+ A | - a | Visszaállít
2017. aug.
15
  Zöld utat adnak a hawaii óriásteleszkóp megépítésének
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
Ki kell adni az engedélyt az őslakosok körében szent helynek tartott hawaii Mauna Kea vulkán csúcsára tervezett óriásteleszkóp megépítésére - javasolta az illetékes bíró az ügyben folytatott hosszas bírósági meghallgatás nyomán.

"Támogatom a csillagászat és a kultúra együttélését a Mauna Keán, a hegy jobb kezelése szem előtt tartásával" - fogalmazott Riki May Amano, aki a hawaii vulkán csúcsára tervezett harmincméteres tükörátmérőjű teleszkóp (TMT) építése ellenzőinek és a terv támogatóinak érveit vizsgálta 44 napig tartó, hosszas meghallgatáson.

Az 1,4 milliárd dollár költségvetésű projektet az őslakos hawaiiak ellenzik, mivel a hegyet szent helynek tartják. A terv támogatói viszont jó lehetőséget látnak Hawaii gazdasága és oktatása fellendítésére.

A tervezett teleszkóp képe (forrás: tmt.org)

Az óriásteleszkóp nemzetközi - amerikai, kanadai, japán, kínai és indiai - együttműködésben valósul meg. A létező csillagászati teleszkópoknál jóval nagyobb TMT 30 méter átmérőjű főtükre 492 darab egyenként 1,4 méteres szegmensből fog állni. A tudósok egyebek között az első galaxisok születését és a csillagvárosok evolúcióját tanulmányozhatják segítségével, illetve azt, hogy ezek milyen kölcsönhatásban vannak a fekete lyukakkal.

2009 óta vitáznak az óriásteleszkópról
A hosszas bírósági meghallgatást azért tartották, mert a hawaii legfelsőbb bíróság 2015-ben érvénytelenítette a teleszkóp építésére kiadott engedélyt, mivel nem vették figyelembe a projektet ellenzők véleményét.
Amato szerdán 305 oldalas javaslatot terjesztett elő, amelyben megfogalmazta, mit kell szem előtt tartania az állami földhivatalnak a projekt támogatói és ellenzői véleményének meghallgatásakor. Ezután a meghallgatás után hozhatja meg végső döntését a hivatal az építési engedélyről - rendelte el a bíró.

David Ige kormányzó közölte, hogy a hivatal áttekinti a bíró javaslatait, köztük azt, hogy a teleszkóp működtetőinek részt kell venniük egy kötelező képzési programban a kulturális és természeti erőforrásokról, illetve azt, hogy a lehető legnagyobb mértékben ragaszkodni kell ahhoz, helyi munkaerővel valósuljon meg az építkezés.


Az óriásteleszkóp építése körüli viták 2009 óta folynak. Az építési engedély kiadása után megkezdett munkálatokat 2015-ben felfüggesztették az után, hogy tüntetések sorozatával, a hegycsúcsra vezető utak lezárásával megakadályozták az építkezést.

forrás:/mti/


kapcsolódó: A Kanári-szigeteken épülhet fel az új óriásteleszkóp Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. aug.
15
  Fekete lyuk körül keringő csillagok igazolják, hogy Einsteinnek megint igaza volt
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: Róza


Német kutatók az eddigi egyik legkomolyabb teszt elé állították az általános relativitáselméletet. A csoport a Tejútrendszer közepén fekvő supermasszív fekete lyuk körül keringő csillagokat figyelte meg.

Az Astrophysical Journal folyóiratban megjelent tanulmány a Sagittarius A* körül keringő rövid periódusú S2-re, S38-ra és S55-re fókuszál. A szakértők a newtoni dinamika és az általános relativitáselmélet előrejelzéseit hasonlították össze. A vizsgálat egyértelmű eltérést mutatott ki a megfigyelések és Newton gravitációs elmélete közt.

Az S2 mozgása inkább Einstein előrejelzéseivel esik egybe. Ha elfogadjuk, hogy Newton teóriája igaz, akkor mind a szupermasszív fekete lyuk elhelyezkedése, mind a csillag pályája kissé különbözik az elvárttól.

Marzieh Parsa, a Kölni Egyetem munkatársa szerint a galaxis centruma tényleg a legjobb laboratórium a csillagok mozgásának tanulmányozására relatív környezetben. A szakértőt lenyűgözte, hogy milyen jól tudták alkalmazni a szimulált csillagokon általuk kifejlesztett módszereket a belső fekete lyuk körül keringő, nagy sebességű égitesteknél.

Bár az eredmények a relativitáselmélettel vannak összhangban, ez nem jelenti azt, hogy Einstein elképzelései nem kérdőjelezhetőek meg.

Korábban már több komoly kutatás tette próbára az általános relativitáselméletet, eddig azonban nem találtak meggyőző cáfolatokat. Úgy tűnik, Einstein hipotézise egyelőre megállja a helyét, igaz, a fizika tudománya folyamatosan fejlődik, így idővel változhat a helyzet.



A képen a Tejút látható Új-Zélandról fotózva (forrás:planeta.blog)

Az új analízissel a kutatók a Sagittarius A* tömegére és távolságára vonatkozó adatokat is pontosítani tudták. A szakértők szerint a fekete lyuk 4,7 milliószor nehezebb a Napnál és 27 800 fényévre található.


forrás:/24.hu/

kapcsolódó: Igazolták Einstein 100 éves előrejelzését Katt ide!
Megrázta a világegyetemet a két fekete lyuk Katt ide!
smét gravitációs hullámokat észleltek Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. aug.
15
  Nem tartható a 2 fokos hőmérséklet-emelkedés
Erre a következtetésre jutott két tanulmány, amely ennél drámaibb változást jósol.
A párizsi klímaegyezményben célként feltüntett 2 Celsius-fokos emelkedéssel kapcsolatban számos kétkedő hangot hallottunk már (szakemberektől és laikusoktól egyaránt), de a napokban azonban egyszerre két tanulmány is megjelent a Nature Climae Change magazin oldalán, amelyek szintétn kétségbe vonják ennek érvényességét.


Az egyik munkában statisztikai elemzésre támaszkodva vázolták fel, hogy a Föld 95 százalékos eséllyel ennél is gyorsabb ütemben melegszik majd az évszázad végéig terjedő időszakban, és mindössze 1 százalékos esély van arra, hogy az emelkedés 1,5 Celsius-fok körül marad. A valószínű tartomány 2 és 4,9 Celsius-fok között van, az ennél kedvezőbb végkifejlethez pedig olyan drámai csökkenést kellene elérnünk a kibocsátásban (illetve annak intenzitásában), amire eddig még nem volt példa.

A másik tanulmányban eközben azt szögezik le, hogy amennyiben ebben a pillanatban megszűnne minden káros kibocsátás, az emelkedés akkor is meghaladná a 2 Celsius-fokos limitet az évszázad végére.

Ennél jóval valószínűbb forgatóköny, miszerint a kibocsátás jelenlegi szintje legalább 15 éven keresztül megmarad, ebben az esetben viszont a globális átlaghőmérséklet már 3 Celsius-fokkal emelkedne meg 2100-ig. Az eredmény és a következtetés nagyjából egybevág Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség első emberének korábbi nyilatkozataival, miszerint ha mindenki betartaná a klímaegyezmény összes pontját (ami a tapasztalatok alapján sosem volt igazán esélyes), az átlaghőmérséklet akkor is 2,7 Celsius-fokkal emelkedne, míg a reálisabb pálya (a többé-kevésbé megfelelő teljesítési adatokkal) inkább egy 3,5 fokos melegedést vázol fel előttünk.

Ugyan az USA felmondta az egyezményt (ahogy az annak idején, a Clinton-Gore kettős által megtett meglepetésszerű lépés után George Bush elnöksége idején is megtörtént), a friss elemzések szerint ez azonban nem befolyásolja jelentős mértékben a megfelelési rátát, amely ennek ellenére is nagyjából elfogadható szinten marad, köszönhetően a technológiai fejlődésnek és a különböző erőfeszítéseknek.

Nagy kérdés tehát, hogy a kutatók szerint még elfogadható 2 fokos limit átlépése után milyen világ tárul majd elénk – könnyen lehet, hogy utódainkra nehéz jövő vár. Jó példa erre, hogy szakértők szerint nem lehet megmenteni a svájci gleccsereket, az évszázad végére csaknem teljesen eltűnhetnek.

Matthias Huss, a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH) glaciológusa szerint még a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett legnagyobb erőfeszítések árán sem lehet megakadályozni, hogy 2100-ra eltűnjön a svájci gleccserek 80-90 százaléka. A kutató megállapításai szerint a svájci gleccserek kiterjedése a kis jégkorszak idején, 1850 körül volt a legnagyobb, területük akkoriban elérte az 1735 négyzetkilométert, ami megfelel Zürich kanton méretének. Mostanra azonban már csak 890 négyzetkilométer lett a gleccserek kiterjedése, 166 év alatt tehát a felére csökkent a méretük.

A jégmennyiség is drámaian csökkent: becslések szerint 1850-ben még körülbelül 130 köbkilométer volt, 2016-ban viszont már 60 százalékkal kevesebb, mindössze 54 köbkilométer. Tavaly majdnem egy köbkilométernyi térfogatot, azaz mintegy 900 milliárd liternyi vizet veszítettek a gleccserek Svájcban. Mindez a gleccserek számának csökkenését is eredményezte: 1973-ban még 2150 gleccsert tartottak számon, jelenleg már csak 1400-at.


A gleccserek olvadása érezhetően hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is, ami 2100-ig 30-100 centiméter között lehet. A gleccserek évmilliók óta olvadnak, 20 ezer évvel ezelőtt például még Svájc teljes területét jég fedte, az utóbbi 150 évben azonban felgyorsult az atmoszféra felmelegedése és ezzel együtt a gleccserek olvadása is.


forrás:/sg.hu/


kapcsolódó: Megállapodtak a világ vezetői Katt ide!
Drámai jóslat: három éven belül végleg eldőlhet a Föld sorsa Katt ide!
Klímaváltozás: A bajok nagy része még előttünk van Katt ide!
Először sikerült méréssel igazolni az üvegházhatás tényét Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. aug.
12
  Az óriásbolygókhoz a 30-as években?
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza
szerző: Both Előd


A NASA közelmúltban készült tanulmánya az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz indítandó küldetések lehetőségét is tárgyalja.

Egyes kutatók szerint a hamarosan befejeződő Cassini és a még tartó Juno programok után a Naprendszer külső része kutatásában a következő logikus lépés két, az Uránusz, illetve a Neptunusz körül pályára állítandó szonda lehetne.

A tervek bekerültek a NASA következő évtizedre (mármint a 30-as évekre) vonatkozó előzetes terveibe, amely tanulmány végleges változatának elfogadása azonban csak 2022-re várható.

Az Uránusz és a Neptunusz a Voyager–2 1980-es években készített felvételein. Eddig ez volt az egyetlen űrszonda, amelyik a két távolabbi gázóriás közelében elrepült. (kép: NASA)

Csak ezután állítanának fel fontossági és megvalósítási sorrendet az állva maradó tervek között.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a 30-as évek legelején indítandó szonda akár az Uránuszt, akár a Neptunuszt 12–13 év alatt érné el.

A tanulmány 50 kg hasznos teherrel számol, amelybe három műszer férne bele, valamint egy ahhoz hasonló légköri szonda, amilyent a Galileo a Jupiter légkörébe küldött.

Az egyelőre Ice Giant Orbiter néven futó szonda kémiai hajtóművel és egyes bolygók gravitációs lendítő hatását kihasználva működhetne, de nem kizárt, hogy a jelenleg még fejlesztés alatt álló Nap-elektromos hajtóművet (SEP, solar-electric propulsion) próbálnák ki. Utóbbi a NASA Dawn szondája ionhajtóművéhez hasonlóan hosszú időn keresztül, kis tolóerőt kifejtve működne.

A tanulmány szerint a Jupiter gravitációs lendítő hatását az Uránusz felé 2030–2034 között lehetne kihasználni, míg ugyanez a lehetőség a Neptunusz felé tartó szondánál 2029–2030-ban kínálkozik. 2028 előtti indítással az Uránusz felé tartó szonda a Szaturnusz lendítő hatását használhatná.

Elképzelés az Uránusz körüli pályára állítandó szonda és a légkörbe behatoló egység lehetséges felépítéséről. (kép: NASA / JHU APL)

Az Ice Giant Orbiternek 2 milliárd dollár költségvetésű, ún. zászlóshajó küldetésnek kellene lennie (ez a Cassini és a Curiosity nagyságrendje). Korábban az is felmerült, hogy a New Horizons szonda klónját elküldenék az Uránuszhoz és a Neptunuszhoz, de ezt a tervet elvetették. A küldetések fő feladata mindkét bolygónál a légkör, a bolygó belső szerkezete és a gyűrűk tanulmányozása, valamint az ismert holdak vizsgálata és újabbak felfedezése lenne.
Különösen érdekes a Neptunusz nagy, retrográd keringésű holdja, a Triton, mert feltételezik, hogy ez a hold egy befogott Kuiper-objektum lehet.

A minimális műszerezettségbe tömegspektrométernek, kis- és nagylátószögű kamerának, magnetométernek és pordetektornak kellene tartoznia.



Egy lehetséges, az Uránusz felé vezető pálya. (kép: NASA / CSA)

Az Ice Giant Orbiter szondákat plutónium (Pu–238) üzemanyagú radioaktív izotópos termoelektromos generátorral szerelnék fel, annak köszönhetően, hogy az USA Energiaügyi Minisztériuma még 2016-ban bejelentette, hogy űrkutatási célra újra termelni fogják ezt az izotópot.


forrás:/urvilag/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. aug.
12
  Van Gogh napraforgós festményei először láthatók együtt egy virtuális kiállításon
Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo) - Közzétette: Róza
Rendhagyó módon, egynapos online kiállítás keretében mutat be Vincent van Gogh napraforgós festményei közül ötöt a londoni nemzeti galéria hétfőn. Az intézmény igazgatóhelyettese szerint nagy valószínűséggel ez lesz az egyetlen esély együtt látni az alkotásokat.


Van Gogh napraforgós képei

A művészet szerelmeseinek egyfajta Szent Grál lenne tárlaton együtt látni a holland festő napraforgós képeit. Erre még soha nem került sor, és nagy valószínűséggel nem is fog. A festmények ugyanis a világ különböző pontjain vannak szétszórva, az őket őrző gyűjtemények pedig vonakodnak kölcsönadni a műveket.

A londoni National Gallery ezért úgy határozott, hogy a Facebook Live szolgáltatáson, virtuális tárlatvezetés keretében mutat be ötöt a napraforgós csendéletek közül.

Az intézmény igazgatóhelyettese szerint nagy valószínűséggel ez lesz az egyetlen esély együtt látni az alkotásokat.

Az online kiállításon szereplő képeket három kontinens múzeumai őrzik, a londoni galéria mellett az amszterdami Van Gogh Múzeum, a Philadelphia Museum of Art, a müncheni Neue Pinakothek és a tokiói Seiji Togo Memorial Sompo Japan Nipponkoa Museum of Art.

A hétfői kiállításon „körkapcsolásban” mutatják be őket, mindegyik állomáson 15 perces tárlatvezetést tart az adott intézmény egy-egy szakértője, aki aztán átadja a szót a következő galériának. A narrátor Willem van Gogh, a festő fivérének dédunokája lesz.

Vincent van Gogh egyetlen napraforgós képét sem tudta eladni életében. Az alkotások Theo nevű testvérére, majd az ő feleségére szálltak. Jo Bonger a virtuális tárlaton látható öt csendélet közül négyet is értékesített 1891 és 1924 között, egyet azonban megtartott. Utóbbit őrzi az amszterdami múzeum.
Martin Bailey, a festő munkásságának szakértője, aki könyvet is írt a napraforgós mesterművek történetéről, a rendhagyó kiállítás jelentőségét hangsúlyozta a The Daily Telegraph című brit lap pénteki számában.



A való életben „sohasem lesznek együtt láthatók” - vélekedett, hozzátéve, hogy ennek két oka van: egyrészt törékeny állapotuk miatt vagy egyáltalán nem szállíthatók, vagy csak különösen kivételes körülmények esetén. Másrészt - tette hozzá - a legnépszerűbb alkotások közé tartoznak az őket őrző intézményekben, amelyek csak vonakodva adnák őket kölcsön.


forrás:/mti/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. aug.
12
  Befuccsolt az orosz mesterséges csillag
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: Róza
Nem nyíltak ki az orosz Majak űrszonda vitorlái, ami mesterséges csillagként világított volna az éjszakai égbolton. A kudarcot a szatellitet tervező orosz kutatók is elismerték.

Az eredetileg Majak (Jelzőfény) névre keresztelt műholdat a Moszkvai Állami Műszaki Egyetem (MAMI) kutatói fejlesztették 30 ezer dollárból (8 millió forint). Az összeget az egyetem dolgozói közösségi finanszírozás keretében gyűjtötték össze.



A műhold illusztrációja (forrás: Mayak Project)

A szerkezet 16 négyzetméter felületű, az emberi hajszálnál 20-szor vékonyabb, fényvisszaverő polimerből készült „vitorlákat" szállított magával. Ezeket a világűrben kibontva egy különleges, piramis alakú műhold jött volna létre, amely a nap fényének visszaverésével mesterséges csillagként ragyogott volna az égbolton.
A terv azonban nagyon nem jött össze az orosz csillagászoknak, az űreszköz nem tudta kinyitni a vitorláit – írja az IFL Science tudományos portál. A kudarcot a projekt vezetője, Alex Saenko is elismerte az orosz TASZSZ hírügynökségnek. A számítások alapján a piramis alakú szatellit a Nap, a Hold és a Vénusz után a negyedik legfényesebb objektummá vált volna az égbolton.

Természetesen vannak olyanok is, akik örülnek a kudarcnak. Egyes csillagászok szerint ugyanis egy mesterséges csillag alaposan megnehezítené az éjszakai ég tanulmányozását, ezzel pedig az űr kutatását.

forrás:/origo.hu/

kapcsolódó: Három nap múlva fényes piramis jelenik meg az égen Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. aug.
02
  Betekintést nyertek a Tejútrendszer felépítésébe
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: Róza

Első alkalommal számolta ki a Tejútrendszerben lévő teljes fényenergia eloszlását egy nemzetközi kutatócsoport, ezzel betekintést nyertek a galaxis felépítésébe és új információkat szereztek arról, hogyan alakulnak ki csillagok olyan spirális galaxisban, mint amelynek a Föld is része.

A Közép-Lancashire-i Egyetem (UCLan), a heidelbergi Max Planck nukleáris fizikai kutatóintézet és a Román Akadémia asztronómiai intézetének szakértőiből álló kutatócsoport eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatta be.



A képen a Tejút látható Új-Zélandról fotózva.*forrás:planeta.blog)

A kutatás megmutatta azt is, hogy a stelláris fotonok, vagyis a csillagok fénye irányítja a Tejútrendszerben az Univerzum legnagyobb energiájú fotonjainak, a gamma-sugaraknak a termelődését. Ezt egy olyan új, számítógépes kalkulációval is párosuló módszer tette lehetővé, amely képes követni a Tejútrendszer fotonjainak sorsát, köztük a csillagközi por által, hősugárzás formájában kibocsátott fotonokét is - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Cristina Popescu, a UCLan munkatársa elmondta: "nemcsak a Tejútrendszer fényenergiájának eloszlását sikerült meghatározni, hanem a Tejútrendszerben lévő csillagköd és csillagközi por összetételére vonatkozó becsléseket is tettünk".

Miközben a stelláris fotonokat vizsgálták és becsléseket tettek, milyen lenne a Tejútrendszer ibolyántúli, optikai és hősugárzásban, sikerült kiszámítani a csillagfény eloszlását a galaxisban.
A folyamatok megértése hatalmas előrelépés afelé, hogy teljes képet szerezzünk galaxisunkról és történelméről - fejtették ki a tudósok.

A szakértőknek azt is sikerült kimutatniuk, hogy a galaxison belül a csillagfény hogyan befolyásolja a gamma-sugarak fotonjainak termelődését a kozmikus sugarakkal való kölcsönhatás révén. A kozmikus sugarak olyan nagy energiájú elektronok és protonok, amelyek irányítják a csillag- és bolygóképződést és galaktikus fejlődést kontrolláló folyamatokat.


forrás:/mti/

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
30
  Amerika már készülődik a teljes napfogyatkozásra
Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo) - Közzétette: Róza
Kilencvenkilenc éve nem látott, teljes napfogyatkozásra készül az Egyesült Államok: augusztus 21-én a nyugati parttól a keleti partig, egy az egész országot átszelő sávban látható lesz, ahogy a Hold teljesen kitakarja a Napot.


Legutóbb 1979-ben volt olyan teljes napfogyatkozás, amely a kontinentális Egyesült Államok egyes részeiről látható volt, a mostanihoz hasonló esemény azonban utoljára 1918-ban következett be.

Teljes napfogyatkozás esetén a Hold elhalad a Nap és a Föld között, rövid időre teljesen kitakarja a Napot, így annak csak külső légköre, koronája látható az égbolton. Kedvező időjárás esetén augusztus 21-én Oregontól Dél-Karolináig 14 államban lesz megfigyelhető a teljes napfogyatkozás délelőtt 10 óra 16 perc és délután 2 óra 48 perc között.

Az “amerikai sötétség” lázban tartja a tudósokat és a lakosságot is. Az Egyesült Államok északnyugati térségétől délkeletig húzódó, mintegy 100 kilométer széles sávban látható égi jelenség mintegy két és fél percig tart majd. Ezen a területen 12 millióan élnek, további 200 millióan pedig egy napi utazásra. Ráadásul a Hold árnyéka 20 nemzeti parkon is átvonul.

A Hold a Nap előtt 2014. január 30-án a Solar Dynamics Observatory űrszonda szemén keresztül. (fotó: NASA)

Sok városban fesztiválokkal készülnek a látványosságra, a szállodaszobákat sok helyen már évekkel előre lefoglalták. A hatóságok – amelyek pontosan két hónappal az esemény előtt, kampányt indítottak a lakosság tájékoztatására – forgalmi dugókra is számítanak, amikor az ég elsötétül Oregontól Dél-Karolináig.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatallal (NOAA) és más intézetekkel közösen Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján Martin Kopp, az országos autópálya-kezelő hatóság munkatársa arra szólította fel az embereket, hogy ne az utolsó pillanatban induljanak útnak, és ne táborozzanak le az autópályák mentén.

A szakértők arra is figyelmeztetik az érdeklődőket, hogy speciális szemvédő nélkül csak akkor biztonságos a Napba nézni, amikor a napfogyatkozás eléri a csúcsát, tehát a Nap felszínét teljesen kitakarja a Hold. A tudományos megfigyelések előkészületei is zajlanak már: 11 műhold, három repülőgép és több mint 50 meteorológiai léggömb figyeli majd a napfogyatkozást, amelyet élőben is közvetítenek. A megfigyelésben a Nemzetközi Űrállomás (ISS) asztronautái is részt vesznek. Emellett a Földről több ezer privát teleszkóp is követi, amint a Hold elhalad a Nap és a Föld között.

A kutatók célja, hogy új információkat szerezzenek a légkör változásairól és a napkoronáról, a Nap légkörének ritka és kiterjedt legkülső részéről. A meteorológiai ballonokkal a Holdnak a Földre vetett árnyékát jegyzik fel, amely nem kerek, hanem szabálytalan alakú. Ezen kívül a rövid ideig tartó “nappali éjszakának” az állatokra és a növényzetre kifejtett hatását is megfigyelik.



Teljes napfogyatkozás az égbolton a feröer-szigeteki Vagar felett 2015. március 20-án. (MTI/AP/Eric Adams)

Egész Észak-Amerikában tapasztalható lesz részleges napfogyatkozás, de a részleges és a teljes napfogyatkozás között “szó szerint akkora a különbség, mint az éjjel és nappal között” – mondta Rick Fienberg, az Amerikai Csillagászati Társaság kutatója.

Kiemelte: még 99 százalékos napfogyatkozáskor sem látható a napkorona. Teljes napfogyatkozáskor leesik a hőmérséklet, a horizonton pedig a naplemente színei gyűrűznek. ”Az ég mély alkonyati kékké válik, előtűnnek a fényes csillagok és bolygók. Az állatok furcsán viselkednek, mintha a világ vége jött volna el” – tette hozzá.

Valahol a Földön megközelítőleg minden évben látható egy teljes napfogyatkozás, árnyéka azonban többnyire az óceánokra vagy kies területekre esik.


forrás:/mti/


kapcsolódó: Minden idők leggigászibb napfogyatkozása jön Katt ide!
Utoljára élünk át ilyen napfogyatkozást Katt ide!
Napfogyatkozás lesz Magyarországon Katt ide!

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
30
  A székelyek magyarországi honos népcsoporttá nyilvánítása?!
Kategória: Autonómia - Közzétette: Róza
szerző: csubakka

Az erdélyi magyar vezetők elítélik a székelyek magyarországi honos népcsoporttá nyilvánítását mert nevetséges és természetellenes.
Természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon - írta pénteki számában a Krónika.
A lap arra reagáltatott több pártvezetőt és közéleti személyiséget, hogy a budapesti Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést
.

„Székely vagyok, de a magyar nemzeten belül nem vagyok kisebbség."(mondta Kelemen Hunor)

Nem tartja hasznos kezdeményezésnek a magyarországi próbálkozást Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke sem. A néppárti vezető emlékeztetett azokra a román megosztási kísérletekre, melyek 1989 után megerősödtek. Ilyen volt például a forradalom utáni első két népszámlálás metodológiája, mely külön entitásként tüntette fel a magyart és a székelyt.

„Ilyen alapon a jászok és a kunok is alkothatnak külön népcsoportot” – reagált a kezdeményezésére Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.

Nem zárta ki, hogy egyes áttelepültek így próbálnának hasznot húzni a legközelebbi kisebbségi önkormányzati választásokon.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke természetellenesnek és abszurdnak tartja a felvetést. Ugyanakkor nem zárja ki a kívülről irányított provokáció lehetőségét sem. „A törvény szerint az a népcsoport számít hivatalosan elismert kisebbségnek Magyarország területén, amely a magyar nyelvtől és kultúrától eltérő nyelvet beszél és kultúrát képvisel, ugyanakkor legalább száz éve az ország jelenlegi határain belül él. Tudomásom szerint sem a bukovinai székelyek, sem a Ceauşescu-rendszerben áttelepültek vagy a zöld határon átszököttek nem élnek száz éve Magyarországon. Hogy a nyelvükről, meg a kultúrájukról ne is beszéljünk” – fejtette ki az SZNT elnöke. Izsák Balázs továbbá leszögezte: bárhol is élnének, a székelyek magyar identitásúak.

"A kezdeményezést nem támogatom” – hangsúlyozta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az RMDSZ minden egyes népszámlálás alkalmával arra kérte a magyarokat, így a székelyföldieket is: vállalják magyarságukat „székely öntudatuk” mellett, hiszen a magyar közösség valós létszámától függ több olyan alapvető jog is, amely például az anyanyelv-használathoz kapcsolódik – részletezte a szövetség sajtószolgálata a lap megkeresésére.

A Krónika által megszólaltatott politikusok közül csak Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere fogalmazott meg ellenvéleményt. Szerinte Székelyföldön nagyon sok sors- és nemzettársában komoly igény mutatkozik arra, hogy magyar anyanyelvű székelynek vallja magát.

Magyarországon jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Miután az NVB hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Amennyiben ezek szabályszerűeknek bizonyultak, az NVI kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét.

Az NVB ezt követően – az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával – felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.


forrás:/foter.ro/


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2017. júl.
30
  Ahogy olvad a jég... (Magyar mérnököt evakuáltak az Antarktiszról - II.rész)
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: Róza
szerző: Bihari Dániel

Olvad a jég, a hihetetlen súly alól szabaduló földkéreg lassan fellélegzik, fokozatosan nyeri vissza eredeti formáját. Folytatjuk beszélgetésünket Geréb Gáborral, az Antarktiszon dolgozó magyar szakemberrel. Geréb Gábor a 24.hu-nak mesélt róla elsőként, mit élt át a helyszínen.

Az Antarktisz földünk egyik legbarátságtalanabb helye, a klímaváltozás még veszélyesebbé teszi.

A magyar mérnök a világ egyik legkomolyabb Antarktisz-kutató tudományos szervezete, a British Antarctic Survey (BAS) megbízásából dolgozik a déli földrészen – Geréb Gábort a múlt héten mutattuk be. Mesélt munkájáról, a barátságtalan környezetben végzett terepi munkáról, napi rutinról és arról, hogy egy veszélyes repedés miatt evakuálták őket a bázisról.

Sok izgalmas projekt fut az állomás környékén kihelyezett műszerek segítségével. (fotó: Geréb Gábor)

Gábor feladata a műszaki eszközök fejlesztése, telepítése, karbantartása – most a körülbelül Európányi területen folytatott kutatásokról faggattuk.

“Visszapattan” a felszín

Az Antarktiszon végzett munkát két részre kell bontani, terepi projektekre és olyanokra, amelyeket az állomásokon végzünk. Előbbi természetesen sokkal izgalmasabb, főleg a kontinensfelszín és a jég mozgása – mondja Geréb Gábor.

A szárazföld felszínét gyakorlatilag mindenhol jég borítja, átlagos vastagsága körülbelül két kilométer, de van ahol eléri a 4 km-t is, máshol viszont csak pár száz méter. És olyan pontok is vannak, ahol csupasz sziklák bukkannak ki a végtelen hósivatagból. Ezeken helyezik el Gáborék a szuperérzékeny GPS-berendezéseket, ezek milliméteres pontossággal képesek mérni a függőleges irányú elmozdulást. A függőlegeset, mert a tudósok itt nem a lemeztektonikai mozgásokra kíváncsiak, hanem a felszín emelkedésére.

Földünk szilárd kérge és a köpeny szilárd felső része gyakorlatilag úszik az alatta lévő képlékeny, olvadt magmán, mint egy uszály a Dunán. Az Antarktiszon lévő jég elképesztő súlya lefelé nyomja, talán azt is mondhatjuk “behorpasztja” a kérget, ahogy a sóder súlya alatt a teherszállító hajó is mélyebbre süllyed. A jég viszont soha nem látott sebességgel olvad, főként a klímaváltozásnak köszönhetően gyorsabban, mint ahogy utánpótlást nyerne a csapadékból, így a szárazföldre nehezedő súly egyre kisebb.

A kéreg horpadása lassan csökken, “kirúgja magát” – mint ahogy az uszály merülési vonala is jóval feljebb kerül, ha kipakolják belőle a sódert. A tudományos eredmények ismertetésébe Geréb Gábor nem szeretne belemenni, mert az ő feladata ott műszaki jellegű, de a folyamat mérhető, ott zajlik a lábuk alatt.

Folyók, tavak a jég alatt

Fúrni csak forró vízzel: munka közben a furatba folyamatosan forró vizet kell fecskendezni, máskülönben percek alatt visszafagy. (fotó: Geréb Gábor)

A GPS-ek mellé szeizmográfokat telepítettek, ezek a nagyon érzékeny műszerek a világon bárhol kipattanó földrengések, vulkánkitörések tovagyűrűző hullámait mérik a felszínen és a föld mélyén. Ebből lehet megállapítani a lökéshullámok terjedését különböző környezetben, ami életbevágóan fontos védelmi stratégiák kidolgozásához nyújt alapot.

Gábor nagy kedvencei a jégradarok és egyéb, a jég mozgását, szerkezetét vizsgáló berendezések. Nagyot téved aki azt hiszi, a jég az jég és kész. Itt egymáshoz fagyott, együtt és külön-külön is mozgó jégrétegekről van szó, egyes helyeken jég alatti folyókat, tavakat találunk. A szárazföld jegét a saját súlyától összetömörödött hó adja.

A folyamatos nyomás és a gravitáció ereje a partvidékről folyamatosan a tenger felé szorítja a jeget, ezek a jégfolyások. A gigászi, országnyi tömbök kiegészülnek a tenger rájuk fagyott vizével, változó sebességgel haladnak, miközben az egyes rétegek, darabok eltérően mozognak. Némelyek akár a hátukra is fordulnak útközben, ilyenkor a “hasukon szállított”, évezredek óta eltemetett, beléjük fagyott kövek, sziklák kerülnek napvilágra.

Fúrni csak forró vízzel

A jég szerkezetének vizsgálatára több száz méter mély fúrásokat is végeznek alapvetően a szárazföldön megszokottnak mondható technikával.

Csakhogy itt munka közben a furatba folyamatosan forró vizet kell fecskendezni, máskülönben percek alatt visszafagy. Van, hogy lefúrnak egész a tengerig, a lyukba műszereket engednek le a jég alatti víz vizsgálatára. Ezeket hagyják is befagyni, egy év múlva mennek érte vissza, így nyernek 12 hónapos adatsorokat – magyarázza a magyar szakember.

Gábor nem töltött még annyi időt az Antarktiszon, hogy saját szemével lássa a klímaváltozás negatív hatásait, de az adatok és a munkatársaival való beszélgetések alapján azt mondja, baj van.
Az olvadás tényleg nagyon gyors, kimutatható a jég folyamatos csökkenése, a tengervíz melegszik, ami komoly hatással van a tengeri ökoszisztéma alapegységére, a planktonra.

Az időjárási méréseken túl vizsgálják a napszelet, a sarki fényt, Földünk mágneses mezejének változásait és megfigyelik a légkörbe érkező kisebb-nagyobb meteoritokat. (fotó: Geréb Gábor)

A klímaváltozás márpedig jelen van

Az ember nem is gondolna rá, de a melegebb vízben azok a ragadozók is mélyebbre merészkednek, amelyek eddig csak a felszínen cirkáltak. Nekik nyilván kedvező a kibővített étlap, de az ottani zsákmányállatok kiszolgáltatottak a soha nem látott veszéllyel szemben. Nincs megfelelő védelmi stratégiájuk.

A legijesztőbb mégis az, hogy már az Antarktisz felett is mérhető a légkör szén-dioxid-koncentrációjának növekedése. Miért?
A földi légkörzés rendszere miatt az Antarktisz izolált környezet, ide nehezen jutnak be máshol keletkezett szennyezések. Ha az üvegházgázok koncentrációjának növekedése már az Antarktiszon is mérhető, az annak a bizonyítéka, hogy globális folyamatról van szó – fogalmaz.

A világ legnyugodtabb helye

Evezzünk vidámabb vizekre, a több mint fél évszázada üzemelő Halley VI. állomásra, ami az evakuálás előtt Gábor bázisa is volt, sok izgalmas projekt fut itt is, az állomás környékén kihelyezett műszerek segítségével.

Ez a világ egyik legdélebben fekvő kutatóállomása, a lehető legtávolabb a fény- és rádiószennyezéstől.
Ezt kihasználva pedig az időjárási méréseken túl vizsgálják a napszelet, a sarki fényt, Földünk mágneses mezejének változásait és megfigyelik a légkörbe érkező kisebb-nagyobb meteoritokat.



Ahogy olvad a jég, úgy emelkedik az Antarktisz felszíne (fotó: Geréb Gábor)

Érdekességként Gábor még elmondja, ezen az állomáson sikerült először kimutatni az ózonlyukat az 1970-es években, és a BAS tudósainak eredményei alapján kezdték kongatni a vészharangot annak idején. Az emberiség szerencsére észhez tért, az ózont pusztító gázok betiltása után a seb szépen gyógyul. Érdemes megjegyezni: mindeddig ez volt az első és egyetlen nemzetközi környezetvédelmi megállapodás, ami sikerrel zárult…


Az antarktiszi tudományos munka nagy hátránya, hogy igencsak gyér a hálózat. Pontosabban olyan hatalmas területről van szó, amit képtelenség folyamatosan monitorozni. Svájcban például egyértelmű, hogy egy gleccser pár év alatt hány métert húzódott vissza, mert szem előtt van, látják, mérik, vizsgálják, dokumentálják. Az itteni adatok viszont nagyon elszórtak, sokkal több időbe telik belőlük messzemenő következtetéseket levonni.


forrás:/24.hu/

kapcsolódó: Magyar mérnököt evakuáltak az Antarktiszról Katt ide!
Óriási jéghegy vált le az Antarktiszról Katt ide!
Gyorsuló jégolvadás az Antarktiszon Katt ide!
Gyarapodó jég az Arktiszon Katt ide!
Átrajzolhatja a Föld képét az Antarktisz olvadó jege Katt ide!
Hatalmas képződményeket fedeztek fel az Antarktisz jege alatt Katt ide!
Szétesőben az Antarktisz Katt ide!


Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák