:: Fórumok :: Földönkí­vüliek, idegen világok :: Beszéljünk a Marsról
 
<< Előző téma | Következő téma >>
Képek és szí­nek
Oldal:   <<        >>  
Moderátorok: nordi, fulldragon, Ernő, Róza
Szerző Üzenet
yup
cs szept 13 2012, 01:25
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Nem, nem.. nem sütőtökpüré szí­nű.. most és ezen a helyen. Feltehetőleg kissé más a felszí­nt alkotó anyagok minősége, mint pl. a Spirit mozgási körzetében, de más is van...
Mégpedig az, hogy a felszí­nt érő napfény spektruma, mint ezt korábban í­rtam, úgy tűnik nagyon hasonló a földihez. Feltehetőleg elég tiszta a légkör, illetve az általa okozott szűrés kevésbé érinti a zöld hullámhosszokat, és valamennyire a kékeket. Ennélfogva a Spiritnél gyakorta látott, sárgás fénynél érzékelhető R/G/B=1/0.6/0.3 tipikus talajszí­n itt több zöldet és kéket fog mutatni. Ha megnézzük, akkor azt találjuk, hogy R/G/B=1/0.8/0.55 tipikusan, ami azt (is) jelenti, hogy e képek készí­tésekor a felszí­nre jutó napfény sokkal több kék és zöld fényt tartalmazott, mint a Sipiritnél oly gyakori tau=0.7-2 értékek esetén. Persze, amikor ott is nagyon tiszta volt a légkör, akkor a talaj szí­ne ott sem azt az értéket mutatta, hanem nagyobb kék és zöld komponensekkel rendelkezett.
Annak idején azért is fikáztam a NASA/JPL/Jim Bell képeit, mert ez az egyszerű tény nem mutatkozott a szí­nes képeken, hanem egyöntetűen "sütőtökpürések" voltak.
Most feltehetően ennek vége...
Vissza az elejére
horpad
p szept 14 2012, 01:47
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Azt hiszem, rájöttem….
Szerintem a MER kamerák már eleve alkalmatlanok voltak a szí­nvalóság megjelení­tésére.
- Egy mágnescsí­kos átvitelnél alapfeltétel az í­ró és olvasó fejek egyező pozicionálása, ha ez nincs meg, az egész rendszer kasztrálva van, és ilyenkor az utólagos rehabilitáció teljességgel lehetetlen.

Szí­nes képekre ez úgy vonatkozik, hogy az adatrögzí­tő eszköz (kamera) RGB komponenseinek meg kell egyeznie a megjelení­tő eszköz (monitor) szí­nösszetevőivel. A Curiosity-nél ezt már figyelembe vették, de MER-eknél még nem.
Ha most, a MAHLI fotók ismeretében megpróbálnád a MER képekből ugyanezt a szí­nvilágot összeállí­tani, - akár a korrekciók önkényes megváltoztatása árán, - nem hiszem, hogy sikerülne.
Sem neked, sem másnak…. Mert szerintem nem is lehet. (De azért örülnék, ha megpróbálnád…)

A képlet tiszta és világos. Ha össze lehet hozni a MAHLI szí­neit MER képekből is, akkor az eddig használt algoritmusok voltak hibásak, - ha nem, akkor pedig a képek használhatatlanok a rosszul megválasztott szűrők miatt. De a belőlük levont eddigi következtetéseket mindenképpen érdemes átgondolni.

Vissza az elejére
yup
p szept 14 2012, 08:34
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Megpróbáltam...Nahááát...

Ezt sem gondoltam volna...
Biztosan emlékszel, Horpad, hogy annak idején a hivatalos NASA képek és az én szí­nes képeim közti különbségek taglalásakor emlí­tettem a linearizálást. Ennek oka az volt, hogy a roverek a 12 bites pixelértékeket konertálták egy nemlinearizáló táblázat segí­tségével 8 bitesre, és úgy küldték le a földi fogadóállomásra pds formátumban. Ezt a pds képet kellett visszalinearizálni és megcsinálni vele a megfelelő műveleteket, hogy előálljon a szí­nes kép.
A múltkor észrevételeztem, hogy úgy tűnik, nem a Curiosity állí­tja elő a szí­nes képet és küldi le, hanem a raw ccd bitképet kérik le a rovertől, és itt a földi központban készí­tik belőle a szí­nes képet. Teljesen jogos az a feltételezés, hogy a Curiosity is nemlinearizálva küldi le a 12 bites pixelértékekkel rendelkező képet, hogy beleférjenek 8 bitbe a pixelértékek.
í‰s tényleg...
Nézd meg az alábbi képpárt. A felső az eredeti Curiosity szí­nes kép, mí­g az alsó az ő linearizált változata (egyéb információk hí­ján a MER-ek LUT3 konverzióstáblájának inverzét használtam --- gondolom, nagyot nem tévedhettem).
í‰s lőn.... az általam előállí­tott Sipirit és Oppy szí­nes képek szí­nvilága megjelent. Nincs új a nap alatt a Marson, a talaj felszí­ne jellegzetesen R/G/B=1/0.65/0.35 szí­nösszetételű...

2:0 a javamra...




[ Módosítva p szept 14 2012, 08:35 ]
Vissza az elejére
horpad
szo szept 15 2012, 01:08
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674

Te jóságos í‰g !!!
A Mast Cam Left képein ugyanúgy felbukkant egy lefutó fényes csí­k, mint a MAHLI-nál.
Csak ez egy kicsit beljebb és föntebb van, de szintén egy fényes ponttal kezdődik.
A full frame képeken keressétek sol 20-tól.
… igazán nem tudom, mit gondoljak.

Vissza az elejére
horpad
k szept 18 2012, 01:25
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674

Azok számára, akik úgy gondolják, hogy a Mars megismeréséhez kizárólag a szí­nek világán keresztül vezet az út,
készí­tettem néhány kettős portrét a rover reprezentánsabb szerelvényiről.
Ezek egyrészt a vörös bolygó felszí­nén készültek, másrészt a szerelőcsarnok megvilágí­tásának fehér fénye mellett.
A képeken semmit nem állí­tottam, csupán méretre vágtam őket.
így látszik csak igazán, mennyire más a Mars szí­nvilága, és hogy mennyire összeegyeztethetetlen a földiével.
… amikor ”valós” szí­nekről beszélünk, jusson ez is eszünkbe.








Vissza az elejére
yup
k szept 18 2012, 08:03
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Phobos!

Van egy jelenség, amin sokat tűnődtem. Emlékszel még arra, hogy a Curiosity sol13-tól jelentek meg fekete-fehér raw képek, amik a Bayer-mintás ccd pixelképnek feleltek meg. Nos, ezeket valódi raw képként kezelve, egy kiváló átalalkí­tó algoritmusnak vetettem alá, amely a raw képből szí­nes jpeg képet készí­t. Nekem is pont olyan zöldes négyzetecskék tarkí­tották az egyébként vöröses talajú felszí­nt, mint azokon a képeken, amiknek a linkjét Horpad adta meg a múltkor. Nézd csak a képrészletet:



Sajátos módon ez a jelenség az egyébként eléggé homogén szí­nűnek tekinthető égbolton is látható. Nem a 8x8-as vöröses raszterrácsra gondolok, azt az okozza, hogy a "raw" képet jpeg formátumban adták elő. Ez a zöldes foltosodás szerintem nem lehet a jpeg kódolástól, hiszen szignifikánsan zöldes, akármilyen a háttér, amellett eléggé szabálytalannak tűnik az eloszlása, nem fedezek fel benne periodocitást.
Szerinted mi lehet az oka?




[ Módosítva k szept 18 2012, 08:03 ]
Vissza az elejére
phobos
k szept 18 2012, 09:12
Regisztrált tag #446
Regisztrált: cs ápr 19 2012, 01:54
Üzenetek: 23
Szia Horpad!
í‰rtem szavad...
Tudnál mondani olyan gyakorlati példát a megvilágí­tás árnyalatokat módosí­tó hatására, ami a legsötétebb tárgyakat kivilágosí­tja, a világosakat pedig tompí­tja?
Ugyanis ez figyelhető meg a rover Marson készült "önarc" képein. í‰s a szí­nekről még nem is beszéltünk...


Szia Yup!
Kár, hogy ilyen kicsi ez a kép. Biztos, hogy annyira kiváló az az átalalkí­tó algoritmus?
Nekem elsőre szellemképnek tűnt. Mintha az előző fotó maradványa lenne még a ccd-n és az piszkált bele a következőbe. Más tippem nincs.

Vissza az elejére
horpad
k szept 18 2012, 11:30
horpad
Regisztrált tag #120
Regisztrált: h febr 07 2011, 02:06
Üzenetek: 674
Szia Phobos!
Ez történik akkor, amikor a meglévő szí­nekhez hozzákeversz egy tejeskávé szí­nű árnyalatot: A világos szí­nek sötétebbek lesznek, a sötétebb szí­nek kivilágosodnak…
Ez a tejeskávé árnyalat a Marson mindenütt jelen lévő szórt fény... Ezért különböznek a marsi fotók a fehér fényű műteremben készült felvételektől.

A szí­nérzékelésünk alá van rendelve a megvilágí­tásnak. Tiszta kék megvilágí­tás mellett a hófehér másolópapí­r kéket fog játszani, és az összes sárga felület zöldbe megy át.

Valójában a direkt fény és a szórt fény százalékos megoszlása a meghatározó, a legjobb példa erre az előzőkben
bemutatott uhf antennadoboz.
Mivel a Földön a kettő közel egyező spektrumú, itt ritkán érzékeljük különbséget. A Marson viszont más a helyzet.
Ott egy keskeny rozsdavörös árnyalat az uralkodó, mindenre az telepszik rá.
így aztán hiába is keressük a földi szí­nvilágot a marsi fotókon, soha nem fogjuk megtalálni…

Vissza az elejére
yup
k szept 18 2012, 12:40
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
Phobos, mindenkinek ilyen zöld pöttyösek a "raw" képekből készült szí­nes képek...
Azt a "szellemképet" én nem hinném, ahhoz nagyon szart kellett volna csinálniuk 1.5 milliárd dollárért...
Mellesleg a zöldes pöttyök területén a raw képen is a zöld pixelek értéke közel van a vörös pixelekéhez, sőt, néhol meghaladja őket.
Amúgy a raw képekkel van még más bajom is: figyelmesen böngészgetve ezeknek a területeknek a környékét, az a meglepő tapasztalat lesz, hogy van, ahol két azonos szí­nű "szomszédos" vörös pixel értéke akár 20%-kal is eltér egymástól, de hasonlók figyelhetők meg egyes zöld pixelpároknál is.
Vissza az elejére
yup
k szept 18 2012, 01:24
Regisztrált tag #409
Regisztrált: v febr 05 2012, 09:25
Üzenetek: 172
"Valójában a direkt fény és a szórt fény százalékos megoszlása a meghatározó, a legjobb példa erre az előzőkben
bemutatott uhf antennadoboz.
Mivel a Földön a kettő közel egyező spektrumú, itt ritkán érzékeljük különbséget. A Marson viszont más a helyzet.
Ott egy keskeny rozsdavörös árnyalat az uralkodó, mindenre az telepszik rá."
Hű, ezt gondold végig, Horpad.. en

A földi napfény spektruma ismeretes, ezt érzékeljük fehér fényként. Az égbolt szórt fénye (tiszta égbolt) viszont meglehetősen más spektrumú, kék szí­nű. A spektrális eloszlási görbe a 430-440 nm környékén mutat maximumot, és kb. 480 nm után elég komoly meredekséggel csökken. Ez egy szí­nes képen úgy mutatkozik, hogy 100% kék alapszí­nhez keveredik kb. 70% zöld és kb. 50% piros. Ismerve a Rayleigh szórás intenzitásának összefüggését, elmondható, hogy pl. a 670 nm hullámhosszú vörös fény intenzitása a szórt égbolt-fényben a 440 nm-esnek kb. a 18%-a mindössze.
A földi égbolt szórt fényének az intenzitása a direkt napfényhez képest kb 5-8%, nem sok vizet zavar, de mindenesetre ennyiben befolyásolja a szí­nérzékelésünket.
A fölrdi felszí­ni környezetünknek a szí­ne viszont igen sokféle, í­gy a felszí­nről visszavert fény szí­ne eléggé inhomogén, mondjuk fehérzaj jellegű.
A Marson a felszí­nt elérő napfény szí­ne a légkörben tartózkodó aeroszolok mennyiségétől és minőségétől függően változik: igen tiszta időben sokkal kékesebb, mint itt nálunk, ugyanakkor jelentékenyebb aeroszol mennyiség esetén határozott szí­nszűrés is fellép, ami a spektrumban maximum-eltolódást okoz. A Spirit/Oppy mérések alapján ez a maximum a 600-650 nm közt van, de szokványos légköri helyzetben (tau=0.7-1.2) ez a maximum csak mintegy 20%-kal haladja meg a földi spektrumban a zöldhöz viszonyí­tott értéket. Persze, porvihar esetén más a helyzet, de itt a Földön is...
Az aeroszol anyagminőségétől is függ ez a szűrt fény, mivel nem mindig és nem csak vasrozsda lebeg a légkörben. Pl. elég komoly különbség volt az Oppy és a Spirit körüli légköri aeroszol okozta spektrális eltolódásban.
Természetesen simán előállhat az a helyzet is, hogy a földi spektrummal szinte pontosan megegyező napfény éri el a marsi felszí­nt: ekkor a direkt fény fehér fény.
A marsi égbolt szórt fénye persze jelentősen különbözik a földiétől. A Rayleigh szórás kicsi, í­gy csak tiszta időben érvényesül a sötétkék szí­ne, az ilyen szórás fényereje gyakorlatilag alig van. Amikor aeroszol van a légkörben, akkor koncentrációtól és anyagtól függően más a szí­ne is és a fényereje is. úgy tűnt az eddigi fotók alapján, hogy a marsi égbolt szórt fényereje nagyobb, mint a földié (elég érdekes... ), de nem lépi túl a direkt fény 15-20%-át. Ennyit tudhat módosí­tani a direkt fénnyel keveredve. Az égbolt szí­ne nem örökké vörös meg rózsaszí­n, hanem a szürkétől a sárgáson át a narancsosig és a zöldessárgáig, valamint a vörösesig és a rózsaszí­nig szinte bármi összejöhet a körülményektől függően. Ez bizonyára nagyon szokatlan lesz az első marsi expedí­cióban résztvevő emberek számára.
Abban viszont meglehetősen igazad van, hogy nagy átlagban a felszí­n visszavert fényének a szí­ne elég egyhangú: vöröses-narancsos-barnás, esetleg homokszí­nű, attól függően, hogy hol vagyunk . Persze,a sarkvidékeken vagy egy-egy kisebb árnyékos kráterben lehet akár fehér szí­nű hó/jég is.. De hát a rétek és erdők zöldje, a virágok sokszí­nűsége, a nyí­lt vizek villódzása nagyon hiányzik onnan..
Nekem mindenesetre ezért volt meglepő a türkizes szí­nű égboltszí­n a Curiosity felett..

[ Módosítva k szept 18 2012, 01:29 ]
Vissza az elejére
Oldal:   <<        >>   

Ugrás:     Vissza az elejére

Téma átvétele: rss 0.92 Téma átvétele: rss 2.0 Téma átvétele: RDF
Powered by e107 Forum System