatása 2014-ben megszűnt, azonban a fizető ügyfelek továbbra is kaphatnak javításokat. A támogatás ára 2014-ben még eszközönként 200 dollár volt, majd 2015-ben az összeg 400 dollárra emelkedett, jelenleg pedig 1000 dollár.

Emellett a Microsoft egy plusz díjat is elkér, amely minimum 750 000 dollár, maximum 25 millió dollár. A magas összegek egyik oka, hogy rávegyék az ügyfeleket az újabb operációs rendszerekre való átváltásra és hogy pénzügyileg ne legyen vonzó a Windows XP további alkalmazása. A másik oka, hogy a biztonsági frissítések fejlesztésének költségei is magasabbak, mint például a Windows 7 vagy 10 esetében.

Michael Cherry, a Directions elemzője kiemelte, hogy a Microsoft ismerte a sebezhetőséget és mindenkinél tudott arról is, hogyan lehet azt kihasználni. Szerinte a javítás megfelelő időpontban való elérhetővé tételével korlátozni lehetett volna a WannaCry elterjedését. A Microsoft egyik szóvivője úgy reagált, hogy a tovább nem támogatott operációs rendszerekre kötött terméktámogatási megállapodások csupán vészmegoldások. Szeretnék előnyben részesíteni a vállalatok operációs rendszereinek frissítését az individuális támogatás helyett. Egyetértenek a biztonsági szakértőkkel abban, hogy a legjobb védelmet az aktuális operációs rendszer jelenti, amelyet ellátnak a legfontosabb biztonsági technikákkal. A régi rendszerekben hiányoznak ezek a funkciók, akkor is, ha ellátják azokat az összes frissítéssel.

A mindennapi munkához egy-egy szervezetnél számtalan különféle rendszert és szoftvert használnak, amelyekhez napi szinten érkeznek hibajavítások. Ezeket az informatikai szakemberek először tesztelik, hogy a frissítés után is valóban megfelelően működnek-e a megoldások. Majd telepíteniük kell a javítást minden egyes rendszeren és végponton, ahol az adott szoftvert használják. Mindez időigényes feladat, ráadásul a működésben is kiesést okoz. Ezért számít bevett gyakorlatnak, hogy a szervezeteknél nem gondoskodnak azonnal a patchek kiosztásáról. Ezzel viszont a biztonságot áldozzák fel az időtakarékosság és az üzletfolytonosság oltárán, amint arra a WannaCry esete is rávilágított.

Azóta elérhetővé váltak az első dekódoló megoldások a WannaCry segítségével titkosított fájlokhoz. Az első tesztek alapján az eszközök a Windows XP-n és 7-esen egyaránt működnek. Adrien Guinet francia biztonsági kutató a Wannakey nevű programot alkotta meg, amely nem a dekódoló kulcsot keresi, hanem a memóriát kutatja át prímszámok után, amelyekből kiszámítható a kód. Fontos azonban, hogy a fertőzés után nem szabad újraindítani a számítógépet. Benjamin Delpy, egy másik francia biztonsági kutató pedig a Wanakiwi nevű megoldást fejlesztette ki.

Szintén halad a nyomozás az elkövetők irányában, Neel Mehta, a Google egyik kutatója hasonlóságot vélt felfedezni a WannaCry programsorában a 2015-ben a Lazarus csoport által használt kódjával. A Lazarus csoportot teszik felelőssé többek között a Sony elleni támadásért, valamint a bangladesi központi bank elleni 23 milliárd forint (81 millió dollár) összértékű rablásért, azaz szerinte profi észak-koreai csapatról van szó. A G Data szerint néhány megfertőzött áldozat számára a támadók üzeneteket is küldtek. Ebben felhívják az áldozatok figyelmét arra, hogy adják meg egyedi Bitcoin azonosítójukat egy órával azelőtt, hogy kifizetnék a váltságdíjat. Ez a zsarolók szerint megkönnyíti az „ügyintézést”. A G DATA szerint a bűnözők akciója annyira jól sikerült, hogy ez felkészületlenül érte őket, és most problémáik vannak azzal, hogy lépést tartsanak a feloldókulcsok kiadásával.

forrás:/sg.hu/

kapocsolódó: Még durvább folytatása lesz a WannaCry zsarolóvírusnak Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. máj.
24
  Lángoló jég
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
szerző: H. G.

Ha sikerül megoldani az ismert metán-hidrát készletek környezetbarát és gazdaságos kitermelését, évszázadokra fedezni lehetne a földkerekség energiaigényét. Kínában most nagy lépést tettek: a bejelentés szerint áttörést értek el, a Dél-kínai tengeren folyó kísérleti üzemben napi 16 ezer köbméter, nagy tisztaságú metánt hoztak a felszínre.

A metán-hidrát vízjég-kristályokba zárt metán, a vegyület nagy nyomás alatt, hidegben keletkezik - tipikusan a tengerfenéken, 1-2 kilométeres mélységben, illetve az örök fagy birodalmában, a vastag jégréteg alatt.
A külsőre az egyszerű jéggel azonos, ám egy öngyújtóval is könnyen lángra lobbantható anyag óriási mennyiségben, több száz méter vastag mezőkben található Kína, Japán, Korea körül éppúgy, mint a Fekete-tengerben, a Mexikói-öbölben vagy a Csendes-óceán Alaszkától Közép-Amerikáig húzódó, parthoz közeli részén.

A kínai eredményről beszámoló BBC szerint az ismert készletek szerény számítás szerint is tízszer akkorák, mint a palagázé – márpedig utóbbi megjelenése a világpiacon már így is óriási gazdasági és politikai következményekkel járt.

A metán-hidráttal azonban nem könnyű bánni és a folyamat nagyon veszélyes. A mélyből felhozva a gáz kiszabadul a jég fogságából – és gyorsan kitágul. Egyetlen köbméter jégkásából mintegy 160 köbméter metán keletkezik, amit nem szabad engedni a légkörbe jutni, mert a szén-dioxidnál is sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a globális felmelegedést okozó üvegházhatáshoz. Az ipari méretű kitermelés nagyon megbolygatná a tengeri élővilágot és azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a tevékenység földrengést, az pedig szökőárat váltana ki. Megoldásként felmerült, hogy a metán-hidrát helyére szén-dioxidot pumpálnának a mélybe, ez az eljárás azonban még nem kész az alkalmazásra.

Versenyben a jövőért - A lángoló jeget mintegy fél évszázada fedezték fel a Jeges-tenger mélyén. Addig csak a Naprendszer külső régióiról feltételezték, hogy ott nagy mennyiségben fordulhat elő a vízjégbe foglalt metán. Japán tudósoknak már négy éve sikerült metán-hidrátból gázt előállítani, a kutatások azóta Kínán kívül Dél-Koreában, Indiában, Kanadában és az Egyesült Államokban is lendületet vettek.

forrás:/Népszava/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. máj.
23
  Nem tervezett űrsétára készülnek az űrállomáson
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Két asztronauta merészkedik ki kedden az űrbe a Nemzetközi Űrállomásról, hogy lecseréljen egy meghibásodott számítógépet, az egyiket abból a kettőből, amely főbb amerikai rendszereket szabályoz a komplexumon.

A készülék szombaton hibásodott meg, ezáltal a 100 milliárd dolláros űrállomás a tartalék rendszerre támaszkodik a parancsok szétküldésére a napelempanelekhez, a radiátorokhoz, a hűtőrendszerhez és más készülékekhez.
A komplexum amerikai, orosz és francia asztronauták alkotta jelenlegi ötfős legénysége nincs veszélyben a NASA közleménye szerint.
Peggy Whitson, az állomás parancsnoka és Jack Fischer repülőmérnök indul majd az űrsétára, amely a tervek szerint két órát ölel fel.



Peggy Whitson az Orbital ATK Cygnusával a háttérben a május 12-i űrsétán. (Fotó: NASA)

Vasárnap Whitson összeszerelte és tesztelte a tartalék elektronikát, amellyel a március 30-án kihelyezett, meghibásodottat cseréli majd le. Az űrséta magyar idő szerint délután kettő órakor kezdődik, a NASA élőben közvetíti.
Az amerikai űrhivatal legutóbbi, nem betervezett űrsétájára 2015 decemberében került sor, amikor két űrhajós egy robotkar mobiltranszporterének fékjeit engedte ki.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) kutatólaboratóriumként funkcionál biológiai, élettudományi, anyagtudományi és fizikai kísérletekhez, valamint asztronómiai megfigyelésekhez és a Föld vizsgálatához.
A tizenöt ország tulajdonában lévő és általuk működtetett, 400 kilométeres magasságban keringő komplexum 90 percenként kerüli meg a bolygót. 2000 óta folyamatosan lakott.

forrás:/hiradó.hu/reuters/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák