Paramoral.eu -
+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
11
  Jön az amerikai űrhaderő, még több pénz kell
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
“Elérkezett az ideje, hogy felállítsuk az Egyesült Államok űrhaderejét” – hangsúlyozta a védelmi minisztériumban mondott beszédében Mike Pence amerikai alelnök. Ehhez persze pótlólagos erőforrásokra lesz szükség, az amerikai államadósság pedig már enélkül is meredeken emelkedik.

Mike Pence beszédében vázolta a Donald Trump elnök által korábban már meghirdetett amerikai űrhaderő-programot, és az Egyesült Államok konkrétan meg nem nevezett potenciális ellenségeinek tevékenységére hivatkozva kijelentette: “az Egyesült Államok ezen a téren növekvő fenyegetettséggel néz szembe”.
“Ez lesz az amerikai fölény következő és természetes lépése” – hangsúlyozta Pence.

Hozzátette: az önálló haderőnemként létrehozandó űrhaderő az amerikai haderő jelentős átszervezését igényli és kétpárti támogatással elfogadott pótlólagos erőforrásokra lesz hozzá szükség. Itt viszont vissza kell kanyarodnunk Donald Trump másik – immár véghezvitt – tervéhez, az adóreformhoz.

Az amerikai alelnök, Mike Pence beszél a Pentagonban, 2018. augusztus 9-én.(forrás: EPA/Jim Lo Scalzo)

Az adóreform keretében drasztikusan lecsökkentették az amerikai vállalatok adóterheit, melynek költségét viszont úgy tűnik, mégsem termeli ki a többlet gazdasági növekedés, azt további államkötvény-kibocsátásokkal kell finanszírozni. 2018 második félévére már 769 milliárd dollárnyi kibocsátást terveznek, ami 63%-os (!) növekedést jelent a 2017-es adatokhoz képest.
A teljes amerikai államadósság a Kongresszusi Költségvetési Hivatal becslése szerint a következő tíz évben 50%-kal fog nőni és eléri a 1,5 billió dollárt.

És akkor még egyszer: … az önálló haderőnemként létrehozandó űrhaderő az amerikai haderő jelentős átszervezését igényli és kétpárti támogatással elfogadott pótlólagos erőforrásokra lesz hozzá szükség.

forrás:/mti/kitekintő/

kapcsolódó: Nem tudni, hogy milyen fegyvereket telepítene Trump a világűrbe Katt ide!
Felrobbant az amerikai hiperszonikus rakéta Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
11
  Ezért vannak színes gyűrűi a Jupiternek - Egy titokkal kevesebb a világegyetemben.
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
Megfejtették a Jupiter színes gyűrűinek titkát egy kutatás során, amely a légkör és a mágneses mező kölcsönhatását vizsgálta.
A Jupitert, a Naprendszer legnagyobb bolygóját gáz alkotja, többnyire hidrogénből és héliumból áll, így ennek a bolygónak nincs a Földéhez hasonló szilárd felszíne.

A Föld jetjeihez hasonló, számos erős jet (nagy sebességű gázkilövellés) áramlik nyugatról kelet felé a Jupiter légkörében, ezek ammóniafelhőket szállítanak magukkal.

Ezek a felhők a fehér, a vörös, a narancs, a barna és a sárga árnyalataiban játszó, színes gyűrűkként láthatóak. A Földön a jetek szerepet játszanak az időjárás és az éghajlati rendszer alakulásában.

A Jupiter Jupiter infravörösben Hubble-tól 2018 február 21-én (forrás: APOD/NASA, ESA, Hubble; adatok: Michael Wong (UC Berkeley) és munkatársai; Feldolgozás és licenc: Judy Schmidt )

Mostanáig keveset tudtak arról a szakértők, mi történhet a Jupiter felhői alatt. "A kutatók régóta vitáznak arról, milyen mélyre érnek le a jetáramlatok a Jupiter és más gázóriások felszíne alá, és miért nem láthatóak a Nap felszínén" - mondta el Navid Constantinou, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.

A NASA Juno nevű űrszondája által gyűjtött bizonyítékok szerint ezek a jetek 3000 kilométerrel nyúlnak le a Jupiter felhői alá.
Jeffrey Parker, az amerikai Livermore National Laboratory, a The Astrophysical Journal című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy elméletük szerint a jetáramlatokat egy erős mágneses mező fojtja vissza. A Jupiter belsejében lévő gáz mágneses, ezért a tudósok úgy gondolják, hogy elméletük megmagyarázza, miért mennek ilyen mélyre, a gázóriás felszíne alá a jetáramlatok, mélyebbre azonban már nem.

A Jupiter légköre alatt nincsenek kontinensek és hegyek, amelyek eltorlaszolnák az áramlatok útját.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
11
  Miért lopták el Einstein agyát és mi lett vele?
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi

Amikor 1955-ben Albert Einstein elhunyt, a halottszemlét Dr. Thomas Stoltz Harvey végezte el a Princeton kórházában, ahol eltávolította az agyat – vélhetően illegálisan, és elvitte a Pennsylvaniai Egyetemre. Itt darabokra szeletelte fel, néhányat megtartott magának, a többit pedig szétosztotta patológus kollégái között. A zseni testének elhamvasztása, majd ismeretlen helyen történő szétszórása után közölték a kevésbé jó hírt a családtagokkal is, akik nem voltak elragadtatva az ötlettől, ám végül utólag engedélyezték a szeletekre vágott agytekervények vizsgálatát, amelyek nagy része azonban eltűnt.


Harvey minden lehetséges szögből fényképet készített a lángelme agytekervényeiről (valamint azok szeletekre vágott részeiről), majd a darabkákat formaldehides oldalba helyezte. Amikor Harvey 2007-ben elhunyt, a családtagok kipucolták a birtokát. Az agy nála lévő részeit, valamint a fényképeket a Maryland állambeli Silver Springsben lévő Orvosi Múzeumnak adományozták. Harvey állítólag ígéretet tett, hogy a többi kutatóval együtt közös tanulmányt írnak Einstein agyáról és a vizsgálataik eredményeiről, azonban az ígért írás egyáltalán nem született meg.

1978-ban Steven Levy riporter vette a fejébe, hogy megtalálja (pontosabban összegyűjti) Einstein agyának részeit, mielőtt végleg a feledés homályába vész. Visszakövette a nyomokat Harveyig, meg is kérte őt, hogy megtekinthesse az általa készített fényképeket, ehelyett az orvos néhány edényt vett elő, amelyben az agyi darabkák voltak.

Carolyn Abraham, az Einstein agyának bizarr odüsszeiája című könyv szerzője szerint Harvey az illegális agyi boncolással magának akart hírnevet szerezni.

Ám a dolog elég rosszul sült el, ugyanis az agy ellopása miatt az egykor köztiszteletben álló princetoni patológus elvesztette állását, feleségét, valamint jó hírét. Ezt követően nyugdíjazásáig egy műanyag gyárban dolgozott. Abraham úgy tudja, Harveynek az volt a célja, hogy részleteibe menően megvizsgálja az agyat, ám a dicsőséget csak magának akarta, nem vont be megfelelő számú szakembert, így pedig a dolgok balul sültek el, a több száz felvétel elkészülte után hiába osztogatta szét a szeleteket.

Később számos kutató vizsgálta meg az egyes források szerint eleinte 240 (mások szerint 170) szeletre szelt, ma már azonban valószínűleg több mint ezer darabban lévő agyat. Egyikőjük volt Marian Diamond, a Berkleyben lévő Kaliforniai Egyetem neuropatológusa, aki 1978-ban egy tanulmányban tette közzé megállapításait. Kiderült, hogy a híres tudós agyának egyes területein sokkal több idegsejt volt, mint egy átlagos agyban, ráadásul nagyobb volt a gliasejtek (támasztósejt) aránya is, valamint a fali, a homlok- és a halántéklebeny barázdáltsága sem volt átlagos. A gliasejtek az idegsejteket veszik körbe, támasztó szerepük mellett fontos feladatuk még az idegsejtek táplálása, oxigénnel való ellátása és az ingerület továbbításának elősegítése.

1996-ban a birminghami Alabama Egyetem kutatója, Britt Anderson tanulmányt tett közzé Einstein prefrontális kérgéről. Az agykéreg homloklebenyi részében lévő prefrontális kéreg agyunk vezérigazgatója, ennek köszönhető többek között a figyelem-összpontosítás és a problémamegoldás is. Einsteinnél az itt lévő idegsejtek jóval szorosabban sorakoztak egymás mellett, mint egy átlagos agyban, ami gyorsabb információfeldolgozást biztosított számára.

Egy oxfordi tábla, amelyet Einstein használt az egyik előadásán 1931-ben
Egy oxfordi tábla, amelyet Einstein használt az egyik előadásán 1931-ben
Sandra Witelson, a kanadai McMaster Egyetem kutatója 1999-ben nézett rá Harvey felvételeire. Megállapította, hogy a parietális lebeny inferior része szélesebb és jóval összetettebb volt a normálisnál. A bilaterális superior parietális lebeny inferior része a térbeli tájékozódásért, valamint a matematikai gondolkodásért felel, amelyek nyilvánvalóan Einstein legfontosabb előnyeinek számítottak.



2012-ben Dean Falk antropológus szintén Harvey fényképeit felhasználva további érdekességekre bukkant a géniusz agyát illetően. A jobboldali precentrális gyrusában egy kisebb kinövésre bukkant, amely azonban nem egyedülálló, ugyanis több, balkezes zenésznél is felfedeztek már ilyet. Einstein szintén balkezes volt és hegedűn játszott.

Az agyi kutatásokhoz kritikusan hozzáálló Terence Hines, a New York-i Pace Egyetem pszichológusa szerint természetesen érdemes kutatni Einstein agyát, ám nem ezen elváltozásoktól lesz valaki zseni. Úgy vélte, szinte mindenki agyában lehetne találni furcsaságokat, ám nem ezeknek köszönhetően lesz valakinek jóval magasabb az intelligenciahányadosa vagy a problémamegoldó képessége. A kérdés azonban továbbra is fennáll: vajon Einstein azért volt zseni, mert ezekhez hasonló elváltozások voltak az agyában, vagy azért alakultak ki ezen különlegességek, mert zseni volt?

Nem Einstein agya volt az egyetlen híres emberi testrész, amelyet eltulajdonítottak vagy egyszerűen csak eltűnt a történelem viharaiban. De vajon tényleg elfogyasztották babbal körítve XIV. Lajos szívét? Miért hitték egy tengeri élőlényre, hogy az Raszputyin levágott pénisze? Ki vásárolta meg az interneten Mussolini agyát? Hová tűnt Kádár koponyája? Ha érdekel Katt ide!

forrás:/mult-kor/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
07
  Megkezdte munkáját a NASA új bolygóvadásza
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Még május folyamán számoltunk be arról, hogy a NASA új űrtávcsöve elkészítette és visszaküldte első felvételét, amelyen összesen 200 ezer csillag jelenik meg előttünk. Ezt most a tudományos megfigyelések fázisa követi, hamarosan pedig egy újabb eszközt lőnek fel, amely már saját csillagunkra koncentrálna, további részletes adatokat téve elérhetővé.

A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) a Kepler utódjának is felfogható, hiszen (nevének megfelelően) itt is a nem túl távoli csillagok folyamatos megfigyeléséről van szó, a cél pedig az onnan beérkező fény periodikus változásainak megfigyelése, hiszen ez az adott csillag körül keringő égitestek jelenlétére utal. A hivatalos bejelentés szerint az áprilisi fellövést, majd pedig az említett első felvételt követően végre megindult a tudományos megfigyelések fázisa, az első adatokat ebben a hónapban kapjuk meg, innentől kezdve pedig kéthetente érkezik be egy-egy újabb csomag. A búcsúzó Kepler két küldetése során összesen 2650 exobolygó létezését igazolták vissza, most azonban 2 év alatt szinte a teljes égboltot megfigyeljük majd, ennek során pedig a remények szerint 1600 további példányra bukkanhatunk.



A NASA eközben egy újabb szonda fellövésére készül, amely már a Nap vizsgálatára koncentrálna, olyan részleteket szolgáltatva, amelyek korábban elérhetetlennek bizonyultak. A Parker Solar Probe projekt 6 évtizedes múltra tekinthet vissza, Eugene Parker ugyanis 1958-ban jósolta meg a napszél létezését, amelyet 2 évre rá erősítettek meg. Azóta folyt a munka olyan technológia kidolgozásán, amely lehetővé teszi a forró, akár félmillió kelvint is elérő napkorona helyszíni megfigyelését, többek között arra a kérdésre keresve a választ, hogy a 6 ezer Celsius-fokos felszín és az ennél jóval forróbb plazmát tartalmazó korona között pontosan miként jön létre ez a nagy eltérés. A 7 éven át tartó küldetés során a Parker a Vénuszt használja majd fel a pálya módosításához, ezt követően pedig nagyjából 6 millió kilométerre közelíti meg csillagunkat, hogy számos kísérletet és megfigyelést végezzen el.

A szakemberek azt szeretnék megtudni, hogy a korona elektromos és mágneses mezői miként befolyásolják a napszelet, mi gyorsítja fel a töltött részecskéket az űrbe való távozásuk során, illetve hogy a korona miért sokkal forróbb a felszínnél. A koronába való belépésre csak 2024-ben kerülne sor, de a közeledés során regisztrált adatokat már idén novemberben megkaphatjuk.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
07
  A trójainál négyszer nagyobb alapterületű vár maradványaira bukkantak Arad megyében
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
A szakemberek Kelet-Európa egyik legfontosabb régészeti felfedezéséről beszélnek.
Egy 90 hektáros alapterületű vár alapjaira bukkant egy román és német régészekből álló csoport az Arad megyei Újszentanna mellett. A szakemberek szerint a várat a bronzkorszakban, körülbelül 3400 évvel ezelőtt építhették.




Az ásatások már 2009-ben elkezdődtek a környéken németországi támogatással, a munkálatok a frankfurti Goethe Egyetem egyik professzorának irányításával.

Rüdiger Krause elmondta, az ásatásokat mindaddig folytatják, míg ki nem derül, miért volt szükség egy ilyen óriási alapterületű erődítmény megépítésére ebben a régióban.
„Összehasonlításképpen: a trójai vár 29 hektáros alapterületű, míg az újszentannai erődítmény legalább 90 hektáros.

Míg a trójai erődítmény kizárólag kőből épült, az újonnan felfedezett óriási erődítmény vélhetően fából és agyagból készült, ami fejlettebb civilizációra utal” – magyarázta a professzor.

forrás;/foter.ro/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
04
  Nem tehetjük lakhatóvá a Marsot...
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A napokban számoltunk be egy új tanulmány eredményéről, amely szerint a Mars felszíne alatt egy méretes tó rejtőzik, amely akár az élet jelenlétének kimutatásához is elvezethet minket. Eközben mások már a bolygó terraformálásán gondolkodnak, a NASA azonban igyekszik lehűteni a kedélyeket saját anyagával.



A NASA szerint a jelenlegi technológia nem alkalmas erre, ezért Musk ötletét is elvetik.

A szakemberek nagyjából egyetértenek abban, hogy a bolygó légkörének sűrűségét kell megváltoztatnunk ahhoz, hogy beinduljon a globális klímaváltozás révén jól ismert üvegház-hatás, vagyis erre a problémára kell valamilyen választ találnunk. Itt a sarkvidékeken, fagyott állapotban meglévő szén-dioxid jelentheti az áttörést, nem véletlenül javasolta nemrég Elon Musk, hogy atomrobbantásokkal szabadítsuk fel az itt lévő mennyiséget, ezzel indítva be a globális folyamatot. A NASA a napokban közzétette saját tanulmányának eredményeit, ebben azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technológiával nem tudunk megfelelő megoldást nyújtani.

Amíg a Mars légkörének sűrűsége jelenleg mindössze 1 százaléka annak, mint amit a Földön megszoktunk, a sarkvidéki szén-dioxid feloldásával ez alig 0,6 százalékkal emelkedne meg. A Curiosity, a Mars Reconnaissance Orbiter, valamint a MAVEN adatainak és megfigyeléseinek felhasználásával jutottak erre az eredményre, ez azonban nem az egyetlen fontosabb adat az anyagban. Amennyiben ehhez hozzáveszik az összes, szenet tartalmazó ásványt, ezzel 1,2 százalékkal emelhető meg a jelenlegi szint, a vízjég molekuláiban esetleg ott rejtőző mennyiséggel pedig további fél százalékot nyerhetnénk ki. A kombinált eredmény alig 3 százalék lenne (a Föld légkörének sűrűségéhez viszonyítva), de a bolygón fellelhető üvegházgázok teljes felszabadításával is mindössze 6,9 százaléknál állnánk meg.

Ez nyilván nem elegendő ahhoz, hogy kellő szintre emeljük a hőmérsékletet, vagyis még a Musk által emlegettt atomtöltetek sem segítenének. Amennyiben nem válik elérhetővé valamilyen új technológia, a folyamat beindítása egyelőre álom marad.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
04
  A Facebook illetlennek találta Rubens festményeit
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi

Nyílt levélben juttatták el tiltakozásukat Mark Zuckerberg Facebook-alapítóhoz a flandriai múzeumok és a régió idegenforgalmi hivatala, mert a közösségi háló cenzorai eltávolították közösségi oldalaikról azokat a hirdetéseket is, amelyeket a 17. századi flamand mester, Rubens dús idomú aktjaival illusztráltak - számolt be róla a The Guardian.



A Facebook nem engedi megjelenni oldalán az olyan hirdetéseket, amelyek szexuális tartalmúak, akkor sem, ha művészeti alkotásokról vagy oktatási anyagról van szó. Rubens festményeit a világ legjelentősebb galériáiban és múzeumaiban tekintheti meg a közönség. A flamand barokk mester művei olyan kortársakra voltak hatással, mint Van Dyck vagy Rembrandt. A Facebook cenzúráját kifogásolva Belgium flamand régiójának múzeumai, valamint a flamand idegenforgalmi hivatal, a Toerisme Vlaanderen fordult nyílt levélben Zuckerberghez, hogy gondolja át a döntést. "Mellek, fenekek és Peter Paul Rubens kerubjai mind illetlennek találtattak. Nem általunk, hanem önök által. Még ha titokban nevetünk is ezen, az önök kulturális cenzúrája eléggé megnehezíti az életünket" - fogalmaztak a levélben.

Az eltávolított posztok között szerepelt egy olyan hirdetés is, amely Rubens The Descent from the Cross (Krisztus levétele a keresztről) című képét ábrázolja, mert Jézus meztelen testét csupán ágyékkötő takarja. A flamand idegenforgalmi hivatal egy rövid videóval tiltakozott a cenzúra ellen, amelyben a "meztelenrendőrség" elzavarja az antwerpeni Rubens Múzeum látogatóit, hogy ne bámulják az inkriminált képeket. A hivatal egyébként éppen egy kétéves programban népszerűsíti a neves flamand mestereket, Rubenst, Pieter Bruegelt és Jan van Eycket. "Sajnos jelenleg lehetetlen a világ legnépszerűbb közösségi hálóján hirdetni egyedülálló kulturális örökségünket" - hangsúlyozta Peter De Wilde, a hivatal vezetője.


A Facebook közölte, hogy hajlandó megbeszélni a vitás kérdéseket az idegenforgalmi hivatallal, de továbbra is arra hivatkozott, hogy a meztelenséget ábrázoló festményeket csak a hirdetésekben tiltják, a normális posztokban nem. A német kormány a közelmúltban bírálta a Facebookot, amikor Zuckerberg bejelentette, hogy a portálról nem távolítják el a holokauszttagadó posztokat, mivel nézetük szerint a felhasználóknak joga van a szabad véleménynyilvánításhoz.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
02
  Gyorsan meglehet az élet az Europán
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Az élet kutatása, annak esetleges megtalálása szempontjából az Europa évtizedek, gyakorlatilag a Galilo szonda kilencvenes években végrehajtott megfigyelése óta kiemelt pozíciót élvez, a szakemberek szerint ugyanis itt bukkanhatunk majd az első konkrét bizonyítékokra. Miközben már készülnek az újabb eszközök célba juttatására, a JPL most jelezte, hogy egy csoport elkészítette a felszínt elérő sugárzás részletes térképét, így gyorsabban megtalálhatjuk majd az ideális helyszínt.



A sugárzást már felmérték, így megtalálhatjuk az ideális helyszínt a felszíni kutatáshoz.

A hivatalos bejelentésből kiderül, hogy a Jupiterről érkező állandó (és meglehetősen intenzív) sugárzás komoly problémát jelent, hiszen nem tudjuk, hogy ez pontosan miként módosítja a felszínre jutó esetleges részecskéket – azt pedig egyéb megfigyelésekből sejtjük, hogy a felszín alatti óceánból némi anyag kiszivárog a felszínre, vagyis bőven lenne mit megvizsgálni a helyszínen. A JPL csapata a Galileo és a Voyager-1 szonda régebbi adatait felhasználva részletes 3D-térképet állított össze, amely azt jelzi számunkra, hogy a sugárzás az egyenlítői régióban a legerősebb, ennek intenzitása pedig a sarkok felé haladva egyre gyengül.

Az erős sugárzás által érintett területek ovális foltokként bukkannak fel a térképen, ezek nagyjából a hold felszínének felét teszik ki. Ez persze egyelőre csak az első előrejelzés, ám mindenképpen fontos fejlemény, hogy némi képet alkothatunk a sugárzás mértékéről, mielőtt az újabb küldetések elérik a holdat, illetve annak felszínét. A NASA Clipper a tervek szerint már 2022-ben elindulhat, ez kamerákkal, spektrométerrel, radarral, és egyéb műszerekkel együtt rajtol majd el, ennek révén pedig megvizsgálhatjuk az óceán, valamint a felszíni szivárgások pontos összetételét. A jelek szerint az erős sugárzást mutató régiókban 10-20 centimétert kellene lefúrnunk a talajba, hogy megfelelő mintát vegyünk, a gyengébb sugárzásal sújtott területeken ez azonban mindössze 1 centiméter körül lehet, ami mindenképpen biztató.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. aug.
02
  Korábban nem sejtett elektromágneses tulajdonságokkal bírhat a gízai nagy piramis
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
Fizikusok nemzetközi kutatócsoportja meglepő elméleti felfedezést tett: a gízai nagy piramis valószínűleg képes elektromágneses energiát koncentrálni belső kamráiban, illetve alapzata alatt. Habár az ókori egyiptomiak vélhetően nem voltak tudatában ennek a tulajdonságnak, a tanulmány fontos lehet a későbbiekben a nanorészecske-kutatásban.


Ha a jelenséget lehetséges kisebb méretben is előállítani, az új, hatékonyabb nanoszenzorok és napelemek egész generációját is eredményezhetné. A 146, 7 méter magas, a Kr. e. 26. században Hufu fáraó számára épült piramist különféle mitikus tulajdonságai miatt régóta érdeklődés övezi, a csapat tanulmánya pedig azok közé a kutatói munkák közé tartozik, amelyek igyekeznek a végére járni az építmény fizikai jellemzői által keltett hatásoknak.

„Az egyiptomi piramisokra mindig is nagy figyelem összpontosult” – mondta Dr. Andrej Jevljuhin, a kutatás koordinátora és tudományos felügyelője, a szentpétervári ITMO egyetem kutatója. „Tudósként bennünket is érdekeltek, így úgy döntöttünk, megvizsgáljuk a nagy piramist, mint a rádióhullámokat szóró tárgyat.” A csapat számítógéppel modellezte a piramist, hogy pontosan felmérjék elektromágneses tulajdonságait. Ennek segítségével meg tudták vizsgálni, hogyan oszlatja vagy nyeli el a piramis a hullám formában érkező energiát. A modellt 200 és 600 méter közötti hullámhosszú elektromágneses energiával vizsgálták meg, légüres térben, illetve a valódinak megfelelő alapra helyezve.

A piramis nem minden paramétere teljesen ismert. „Néhány dolgot szükséges volt feltételeznünk” –mondja Jevljuhin. „Például feltételeztük, hogy nincsenek ismeretlen üregek vagy kamrák a piramisban, és hogy az építéshez használt mészkő tulajdonságai egyenletesek a piramison kívül és belül is. E körülményeket feltételezve érdekes eredményeket kaptunk, amelyek jelentős gyakorlati felhasználhatósággal bírhatnak.”

A kísérletben multipoláris analízist használtak, amely a komplex tárgyak elektromágneses térben való viselkedése vizsgálatának legszélesebb körben alkalmazott módja. A fő kérdés az volt, képes-e belső, illetve földalatti kamráiba elektromágneses energiát koncentrálni a piramis. A nagy piramis két belső kamrát tartalmaz, amelyek a feltételezések szerint Hufu fáraó és a királyné nyughelyeiül szolgálhattak, továbbá egy, a föld alatt található, befejezetlen teret.



Az elektromágneses hullámok szóródása a piramison, illetve piramisban különféle hullámhosszok esetén

A belső tereknek köszönhetően a piramis képes az alapjának szintjére fókuszálni az elektromágneses hullámokat. „Mivel a kutatás elméleti, nehéz megmondani, várhatóan mihez vezet, vagy hogy egyáltalán reprodukálható-e a való életben” – mondta Antonija Grubišić-Čabo, az ausztráliai Monash Egyetem fizikusa.

A tanulmány szerzői azonban bizakodnak abban, hogy az általuk leképezett folyamatot elő lehet állítani nanoszerkezeti szinten (a molekuláris és a mikroszkopikus méret között). Dr. Polina Kapitanova, az ITMO Fizika és Technika Tanszékének kutatója elmondta: „A megfelelő elektromágneses tulajdonságokkal bíró anyag kiválasztásával elő tudunk állítani piramisszerkezetű nanorészecskéket, amelyek gyakorlati alkalmazhatósága igen ígéretes a nanoszenzorok és hatékonyabb napelemek területén.”

forrás:/mult-kor/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2018. júl.
31
  Kezdődhet az újabb bolygóvadászat
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Frey Sándor

Végeztek a TESS műholdon a berendezések ellenőrzésével. A NASA áprilisban indított legújabb űrtávcsöve készen áll a munkára.
A TESS egy Falcon-9 rakétával jutott a világűrbe idén április 19-én. Először speciális, 108 ezer és 376 ezer km között változó magasságban húzódó pályáját kellett kialakítani, ahol keringési ideje (13,7 nap) épp fele a Holdénak. Ehhez számos pályamódosító manővert végeztek és a Hold mellett elhaladva kihasználták az égitest gravitációs lendítő hatását is. Hivatalosan július 25-én kezdték meg az egyelőre két évesre tervezett megfigyelési programot. Az űreszköz elsődleges feladata a csillaguk előtt átvonuló bolygóknak tulajdonítható fényességváltozások keresése, azaz exobolygók felfedezése viszonylag közeli és fényes csillagok körül.




Fantáziakép az exobolygók kutatására készült TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) műholdról. Az űrtávcső négy, egyenként 16,8 megapixeles kamerával repül. (Kép: NASA)

A TESS sok szempontból a nevezetes Kepler-űrtávcső utóda, amely ugyancsak tranzitmódszerrel keresett exobolygókat. A Kepler műszaki okokból újragondolt, K2 jelű küldetése épp mostanában járja a végét, kifogyóban van az üzemanyaga. A Kepler eredetileg távolabbi csillagok körüli bolygókra koncentrált, egy kijelölt égterületen. Mostanáig az egyéb mérésekkel megerősített bolygóinak száma meghaladja a két és félezret. A TESS ezzel szemben hozzánk közelebbi csillagokat vizsgál, és a teljes égboltot felméri. Munkája úgy is felfogható, hogy jó célpontokat keres későbbi részletes megfigyelésekre, például földi obszervatóriumok vagy a sokat késő James Webb-űrteleszkóp számára. A TESS kamerái számra nagyjából 20 millió csillag volna látható, ezek mintegy 1%-át, 200 ezer objektumot választottak ki előzetesen a kutatók tudományos célpontnak. A várakozások szerint 500 és 1000 körüli bolygót találhatnak a Földhöz hasonló tömegkategóriában. A nagyobb (a Neptunusz és a Jupiter méretével összemérhető) kategóriában akár 20 ezer bolygójelöltre is bukkanhatnak.



A TESS egyik kamerájának májusban közzétett tesztfelvételén a Tejútrendszer fősíkjának irányába eső egyik égterület látható, rajta mintegy 200 ezer csillaggal. (Kép: NASA / MIT / TESS)

A TESS két év – az elsődleges küldetésének ideje – alatt az egész ég 85%-át képes átvizsgálni. Először a déli égbolttal kezdi, 2019-ben vált az északira. Főleg az M típusú törpecsillagokat célozzák meg vele. Ezek a Napnál kisebb tömegűek és alacsonyabb felszíni hőmérsékletűek, a Tejútrendszer csillagainak zömét adjék. A vörös törpékre eddig kevesebb figyelem jutott az exobolygók keresése során. A pálya kialakítása olyan, hogy az űreszköz hajtóanyag-felhasználása igen mérsékelt lesz, így – legalábbis emiatt – nem kell tartani attól, hogy hamar működésképtelenné válik. Ha a NASA folytatja a program finanszírozását, akár 20–30 évig is szolgálhat adatokkal a TESS.

A most kezdődő tudományos programban gyűjtött első adatokat augusztusban sugározzák a Földre, ahol a csillagászok azonnal megkezdik majd elemzésüket.

forrás:/urvilag/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák