+ A | - a | Visszaállít
2018. febr.
17
  Hatmilliárd kilométerre lévő objektumról készítettek fényképet
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
Az egyik legtávolabbra jutó űreszköz, a New Horizons fényképet készített egy tőlünk hatmilliárd kilométerre található jeges égitestről. Ilyen távoli objektumról még egyetlen műhold sem lőtt fotót.

A szóban forgó égitest a Kuiper-öv egyik jeges űrsziklája. Az objektumot a jobb láthatóság érdekében tették színessé a képen.

Miután látogatást tett a Plutónál, a New Horizons a Kuiper-öv felé vette az irányt, hogy alaposabban megvizsgálhassa a 2014 MU69 néven ismert objektumot. A NASA műholdja most már a Nap-Hold távolság 41-szeresére jár a Földtől. Napjainkig a New Horizons-on kívül csupán négy űreszköz tett meg ekkora távolságot: a Voyager 1 és 2, valamint a Pioneer 10 és 11.

A New Horizons képe a jeges égitestről. Az objektumot a jobb láthatóság érdekében tették színessé a képen. (forrás:: NASA / JHUAPL / SWRI PHOTO)

A New Horizons teljesítménye azonban felülmúlja elődeiét, azok ugyanis nem küldtek vissza ilyen távol készült fotót a Földre (kameráik ekkor már nem funkcionáltak).



A New Horizons űrszonda új rekordot állított fel, továbbitotta a legtávolabbi képeket a Földre (forrás:English News - Dailyhunt)

A szonda sorrendben az ötödik, amely a külső bolygókon túl utazik a világűrben, december elején az eddigi legmesszebbi pályakorrekciót is sikeresen végrehajtotta, a jövő évi találkozás pedig szintén az eddigi legtávolabbi lesz.

A New Horizons az útja során hibernált állapotban van, hogy takarékoskodjon az energiáival. A földi irányítók útközben csupán néhányszor kapcsolják be, hogy fényképet készíthessenek a kamerájával, vagy beállításokat végezhessenek el rajta.

forrás:/origo/

kapcsolódó: Felébredt a New Horizons, tesztelik a műszereket Katt ide!
Elküldte az utolsó adatokat a Plutóról a NASA űrszondája Katt ide!
A New Horizons új misszióján a Plutónál sokkal kisebb objektum felé tart Katt ide!
Amire még Alan Stern sem számított (1. rész) Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. febr.
17
  Egy nap a Földbe csapódhat Elon Musk űrbe küldött Teslája
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: Róza
Valószínű, hogy több tízmillió éven át az űrben marad Elon Musk amerikai üzletember sportautója, mielőtt rázuhan a Földre vagy a Vénuszra.
A Space X vállalat február 7-én bocsátotta fel új óriásűrhajóját, a Falcon Heavyt a floridai Cape Canaveralról, utolsó fokozata felvitte az űrbe hasznos rakományát, egy piros Tesla Roadstert, bizonyítva a rakétakísérlet sikerét és reklámozva Elon Musk vállalatait.


A kutatók úgy kalkuláltak, hogy Musk régi piros kocsija - a vezetőülésbe kötött, űrruhás bábuval - hat százalék eséllyel ütközik a Földnek, 2,5 százalékos eséllyel a Vénusznak a következő évmilliók során - számolt be a BBC hírportálja az Arxiv.org-on megjelent új tanulmányról.

A kutatók számítógépes szimulációi alapján igen kicsi a valószínűsége, hogy a kocsi a Nappal ütközik, a Marssal való találkozásnak pedig szinte semmi.

A kocsi a Nap körül elliptikus pályára állt, a csillagtól nagyjából akkora távolságra, mint a Mars.

Hanno Rein és kutatócsoportja 240-szer futtatta le a szimulációt, hogy lássák a piros kocsi pályájának alakulását a következő 3,5 millió évben.

A piros kocsi a Nap körül elliptikus pályára állt, a csillagtól nagyjából akkora távolságra, mint a Mars. - zöld vonal: a Tesla autó pályálya; piros vonal a Mars, kék a Föld, sárga a Vénusz, fehér a Merkur, a bal felsö sarokban a Cerez pályája.

"Nem tudtuk, mire számítsunk, mert más földközeli tárgyak, aszteroidák, amelyeket az űrben látunk, a Naprendszer távoli régióiból érkeznek. Most azonban az ellenkezője történik" - mondta a BBC-nek Rein, a Torontói Egyetem kutatója.
Két lehetőség volt: vagy itt marad a sportkocsi a Naprendszer belső bolygóövében, ahol a Föld is kering, vagy továbbszáguld a külső aszteroidavidékre, az úgynevezett Kuiper-övbe.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a Jupiter nagyságú óriásbolygók és az autó közötti hosszú távú gravitációs kölcsönhatások vajon kifelé húzhatják-e a Teslát, ám a számítások nem ezt mutatják.
A kocsi pályáját mind a rövid, mind a hosszú időtávokat vizsgálva a Földdel való találkozások uralják, idővel azonban gyakoribbá válik, hogy a Tesla a Vénuszhoz kerül közel.

Azt az aggodalmat is eloszlatták a kutatók, hogy a Marsra zuhanva a földi jármű baktériumokkal szennyezheti be a vörös bolygót.



A kutatók úgy kalkuláltak, hogy Musk régi piros kocsija hat százalék eséllyel ütközik a Földnek, 2,5 százalékos eséllyel a Vénusznak a következő évmilliók során

Ha visszazuhanna a Földre, valószínűleg tökéletesen elégne, bár talán egy kis része elérheti a talajt.

Annak is elenyésző az esélye, hogy aszteroidának ütközik. Külseje azonban "drámaian" megváltozhat az idők során, mivel sok apró mikrometeorit tapadhat hozzá.
Rein azt tartja valószínűnek, hogy a piros autó nagyjából 30 évente közelíti meg a Földet, 2091-ben halad el olyan közel, mint a Föld-Hold távolság.

"Viszonylag kicsi tárgy, ezért nem tudni, mennyire lesz könnyű észlelni akár egy év múlva is, szerintem nagyon halvány lesz. Amikor legközelebb, 30 év múlva viszonylag közel halad el mellettünk, izgalmas lesz figyelni, hogy megtaláljuk-e még" - tette hozzá Rein.

forrás:/mti/

kapcsolódó: 18 600 km/órás sebességgel hagyta el a parkolópályát a piros Tesla Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. febr.
17
  A jövő az intelligens vállalkozásoké
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
Az Accenture Technology Vision 2018 éves jelentése szerint a mesterséges intelligencia (AI) és az egyéb technológiák rohamos fejlődése az intelligens vállalkozások létrehozását is felgyorsítja, és lehetővé teszi, hogy az emberek mindennapi életének részévé válhassanak. A mesterséges intelligencia szerint a jövő az intelligens vállalkozásoké. Ez azonban szemléletváltást igényel a cégvezetők részéről.

Ugyanakkor, ha a vállalatok a növekedés mellett a társadalomra is pozitív hatást szeretnének gyakorolni, olyan új vállalatirányításra lesz szükség, amely a bizalmat és a nagyobb felelősséget helyezi előtérbe.

A következő három év során a vállalatokat teljesen átalakító technológiai trendeket vizsgáló „Intelligent Enterprise Unleashed: Redefine Your Company Based on the Company You Keep” című jelentés kiemeli, hogy a technológiák – ideértve a mesterséges intelligenciát (AI), a fejlett analitikát és a felhőt – gyors fejlődése révén a vállalatok nem csak innovatív termékeket és szolgáltatásokat hozhatnak létre, hanem meg is változtathatják az emberek életét és munkafolyamatait.

(kép: Shutterstock)

Ez azonban jelentősen átalakítja a vállalatok kapcsolatrendszerét ügyfeleikkel és üzleti partnereikkel.

A Technology Vision kutatás részeként az Accenture világszerte több mint 6 300 üzleti és IT vezetőt kérdezett meg. A válaszadók több mint négyötöde (84 százaléka) egyetért azzal, hogy a technológia révén a vállalatok zökkenőmentesen integrálódhatnak az emberek mindennapi életébe.
A jelentés szerint ez a technológiai átalakulás abban az értelemben egyedi, hogy a változás kétirányú: az emberek a vállalatok termékeit és szolgáltatásait használják, cserébe adatokat szolgáltatnak és hozzáférést biztosítanak az információkhoz.

Az ilyen szintű „integrált innováció” és bizalom mélyebb kapcsolatot igényel – valódi partnerséget, amely nemcsak egy vállalat termékein, hanem a céljain és értékein is alapszik. Ez a kétirányú partnerség egyben új felelősségeket is létrehoz, – a fogyasztók és az üzleti partnerek, valamint a társadalom egésze iránt – amely megkívánja a legfelsőbb szintű vezetés elkötelezettségét is.
Az élenjáró vállalatok felismerték, hogy ezeket az új társadalmi elvárásokat a vállalkozások erősségévé lehet alakítani. A megnövekedett interakciókat arra használják, hogy partneri kapcsolatokat építsenek ki az ügyfelekkel, az alkalmazottakkal, a kormányzattal és a nyilvánossággal.

Öt feltörekvő technológiai trendet azonosít a jelentés, amely fontos szerepet játszhat a digitális gazdaságban elérhető sikerek elérésében:

• A mesterséges intelligencia polgárai – az AI, mint a társadalom hasznos tagja. Ahogy növekszik a mesterséges intelligencia (AI) képessége, úgy nő az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása. Azok a vállalkozások, amelyek hasznosítani szeretnék az AI potenciálját, fel kell ismerniük ezt, és úgy kell fejleszteniük saját AI megoldásaikat, hogy felelősségteljes képviselje a vállalatot.

• Kiterjesztett valóság – a távolság eltűnik. A virtuális és a kiterjesztett valóság technológiái átalakítják az emberek életét és munkafolyamatait, csökkentve ezzel az emberek, az adatok, valamint a tapasztalatok közötti távolságot.

• Adatok igazságtartalma – a bizalom fontossága. Az adatok alapján működő vállalkozások most egy új problémával szembesülnek: a pontatlan, manipulált vagy részrehajló adatokkal, amelyek torz üzleti eredményekhez és elfogult döntésekhez vezethetnek. Ehhez két feladatot kell megoldaniuk: maximalizálni kell az adatok igazságtartalmát és minimalizálni kell az adatmanipulációt ösztönző tényezőket.

• Problémamentes üzletmenet – nagy léptékű partnerségre építve. A vállalkozások a növekedés szempontjából nagyban függenek a technológián alapuló partneri kapcsolatoktól, azonban régebbi rendszereiket nem erre tervezték. A hálózatba kapcsolt intelligens vállalkozásoknak teljesítőképességük növeléséhez először újra kell tervezniük önmagukat.

• A gondolkodás internete – intelligens osztott rendszerek létrehozása. A vállalkozások nagy energiát fordítanak az intelligens környezetekre: robotika, AI és különleges élmények. Azonban ezek életre hívása nemcsak új kulcskészségek és munkaerő képességek hozzáadását igényli majd, hanem a meglévő technológiai infrastruktúra modernizálását is.


forrás: /hirado.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. febr.
16
  A világ legnagyobb optikai teleszkópját alkották meg Chilében
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza

Első alkalommal február 4-én kapcsolták össze a Nagyon Nagy Teleszkóp (Very Large Telescope – VLT) négy fő teleszkópjának fényét, ezzel az eszköz egy tizenhat méteres teleszkóp fénygyűjtő erejét érte el. Így felszínét tekintve a VLT lett a világ legnagyobb optikai teleszkópja.

Az Espresso nevet kapta az a nagy felbontású műszer, amelyet néhány hónapja szerelték fel Chilében az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjára.

Új korszakot hozhat az Espresso az űrkutatásba

Az Espresso-nak köszönhetően a gyengén világító objektumok is könnyen láthatóak lesznek. A műszer lehetővé teszi továbbá a négy teleszkóp egyike fényének önálló befogására. Ezáltal rugalmasabban felhasználhatóvá vált.

A VLT lett a világ legnagyobb optikai teleszkópja. Az Espressó munkába állítása egy meghatározó lépése lehet az űrkutatásnak (kép: G. HÜDEPOHL/ESO)

Az Espresso első megfigyelését Xavier Barcons, az Európai Űrügynökség vezérigazgatója indította el a VLT irányítótermében. Francesco Pepe, az Espressó projektvezetője elmondta, hogy a teleszkóp munkába állítása egy meghatározó lépése lehet az űrkutatásnak, amelyet a kutatók már évtizedek óta reméltek, hogy egy nap megvalósul.

A műszer segíthet még jobban feltérképezni a más világokat is

A svájci, olasz, portugál és spanyol kutatók együttműködésében kifejlesztett Espresso-nak köszönhetően a távoli csillagrendszerekben lévő, a Földhöz hasonló bolygókat is meg lehet figyelni. Ráadásul a műszer segíthet az univerzum alapvető fizikai állandóinak méréseiben és annak vizsgálatában, hogy ezek az állandók az idők során hogyan változnak.

Az Espresso az úgynevezett kvazárok vizsgálatát is lehetővé teszi. A kvazárok a nagyon nagy távolságban lévő csillagszerű rádióforrások általában távoli galaxisok aktív magjai.

2024-ben kezdheti meg működését az óriásteleszkóp



A VLT az Atacama-ban, kilátással a Csendes-óceánra (kép: ESO)

A négy fényforrás egy műszerben való összekapcsolása újabb lépés az óriásteleszkóp kialakítása felé, amelyet az Európai Űrügynökség az Atacama-sivatagban készül felállítani. A negyven méteres átmérőjű Rendkívül Nagy Teleszkóp (Extremely Large Telescope) a tervek szerint 2024-ben kezdi működését.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Rádiótávcsövek a világ tetején Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. febr.
16
  Robothajó erősíti az amerikai haditengerészetet
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: Róza
A DARPA arról számolt be, hogy az első valóban önálló tengeri egység csatlakozott az amerikai haditengerészet állományához, miután sikeresen teljesítette a több évig tartó tesztprogramot. Innentől kezdve a katonák veszik át az irányítást az egyelőre még fegyverek nélkül szolgálatot teljesítő hajó felett.

A hivatalos közleményből, valamint az ehhez csatlakozó rövid videóból megtudhatjuk, hogy a Sea Hunter névre keresztelt egység az Anti-Submarine Warfare (ASW) Continuous Trail Unmanned Vessel (ACTUV) programot teljesítette, ennek megfelelően a jövőben elsősorban tengeralattjárók ellen vetnék be, mégpedig megfigyelési célokra.
Az előnyök között említik a legénység teljes hiányát, aminek következtében akár több hónapon keresztül is mozoghat a tengereken ez a hajó, az aknamezőkön való közlekedés során közvetlenül nem veszélyeztet emberéleteket.

Az új egység legénység nélkül is hónapokig lehet a tengereken.

A költségvetési oldalon az alacsony üzemeltetési kiadások és a kedvezőbb fejlesztési kívánalmak jelennek meg fő szempontként – darabonként nagyjából 20 millió dollárt kóstálna ez az új osztály, míg az üzemeltetés napi 20 ezer dollárba kerülne.
Fegyvert egyelőre nem alkalmaznak az új hajón, itt a hangsúly a megfigyelésen, valamint az ezt és az önálló üzemelést lehetővé tévő AI-funkciókon van.

Az amerikai fél jól látható módon fókuszál az új IT-platformokra, itt az elkövetkező nagy konfliktust illetően arra számítanak, hogy az első vonalban nagyrészt gépek vívják majd érzelemmentes küzdelmüket, ehhez azonban nagyon komoly fejlesztésekre és munkára van szükség.



A videó lejátszásához: Katt ide!

A DARPA a prototípus átadásával az Office of Naval Research (ONR) illetékeseinek adja most át a stafétabotot, ezzel pedig egy teljesen új hajóosztály jelenhet meg a haditengerészet kötelékében.

A 40 méter hosszú, legfeljebb 27 csomós sebességgel közlekedő hajó radarok és kamerák segítségével deríti majd fel az ellenséges egységeket, az elkövetkező években kiderül, hogy ez mekkora sikerrel valósulhat meg.

foorás:/sg.hu/

kapcsolósó: Robot vezeti majd az elektromos meghajtású szellemhajót Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. febr.
14
  Először mutattak ki extragalaktikus exobolygókat
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Sódor Ádám

Két csillagász, Xinyu Dai és Eduardo Guerras (Homer L. Dodge Department of Physics and Astronomy, Oklahoma University College of Arts and Sciences) a NASA Chandra röntgentávcsövével exobolygók jelenlétét mutatta ki egy nagyon távoli galaxisban. A felfedezéshez a gravitációslencse-hatás jelenségét használták ki.

Albert Einstein 1915-ben felállított általános relativitáselmélete értelmében a testek tömegüknél fogva meggörbítik maguk körül a téridő szerkezetét. Ezt a görbületet érzékeljük gravitációként. Einstein gravitációelméletének egy érdekes következménye, hogy a gravitáció – a téridő görbülete révén – képes eltéríteni a fénysugarakat is. Ezt a jelenséget először egy 1919-es teljes napfogyatkozás alkalmával tudták kimutatni.
A fogyatkozás idején a Nap korongja melletti háttércsillag képe Einstein számításaival pontosan megegyező mértékben eltolódva látszott. Ez a megfigyelés is hozzájárult az általános relativitáselmélet széleskörű elfogadottá válásához.
Bizonyos geometriai feltételek teljesülése esetében egy háttérobjektum – ez a lencsézett égitest – fényét egy előtérobjektum – a lencséző égitest – a gravitációs hatása révén képes felerősíteni, felnagyítani illetve megtöbbszörözni. Ez a gravitációslencse-hatás.

Az Oklahoma Egyetem asztrofizikai csapata azt állítja, hogy bolygókat fedeztek fel a Tejútrendszerünkön túl.

A kutatást vezetője, Dai professzor elmondta: „Ez az első alkalom, hogy bárki exobolygókat tudott kimutatni a saját galaxisunkon túl. A megfigyeléseink legegyszerűbben kicsi, bolygó méretű égitestek gravitációs mikrolencse-hatásával magyarázhatóak.” A kutatók a lencsézett háttérobjektum – egy kvazár – fényében észlelt gyors időbeli változásokat analizálva jutottak erre az eredményre. Becslésük szerint az előtérgalaxisban több ezer milliárd bolygó lehet.

Gravitációslencse-hatásuk alapján gyakorta fedezünk fel exobolygókat a saját galaxisunkban. Ugyanakkor még a távoli galaxisok kisebb égitestjeinek gravitációs hatása is képes megfigyelhető jellegzetes jelentős erősítést okozni egy háttérobjektum fényében.

A megfigyeléshez egy nagyon kompakt háttérégitestre volt szükség, mivel az előtérgalaxisban lévő bolygóméretű égitestek mikrolencse-hatása kis méretű lencsézett objektumra gyakorol csak jelentős hatást. Jelen esetben a háttérégitest a tőlünk 9 milliárd fényév távolságra lévő RXJ 1131–1231 jelű kvazár, de még a lencséző galaxis is majdnem 4 milliárd fényévre található tőlünk.
A kvazár belsejében egy szupernagy tömegű fekete lyukra anyag hullik az őt körülvevő akkréciós korongból, ez biztosítja a rendkívüli fényességét.
A korong belső, a fekete lyuk eseményhorizontjához legközelebbi forró régiója az elektromágneses színkép röntgen tartományában ragyogva fénylik.
Az ebből a viszonylag kis térrészből érkező sugárzásnak a megfigyeléséhez a kutatóknak a Chandra űrobszervatórium röntgentávcsövére volt szükségük.

Az RX J1131-1231 kvazár négy gravitációsan lencsézett képe a középső lencséző elliptikus galaxis körül. (forrás: University of Oklahoma)

Bár az elmúlt két évtizedben a Tejútrendszerben tömegével felfedezett exobolygók alapján joggal gondolhattuk, hogy a helyzet más csillagvárosokban is hasonló, ám Dai és Guerras úttörő tanulmányát megelőzően nem volt erre vonatkozó konkrét bizonyítékunk.

„Nagyszerű példa ez arra, milyen hatékony eszköz lehet a kezünkben az extragalaktikus gravitációs mikrolencse-hatás vizsgálata. A galaxis [és a kimutatott bolygók] 3,8 milliárd fényév távol vannak tőlünk. Ezeknek a bolygóknak a közvetlen megfigyelésére a legkisebb esélyünk sincs, még egy sci-fi forgatókönyvbe illő hatalmas képzeletbeli távcsővel sem.” – magyarázza Guerras – „Mégis képesek vagyunk tanulmányozni őket, kimutatni jelenlétüket, és becslést adni a tömegükre. Klassz tudomány ez.”

forrás:/csillagaszat.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. febr.
14
  Megvan a W-bozon tömege
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza
Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében - adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban.

Az eredmény megfelel a standard modell várakozásainak
A W-bozon annak a két elemi részecskének egyike, amelyik a gyenge kölcsönhatást, azon erők egyikét közvetíti, amely az univerzumban lévő anyag magatartását szabályozza. A W-bozon szerepet játszik a radioaktív bomlásokban is.
Eredményeik szerint a W-bozon tömege 80 370 (+/-19) MeV (megaelektronvolt), ez megfelel a részecskefizika standard modelljéből fakadó várakozásoknak - olvasható a CERN honlapján közzétett közleményben.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN új, LIinac 4 lineáris részecskegyorsítója (forrás: MTI/EPA/KEYSTONE/Valentin Flauraud)

A mérés mintegy 14 millió W-bozonon alapul, amelyeket 2011-ben egyetlen év alatt regisztráltak a nagy hadronütköztetőben, amikor az 7 Terraelektronvolt energián ütköztetett.

Az univerzum legnagyobb tömegű elemi részecskéje
Az eredmény megegyezik a korábbi mérésekkel, amelyeket a CERN nagy hadronütköztetőjének elődjében, a nagy elektron-pozitrin ütköztetőben (LEP) illetve az amerikai Fermilab korábbi részecskegyorsítójában mértek. Ezeket az adatokat folyamatosan pontosították az elmúlt 20 évben.



Az LHCb kísérletben használt berendezés egyik hatalmas mágnese (forrás: CERN/LHC/Peter Ginter)

A W-bozon tömegének nagy pontosságú mérése az LHC-n: a videó lejátszásához: Katt ide!

A W-bozon az univerzum egyik legnagyobb tömegű elemi részecskéje.
1983-ban fedezték fel a Z-bozonnal együtt a CERN szuper proton-antiproton részecskegyorsítójában folytatott kísérletsorozatokban. A felfedezés olyan tudományos áttörés volt, amelyet egy év múlva, 1984-ben már fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak.

Bár a W-bozon tulajdonságait több mint 30 éve tanulmányozzák a kutatók, tömegének nagypontosságú mérése nagy kihívást jelent a részecskefizikusok számára.

forrás:/mti/

kapcsolódó: Része-e a Higgs-bozon az anyag-antianyag rejtélynek? Katt ide!
Először figyelték meg a Higgs-bozon tevékenységét Katt ide!
Az isteni részecskénél is izgalmasabbat keresnek a Nagy Hadronütköztetőben Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. febr.
13
  Reiner Gamma, a titokzatos „papírsárkány” a Holdon
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Kocsis Antal

Mit keres egy papírsárkány a Hold felszínén? A téli időszakban szokásos, hetekig tartó borultság után január 29-én, hétfőn végre derült idő, szép kék égbolt volt látható egész nap. Nagyon készültem már egy Hold kamerázásra, amelyre régóta nem volt lehetőségem. Szerencsére a derült ég kitartott estig, a munkahelyi iskolai értekezlet sem húzódott a szokásoknak megfelelően a késő éjszakába, így napnyugtakor felhívtam Schné Attilát, hogy kamerázhatnánk-e a Corvus Magáncsillagvizsgálójában Gyulafirátóton. Itt ugyanis újra összeszerelte a 280/2810 mm-es Yolo-reflektorát.

Ez a Yolo-reflektor egy saját készítésű, különleges, kéttükrös, kitakarás mentes távcső, különösen alkalmas a Hold, bolygók, kettőscsillagok megfigyelésére. A távcső jelenleg egy felújított Sajó Péter-féle csapos mechanikán mozog, de még még nincs ellátva óragéppel, így a felvételek készítésénél Attila kézzel tekerte a finommozgató gombot a képernyőt figyelve, én pedig a kamerát kezelve kattintgattam az egérrel.

A teleholdhoz közeli, 95,44 %-os megvilágítottságnál, Colongitúdó = 65,98 fok, kissé északi librációnál (szélességi: +3,88 fok N, hosszúsági: -0,37 fok W) először vizuálisan szemléltük az átlagos vagy kissé gyengébb légkörnél a terminátor szebbnél-szebb alakzatait. Kedvező volt, hogy mivel éppen földközelben tartózkodott égi kísérőnk, látszólagos mérete 33,68’ volt. A DMK41 AU02.AS kamerát felszerelve az első képeken rögzítettük az Oceanus Procellarum (Viharok Óceánja) terminátor közeli részleteit.
A felvételen a legfeltűnőbb és legfurcsább alakzat egy, a medence sötét tónusától sokkal fényesebb, papírsárkányra hasonlító világosabb terület, a Reiner Gamma volt.
A Rükl-féle „A Hold atlasza” (Geobook Hungary, 2012.) 28. térképlapján is feltüntetett alakzat közelítő holdrajzi koordinátái: -59 fok W, +7,4 fok N. Ezt a környezeténél fényesebb albedó-alakzatot holdi „örvénynek”, „albedópamacsnak” is szokás nevezni. Kezdetben erősen lepusztult kráternek tartották. Érdekes, hogy már szerepel Giovanni Battista Riccioli 1651-es, Francisco Grimaldi által készített térképén is, Galilaeus néven, Galileo Galilei-ről elnevezve.
Később Johann Heinrich Madler és Wilhelm Beer a holdtérképezésben új korszakot jelentő, 1834-36 között több részletben megjelent térképükön már egy közeli kisebb, kb. 15,5 km-es krátert jelöltek Galilaei néven, ez szintén látható felvételünkön, a peremhez közeli rálátás miatt ellipszis alakban, szelenografikus koordinátái: +10,5 fok N, -62,7 fok W. A fényes albedóalakzat a Reiner-kráterhez közeli elhelyezkedése által a Reiner Gamma néven szerepel a modern térképeken.

A Reiner Gamma sokáig az egyik legtitokzatosabb holdbéli alakzatnak számított. A feltűnő albedóalakzat egy üstökös becsapódása nyomán keletkezett mágneses anomália.
A kép technikai adatai: 2018.01.29. 18:39 UT, 280/2810 mm-es Yolo-reflektor, DMK41 AU02.AS fekete-fehér kamera, képfeldolgozás: Autostakkert!3, Registax6, Photoshop CC.


A feltűnő albedóalakzat jelenleg legelfogadottabb magyarázata, hogy ez egy üstökös becsapódása nyomán keletkezett mágneses anomália, amely „megvédte” az erős napszél és kozmikus sugárzástól a felszínt, így nem sötétedett, nem öregedett el ez a terület annyira, mint a környező medence terület.

További részletek is láthatók a felvételen, a kép bal oldalán (keletre) a Marius 41 km-es kráter és a tőle É-ra és Ny-ra elhelyezkedő dóm és dombmező látható, az egyik legnagyobb, egykor aktív vulkanikus vidék. Az Oceanus Procellariumban jól láthatóak a lávagerincek, lávafolyások peremei. Ha nehezen is, de felfedezhető a Rima Galilaei is a Khi jelű domb-tól (hegy) keletre, észak-dél irányban húzódva.

A terminátor mentén nyugaton, a kép déli (felső) részén a hatalmas Hevelius-kráter keleti külső falát már megvilágítja a nap, rücskös részletei jól fénylenek. Tőle É-ra a Cavalerius-kráter lándzsahegy alakja látható, ennek már az egész kráterperemét megvilágítás éri, bár a nyugati (jobb oldali) még néhány helyen „megszakad”. A Cavaleriustól ÉK-re, a Planitia Descensus-nak elnevezett helyen ért Holdat az első sima leszálláskor a szovjet Luna 9 holdszonda 1966.02.03-án. Ugyancsak ezen a területen, az Ocenus Procellariumban csapódott a Holdba a Luna 8 szonda, valamint jóval északabbra a Luna 13 szállt le és készített panoráma felvételeket és folytatott talajvizsgálatot.


forrás:/csillagaszat.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. febr.
13
  118 600 km/órás sebességgel hagyta el a parkolópályát a piros Tesla
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: Róza
szerző: Nagy Attila Károly

Ezzel a képpel köszönt el szerda este Elon Musk a Falcon Heavy rakétával elliptikus Nap körüli pályára állított Tesla Roadsterétől és a benne ülő, Starman néven emlegetett SpaceX-szkafanderes bábutól.

A több mint egymilliószor kedvelt kép az utolsó képkockák egyike, amit az egyre távolodó sportautóra szerelt kamerák a Földre közvetítettek, az akkuk ugyanis nem sokkal ezután végleg lemerültek. Ha minden igaz, a piros Tesla szerdára virradóra elhagyta a Hold pályáját, és körülbelül júliusban fogja elérni a Mars pályáját.
Hogy pontosan merre halad majd az űrautó, mostanra tisztázódott.

A Falcon Heavy végfokozatán a rakétastart után hat órával harmadjára is beindult a hajtómű, olyan sebességre gyorsítva az autót, ami elég volt a Föld és Hold együttes gravitációs erejének legyűrésére. A SpaceX által kiadott első adatok szerint a Tesla Nap körüli excentrikus és elliptikus pályára állt, aminek Naptól legtávolabbi pontja (az úgynevezett aphélium) jóval túlkerült a Mars pályáján, az aszteroida-övezetben található.
Műholdszakértők azonban a Tesla helyzetét követve kimutatták, hogy az autó Nap körüli pályája nem nyúlik el ennyire, épp csak egy kicsivel lóg túl a Mars pályáján – ahogy azt amúgy eredetileg is tervezték.

Szerdán ezt meg is erősítették a SpaceX mérnökei, írja a Spaceflight Now. Az új adatokból az is kiderült, hogy a Tesla 12 600 km/órás sebességtöbblettel hagyta el a Föld körüli parkolópályát (azaz a Földhöz képest 118 600 km/órás sebességgel, ami bőven elég volt a Nap körüli pályára álláshoz)*, és vasárnap éri el a bolygóközi teret, végleg kiszakadva a Föld vonzásából. (Egy űrteslarajongó eközben föllőtt egy honlapot, amit a Tesla aktuális, Földtől és Marstól számított távolságának és Földhöz illetve Marshoz viszonyított sebességének szentelt: whereisroadster.com – érdemes néha csekkolni, a fejlesztő azt ígéri, hogy lesz majd rajzos pozíciójelzés is, meg miegymás.)

Az új számítások szerint az autó június 8-án kerül legközelebb a Marshoz, akkor 111 millió kilométerre lesz bolygótól. A Mars Nap körüli pályáját júliusban keresztezi, ami után november 19-én éri el a saját elliptikus pályájának legtávolabbi pontját (a már említett aphélium). Ekkor 254 millió kilométerre a Naptól száguld majd Elon Musk Teslája, valószínűleg kissé hámló fényezéssel.

A legtávolabbi pont elérése után az autó visszafordul pályáján a Naprendszer belseje felé, és engedve a Nap tömegvonzásának egyre gyorsulva éri majd el 2019. szeptember 1-jén a pálya Naphoz legközelebb eső pontját, a perihéliumot, ami valahová a Föld pályájának közelébe esik majd.



Ez nem jelenti azt, hogy belecsapódik a Földbe vagy a Holdba, mivel az addigra eltelő több mint másfél év alatt a Föld is továbbhalad saját pályáján, és a számítások szerint jövőben sem lesz olyan pillanat, amikor a Föld és az űrautó útja keresztezné egymást.

2019 őszén a Tesla a perihélium elhagyása után ismét a Mars pályája felé veszi útját, így keringve a Nap körül, míg világ a világ, de legalábbis míg darabjaira nem hullik a zord űrbéli körülmények hatására. Szakértők szerint egyébként hosszú távon a Jupiter gravitációs hatása is befolyásolhatja az autó Nap körüli pályáját, de addig több száz, több ezer évig is keringhet a most elfoglalt elliptikus útján.

Miért a Tesla? - Sokakat foglalkoztat az a kérdés is, hogy miért a saját Tesláját lövette ki az űrbe Elon Musk – a Motor Trend autós szaklap cikke remekül összefoglalja ennek a hátterét. Onnan kell kiindulni, hogy új rakéták tesztjénél a fejlesztők a legritkább esetben kockáztatják drága műholdak és a lakosság testi épségét, inkább súlyszimulációs tárgyakat helyeznek a rakéta rakterébe: például betontömböket, vízzel teli tartályokat. Elon Musk azonban nem kedveli az olyan unalmas dolgokat, mint a betontömbök, ezért már a Dragon űrhajó első útján is egy hatalmas sajtkerék volt a próbateher, amire – mint akkoriban Twitteren írta – egy barátja és a Monty Python egyik jelenete (A sajtbolt szkeccs) inspirálta.

A Falcon Heavy rakterébe ugyanilyen megfontolásból került a lehető legkülönlegesebb próbateher. Amikor az erről döntő mítingen munkatársai felvetették Musknak, hogy lehetne például egy autó, akkor ő azonnal felajánlotta saját 2010-es Tesla Roadsterét. Pár héttel később be is vitték a SpaceX egyik műhelyébe, hogy felkészítsék az útra. Amint azt sejteni lehetett, az autót eléggé kibelezték. A rakétára, de robbanás esetén az emberi egészségre is veszélyes lítiumos akkumulátorokat kiszerelték, de a meghajtásnak is mennie kellett.

A megmaradt alváz és karosszéria így is elég masszív maradt, a mérnököket is meglepte, hogy milyen jól bírta a stresszteszteket, az akusztikus, vákuumos és rázópados gyötrést.

Ezután már csak a hatóságok beleegyezését kellett megkapni. A Szövetségi Légügyi Hatóságnak (Federal Aviation Administration, FAA) nem igazán tetszett az ötlet, de mivel sem emberéletet, sem köztulajdont nem fenyegetett a veszélyes alkatrészeitől megszabadított autó, megadták az engedélyt a rakétatesztre.
Már csak az űrbe küldött szerkezeteket szabályozó nemzetközi űrszerződés (Outer Space Treaty) állt a teszt útjában. Ez a szerződés a bolygók védelmére terjed ki, előírva, hogy csak csíramentes, steril űreszközök landolhatnak más bolygókon, nehogy földi létformák fertőzzék meg az esetleges ottani életet. Ha a Tesla a Marsba csapódot volna, akkor ezzel a SpaceX megsértette volna az űrszerződést. Ezt elkerülendő küldték végül olyan pályára az autót, amin ennek elhanyagolható az esélye.
Más jogi akadálya nem volt a Tesla kilövésének, a többi meg már történelem.

forrás:/index/

kapcsolódó: Videón az űrben száguldó vörös Tesla Katt ide!
Sikeresen kilőtték a világ legnagyobb hordozórakétáját, a Falcon Heavy-t Katt ide!
A földönkívüliek is kíváncsiak voltak az űrbe lőtt Tesla sportautóra… Katt ide!
A laposföldesek kiakadtak az űrben lebegő autó miatt Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. febr.
13
  Úgy tartják, a helyi temetőben földelték el a földönkívüli pilóta testét
Kategória: UFO-k és földönkí­vüliek - Közzétette: Róza
Ha ufószerencsétlenségről van szó, mindenkinek egyből Roswell ugrik be. Pedig az ufóhisztériát beindító legendás 1947-es eset előtt fél évszázaddal egy hasonló, ám jóval kevésbé ismert rejtély borzolta a kedélyeket Amerikában: egy különös repülő szerkezet zuhant egy álmos texasi kisváros szélkerekére. A legenda szerint a galaxis valamely távoli szegletéből származó lény földi maradványai a helyi temetőben vannak elföldelve, a gyanús sír exhumálását azonban a mai napig nem engedélyezik a hatóságok. Sokak szerint természetesen csak egy fiktív sztoriról van szó, amit azért találtak ki, hogy megmentsék a bajban lévő települést az enyészettől.

A rejtélyes égi látogató története
Az 1896-os, 1897-es években az Egyesült Államok számos részén különös légi járműveket figyeltek meg az emberek.
A leírások alapján ezek leginkább cigaretta formájú léghajókra hasonlítottak, és nem nagyon talált magyarázatot senki rejtélyes megjelenésükre. Egy ilyen azonosítatlan repülő szerkezetről számolt be a Dallas Morning News 1897. április 17-i cikke, amelyet a Texas állambeli Aurora egyik lakosa, S. E. Haydon jegyzett.

A cikk szerint még abban az évben, április 9-én a feltételezett ufó a helyi bíró tulajdonában álló szélkeréknek csapódott.
A pilóta – aki természetesen nem élte túl a balesetet - a helyiek állítása szerint kétségtelenül nem e világról származott, sőt, a hadsereg egyik tisztje kifejezetten marslakónak titulálta a furcsa szerzetet. Mindenesetre Aurora lakosai megadták a lénynek a végtisztességet és keresztény rítusok szerint a helyi temetőben földelték el maradványait.
Az esetről a temető mellett felállított emléktábla is megemlékezik.

Ilyen repülő objektumokat láttak Amerika-szerte az emberek a 19. század végén (forrás: Wikimedia Commons)

Ami az „űrhajó" roncsait illeti, nagy részét a megrongálódott szélkerék alatti kútba dobták, egyes darabjait pedig a lény mellé temették. A történet misztikusságát csak tovább fokozza, hogy a szélkereket 1935-ben megvásároló új tulajdonos, Brawley Oates megtisztította a kutat a roncsdaraboktól, mivel azt újból víznyerő helyként akarta használni. Miután azonban ivott a vízből, komoly ízületi gyulladás alakult ki nála. Oates úgy vélte, a roncsdarabok fertőzték meg a vizet, ezért betegedhetett meg. Ennek eredményeképpen 1957-ben betonlemezzel fedte le a kutat, aminek vizéből innentől fogva senki nem fogyasztott.

Volt valami a földben?
Az esetet az elmúlt években többen is alaposan górcső alá vették. A Foxhoz tartozó KDFW televíziós csatorna egy komplett dokumentumfilmet szentelt a lezuhant repülő tárgy történetének, idegen életre és technológiára utaló bizonyítékot viszont nem sikerült találnia. Még a Texas állam által emelt emléktábla is csak puszta legendaként kezeli az egész sztorit.

Az amerikai székhelyű, civil kezdeményezésű MUFON (Mutual UFO Network - Kölcsönös Ufóhálózat) egyik tagjának, Bill Case-nek a kutatása tekinthető talán az egyik legalaposabbnak a témában. 1973-ban sikerült két szemtanút is előkerítenie. Mary Evans mindössze 15 éves volt, amikor a baleset történt. Elmondása alapján szülei látták a légi jármű roncsait, őt azonban eltiltották a katasztrófa helyszínétől.
Hasonlóan járt Charlie Stephens is, aki 10 éves fiatal fiúként szülei tiltása miatt szintén nem tekinthette meg a maradványokat, azonban még látta a légi járműből áramló füstöt, amint az Aurora északi része felé zuhant.
Ezt követően a MUFON a temetőben is kutakodni kezdett.

A temető emléktáblája, ami megemlíti a lezuhant ufót is (forrás: Wikimedia Commons)

Előkerült egy sírkő, amin egy repülő csészealjhoz hasonló szerkezet volt látható, ráadásul a MUFON szerint a fémdetektorok is jelezték valaminek a jelenlétét a föld alatt. Case sajnos nem kapott engedélyt a szóban forgó sír exhumálására. Amikor következőleg ott járt, állítása szerint a sírkő már nem volt sehol, a földből csupán egy 7 centiméteres cső állt ki. A fémdetektor ezúttal nem jelzett semmit, amiből az ufóvadász azt a következtetést vonta le, hogy a fémdarabokat valakik kiáshatták, és elvihették.

A MUFON jelentése végül azt találta, hogy a bizonyítékok hiányosak, ugyanakkor nem zárta ki a csalás lehetőségét sem.

Szokatlanul magas volt a kút vizének alumíniumtartalma
2008. november 19-én a History Channel UFO Hunters című műsorának stábja szintén látogatást tett a környéken. Megkeresték Brawley Oates unokáját, Tim Oatest is, aki megengedte a dokumentumfilmes csapatnak, hogy megvizsgálják a korábban lefedett kút belsejét. A kinyert vízmintát bevizsgáltatták egy laboratóriumban. A vízben nem mutattak ki szokatlan vegyületeket, az alumínium mennyisége számított csak a megengedettnél magasabbnak. Fémtárgyakat ugyan nem találtak a kút környékén, meglelték azonban annak a szélkeréknek az alapját, ami egykor a kút fölé tornyosult.

A stáb a temetőt is megszemlélte. Az exhumálást továbbra sem engedélyezték a hatóságok, a filmesek azonban a fényképek és radarképek alapján találtak egy jelöletlen sírt azok között a nyughelyek között, amelyek többségét még az 1890-es években létesítették.
A gyanús sír azonban nagyon rossz állapotban volt, és még a radarfelvételekkel sem lehetett megállapítani, kinek vagy minek a maradványai nyugszanak benne.



Haydon eredeti cikke (forrás: Wikimedia Commons)

Szinte biztos, hogy kacsa az egész
Nem lenne meglepő, ha az égből érkező látogató története szimpla kitaláció lenne. Ezzel kapcsolatban a település korábbi polgármestere, Barbara Brammer végzett kutatásokat. A városka lakóinak minden oka meglett volna a csalásra.

Először is a város egyik fő bevételi forrása a területén termesztett gyapot eladásából származott, a megélhetést biztosító növények nagy részét viszont egy fertőzés elpusztította.
Ha ez nem lett volna elég, egy tragikus tűzeset, majd egy komolyabb járvány is tovább amortizálta a települést.
Mindemellett egy fontos vasúti beruházás sem valósult meg, ami igencsak érzékenyen érintette Aurorát.
Jogos volt tehát a félelem, hogy a település idővel elnéptelenedik, így Brammer szerint Haydon idegene éppen kapóra jött, hogy felélessze a haldokló város iránti érdeklődést. Az, hogy a híres cikknek nem lett folytatása, és még a földönkívüli temetéséről sem tudósított senki, a „kacsa" gyanúját erősíti.

1979-ben a Time magazin interjút készített az akkor 86 éves Etta Pegues aurorai lakossal, aki egyértelműen kitalációnak minősítette Haydon újságcikkét. "Csak azért írta, hogy a figyelmet ráirányítsa Aurorára. A vasút kikerült minket, a várost az elnéptelenedés fenyegette" – nyilatkozta Pegues.

Kitaláció vagy sem, a földönkívüli látogató feltételezett sírja mind a mai napig mágnesként vonzza a turistákat Aurorába.


forrás:/origo.hu/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák
.

..