+ A | - a | Visszaállít
2018. máj.
18
  Az univerzum legrégebbi ismert oxigénforrására bukkantak csillagászok
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

A University College London (UCL) és az oszakai Sangyo Egyetem tudósai vezette kutatás eredménye szerint a MACS1149-JD1 nevű galaxisban az univerzum váratlanul korai szakaszában formálódtak csillagok.

A galaxis távolságát az chilei Atacama-sivatagban működő ALMA rádióteleszkóp-rendszer és az Európai Déli Csillagvizsgáló Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT) segítségével erősítették meg.

Az nem szükségszerűen meglepő, hogy ebben a korszakban jelen voltak a galaxisok, az viszont fontos felfedezés, hogy a MACS1149-JD1 galaxisban oxigén jelenlétét észlelték.

Ez a kép bemutatja a NASA / ESA Hubble Űrtávcsővel készített MACS J1149.5 + 2223 galaxis csoportosulást, és a beágyazott kép az ALMA által megfigyelt 13,28 milliárd fényéves MACS1149-JD1 galaxist. Itt az ALMA-val észlelt oxigéneloszlást zölden ábrázolják. (forrás: ALMA (ESO / NAOJ / NRAO), NASA / ESA Hubble Űrtávcső, W. Zheng (JHU), M. Postman (STScI), CLASH csapat, Hashimoto et al/almaobservatory.org

Oxigén csak csillagokban keletkezik, majd a csillagok halála után a galaxisok gázfelhőjébe távozik. Oxigén jelenléte a MACS1149-JD1-ben arra utal, hogy csillagok egy korábbi generációja már létezett és meghalt abban a korai időszakban.

"Ez egy igazán izgalmas felfedezés, hiszen ez a galaxis akkor létezett, amikor az univerzum mindössze 500 millió éves volt, és már ekkor létezett érett csillagok egy populációja. Így ezt a galaxist arra használhatjuk, hogy megvizsgáljuk a kozmikus történelem egy korai, szinte teljesen felfedezetlen korszakát" - mondta Nicolas Laporte, a UCL kutatója.

Az ALMA ionizált oxigéntől érkező jeleket észlelt, Laporte pedig a VLT segítségével azonosította a galaxis távolságát. A mérések alapján a MACS1149-JD1 az univerzum legtávolabbi ismert galaxisa, amelynek távolságát pontosan lemérték.

Az ALMA már többször megdöntötte a legtávolabbi ismert oxigénforrás rekordját. 2016-ban Inoue és kollégái 13,1 milliárd fényévnyi távolságban azonosítottak oxigénforrást. Néhány hónappal később Laporte szintén az ALMA használatával 13,2 milliárd fényévnyire talált oxigént. A két csapat ezúttal összedolgozott, hogy a jelenlegi új rekordot elérje. A mostani eredményeket összegző tanulmány szerdán a Nature című tudományos lapban jelent meg.



A chilei ALMA rádiótávcsövek (Atacama Large Millimeter / submillimeter Array)

"Az ALMA most egyértelműen a legerőteljesebb eszköz, amely a korai univerzum galaxisainak távolságát képes meghatározni" - mondta Richard Ellis, a UCL társszerzője.

A tudósok rekonstruálták a MACS1149-JD1 korai történetét infravörös adatok segítségével, amelyeket az amerikai és az európai űrügynökség (NASA és ESA) Hubble űrteleszkópja és a NASA Spitzer űrteleszkópja rögzített.

A MACS1149-JD1 csillagainak érettségi szintje felveti azt a kérdést, hogy vajon mikor emelkedhettek ki a legelső galaxisok a teljes sötétségből. Ezt a korszakot a csillagászok "kozmikus hajnalnak" nevezik.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Rádiótávcsövek a világ tetején Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. máj.
18
  Földönkívüliek kutatására szavazhat meg dollármilliókat az amerikai kongresszus
Kategória: UFO-k és földönkí­vüliek - Közzétette: Róza
Az amerikai kongresszus 10 millió dollárt költene földönkívüliek kutatására.
Az elmúlt 25 évben először tárgyal az Egyesült Államok Kongresszusa arról, hogy óriási mennyiségű pénzt adjanak földönkívüli értelem utáni kutatására (SETI) – írja a Live Science. A Képviselőház olyan törvényjavaslatot terjesztett be, ami 10 millió dollárt biztosítana a NASA-nak, hogy a cég keressen olyan technológiai jeleket, mint például a rádióhullámok. Egy intelligens civilizáció képes lehet ilyen jeleket létrehozni, és segítségükkel kommunikálni más társadalmakkal.


Ha a javaslat átmegy a kongresszuson, vízválasztó lehet a testület hozzáállásában. Richard Bryan szenátor megszüntette a NASA SETI-programját, a Nagy felbontású mikrohullámú felmérést 1993-ban – mondta a lapnak Jill Tarter csillagász, a SETI Intézet korábbi igazgatója.
Felidézte: 1992-ben egy hatalmas kezdeményezést indítottak a földönkívüli érdelem utáni kutatás érdekében, hogy olyan berendezéseket építsenek, amelyek képesek idegen civilizációk jeleit befogadni, ez a projekt szűnt meg egy évvel később.

A SETI tudósai az életet jelei utáni vadászás közben egy sor jelet fedeztek fel. A kép illusztráció: (forrás: /dailystar.co.uk /ápr.24. 2017)

Ha a mostani törvényjavaslat sikerrel átmenne a törvényalkotáson, óriási eredmény lenne, hiszen lehetővé tenné új eszközök megalkotását és a világszerte gyűjtött és elemzett adatok feldolgozását – hangsúlyozta a csillagász. A földönkívüli életformák keresése természetesen az utóbbi időben sem állt le, hiszen magánvállalatok és más szervezetek finanszírozták ezeket a törekvéseket, de az állami támogatás rengeteget segítene az e témával foglalkozóknak.

A NASA költségvetéséből legutóbb 1992-ben jutott ilyen nagyságrendű összeghez a SETI, amiből aztán 1993-ig gazdálkodhatott. Akkor Richard Bryan szenátor állítatta le a véleménye szerint csak pénzt pazarló programot.

A SETI ugyanakkor azóta is működik, a SETI@home projektben például mi magunk is segédkezhetünk a világűrből fogott rádiójeleket analizálásában. Az intézet szerint egyébként egyáltalán nem hiábavaló a munka: egyik munkatársuk 2014-ben tett nyilatkozata szerint a következő két évtizeden belül megtalálhatjuk a földön kívüli életformákat.


forrás:/infostart.hu; hvg.hu/

kapcsolódó: Ismét felvállalja-e a NASA a SETI-t? Katt ide!
Lávabarlangot találtak a Hold északi pólusvidékén egy kráterben Katt ide!
Mikor a csillagászok lakható égitest után kutatnak Katt ide!
20 éven belül meglehetnek a földönkívüliek Katt ide!
A Vatikán felkészül a földönkivüli élet bejelenésére Katt ide!
NASA: hamarosan meglesz a földönkívüli élet Katt ide!
Lezárult az egyik legnagyobb, földönkívülieket kereső kutatás Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. máj.
18
  Magyar fizikus telelt át a sokkoló hidegben az Antarktiszon
szerző: Bihari Dániel

Néha vakon, kötelekbe kapaszkodva kell munkába menni, a hűtőt fűteni kell, egy idő után pedig az ember kínjában már a paradicsomsaláta elkészítéséről szóló kisfilmeket hajt a neten. Jurányi Zsófia légkörfizikus 14 hónapot volt az Antarktiszon, ott töltötte a korom sötét, 100 kilométer feletti széllel bélelt, -40 fokos hideggel sokkoló telet.

Dr. Jurányi Zsófia légkörfizikus 14 hónapot töltött az Antarktiszon a levegő aeroszolrészecskéinek tanulmányozásával, a fagyos kontinensen töltötte a telet. Hivatalosan úgy mondják, tagja volt a német Neumayer állomás 37. áttelelőcsapatának. Kívülállóként nem tűnik túl izgalmasnak, hó- és jégsivatag, hideg és brutális szél, a fizikus ELTE TTK-n szervezett előadása viszont rácáfolt az előítéletekre.

Csak egymásra számíthatnak
A szakmai tudás mellett nyilvánvalóan jó nagy adag kalandvágy is kell hozzá, hogy egy magyar tudós megpályázza az állást a világ legzordabb szegletére.

Dr. Jurányi Zsófia légkörfizikus (fotó: Jurányi Zsófia)

A küldetés három és fél hónapos németországi felkészítéssel kezdődött 2016 augusztusában. A XXI. században különleges fizikai állóképességre nincs szükség, a kiváló egészség viszont alapvető fontosságú.

Minden csapatban van egy orvos, ám komolyabb baj esetén – főként a kíméletlen téli időben –legalább két hét, mire bármilyen mentőexpedíció egyáltalán eléri a bázist. Ha egyáltalán eléri…

Épp ezért lehet végzetes az egész csapat számára bármilyen tűzeset is, így tűzvédelmi felkészítésen is átestek, Zsófiát emellett kiképezték az orvos, illetve a meteorológus szakember segítésére is. Mindenki kapott hasonló plusz feladatokat, hogy szükség esetén helyettesíteni, segíteni tudják egymást a munkában.

A bázis folyamatosan mozog
Maga a Neumayer-állomás egy négyszintes konténerépület a Déli-sarktól 2000 kilométerre a kontinens peremén túl, az Ekström selfjégen. Utóbbit elképzelhetjük gigantikus gleccserként is, ahol a sokszor 4-5 kilométer vastagságú jégpáncél a gravitáció törvényeinek engedelmeskedve lassan csúszva eléri a tengert. Bőven túlnyúlik a szárazföldön, mígnem győz a nehézségi erő, és a jég pereme hatalmas tömbökben szakad a vízbe. Ez az óceán felett lebegő jégpáncél a self.

A rátelepített állomás 120 métert csúszik a tenger felé, de élettartamát eleve végesre tervezték, lebontják mire a nagy jégtömbbel együtt beleveszne a vízbe. A Neumayer 200 méternyi jégre épült, alatta nincs szárazföld, csak a tenger.
Az első meghatározó élmény az volt, amikor a repülőből megpillantottuk a lábakon álló hatalmas épületet a hómező közepén. Ez lesz életünk színtere a következő több mint egy évben – idézi fel Jurányi Zsófia.
Ahogy elmondta, a lehetőségekhez képest luxuskörülmények között éltek a 2000 négyzetméteres építményben, élelmezésükről külön szakács gondoskodott. A legalsó szint valójában jégbe vájt hatalmas alap, garázsként funkcionált.

A bázis (fotó: Jurányi Zsófia)

Fölötte, de még mindig a föld, pontosabban a jég szintje alatt kaptak helyet a raktárak, az éléskamra. Legfelül pedig, lábakon állt a lakó- és munkaterületként szolgáló épületrész.
Erre azért van szükség, mert a hatalmas mennyiségű hó pár év alatt maga alá temetné a „konténertelepülést”, ám a lábak magassága egyrészt állítható, másrészt időről-időre párosával felemelik őket és havat raknak alá, hogy feljebb kerüljön az állomás.

Hermetikusan elzárva
Az Antarktiszon évente két nagy szezon van. A nyár három hónapjában a tudósok és a technikai személyzet tucatjai tartózkodnak az állomáson, összesen 50-60 fő. Az ellátmány hajókon érkezik, rendszeresen jönnek-mennek a repülők. Zsófia az ottani nyár elején, decemberben érkezett, utólag azt mondja, a folytatáshoz képest nagyon nagy volt a nyüzsgés, és egy idő után már az örök világosság is zavaró volt:

Teljesen felborult a biológiai ritmusunk, alig vártuk, hogy legalább rövid ideig legyen már sötét.

Eljött annak az ideje is. Februárban, a déli ősz kezdetén elment az utolsó repülőgép, a self szélétől akár 100 kilométernyire befagyó tenger, a brutális téli viharok miatt az állomás hajóval is megközelíthetetlenné vált.
A 12 tagú csapat kilenc hónapra hermetikusan el volt zárva a külvilágtól. Pontosabban műholdas internetkapcsolatuk ha néha akadozva is, de működött, egyetlen egyszer történt meg, hogy másfél napra leállt a szolgáltatás.
Bármivel próbálkoztunk, nem találtuk a hiba okát, utólag derült ki, hogy a kapcsolatért felelős tányérantennát belepte a hó. De nem az Antarktiszon, hanem a németországi központban – emeli ki most már nevetve a légkörfizikus.

A rendes téli létszám a bázison kilenc fő, most azonban a BBC háromfős stábja is csatlakozott a kutatókhoz, ők a császárpingvinek életét követték kameráikkal egy éven keresztül. Ők egyébként az Antarktisz egyetlen téli lakói a tudósokon kívül.

Zsófia feladata a bázistól másfél kilométerre fekvő légköri mérőállomás felügyelete volt, az itt lévő berendezések gyűjtik és mérik az aerosolrészecskéket. A távolságot az indokolja, hogy a Neumayer energiájának 70-80 százalékát dízelgenerátorok adják, nehogy ezek kibocsátása módosítsa a mintákat.

Ugyanezen okból a magyar tudósnak minden nap gyalog kellett megtennie a távot, ami optimális időben még a hóban is 15-20 perc, ám az Antarktisz nagy szeleiről híres: még a viszonylag enyhe légmozgás is felkavarja a finom porhavat, a látótávolság néhány méterre csökken.

Kötélbe kapaszkodva a munkahelyre (fotó: Jurányi Zsófia)

A bázistól a mérőállomásig cölöpökre feszített kötél vezetett, sokszor csak ebbe kapaszkodva, vakon jutottam el a "munkahelyemig". Aki pedig az antarktiszi télben eltéved biztonsági felszerelés nélkül, nincs sok esélye a túlélésre.

Szabadnap nincs az Antarktiszon, Zsófia csak akkor nem ment ki a mintagyűjtésre, amikor tényleg brutális volt a szél. Egyszer a technikusuk kiment az ajtón, hogy kipróbálja, de azonnal elragadta. Miután visszakapaszkodott, mosolyogva újra pózba állt, megint repült pár métert. Az ilyen napokon senki nem hagyta el a biztonságos állomást, ami több méteres lábain állva imbolygott az orkánban.

Hosszú távú változások
A magyar fizikus által gyűjtött mintákat Németországban tárolják és elemzik majd, rövid távon összetételük, hosszabb távon a változás nyomonkövetése a legfőbb cél.

A klímaváltozás nyomai ma még nem látszanak olyan élesen az Antarktiszon, mint a Föld más pontjain. A kontinenst körbevevő óceán hatalmas vízmennyiségének kell először felmelegednie, itt fogjuk a legkésőbb észlelni a klímaváltozás jeleit.

A rossz hír, hogy az Antarktisz nyugati részén már mérhető a felmelegedés – mondta a szakember.

Másfél napra leállt a szolgáltatás. Bármivel próbálkoztunk, nem találtuk a hiba okát, utólag derült ki, hogy a kapcsolatért felelős tányérantennát belepte a hó. De nem az Antarktiszon, hanem a németországi központban ( forrás: Jurányi Zsófia)

Csukott szemmel vezetni
De térjünk vissza a „közlekedésre”, a gyalogosan, kötélpálya mentén evickélős módszernél azért vannak kifinomultabb megoldások is. A leggyorsabb a hószán, 40 km/óra vele a megengedett sebesség.

Vannak a bigfoot truck-okhoz hasonló, nagy, lufiszerű kerekekkel ellátott terepjárók, ezeknek tényleg 40 a maximális sebességük, de a puha hóban elakadnak, a kemény jégen pattognak. A nehézfiúk azonban a sípályákról ismert lánctalpas ratrakok: 15 km/órás csúcssebességre képesek, óránként 50 liter gázolajat nyelnek be, de cserébe 60 tonnát képesek mozgatni a jégen.
Versenyeztünk, ki meri a legtöbb ideig csukott szemmel vezetni ezeket a monstrumokat. Senki nem bírta tovább néhány percnél, ami meglepő reflex: hiába tudod, hogy napokig elmehetsz a sima, egyenes úton, mégsem bírod csukva tartani a szemed a kormány mögött.



Csak egymásra számíthatnak (forrás: Jurányi Zsófia)

A bázis másfél kilométeres körzetét senki nem hagyhatja el egyedül. Ha valakinek távolabb van dolga, legalább egy társat kell magával vinnie, és három napra elegendő élelmet, sátrat, jeladót, rádiót is tartalmazó túlélőcsomagot.
Zsófia bírja a hideget, kibékült azzal is, hogy ha a szél tényleg fúj, akkor nincs az a modern ruházat, ami megvédi az arcot: legalább a maszk és a síszemüveg között bejut a hó.

Fűtik a hűtőt
A legrosszabb viszont a friss zöldségek és gyümölcsök hiánya. Az utolsó szállítmány repülővel érkezik februárban, roppant mennyiség, dugig megtelik vele a jókora hűtőkamra. Az a hely, amelyet az optimális öt Celsius-fokos hőmérsékletért fűteni kell…
Egyszer azonban minden zöldség megadja magát, eljött az idő, amikor a csapat összegyűlt, letöltöttünk egy kisfilmet a paradicsomsaláta készítéséről, és azt néztük vágyakozva egymás után többször is.

Munka minden napra adódik, de nyilvánvalóan nem tölti ki a 24 órát. Nyáron a -10 fok körüli hőmérsékletben rövidnadrágban és pólóban lehetett focizni, emellett a filmeseknek köszönhetően gyakran látogatták a többezres pingvinkolóniát, szemtanúi voltak kisfókák születésének a jégmezőn.
A legtöbbször fotózással töltöttem az időt, rossz időben a képeket szerkesztgettem, de sokat beszélgettünk, társasjátékoztunk vagy csocsóztunk, gyakran néztünk filmeket is, amikor pedig az ember magányra vágyott, elvonult olvasni – fogalmazott.



Tájkép az Antarktiszon (fotó: Jurányi Zsófia)

Hogyan tovább?
Nagyon jó csapat jött össze, ami lássuk be ritka, ha a világ minden tájáról származó, tök idegen embereket 14 hónapra összezárnak. Az Antarktiszon sem mindennapi, Zsófia tud olyan kutatókról, akik annyira összevesztek az áttelelés idején, hogy még egy repülőgépre sem voltak hajlandók felülni hazafelé.

Márciusban nehéz szívvel jött el. Hogyan tovább? Az állomást fenntartó Alfred Wegner Intézetnél elnyert ösztöndíj két évre szólt, tehát néhány hónapig még ott van alkalmazásban, addig újra kell építenie az életét, mert amikor elment, gyakorlatilag mindent feladott. A 24.hu-nak azt mondta, biztosan megmarad az aerosolrészecskék tanulmányozásánál, a legszívesebben továbbra is sarkkutatóként. A következő cél talán az Északi-sarkkör lesz.


forrás:/24.hu/

kapcsolódó: Kimenekítették az Antarktiszról Buzz Aldrint, a másodikként... Katt ide!
Magyar mérnököt evakuáltak az Antarktiszról Katt ide!
Ahogy olvad a jég... (Magyar mérnököt evakuáltak az Antarktiszról - II.rész) Katt ide!
Ön lehet a következő! Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. máj.
16
  A Jupiter Európé holdján gejzírkitörések vannak
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
A csillagászok régóta sejtik, hogy az Európét borító jégkéreg alatt sós óceán terül el. A tudósok hétfőn újabb bizonyítékkal álltak elő arról, hogy a jégkéreg alól gejzírek törnek elő. A korábbi megfigyelések megerősítése növeli annak reményét, hogy a Földtől a második bolygó körül keringő holdon egy szonda az élet jeleire bukkanhat.

Mivel a tudósok azt feltételezik, hogy a több kilométeres jégkéreg alatt meleg, folyékony víz van, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szerint az Európé a legesélyesebb jelölt az élet kutatására a Naprendszerben.

Ám ha egy szondának le kéne fúrnia ahhoz, hogy elérje a vízréteget, az roppant költséges vállalkozás lenne ahhoz képest, mintha a kitörő gejzír párájából gyűjthetne mintát, és úgy állapíthatná meg összetételét.

Újabb bizonyítékot találtak csillagászok arra, hogy a Jupiter Európé nevű holdján szórványos gejzírkitörések vannak. Művészi ábrázolás. (forrás: NASA/ESA)

Korábban a NASA kétszer számolt be arról, hogy a Hubble űrteleszkópról készített felvételein észlelhetők a gejzírkitörések.

Az új bizonyítékot, amelyről a Nature Astronomy tudományos folyóirat számolt be, a NASA Galileo űrszondája szolgáltatta. A felvételek akkor készültek, amikor a szonda az Európé közelében haladt el. A szonda 1997. december 16-án közelítette meg leginkább az égitestet. A Galileo felvételeinek új vizsgálata megállapította: a felvett adatokban észlelhető villanást az okozta, hogy a szonda keresztezte egy vízkitörés útját.

A Galileo 1989-ben indult küldetésére, hogy tanulmányozza a Naptól ötödik bolygót, a Jupitert több tucatnyi holdjával együtt. A szonda 1995-ben állt orbitális pályára a gázóriás körül. Küldetését a tervek szerint 2003-ban a bolygó atmoszférájába csapódva fejezte be. De még ez előtt elküldte az első adatokat, amelyek arra engedtek következtetni, hogy az Európé felszíne alatt folyékony óceán húzódik.

A szakemberek megvizsgálták a hold mágneses terének és plazmahullámainak változásait, miközben a Galileo elhaladt mellette, és kiderült, hogy azok beleillenek abba a képbe, hogy az űrszonda áthaladt egy gőzcsóván.
"Az eredmények erős, független bizonyítékai az Európén lévő gejzíreknek" - írták.

Az eredmények a tudósok szerint segítenek majd olyan következő Európéra induló missziók tervezésében, mint a NASA Europa Clippere és az ESA Jupiter Icy Moons Explorer-szondája. Ezek a szondák várhatóan a 2020-as évek végén, a 2030-as évek elején érkeznek a Jupiterhez.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Indul a NASA Europa-küldetése Katt ide!
A Jupiter holdján keresnék az élet jeleit Katt ide!
Vízkitörések vannak az Europán Katt ide!
A Clipper talán mégis eljut az Europához Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. máj.
16
  Pánikra semmi ok: nem várható pólusváltás
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: Róza
Egy földtörténeti elemzés szerint nem várható a Föld mágneses pólusváltása annak ellenére, hogy számos kutató ennek jeleként értelmezi a dél-atlanti eltéréseket. A kutatás szerint az elmúlt ötvenezer évben léptek már fel hasonló anomáliák, mégsem következett be a pólusváltás.

A Föld mágneses mezeje védi a bolygón lévő életet a világűrből érkező halálos sugárzással, különösen a napszél elektromosan töltött részecskéivel szemben. Ez a védőpajzs azonban nem stabil: a mágneses mező globális ereje a feljegyzések 1840-es kezdete óta mintegy öt százalékkal csökkent évszázadonként.

Azóta az Atlanti-óceán déli része felett egy gyenge zóna képződött, amelyben megnövekedett sugárzási aktivitás figyelhető meg. A kutatók ezt a jelenséget „dél-atlanti anomáliaként” jegyzik, és arról vitáznak, hogy vajon ez a mágnesespólus-váltás előjele-e.

a Föld mágneses pajzsa, fantáziakép (forrás: perkythought)

A legújabb kutatások ellentmondanak a pólusváltás elméletének

Maxwell Brown és Monika Korte, a potsdami Német Geológiai Kutatóközpont munkatársai a PNAS tudományos lapban bemutatott kutatásaikkal véget vetnek a spekulációknak: földtörténeti elemzésük eredményei ellentmondanak a várható pólusváltás elméletének.
Ezek szerint az elmúlt ötvenezer évben legalább kétszer lépett fel hasonló anomália az Atlanti-óceán déli része felett, de a mágneses mező mégis újra megerősödött, nem történt pólusváltás.

A rövid ideig tartó, tényleges pólusváltás fázisai lényegesen eltérő mintázatot követtek.

Legutóbb egy évszázad alatt zajlott le a folyamat

Földtörténeti szempontból a pólusváltás nem ritka jelenség, átlagosan minden 250 ezer évben megfordul a Föld mágneses mezeje.

Pólusváltáskor a Föld körül fekvő óriási mágneses mező megváltozik a bolygó északi és déli mágnesoszlopai, valamint a napsugár (a napból érkező részecskék egyenletes áramlása) miatt.

Az utolsó tartós pólusváltás 780 ezer éve következett be, és gyorsan, legfeljebb egy évszázad alatt végbement. Ez alapján és a növekvő „dél-atlanti anomália” alapján a kutatók az elmúlt években újra és újra arra figyelmeztettek, hogy egy újabb pólusváltás várható a következő évtizedekben.

Bár egy ilyen eseményt mindig hosszú stabil szakaszok követnek, a folyamathoz alacsony mágneses erő társul, tehát ilyenkor a Föld nagyobb dózisban van kitéve a kozmikus és a Napból érkező sugárzásnak. A kutatók ezért egy esetleges pólusváltáskor nemcsak a kommunikációs technológia zavarára, hanem a rákos megbetegedések számának nagymértékű növekedésére is számítanak.

Egyes paleontológusok szerint több, egymást követő pólusváltás az élőlények tömeges pusztulását és azt követően a kambriumi robbanást váltotta ki 550 millió évvel ezelőtt. Kambriumi robbanásnak nevezett földtörténeti esemény során viszonylag rövid idő alatt különböző állatcsoportok jelentek meg a tengerekben.

A mostani anomáliák csak mágneses kitérések
Kutatásuk során Korte és kollégái a Föld mágneses mezejének változásait rekonstruálták az 30-50 ezer évvel ezelőtti időszakban.

Ciklonok a francia Francia Antillákon. Az óceánok hőmérsékleti rendellenességei a 2018 febr.-május megfigyelési ciklus alatt (forrás: tengeri térképek/Weather unisys)

Ehhez a bzonyításhoz mágneses ásványokat tartalmazó mélyfuratokból és vulkáni kőzetekből származó adatokat használtak fel, melyek információval szolgáltak a kialakulásukkor jellemző mágneses erősségről.

Eredményeik szerint 46 ezer és 49 ezer évvel ezelőtt a Föld mágneses mezejében az Atlanti-óceán déli része felett hasonló gyenge zónák alakultak ki, mint most, de mindkét esetben eltűnt egy idő után ez az eltérés. Több mint 40 ezer évvel ezelőtt azonban egy csupán néhány évszázadig tartó váltás következett be, amely ezért csak mágneses kitérésnek számít.



Egy titokzatos anomália Afrikában radikálisan gyengíti a Föld mágneses mezőjét (kép: NASA Hubble ürteleszkóp, forrás: sciencealert)

A mágneses kitérés az a jelenség, amikor a mágneses mező közel kerül a pólusváltáshoz, de visszaáll eredeti állapotába.
A kutatók így biztosan állítják, hogy az elmúlt ötvenezer év történéseit megvizsgálva, a napjainkban tapasztalható „dél-atlanti anomália” nem egy pólusváltás kezdetét jelenti.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Mágneses pólusváltás a földön? Katt ide!
2012 – mágneses pólusváltás Katt ide!
Megszűnhet a Föld mágneses védelme Katt ide!
Katasztrófa lehet, ha megcserélődik az északi és a déli pólus Katt ide!
Még életünkben helyet cserél az északi és a déli pólus? Katt ide!
Hamar bekövetkezhet a mágneses pólusok kicserélődése Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. máj.
16
  A turisták imádják a félelmetes, veszélyes és véres helyszíneket
Kategória: Életmód - Közzétette: Róza
szerző: Balogh Tamás Márk

A ponaryi mészárlás helyszíne, Csernobil és Auschwitz csak néhány azok közül a helyek közül, ahova évente rengeteg turista látogat. Közös bennük, hogy a fentebb említett helyszíneken nagyon sokan vesztették életüket, de a látogatók számára talán éppen ez a tény, amiért elutaznak, bár ezt sokan még maguknak se vallanák be. A sötét turizmus az elmúlt évtizedben vált igazán népszerűvé. sőt néhány utazási iroda már kifejezetten az ilyen helyszínekre szervez utazásokat.

Otto Warmbier amerikai egyetemistát 2016-ban tartóztatták le Pjongcshangban, mivel a vádak szerint megpróbálta ellopni az egyik politikai propaganda posztert. Az ítélet, amely egy alig egy órás tárgyalás után született, 15 év kényszermunka volt. Warmbiert 17 hónap múlva elengedték és hazaküldték az Egyesült Államokba, de addigra már olyan rossz állapotban volt, hogy nem sokkal később meghalt.

Ez a történet is szorosan kapcsolódik a sötét turizmushoz, hiszen olyan helyre utazott a kalandvadász, amely a halál, a szenvedés és az elnyomás szinonimája.

Csernobil elnéptelenedett környéke az atomkatasztrófa után (forrás: Ria Novosti/Kosztin Igor]

Warmbier egy túrán vett részt amelyet a Young Pioneer Tours szervezett. A cég több olyan utat is indított, amely a mottójuk szerint: „annyira durva, hogy ha anyád megtudná, el sem engedne”.

Bár számszerűsített adat még nem áll rendelkezésünkre a sötét turizmussal kapcsolatban, viszont az érzékelhető, hogy gyorsan nő a népszerűsége. Valószínű ez részben annak is betudható, hogy a nyugati államok fiataljai sosem tapasztalták meg, milyen egy diktatórikus rendszerben élni, nem volt részük a háborúk, vagy a természeti csapások pusztításában és ezért olyan helyszínekre keresnek, ahol a maga valójában tárul a szemük elé az, amit csak filmekben láttak, vagy az újságokban olvastak.

Az is hozzátartozik a sötét turizmushoz, hogy a modern fiatalok az interneten bármihez hozzáférhetnek, ezért az ingerküszöbük sokkal magasabb, és már nem undorodnak és nem sokkolják őket azok a dolgok, amelyek szüleiket még megbotránkoztatták. Ezért van az, hogy kalandvágyukat kielégítésére már nem elegendő egy múzeum, vagy egy történelmi látványosság, ennél sokkal többre van szükség.

A Google keresések is azt mutatják, hogy a hátborzongató helyek iránt növekszik a kereslet. A témáról 1996 és 2010 között mindössze négy-öt cikket írtak, 2011 és 2016 között viszont ez a szám már a 25-öt is elérte. Néhányan úgy gondolják, hogy a sötét turizmus csupán a tiltott dolgok iránti vágy, mások szerint a tudásvágy és a múlt megismerésének igénye hajtja ezeket az utazókat.

A Sedleci osszárium (forrás: AFP/Michal Cizek]

Csehországban a Sedlec Ossuary (Sedleci osszárium) remek példája a sötét turizmusnak, hiszen itt több mint 40 ezer csontvázat tekinthetnek meg a látogatók. Hiába veszi azonban körbe őket halottak maradványainak sokasága, a turisták órákat töltenek el azzal, hogy fotózzák a csontvázakat, közös képeket csinálnak és ámuldoznak.

Csernobil is egyre felkapottabb utazási célpont, ezt mutatja, hogy 2017-ben már 60 ezren keresték fel az 1986-os katasztrófa helyszínét. A csernobili atomerőmű-balesetben 4000 haltak meg, és a sugárzás további 6 ezer pajzsmirigyrákos és 25 ezer más típusú rákos megbetegedést okozott. A főbejáratnál még szuveníreket is vásárolhatnak a látogatók, pólókat, bögréket és szovjet gázmaszkokat.



Az auschwitzi láger kapuja a hírhedt "a munka szabaddá tesz" felirattal (forrás: Origo]

A programok közé tartozik a gigantikusra nőtt halak etetése, sétálás a vörös erdőben, ahol a sugárzás miatt a fenyőfák tövisei vöröses színűre változtak, valamint a reaktort is megnézhetik közelebbről.

Izraelben a Golán-fennsíkra érkező turisták sokasága reménykedik abban, hogy megpillanthatják a kilőtt harcászati rakétákat. Vietnámban a Củ Chi-alagútrendszerbe bemerészkedők pedig a vietnámi háborúban, a Vietkong által használt fegyvereket is kipróbálhatják, persze külön pénzért. Az ilyen helyszínek azonban segíthetnek a történelem alaposabb megértésében, megismerésében és a régi sebek gyógyulásában is, így hát valószínűleg jóval többet nyújtanak a csupán izgalmas kalandnál.

forrás:/origo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. máj.
13
  Kráterek, kanyonok, hegyek a Charon felszínén
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Both Előd

Tizenkét alakzat kapott hivatalos nevet a Plútó legnagyobb holdja, a Charon felszínén: hat kráter, három kanyon és három hegység.

A Plútó legnagyobb holdját, az 1200 km átmérőjű Charont 1978. június 22-én fedezte fel az Egyesült Államok Tengerészeti Obszervatóriuma 1,5 méteres távcsövével James Christy. Akkoriban a hold enyhe kidudorodásként látszott a Plútó egyébként is meglehetősen elmosódott képén.

Repülés a Charon fölött (fantáziarajz a Plútónál 13,6 milliárd kilométerrel távolabb lévő, 2014 MU69, azaz Ultima Thule mellett 2019. január 1-jén elrepülő New Horizons űrszondáról. (kép: NASA / JHUAPL / SwRI / Steve Gribben))


A videó indításához: Katt ide!

Négy évtized elteltével az okoz fejtörést, milyen nevet kapjon a számtalan különféle alakzat a megdöbbentő geológiai változatosságot mutató felszínű égitesten. Időközben a Hubble-űrtávcső további négy, sokkal kisebb holdat is felfedezett a Plútó körül.

Valóságos és képzelt személyek és hajók, legendás felfedezők és álmodozók egyaránt helyet kaptak azok közt, akikről és amikről a Charon első 12 felszíni alakzatát elnevezték. A névadásról a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) bolygófelszíni névadásokkal foglalkozó munkacsoportja (WGPSN, Working Group for Planetary System Nomenclature) a közelmúltban döntött, elfogadva a holdat 2015 nyarán lefényképező New Horizons szonda kutatócsoportja javaslatait. A csoport a legtöbb nevet a 2015-ben erre a célra indított internetes közvélemény-kutatáson (Our Pluto online) gyűjtötte össze.

A New Horizons felvétele a Charonról. A kép bal szélén a Mandzset-kanyon, tőle északra a Naszreddin-kráter látható. Lejjebb könnyen azonosítható a Nemo- és Szadko-kráter, a terminátor határán pedig a Clarke-hegység. A jobbra fent látható, nagy, kör alakú (szürke, a barna terület határán) kráter a Dorothy. (kép: NASA / JHUAPL / SwRI)

Az IAU által elfogadott nevek és e sorok írója által javasolt magyar megfelelőik a következők:

- Argó-kanyon (Argo Chasma) – Argó a görög mitológiában szereplő hajó, melyen Iaszón és az argonauták útra keltek, hogy visszaszerezzék az aranygyapjút Aiétész királytól.

- Butler-hegység (Butler Mons) – Estelle Octavia Butler (1947–2006) amerikai sci-fi írónő. Első novellája 1971-ben jelent meg, legnépszerűbb művében (Kindred) a rabszolgaság és az időutazás témájával foglalkozott. Xenogenezis című trilógiájában az emberiség elhagyja a Földet, majd visszatér.

- Caleuche-kanyon [kaléucse] (Caleuche Chasma) – Chile Chiloé szigetének lakosai szerint éjjelente a Caleuche nevű kísértethajó járja körbe a szigetet, amely hol felbukkan, hol eltűnik. A legenda szerint a hajó Chile partjai mentén összegyűjti a holtakat, akik a fedélzetén örökké élnek.

- Clarke-hegység (Clarke Montes) – Arthur C. Clarke (Sir Arthur Charles Clarke) (1917–2008) angol író és mérnök, aki 1945-ben felvázolta a geostacionárius pálya (Clarke-pálya) alkalmazását a távközlésben. Nevét azonban sci-fi novellái és regényei sokkal szélesebb körben tették ismertté.

- Dorothy-kráter (Dorothy Crater) – Dorothy (Dorka) L. Frank Baum Oz, a nagy varázsló című, 1900-ban megjelent meseregényének, illetve a regény 1933-ban készült filmváltozatának (Óz, a csodák csodája) főhőse, aki álmában beutazza Óz birodalmát.

- Kubrick-hegység (Kubrick Mons) – Stanley Kubrick (1928–1999) amerikai filmrendező és producer, többek közt a kultikus 2001: Űrodüsszeia című film rendezője. A film forgatókönyvének ötletét adó regényt Arthur C. Clarke 1964 és 1968 között írta, egy korábbi novellájának az alapötletét felhasználva. A történetet Kubrick-kal közösen alakították.

- Mandzset-kanyon (Mandjet Chasma) – Az ókori Egyiptom történelmének egyik legjelentősebb istene Ré (régebbi átírással Rá) napisten, aki Mandzset nevű bárkáján („Az évmilliók bárkája”) naponta végighaladt az ég óceánján egyik horizonttól a másikig.

- Naszreddin-kráter (Nasreddin Crater) – Naszreddin szúfi hodzsa (tanító) volt a XIII. századi Perzsiában. A több ezer humoros, de általában valamilyen bölcseletet, erkölcsi példázatot megfogalmazó Naszreddin-mesét az egész Közel-Keleten, Ázsia és Európa számos országában ismerik.

- Nemo-kráter (Nemo Crater) – Jules Verne (Verne Gyula, 1825–1905) regényhőse, a Nautilus nevű, saját maga építette tengeralattjáró kapitánya. A Nemo kapitány (1870, eredeti címén: Húszezer mérföld a tenger alatt) című regény főhőse, aki azonban A rejtelmes sziget (1874) című regényben is felbukkan.

- Pirx-kráter (Pirx Crater) – Stanisław Lem (1921–2006) lengyel sci-fi-író Pirx pilóta kalandjai című novelláskötetének főhőse, aki beutazza a Naprendszert. Érdekesség, hogy a könyv alapján 1972-ben Magyarországon Pirx kalandjai címmel ötrészes magyar sci-fi tévésorozat készült.

- Revati-kráter (Revati Crater) – Revati a hindu mitológiában Kakudmi király lánya, a Kr. e. V. századból származó Mahábhárata című eposz egyik szereplője. A százezer versszakból álló eposzban megemlítik Kakudmi királyt, aki a mennybe utazik, hogy találkozzon Brahmával, a teremtővel. Amikor visszaér kiderül, hogy közben sok év telt el a Földön, ezért a történetet az időutazás gondolata előfutárának tekintik.

- Szadko-kráter (Sadko Crater) – Szadko egy középkori orosz elbeszélő költemény hőse, aki tizenhét évig hajózott a tengeren, majd feleségül vette a tengerkirály lányát. Nevét és történetét Rimszkij-Korszakov azonos című operája tette ismertté.



A Charon fotografikus térképe az új nevekkel. (kép: NASA / JHUAPL / SwRI)

Éppen ideje volt már a névadásnak, hiszen a Plútó mellett elrepülő New Horizons szonda alig több mint fél év múlva, január 1-jén megérkezik következő célpontjához, a hivatalosan még mindig csak 2014 MU69-nek nevezett, Kuiper-övbeli égitesthez. Nem várva az IAU döntésére, a NASA ebben az esetben is lépett, és közönségszavazást hirdetett. A beérkezett javaslatok és egyéb szempontok mérlegelése alapján az égitest az Ultima Thule nevet kapta. Hangsúlyozzuk, hogy a névadás nem tekinthető sem hivatalosnak, sem véglegesnek, a jövőbeli hivatkozásokat azonban talán megkönnyíti.


forrás:/urvilag/

kapcsolódó: Közeli képeken látható a Plútó holdja, a Charon Katt ide!
Pluto és holdjai: frissen, fiatalosan Katt ide!
Újabb elmélet született a Plútó szívéről Katt ide!
Amire még Alan Stern sem számított (1. rész) Katt ide!
Amire még Alan Stern sem számított (2. rész) Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. máj.
13
  Tesla „halálsugarával” is kísérletezhetett az amerikai haderő
Kategória: Háttérhatalom - Közzétette: Róza
Miután Nikola Teslát 1943 januárjában holtan találták New York-i szállodai szobájában, a közvetlenül Franklin Roosevelt amerikai elnök alá tartozó, mindkét világháborúban életre hívott szerv, az Idegen Tulajdon Irodája lefoglalt rengeteg dokumentumot, amely a briliáns és termékeny 86 éves feltaláló munkájához kapcsolódott.

Javában tombolt a második világháború, Tesla pedig korábban azt állította, feltalált egy erőteljes, részecskesugaras fegyvert, amelyet „halálsugárnak” is hívtak, és amely felbecsülhetetlen értékkel is bírhatott volna a harcmezőn. Így aztán az amerikai kormány, nem akarván kockáztatni, hogy az ellenség kezébe kerüljön az esetleg fegyverként is használható technológia, inkább lefoglalta Tesla gyakorlatilag minden tulajdonát a New Yorker Hotelben lévő szobájából.

Azt, hogy ezután mi történt Tesla papírjaival, valamint hogy pontosan mit is tartalmaztak, továbbra is homály fedi – és ebből kifolyólag rengeteg összeesküvés-elmélet is szárnyra kapott velük kapcsolatban.

A képen Nikola Tesla

Miután évekig repkedtek az eltussolás vádjai, az FBI nyilvánosságra hozott mintegy 250 oldalnyit a dokumentumokból 2016-ban, majd újabb két alkalommal adott ki további Teslával kapcsolatos papírokat, legutóbb 2018 márciusában. De még ezek kiadásával együtt is sok kérdés maradt megválaszolatlan, Tesla papírjai közül pedig sok továbbra is hiányzik.

Három héttel a szerb–amerikai feltaláló halála után az MIT egyik röntgensugarakkal és radarral foglalkozó villamosmérnökét bízták meg azzal, hogy vizsgálja át az anyagot, és állapítsa meg, tartalmaz-e „jelentős értékkel bíró ötleteket”.

Az FBI által nyilvánosságra hozott akták szerint Dr. John G. Trump (Donald Trump elnök nagybátyja) azt jelentette feletteseinek, elemzése szerint Tesla jegyzetei „elsősorban elmélkedő, filozofikus és promóciós jellegűek”, és a papírok „nem tartalmaztak új megalapozott, működőképes elveket, sem ilyen eredmények megvalósítására szolgáló módszereket.”

Ekkoriban az FBI Dr. Trump eredményeire mutatott bizonyítékként arra, hogy Tesla hírhedt „halálsugara” nem létezett a mendemondák és spekulációk világán kívül. Valójában azonban maga az amerikai kormány is megosztott volt Tesla technológiáját illetően.

Marc Seifer, a Varázsló: Nikola Tesla élete és kora című életrajz szerzője azt állítja, egy csoport katonai személy az ohiói Daytonban található Wright-Patterson légibázison, köztük egy bizonyos L.C. Craigee dandártábornok, igencsak eltérő véleményen voltak Tesla ötleteivel kapcsolatban.

„Craigee volt az első ember, aki sugárhajtású repülőgéppel repült a katonaság számára, úgyhogy körülbelül a maga korának John Glennje volt” – mondja Seifer. „Azt mondta, 'van ebben valami – a részecskesugaras fegyver valódi.' Úgyhogy van két csoport: az egyik elveti Tesla találmányát, a másik meg azt mondja, tényleg van benne valami.”

A képen Dr. John G. Trump (Donald Trump elnök nagybátyja)

Aztán ott van a hiányzó dokumentumok kérdése. Amikor Tesla meghalt, hagyatéka unokaöccséhez, Sava Kosanovićhoz került, aki ekkor éppen Jugoszlávia washingtoni nagykövete volt (köszönhetően a leghíresebb szerb feltalálóval való rokonságának).

A nemrég nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az FBI-nál egyesek attól féltek, Kosanović azért akarta birtokba venni a technológiát, hogy „eme információt az ellenség rendelkezésére bocsássa”, és még a letartóztatását is kilátásba helyezték ennek megakadályozására.

1952-ben, miután egy amerikai bíróság kijelentette, hogy Kosanović nagybátyja hagyatékának jogos örököse, Tesla papírjait és más anyagokat Belgrádba szállították, ahol a mai napig a Tesla Múzeumban tartják őket. De míg az FBI eredetileg 80 koffert számolt össze Tesla tulajdonában, csak 60 koffer érkezett meg Belgrádba, mondja Seifer. „Lehet, hogy átpakolták a 80 tartalmát 60-ba, de ott van az a lehetőség is, hogy (…) a kormány tartotta meg a hiányzó koffereket.”

John G. Trump Tesla halála után közvetlenül meghozott elutasító végkövetkeztetései ellenére az amerikai haderő igenis megpróbálta kifejleszteni a részecskesugaras fegyverzetet a második világháborút követő évtizedekben, állítja Seifer. A legjelentősebb fejleménye ennek, hogy a „halálsugár” szolgált inspirációként Ronald Reagan elnök „stratégiai védelmi kezdeményezéséhez”, azaz a „csillagháborús tervként” elhíresült programhoz az 1980-as években. Ha a kormány még mindig Tesla ötleteit használja technológiája energiaellátásához, magyarázza Seifer, az magyarázatot adhat arra, miért maradtak egyes Teslához kapcsolódó dokumentumok továbbra is bizalmasak.

A képen Sava Kosanović, Tesla hagyatékának jogos örököse

Létezik bizonyíték arra, hogy Franklin D. Roosevelt 1941 januárjától 1944 januárjáig hivatalban lévő alelnöke, Henry Wallace megbeszéléseket folytatott tanácsadóival „Tesla hagyatékáról, különösen az elektromos energia vezeték nélküli továbbításáról és a „halálsugárról”, a 2016-ban nyilvánosságra hozott FBI-anyagok szerint. Seifer és kollégái továbbá felfedezték azt, hogy Vannevar Bush, akit Roosevelt elnök a Manhattan-projekt élére nevezett ki, szintén szerepet játszott Tesla papírjainak értékelésében. Azt is lehetségesnek tartják, hogy maga az elnök is találkozót szeretett volna szervezni a feltalálóval rövidesen annak halála előtt. Annyi mindenesetre tény, hogy a kaliforniai Szilícium-völgyben több, korábban bolondságnak tartott ötlete ma jó szolgálatot tesz a technológiai újítások fellegvárában.



Tesla Colorado Springs-i laboratóriumában

Habár érzékenyebb innovációi közül némelyik még mindig rejtve lehet a nyilvánosság elől, Tesla öröksége él és virul, mind a mindennapok során használt eszközeinkben, mind a jövőben kétségtelenül nagy szerepet játszó technológiákban. „Tesla a vezeték nélküli technológia feltalálója. Ő hozta létre azon képességünket, hogy végtelen számú vezeték nélküli csatornát hozzunk létre” – mondja Seifer a feltaláló maradandó hatásáról. „Tehát a rádióvezérlésű rendszerek, a titkosítás, a távirányítású robotok – mind Tesla technológiáján alapszanak.”

forrás:/mult-kor/

kapcsolódó: A Tesla rejtély megoldásra vár Katt ide!
Oroszok valósítják meg Tesla terveit Katt ide!
Miből keletkezik a szabad-energia? Katt ide!
Ingyen energia létezik, de a tudomány fehérgalléros bűnözői is sajnos Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. máj.
13
  Becsatornázott világ, globális megfigyelés?
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: Róza
Nanobotok, mikrochipek vannak a légkörben keringő porban? Egyre több kutató állítja, hogy így van! Ha ez igaz, akkor egy újabb, minden eddiginél nagyobb globális megfigyelési botrány kezdődhet. Folyamatosan figyelnek minket ezeken keresztül?

Milyen lehet egy becsatornázott világ? Egy olyan világ, ahol akármit mondunk, vagy akár gondolunk, azt valaki lehallgatja, megfigyeli, sőt, később kielemzi? Egy ilyen világ már egy információ alapú társadalmat szülne, ahol az információ érték, és mint minden értékkel, ezzel is zsarolni lehet majd az embereket. A zsarolás pedig remek eszköze a politikai, vagy bármilyen más egyéb befolyásolásnak.

"A NASA Macska Szemei": felhők, füst és por az űrállomásról. Különböző típusú felhők és aeroszolok találhatók a légkör különböző magasságaiban. Tulajdonságaitól és helyétől függően változatos sugárzási hatással lehetnek a Föld éghajlati rendszerére. (forrás: NASA)

Az információkkal való visszaélés, és eleve az információk birtokba vétele egy óriási kiváltság lesz, mely hatalmat adhat a kormányok és háttérhatalmak kezébe.

Az 1990-es években már Kris Pister megálmodta azt a technológiát, melyre napjainkban több bizonyítékot is találtak.
Ez pedig nem más, mint az “okos por”. Nem másról van szó, mint arról, hogy a por valójában nanorészecskékből, apró robotokból áll. Olyan parányi megfigyelő mikrochipekből, melyek szabad szemmel csak pornak tűnnek. Több kutató is állítja, hogy ezek léteznek, és számos bizonyítékot tártak fel arra vonatkozóan, hogy milyenek. Egyetlen tűhegy nagyságúak, antennákkal is rendelkeznek, és masszívak, nehéz őket megsemmisíteni, mivel kis méretük lévén mindennek ellenállnak.
Ezek nem mások, mint apró szenzorok. Mindegyik másfajta, de vannak összetettebbek is. Valamelyik csak a testhőt méri, mások pedig lehallgatják az emberi beszédet, vagy GPS koordinátákat küldenek egy központ felé.

Sokak szerint a chemtrailek segítségével juttatják ezeket a légkörbe, hogy adatokat gyűjtsenek a világról, a polgárokról, és azok gondolatairól, egyszóval szinte mindenről, amit egy globális megfigyelési rendszert irányító elit elvárhat.
Vannak olyan információk, hogy az ételekbe is belerejtik ezeket a nanochipeket, szenzorokat, hogy azok lenyelve a szerveztebe jussanak, és ott “megkapaszkodva” hetekig megfigyelhetővé, lehallgathatóvá, és követhetővé teszik az embereket.

Olyan dokumentumok kerültek nemrégiben elő, melyek azt sejtetik, hogy a modern világ talán már évek, vagy évtizedek óta megfigyelés alatt van.



Manapság vannak már olyan nanoméretű chipek, melyek porként viselkednek, és senkinek nem tűnnek fel.

Kiszivárgott források szerint ugyanis a DARPA más nagyobb cégek titkos fejlesztési projektjei keretében azon kísérleteznek már évtizedek óta, hogy olyan aprócska szerkezeteket hozzanak létre, melyekkel megfigyelést lehet végezni anélkül, hogy azt bárki észrevenné.

Bár a Pentagon által is titokban pénzelt projektről sokan azt gondolják, hogy ez egy jövőbeli fejlesztés, a valóság az, hogy már az 1970-es évek óta próbálkoznak különböző technológiákkal.
Eleinte nagyobb rovarokra szereltek fel különféle viszonylag aprócska chipeket, lehallgató készülékeket. Az 1980-as évekre már elő tudtak a titkosszolgálatok olyan apró ketyeréket állítani, melyek „elfértek” egy molylepkén, vagy egy csótányon.

Manapság már olyan nanoméretű chipeket állítanak elő, melyek porként viselkednek, és senkinek nem tűnnek fel.
Ha megfigyelést akar valaki végezni, ez lenne a tökéletes eszköz és módszer rá. Az utóbbi néhány évben jelentősen megszaporodtak a chemtrail észlelések, amelyek során a légkörbe juttatják ezt az “okos port”.

forrás:/titokterminal/

kapcsolódó: Édes pofon a chemtrail-hívőknek a NASA vizsgálata Katt ide!
Végső teszt előtt a chemtrail összeseküvés-elmélet Katt ide!
Így leplezheti le a gyíkember-összeesküvést Katt ide!
Az X-akták legújabb évada sokkolóan képünkbe tolta az igazságot rendszerünkről! Katt ide!
Az emberiség selejtezése elkezdődött: ön túléli? Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. máj.
11
  Elindult a NASA Mars-fúrója
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
A Mars kutatása kapcsán legutóbb arról írtunk, hogy a NASA és az ESA közösen hozna mintát a bolygóról, ezt azonban megelőzte a Curiosity, valamint az Opportunity fontos mérföldkövének elérése. Most egy újabb eszköz indult útnak, hogy további adatokat kapjunk szomszédunkról. Többéves szünet után indul újabb egység a Marsra, a cél az élet nyomainak kutatása.

Az eredetileg 2016 márciusára tervezett start éppen két évet késett, az Insight landolóegység azonban végre útnak indult a kaliforniai Vandenberg-légibázisról, mégpedig az ULA rakétáján, amely két cubesat-műholddal együtt emelte azt a magasba. A tervek szerint 7 hónapos utazást követően érkezik el a hármas a Marshoz, ahol az Insight a Phoenix-hez hasonlóan ereszkedik majd a talajra, míg a két cubesat igyekszik majd adatokat közölni erről a folyamatról, hogy igazolják az ehhez hasonló eszközök létjogosultságát a Földtől távolabbi küldetések esetében.

A videó indításához: Katt ide!

Az MRO szintén figyelni fogja a leszállást, így nem lesz gond, ha az apró műholdak végül csődöt mondanak, a lényeg azonban az Insight kutatása, hiszen ez jóval részletesebb adatokat nyújthat majd nekünk a Mars belső folyamatairól és ezzel korai történetéről.

A leszállóegység fix pozícióban, nagyjából egy teljes éven át folytatja majd munkáját, ennek során (november végétől) pedig 4,9 méter mélyre fúr majd le, hogy megmérje az ottani hőmérsékletet, megfigyelve az esetleges földmozgásokat, precízen detektálva a rengéseket, a meteorok becsapódásait és az egyéb eseményeket. Maga a műszer a pontosság érdekében vákuumkamrában kapott helyet, korábban éppen ez szivárgott és ezért kellett elhalasztani a startot, miközben a teljes egységet egy pajzs védi majd az erős szelektől és a hőmérsékleti ingadozásoktól. Egy másik műszer révén a landoló pontos helyzetét is folyamatosan rögzíteni fogják, hogy megmérjék a forgási tengely esetleges kitéréseit, a két adatsor együttes elemzésével pedig a kéreg vastagságáról, az alsóbb rétegek struktúrájáról, ezáltal pedig a korai folyamatokról is képet kapunk majd, ezek ugyanis (a Földtől eltérően) alig 20-50 millió év után leálltak, vagyis a pontos mérésekkel visszatekinthetünk a bolygó múltjába.



A NASA 2018 májusában felküldte a következő leszállóegységét, az InSight-t a Marsra, ami a tervek szerint 7 hónapos utazást után érkezik majd oda. (kép: NASA)

A két említett műszer francia és német közreműködéssel készült el, ők az eddig 814 millió dolláros számlából 180 milliót álltak – a csúszás 154 millióval emelte meg a költséget, bár a teljes összegből 163 milliót a fellövéssel kapcsolatos feladatokra és szolgáltatásokra fordítottak. A két cubesat 18,5 millióba került, ezek pusztán demonstrációs jellegű feladatot végeznek majd. A leszállóegység tudományos kutatása 2020 novemberéig tart majd, ha minden jól megy.

forrás:/sg.hu/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák