+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
29
  Már a Mars épületeinek anyagát kutatják
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza


A kutatók már azon dolgoznak, hogyan lehetne a 2030-as évekre lakható házakat építeni marsi körülmények között. Amerikai szakemberek szerint a bolygó vasoxid tartalmú talajából tartós házakat lehetne építeni, amelyek nemcsak érdekessé, hanem energiatakarékossá is tennék az épületeket.

Úgy gondolják, a pillanatragasztónál is erősebb vasoxid-nanorészecskék az acélbetonnál is masszívabb anyaggá
képesek összeállni, hozzáadott hő nélkül – írta meg a Scientific Reports című tudományos lap.



A Mars a Hubble űrteleszkóp felvételén (forrás: NASA, ESA, the Hubble Heritage Team)

Donald Trump amerikai elnökszeretné előrehozni a NASA Mars-küldetését, melyet most még 2030-ra terveznek. Elon Musknak, a SpaceX amerikai vállalat alapítója pedig azt szeretné, ha űrben tankolható személyszállító űrhajók épülnének. Az alapító nem tartja kizártnak a SpaceX már 2018-ban a vörös bolygóra küld egy legénység nélküli űrhajót, az emberek pedig 2025-ben követnék.


forrás:/mti/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
29
  A ló árnyékáért is fizetni kell – maradtak még bőven furcsa illetékek
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: Róza

szerzo: Bogdán Tibor


Néhány évvel ezelőtt Romániában 558 adó létezett, ezeket 185 törvény szabályozta. A kormánypártok ugyan – ígéretükhöz híven – eltöröltek 102 adót, ám a megmaradt több mint 450 azonban még mindig terhet jelent a lakosság számára. Közöttük akadnak olyan – elsősorban hely szinten kivetett – illetékek is, amelyek enyhén szólva nevetségesek. Hallott már például már például a csendadóról vagy az árnyékadóról?

A vállalkozóknak Romániában egyáltalán nincs könnyű dolguk. Immár az ország számos városában 200 lejt kell fizetniük azért, hogy jóváhagyják nyitvatartási idejüket. A szerződés lejárta után a meghosszabbítás további 100 lejükbe kerül.

Temesváron a városatyák tűzijáték-díjat vezettek be. A pirotechnikai szolgáltatásokat nyújtó cégeknek 300 lejt kell fizetniük a tűzijáték minden egyes perce után. Azaz egy tíz perces tűzijáték háromezer lejébe kerül a cégnek – amit természetesen a megrendelővel fizettet majd ki.

A polgármesteri hivatalok megsarcolják a falusi vállalkozókat is. A besztercei városatya bevezette az „árnyékdíjat”. Konkrétan, az állattulajdonosoknak fizetniük kell azért az árnyékért, amelyet a legelő állatok vetnek a mezőre. A furcsa adót senki sem érti, sokan azzal magyarázzák, hogy a beárnyékolt területen lassabban nő a fű. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nincs – az illeték azonban mindenképpen 110 lej a „beárnyékolt” területért.

Élni olcsóbb, mint meghalni

A polgármesteri hivataloknak sikerül bebizonyítaniuk, hogy meghalni drágább, mint élni. Az orsovai polgármester rendelkezésének értelmében a sírhelyek négyzetméterére kirótt adó 15 lejre nőtt. Így tehát egy kétszemélyes sírért 80 lejt kell fizetni, miközben egy kétszobás lakás adója csupán 60 lejbe kerül.

De Szatmárnémetiben sem olcsó dolog meghalni. A polgármesteri hivatal 21 lejes illetékes vezetett be a temetés közbeni haranghúzásra.


forrás:/maszol.ro/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
29
  Közvetlenül az agyból olvasná ki a gondolatokat a Facebook
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: Róza
A beszédfelismerés napjaink egyik legfelkapottabb trendje, de a közösségi platform és az "igazi Vasember" ennél sokkal többet szeretne. A Facebook hosszú távon egy olyan technológiáról álmodik, amelynek segítségével a gondolatokat billentyűzet vagy hang nélkül is át lehet konvertálni szöveggé.

A platform vezetői az F8 fejlesztői konferencián számos víziót vázoltak fel, melyek közül némely már rövid távon, mások mások a következő években valósulhatnak meg, míg vannak olyanok is, amelyekről még a társaság sem tudja vagy sejti, hogy mikorra fogja őket létrehozni. Az egyik ambíciózus cél az, hogy az emberek közvetlenül az agyukkal vezérelve írhassanak szavakat a számítógépükre.

Regina Dugan, a Facebook menedzsere kijelentette, hogy azt szeretnék, hogy anélkül lehessen valakinek szöveges üzenetet küldeni, hogy ehhez elő kellene venni az okostelefont.

Dugan rámutatott a Stanford Egyetemen folyó aktuális kutatásokra, amelyek keretében sikerült egy megbénult nőnek - az agyában elhelyezett kis méretű elektródák segítségével - percenként nyolc szót leírnia.

A menedzser, aki korábban a Google jövőlaboratóriumában és a DARPA amerikai ügynökségnek dolgozott, hozzátette, hogy a technológia kiszélesítésére az implantátumok nem alkalmasak. Nagyon érzékeny szenzorokat kell a fej felületén elhelyezni, de ilyen minőségű technológia ma még nem létezik, ezért fel kell találniuk. A Facebooknál egy 60 szakértőből álló csapat dolgozik a vízió megvalósításán. A csoport aktuális célja az, hogy gondolati úton sikerüljön percenként 100 szót leírni; ez sokkal gyorsabb lenne annál, mint ahogy napjainkban sokan az okostelefonjukon gépelni tudnak.

A technológia mellékhatása többek között az lehet, hogy az emberek más nyelveken is kifejezhetik magukat anélkül, hogy az adott nyelvet meg kellene tanulniuk. Dugan hangsúlyozta, hogy a Facebook számára semmiképpen sem arról van szó, hogy válogatás nélkül el akarják olvasni az emberek gondolatait. Példaként hozta fel, hogy a felhasználók sok fotót készítenek, de utána eldöntik, hogy azok közül csak néhányat osztanak meg. Ugyanez igaz a gondolatokra is: az embereknek sok gondolatuk van, de ők döntik majd el, hogy melyeket akarják másokkal is megosztani.



A menedzser a Facebooknál a Building 8 nevű innovációs részleget vezeti, amelynél többek között azt is kutatják, hogyan lehet a bőrön át "hallani". Dugan bemutatott egy videót, amelyen egy nő a tesztjei során képes volt a szavakat a karján elhelyezett eszköz vibrációi alapján felismerni. Az aktuális "beszédkincs" kilenc szóból áll, ezeket a nő egy óra alatt megtanulta.


forrás:/sg.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
27
  Megkezdte utolsó útját a Cassini űrszonda
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
Küldetésének utolsó szakaszához érkezett a Cassini űrszonda, amely a Szaturnuszba csapódva hamarosan megsemmisül

Az eredetileg négy évesre tervezett küldetést már kétszer meghosszabbították, szerdán viszont tényleg az utolsó fázisába lépett, és a pályamódosításokkal megkezdődik a Cassini nagy fináléja. A szonda többszöri pályamódosítás után végül szeptember közepén fog a Szaturnuszba csapódni.

A Cassini-küldetés vezetői azért választották a szonda megsemmisítésének ezt a módját, hogy a Szaturnusz holdrendszerét még véletlenül se tegyék ki emberi eredetű szennyezésnek. Ha ugyanis a szonda műszereit egyszerűen csak kikapcsolják, akkor előfordulhat, hogy az akkor már kontrollálhatatlan pályán mozgó szonda valamelyik holdra zuhan, és földi eredetű szennyezést szállít oda, amit feltétlenül el kell kerülni, hiszen a kutatások egyik célja éppen az élet lehetőségeinek keresése a Naprendszer más égitestjein.
A következő hónapokban a szonda minden korábbinál jobban megközelíti a Szaturnuszt: minden keringése során a gyűrűk belső pereme és a Szaturnusz között halad át, tehát az elkövetkező 22 keringés alkalmával egészen közelről tudja tanulmányozni a bolygót és a legbelső gyűrűket is.

Magyar munka is van benne - A Szaturnusz vizsgálatára tervezett Cassini-Huygens-űrszondát 1997. október 15-én indították. Az amerikai NASA anyaszondája, a Cassini (amerikai űrkutatási hivatal, NASA) feladata az volt, hogy a Szaturnusz körül keringve vizsgálja a bolygót és annak gyűrű- és holdrendszerét. A Cassinivel együtt utazott az európai ESA űrügynökség Huygens nevű leszállóegysége is, amelyet a Titan óriáshold részletes helyszíni vizsgálatára küldtek.

A Huygens fedélzetén magyar közreműködéssel készített berendezések is helyet kaptak. Az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (ma már MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) szakemberei a fedélzeti magnetométer és a plazmaspektrométer földi ellenőrző és kalibráló rendszerét alkották meg.


A szondapáros 2004. július 1-jén állt pályára a Szaturnusz körül. A Huygens 2004. december 25-én vált le az anyaszondáról, majd 2005. január 14-én sima leszállást végzett a Titan addig teljesen ismeretlen felszínére.
A küldetés sok új és meglepő eredménnyel szolgált, például:

Ez volt az első sima leszállás egy külső naprendszerbeli holdon, a Titanon. Ennél távolabbi égitesten még nem szállt le ember alkotta eszköz.


A Titanon a földihez hasonló felszíni képződményeket talált a Huygens: folyómedreket, erózió pusztításának nyomait, habár ott víz helyett metántartalmú csapadék esik, folyókat, tavakat és tengereket is létrehozva.
Fontos felfedezés volt az élet lehetősége a Szaturnusz rendszerében. Teljes meglepetésként érte a szakembereket, hogy egy másik nagyobb hold, az Enceladus felszínéből vizet tartalmazó anyag áramlik, sőt lövell ki. A hold felszíne alatt nagy kiterjedésű vízóceán lehet.


Jelentős eredmény a Iapetus hold rejtélyes kétarcúságának megfejtése. A Iapetus egy világos és egy jóval sötétebb – rossz fényvisszaverő képességű – félgömbből áll, de ennek oka eddig ismeretlen volt. Kiderült, hogy a Iapetus pályája mentén elszórtan elhelyezkedő rossz fényvisszaverő port a hold besöpri, és ez az anyag a Iapetus vezető féltekéjén gyűlik össze.

Fontos eredmény az óriás hurrikánok felfedezése a bolygó mindkét pólusa környékén, és az északi poláris hexagon teljes feltérképezése. A küldetés végső szakaszában a hatszög alakú képződmény – valójában elképesztően erős örvényzóna – további vizsgálatával talán sikerül kideríteni a jelenség okát.

forrás:/mti/


kapcsolódó: Utolsó feladatára készül a Cassini Katt ide!
Lezárult az Enceladus közeli megfigyelése Katt ide!
Indul a Szaturnusz gyűrűinek megfigyelése Katt ide!
Egyre nagyobb az esély az élet jelenlétére az Enceladuson Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
27
  Bizarr rajzolatok a tenger fenekén
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: Róza
Megjelent az eddigi legteljesebb, legnagyobb felbontású atlasz a két sarkvidék tengerfenekéről. A laikusok számára szemet gyönyörködtető képek sokat elárulnak a szakembereknek a térség geológiai folyamatairól.

A világ minden tájáról származó több mint 250 tengergeológus és glaciológus töltötte az elmúlt négy évet a tenger alatti glaciális tájformák atlaszának összeállításával. Ez a munka lehetővé teszi a kutatók számára a Föld nagy jégtakarói történetének értelmezését és annak megfigyelését, hogyan alakította újra a környezeti hatás a kontinenseket.

Izgalmas geológiai jelenségek
A Nagy-Britannia méretű, több ezer négyzetkilométeres tengerfenéken számos izgalmas geológiai jelenség megfigyelhető. Például azok a barázdák, amelyeket a hatalmas jéghegyek lenyúló alja rajzolt a tengerfenékre vagy a glaciális vonalkázás, azok az akár több tíz kilométer hosszan elnyúló áramvonalas kiemelkedések, amelyeket a gyorsan folyó gleccserek hoztak létre.

A furcsa, szinte kör alakú rajzolatot jéghegy alja karcolta a tengerfenékre a több barázdához hasonlóan. A piros színezés 25, a zöld 50 méteres tengermélységet jelez. (forrás: Atlas of Submarine Glacial Landforms (2017)

Több mint 35 egyedi tájalakzatot írtak le a kelet-szibériai permafroszt drámai tulajdonságaitól kezdve a legyezőalakban szétterülő hatalmas üledéklerakódásokig, amelyek a legnagyobb gleccserek szájánál alakulnak ki.
A kutatók megvizsgálták a múltbéli gleccserek és jégtakarók „ujjlenyomatait" a tengerfenéken, ahol azok korábban előrenyomultak vagy hátráltak a földi klímaváltozások hatásaira.



Alakzatok a sekély, 10–17 méteres mély, vízzel borított részeken (forrás: Atlas of Submarine Glacial Landforms 2017)

Hatalmas teljesítmény
„Izgalmas végre nyomtatásban látni az atlaszt" – mondta Kelly Hogan, a brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) geofizikusa és az atlasz szerkesztője a térkép bécsi bemutatóján.
Hatalmas teljesítmény egybegyúrni az összes képet úgy, hogy lehetővé tegyék számunkra a sarki tengerfenék minden korábbinál pontosabb értelmezését."

„Az atlasz csodálatosan megmutatja, mit tud elmondani nekünk a tengerfenék a múltról, kicsit ahhoz hasonlóan, ahogy a fák évgyűrűi" – tette hozzá Hogan.


forrás:/origo.hu/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
26
  Szokatlan csillagrendszert találtak a tudósok
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Szokatlan kettős csillagrendszert találtak egy csaknem kétezer éve felfedezett szupernóva által kibocsátott köd maradványaiban. A nemzetközi kutatócsoport reméli, hogy felfedezése révén többet sikerül megtudni a csillagok fejlődéséről és az univerzum tágulásáról.

"A szupernóvák csak bizonyos feltételek mellett alakulnak ki, ha ezek fennállnak, akkor egy nagyon látványos és messzire ható eseményként következik be a csillag halála" - mondta el Luca Fossati, a Grazban lévő osztrák űrkutatási hivatal (IWF) munkatársa. A robbanás maradványai révén vissza lehet tekinteni a csillagok és a bolygók keletkezésének és az elemek létrejöttének történetébe.

Szennyezett csillagok - Hosszú ideig abból indultak ki a tudósok, hogy a szupernóvák olyan csillagokból alakulnak ki, amelyek tömege legalább nyolcszorosa a Napénak. A csillag felrobban és egy utolsó intenzív fellobbanást követően összeomlik. Ha egy csillag ilyen látványos módon hal meg, kémiai elemek is keletkeznek.
A csillagászok időközben rájöttek, hogy a kisebb tömegű csillagok halálát is kísérheti szupernóva bizonyos körülmények között. Ennek kiindulópontja lehet például egy kettős csillagrendszer léte. Ha a kettős csillagrendszerben egy nagy tömegű csillag szupernóvaként felrobban, a robbanáskor kialakuló felhő súlyos anyagokkal szennyezheti be a kísérő csillagot.

RCW 86 emissziós köd (forrás: NASA)

"A robbanás után a nagy tömegű csillag neutroncsillagként marad hátra, miközben társánál a szupernóva maradványai ismerhetők fel" - emelte ki Fossati. A csillagász annak a nemzetközi kutatócsoportnak a tagja, amely felfedezett egy csillagot, amely nyilvánvalóan nagy tömegű partnercsillaga szupernóva-robbanása révén erőteljesen szennyeződött kalciummal.

A napszerű égitestet a Földtől 9100 fényévnyi távolságra, az RCW 86-os emissziós ködben fedezték fel, amely az időszámítás szerint 185-ben kínai kutatók által felfedezett szupernóva maradványa. A tudósok ebben a ködben egy neutroncsillagot is felfedeztek, valószínűleg ebből alakulhatott ki a szupernóva.

Első alkalommal figyeltek meg ilyen csillagrendszert
Ez az első alkalom, hogy ilyen kettős csillagrendszert találtak egy szupernóva maradványában - számoltak be a moszkvai Lomonoszov Egyetem tudósai és német, amerikai, valamint osztrák kollégáik a Nature Astronomy című szaklapban. A spektrumelemzés szerint a kísérő csillag fémekben gazdag és rendkívül sok benne a kalcium. Ez ellentmond a szupernóvák klasszikus keletkezéselméletének és különleges körülményekre enged következtetni. Eszerint még az eddig véltnél kisebb tömegű csillagok is képesek szupernóva-robbanást kiváltani.

A kutatócsoport szerint a szupernóva előcsillaga valóban a Napnál nyolcszor nagyobb tömegű volt, élete során azonban a gravitáció hatására tömege nagy részét átadta "kisebb testvérének". Mikor elérte a Nap tömegének 2-3-szorosát, felrobbant. Ezután kevesebb mint másfélszeres Naptömegű mag maradt hátra belőle.

forrás:/origo.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
26
  Égből érkező pusztítót ábrázolnak az ősi szimbólumok
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Egy minijégkorszakot kiváltó, pusztító üstökösbecsapódás okozott katasztrófát 13 ezer évvel ezelőtt – erről árulkodik egy Törökországban felfedezett, ősi kővéset. A rejtélyes szimbólumokat mostanában sikerült megfejteniük a tudósoknak.

A Kr. e. 11 000-ben készített szimbólumok a „Keselyűkő" néven ismert oszlopra vannak vésve, és azt ábrázolják, hogy egy széttöredezett üstökös darabjai eltalálják a Földet.
A képek között van egy fej nélküli ember is, ez arra utal, hogy a katasztrófában emberek is életüket vesztették – olvasható a New Scientist cikkében.

Az oszlopra a törökországi Göbekli Tepe régészeti lelőhely területén találtak rá a szakemberek.
Sokáig kérdéses volt az itt elhelyezkedő létesítmény pontos funkciója, ám egyre több bizonyíték utal arra, hogy valószínűleg részben ősi obszervatóriumként funkcionálhatott.

a „Keselyűkő" néven ismert oszlop

Számítógépes szoftver segítette a tudósokat - Az oszlopon szereplő ábrákat számítógépes szoftver segítségével sikerült megfejteni. A program az állatképeket – amelyek valójában asztronómiai szimbólumok – hozzárendelte a megfelelő csillagképekhez, emellett meghatározta az esemény pontos időpontját is, amely Kr. e. 10 950-re tehető. Az ősi becsapódás tényét egy grönlandi jégmag is alátámasztja.

A kataklizma a Földön egy kisebb jégkorszakot váltott ki, ami nagyjából ezer évig tartott.
A lehűlést valószínűleg egy széttöredező óriásüstökös becsapódó darabjai idézték elő – áll a felfedezést ismertető tanulmányban.

Mély nyomot hagyott az emberekben
Úgy tűnik, Göbekli Tepe részben az éjszakai eget kutató csillagvizsgálóként működött – mondta a kutatás vezetője, Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa. – Az ásatási helyszínen talált egyik oszlop ennek (az üstökös által okozott) katasztrófának állít emléket – valószínűleg ez volt a legrosszabb nap a történelemben a jégkorszak vége óta" – tette hozzá a szakember.



Göbekli Tepe (forrás: Wikimedia Commons)

Sweatman szerint a katasztrófa mély nyomot hagyhatott az emberekben, mivel a vésetek sokáig fontos szerepet töltöttek be az itt élők mindennapjaiban. A felfedezés azt a teóriát is alátámasztani látszik, hogy bizonyos időszakokban nagyobb volt az üstökösbecsapódások valószínűsége, mivel bolygónk pályája keresztezte az űrben száguldó üstökösdarabok pályáját.

A kutatás eredményeit a Mediterranean Archaeology and Archaeometry című régészeti szakfolyóiratban közölték.


forrás:/origo.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
25
  Egyre nagyobb az esély az élet jelenlétére az Enceladuson
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Jools

1977-ben egy kutatócsoport olyasmit fedezett fel az óceán mélyén, amiről korábban csak elméletben feltételezték, hogy létezik: a tengerfenék egy részén hő tört elő a mélyből, helyenként forrásig hevítve a környező vizet. A hő úgynevezett hidrotermális kürtőkön keresztül áramlott felfelé, amelyekben puhatestűek, baktériumok, férgek és más, a fantasztikusan szélsőséges életmódhoz alkalmazkodott lények éltek.

A kürtőkről azóta sokan úgy vélik, hogy ezek talán a földi élet első bölcsői lehettek, hiszen a természetes képződményekben az energia és a nyersanyagok is adottak ahhoz, hogy az élet kialakulhasson. Ezért is tűnt érdekesnek, amikor 2015-ben a Szaturnusz gyűrűinek szemcséi alapján felvetődött, hogy a bolygó Enceladus nevű holdjának felszín alatti óceánjában is lehetnek ilyen képződmények.

Azóta a Szaturnusz rendszerét vizsgáló Cassini már közvetlen mintát is vett az Enceladus déli-sarki régiójában a levegőbe törő párából, amely a feltevések szerint egyenesen a mélyben található óceánból származik. A vizsgálat eredményeit most hozták nyilvánosságra, és az eredmények megerősítik, hogy jó eséllyel lehetnek hidrotermális kürtők a mélyben.

A Cassini egyik tömegspektrométere ugyanis molekuláris hidrogént azonosított a gejzírek előtörő anyagában. Amivel kapcsolatban úgy vélik a szakértők, hogy az a legnagyobb valószínűséggel a forró víz és a mélyben található kőzetek reakciójában, folyamatosan képződik. A kutatók más lehetőségeket is megvizsgáltak a hidrogén jelenlétére, azonban az alternatív magyarázatok egyike sem tűnik kielégítőnek. Például sem a hold óceánja, sem jeges kérge nem alkalmas arra, hogy hosszabb távon tárolja a hidrogént, amely aztán lassan felszabadulhat. Az anyag mennyisége pedig túl nagy ahhoz, hogy a felszíni vízjégből származ-zon a kozmikus folyamatok eredményeként.

A szakértő szerint tehát a mért mennyiségű hidrogén jelenlétére jelenleg a legjobb magyarázatnak a hidrotermális kürtők jelenléte tűnik. Ami azt jelentené, hogy a hold tengerének feneke geológiailag aktív régió, ami jelentősen növeli az ottani élet kialakulásának esélyeit. Így pedig egyre esélyesebbnek tűnik az is, hogy az Enceladus óceánja legalább mikrobiális életformákat hordoz, amelyek többek közt a hidrogénből nyerhetik energiájukat. Az azonban már egy másik kérdés, hogy ha valóban így van, mikor jutunk el odáig, hogy a mikrobák jelenlétét igazoljuk. Az Enceladus óceánjának elérése a vastag jégréteg alatt ugyanis még akkor is kemény dió lenne, ha a pénzügyi és politikai tényezőkkel nem kellene foglalkozni.

forrás:/iPon/

kapcsolódó: Lezárult az Enceladus közeli megfigyelése Katt ide!
Alkalmas lehet az életre a Szaturnusz egyik holdja Katt ide!
Hatalmas csáp van az Enceladus felszínén Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
25
  A Húsvét-sziget két arca - A nevezetes csendes-óceáni sziget egy optikai és egy radaros műholdfelvételen
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: Róza
szerző: Frey Sándor

A Húsvét-szigettel ilyentájt nagy valószínűséggel lehet találkozni valamelyik űrügynökség honlapján, ami annak az igyekezetnek a jele, hogy az ünnephez kapcsolódó műholdképekkel szórakoztassák az odalátogatókat. Most a NASA földmegfigyelő portálja (Earth Observatory) és a német DLR honlapja is szigetről készült képeket mutatott be, így a trendnek már mi sem akartunk ellenállni, mindkettőt ismertetjük – habár húsvét már néhány napja elmúlt...[/size]

A vulkáni eredetű Húsvét-sziget a Csendes-óceán délkeleti részén fekszik, Chilétől mintegy 3600 km-re nyugatra, Tahititól pedig több mint 4000 km távolságra. Ezzel a Föld egyik legizoláltabb szigete. A terület közigazgatásilag Chile egyik tartománya. A húsvéthoz annyi köze van csupán, hogy Jakob Roggeveen holland tengerészkapitány 1722-ben húsvét vasárnapján (abban az évben április 5-én) fedezte fel, emiatt adta neki a Húsvét-sziget nevet.

A Húsvét-sziget (helyi nyelven: Rapa Nui) híres és rejtélyes, emberalakokat formázó hatalmas monolitikus kőszobrai kutatók generációjának a fantáziáját mozgatták meg.

Rejtélyes, emberalakokat formázó hatalmas monolitikus kőszobrok a Húsvét-szigeten

A sziget kultúrája valamikor gazdag volt, népessége a mainál sokkal nagyobb. Egyesek a legjobb példának tartják arra, hogyan omlik össze a társadalom, ha fenntarthatatlan módon használja a rendelkezésére álló korlátozott erőforrásokat.

A szigettel foglalkozó kutatók egyetértenek abban, hogy valamikor a sziget egészen más képet mutatott, mára az azt borító erdőség eltűnt. Így látható a Landsat-8 műholdképén is. De hogy az őslakosok társadalmának hanyatlásához ennek pontosan milyen köze volt, az nem minden részletében világos.



A Húsvét-sziget az amerikai Landsat-8 távérzékelő műhold Operational Land Imager (OLI) műszerével 2015. július 29-én készített, a valódi színeket visszaadó képen. (kép: NASA EO / Jesse Allen / U.S. Geological Survey)

A XVIII. századi európai hajósok néhány ezer fős lakosságot találtak itt. Különösen termékenynek írták le a szigetet, ahol bőségesen volt található banán, burgonya, cukornád. Azt nem tudhatták, hogy a későbbi korok kutatóinak megállapítása szerint a Húsvét-sziget fénykorában, vagy egy évszázaddal korábban még 15-20 ezer ember élhetett itt. Ma a lakosság bő 5000 fős, de évente turisták ezrei jönnek megtekinteni a világörökséghez tartozó kőszobrokat (moai). A sziget ma is problémákkal küzd: nincs kiépített csatornarendszer és az édesvíz forrásai korlátozottak. A sziget közepén látható eukaliptuszültetvények mintájára a hatóságok szándéka az újbóli erdősítés.


A Húsvét-sziget a német TerraSAR-X radaros földmegfigyelő műhold képén. A háromszög alakú, 171 km2 területü sziget csúcsaiban vulkáni hegyek állnak. (kép: DLR)

Az X-sávú apertúraszintézises radarberendezéssel felszerelt, 2007 óta pályán levő német TerraSAR-X műhold méréseiből készült másik képen a (hamis) színek különbözősége a felszín tagoltságában meglevő különbségeket illusztrálja. Jól kivehető a szigetet körülvevő tenger hullámzása.

Az építmények, települések általában jó radarvisszaverődést okoznak, a műholdradaros amplitúdóképeken fényesek. Itt sárgás árnyalatban látszanak. A sziget közepén a mesterséges növénytelepítésre utalnak a mértani alakzatok. Egyes részek feketék, innen nem érkezett visszavert radarjel a műholdra. A legfeltűnőbb a bal alsó (délkeleti) részen a hosszú egyenes szakasz. A NASA 1984-ben kibővítette a Mataveri repülőtér futópályáját, ami most majdnem 4 km hosszú, jóformán az egyik parttól a másikig tart. Az ok, hogy a Húsvét-szigetet az űrrepülőgépek egyik vészleszállóhelyének szemelték ki. A vízszintes betonfelület a rá a műholdról oldalirányból érkező radarjeleket másfelé veri vissza, ezért tűnik feketének.

forrás:/urvilag/

kapcsolódó: A Sentinel-2B földmegfigyelő műhold március 7-én indul! Katt ide!
Szenzációs régészeti felfedezés a húsvét-szigeti kőszobrok alatt Katt ide!
Kapcsolatban lehettek a Húsvét-sziget őslakosai a dél-amerikai indiánokkal Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. ápr.
25
  Be­pe­re­lik a Wi­kiLe­ak­set?
Kategória: Háttérhatalom - Közzétette: Róza
Ko­moly vádak miatt főhet Ju­lian As­sange és tár­sai feje - va­ló­színű, hogy ha­ma­ro­san meg kell je­len­niük a bí­ró­ság előtt.
A CNN és a Washington Post is tudni véli, hogy hamarosan nehéz napok várnak Julian Assange-ra: amerikai ügyészek ugyanis eljárást indítanak ellene és a WikiLeaks ellen az érzékeny államtitkokat rejtő dokumentumok kiszivárogtatása miatt.



Ju­lian As­sange (fotó: Europress / Steffi Loos - AFP)

A szervezet azon tagjait foghatják perbe, akik az Obama-kormány alatt az igazságügyi minisztérium dokumentumainak nyilvánosságra hozatalában szerepet játszottak. A 2012 óta londoni ecuadori nagykövetségen élő Assange-ot a tervek szerint le is tartóztatnák ezért. A vádpontok között az összeesküvés, a kormány tulajdonának ellopása és a Kémkedési Törvény megszegése is szerepelhet.

A WikiLeaks legutóbb múlt hónapban szivárogtatott ki kényes információkat: a CIA lehallgatási módszereiről szóló dokumentumok miatt komoly botrány tört ki nem csak az Egyesült Államokban, hanem más országokban is.
Assange ügyvédjei szerint őket még nem értesítették a hatóságok a nyomozás állásáról.

forrás:/ripost.hu/

kapcsolódó: Nem engedik netezni a WikiLeaks-alapítót Katt ide!
A WikiLeaks szerint a CIA még az okostévéken át is kémked Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák